udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
492
találat
lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-492
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2003. augusztus 28.
Vincze Gábor történész jóvoltából Sylvester Lajos birtokába került a bukaresti magyar nagykövetség 1973. december 5-én kelt, szigorúan titkos jelentésének másolata, amelynek tárgya: ,,A nemzetiségi közvéleményt sértő intézkedések Kovászna megyében". A jelentést Martin Ferenc bukaresti nagykövet jegyezte. A szigorúan titkosított minősítést dr. Szatmári István, a külügyminiszter által megbízott szakértő 2002. március 7-én szüntette meg. A jelentés szerint leváltották a Kovászna megyei kulturális bizottság elnökét, Sylvester Lajost, és a sepsiszentgyörgyi színház igazgatójává nevezték ki az ugyancsak ez alkalommal leváltott Dukász Anna helyére. Sylvester Lajos már hosszabb ideje szálka az erőszakos elrománosító törekvések képviselőinek szemében. Ő volt, aki támogatta kb. másfél évvel ezelőtt a sepsiszentgyörgyi színház magyarországi vendégszereplését, amiért akkor ugyancsak fejmosást kapott.Fazekas János miniszterelnök-helyettes esetleges eltávolításáról is beszélnek. Sylvester leváltását az robbantotta ki, hogy a közelmúltban engedélyezte a megyében, Erdővidéken, az 1848/49-es magyar szabadságharc egyik színhelyén egy emlékmű felállítását az évekkel ezelőtt eltávolított helyére. Ezt a megyei vezetők nem tűrhették, s buldózerrel rombolták le az új emlékművet.Sylvester leváltásának körülményeit 1989 után több publicisztikai írásban is megfogalmaztam. Az őrnagy hazatér című, önéletrajzi fogantatású könyve különböző funkciókból való eltávolításának történettöredékeiként is felfogható. Sylvester leváltása után a színházi bemutatókon a mindenkori bukaresti magyar nagykövet gyakran megjelent. Ennek a gesztusnak a jelzésértékét abban az időben a román állambiztonsági és a politikai szervek is érzékelték. Nem csupán a magyar nagykövetség érdeklődése biztosított számukra védelmet, hanem a Hámos László elindította észak-amerikai mozgalom is, az ebben részt vevők ugyancsak nyomon követték minden jelentősebb lépésünket. Ehhez társult, illetve az Amnesty International Righst Foundation azokra a magyarországi értelmiségi csoportosulásokra támaszkodott - Ablonczy László, Pálfy G. István, Bulla Károly, Márkus Béla, Cs. Nagy Ibolya, Fábián László, később Szakolczay Lajos, Apáti Miklós -, akik a sepsiszentgyörgyi színházi bemutatók majdnem mindenikén jelen voltak, a Film Színház Muzsikában és más magyarországi lapokban elhelyezett írásaikkal nemzetközi publicitást biztosítottak, és ránk irányították a közvélemény figyelmét. A fokozódó nyomás közepette is védelmezőik között volt az egész időszakban Ilia Mihály, Csoóri Sándor és Czine Mihály. Fazekas János már az 1968-as új adminisztratív-területi felosztás idején látványosan exponálta magát a székelyföldi magyarság együtt tartásának ügyében. Kettős játékba bonyolódott: Ceusescut magasztalta, másrészt konspirációs kapcsolatokat épített ki Sylvsterékkel, titkos találkozókat szervezett - ezek egyik kedvelt helye a tündérvölgyi szívkórház volt. A Barót és Köpec közötti keresztútnál lévő 1848-as szabadságemlékmű kétszeri lerombolása, majd az újjáépítése szimbolikus jelentésű. 