udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
437
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 421-437
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2003. június 6.
A Romániát felkereső legtöbb külföldi magyar állampolgár, és a román állampolgárok közül is a legtöbben Magyarországot keresik fel külföldi útjuk során - jelentette ki Dan Matei Agathon idegenforgalmi miniszter, miután jún. 4-én Bukarestben tárgyalásokat folytatott Pál Bélával, a magyar gazdasági és kereskedelmi tárca idegenforgalomért felelős államtitkárával. Tavaly 1,1 millió magyar állampolgár utazott be Romániába, miközben 3,5 millió román állampolgár utazott Magyarországra, 13 százalékkal több mint 2001-ben. Megegyeztek a román-magyar idegenforgalmi egyezmény felújításában. A magyar részvétellel lezajlott szovátafürdői privatizáció körül kialakult bizonytalan jogi helyzetet illetően a román miniszter elmondta: a mostani megbeszélésen ő maga vetette fel a szovátafürdői esetet. /Bővül a magyar-román turisztikai forgalom. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./2003. június 6.
Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb eseménye az RMDSZ belső életében a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) megújulása, amelyre várhatóan június 28-án kerül sor Marosvásárhelyen - mondotta Markó Béla szövetségi elnök, az RMDSZ heti sajtóértekezletén Bukarestben. Markó emlékeztetett arra, hogy Románia és Magyarország miniszterelnöke ünnepélyes keretek között megnyitja Nagykároly mellett a Csanálos-Vállaj határátkelőt. Véleménye szerint ez egyértelmű bizonyítéka a két ország közötti kapcsolatok állandó javulásának. Markó Béla szerint a két ország közötti kapcsolatok kedvező irányba fejlődését megerősíti Páll Béla magyar idegenforgalmi államtitkár romániai látogatása is. Kelemen Hunor SZET-elnök a sokat vitatott tévé- és rádióilletéket szabályozó kormányrendeletről szólt, amelyet elfogadott a Képviselőház. Elmondta: az RMDSZ képviselői támogatták a kormányrendeletnek a jelenlegi formában történő elfogadását, ugyanis ez tartalmazza azokat a javaslatokat, amelyeket a szövetség képviselői megfogalmaztak. Emlékeztetett arra, hogy a jelenleg elfogadott változat értelmében a tévé és rádióilleték kifizetése alól mentesülnek a nem kormányzati szervezetek, azok a személyek, akiknek jövedelme nem éri el az átlagjövedelmet, a szociális segélyben részesülők, az egyetem előtti oktatási intézmények, a katonai egységek, az egyházi felekezetek, a diplomáciai kirendeltségek, a volt mezőgazdasági alkalmazottak, a televízió és rádió alkalmazottai. /Az új SZKT június 28-án alakul meg. Kielégítő megoldás tévé- és rádióilleték ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./2003. június 6.
Jún. 6-án Kolozsváron tartották meg a júl. 20. és 27. között Tusnádfürdőn sorra kerülő XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) sajtótájékoztatóját. Ezen részt vett Németh Zsolt, a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője, Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora mint társszervező, Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselő, a Reform Mozgalom elnöke, Illyés Szabolcs és Kinizsi Zoltán táborszervezők. Németh Zsolt kifejtette, hogy az 1989 decemberében megfogant ötlet nyomán megvalósult Bálványosi Nyári Szabadegyetem révén olyan folyamat indult be, amely méltán nevezhető a magyar-román párbeszéd legizgalmasabb és legőszintébb megnyilvánulásának. Politikai síkon jelentkezett a román-magyar kapcsolatok rendezésének igénye. Tusványos többezer fiatal egymásra találásának színtere, akik a politikában és a kultúrában tűnnek ki. Az idei, 14. rendezvény újdonsága, hogy társszervezőként részt vesz a BBTE. Legfrissebb felméréseik szerint a BBTE-n a 40 929 diák nemzetiségi megoszlása: 30 600 román, 9500 magyar, 190 német, 114 roma stb. /Ördög I. Béla: Tovább kell élnie a "Bálványos-folyamatnak"! Nem zavar az ellentábor rászervezése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./2003. június 6.
