udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
620
találat
lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600 | 601-620
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. május 28.
Kolozsvár – egy város és lakóinak sorsa Európában címmel szervezett négynapos konferenciát a Német Kultúrközpont és az Osztrák Könyvtár Kolozsváron. A rendezvényt a Babes–Bolyai Egyetem dísztermében Stefan Oltean rektor-helyettes, Wilfried Gruber német nagykövet és Ludányi-Horváth Attila kolozsvári magyar konzul nyitotta meg. Ulrich Burger, a Német Kultúrközpont volt igazgatója elmondta, román, szász és magyar szempontokat is érvényesítő könyv Kolozsvárról utoljára 1974-ben jelent meg. /Kiss Bence: Konferencia Kolozsvár történelméről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./2005. május 28.
A 2004-es év könyvtermését, a könyvtárak helyzetét, a könyvtárosok munkáját, elért eredményeiket összegezi a Művelődés folyóirat melléklete, a XIII. évfolyamához érkezett Könyvesház. /(n): Könyvesház/2004. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./2005. május 28.
Szűcs Katalin Ágnes színikritikus, a Criticai Lapok főszerkesztője, a Magyar Kritikusok Céhének elnöke, néhány éve Darvay Nagy Adrienne-nel együtt előválogatás után döntik el, milyen előadások kerülnek be a kisvárdai színházi fesztivál programjába. Sőregi Melinda a vele készült interjújában elmondta, 2002 óta végzi a válogatást, és alakítja versenyprogramot. Idén is lesz Szigethy Gábor-workshop fiatal határon túli színészek és főiskolások számára: színháztörténeti – stílusbeli kalandozás, gyakorlattal. A szakmai programok mellett lesznek felolvasószínházi produkciók, melyek keretében három, Örkény István-ösztöndíjas határon túli drámaíró művét ismerhetik meg. /Sőregi Melinda: Ismét Kisvárda. Interjú Szűcs Katalin Ágnessel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./ 2005. május 28.
A 95 éves Faludy György erdélyi körútján Marosvásárhelyre is ellátogatott, Balázs Imre József és Szőcs Géza beszélgetett az íróval a sikeres esten. /N. M. K.: Faludy mesél. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./2005. május 28.
A két világháború közötti hazai magyar írótársadalmat az Erdélyi Helikon szabad íróközösség mint a kor legszámottevőbb és legjelentősebb irodalmi csoportosulása tömörítette. Az 1926 és 1944 között nyaranta legtöbbször Kemény János marosvécsi kastélyában vendégeskedő 55 író emlékét akarta/akarja megőrizni az öt éve, br. Kemény Miklós által alapított marosvásárhelyi Helikon – Kemény János Alapítvány. A 2000 májusában hivatalosan bejegyzett alapítvány /elnöke Adamovits Sándor/ 2001-ben emlékezett az Erdélyi Helikon írói közösség megalakulásának 75. és Kemény János halálának 30. évfordulójára. A rendezvénysorozat az erdélyi történelmi családokat tömörítő Castellum Alapítvány Kemény János emlékestjével kezdődött, ahol az alapítvány elnöke, Adamovits Sándor méltatta Kemény János életét és munkásságát. Ezt követte a budapesti bemutatkozó est a Magyarok Házában. 2003 elején mutatták be a Marosi Ildikó és Adamovits Sándor által válogatott, Nagy Miklós Kund szerkesztette A Mecénás – Kemény János és a Helikon – című emlékalbumot. Ebben az évben a Castellum irodalmi estjén Vita Zsigmondra emlékeztek, részt vettek azon az ünnepségen, melyen a marosvécsi általános iskola felvette a Kemény János nevét és Brassóban, bemutatták Csutak H. Levente képzőművésznek az 55 helikonistáról készült grafikáit. Ugyancsak 2003-ban emlékeztek Kemény János születésének 100. évfordulójára. A maroshévízi középiskola névadó felvette Kemény János nevét. Megjelent Adamovits Sándornak A Helikon házigazdája című, Kemény Jánosról készült összeállítása (kismonográfiája). Az Erdélyi Helikon írói már nem élnek. Emlékük őrzésére az alapítvány megszervezte a helikoni leszármazottak találkozóját Marosvécsen. 2004-ben a hagyományápolás új formáját vezette be az alapítvány a negyedévenként megrendezett Helikon-estek sorozattal, melyeken olyan helikonistákra emlékeztek, akiknek kerek évfordulójuk volt. Ebben az évben is folytatják a Helikon-estek sorozatot. Az elsőn Gulácsy Irénre emlékeztek halálának 60. évfordulóján, ezt követik a Makkai Sándor, Reményik Sándor és Molter Károly-emlékestek. /Adamovits Sándor: Csendes ünneplés. A Helikon-Kemény János Alapítvány öt éve. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./2005. május 28.
