udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
628
találat
lapozás: 1-30 ... 511-540 | 541-570 | 571-600 | 601-628
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2004. december 22.
Szamosújváron a helyi Téka Művelődési Alapítvány december 16-án szervezte meg a IV. Betlehemes Találkozót, mely bemutatkozási lehetőséget biztosít a mezőségi magyar gyerekek számára. A szórványban élőknek kevés megnyilvánulási lehetőség létezik. /Szamosújvár. Betlehemes találkozó a mezőségi gyermekekért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./2004. december 22.
Gagyi József csíkszeredai társadalomkutató, a Sapientia-EMTE oktatója, akit nemrég tüntettek ki a Székelyföld c. folyóirat idei szerzői díjával, 2004-ben két könyvvel is jelentkezett; az egyik, az Örökített székelykapu (Mentor, Marosvásárhely), alcíme Környezetek, örökség, örökségesítés egy székely faluban, a másik A krízis éve 1949 (Múltunk Könyvek, Pro-Print, Csíkszereda). Ebben a könyvében azt kutatta, hogy az erdélyi magyarság tömbben élő csoportja miként veszíti el önrendelkezésének utolsó foszlányait. Trianon után ugyanis még talpra tudott állni az erdélyi magyarság. A fordulat Gagyi könyve szerint 1949-ben történt, amikor a kezdetben kisebbségben lévő hatalmi elit nyeregbe került. Gagyi tudja, hogy a levéltárakhoz való hézagos hozzáférhetőség sok kérdőjelet és bizonytalanságot hagy a felvázolt képen. Az akkori sajtó által ábrázolt valóság ugyanis soha nem létezett. /Cseke Gábor: Változatok az autonómiára. A krízis éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./2004. december 22.
A Homoródmente Művészetéért Alapítvány, az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület és a Hargita Megyei Kulturális Központ udvarhelyszéki irodája könyvbemutatót szervezett Homoródszentmártonban. Bemutatták a Homoródszentmártoni Művésztelep Képekben című könyvet és a hozzá tartozó multimédiás CD-t. /Könyvbemutató Homoródszentmártonban. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 22./2004. december 23.
Traian Basescu államfő a parlamentben képviselt pártok képviselőivel való konzultáció után bejelentette, hogy Calin Popescu Tariceanut hatalmazza fel a kormányalakításra. Basescu a jelölést azzal indokolta, hogy a pártok és pártszövetségek közül a D. A. Szövetség rendelkezik a legtöbb (161) parlamenti mandátummal az SZDP 160-jával szemben, ugyanakkor elismerte, hogy a többség kialakítása nem lesz könnyű feladat. Basescu leszögezte: támogatja mind az RMDSZ, mind pedig a többi kisebbségek azon törekvését, hogy végre megszülessen a kisebbségi törvény, ugyanakkor egyetért az önkormányzatok autonómiájának széles körű bővítésével. /Szükség van a kisebbségi törvényre! Tariceanu a kinevezett kormányfő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./2004. december 23.
„Megpróbálunk létrehozni egy liberális-demokrata-RMDSZ kormánykoalíciót, s a napok óta erről folyó tárgyalásainkat folytattuk a Traian Basescu elnökkel" – mondta Markó Béla. Tájékoztatták az államfőt arról, hogy az RMDSZ teljesíteni kívánja azokat a vállalásait, amelyeket a választási kampányban tett, köztük szociális kérdések megoldását, a nyugdíjasok helyzetének rendezését. /Basescu kormányalakítási konzultációi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./2004. december 23.
Reális lehetősége van annak, hogy a következő fél évben komoly lépések történjenek a romániai magyarság autonómiájának kérdésében – mondta Bársony András külügyminisztériumi politikai államtitkár. Üdvözölte az új román államfő, Traian Basescu nyilatkozatát, amely szerint az elnök az autonómia biztosításában látja az európai integrációs folyamat hatékonyságának növelését Romániában. A kulturális autonómia kérdését Medgyessy Péter volt miniszterelnök, utazó nagykövet is felvetette, amikor dec. 22-én Budapesten Pierre Moscovicivel, az EP francia alelnökével tárgyalt. (MTI) /A romániai magyarság autonómiája ügyében. Van esély az előrelépésre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./2004. december 23.