1934-ben Bidu Valer, Háromszék megye akkori prefektusának parancsára ökrökkel húzatták el az obeliszket. 1968-1973 között Sylvester a Kovászna megyei emléktáblák, szobrok, emlékművek egész sorát állíttattam helyre. Ebben az időszakban avatták föl Kézdimárkosfalván Barabás Miklós portrészobrát. Kőrösi Csoma Sándor Kovásznán és Csomakőrösön kapott szobrot, ekkor került vissza Gábor Áron-emlékmű Kézdivásárhely főterére. Elkészült az első Dózsa-emlékmű Dálnokban, a vélt szülőház helyén. Visszakerültek a sepsiszentgyörgyi szabadságharcos obeliszk mellé a román katonák által a harmincas években lefeszegetett és darabokra tört oroszlánok, Alsócsernátonban Végh Antal 48-as ágyúöntőmester és Felsőcsernátoni Bod Péter emlékét őrzi portrészobor, Gábor Áron elfoglalta szoborhelyét Sepsiszentgyörgyön és így tovább. A megyei ideológiai titkár egy tűzeset miatt Erdővidéken járt, meglátta a szerinte mindenféle jóváhagyás nélkül frissen emelt monumentális emlékművet, dührohamot kapott, és buldózerrel akkor éjszaka eltávolíttatta az obeliszket. Sylvestert felelősségre vonták a szobor állítása miatt. Végül az ideológiai titkár azzal érvelt, hogy az emlékmű ,,csúnya". Menjenek ki a helyszínre, nézzék meg az obeliszket, javasolta Sylvester. Ekkor derült ki, hogy nincs már emlékmű. Eltávolították. A titkár azt állította, a barótiak, köpeciek voltak a tettesek. Amikor Sylvester megtudta, hogy buldózerrel rombolták le az obeliszket, bejelentette: az 1934-es szobordúlás és a mostani között csak technikai különbség van. A szellem azonos: a Vasgárdáé. Sylvester berohant az első titkár irodájába.Szokatlan fellépése sokkolta a vezető funkcionáriusokat. Mintegy három hét múltán Nagy Ferdinánd, akkori első titkár bejelentette: ,,Magának volt igaza! A Központi Bizottság kivizsgáltatta a köpeci ügyet. Valóban a haladó hagyományokhoz tartozik az a történelmi esemény, amelynek a megörökítésére az emlékművet maguk visszaállíttatták. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy új emlékművet kell állítani. A maga irányítása és ellenőrzése mellett." - Sylvester Tornay Endre szobrászt kérte fel az emlékmű létrehozására./Sylvester Lajos: Az utolsó bástya. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26., 27., 2.8.2003. augusztus 29.
A magyar kormány azt szeretné elérni, hogy a vajdasági magyarok által felvetett kettős állampolgárság kérdését a magyarországi politikai körökben, a kormányoldalon és az ellenzékben egyaránt mindenki egyfajta nemzeti ügyként kezelje - jelentette ki aug. 28-án Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, miután Szabadkán tárgyalt Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökével. Szabó szerint a megbeszélésen egyetértés volt a kettős állampolgárság kérdésének kezelését illetően: rövidesen megkezdődnek a tárgyalások az öt vajdasági magyar párttal. Kasza megelégedésének adott hangot afölött, hogy a kormányzat "hajlandóságot mutatott a tárgyalások megkezdésére". A pártelnök szerint a megbeszélések sokszintűek lesznek. /Szabó Vilmos Szabadkán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./2003. augusztus 29.
