udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
522
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 511-522
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2003. május 7.
Nem veszélyeztetik Románia nemzetbiztonságát a székelyföldi fórumon megfogalmazott autonómia törekvések - jelentette ki a Szabadságnak Szabó Károly, a szenátus és Toró T. Tibor, a képviselőház honvédelmi és nemzetbiztonsági szakbizottságának tagja. Hasonlóképpen vélekedett a kérdésről Tőkés László református püspök is, a fórummozgalom fő kezdeményezője. Szabó Károly úgy fogalmazott: a szólásszabadság nem veszélyeztetheti a nemzetbiztonságot, hozzáfűzve, hogy a székelyudvarhelyi fórummal kapcsolatos ügyészségi kivizsgálás, "nyilvánvaló, hogy egy olcsó reklám, amit hatósági segítséggel csinálnak a fórum résztvevői". A képviselőház illetékes szakbizottságában most van az új nemzetbiztonsági törvény vitája, a napokban tárgyalták a nemzetbiztonságot veszélyeztető tényezők felsorolását. A kormány által előterjesztett és a titkosszolgálatok által is szakvéleményezett tervezetben megjelenik, hogy többek között az autonómia is nemzetbiztonságot veszélyeztető tényező. Toró T. Tibor az RMDSZ nevében javasolta ennek a résznek a törlését, mert számtalan európai modell bebizonyította azt, hogy a kisebbségi közösségi autonómiák semmiképpen sem jelentenek veszélyt a nemzetbiztonságra. A képviselő reméli, hogy sikerül végre jobb belátásra bírni egyrészt a bizottság tagjait, másrészt pedig a kormánypárti többséget. Toró T. Tibor bízik abban: az ügyészség belátja majd azt, hogy egy kisebbségi nemzeti közösség legitim kéréseinek megfogalmazása nem veszélyezteti az ország nemzetbiztonságát. Tőkés László úgy vélekedett, a jelenlegi helyzet az alsócsernátoni fórumra emlékeztet, amelynek kapcsán Gheorghe Funar polgármester panaszára ügyészségi vizsgálatot indítottak el. Szerinte ide sorolható Mircea Geoana külügyminiszternek a Márciusi Fórumot megbélyegző nyilatkozata is, amikor ezer szélsőségesről beszélt. Ugyanezt tette tavaly Adrian Nastase kormányfő, amikor felszólította Markó Béla szövetségi elnököt, hogy Tőkés Lászlót mentsék fel az RMDSZ éléről, ami meg is történt az RMDSZ legutóbbi kongresszusán. - "A nemzetbiztonságra hivatkozó, megbélyegző, elítélő és igazságszolgáltatást igénybe vevő magatartások mögött egyszerűen az húzódik, hogy a román nacionalizmus elveti a kisebbségi önkormányzatot, elutasítja a közösségi autonómiának bármely formáját, megtagadja a gyulafehérvári nemzetgyűlés kisebbségi autonómiára vonatkozó előírásait, mert be akarja olvasztani a romániai magyar nemzeti közösséget. Ugyanis jól tudja, hogy az autonómia lehetne az az intézmény, amely feltartóztathatná a nyolcvan valahány év óta folyó beolvasztásunkat, térvesztésünket és ellehetetlenítésünket. Ez a valós magyarázat erre a kérdésre, a nemzetbiztonság pedig csak hivatkozási alap. A nyugati demokráciák példáját tekintve láthatjuk, hogy az autonómia nemhogy veszélyeztette volna a nemzetbiztonságot, hanem éppenséggel stabilitást és megoldást hozott. Úgyhogy merő szemfényvesztés és teljes mértékben valótlan állítás az, hogy Románia nemzetbiztonságát veszélyeztetnénk " - hangsúlyozta Tőkés László. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerinte a székelyudvarhelyi fórum nem a román nemzetállam, hanem az RMDSZ egységét veszélyezteti. Eckstein-Kovács leszögezte: a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozni rendőri, ügyészségi módszerekkel, egyszerűen elképzelhetetlen. /Papp Annamária: Nincs veszélyben Románia nemzetbiztonsága. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./2003. május 7.
