udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 708 találat lapozás: 1-30 ... 631-660 | 661-690 | 691-708 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2005. október 29.

Corneliu Vadim Tudor és Gheorghe Funar súlyos magyarellenes kijelentései miatt a marosvásárhelyi Pro Europa Liga panaszt tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál. Korábban a négy kormánypárt is elítélte Tudornak a kisebbségi törvénytervezet szenátusi vitáján elhangzott beszédét. Markó Béla, az RMDSZ elnöke október 27-én Habsburg Ottóval folytatott bukaresti megbeszélésén kérte, hogy az európai fórumokon is figyeljenek fel a romániai nacionalista kirohanásokra. /Össztűzben a nacionalizmus. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

2005. október 29.

Október 28-án Aradon, a Jelen Házban bemutatkozott az In memoriam 1956 elnevezésű, nemrég bejegyzett civil szervezet az 1956. októberi forradalomnak és szabadságharcnak, és különösképpen erdélyi áldozatai emlékének szentelt rendezvénnyel. A most megalakult civil szervezet legfőbb célja, miként azt ügyvezető elnöke, Jámbor Ilona elmondta, az erdélyi áldozatok és meghurcoltak emlékének ápolása lenne. Egy jövendő 1956-os könyvtár mintegy kéttucatnyi könyvét tekinthették meg az érdeklődők. A megemlékezés során levetítették a Képzelt forradalom, avagy Osztrák–Magyar–Románia c. dokumentumfilmet, amelyben Zágoni Balázs rendező és Stefani Bottoni történész-szakértő a Szoboszlay-per elítéltjeinek, köztük az 1958. szeptember elsején (talán Aradon) kivégzett áldozatainak állít emléket. / In memoriam ’56. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 29./

2005. október 29.

Marosvásárhelyen egy 73 éves nőnek a fájdalmai annyira fokozódtak, hogy férje kénytelen volt a sürgősségi ügyelet segítségét kérni. A mentők a hívás után egy fél órával érkeztek, s a súlyos beteg nőt az urológiai klinikára vitték. Az ügyeletes orvos román nyelven feltett kérdésre a fájdalmaktól elkínzott beteg nő nem tudott válaszolni, Sorin Cinca orvos kijelentette: ha nem tud románul, vigyék Budapestre! Ezt követően kioktatta az idős házaspárt, hogy Romániában élnek és beszélniük kell az ország nyelvét, majd a beteget injekciózás után haza akart küldeni. Az idős férj könyörgésére végül is beutalta a kórházba, s a beteg asszonyt később megműtötték. /(bodolai): Menjen Budapestre! = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./

2005. október 29.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Bukarestben kijelentette: Magyarország nem akarja Erdélyt. – Nem is olyan régen, amikor még Nastase volt Románia miniszterelnöke, egyik budapesti látogatása során egy riporter megkérdezte tőle, miért gondolják azt a románok, hogy Magyarország vissza akarná szerezni Erdélyt? Nastase elmosolyodott, majd azt mondta: mert mi, ha tőlünk vettek volna el valamit, megpróbálnánk! Miért ez a beteges önigazolási hajlam? Miért él belső kényszer a magyar politikumban bizonygatni a románnak, hogy nem akarja Erdélyt? Mondhatni, a magyar kér bocsánatot a romántól, amiért esetleg eszébe juthat jogos igénye! Ahelyett, hogy a románnak lenne történelmi bűntudata, a magyarnak van, írta Zsidó Ferenc. Ennek sajnálatos hagyománya van, nem Gyurcsány az első, aki szemlesütve így nyilatkozott, Kádár is ilyesmit hangoztatott. Pedig az erdélyi magyarok kevéssel beérnék. Nem kellene azt mondani, hogy követeljük Erdélyt, elég arra utalni, hogy nem felejtettük el, a miénk volt.- Azonban Gyurcsányék letagadnák Trianont, ha tehetnék! /Zsidó Ferenc: Az oktondi és a román. = Polgári Élet (Székelyudvarhely), okt. 29./

2005. október 29.