Jún. 5-én tartották A Státustörvény az Európai Unióban című fórumot a kolozsvári Reform Klub és az Alternatíva Egyesület szervezésében, s amelyen vendégeként megjelent Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke. A fórumon részt vett Alföldi László főkonzul, Cseh Áron és Ludányi Horváth Attila konzul, Szilágyi Zsolt képviselő, a Reform Mozgalom elnöke, Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, városi tanácsosok, több érdeklődő. Németh Zsolt előadását követően hozzászólások hangzottak el Szilágyi Zsolt és Kónya-Hamar Sándor részéről, majd kérdéseket lehetett föltenni. /(k): A Státustörvény az Európai Unióban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./2003. június 6.
Kolozsváron vitafórumon emlékeztek Trianonra jún. 4-én, békeszerződés aláírásának évfordulóján a Protestáns Teológián, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) szervezésében. Bakk Miklós politológus a trianoni békeszerződés aláírása kapcsán történelmi-politológiai áttekintést nyújtott az Osztrák-Magyar Monarchia szervezési elveiről, valamint bemutatott olyan szerzőket, akik már a 19. századtól a monarchia regionalista átszervezésére törekedtek. Az előadásból kiderült az is, hogy a kisebbségbe került magyar közösségek milyen utat választottak érdekeik képviseletére. Ugyanakkor az előadó leszögezte: Trianon nem foglalkozott a kisebbségi kérdésekkel, csak az államhatárok módosításával. Herédi Zsolt szociológus a demográfiai mutatók alakulásából kiindulva vázolta fel a Trianon után kialakult asszimilációs folyamatot. Vita után a résztvevők egy-egy szál gyertyát gyújtottak, és a teológia udvarán található haranglábhoz vonultak. Az eseményen résztvevő Mátis-Halmágyi Jenő, az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) elnöke elmondta: elszomorító, hogy kevesen vettek részt a fórumon, ami vagy azt jelenti, hogy már mindenki mindent tud Trianonról, vagy azt, hogy még mindig nem merünk szabadon beszélni róla. Mátis szerint június 4-e, a magyar nemzet és állam szétszakításának évfordulója valóban gyásznap, hiszen a magyarság hetven százalékos veszteséget szenvedett a feldarabolás során. /(sbá): Kolozsvári megemlékezés Trianonról. Június 4. - a magyarság gyásznapja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./2003. június 6.
Trianon vérző seb a nemzet testén, és 83 év után sem veszítette el időszerűségét. 1989 decemberében a hallgatás fala omlott le, s most le kell omolnia a hazugságok falának is - mondta egyebek között Hegyi Sándor lelkész a trianoni békediktátum aláírásának 83. évfordulója alkalmával, jún. 4-én tartott székelyudvarhelyi megemlékezésen. Végül a Vasszékely-szobornál is tartottak rövid koszorúzási ünnepséget. Trianon ma sem veszítette el aktualitását, hiszen keveset javult helyzetünk, nem akarják visszaadni elvett iskoláinkat, javainkat, korlátoznak anyanyelvünk használatában, másodrendű állampolgárokként megaláznak, de az EU-s integráció kapcsán a kisebbségek helyzete európai kérdéssé válhat. Az erdélyi magyarságnak tiszta és nemzeti elkötelezettségű, igazi vezetőségre van szüksége, hangsúlyozta Hegyi Sándor. /F. D. D.: Emlékezés Trianonra. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6./2003. június 6.
A sepsiszentgyörgyi fórum résztvevői kérték, a román parlament nyilvánítsa november 15-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. Remek ötlet. Mi pedig kérhetjük az RMDSZ platformjait, a bejegyzendő Magyar Polgári Szövetséget, az SZKT-t, a SZET-et, mindenféle fórumot, ahol magyarul beszélnek, nyilvánítsák 2003-at a szórvány kihalása évének. Ha már a tulipán kettészakadt, s a szirmok egyik fele Tőkés László, a másik fele Markó Béla kezében ragadt, állapította meg Irházi János. Szerinte a fórumosok fő célja a belső anyaország területi autonómiája, a Székelyföld teljes függetlenségének elérése. De mi lesz a szórvánnyal? - kérdezte.A mi szórványbéli sajátos problémáink megoldására megvalósítható terv kellene, sürgette Irházi. /Irházi János: Szórvágy. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./2003. június 6.