Megtartotta ez évi utolsó ülését az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáért felelős Országos Restitúciós Bizottság. Az ülés napirendjén szerepelt három az unitárius egyház, kettő az Erdélyi Református Egyházkerület, és egy a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség által visszaigényelt épület. A Bizottság eddigi munkájának mérleg: az evangélikus püspökség esetében 12 elvi döntés született (végleges határozat 12, jóváhagyó 11, elutasító 1); az erdélyi református püspökség esetében 97 elvi (végleges határozat 76, 75 jóváhagyó, 1 elutasító); a Királyhágómelléki Református Püspökség esetében 72 elvi (45 végleges határozat, 45 jóváhagyó); Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 70 elvi (60 végleges, 53 jóváhagyó, 7 elutasító); Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 40 elvi (30 végleges, 29 jóváhagyó, 1 elutasító); Temesvári Római Katolikus Püspökség 15 elvi (11 végleges, 11 jóváhagyó); Szatmári Római Katolikus Püspökség 14 elvi döntés (9 végleges, 9 jóváhagyó); unitárius püspökség 31 elvi döntés (24 végleges, 23 jóváhagyó, 1 elutasító). Összesen 351 elvi (267 végleges, 256 jóváhagyó, 11 elutasító) döntés született, a magyar egyházak esetében ez a 2000 kérelemnek a 27%-a. /Ülésezett az Országos Restitúciós Bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./2004. december 23.
Újabb 500 millió forintos támogatást biztosít a kormány a Szülőföld-programcsomag gazdaságfejlesztési pillérjéhez – jelentette be dec. 22-én Budapesten Kiss Péter kancelláriaminiszter. Ebből a pénzből, az Új Kézfogás Közalapítvány a határon túli mikro- és kisvállalkozások indítását és működésének bővítését. Jövőre a költségvetésből közvetlenül 11,2 milliárd forintot fordítanak a határon túli magyarság támogatására, ez bővül ki a most bejelentett félmilliárddal. A kormány döntése értelmében a Szülőföld-programcsomag keretében emellett 25 milliárd forintos hitelprogram indul jövőre a határon túli vállalkozások támogatására, megsegítésére. Az Új Kézfogás Közalapítvány jövőre 36 vállalkozásfejlesztési központtal működik együtt a Kárpát medencében. Az 1995-ben létrehozott közalapítvány harmadik kuratóriuma az eddigi 15 hónapos működése során összesen 700 vállalkozást támogatott közel 965 millió forintos összeggel. Ez közel 14 ezer 700 megtartott és ezernél is több új munkahelyet eredményezett. /Szülőföld program. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 23./2004. december 23.
Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő megszidta a pápát. Számon kérte a Szentatyától, valamint Angelo Sodano bíborostól, vatikáni kormányfőtől azt, hogy a történelmi egyházak vezetői, köztük a magyar katolikus püspökök is a kettős állampolgárságra vonatkozó december 5-i népszavazás kapcsán az igen szavazatok mellett foglaltak állást, no meg azt, hogy az egyházi oktatás mellett tüntettek december 14-én. Gyurcsány és kíséretének kijelentései politikai vihart kavartak Magyarországon, ami állásfoglalásra kényszerítette a vatikáni kormányzatot is. „A magyar püspökök jó állampolgárokként csak aggodalmuknak adtak hangot a közjóért, és a Szentszék kiáll mellettük, mert csak azt kérik, ami a megállapodás szerint jár" – idézte Angelo Sodano bíborosnak a magyar miniszterelnökkel folytatott hét végi vatikáni megbeszélésén elmondott szavait a magyarországi Apostoli Nunciatúra közleményében. E pontosításra azért volt szükség, mert a magyarországi sajtó csak a magyar kormányküldöttség által mondottakat ismertette, a Vatikán álláspontja nem hozta nyilvánosságra. December 14-én az Oktatási Minisztérium előtt az egyházi iskolák finanszírozásának megváltoztatása ellen tüntettek. E tüntetésen való részvétellel kapcsolatban Sodano bíboros „következetesen aláhúzta a párbeszéd fontosságát, megdöbbenését fejezvén ki az a tény fölött, hogy a kormány nem tartja tiszteletben a Horn Gyula miniszterelnök és Angelo Sodano bíboros által 1997-ben aláírt, Szentszékkel kötött megállapodást" – áll a közleményben. „Itt egy rosszízű politikai játszma folyik: a szóban forgó urak végtelenül meg vannak sértődve, hogy valaki el merte mondani, hogy az egyházaknak a Jézushoz vezető út és az üdvösség keresése útjának megtalálása mellett, helyett nem biztos, hogy úgy és akként kell foglalkozni a napi közélet politikai dolgaival, ahogy teszik. Ez egy helyénvaló kijelentés" – mondta a Kossuth Rádióban Gyurcsány, aki a jobboldali pártok reagálását „bőszült arroganciának" nevezte. Semjén Zsolt fideszes képviselő kijelentette: „ha a lengyel egyház és benne az akkori krakkói érsek, a későbbi lengyel pápa bizonyos értelemben nem politizált volna, akkor önök (mármint a szocialista politikusok) még mindig az MSZMP-ben ülnének, a Varsói Szerződésben és a KGST-ben". Dr. Jakubinyi György érsek a tavalyi csíksomlyói búcsún kifejtette: „Azt mondják, hogy az egyház nem politizál. De ez nem jelenti azt, hogy az egyház népének jövőjét avatatlan kezekbe adja." Az érsek hangsúlyozta: az egyház mi vagyunk, mindannyian, és minden kereszténynek kötelessége részt venni a politikában, olyanok mellett szavazni, akik népünk mellett állnak, akik az evangélium tanítását akarják megvalósítani a közéletben. Hozzáfűzte: az egyháznak így kötelessége politizálni. /Sarány István: Gyurcsány esete a pápával. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./2004. december 23.