Miért kapott szót Sándor Krisztina, egy alig ismert szervezet vezetője, akinek semmi köze sem Aradhoz, sem a szoborhoz, kérdezte olvasói levelében Feller Miklós, hozzászólva a vitához. A szólásszabadság szellemében akárki felszólalhat? Ha ez így van, a belvárosi református templom olyan lenne, mint az a bizonyos londoni park, ahol bárki bármiről szónokolhat? /Feller Miklós, Arad: Templom vagy Hyde park? = Nyugati Jelen (Arad), okt. 29./ Előzmény: “Az aradi magyar közösséget sértették meg.” = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7. Borbély Zsolt Attila: Demokrácia és szólásszabadság 2005-ben az RMDSZ víziójában. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./

2005. október 29.

Sepsiszentgyörgyön több helyen szórólapok jelentek meg, erre válaszként Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője tájékoztatott. A református egyház tulajdonában lévő, jelenleg a Székely Mikó Kollégium által használt épület bérleti díjának összegéről az egyház 2004 elején egyezett meg a helyi önkormányzattal. Szerződésben rögzítették, hogy a városháza évente kétmilliárd lej bért fizet, amelyet az egyház teljes egészében az iskolaépület felújítására fordít. Ezt az összeget 2004-ben a tanács kifizette, de 2005. január 1-jétől törvény kötelezi az önkormányzatokat, hogy az egyházaknak visszaszolgáltatott felületekért a visszajuttatástól számított öt évig 6000 lejt fizessenek négyzetméterenként. A Mikó esetében ez 270 millió lejt jelentett tizenkét hónapra, idén év elejétől ennyit törlesztett eszerint a városháza. Azonban a református egyház 2000 szeptemberében nyerte vissza az épület tulajdonjogát, így a múlt hónapban lejárt az öt esztendő, és a korábbi megállapodás szerint kéri a bért a tanácstól, a teljes évre számítva kétmilliárd lejt. Kató Béla hangsúlyozta, az elmúlt három év alatt az egyház nem csak azt a 2,87 milliárd lejt fordította a Mikó épületének felújítására, amennyit ez idő alatt a városházától kapott, hanem összesen 11,5 milliárdot. Mindezek miatt Kató Béla rosszindulatúnak tartja a Sztakics Éva alpolgármester tájékoztatása alapján közölt, szórólapon megjelent két feliratot: ,,Hát ezért érdemes volt odaadni a Mikót!”, illetve ,,Micsoda önzetlenség az egyház részéről, micsoda jótétemény a magyar közösségnek!!!” /Fekete Réka: Az egyház a közösségnek épít. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

2005. október 29.

Öt év munka után befejezték Nagyajtai unitárius erődített templom északnyugati bástyája helyreállítását. Az ünnepségen megjelent dr. Szabó Árpád unitárius püspöke, illetve a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) több tisztségviselője. Fekete Levente helyi lelkész rövid megnyitóbeszédében hangsúlyozta: minden egyes, helyére állított kő a jövő biztonságát jelenti. /(hecser): Nagyajta helyreállított kövei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

2005. október 29.

A Petőfi-emléknapok Kézdivásárhelyen a Vigadóban az I–IV. osztályosok műsorával kezdődtek. A Petőfi Sándor Általános Iskola udvarán álló mellszobornál koszorúzásra került sor, majd sportvetélkedő következett. Október 29-én az iskola tanulói és tanárai Fehéregyházára és Segesvárra látogatnak. /Iochom István: Petőfi-emléknapok (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

2005. október 29.

Elhunyt Hervai Zoltán ismert képzőművész /Sepsiszentgyörgy, 1919. júl. 10. – Sepsiszentgyörgy, 2005. okt. 27./ Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégiumban végzett. Egész életében hű marad Sepsiszentgyörgyöz, szülővárosához, nem távozott el innen. Rajztanár volt sok éven át. Sikeres kiállításai voltak itthon és külföldön. /Dr. Bogdán Rajcs Zsolt: Búcsú Hervai Zoltántól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

2005. október 29.