A július elején aláírásra kerülő román-orosz alapszerződés egy olyan politikai eszköz, amely bebizonyítja, hogy a két állam közt fennálló bizonyos tartózkodás megszűnt, jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. A dokumentum lezárja a múlt egyik érzelmi és szubjektív eseményekkel terhes fejezetét - fogalmazott a kormányfő. Adrian Nastase Bukarestben találkozott Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel. Vlagyimir Putin orosz államfő meghívta Iliescut július elejére Oroszországba, melynek során aláírják a román-orosz alapszerződést. /Nastase a román-orosz alapszerződésről. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./2003. május 7.
Az év végéig létrejöhet a román-orosz gázipari vegyesvállalat. A gazdasági együttműködésre került a hangsúly Igor Ivanov orosz külügyminiszter bukaresti látogatásának utolsó napján.Az orosz cégek - elsősorban kőolaj- és földgázkitermelő vállalatok - évente 1,3 milliárd dollár értékben exportálnak Romániába, a román társaságok kivitele Oroszországba alig haladja meg a 40 millió dollárt. Igor Ivanov közölte: Moszkva hajlandó belemenni egy román-orosz földgázipari vállalat létrehozásába. A társaság az orosz Gazexport és Gazprom, illetve a román Romgaz és Transgaz vállalat részvételével jönne létre. A vállalat üzemanyag-behozatallal foglalkozik majd, és tervezik a hazai szállítási és raktározási infrastruktúra bővítését is. Ezáltal lehetővé válna, hogy Románia a jelenleginél alacsonyabb, valószínűleg az előállítási áron hozzon be földgázt Oroszországból. /Sz. L.: A hangsúly a gazdaságon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./2003. május 7.
Dumitru Badea, a Nagy-Románia Párt szenátora politikai nyilatkozatban kérte Sógor Csaba mandátumának felfüggesztését a Székelyudvarhelyi Fórumon való részvétele miatt. Sógor Csaba szenátor megjegyezte, hogy Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is elmarasztalta őt a Székelyudvarhelyi Fórumon való részvétele miatt. Tőkés László református püspök szerint az általa indított fórummozgalom nem az RMDSZ egysége ellen irányul, hanem az RMDSZ eredeti programját akarja maradéktalanul megvalósítani - a szövetséget is integrálva. Tőkés püspök azzal vádolta a szövetség vezetőit, hogy "eleve feladták és következetesen elszabotálták a romániai magyar nemzeti közösség autonómia-politikáját". - A szenátus 140 tagja közül 53-an jelentették a házbizottságnak, hogy összeférhetetlenségi helyzetben vannak a korrupcióellenes törvény alapján - közölte Nicolae Vacaroiu, a felsőház elnöke. Az RMDSZ-frakcióból Verestóy Attila, Szabó Károly, Frunda György, Pete István és Seres Dénes nyilatkozott úgy, hogy mandátumukkal összeférhetetlen tisztségeket is betöltenek - írja a Mediafax. Az RMDSZ képviselői közül Antal István, Borbély László, Pécsi Ferenc és Vida Gyula nyilatkozott összeférhetetlenségről. /Sógor Csaba szenátori mandátuma felfüggesztését kérték. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 7./2003. május 7.
Május 19-én és 20-án tartják a Máértot. A Fidesz-frakció véleménye szerint a kedvezménytörvény kapcsán a kormány által tervezett módosítás nem más, mint az eredeti jogszabály "magyartalanítása" - jelentette ki Németh Zsolt, a Fidesz-frakció helyettes vezetője a képviselőcsoport máj. 6-i budapesti sajtótájékoztatóján. Sajnálatát fejezte ki, hogy a módosításról a kormány eddig nem egyeztetett az ellenzékkel. Németh Zsolt jelezte, hogy a Fidesz a változtatás kapcsán egyeztetni kezd a határon túli magyar szervezetek képviselőivel.A politikus szerint a módosítással összefüggésben azért lehet a törvény magyartalanításáról beszélni, mert az a kulturális kedvezményeket etnikai hovatartozástól függetlenül kívánja odaítélni. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy az európai elvárásokkal nem lehet a most megfogalmazott módosításokat indokolni. Németh Zsolt úgy ítélte meg, hogy a változtatás veszélybe sodorja a határon túli státusirodák létét is. "Az Európai Unió semmiféle közvetítői tevékenységet sem folytat a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos szlovák-magyar vitában" - hangsúlyozta Pozsonyban Günter Verheugen, az EU csatlakozási főbiztosa. /B. L.: Fideszes aggodalmak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./2003. május 7.