Huber András író Akikhez a múzsák bekopogtak című legújabb könyvében a két Szamos egyesülése vidékének magyarul publikáló írástudóit vette számba. A Dés székhelyű egykori Szolnok-Doboka vármegye határvonala csupán keretet biztosított ahhoz, hogy fölmutassa az itt született jelentős szellemi értéket, mondta. A Magyar Tudományos Akadémia tizenhét hajdani tagjának életútja kapcsolódott az egykori Szolnok-Dobokához. A Désen született Huber András jó ismerője a város hely- és sajtótörténetének. Monografikus jellegű könyvekben adta közre kutatásainak eredményeit. 1997-ben megjelent Százarcú nagyhatalom című munkájában négy egykori jelentős erdélyi vármegye közel másfélszáz időszaki sajtótermékének útját tárta fel a kezdetektől 1944 végéig. Szolnok-Doboka vármegyében a XIX. század második felétől 1944 végéig két tucat nyomda volt, ezekben számos magyar nyelvű helyi hírlap és folyóirat készült, Désen például 36. Napjainkban azonban Désen már nincs potenciális magyar olvasóközönség, pedig a számadatokat tekintve még lehetne. 2002-ben megjelent várostörténeti könyve /Város az időben/ viszont hat hét alatt elfogyott. Ennek az az oka, hogy Szabó T. Attila professzor 1944-ben közreadott dolgozatától eltekintve, anyanyelvű vonatkozásban nem látott napvilágot egyéb munka. Huber Andrást bántja, hogy Désen a helyi utánpótlás várat magára. /Lukács Éva: Ahány könyv, annyi szelete a létnek. Beszélgetés Huber András íróval. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./ 2005. május 28.
1924-ben jelent meg Budapesten az erdélyi magyar novellisztika első antológiája, az Erdélyi történetek, Benedek Elek szerkesztésében. Nyolcvan esztendő múltán helyezi a magyar (főleg a magyarországi) olvasó asztalára az újabb válogatást a műfajnak és irodalmának kiváló ismerője, Nagy Pál. Nem előzmények nélküli ez irányú munkálkodása, ugyanis – miután 1971-ben megjelent a Szeresd az élőket című összeállítás Kántor Lajos gondozásában, majd 1975-ben a Hűséges Mártonka című, kétkötetes gyűjtemény Sőni Pál szerkesztésében -, 1984-ben látott napvilágot Nagy Pál kétkötetes válogatása, az Egyszer mindenkit szólítanak című antológia. 2002-ben Demény Péter szerkesztett hasonló kiadványt, Lassított lónézés címmel. A most megjelent kötet /Erdélyi elbeszélők. A kötet elbeszéléseit Nagy Pál válogatta. Palatinus, Budapest, 2004/ a szerzőket születésük időrendjében szerepelteti. /B.D.: Negyvennégy erdélyi elbeszélő. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./2005. május 28.
Száz esztendővel ezelőtt jelent meg Benedek Elek kétkötetes munkája, A magyar nép múltja és jelene, melynek második része A magyar nép. A bölcsőtől a sírig címmel, a Művelődés folyóirat- és könyvkiadónak köszönhetően, újra napvilágot látott. Benedek Elek műve az első néprajzi monográfia. /Fejér László: Könyvajándék mindenkinek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./2005. május 28.