Elhunyt Péterfy László /Nyárádselye, 1910. febr. 2. – Kiskend, 2005. okt. 26./ lelkész, helytörténész. A református teológiát és az egyetem történelem- földrajz szakát párhuzamosan látogatva igen jó eredménnyel, ösztöndíjjal diplomázott Kolozsváron. 1942–1974 között Nagykend lelkipásztora, közben ’44-ig tanár Makfalván. Nyugdíjba vonulásakor költözött a közeli Kiskendre, öregkori munkássága színhelyére. Szolgálta gyülekezetét, gyűjtötte szorgalmasan népe szellemi termésének gyümölcseit,. Elsősorban azoknak a településeknek és egyházaiknak a történetét jelentette meg, amelyekkel hosszú és termékeny munkás élete folyamán kapcsolatba került. Így látott napvilágot Kibédről, az ősföldről, Nyárádselyéről, a szülőfaluról, aztán Kendről, majd Bonyháról, Héderfájáról, Siklódról szóló könyveinek sorozata. Kendi Kalendáriumot is írt, szerkesztett. Könyvei nélkül nem lehet megírni a jelzett települések teljes monográfiáit. Pennás pap volt, kitűnő érzékkel ismerte és istápolta a tehetségeket, tisztelte kor- és eszmetársait. Halálával Erdély 1940 utáni magyar művelődés- és egyháztörténetének emblematikus személyisége távozott körünkből. /Bölöni Domokos: Elment a pennás lelkész. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./

2005. október 29.

,,Könyvek között talált otthonra életed, de végül is a játékban leltél igazi szellemi örömet, s krónikása lettél a színpadi játéknak, amely életre kelti az írott szót a rivaldafényben.” – búcsúztatta Horváth Andor Kacsir Máriát 2005. április 6-án Kolozsváron. 2000 nyarán távozott a Sepsiszentgyörgyön született és élt 41 éves Tóth J. Tamás színész. 2001 augusztusában Dorián Ilonát, a kolozsvári színház érdemes művészét kísérték a Házsongárdi temetőbe. December 17-én pedig az örökösen ,,lázban égő” sepsiszentgyörgyi Zsoldos Árpád színész költözött át a túlvilágra. 2002-ben Sepsiszentgyörgy színházának egykori két irodalmi titkára – dramaturgja – gyors egymásutánban távozott az élők birodalmából. Áprilisban Veress Dániel indult Gerzson fia után, júniusban Sombori Salamon Sándor tért meg a rétyi családi kriptába. Mester András színész is a 2002. év halottja Kolozsváron. Az év karácsonyán távozott Ács Alajos, a szatmári színház alapító, oszlopos tagja. Darvay Nagy Adrienne könyvet jelentetett meg utóbb róla Címszerepben Ács Alajos címmel. 2003-ban halt meg a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházból Ferenczy István, a legendás Székely Színháznak is közkedvelt aktora. Ebben az évben távozott a fiatal, 42 éves szentgyörgyi pályatárs, Bocsárdi Angi Gabriella. Novemberben a 93 esztendős Ambrus Sándort a temesvári földbe, felesége és színpadi partnere, Hegyessy Magda mellé temették. 2004-ben Kolozsváron Nagy Dezsőt, Marosvásárhelyen Illyés Kingát veszítettük el. 2005 júniusában László Gerő, a kolozsvári Magyar Színház nyugdíjasan is közismert tagját, számtalan főszerep alakítója koporsóját kísérték pályatársai a Házsongárdba, írta emlékezésében Kudelász Ildikó. /Kudelász Ildikó: A színház volt az életük. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

2005. október 29.

Temesvár a 26-os számú nyolcosztályos iskola magyar tagozatának a vendége volt október 28-án Anavi Ádám, a temesvári kulturális élet jeles és köztiszeletnek örvendő személyisége, a 96 éves korát meghazudtoló költő, egykori pedagógus. Anavi Ádám mesélt a vers születéséről, az írásról. /(pataky): Rendhagyó irodalomóra Anavi Ádámmal. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./

2005. október 29.

Megvoltak az Őszi Közművelődési Napok. Imreh István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ vezetője mérleget készített. Megkésett rendezvények is voltak, egészen addig, hogy a soros helyszínre érkező előadók a kultúrotthon zárt ajtaját találták. Azonban itt-ott foghíjas széksorok fogadták a fellépőket, nem csak vidéken. Mindezektől eltekintve a rendezvény fogadtatása mégis jónak bizonyult. Az abszolút sikert idén az Egerből érkezett Babszem Jankó Gyermekszínház aratta. /Váry O. Péter: A vidék esélye. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

2005. október 29.