Dr. Parragi Mária, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Állampolgársági Főosztálya vezetője elmondta: az a külföldi állampolgár kérheti honosítását, aki igazolja, hogy magyarországi lakhatása és megélhetése biztosított, büntetlen előéletű, hazai bíróság előtt büntetőeljárás nincs ellene folyamatban, honosítása a Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti, alkotmányos ismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett (ettől bizonyos esetekben - például magyarországi felsőoktatási intézményben szerzett diploma, betöltött hatvanötödik életév, cselekvőképtelenség - eltekinthetünk) és meghatározott ideje már bevándorlóként, menekültként vagy letelepedettként folyamatosan Magyarországon lakik. Egyévi folyamatos magyarországi itt lakás után kedvezményes honosításra jogosult az a személy, aki magyar nemzetiségűnek vallja magát, és igazolja vagy valószínűsíti, hogy felmenői - szülei, nagyszülei, dédszülei - között volt magyar állampolgár. Háromévi folyamatos magyarországi ittlakás után az kérhet kedvezményes honosítást, aki egy magyar állampolgárral legalább 3 éve érvényes házasságban él, illetve házassága a házastárs halálával szűnt meg, akinek a kiskorú gyermeke magyar állampolgár, akit magyar állampolgár fogadott örökbe, akit a magyar hatóság menekültként ismer el. Ötévi folyamatos itt lakás után ugyancsak kedvezményes honosításra jogosult, aki Magyarország területén született, netán kiskorúsága idején már letelepedett Magyarországon vagy bevándorolt hozzánk, illetve aki hontalan. Aki a felsorolt kategóriák egyikébe sem tartozik, csak nyolc évi folyamatos Magyarországon lakás után kérheti honosítását. A kérelmet a magyarországi lakóhely szerint illetékes polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjének személyesen kell benyújtani. Magát a kérőlapot is az anyakönyvvezető adja, aki felvilágosítja a kérelmezőt, melyek a melléklendő, a honosítás törvényi feltételeinek igazolására szolgáló, valamint az állampolgársági jogszabályokban meghatározott egyéb iratok. Létezik a visszahonosítás intézménye is: ez azokra vonatkozik, akik valaha már magyar állampolgárok voltak, de megszűnt ez a státusuk. /Bódis Sylvia: Miközben vitáznak a kettős állampolgárság felett, jó tudni: Ki válhat magyar állampolgárrá? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./2003. augusztus 29.
Eddig közel százezer moldovai állampolgár szerzett román állampolgárságot, és közülük több mint 27 ezren román útlevelet is. A román-moldovai állampolgárok közül 440-en fordultak az utóbbi két évben nyugdíjkérelemmel a román nyugdíjbiztosítóhoz, a Védelmi Minisztérium viszont egyetlen olyan román-moldovai állampolgárról sem tud, aki Romániában jelentkezett volna sorkatonai szolgálatra. Valamennyi kettős állampolgár romániai szavazati joggal is rendelkezik. Még nem sikerült feldolgozni a korábban felgyűlt aktákat, kérelmeket.A nyugdíjat annak az országnak a nyugdíjpénztára fizeti, amelyik területén nyugdíjazása pillanatában állandó lakhelye volt a kérelmezőnek. 2001. január elseje óta 440 moldovai-román állampolgár kérte romániai nyugdíjazását. A hét elején elfogadta a román állampolgársági törvényt módosító 2003/43-as sürgősségi kormányrendeletet a képviselőház plénuma /előzőleg a szenátus már elfogadta/. A szöveg csak a házközi egyeztetés után válik véglegessé, mert a két ház által javasolt változat néhány ponton más-más megfogalmazást tartalmaz. Azt már az 1991/21-es állampolgársági törvény is kimondta, hogy a külföldi állandó lakhely megőrzése mellett is megszerezhetik a román állampolgárságot azok a személyek, akik egykor Románia állampolgárai voltak. 2000. márciusától a határ menti megyék rendőrkapitányságain is be lehetett nyújtani a kérvényeket. Ez az engedmény 2001 végéig volt érvényben. Ekkor a Nastase-kabinet egy sürgősségi kormányrendelettel a Belügyminisztériumtól az Igazságügyi Minisztérium alárendeltségébe helyezte át az állampolgársági hivatalt, és az igazságügyi tárcának már nem voltak területi irodái. A most beiktatott cikkely szerint: "Azok a volt román állampolgárok és másodfokig terjedő leszármazottaik, akik 1989. dec. 22. előtt nekik nem felróható okokból veszítették el a román állampolgárságukat, vagy akaratukon kívül vonták azt meg tőlük, kérésre visszakaphatják a román állampolgárságot. Emellett megőrizhetik az idegen állampolgárságot, és megőrizhetik külföldi állandó lakhelyüket, vagy áthelyezhetik azt Romániába." A fenti kategóriákba tartozó személyeket a törvény mentesíti az állampolgárság visszaszerzésének költségeitől. A módosított törvény több pontja is arra utal, hogy a román állam a szülőföldjükön maradva szeretné román állampolgárrá tenni a besszarábiai románokat. Erre utal, hogy más szabályozás érvényes a már Romániában élő egykori román állampolgárokra. Ők csak négy év itt-tartózkodás után kérvényezhetik az állampolgárságot. A román útlevél adta utazási lehetőségek is elsősorban azok számára nyílnak meg, akik megőrzik a külföldi állandó lakhelyüket. Ők a román útlevéllel úgy utazhatnak Európa országaiban, mint bármelyik román állampolgár. A román állampolgársági törvény korábban nem volt tekintettel a nemzeti hovatartozásra, a kulturális kötődésre. Elvileg azok a moldovai vagy bukovinai ukránok vagy oroszok is megszerezhették a román állampolgárságot, akik a két világháború között - míg szülőföldjük Romániához tartozott - román állampolgárok voltak. A kormányrendelettel módosított változat immár a román nyelv ismeretét is feltételként fogalmazza meg. A nyelvtudásról a kérvényt vevő hivatalnoknak kell meggyőződnie. /Gazda Árpád: Százezer román-moldovai állampolgár. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./2003. augusztus 29.