Halálának tizedik évfordulóján Bálint Andrásra, a lap volt munkatársára emlékeztek Csíkszeredán barátai, pályatársai a róla elnevezett irodalmi díj átadása alkalmával. Az eredetileg pályakezdő újságírók számára alapított Bálint András-díjat idén Fekete Vince és Lukács Csaba kapta. György Attila szakmájuk rendkívüli képviselőinek nevezte a díjazottakat, a Székelyföld, illetve a Magyar Nemzet munkatársát, akik már sikeres pályát mondhatnak magukénak. Ferenczes István, a Bálint András Alapítvány kezdeményezője méltatta a díjazottakat. /Takács Éva: Kiosztották a Bálint András- díjakat. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./2004. december 23.
„Sokan megmondtuk, megírtuk, hogy a december 5-i népszavazás csak rosszul végződhet” – írta Tamás Gáspár Miklós. Rosszul is végződött. Más eredmény is alighanem rossz lett volna. A lapok írták, hogy az erdélyi magyarok élősdi, élelmes ingyenélők. /T.G.M. nem írta, hogy milyen lapokról van szó./ A népszavazás után „végleg megszűnt a magyar nacionalizmus – és különösen megszűnt a demokratikus-liberális nacionalizmus – , helyét pedig átvette a bevándorlóellenes xenofóbia”. Maga a közösség bajban van. Tamás Gáspár Miklós szerint: a "magyarság" kifejezés értelmetlenné, tartalmatlanná vált, továbbá „a magyarországi politikai közösség 2004 decemberében rosszul viselkedett (s ha netán elsöprő többsége "igen"-nel szavaz, sajnos, akkor is rosszul viselkedett volna, de másként: másként rosszul)”. A józan önzés kerekedett fölül. Az utódállami magyar közösségek is "etnicista" módon viselkedtek. Ha ugyanis a "magyarság" közösségéhez tartozónak vélnék magukat, akkor ezt a hovatartozást nem kérdőjelezte volna meg a mostani elutasítás. A cikkíró szerint az utódállami, kisebbségi magyar közösségek jelentős része „leválni látszik a tágabb magyar sorsközösségről”. „A határokon túli magyar szervezetek vezetői pedig most a Magyarok Világszövetségének őrültségeit ismétlik meg, amikor megint tisztázatlan jogi és népjóléti tartalmú állampolgárságot követelnek a szülőföldjükről kivándorolni, áttelepülni NEM kívánó utódállami magyaroknak.” – minősített T. G. M. Továbbá megállapította, hogy „az utódállami magyar kisebbségek nem vontak le semmilyen hasznos következtetést abból, hogy nyolcvan éve külön és másfelé fejlődnek, nem arra, amerre Magyarország, s a többségi románokkal, szlovákokkal, szerbekkel való együttélés mély nyomokat hagyott rajtuk, s hogy érdekeiktől vezérelve, igenis részei a romániai, szlovákiai, szerbiai politikai közösségnek”. „A bevándorlóellenes xenofób "etnicizmus" egész Európában iszonyú problémákat okoz (lásd legutóbb a Törökország EU- fölvételével kapcsolatos undorító "vitákat")” – írta T. G. M. Szellemeskedve megállapította: „belmagyaroknak és külmagyaroknak egyesült erővel sikerült akkora bajba sodorniuk magukat – kényszerítő ok nélkül -, amekkorára azért mások csak messziről sóvárognak legmazochistább hangulataikban.” /Tamás Gáspár Miklós egyetemi tanár: Nemzeti tragédia. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 23./2004. december 23.