Az RMDSZ és a PSD közötti egyezmény értelmében április 30-áig kellett volna rendezni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar nyelvű oktatás kérdését. Bukarestben az utolsó tárgyalások folynak a beiskolázási számok fele-fele arányban történő elosztása érdekében. Elvi megegyezés született Bukarestben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) beiskolázási számait illetően - jelezte dr. Ioan Nicolaescu, a kormánypárt Maros megyei szenátora, aki tudományos titkárként a MOGYE szenátusának is tagja. Nicolaescu méltányosnak tartja a magyar félnek a két párt idei egyezményében is rögzített kérését, miszerint a fakultások beiskolázási számát állapítsák meg fele-fele arányban. Az utóbbi években a magyar diákok száma ismét megugrott a marosvásárhelyi felsőoktatási intézményben, megközelítve, időnként pedig meghaladva az ötven százalékos arányt. A feleknek még nem sikerült teljesen egyetérteniük az ősztől beinduló asszisztensképzői kollégium, illetve a főiskolai rangú bábaképző sorsa fölött; az RMDSZ azt szeretné, ha a magyar felvételizők számára ezeken is biztosítanák az ötven százalékos beiskolázási arányt. Ehhez viszont módosítani kellene az egyetem chartáját, mely jelenlegi formájában nem kínál lehetőséget a kollégiumi anyanyelvi oktatásra. A végső szót a MOGYE 36 tagú szenátusa (ennek kevesebb mint egyharmada magyar nemzetiségű) mondja ki, az egyetemi autonómia miatt az eddigi eredmények kútba eshetnek. Dr. Puskás Attila tanársegéd, a szenátus tagja úgy véli, a kisebbségben lévő magyar tanerőknek semmi esélyük a döntés megszavazására. Hasonlóan borúlátó dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár is, aki arra az időszakra emlékeztetett, amikor az RMDSZ a kormányban volt, államtitkára volt az oktatásügyi minisztériumban, a 64 marosvásárhelyi magyar oktató beadványát azonban válaszra sem méltatták Bukarestben. "Amíg nincs magyar tagozat, nem a magyar közösség választja meg a rektor-helyettest, addig mások végzik a káderpolitikát és hozzák meg a gazdasági döntéseket" - mutatott rá Ábrám. A hátrányos megkülönböztetés legkézzelfoghatóbb jele a magyar oktatók hiánya: míg a tárgyalások a diákság ötven százalékos részarányáról szólnak, a pedagógusok aránya alig haladja meg a 25 százalékot. A lap háromszori felkérésére is elutasította a nyilatkozást dr. Nagy Örs, a MOGYE rektor-helyettese. /Szucher Ervin: Lekésett egyezmény-határidő. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./2003. május 7.
Meggondolta magát az oktatási miniszter, és engedélyezte, hogy csak azok a hatéves gyermekek induljanak ősszel első osztályba, akiknek szülei ezt akarják. Akik a korábbi rendelkezés nyomására már beíratták hatéves gyermeküket, de kérésüket vissza kívánják vonni, május 10-ig jelentkezniük kell az iskolában. /(fekete): Nem kötelező hatévesen iskolába menni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 7./2003. május 7.