A Romániában tanuló moldovai diákoknak közel fele nem tér vissza hazájába, derült ki a minisztériumi felmérésből. A felmérésből kiderül, a Pruton túli diákok átlagosan a hazaiaknál gyengébb teljesítményt nyújtanak a román egyetemeken. Ezt a tanulmány azzal magyarázza, hogy gyengébb színvonalú alapképzést kaptak a moldovai iskolákban, nem beszélik megfelelő szinten a román nyelvet. A tanulmány egyik következtetése, hogy a román állam Moldovába kihelyezett egyetemi tagozatok működtetése által őrizheti meg az etnodemográfiai egyensúlyt. Románia 1991 óta folyamatosan bővítette a Pruton túliak számára alkotott oktatási programok skáláját. Ez idő alatt mintegy 30 ezer egyetemi hallgató és 10 ezer középiskolás diák részesült romániai oktatásban. /Gazda Árpád: Itt maradnak a moldovai diákok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./2003. augusztus 29.
Becslések szerint az idén csaknem 6 millió román vendég látogat el Magyarországra, a tavalyi 5,66 millióval szemben, és várhatóan 10-12 százalékkal emelkedik az eltöltött vendégéjszakák száma - mondta Bíró Gáspár, a Magyar Turizmus Rt. (MT Rt.) kolozsvári képviselet-vezetője budapesti sajtótájékoztatóján. Az első félévben a Magyarországra utazó románok száma 6,7 százalékkal nőtt, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma pedig 26,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. /Több román turista megy Magyarországra. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./2003. augusztus 29.
Szept. 1-jén tárgyalja újra az alkotmánymódosító bizottság az igazságszolgáltatásban történő anyanyelvhasználatra vonatkozó RMDSZ-indítványt. Markó Béla szövetségi elnök a javaslat elfogadására számít, ellentétes esetben megtörténhet, hogy az RMDSZ nem szavazza meg az alaptörvényt. Az aug. 29-i vita során az RMDSZ-frakció álláspontját Markó Béla szövetségi elnök, Frunda György, illetve Eckstein-Kovács Péter szenátor tartották fent. A jelenleg érvényben levő törvények értelmében a romániai kisebbségek az igazságszolgáltatás terén ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint azok a külföldiek, akik nem tudnak románul, azaz hivatalos fordítót igényelhetnek. Az RMDSZ ennek kiegészítéseként azt kérte, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelvükön szólalhassanak meg perük tárgyalásain. Eckstein-Kovács Péter felszólalásában hivatkozott arra is, hogy Európa több államában a kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelvükön szólalhatnak fel a bíróságon. Frunda György hozzászólásában kifejtette, az anyanyelv használatának joga nem nehezítené, hanem éppen könnyítené a tárgyalás menetét, mert a hivatalos tolmácsok száma meglehetősen alacsony, ráadásul a fordító igénybevétele csak a büntetőjogi perekben ingyenes, a polgári perekben pénzbe kerül, és ezt nem mindenki engedheti meg magának. /Cseke Péter Tamás: Markó Béla: gondok adódhatnak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./2003. augusztus 29.
Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester bejelentette, az általa vezetett Magyar Polgári Szövetség bírói végzéssel bejegyzett egyesületként tevékenykedhet ezentúl, és indulni fognak a 2004-es választásokon. Megszületett az a bírósági végzés, amely szentesíti: az eddig Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE) néven ismert szervezet ezentúl a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) nevet viseli. Szász Jenő, az MPSZ elnöke kijelentette: "Befejeződött az ideiglenesség időszaka, kezdődhet a munka. Az UPE utolsó közgyűlésén más székelyföldi polgári érzelmű csoportosulások csatlakozásával ernyőszervezet jött létre." El kell készíteni azt a fehér könyvet, amely híven tükrözi az erdélyi magyarság valós állapotát. Úgy vélte, a tisztánlátás előfeltétele annak, hogy olyan döntéseket hozzanak, amelyek például a kettős állampolgárság intézményét az itthon maradást elősegítő eszközévé tehetik. A 2000-es helyhatósági választásokon az UPE négy megyei és nyolc helyi tanácsost küldhetett az önkormányzatokba. A polgári oldal ellenlábasa, az RMDSZ, az UPE bejegyzése körüli formai hibákra hivatkozva perek sorozatával elérte, hogy a megválasztott tanácsosok elveszítették mandátumukat. /Zilahi Imre: Szász Jenő: kezdődhet a munka. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./2003. augusztus 29.
A lassan évszázada zajló román asszimilációs politika különböző formákban érvényesült Trianon óta. A magyar apájú vegyes házasságok gyermekei zömükben mind románok lesznek, s ha nem ők, az unokák minden bizonnyal. A román média híradásaira figyelő olvasóinknak gyakran feltűnhetett: igazi magyar családnevű, országszerte közismert emberek szót sem tudnak magyarul, zömük felháborodottan tagadja, hogy bármi köze is lenne a magyarsághoz. Bukarest egyetlen magyar középiskolájában, az Ady Endre Líceumban a szünetekben alig hallani magyar szót. A többségiek ellenzik például az iskolai "szeparatizmust", hogy az autonómia formáit most ne is emlegessük. /Ferencz L. Imre: Vegyesen is... apadunk. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./2003. augusztus 29.
Aug. 24-25-én Kovács Péter, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Borboly Csaba, a MIÉRT ügyvezető elnöke, valamint Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető alelnöke Debrecen közelében részt vettek a Szabad Demokraták Szövetsége ifjúsági szervezetének, az Új Generációnak a táborában. Kuncze Gábor pártelnök előadást tartott az SZDSZ szerepéről és lehetőségeiről a kormányban. Eörsi Mátyás országgyűlési képviselő az SZDSZ EU-politikájáról beszélt. Gusztos Péter fiatal országgyűlési képviselő és Csőzik László, az Új Generáció elnöke a szervezet jövőjéről, távlati terveiről tartottak előadást. A MIÉRT és az Új Generáció vezetői együttműködési lehetőségekről tárgyaltak. /MIÉRT és RMDSZ vezetők az Új Generáció rendezvényén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./2003. augusztus 29.
Szent István királyunk ünnepét ülte az egységes magyar nemzet. Az ünnepet, amely a szent király ünnepe, az MTV 1-ben úgy hirdette az új hatalom hogy az 1003 éves magyar államiság ünnepe. A TV-ben reklámozott államiság a keresztény királyság évfordulója, ami István koronázásához kötődik. Ettől az évtől számítjuk a keresztény magyar királyságot. Az ünnepet a magyarság mindig megtartotta, függetlenül attól, hogy a határok melyik oldalán élt. A kommunista hatalmak igyekeztek "új tartalmat adni" az ünnepnek, csináltak belőle "alkotmány-ünnepet", na meg az új kenyérét. Az anyaországi ünnepen most sokminden változott. Kádár utódai, a kis lépések politikáját követve, lassan igyekeznek leépíteni egy-egy darabkát az ünnep jellegéből. Van aki megkérdezi a cikk szerzőjétől, dr. Sasi Nagy Bélától, miért foglalkozik mindig a magyarországi politikával. Válasza: "mert magyar vagyok." A román politikai pártok, egyhangúan fognak össze a magyarok ellen. "Nincs két olyan jól elkülöníthető politikai pólus, mint az anyaországban, ahol az egyik szabadulni igyekszik tőlünk, míg a másik segített." Az aug. 20-i körmenetről hiányoztak az uralkodó párt nagyjai. "Láttuk azonban az országelnököt, a Habsburg családot és a volt (református) miniszterelnököt. A főelvtársak valószínűleg szabadgondolkodók". Ez mutatja, "hogy mit jelent, amikor egy volt csatlós rendszer maradék szolgáinak a kezére jut egy ország!" /Dr. Sasi Nagy Béla: Ünneprontás. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 29./2003. augusztus 29.