Resicabányán megjelent a huszonnégy oldalas Gyermekláncfű címet viselő kiadvány, a helyi magyar iskola és óvoda színes lapja. Ez jelentős esemény a szórványok szórványában. Tiba Katalin óvónő, Losonczi Enikő tanítónő szerkesztették, a külső munkatárs Makay Botond. Eredeti gyermekrajzok, festmények, gyermekversek (költőjelöltektől), kézimunkák, láthatók és olvashatók a lapban. /Krassay Szörény: Először jelent meg a Gyermekláncfű. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./2003. június 6.
Székelyszentmihály a Nyikó mente egyik legéletesebb faluja. A fiatalok nem költöznek el, inkább ingáznak, műveletlenül nem sok föld marad. 1992-ben 452 (5 cigány, a többi magyar), 1995-ben 467, múlt évben 452 személyt számláltak a faluban. A falu unitárius vallású, Kiss Gergely unitárius lelkész szólt arról is, hogy szüreti bálkor istentisztelet után viseletbe öltözve ülnek szekérre a fiatalok, bejárják és mulatságukra meghívják a Nyikó mentét. Egyháztörténetet Balázsi Dénes (1961, lelkészképesítői dolgozat) és Török Ferenc (1972) készített. Beindult a Szalon Kft. és a faragóműhely amely több családnak biztosít megélhetést. Itt van a környék legnagyobb unitárius temploma. Egykor a két Kadács, Kobátfalva, a két Bencéd is ide tartozott egyházilag, ma csak Bencéd. Ám a kobátfalviak helyét most is üresen hagyják... A vértanúk oszlopának környékén március elején betonlapos lépcsőt raktak le. Az egykori Ugron-kúria (az iskola mellett) udvarán 1848. november 6-án négy fiatalt végeztek ki. 1995-ig élt a citerazenekar, gondolkodnak azon, hogy újra kellene indítani. /P. Buzogány Árpád (Hargita Megyei Kulturális Központ, Udvarhelyszéki Iroda): Az ember örökké ne mondjon egyformát. Citerások, szószólók és a vízkeresés mestere. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6./2003. június 6.
1956-ban már-már úgy látszott, hogy visszaállítják Aradon a Szabadság-szobrot. Az előkészületekről a Vörös Lobogó aradi napilap 1956. okt. 21-i lapszámának krónikása, Messer Sándor ezt írta: "A Szabadság-szobor visszaállítását az Arad Tartományi Múzeum kezdeményezte, élen Zala Bélával (a múzeum igazgatója - szerk. megj.). A felsőbb szervek kedvezően fogadták javaslataikat, és most ott tartunk, hogy a szobor visszaállítása eldöntött tényként könyvelhető el. A néptanács községgazdálkodási osztálya, Cornel Soriteu alelnök és Varjas Lajos főmérnök vezetésével elkészítette a technikai dokumentációkat, és az alapozási munkálatok is megkezdődtek". Az 1956-os forradalom, a történelem alakulása vétózta meg hosszú időre a szoborcsoport visszaállítását. Farkas Károly építésztechnikusként vett részt a helyreállítási munkálatokban. "Akkoriban mi szállítottuk ki a szoborcsoportot az ARO mozi mögötti raktárból. Még sértetlen volt, semmi se hiányzott, és minden talapzatkő meg volt számozva. Júniusban láttunk hozzá az alapozáshoz az eredeti helyen. Katonák és építők hada segédkezett. Akkor készítettem ezt a fényképet" - mutatta a féltve őrzött dokumentumokat az immár 90 éves férfi. /A talapzat. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./2003. június 6.
Hargita megyében 4431 nyolcadik osztályos tanuló fejezte be ezt a tanévet. Az új tanügyi törvény, amelyet a parlament nem szavazott ugyan még meg, előírja, hogy még két évig folytatniuk kell a tanulást. A középiskolákban és szakközépiskolákban összesen 2660an végeztek, 2020-an magyarul, 640-en románul tanultak. A pedagógiai szakközépiskolák XIII. osztályában 50 magyar és 50 román diák végez. Elméleti középiskolában 864-en, vokacionális középiskolában 341-en, szakközépiskolában 1200-en végeznek. Mindannyiuk számára következik az érettségi, amelyet Hargita megyében nyolc vizsgaközpontban és három kihelyezett albizottságban bonyolítanak le. /Takács Éva: Ballagnak a végzős diákok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./2003. június 6.