A Hargita-Kovászna ortodox püspökség 1994 szeptemberében alakult meg, főpapja Ioan Selejan püspök. Ion Iliescu államelnök levélben üdvözölte a püspökség alapítását és Ioan Selejan görögkeleti püspök beiktatását: "Szívből örülünk, hogy ma e csodálatos román tájon az ortodox hívők régi álma teljesül." Az akkori ünnepségen jelen lévők közül kevesen tudták, hogy a csupán 1928-32 között épült templomot a Csíki Magánjavak területére húzták föl, ott állt egykor a gazdasági iskola és igazgatói lakás, és az építési költségek tetemes részét, mint számos helyen az akkori Csík megyében, az elkobzott Csíki Magánjavakból állták. A történelmi igazságot azonban az ortodoxok másként ismerik, ők "erőszakos elmagyarosításról" beszélnek és a visszatérés útját kínálják. Az előzménytelenül megalakított Hargita-Kovászna Görögkeleti Püspökség missziója nyílt és egyértelmű: "visszaadni" az ősi román földnek mindazt, amit a magyarok évszázadok óta "elvettek". Az ötvenkét éves Ioan Selejan püspök közönséges halandó számára nehezen elérhető. Munkatársai minden telefonhívásra azt válaszolják: terepen van. Előbb egy udvaron tett séta erejéig állt rá a beszélgetésre, majd az eső miatt úgy döntött, hogy mégiscsak az irodájában ad inetrjút. Így búcsúzott az újságírótól: mindegy, hogy mit mondanak vagy írnak róla, az neki nem számít. 1994 óta 10-12 új templomot építettek és 120-at állítottak helyre vagy építettek újjá Hargita és Kovászna megyékben. Templom és kolostor csak ott épült, ahol őslakos románság él. Ahol a román lakosságot elmagyarosították, ott újraépítették a templomokat, magyarázta. A püspök minden volt görög katolikust románnak számít. A Maros megyéből hozzájuk tartozó kolostoregyüttessel együtt tíz kolostoruk van, kb. 120 szerzetessel. Ezek közül csak Maroshévízen volt kolostor 1994 előtt. Az új kolostorokat románok lakta vidéken alapították. Az újságíró megemlítette, hogy a Hargita-Kovászna Püspökség kormányhatározattal milliárdokat kapott a költségvetésből akkor, amikor a magyar egyházak elenyésző támogatásban részesültek. És nem kapják vissza azt sem, ami az ő tulajdonuk volt. A püspök természetesnek tartja a támogatásukat. Hiszen félig lerombolt templomok voltak. Az újságíró közbevetette: Erdélyben százával vannak szász és magyar templomok, amelyek hívek nélkül maradtak, de nem tartja karban ezeket az állam. A püspök nem híve az elméleti ökumenének. /Oláh-Gál Elvira: "Missziót vállaltunk ezen a vidéken". Beszélgetés Ioan Selejan püspökkel, a Hargita-Kovászna Görögkeleti Püspökség főpapjával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 7./2003. május 7.
A Szabó Dezső Egyesület /Kolozsvár/ máj. 9-én tartja összejövetelét a Református Kollégium dísztermében. A rendezvényen dr. Gaál György irodalom- és művelődéstörténész, adjunktus Szabó Dezső gyermekkora és diákévei címmel tart előadást. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./2003. május 8.
Mircea Geoana külügyminiszter máj. 7-én az Otopeni-i repülőtéren az Egyesült Államokba való elutazása előtt kijelentette, hogy a hatóságok intenzíven konzultáltak olyan amerikai, brit és romániai kereskedelmi társaságokkal, amelyek kifejezték szándékukat az iraki újjáépítésben való részvételben. Geoana elmondta, hogy háromnapos washingtoni és New York-i látogatása során megpróbál részletesebb adatokat beszerezni az Irak újjáépítésében részt vevő amerikai cégekről. /Geoana az USA-ban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./2003. május 8.
Mircea Geoana külügyminiszter kijelentette, a bukaresti hatóságok egy békefenntartó csapat Irakba küldésének lehetőségét elemzik. A kérdést a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) május 14-i ülésén tűzik napirendre. /R. Sz.: Csapatok Irakban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./2003. május 8.