Elkezdődtek a Partiumi Magyar Napok Szatmárnémetiben. Irodalmi seregszemlét szervezett a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés a Partiumi Magyar Napok előestéjeként: aug. 28-án tíz fiatal szatmári prózaíró novelláit összegyűjtő kötetet mutattak be Szatmárnémetiben.Az Előjáték című kötetet és szerzőit az antológia lektora, Bura László főiskolai tanár mutatta be.A Partiumi Magyar Napok hivatalos megnyitója aug. 29-én lesz. Este Együtt a Kárpát-medencében címmel a Duna Televízió munkatársai várják közönségtalálkozóra az érdeklődőket. /Erdei Róbert: Fiatal prózaírók kötetét mutatták be. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./2003. augusztus 29.
Hivatásos és amatőr festők-grafikusok gyűltek össze Mezőmadarason, a Czirjék Lajos helybeli festőművész által megszervezett alkotótáborban. Maros megyében képzőművészeti táborok egész sorozata működött a nyár folyamán. A múlt héten Mezőbergenyében, ezen a héten Mezőmadarason, a jövő héten pedig Mezőpanitban rendeznek hasonló jellegű tábort./Antal Erika: Művészek és gyerekek tábora. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./2003. augusztus 29.
A temesvári Szórvány Alapítvány, amelynek elnöke és mozgatórugója Bodó Barna, a BBTE tanára, az idén második alkalommal szervezte meg aug. 22-23. között a régió magyar civil szervezetei és önkormányzati képviselőinek találkozóját Buziásfürdőn. Az első napot az önkormányzati képviselők szakmai képzésének szentelték, előadásokat tartott dr. Bodó Barna, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, Kaba Gábor zsombolyai polgármester és Marossy Zoltán, az RMDSZ megyei tanácsosa. A Szórvány Alapítvány kitűnő kapcsolatokat alakított ki anyaországi és vajdasági civil szervezetekkel, így Kudlik Gábor, a szabadkai Nyitott Távlatok Egyesület elnöke is részt vett a találkozón, ismertette a modellül szolgáló vajdasági Magyar Nemzeti Tanács működését. Szekernyés János helytörténész a bánsági helytörténeti monográfiákról és szerzőikről mutatott be tudományos dolgozatot. A műemlék-épületek, síremlékek megőrzése a legnehezebb, mert ezen a területen "szabad rablás" folyik évtizedek óta az egész országban, amelynek sem törvény, sem intézmény nem szab gátat - derült ki Miklósik Ilona művészettörténész előadásából, aki ráadásul arra hívta fel a figyelmet, hogy ízléstelen és a történelmi valóságot meghamisító ún. emléktáblák is megjelentek Temesváron. Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke mutatta be az általa vezetett civil szervezet eredményeit: az évente megrendezett Bánsági Magyar Napok kulturális seregszemlét, a temesvári műemlék- épületek többségét tervező Székely László emlékének méltó ápolását. /Pataki Zoltán: Szent István Napok Buziásfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./2003. augusztus 29.
