udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
570
találat
lapozás: 1-30 ... 511-540 | 541-570
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. szeptember 29.
Szeptember 30-án megjelenik országos napilapként az Új Magyar Szó első száma. Az új lapban a közéleti tömb tartalmazza a politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális információkat, tudósításokat, kommentárokat, a második tömb egyszerre több réteget szólít meg, de alapvetően a családot, a háziasszonyokat, a falvak lakóit, a különböző korosztályokat: lesz olvasói fórumoldal, gyerekoldal, ifjúsági oldal, nyugdíjasoldal, lesznek egészségről, természetről, lakásberendezésről szóló oldalak, és nem utolsósorban a szórakozást garantáló rész. Mindez 16 oldalon hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön, s 32 oldalon pénteken. A régi előfizetők megkapják a lapot, sőt, mindazok, akik előfizetnek a jövő évre, az idén szintén ingyen kapják. A lap ára 0,95 lej. Vezérigazgató: Stanik István, főszerkesztő: Ágoston Hugó, vezető szerkesztők: Bércesi Tünde, Salamon Márton László. Az ingyenes, 32 oldalas mutatványszám 40 ezer példányban jelenik meg. /Holnap megjelenik az Új Magyar Szó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./ Az Új Magyar Szó tulajdonosa Verestóy Attila RMDSZ-szenátor, aki ugyanakkor nem tagja az igazgatótanácsnak. A lap kizárólag magántőkéből építkezik, a beruházás értéke mintegy 200 000 euró. /Megjelenik az Új Magyar Szó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 30./2005. szeptember 29.
Homoródalmáson bemutatták az Almási bútorfestők nyomában című könyvet. Bencze Margit elmondta, hogy a kiadvány szövege a témáról írt néprajzi szakdolgozatának kivonata. Kardalus János néprajzos, a téma kutatója értékelte a könyvet, majd Oláh Sándor társadalomkutató az almási dokumentumértékű feljegyzések egy helyre gyűjtését szorgalmazta. A bútorfestés helyi oktatása és a frissen megjelent kiadvány ahhoz is hozzájárul, hogy az eddig el nem adott régi bútordarabok a faluban maradjanak. /P. Buzogány Árpád: Élő örökség Almáson. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 29./2005. szeptember 30.
Heves vitába torkollott a szenátusban szeptember 29-én a kisebbségi törvénytervezet általános vitája. Az ellenzék, a szociáldemokraták részéről felszólaltak Ion Iliescu és Adrian Paunescu, továbbá a nagy-romániás Gheorghe Funar, akik támadták a törvénytervezetet. Paunescu visszaküldte a magyarságot Ázsia végébe, Funar pedig azt állította, a jogszabály hatálybalépése meggátolja majd Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozását. Markó Béla szenátor, az RMDSZ elnöke erre megjegyezte: csodálkozik, hogy bánsági származása ellenére Funar „ennyire primitív tud lenni”. Ion Iliescu, a szociáldemokraták szenátusi frakcióvezetője szintén a jogszabálytervezet ellen emelt szót, hangsúlyozva, Románia az egyetlen európai állam, amely ennyi kedvezményt biztosít a kisebbségeknek. Majd azt javasolta, töröljék a kulturális autonómiát célzó fejezetet. Markó Béla emlékeztette a volt államfőt, hogy a közigazgatási törvény módosítására – amely a kisebbségek számára kedvező jogokat biztosított – 2000-ben került sor, amikor a Szociáldemokrata Párt hatalmon volt. „Ha valóban decentralizációt akarunk, nagyobb teret kell biztosítanunk önkormányzatainknak, el kell fogadnunk az autonómiatanácsokat, a kulturális és nyelvi másságot” – hangsúlyozta Markó. A Krónika kérdésére Markó kifejtette, Iliescu, az exállamfő ismét a kilencvenes években használt érveivel állt elő. „Szeparatizmusról, párhuzamos intézményekről beszélt, éppen csak a szegregáció szót nem használta, de egyebet mindent, amit korábban is szokott a kisebbségi kérdésben” – minősítette Iliescu szavait Markó. /Bálint B. Eszter: Adrian Paunescu „tanácsa”: vissza a magyarokkal Ázsiába. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./2005. szeptember 30.
Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SZDP) nem ért egyet teljes mértékben a kisebbségi törvénytervezet tartalmával, ezért a parlamenti vita során törölni szeretné a tervezetből a „túlzásokat”. Erről Mircea Geoana pártelnök nyilatkozott azt követően, hogy találkozott az Európai Biztonsági Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi kérdésekkel megbízott főbiztosával, Rolf Ekeusszal. Geoana és Ekeus egyetértett abban, hogy a tervezetnek védelmeznie kell a kisebbségek jogait a nemzetközi kisebbségi jogvédelmi dokumentumoknak megfelelően. Cristian Diaconescu, az SZDP szóvivője szerint Rolf Ekeus világosabb megfogalmazást kért a megszövegezés, illetve az alkalmazási normák esetében, továbbá szerinte a tervezet hátrányos helyzetbe hozza a kis létszámú nemzeti közösségeket. Az EBESZ főbiztosa az RMDSZ képviselőivel is találkozott. A megbeszélésen Markó Attila kisebbségi államtitkár az EBESZ tanácsosainak kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a jogszabály egy kerettörvény, amely kiegészíti és megerősíti az érvényben lévő, kisebbségekre vonatkozó jogokat. Ugyanakkor jelezte, hogy a szenátusi vitán elhangzott felszólalásokban olykor még mindig érezhető volt a magyarellenes magatartás. Ezért is fontos jogszabály mielőbbi elfogadása – tette hozzá Markó Attila. /SZDP-s ellenállás a kisebbségi törvénytervezettel szemben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./2005. szeptember 30.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tiltakozik amiatt, hogy a képviselőház közigazgatási bizottsága elutasította Székelyföld autonómiájának tervezetét, mert ez összeférhetetlen a jogállamiság elveivel és gyakorlatával. A Csapó József SZNT-elnök által aláírt közlemény szerint a szakbizottság előzetes vita nélkül vetette el a törvénytervezetet. – Az elutasítás ellen a bizottság egyetlen tagja, Antal Árpád András Kovászna megyei RMDSZ-képviselő szavazott, aki ezáltal a Székelyföld kívánsága szerint járt el. Tartózkodott a szavazástól Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-képviselő, aki magatartásával csatlakozott azokhoz, akik 86 éve megfosztják az erdélyi magyar közösséget alapvető emberi jogaiktól – áll az SZNT közleményében. Az SZNT vezetői szerint a Székelyföld nem mond le az autonómiához való jogáról. /SZNT-tiltakozás az autonómiatervezet elutasítása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./2005. szeptember 30.
Érvénytelennek nyilvánította Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) országos választmányának elnöke a szervezet bővített elnökségének augusztusi határozatát, melynek értelmében kizárta Csuzi István Bihar megyei és Sárközi Zoltán nagyváradi elnököt. „A válság oka a kommunikációhiány, ezért párbeszédet javasolok Szász Jenő, valamint Csuzi István és Sárközi Zoltán között” – fejtette ki Szilágyi, hozzátéve, hajlandó közvetíteni a felek között. /Balogh Levente: Érvénytelen Csuzi és Sárközi kizárása? = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./2005. szeptember 30.
A romániai magyar felsőoktatás helyzetét, problémáit és hiányosságait ismertette a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem két oktatója az Európai Parlament (EP) egyik munkacsoportjának ülésén, amelyen Gál Kingának, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség EP-képviselőjének meghívására vettek részt. Hantz Péter és Kovács Lehel István az Európai Parlament hagyományos nemzeti kisebbségekkel, az alkotmányos régiókkal és a regionális nyelvekkel foglalkozó pártközi munkacsoportjának strasbourgi ülésén szólalt fel. A kolozsvári egyetemi oktatók a romániai állami magyar egyetem visszaállítását és a magyar állam által fenntartott erdélyi magánegyetemek román állami finanszírozását jelölték meg az erdélyi magyar kisebbség legsürgetőbb kéréseként. A több mint 14 éve napirenden tartott kérdés különösen fontos az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén, hiszen az egyben a kisebbség oktatási gondjainak megoldását is jelenthetné. Hantz Péter előadásából kitűnt, hogy a romániai közoktatásnak a magyar kisebbséggel szembeni diszkriminatív intézkedései mindmáig fennmaradtak. Az előadók kifejtették: a jogsértő állapot a román politikai vezetés kisebbségellenes beállítottságának eredményeképpen állandósulhatott. Az előadást követően az adjunktusok ünnepélyesen átnyújtották Gál Kinga parlamenti képviselőnek a Báthory István-díjat, köszönetképpen az erdélyi magyar oktatás ügyéért végzett munkájáért – áll a közleményben. /A Bolyai Egyetem ügye az Európai Parlament előtt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./2005. szeptember 30.