Jún. 5-én sikert aratott Nagybányán a Teleki Blanka Nyugdíjas Klub népdalestje a népes hallgatóság előtt. A főszervező Méhes Éva tanulmánynak is beillő értekezéssel kötötte össze az előadók produkcióit. Az előadás nagy meglepetése volt a Tamás Ferenc vezette hajdani táncházzenekar, a "Gesztenyefa" fellépése. A tíz év után újra összeállt csapat láthatóan jól érezte magát a rendezvényen. /(Dávid Lajos): "Mert a dal az élethez tartozik". = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 6./2003. június 6.
Jún. 6-án Kolozsváron Molnár Tünde marosvásárhelyi orgonaművész előadásában Terényi Ede (sz. 1935) zeneszerző három műve csendül fel a Farkas utcai református templomban: Introitus, Szent László király - trilógia (ősbemutató) és Isten harsonái. Az Introitus (1988) Liszt Ferenc emlékére készült. A Szent László király (2001) trilógia: Szent László király legendája (orgonaszonáta), Ének Szent László királyról (historikus ének orgona kombinációval), Szent László király testamentuma (orgonaszonáta). Az Isten harsonái (1995) a hagyományos és különleges akusztikus hangszínek hangulatában szorosan kötődik a szerző misztériumvilágához. /Terényi-ősbemutató a Farkas utcai református templomban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./2003. június 6.
A pünkösdi virrasztás ősi keresztény hagyomány. A Duna Televízió és az Uránia Nemzeti Filmszínház Budapesten pünkösd előestéjén, június 6-án rendezi meg a több mint hetven filmet felvonultató filmfesztiválját. A filmeket folyamatosan három teremben vetítik. A vetítések június 6-án, este 22 órakor kezdődnek, a tizennégyórás programot másnap, június 7-én 11 óra 30 perckor a csíksomlyói búcsú hagyományos élő közvetítése zárja az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében. Az előadássorozat díszvendége Mádl Dalma köztársasági elnökné asszony, fővédnöke dr. Szabó Tamás tábori püspök. A belépés ingyenes. /A Duna Televízió és az Uránia Nemzeti Filmszínház pünkösdi éjszakai filmfesztiválja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./2003. június 6.
A csíksomlyói búcsún egy óriási méretű "mozgó freskó" tárul az ember elé, amely freskón nagyon sokféle szépséges arc látható: a zászlók alatt érkezők, a Somlyó hegyére imádkozva-énekelve fölvonulók, a menetközben itt-ott megszusszanók, a Hármashalom nevű oltárt körülvevők, a megható összeszedettséggel gyónók és áldozók, a kora reggel Napba nézők, a Jézus passióját színre vivő fiatalok áhítattal teli arca. Csíksomlyó ma már százezreket vonzó Mária-kegyhely, lelki oázis. A rejtély titka tehát, a személyes Istenre (s Istenben az Ő képére teremtett másik embertársra) való rátalálás, egyszóval - a találkozás, állapította meg Jakab Gábor. /Jakab Gábor: A csíksomlyói rejtély. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./2003. június 6.
A Hargita Visual Art művészeinek - Berszán M. Zsolt, Botár László, Frederick D. Bunsen, Jánosi Antal, Kelemen Örs Csongor, Márkos András, Tódor Zsuzsanna - eredeti szándéka szerint egy folyamatszerűségében bemutatott akció része, záróakkordja a Hozta Isten, Vaszary Úr! című kiállítás. A jó mester, mint amilyen Vaszary volt, mindig nyitott. A jelen kiállítás ajtaja a hét folyamán sohasem volt zárva az érdeklődők előtt. A művészek a játékosságot, a kéz gyors gesztusait választották. /Szücs György művészettörténész: Hozta Isten, Vaszary Úr! = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./2003. június 6.
A Koinónia Kiadó legújabb könyveiből tartottak bemutatót jún. 4-én Kolozsváron a Gaudeamus Könyvesboltban. Hat verseskötet látott napvilágot, amelyek közül többel megismerkedhet majd a Budapesten június 12-én kezdődő könyvhét közönsége is - jelentette be Visky András. Kovács András Ferenc Vásárhelyi vásár című művét Deák Ferenc illusztrálta. Bogárdi Szabó István budapesti teológus (és néhány hete püspök) munkája Közelítések és közeledések címmel jelent meg a kolozsvári piacon. Kecskeméthy István, a Beszéljünk nyíltan kötet szerzője nemcsak teológus, de kiváló, szellemes, sokoldalú publicista hírében is áll. Visky Ferenc könyve a Méz a sziklából címet viseli. /Ö. I. B.: Költőseregszemle a Gaudeamusban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./2003. június 6.