Befejeződött Sárospatakon az a tábor, melyen Erdélyből (Székelyudvarhely, Kibéd), Felvidékről és az anyaországból a vezetőképzőre kiírt pályázat nyertes csapatai vettek részt. A tábornak évekre visszanyúló hagyománya van Magyarországon, évente Erdélyből is részt vesz egy csapat. A táborok jellegzetessége, hogy történelmi vetélkedőket rendeznek, ahol a diákok összemérhetik tudásukat, emellett rendszeresen ellátogatnak Rákóczi Ferenc szülőhelyére, a szlovákiai Borsiba is. /Szőcs Lajos: Rákóczi vezetőképző tábor. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 29./2003. augusztus 29.
Kutyák és emberek címmel nemrég látott napvilágot Lőrincz György író régi-új riportkötete, amelyben főleg a hetvenes évek végén írt szociográfiai riportjait nyújtja át újra az olvasónak. Lőrincz György főbb témái a demográfia, a cigánykérdés (erről a témáról Romániában az 1920-as évek óta nem írtak) és más szociográfiai témák. Lőrincz György jelenleg egy három regényből álló cikluson dolgozik, az első kéziratát (Az örökség őrzője) már leadta a csíkszeredai Pro Print Kiadónak. A szerző ebben egy erdélyi asszony alakját, sorsát rajzolja meg, míg a tervezett másodikban egy romániai magyar értelmiségi pályáját írja le 1945-től napjainkig. /Katona Zoltán: Kutyák és emberek. Új kötete jelent meg Lőrincz Györgynek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 29./2003. augusztus 29.
A 70 éves András Ferenc műkedvelő festő festményeivel emléket állított Zetelakának, valamint a környező falvaknak: Zeteváraljának, Deságnak, Ivónak, Küküllőmezőnek és Sikaszónak. Idén az Udvarhelyszéki Kulturális Központ szervezésében a nyugdíjasok székházában van jelen akvarelljeivel olajfestményeivel. /Nagy Aranka (NyÖp): Köszöntjük a 70 éves András Ferenc műkedvelő festőt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 29./2003. augusztus 29.
A napokban megjelent a Hírmondó (Székelyudvarhely), Nyugdíjasok Önsegélyező Pénztára /NYÖPT/ negyedéves lapja. A küldöttek négy évre egyhangúan újraválasztották Finta Béla elnököt az addig is betöltött tisztségbe. /(fekete): Újraválasztották az elnököt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 29./2003. augusztus 29.
Az idős, 83 éves Létay Lajos számára élmény volt az erdélyi magyar írók Zetelakán rendezett találkozója. Egy sokat ígérő új írónemzedék nő fel, hangsúlyozta, már "Serény Múmia"-ként növesztgetik az oroszlánkörmöket. Az új nemzedék visszahódítja a könyvnek, az irodalomnak az embereket. Létay sajnálja, hogy az öregebb írók távol maradtak. Marosvásárhelyről egyetlen tollforgató sem jött el. /Létay Lajos: Érzékeny, érzelmes sorok Zetelaka után. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./2003. augusztus 29.
A nyolcvanéves Orbán Ferenc népi szobrász most is dolgozik otthonában, Csíktaplocán, Csíkszereda közvetlen szomszédságában. Orbán Ferenc a maga szórakoztatására, kedvtelésére készített szobrokat, majd másoknak is felfigyeltek rá, a népi alkotások házának irányítóitól is biztatást kapott. Imádkozó székely című szobrával megajándékozta Márton Áron püspököt pappá szentelésének 50. évfordulóján, amire köszönőlevelet kapott a jeles személyiségtől 1974-ben. Az elismerő, köszönőlevelek között van egy tavaly kelt levél is, amelyben ez áll: "A Mária-szobor azért is különösen kedves nekünk, mert biztos vagyok benne: annyi balszerencse közt a Boldogasszony tartott meg minket, akinek Szent István felajánlotta hazánkat." Aláírás: Lévai Anikó és az Orbán család. A volt miniszterelnök családját valaki megajándékozta a Feri bácsi szobrával, és a köszönőlevél megérkezett a faragó címére. Magyarországon egymást követő kiállításokon aratott sikereket a székely mester. Az utóbbi időben ugyanis inkább "Jézus-faragó" ember lett belőle, vagyis az egyházi témák kerültek előtérbe. /Ferencz Imre: A műkedvelés udvarában. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 29./