Ezen a vidéken a hagyományos turizmus mellett virágzik a faluturizmus. Az évi mintegy kétmillió idelátogatónak kilencvenöt százaléka az anyaországból érkezik, a Magyarországon nemrégiben lezajlott népszavazás óta azonban jelentősen csökkent ez a szám – tájékoztatott Mátéffy Győző, a turisztikai minisztérium Hargita és Maros megyei kirendeltségeinek igazgatója. A népszavazás nyomán harminc százalékkal csökkent az idelátogató magyarországi turisták száma. Nagyon sok csoport visszamondta például szilveszteri helyfoglalásait, így több szálloda, motel, panzió, vidéki kúria üresen marad az év végén. Az említett egységek vezetői ezért januárra akcióval készülnek, hogy visszacsalogassák a turistákat. Anyaországi újságírókat, tévéseket hívnak meg abból a célból, hogy bemutassák, ugyanolyan szívesen fogadják az ottani turistákat, és ugyanolyan lehetőségeket biztosítanak számukra, mint eddig. /Fekete B. Zoltán: Visszahódítanák az anyaországi turistákat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 23./2004. december 23.
Szatmár megyében jövőre 400-zal kevesebb fiatal végzi a VIII. osztályt, mint az idén végezte. Ebből 300 román, 100 magyar. A legutóbbi népszámlálás szerint a megye lakosságának 33,5 százaléka magyar, tehát a magyaroknál kisebb a csökkenés, mint a többségieknél. Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettest jelezte, hogy a csökkenő diáklétszám miatt átszervezéseket kell végezni, elsősorban a szakoktatásban. Csökkentik azon osztályok számát, amelyek olyan szakmákban nyújtanak képzést, amelyek iránt az utóbbi időben visszaesett a kereslet. Ugyanakkor magyar tejfeldolgozó osztályt terveznek indítani a szatmári Élelmiszeripari Líceumban és vendéglátóiparit a nagykárolyi katolikus Kalazanczi Szent József Iskolában. /(Sike Lajos): 400-zal kevesebb VIII. osztályos! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./2004. december 23.
Elhunyt Id. Hegyi István (1914–2004), aki református lelkészként bekapcsolódott a falukutató mozgalomba. A népi írók hatása, különösen a Németh Lászlóé meghatározó volt gondolkodás- és látásmódjában. Lelkipásztorként, esperesként is mindig azt tartotta: nagyon fontos a néppel való törődés. Székelyudvarhelyre kerülése (1958) után első dolga híveinek felkeresése volt. Elégedetlen volt a magyar sorskérdések kezelésével, de kijelentette: szeretni kell ezt a népet minden gyarlóságával együtt. /Komoróczy György: Id. Hegyi István emlékére (1914–2004). = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./2004. december 23.
Tavaly szeptemberben a budapesti Teleki László Intézet szervezett konferenciát Nemzet a társadalomban címmel. A tudományos rendezvényen Hargita megyei, vagy a megyéhez kötődő szakemberek is bemutatták dolgozataikat. A konferencia anyagából kötet készült /Nemzet a társadalomban, Teleki László Alapítvány, Budapest, 2004/, a könyvben többek között Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész, Oláh Sándor és Gagyi József csíkszeredai antropológusok egy-egy tanulmánya olvasható. Hermann Gusztáv Mihály tanulmányának címe: A székely rendi öntudat nemzetiesedése (?). A szerző szerint Kőrösi Csoma Sándor fogalmazta meg mindeddig legtömörebben identitását: C. P. Kennedy századosnak írt jelentésében leszögezte, hogy ő „a székely nemzetség szülöttje", mely „a magyar nemzet része". Oláh Sándor a „kicsi magyar világban", 1940–44 közötti székelyföldi modernizációs kísérleteket vette számba. Gagyi József a „sztálini kismagyarország", a Magyar Autonóm Tartomány kérdéskörének egy vetületét vizsgálta tanulmányában. /Sarány István: Nemzet a társadalomban. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./2004. december 24.