A Bologna-folyamatot most vezetik be a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. Az oktatás szerkezetének változása az idén felvételiző diákok mellett a doktori képzésre jelentkezőket érinti. Dr. Csucsuja István egyetemi oktató, doktorátusvezető szerint a Bologna-folyamatnak a doktori képzésre vonatkozó rendelkezéseit csak évek múlva kellett volna bevezetni, amikor az új rendszerben tanulmányaikat elkezdő diákok doktoranduszi képzésre jelentkeznek. Nem látja sok értelmét annak, hogy a mostani jelentkezőkre, akik a régi rendszer – tehát négy év egyetem és egy vagy két éves magiszteri képzés – szerint végezték tanulmányaikat, a Bologna-rendszer doktori képzése legyen érvényes. Eddig a doktorátus négy, illetve öt évig tartó képzés volt. Ez után csak három évig tart, és két szakaszból áll. Első éven doktori iskolába járnak, tehát a doktori tézis kidolgozására és megírására csak két év marad, amit az oktató nem tart elégségesnek. A levelezői tagozatú doktori képzés ezentúl tandíjköteles lesz. Ez a rendelkezés az alacsony bérezésű, kezdő tanárokat roppant anyagi megerőltetés elé állítja. Újdonság az is, hogy a látogatás nélküli tagozaton is kötelező lesz az első éven az órák látogatása. /Nagy-Hintós Diana: Újdonságok a BBTE doktori képzésében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./2005. szeptember 30.
Az Iskola Alapítvány június folyamán megkezdte a 2004–2005-ös tanévi nevelési-oktatási, valamint tankönyv-és taneszköz-támogatások kifizetését. Szeptemberig összesen 55 301 nevelési-oktatási, valamint tankönyv-és taneszköz-támogatásra, valamint 552 hallgatói támogatásra jogosult személynek utalta ki az ösztöndíjat. Az Iskola Alapítvány projektirodája szeptemberben a soron következő 33 775 támogatásra jogosult gyerek után postázta az értesítő levelet. A magyar kormány a Határon Túli Magyarok Hivatala által jóváhagyott összegnek csak egy részét bocsátotta az Iskola Alapítvány rendelkezésére, az Alapítvány a kiértesített pályázók közül csak 6 362 személynek folyósíthatja a támogatást 142 508 800 Forint értékben. A hátralevő 67 551 nevelési-oktatási támogatásra jogosult gyereknek és 5 157 egyetemi hallgatónak az Iskola Alapítvány azonnal folyósítja az összegeket, amint a támogatást Magyarországról átutalják. /Sajtóközlemény. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./2005. szeptember 30.
Ismét nem hozott döntést Marosvásárhely tanácsa a Calarasilor utca, volt Kossuth és az Antonescu sétány nevének megváltoztatásáról. A vásárhelyiek évek óta kérik, hogy az egykori Kossuth Lajos utca kapja vissza eredeti nevét, az Antonescu sétányt pedig, nevezzék át Vársétánynak. Haller István, a Pro Európa Liga Emberjogi Irodájának vezetője kifejtette, felháborító és törvénybe ütköző, ami Marosvásárhelyen történik. „Három éve meg kellett volna történnie az utcanévcserének, de máig késik. Annak idején, amikor kormányhatározatban tiltották meg a háborús bűnösök kultuszát, ami a NATO-tagság egyik alapfeltétele volt, a Wass Albert-szobrokat azonnal leparancsolták, a köztudottan háborús bűnös Antonescu nevét azonban még mindig viseli Vásárhely egyik utcája” – nyilatkozta Haller, hozzátéve, hogy amennyiben a jövő héten sem szavazzák meg a névváltoztatást, bepereli a tanácsot. /Szucher Ervin: Elhalasztották a szavazást a névváltoztatásról. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./ Kossuth Lajos „gyilkos és nemzetközi terrorista” – állítja közleményében több román marosvásárhelyi egyesület, tiltakozva az ellen, hogy a Kossuth Lajos utca legyen. Vasile T. Suciu, a Cultul Eroilor Egyesület elnöke kifejtette, mindaddig, amíg Kossuth negyvenezer ártatlan román lemészárlásáért felelős, nem szabad róla utcát elnevezni. A négy román egyesület a Ion Antonescu sétány nevének a megváltoztatásával sem ért egyet. /Antal Erika : Román egyesületek tiltakoznak a Kossuth elnevezés ellen. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./2005. szeptember 30.