Május 26-án bemutatták Péterfy László: Marosszék régi sírkövei /Mentor, Marosvásárhely/ című kötetét Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén. A szerző gigantikus munkával megmentette a múlt egy részét, a marosszéki sírköveket megörökítő diafilm anyagot a Kriza János Néprajzi Társaságnak ajándékozta. Péterfy László Nagykend szülötte, 1966-tól Magyarországon él. Képzőművész, nem vallja magát szépírónak. Türelmes munkával ültette át papírra a sírkövek képmását, bár még mindig vannak be nem járt marosszéki temetők, feltáratlan kincsek. A szerző elmondta: maga Kós Károly oltotta bele a népművészet iránti érdeklődést, a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán. /F. I.: Múltmentés és tudományosság. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./2005. május 28.
Lászlóffy Csaba A félelem halmazállapota (A megélt iszonyat regénye) című kötetét mutatták be Kolozsváron, a Phoenix könyvesboltban. A háború utáni évtizedekről szó a könyv, amelynek veszteségeit még fel sem becsülték. Története tipikusan közép-kelet-európai, a főhőst érintő és a korra jellemző hatósági meghurcoltatásokkal. A kisregény főhőse, Kovrigh, félelem és szorongás között vergődik: harcolni vagy megalkudni kell? /Ö. I. B.: Kisregény a nagy félelemről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./2005. május 30.
A Duna–Körös–Maros–Tisza Regionális Együttműködés nyolcéves története során először lehet sikeres, valósíthat meg konkrét gazdasági, szociális terveket – értékelték a fejlesztési stratégia elfogadását Szegeden a DKMT-t alkotó térségek önkormányzati vezetői és a három ország külügyminiszterei: Somogyi Ferenc, Mihai Razvan Ungureanu és Vuk Draskovic. A több mint 70 ezer négyzetkilométernyi területű és közel 5,5 millió lakosú eurorégió május 28-i közgyűlésén megszavazott projekt az egészségügy, a társadalombiztosítás, a szakmai továbbképzések, a mezőgazdaság és a területfejlesztés terén is a határokon átnyúló együttműködések erősítése érdekében született. Első ízben fordult elő az 1997 óta megrendezett DKMT-napokon, hogy Magyarország, Románia, valamint Szerbia és Montenegró külügyminiszteri szinten képviseltette magát. /Pataky Lehel Zsolt: Magyar–román–szerb külügyminiszteri találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 30./2005. május 30.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Néppárt (PPRM) tiszteletbeli elnöke visszatérne a párt élére, az alakulat nevét is visszaváltoztatná Nagy-Románia Pártra (PRM). „Információim vannak arra vonatkozóan, hogy a párt jelenlegi vezetősége hallgatólagos egyezményt kötött a szociáldemokratákkal, hogy idővel a PPRM ennek egy alegysége legyen” – fejtette ki. Hozzátette: ezeket a személyeket, amint visszakerül a párt élére, eltávolítja. /Vadim visszatérne a „PRM” élére. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./2005. május 30.
Rodica Parvan, a román Constantin Brancusi Iskolaközpont /Sepsiszentgyörgy/ igazgatója, aberrációnak nevezi azt a feltételezést, hogy az általa vezetett iskolában magyarellenességre buzdítanák a gyerekeket. Szerinte valamilyen zenei ízlésbeli különbségen robbant ki a vita, amely aztán verekedéssé fajult. Ennek nem lehet etnikai színezetet adni, mondta. Arra a felvetésre, miszerint a Lósy-emléktábla leleplezésekor mutatott tiltakozása nem a legjobb irányba terelhette diákjai gondolkodását, szintén elutasító volt, mondván, nem bizonyított, hogy az az úgynevezett híres személyiség ebben a házban született. Ezért jogos volt a felháborodásuk. /Bíró Blanka: Rodica Parvan: zenei ízlések vitája. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./2005. május 30.