A parlamentben a Román Humanista Párt (RHP) is támogatni fogja az új kormányt – jelentette be Dan Voiculescu, az RHP elnöke, miután tárgyalt Calin Popescu Tariceanu kijelölt miniszterelnökkel. Négy minisztériumot kap az RMDSZ az új kormányban. Markó Béla RMDSZ-elnök az államminiszteri tisztséget töltheti be, így az érdekvédelmi szervezet vezetője az oktatási-, művelődésügyi- és európai csatlakozási tárcák működését fogja összehangolni. A kormány összesen 24 miniszterből fog állni, ebből 17 minisztériumokat vezet majd, emellett még hét tárca nélküli minisztert is beiktatnak. A Nemzeti Liberális Pártól (NLP) és a Demokrata Pártból (DP) álló D.A. Szövetség alkotta kormányban a Humanista Pártot miniszterelnök-helyettes képviseli majd – állapodtak meg dec. 23-án az alakulatok vezetői. A három párt szakemberei jelenleg a kormányprogram kidolgozásán dolgoznak, Markó szerint a dokumentum hamarosan elkészül. Tariceanu elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ-szel folytatott tárgyalások gyorsan zajlottak. A kijelölt miniszterelnök a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportjával is találkozott. Ígéretet kapott az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete, hogy az alprefektusi tisztséget a magyar érdekvédelmi szervezet fogja megkapni. /B. T., K. O.: Átálltak a humanisták is. Markó Béla államminiszter lesz. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./2004. december 24.
Calin Popescu Tariceanu 1952-ben Bukarestben született, alapképzése szerint okleveles vízügyi mérnök. 1980 és 1990 között egyetemi előadó, 1990-ben pedig egyik alapítója volt a Nemzeti Liberális Pártnak, s tagja volt már az első forradalom utáni törvényhozásnak is. 1996–1997-ben a Ciorbea-kabinet kereskedelem- és iparügyi minisztere államminiszteri rangban. Közben sikeres üzletemberré vált, mintegy 15 millió dollárra becsült vagyonát az általa alapított kereskedelmi rádió eladásából és a gépkocsi importból szerezte. Rudas Ernő volt bukaresti magyar nagykövettel közösen alapított Classic Motorcycles cége Harley-Davidson motorkerékpárok kereskedelmével foglalkozik. Theodor Stolojan októberi visszavonulása óta az NLP élén áll, s a liberális–demokrata pártszövetség társelnöke. /Autós szenvedélyéről, millióiról és budapesti esküvőjéről is közismert a kijelölt miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./2004. december 24.
A parlament felsőháza, a szenátus alelnökévé választották Corneliu Vadim Tudort, a Nagy-Románia Párt elnökét. "Közös listát állítottunk az alelnökök és a háznagyok megválasztására, hogy elkerüljük az alkudozást. Corneliu Vadim Tudor is a listán szerepelt, mivel pártjának, amely 21 mandátumot szerzett a szenátusban, joga volt alelnököt jelölni. A választók azok, aki azt akarták, hogy Tudor a szenátus alelnöke legyen" – magyarázta Radu Berceanu, a D.A. pártszövetség szenátora. További alelnökök: Radu Berceanu (DP), Puiu Hasotti (NLP), Codrut Seres (RHP). Az RMDSZ ebben az ülésszakban egy titkári tisztséget tölt be, erre ismét Puskás Bálint Zoltánt jelölték. Noha a D.A. Szövetséget alkotó két párt, az NLP és a DP kezdettől fogva kikötötték, hogy külön frakciót alkotnak a parlament két házában, a liberális és a demokrata szenátorok végül úgy gondolták: együtt maradnak, mert így hatékonyabb munkát tudnak végezni. A két pártnak összesen 49 szenátora van, 3-mal több mint a Szociáldemokrata Pártnak. A képviselőházban az RMDSZ-nek egy háznagyi tisztség jutott, ezt Borbély László tölti be. Az RMDSZ frakcióvezetőjének, Kelemen Attilának és helyettesének, Varga Attilának februárig hosszabbították meg a mandátumát, hogy a kormányalakítási tárgyalásokat folytató RMDSZ-bizottságban – amelynek a frakcióvezetők is tagjai – az esetleges személycserék ne okozzanak zavart. A szakbizottságok közül egyedül a mezőgazdasági élén van RMDSZ-es képviselő Kelemen Attila személyében. /Megalakultak az állandó bizottságok. Corneliu Vadim Tudor a szenátus alelnöke. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./2004. december 24.
Fáj a visszautasítás, írta a népszavazás eredményéről Tamás József püspök, fáj, „mert magyarnak születtem és magyarnak szeretnék meghalni”. /Tamás József püspök: Száz pici gyertya gyújtatlan gyúljon. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./2004. december 24.
Sokat lazult a magyar szeretet, írta Bajna György, népünk egy része megfeledkezett „testvérei kinyújtott, de nem kolduló kezéről”. „Alig több mint másfél millió, a határokon kívül élő 5 millió kezét tolta el magától.” „A mi dolgunk tovább szeretni a megtévesztetteket, hiszen nekik van most erőre szükségük.” /Bajna György: Örömhírt hoznak. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./