Szeptember 29-én sokan zarándokoltak Gyulafehérvárra, a hívők busszal, vonattal, gépkocsival érkeztek az ünnepre. Ezen a napon van Szent Mihály arkangyalnak, a római katolikus főegyházmegye védőszentjének ünnepe, továbbá Márton Áron püspök halálának 25. évfordulója, és a római katolikus teológiai szeminárium évnyitója. Az ünnepi szentmisét dr. Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek, Magyarország prímása mutatta be, mellette helyet foglaltak a romániai katolikus püspöki kar tagjai, élükön dr. Jakubinyi György érsekkel, illetve a testvéregyházak képviselői. A hívők között volt Orbán Viktor FIDESZ-elnök, az RMDSZ vezetősége, élén Markó Béla szövetségi elnökkel és Takács Csaba ügyvezető elnökkel, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul is. A bíboros példaként állította a hívők elé Márton Áron püspököt, az egykori 6202. számú rabot. A főpap elmondta: keresztény hitünk, világnézetünk értékei ma is támogatásra szorulnak. Erdő Péter emlékezett: maga is találkozhatott Márton Áron püspökkel. Bátorítása, derűs személyiségének kisugárzó ereje felejthetetlen emlék, erőforrás maradt papi hivatása számára. A püspökök elé járult az egykori Csík vármegyei Közbirtokosságok Szövetségének küldöttsége, amely a gyulafehérvári székesegyház javítására 2006 és 2007 folyamán a szövetség által birtokolt erdők kitermelése után hektáronként évente 1 eurós támogatást ajánlott fel. A kolozsvári Szent Mihály-templomban tartott ünnepi szentmisén szintén Márton Áron püspökre emlékeztek. Oláh Dénes plébános a mesék hétfejű sárkányára utalt, jelezve: ez a szörnyeteg kilépett a meséskönyvek világából, és jelen van hétköznapjainkban. „…ennek a sárkánynak, ma nem hét, hanem legalább ezer feje van, és ott van mindenhol. Fölfalta a királykisasszonyokat, a keresztény értékrendet, a megtartó hagyományokat, a szolgálat és hűség értékét. Most pedig éhes dühében, bombákat, mérges gázt, gyárak szennyét, alkoholt, kábítószert, fajgyűlöletet, önzést, bizalmatlanságot, kétségbeesést, téves értékrendet, a fogyasztói társadalom én-vesztését okádja a világra” – fejtette ki. Márton Áron feladatvállalása példaértékű, emelte ki Oláh Dénes, aki szerint „…kiszolgáltatott és vélt legjobbjaitól magára hagyott népünk, még megmenthető, a mi önzetlen szeretetből fakadó, alázatos szolgálatunk által. Lehet, ha meg kell küzdeni, idegölő és embert próbáló csatát kell vívni minden barázdáért, minden munkahelyért, minden iskolapadért, katedráért, parlamenti helyért, kórházi ágyért, de ez a nép megérdemli.” Még az idén Kolozsváron felállítják Márton Áron három méteres egész alakos szobrát. Bocskay Vince szovátai szobrászművész elkészítette a szobrot, amelyet nemsokára a magyarországi Karcagra szállítanak, hogy bronzba öntsék. Előzőleg Vekov Károly volt önkormányzati képviselő javasolta a szobor felállítását. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Szent Mihály-napi ünnepségek Gyulafehérváron és Kolozsváron. Márton Áron püspökre, „Isten becsületes szolgájára” emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./2005. szeptember 30.
Orbán Viktor Bukarestbe és Erdélybe látogat november elején az RMDSZ meghívására, erősítette meg a volt miniszterelnök, a Fidesz elnöke szeptember 29-én Gyulafehérváron, ahol rövid megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel. /Orbán Romániába látogat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./2005. szeptember 30.