A május is a gyógyszertárak előtt kígyózó sorokkal kezdődött, néhány óra múlva elfogyott az ártámogatott vagy ingyenes gyógyszer noha a kormányzat ezen gyógyszerek krízisének a megoldását ígérte. A katonák, rendőrök, titkosszolgálatiak, ügyészek és bírák viszont hozzájutnak az igényelt gyógyszerekhez. A bukaresti székhelyű Védelmi, Közrendi, Nemzetbiztonsági és Igazságszolgáltatási Egészségbiztosító Pénztár (CASAOPSNAJ) az 1998/58-as kormányrendelet alapján az országos egészségbiztosító rendszerrel párhuzamosan működik. A CASAOPSNAJ létrehozásáról rendelkező, diszkriminatív 1998/58-as sürgősségi kormányrendeletet Bárányi Ferenc minisztersége idején szövegezték, azt azonban Bárányi nem volt hajlandó aláírni. Sokak szerint ez okozta a miniszter bukását is, a visszautasítás utáni napokban indult ugyanis a Bárányi besúgói nyilatkozatait nyilvánosság elé táró sajtókampány. A kormányrendeletet végül a Bárányit követő tárcavezető, Hajdú Gábor egykori egészségügyi miniszter írta alá. Dorin Oprescu, a CASAOPSNAJ elnök-vezérigazgatója elmondta: a belügy, a honvédelem alkalmazottai azért jutnak könnyedén hozzá az ingyenes és ártámogatott gyógyszerekhez, mert az általa vezetett intézménynek sikerül jól gazdálkodnia az amúgy szűkös költségvetésből. /Cseke Péter Tamás, Lázár Lehel: Ingyengyógyszer csak egyenruhásoknak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./2003. május 8.
Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) által rendezett Civil Fórumon a politikai szféra és a civil szféra között történt egyfajta közeledés: Markó Béla szövetségi elnök és néhány RMDSZ-es képviselő megjelent a fórumon. A tavalyi rendezvényen ugyanis még tüntetően távol maradt a szövetségi elnök. Most a vitafórum idején elment Markó Béla, de Kelemen Hunor képviselő itt maradt. Markó Béla elmondta, hogy a romániai magyar politikai szféra számára elsősorban az RMDSZ-t jelenti. "A civil társadalom, szemben a politikával, szemben nemcsak a politikai pártokkal, hanem egy politikai szövetséggel is, a szabadság szférája." -mondta, hozzátéve, a két szférának együtt kell működnie. Kolumbán Gábor előadásában állította, hogy az RMDSZ megpróbál szigorú ellenőrzést gyakorolni a civil társadalomra, és a politikusok, valamint a civilek között nincs kommunikáció. Kolumbán véleménye szerint sok civil szervezet inkább nem pályázik a különböző alapítványoknál, mert - tapasztalat alapján - tudják, hogy nem kapják meg a kért összeget. Az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának hét tagja között mindössze két civil van, a többi öt a következő: Markó Béla, Frunda György, Kelemen Hunor, Kovács Péter, Takács Csaba. A szaktestületekben három-négy, de legalább egy képviselő, illetve szenátor neve mindenképpen felbukkan. A Communitas Alapítvány helyzete közismert. A politikai osztály tehát befolyásolja a civil társadalmat. Kolumbán Gábor azt is leszögezte: "nemzeti közösségünk a legjobb úton halad, hogy politikai képviseletét kivonja a parlamentből, ezáltal kiszolgáltatva magát a román állami beavatkozásnak". Kolumbán Gábor megoldási javaslata: egymás kölcsönös elfogadása. /Köllő Katalin: Intés az őrzőkhöz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./2003. május 8.
Az RMDSZ valamennyi képviselője és szenátora saját felelősségére tette le a parlamenti képviselői és valamely kereskedelmi társaság vezető tanácsában betöltött tisztség közötti összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozatát- hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök, az RMDSZ e heti sajtótájékoztatóján. Az RMDSZ esetében három szenátor és négy képviselő esetében áll fenn összeférhetetlenségi eset, de mindegyikük a parlamenti képviselői vagy szenátori mandátum megőrzése mellett döntött. Frunda György ismertette ama törvénykezdeményezés lényegét, mely azoknak a személyeknek a kárpótlását célozza, akik 1990 előtt bizonyos pénzösszeget befizettek Dacia személygépkocsi megvásárlására. Ez 38 ezer személyt érint. /RMDSZ-sajtóértekezlet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./2003. május 8.
A határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó intézmények tevékenységének összehangolásáról tanácskoztak máj. 7-én a magyar Oktatási Minisztériumban az érintett tárcák és közalapítványok képviselői. "Több helyről is felvetődött, hogy szükség lenne rendszeressé tenni ezeket a konzultatív jellegű munkatanácskozásokat." - magyarázta Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarok ügyeivel megbízott politikai államtitkára. Az Illyés Közalapítvány és az Apáczai Közalapítvány képviselőinek egyeztetniük kell annak elkerülése végett, hogy egy adott pályázatot mindkét alapítvány, illetve egyik se támogasson. Egyelőre nem merült föl, hogy a határon túli magyar szervezetek vezetői is részt vegyenek ezeken a konzultációkon. Az MTI hírügynökség úgy tudja, hogy a határon túli magyarság ügyeivel foglalkozó minisztériumok és közalapítványok képviselői negyedévenkénti rendszerességgel konzultálnak majd a határon túli magyar nyelvű oktatásra szánt állami támogatás hatékony felhasználásáról.Hiller István politikai államtitkár az MTI-nek elmondta: "Az Oktatási Minisztérium politikai államtitkársága egy olyan közös koordinatív tanácsadótestület létrehozását kezdeményezte, amely később a valóban jelentős anyagiak felhasználását biztosabbá, szervezettebbé és áttekinthetőbbé teszi." Szabó Vilmos és Hiller István mellett a tanácskozáson részt vett Boros Jenő, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke, Kőnig Sándor, az Apáczai Közalapítvány elnöke. Több tárca - az informatikai, a munkaügyi, a kulturális - főosztályvezetői szinten képviseltették magukat. /Salamon Márton László: Konzultáció vagy intézményesített kontroll? = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./2003. május 8.
Egyház és politika viszonyának kérdése nagy hullámokat vet - fogalmazott Nagyváradon, máj. 6-i sajtótájékoztatóján Tőkés László püspök. A kommunista örökség része, hogy beszorítsák templomaiba az egyházat - jegyezte meg a püspök, aki nyilatkozatot is közrebocsátott ezzel kapcsolatban. "Adrian Nastase miniszterelnök meglepő gyorsasággal, kormányközleményben mondott ítéletet a fórum felett. Téves információkból kiindulva, egyenesen a még meg nem alakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot vette célba, az igazságszolgáltatás útjára terelve a magyar kisebbségi autonómia - természete szerint - sajátlagosan politikai kérdését." - fogalmaz a közlemény, s hogy " a kormányfői "utasításnak" az önkormányzati kezdeményezés kivizsgálásra felszólított Legfőbb Ügyészség, húsvét másodnapján ugyancsak közleményben tudatta: a vizsgálatot máris beindították." Tőkés véleménye szerint az erdélyi magyar önkormányzati kezdeményezés egyszerre találja magát szemben a többségi igazságszolgáltatással és saját - magyar - kirekesztő érdekszövetségével. A hivatalos RMDSZ-nek a székelyföldi fejlesztési régió kialakítására irányuló politikai buzgalma sem feledteti, véli a királyhágómelléki püspök, hogy a Szövetség vezetői is "következetesen" elszabotálták a romániai magyar nemzeti közösség autonómia politikáját. Sem a fórummozgalom, sem pedig az Önkormányzati Kezdeményező Testület nem RMDSZ ellenes, integrálni kívánja azt. AZ OKT öt tagú Ügyvivő Testülete egy héten belül tart első ülést, a román közvélemény tájékoztatása végett jövő héten Bukarestben sajtóértekeznek. /(Balla Tünde): Püspöki nyilatkozat a székelyföldi fórum kapcsán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./2003. május 8.
Hatvankét évi várakozás után kerül méltó helyre, Nagyváradon a Petőfi-parkba Kós András szobrászművész 1941-ben, a magyar művelődési tárca megbízásából készített Bethlen Gábor-szobra. Akkor a háború azonban közbeszólt, és megakadályozta a megvalósítást. Máj. 11-én lesza magyar kormány támogatásával elkészült szobor ünnepélyes felavatása. /Kós András Bethlen Gábor-szobra Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./2003. május 8.