Romániai Magyar Közoktatási Tanács megalakulásáról határozott a május 28-án Kolozsváron ülésező Erdélyi Tankönyvtanács. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke szerint az új szervezetnek a Felsőoktatási Tanács mintájára kell szerveződnie, és létrehozásával az RMDSZ Oktatási Főosztályát kell megbízni. Javaslata szerint a testület három pilléren alapulna: az RMDSZ, a pedagógusszövetség és a kiadók képviselői vennének részt munkájában. Az ülésen részt vevő Markó Béla megbízta Lakatos András oktatási alelnököt, dolgozzon ki javaslattervezetet a közoktatási tanács szerkezeti felépítésére és működésre vonatkozóan. Péntek János, az Erdélyi Tankönyvtanács kuratóriumának elnöke, a megfelelő szakmai és intézményi háttér hiányát nehezményezte. Emlékeztetett arra, hogy a tankönyvtanács eddig önkéntes alapon végezte munkáját. Véleménye szerint a tankönyvkiadás kérdésében külön kell választani a hatóságok, a szakma, valamint a vállalkozók feladatát. /Lázár Lehel: Átláthatóság és tervezhetőség. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./2005. május 30.
A Don-kanyari áldozatok tiszteletére Marosvásárhelyen állított emlékmű avatásán Ábrám Zoltán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei elnöke ünnepi beszédében leszögezte: „ Immár nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk el, hogy helyrehoztuk az elmúlt évtizedek kényszerű mulasztását, a doni áldozatok és családtagjaik szenvedéseinek agyonhallgatását, és távlatokat nyitottunk a nyilvános megemlékezéseknek.” A történelmi egyházak és egyes civil szervezetek 2002 februárjában hozták létre az emlékbizottságot, amely összeállította a Maros megyei áldozatok névsorát. A térségből 577 honvéd és munkaszolgálatos vesztette életét, tűnt el vagy sebesült meg a Don-kanyarnál. A római katolikus temető főbejáratához állított, Bocskay Vince, Sánta Csaba és Dóczy András által alkotott emlékművet elsőnek a házigazda Csató Béla római katolikus főesperes szentelte fel a református, unitárius, evangélikus egyházak és az izraelita hitközség képviselői követték. A résztvevők hiába várták az ortodox és a görög katolikus lelkészeket, ígéretük ellenére egyikük sem jelent meg az ünnepen. Pedig az 577 áldozatnak mindössze egyharmada volt magyar nemzetiségű. /Szucher Ervin: Túlélők és emlékezők. Felavatták a Don-kanyari áldozatok emlékművét. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./2005. május 30.
Május 29-én Torockószentgyörgyön a két szomszédos falu magyarsága emlékezett az 1944. szeptember 7–11-i nyírmezei csatában elesett honvédekre. A felállított fejfát és emléktáblát Ferencz Gábor torockói unitárius lelkész áldotta meg. Pataky József, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) elnöke hangsúlyozta, bár Torockószentgyörgyön 9 honvédet hantoltak el 1944 szeptemberében, azért állítanak emléket a nyírmezei csata áldozatainak, mert ez a falu méltó arra, hogy a hősök emlékét ápolja. Eljött Ludányi Horváth Attila kolozsvári magyar konzul és Kisvári Tamás alezredes, bukaresti magyar katonai attasé is. Erdélyben a torockószentgyörgyi a tizenkettedik kegyhely, amelyet a THHB kezdeményezésére jelölnek meg a honvédek emlékére. /Benkő Levente: Síremlék a honvédeknek. Világháborús hősökre emlékeztek Torockószentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./2005. május 30.
Május 27-én tartották meg a nagyváradi Kiss Stúdióban Márai Sándor, Nyírő József és Wass Albert műveiből készült színpadi játékot. A Három csillag jár az égen című előadásban Kiss-Törék Ildikó és Varga Vilmos Nyírőtől az Uz Bence, Máraitól többek között a Kassai őrjárat, Verseskönyv, San Gennaro vére és az Egy úr Velencében, Wass Alberttől pedig a Hová, Uram, hová vezet az utunk, Elvásik a veres csillag, illetve a Magyar karácsony című műből adtak elő részleteket. Varga Vilmos elmondta, azért esett a választás erre a három alkotóra, mert összeköti őket a közös sors: mindhárman külföldön haltak meg, valamennyiük műveiben a magyar nyelv és kultúra iránti hűség nyilatkozik meg. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./2005. május 30.