A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség október 15-én és 16-án Csíkszeredában ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját. Ebből az alkalomból vargyasi Máthé Ferenc népművészt a szövetség életműdíjjal tüntette ki. A rangos szakmai elismerést tanúsító oklevelet Szatmári Ferenc, a szövetség elnöke nyújtotta át. Máthé Ferenc 1927. május 4-én született Vargyason. Különböző állásokat töltött be nyugdíjazásáig. Munka mellett faragott. Huszonnyolc templomba faragott csillárt, énekmutató táblát, úrasztalát, szószékborítást. Közösségi megemlékezések alkalmával kopjafát, emléktáblát ajándékozott egy-egy történelmi esemény, személyiség tiszteletére. Kiállításokra hívták Sepsiszentgyörgyre, Barótra, Bukarestbe, Szovátára, Parajdra, Budapestre. /Kovácsné István Anikó: Máthé Ferenc életműdíjas. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

2005. október 29.

Nemsokára egy éve annak, hogy a csíkszeredai sokgyerekes szülők elhatározták, egyesületet alakítanak azzal a céllal, hogy közösséget hozzanak létre, melynek keretében egymást és másokat is segíthetnek. – 2004 novemberében tartottuk első nagycsaládos találkozónkat, emlékezett Dánél Sándor, aki hét gyermeket nevel. Karácsonykor megtartották a nagycsaládosok karácsonyát. A sokgyerekes családok közössége havonta rendszeresen találkozott, júniusban történt a bejegyezés Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért néven. Dánél Sándor az elnök. Előadókat hívnak meg. Az egyesület célja, hogy fölmutassa a nagycsaládok értékeit, ugyanakkor felvállalja a sokgyerekes szülők érdekvédelmét. Egyesületüket baráti szálak fűzik különböző erdélyi, magyarországi és Kárpát-medencei hasonló egyesületekhez. Október 15-én egyesületük tagja lett a Magyarországon bejegyzett Kárpát-medencei Családszervezeteknek, amely 2004-től tagja az Európai Nagycsaládos Szervezetnek. /Takács Éva: Számukra a gyermek az érték. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./

2005. október 29.

84 évvel ezelőtt, 1921. június 21-én született Márkodon Virágh Sarolta. Ismerősei egyszerűen Virág mamának szólítják. Közel negyven baba viseli az általa összegyűjtött Nyárád menti népviseletet. A hetvenes években kezdett népviseletet varrni játékbabáknak. /Nagy Annamária: Virág mama babái. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./

2005. október 29.

Október 22-én ünnepelte 71. születésnapját Pomogáts Béla irodalomtörténész, az erdélyi magyar irodalom népszerűsítője, az Illyés Közalapítvány elnöke. Gyergyóban három (Gyergyószentmiklóson, Gyergyóremetén és Gyergyóalfaluban), Csíkszeredában pedig egy találkozót szerveztek vele legújabb – a Pallas–Akadémia Könyvkiadó által gondozott – kötete megjelenése alkalmából. /Bajna György: Pomogáts Béla körútja. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./

2005. október 29.

Öt kolozsvári festőművész, Fülöp Antal Andor, Incze János Dés, Miklóssy Gábor, Mohy Sándor és Szolnay Sándor alkotásaiból nyílt kiállítás Budapesten, a Belvedere Galériában. A huszadik századi Kolozsvár és környéke öt kiváló festőművészének munkái nemcsak a kisebbségi erdélyi magyar művészet reprezentatív alkotásai, hanem nyilvánvaló bizonyítékai annak, milyen hely illeti meg a transzszilván mestereket az összmagyar művészetben. /(németh): Kolozsvári festők munkái a budapesti Belvederében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

2005. október 29.

Kolozsváron az Unitárius Nőszövetség összejövetelén bemutattak a szép kivitelezésű falinaptárt, amelynek lapjait Vass Albert festő Torockó- és Enyed vidékét, illetve az évszakok változását megörökítő munkái díszítik. A naptárt Hantz Lám Irén ismertette, szólt a festő életéről és munkásságáról is, elmondta: munkáinak megragadó színvilága a nagybányai festőiskola jellegzetességeit tükrözi. /F. I.: Falinaptár – Vass Albert festményeivel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

2005. október 29.

A mezőségi kisrégió – Marosszentkirály, Mezőbergenye, Csittszentiván, Mezőpanit, Kövesd, Harcó, Mezőmadaras és Mezőbánd – református lelkészei új egyházi lapot indítanak. A hetilap első számát október 30-án, vasárnap a csittszentiváni református gyülekezetben mutatják be. A lap főszerkesztője Brassai Zsombor székelykövesdi lelkész. /Új egyházi lap. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./


lapozás: 1-30 ... 631-660 | 661-690 | 691-708




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék