udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
614
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 601-614
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. november 2.
Ismét riadót fújt a Nagy-Románia Párt szavazótábora körében, miután a Corneliu Vadim Tudor által vezetett párt honatyái felfedezték, hogy a Nagy Zsolt által vezetett távközlési minisztérium hivatalos dokumentumain magyar nyelvű fejléc is szerepel. – Meddig tűrjük még, hogy szembeköpjenek? – dühöngött Lucian Bolcas honatya. – Az irredenta RMDSZ totalitárius és fasiszta tendenciáknak kíván érvényt szerezni – mondta Bolcas. /Újabb nagy-romániás delíriumok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./2005. november 2.
Egyre erősebbek a románokkal szembeni ellenérzések Olaszországban Roberto Castelli olasz igazságügy-miniszter népvándorlás kori barbárokhoz hasonlította a bevándorlókat. A Caritas, a legnagyobb olasz katolikus humanitárius szervezet adatai szerint jelenleg 2,8 millió bevándorló él Olaszországban, azaz a lakosságnak mintegy 5 százaléka, így az ország Nagy-Britannia és Franciaország után a legnagyobb számú bevándorló közösségnek ad otthont Európában. A Caritas összegzése szerint a bevándorlók több mint 37 százaléka, 1 061 400 személy Romániából érkezett, és így a románok 2002 óta a legnagyobb számú emigráns közösséget alkotják a marokkóiak és az albánok előtt. A La Repubblica által idézett bolognai lakosok szerint a románok viselkedése miatt a helybeliek „akaratlanul is idegengyűlölővé válnak. A bolognaiak legfőképp a bűnözés, a vandalizmus, a román barakklakások piszkossága miatt háborodtak fel.” /Kampánytéma a bevándorlás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./2005. november 2.
Növelik az oktatási tárcának szánt költségvetési összeget, így az eredetileg tervezett 3,7 százalékos részesedés helyett a tanügy a bruttó hazai össztermék (GDP) 4,2–4,3 százalékát kapja meg. /Farcádi Botond: Nőtt az oktatásnak szánt költségvetés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./2005. november 2.
Közleményt juttatott el a szerkesztőségbe Radu Sandu Moldovan rendőrfőbiztos, a Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség vezetője, reagálva a Hargita Népében szeptember 23-án, illetve november 1-jén megjelent, Szondy Zoltán által aláírt, Nem beszélt románul, s ezért... Rendőrök vertek meg egy betegnyugdíjast és Kelemen Hunor képviselő magyarázatot vár című cikkekre, melyek – a rendőrparancsnok szerint – rossz fényt vetnek az általa vezetett intézményre. A közlemény szerint János Elemér panaszát továbbították az ügyészségnek. A rendőrparancsnok kifogásolta, hogy a cikkíró nem kérte ki a rendőrség véleményét. /Pontosít a rendőrség. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./2005. november 2.
Bocskai-emlékszobrot avattak Szentjobbon október 31-én, a reformáció emlékünnepén. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./ Leleplezték Bocskai szobrát, amelyet a magyarországi Berek Lajos készített. Bocskai annak idején Szentjobbon sok szervező munkát, levelezést folytatott, hiszen az egyik legnagyobb vár volt a környéken. A kővár maradványaira két évvel ezelőtt bukkantak rá, a teljes régészeti feltárásra azonban nem volt pénze a településnek. A Bocskai Hagyományőrző Egyesület aranydiplomával tüntette ki a fejedelem emlékének ápolóit. /Erdély.ma – okt. 31./2005. november 2.
Ökumenikus egyházi szertartás keretében szentelték fel november 1-jén az egykori Olaszi temetőben álló Gerliczy-kápolnát Nagyváradon. A temető felszámolásáról még a kommunista városvezetés döntött, egy részébe panelházakat építettek, 1990 után az önkormányzat szétosztotta a temetőt a református, a római katolikus és a görög katolikus egyházak között. /Ökumenikus kápolnaszentelés Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./2005. november 2.
Egy héttel elhalasztották a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsgát, mert a Román Színházi Szövetség (Uniter) román tagot jelölt a bizottságba, és a három vaskos pályamunkát le kell fordítani román nyelvre. Kalamár György városi tanácsos kifejtette: „Az Uniternél vannak magyar szakemberek, és kértük, hogy jelöljenek magyarul beszélő tagot a bizottságba. A színházi szövetség mégis Emil Boroghina rendezőt, a craiovai színház egykori igazgatóját nevezte a testületbe.” Keresztély Irma, a művelődési bizottság elnöke kifejtette: abszurdumnak tartja a román nyelvű vizsgát a magyar színház igazgatójelöltjeinek kiválasztásakor. A tisztségre hárman pályáznak: Bocsárdi László rendező, a színház művészeti igazgatója, Dukász Péter, a Temesvári Csiky Gergely Színház színművésze, valamint a jelenleg Magyarországon élő Váradi Mária, a Tamási Áron Színház társulatának volt tagja. /Bíró Blanka: Románul versenyeznek a jelöltek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./2005. november 2.
Kolozsváron november 11-én levetítik Zágoni Balázs Képzelt forradalom, avagy Osztrák–Magyar Románia című 1956-os dokumentumfilmjét. Kolozsváron a Korunk folyóirat szervezte történészkonferencia résztvevői láthatják először a filmet, majd este a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem épületében tartanak nyilvános vetítést az alkotók részvételével. A dokumentumfilm középpontjában a Szoboszlay-ügy áll. Szoboszlay Aladár és hívei az ötvenes évek derekán egyidejű forradalmat akartak kirobbantani Magyarországon és Romániában, egy új közös román–magyar államalakulat, a Confederatio létrehozásáért. Tíz fiatalt – köztük Szoboszlayt – a temesvári bíróság halálbüntetésre, negyvenhetet évtizedekig tartó kényszermunkára, illetve börtönre ítélt. A film egyik szereplője az a Stefano Bottoni történész, aki a Szekuritáté dossziéiban talált háttér-információk nyomán elkezdte feltárni a történteket. A filmben megszólal a gyergyószárhegyi Ferenc Ervin atya, aki ismerte a tervezet előkészületeit, valamint Szoboszlay Aladár testvére is. /Márton Éva: Terítéken a Szoboszlay-ügy. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./2005. november 2.
Elcsendesedett az élet Csernátonban, a Haszmann Pál Múzeum udvarán, véget ért a táborozási idény. Haszmann Pál, a múzeum és népfőiskola vezetője elmondta: elkészült a tavasztól késő őszig tartó táboraik számvetése, s idén több mint négyszázötven fiatal kapcsolódott be a népfőiskola tevékenységébe. A táborlakók a történelmi Magyarország minden vidékéről érkeztek, zömében erdélyiek voltak, de a Nyugatra szakadt magyarok leszármazottjai is eljöttek, elsajátítani elődeik népművészetét, megismerkedni a székely fafaragással, bútorfestéssel. A táborban két emlékjel készült el: a Nyergestetőn felállított nagyméretű fejfát a Magyarok Világszövetsége megrendelésére készítették el, a másik a rodostói székely kapu. Időközben a rádió-, mezőgazdaságigép- és kályhagyűjtemény is tovább gazdagodott, több száz régi tárgy került a múzeum tulajdonába. A Csernátoni Füzetek újabb számai is megjelentek. /Iochom István: Táborzárás a népfőiskolán (Csernáton). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./2005. november 2.
Resicabánya temetői gondozatlanok. A Hármas Temetőben leírhatatlan a temetőrombolás, sírgyalázás, míg ilyesmire az ugyanazon bejárattal rendelkező Kettős Temetőben egyáltalán nem került sor. A sértetlen köztemető szinte kizárólag ortodox, az egyre inkább földúlt a római katolikusok és protestánsok köztemetője. /Makay Botond: Temetői séták mindenszentek napján. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./2005. november 2.
Erdélyi Halottak Emlékhelyét kívánják felépíteni a budapesti Reménység Szigetén – tájékoztatott Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet vezető lelkésze. Mint minden évben, idén is egész napos rendezvény keretében emlékeztek november 1-jén Magyarországon élő erdélyiek az otthoni földben nyugvó szeretteikre, református istentisztelet és római katolikus mise keretében. Az ideiglenes emlékhelyen az elhunyt hozzátartozóik nevét tartalmazó kis kartonlapokat, valamint gyertyát, mécsest, virágot helyeztek el. A felépítendő emlékhely tervét Eleőd Ákos építész készítette. /Guther M. Ilona, Budapest: Erdélyi Halottak Napja. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./2005. november 2.
Brassai Sámuel házsongárdi sírjánál emlékeztek meg az ötvenhatos egyetemisták 49 évvel ezelőtti kivonulásáról, melynek nyomán elkezdődtek az októberi magyar forradalmat követő erdélyi perek. Az egyetemi ifjúság 1956-ban itt hallgathatta meg először Bartis Ferenc híressé vált Utószó című költeményét, melynek „és mégis élünk” refrénje hosszú ideig szállóigévé vált a fiatalok körében. A Málnási Ferenc és Pataki Enikő magyartanárok által szervezett rendezvényen – melyen diákok adtak elő korabeli hangulatot idéző verseket, köztük az Utószót – Bartis Ferenc, az Összmagyar Testület elnöke is jelen volt. /Csomafáy Ferenc: Ötvenhatosok szelleme a Házsongárdban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./2005. november 2.
Winkler Gyula kereskedelmi ügyekkel megbízott miniszter kezdeményezésére a kormány tartalékalapjából mintegy 800 ezer új lejt utaltak ki a Hunyad megyei Déván működő Téglás Gábor Iskolacsoport számára. A dévai és a környező szórvány-magyar falvakban élő gyermekek, akiket nagyon erős asszimilációs hatás ér, most végre anyanyelvükön tanulhatnak. Jelenleg több mint 400 diák folytatja itt a tanulmányait. A közeljövő tervei között szerepel a bentlakások, műhelyek és különböző szakoktatást szolgáló termek kialakítása. A teljes iskola átadását a jövő év tavaszára tervezik. A Téglás Gábor nevét viselő intézmény létrehozásához a magyar kormány is anyagi támogatást nyújtott. /Kormányzati támogatás a Téglás Gábor Iskolacsoportnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./2005. november 2.
Kárpát-medencei magyar egyesületek, köztük erdélyiek (Hargita, Kovászna és Maros megyéből) összefogásával létrejött egy regionális felnőttképzési hálózat terve Pannon Forrás címmel – tájékoztatott Borbély Emma, a Kis- Küküllő Térségi Társulás elnöke. Az uniós forrásszerzés kétnyelvű felnőttképzési programjainak regionális és határon átívelő régiók közti hálózati kiterjesztése időszerű. Harminchárom képzési központot terveznek, vázolta fel Borbély Emma, ezek megvalósításához viszont az állami, önkormányzati, gazdálkodó és civil szervezetek együttműködése szükséges. /(mr): Pannon Forrás felnőttképző hálózat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./2005. november 2.
Sáromberkéban nyáron országos IKE-találkozó volt, október 29-én pedig megtartották az V. Teleki Sámuel Kórustalálkozót, melyen részt vettek a Maros-Mezőségi Református Egyházmegye gyülekezeti kórusai, a bonyhai és marosfelfalusi egyházközségek kórusai, valamint a nagysármási fúvószenekar. Több mint 300 vendéget fogadtak a Teleki-kastély udvarán. A rendezvény hagyományosan a kórusok felvonulásával kezdődött. A kórusok zászlaik alá sorakozva vonultak be a református templomba. A vendégek megtekinthették a 2003-ban megalakult falumúzeumot, mely a templom szomszédságában áll. /Nemes Csilla: Egyházmegyei kórustalálkozó Sáromberkén. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./2005. november 2.
Marosvásárhelyen az októberi Belvárosi Szerdák estéjén Csortán Ferenc, a Maros Megyei Művelődésügyi Igazgatóság műemlékvédelmi tanácsosa Erdélyi templomerődök a Világörökségben címen tartott vetített képes előadást. A székely erődített templomok legnagyobb számban Háromszéken bukkannak fel. Hét erdélyi erődített templom a Világörökség részét képezi: Kelnek, Prázsmár, Németfehéregyháza, Székelyderzs, Szászkézd, Berethalom és Baromlak temploma. /Nagy Botond: Erdélyi erődtemplomok, évszázadok ujjlenyomatai. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./2005. november 2.
Gyülekezeteken túlmutató kisrégiós lapot ismertettek Csittszentiván gyülekezeti otthonában. A KÉVE hetilapot lelkészek írják. Főszerkesztője Brassai Zsombor. /(bölöni): Kis lap áll a Maros „túlmentében”. KÉVE – nem szétzilál, összefog. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./2005. november 2.
Több mint egy esztendeje jelent meg az Egyházközségi Apostol. A hetilapot a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia adja ki. Tulajdonképpen a lap újraindításáról döntött egy évvel ezelőtt Darvas-Kozma József plébános, c. esperes, hiszen hatvan évvel ezelőtt, 1947-ben Antal József csíkszeredai plébános indította útjára az Egyházközségi Apostolt. Az akkori lapot 1948 augusztusában betiltották a kommunista hatóságok. A hetilap „születésnapján” a szerkesztők találkoztak az olvasókkal. /Szondy Zoltán: Egyéves múlt az Egyházközségi Apostol. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./2005. november 2.
A Népújságban 2004. március 31-én jelent meg a Székelybőben megállt az idő? című írás a kis településről. A településen 90 ember él, nagy csendességben. A helyi templomnak nincs papja. A cikkre a székelybői születésű, Marosvásárhelyen élő Szente Kinga válaszolt, Ki akar segíteni Székelybőn? címmel 2004. április 22-én. Ennek nyomán sikerült megalakítani a Székelybőért Egyesületet. Két év múlva Székelybő 675 éves, az ünnepi alkalomra a falu monográfiáját szeretnék kiadni, az anyagok gyűjtését elkezdték. Összefogással talán sikerül megmenteni a falut. /Kilyén Attila: Egyesület Székelybő „feltámasztásáért”. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./2005. november 2.
November 7-től meghatározatlan ideig tartó általános sztrájkot hirdet a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) – tájékoztatott Kocs Ilona, a munkavállalói érdekvédelmi szervezet bizalmija – amennyiben a kormányzat nem teljesíti az oktatás finanszírozására vonatkozó követeléseket. November 1-jén a négy nagy tanügyi szakszervezet képviselői álltak sztrájkőrséget a parlament székháza előtt. A tanügyi szakszervezetek legfontosabb követelése: a jövő évi költségvetési törvényben az oktatás részesüljön a bruttó hazai termék 6 százalékában. Emellett béremelést, az ingázók utazási költségeinek megtérítését, a munkavállalással kapcsolatos orvosi vizsgálatok ingyenességét kérik. /Sarány István: Hétfőtől beszüntetik a munkát a pedagógusok. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./