A magyar múlt alaposabb megismerése és hagyományőrzés céljából rendeztek nemzetközi történészkonferenciát Gyergyószentmiklóson. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) gyergyói fiókszervezete, a Gyergyói Népfőiskola és a Gyergyói Főiskolás Diákok Szervezete által rendezett tanácskozáson több előadás hangzott el. /Gergely Edit: A gyergyószentmiklósi örmények autonómiája. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./2005. május 30.
Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök és Essig József, a Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány elnöke kezdeményezésére május 28-án Kolozsváron, az evangélikus püspökségen megalakult az 1944 karácsonyán mártírhalált halt kolozsvári evangélikus lelkész nevét viselő Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely. A püspök bevezetőjében ismertette a kulturális műhely Dávid Gyula által összefoglalt célkitűzéseit. Járosi Andor az 1944-es zsidótörvények idején a keresztyén hit erejével szállt szembe a gyilkos erőkkel, próbálta menteni az üldözötteket. Antal Margit tanárnő Járosi Andor az igaz ember címmel tartott előadást nagyapjáról. A Járosi-kép elmélyítéséhez járult hozzá Gaal György és Fazakas Csilla, valamint dr. Lőwi Károly, aki részleteket olvasott fel Lőwy Dániel A téglagyártól a tehervonatig. A kolozsvári zsidóság története című könyvéből. Június 19-én Járosi Andor leszármazottai átvehetik az egykori evangélikus lelkészt megillető, a Yad Vashem által adományozott, igaz embereknek járó kitüntetést. /Németh Júlia: Megalakult a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./2005. május 30.
Május 28-án a Mátyás-házban folytatódott a Német Kulturális Központ és az Osztrák Könyvtár, valamint a nagyszebeni német főkonzulátus által szervezett Kolozsvár – egy város és lakóinak sorsa Európában című tanácskozás. Dr. Virgil Tarau (BBTE Történelem Kar) előadása hangzott el a két világháború közötti Kolozsvárról. Nézeteltérések a helybeli és a Kárpátokon túli románok között is jelentkeztek. Radikális román fiatalok nyomán Erdélyben azelőtt ismeretlen fogalmak keltek életre: zsidóellenesség, kisebbségellenesség stb. Ottmar Trasca (Történeti Intézet) A román–magyar kapcsolatok és a kisebbségek helyzete Észak-Erdélyben 1940 szeptemberétől 1944 augusztusáig címen tartott előadást. A bécsi döntés nyomán itt maradt román és a délen maradt magyar lakosságot, főként a román hatóságok túlkapásai miatt, a kölcsönösség elvére hivatkozva, mindkét oldalon igyekeztek elüldözni, létét lehetetlenné tenni szülőföldjén. dr. Liviu Tarau (BBTE Európai Tanulmányok Kara) a Funar-korszak törvénytelenségeiről beszélt, amelyek a 2004-es helyhatósági választások nyomán szakadtak meg. Funar jelenleg parlamenti honatya, ott sem tagadja meg önmagát, és népszerűsége tovább süllyed. Csapó Emőke (BBTE Történelem Kar) a Házsongárd temető XIX. századi alakulásáról beszélt. Dr. Radu Mlesnita üzletember a mai Kolozsvár virtuális arcát tárta fel, bemutatva a város idén beindított háromnyelvű honlapját (www.ClujNapoca.ro; www.Kolozsvar.ro; www.Klausenburg.ro). Dr. László Ferenc (Gheorghe Dima Zeneakadémia) a város zenei múltját és jelenét mutatta be. Dr. Balogh András, a német irodalom kelet-európai szakértője, a kolozsvári magyar, német és román írói munkásságot vázolta. /Ördög I. Béla: Sajátos és közös kolozsvári kulturális értékek feltárása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./