Máj. 7-én megtartotta alakuló ülését a Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió: a határon átnyúló regionális együttműködésről szóló megállapodást Debrecenben, a megyeházán írta alá Stefan Seremi, a Bihar Megyei Tanács elnöke és Juhászné Lévai Katalin, a magyarországi hajdú-bihari önkormányzat elnöke. Az aláírást követő sajtótájékoztatón bejelentették: egyenrangú félként csatlakozott a két megyét magában foglaló eurorégióhoz a két megyeszékhely, Nagyvárad és Debrecen. Az eurorégió vezetését két társelnök végzi majd, ők a megállapodás értelmében a megyei tanácselnökök lesznek. /L. J.: Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió alakult. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./2003. május 8.
,,Engem már az sem érdekel, ha meggyalázzák, elég volt nekem az, ami az utóbbi négy napban történt." - fakadt ki Sauber Bernat, a Marosvásárhelyi Zsidó Hitközség elnöke a máj. 4-én, felavatott holokauszt-emlékmű körül kirobbant botrány kapcsán. Razvan Theodorescu kulturális miniszter a Marosvásárhelyi Zsidó Hitközség képviselői által elfogadott Remember Holocaust felirattal nem elégedett meg, hanem egy román nyelvű szöveg társítását kezdeményezte, és ebben kérik számon ,,a magyar fasiszta kormányon" a 6000 marosvásárhelyi zsidó elpusztítását. Ez nem a miniszter magánvéleménye, hanem az egykori román állam és a román kormány zsidók ellen elkövetett történelmi bűneinek az áthárítása a köztudatban a magyarsággal azonosítható magyar kormányra, szögezte le Sylvester Lajos. Tény, hogy magyar kiugrási kísérletet megakadályozó szándékkal a németek által megszállt Magyarországon Észak-Erdélyből 1944 májusában és júniusában 151 180 zsidót deportáltak, akiket a németek Auschwitzba szállítottak, és közülük mintegy 16 000 élte túl a haláltábor borzalmait. Romániában viszont már 1941-ben hozzáláttak a zsidók tömeges kiirtásához - egy évvel korábban, mint ahogyan a náci Németországban hivatalosan is elfogadták a ,,végső megoldást", a zsidóság teljes elpusztításának ördögi tervét. 1941 és 1942-ben sor került az észak-moldvai (Iasi, Dorohoi) és a bukaresti pogromokra, a transznisztriai térségben a bukovinai és a besszarábiai zsidókkal végeztek, a teljességében még fel nem göngyölített tömeges zsidógyilkosságoknak mintegy 300 000 személy esett áldozatául. Az akkori Románia területén elkövetett háborús bűnökért az ország vezetőjének, Ion Antonescu marsallnak halállal kellett bűnhődnie, akire Marosvásárhelyen még ma is a nevét viselő utca emlékeztet. Egyesek még mindig úgy gondolják, hogy az elődeik által elkövetett bűnöket teljes mértékben a romániai magyar kisebbség nyakába lehet varrni, kegyeleti megemlékezés és emlékműállítás ürügyén Marosvásárhelyen a románságot újra a magyar lakosság ellen hergelik. Sylvester összegezte: A marosvásárhelyi holokauszt-emlékmű román nyelvű feliratozása, a zsidóüldözés teljes felelősségének az akkori magyar kormányra hárítása és Wass Albert két, nem is köztérre állított szobra, a székelyföldi régió vagy a székelyföldi autonómia ellen indított hisztériakampány, a Székelyudvarhelyi Fórum ellen kezdett hatósági eljárás között az összefüggést nem nehéz észrevenni. /Sylvester Lajos: ,,Az sem érdekel, ha meggyalázzák..." = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 8./ 2003. május 8.
Gálfalvi Zsolt főszerkesztő lapjában keményen elítélte a Székelyföldi Fórum összehívását és a fórumos kezdeményezés eszméit. A fórumok közleményei "átgondolatlanok, koherencia-hiányosak", állapította meg, hozzátéve, hogy az ellenvéleményeket summásan megbélyegzik. Nos, ezt tette Gálfalvi Zsolt is, amikor megállapította, hogy a fórum-mozgalom "az egyoldalú deklarációkat, a feszültség-keltést tartja célravezetőnek." A fórum-mozgalom épít "a különböző előjelű nacionalista előítéletekre, a kormány politikájának ellentmondásaira, az ebből fakadó elégedetlenségre." /Gálfalvi Zsolt: A demokráciát nehéz gyakorolni. = A Hét (Bukarest), máj. 8./