Virt László Nyitott szívvel /Teleki László Alapítvány és a XX. Század Intézet, Budapest, 2002/ című műve, amely Márton Áron erdélyi püspök életéről és eszméiről szól, különös figyelmet érdemel. A szerző 1954-ben született Budapesten, katolikus hittanári oklevelet szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán, tanulmányokat folytatott az ELTE Szociológiai Intézetében, publikációi rendszeresen jelennek meg. Az Erdélyt járó nemzedék tagjaként került lelki közelségbe Márton Áronnal, akinek a neve az erdélyi katolikus egyházban egy élő legenda volt, aki a szenvedést tudatosan vállalta és lett egyházának és egész nemzetének, az újonnan megalakult Románia jogfosztottjainak, kisebbségi sorsban élőinek, szegényeknek és szenvedőknek a fáklyája. A szerző szerint "Ha itt a mai magyar nyelvterületen olyan személyt keresünk, aki saját életével jelképezi az egyháznak ezt a valós tekintélyét, akkor nehéz másra gondolni, mint Márton Áron erdélyi katolikus püspökre, akinek halála óta húsz esztendő telt el -, de emléke máig elevenen él, nemcsak szülőföldjén, hanem mindenhol, ahol magyarul szólnak. Tekintélyét elismerik a más hitet vallók, vagy az istenhittől távol állók is. Háromszoros kisebbséget vállalt tudatosan. Mint romániai magyar, a nemzetit, mint katolikus, a görögkeleti államvallás árnyékában vállalta a felekezeti kisebbséget és mint hívő ember vállalta a világnézeti kisebbséget is a kommunizmus évtizedeiben. E háromszoros vállalása tanúságtétel volt: élhető mintát nyújtott minden embernek, aki erkölcsi útvesztőként élte meg a kérdőjeles huszadik századot." A könyv szemléletesen mutatja be Márton Áron erdélyi püspök életét és gondolkozását, nyomon követve a különböző diktatúrákkal szembeni küzdelmét, áldozatvállalását és bebörtönzését. /Ferencz Imre: Könyv Márton Áronról. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./2003. június 6.
Jún. 4-én Budapesten, a MÚOSZ székházában Szőke Mária-Magdolna Vízumkényszer a paradicsomba című riportkötetével ismerkedett a budapesti közönség. Bernáth László kritikus szerint a Vízumkényszer a paradicsomba pillanatnyilag a legkiforrottabb, legszebb magyarsággal megírt sajtókiadvány a magyar nyelvterületen. Dr. Halák László, a rendezvény házigazdája szerint Erdélyben még mindig rengeteg nyelvi kincs rejlik. /Budai József: Könyvbemutató Budapesten. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./ 2003. június 6.
Csurka István szerint a XX. század talán legnagyobb igazságtalansága történt a magyarsággal 1920-ban. A Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) és a Magyar Út Körök Mozgalom elnöke a Trianoni békeszerződés aláírásának 83. évfordulója alkalmából tartott jún. 4-i budapesti megemlékezésen a Gesztenyés-kertben nemzeti színű zászlókat lengető hallgatóság előtt beszélt. Csurka István dicsérte a Horthy-korszak "visszaszerzés politikáját", s úgy vélte, hogy ha akkor a politikusoknak sikerült volna megteremteni "a népi, össznemzeti közakaratot, amely meg tudta volna védeni a magyarságot", akkor nem, vagy csak jóval nehezebben kerülhetett volna hatalomra a Rákosi- és a Kádár-rendszer. Mint mondta: az Orbán-kormány "halvány kezdeményezést tett" a kedvezménytörvénnyel a helyzet javítására, de ezt - Csurka István megfogalmazása szerint - szétrúgta "a piszkos MSZP- SZDSZ-hatalom". Bírálta az alapszerződéseket, s úgy vélte, hogy aki - mint például Orbán Viktor - Antall József néhai miniszterelnök és politikájának híve, "annak tudnia kell, hogy ezzel az európai és amerikai érdekek előtti szolgai meghajlást is támogatja". /Trianoni megemlékezés. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./