Resicabányán a temető-felügyelet nem működik. A temetőben állandó jelleggel rombolják a temető sírköveit, sírjait, kriptáit, a rongálások és sírgyalázások rendszeresek. Feltehetően szélsőséges erők és elemek támogatják a temetőgyalázást a Hármas Temetőben, ahol a legtöbb a katolikus és protestáns, illetve a német és magyar sír. Az ugyanazon bejáratokkal megközelíthető, többnyire román ortodox Kettős Temetőben alig van rombolásra utaló nyom. A panaszosok hiába mennek a városházára, tényleges intézkedés nem történik. /Makay Botond: A temetőgyalázás állandó jellegű. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./2005. szeptember 30.
Kolozs megye vidéki településeinek demográfiai helyzetéről tanulmány készült, az 1980–2003 közötti hivatalos statisztikai adatok felhasználásával. Ebből kitűnik, hogy a vidéki lakosság lélekszáma az összlakosságéval ellentétes módon alakult: 1990-ig folyamatosan csökkent, utána pedig a csökkenés lelassult, sőt kisebb növekedésbe ment át. 2002-ben a megye népességének 32,7%-a élt vidéken. A korfa az utóbbi évtizedben nagymértékben eltorzult: megnőtt az idősek száma, továbbra is alacsony a 35–49 évesek aránya, viszont megnőtt a 25–34 éveseké. Utóbbinak az a magyarázata, hogy a felnőtté váló fiatalok már nem költöznek el olyan hamar faluról. A hivatalos adatok szerint Kolozs megyének 2003. július elsején a 75 községben (azaz a 420 faluban) 230 631 vidéki lakosa volt. Nagy eltérések mutatkoztak a helyi aktív lakosság részaránya tekintetében. A két ellenpólus: Gyaluban 64,49%-ot, míg Szarvaskenden 40,46%-ot tett ki ez a fontos mutató. A kiskorúak és a 60 év felettiek aránya a 15–59 évesekéhez képest: a legkedvezőbb Gyaluban: 55%. Azonban 18 községben ez a mutató meghaladta a 100%-ot, ami azt jelenti, hogy minden munkaképes személynek, saját magán kívül, még legalább egy személyt kell a keresetéből eltartania. A legrosszabb helyzetet Csürülyén (146%) és Szarvaskenden (147%) mérték. Kolozs megye átlagos függőségi értéke 80%. Ami a magyar többségű községeket illeti, a függőségi mutató nagyjából megfelel a megyei átlagnak. Néhány példa: Körösfő 71%, Tordaszentlászló 78%, Bálványosváralja 79%, Szék 79%, Búza 84%, Kalotaszentkirály 93%, Magyarszovát 124% (!). Kolozs megye magyarlakta falvaiban a gyermeklétszám 1,5–4%-kal alacsonyabb, az idősek aránya pedig 1–15%-kal magasabb az átlagnál. A tanulmány azt a jelenleg felerősödő folyamatot sem mutathatta ki, hogy egyre több kolozsvári költözik ki a környező falvakba, és onnan ingázik megyeszékhelyi munkahelyére. A nagyvárosi lakásárak, lakásfenntartási költségek, általában a drága életvitelel és az urbanizációval járó más ártalmaktól (zsúfoltság, szennyezett környezet, ingatag közbiztonság stb.) való menekülés miatt. Magyar szempontból igazán kritikus helyzet a demográfia és a fenntartható gazdaság vonatkozásában csupán egyetlen községben, Magyarszováton létezik. Azonban az általánosan alacsony gyermeklétszám miatta Kolozs megyei magyarság nincs irigylésre méltó helyzetben. /Ördög I. Béla: Vidéki eltartottságunkról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./2005. szeptember 30.
Megkezdődött a tanév a Sapientia–EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karán. Dr. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja elmondta, a szerződés szerint október 30-ig kell elkészülnie az útnak. Az ünnepség rangját viszont emelte a Bolyai-szobor felavatása, amelyet a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Karától kaptak ajándékba. Alkotója dr. Berek János mérnök professzor, az egyetem dékánja. A tandíjmentes helyek beteltek, a kommunikációs szak kivételével a többin viszont még vannak tandíjköteles helyek. Az egyetem tervében n három épület szerepelt: az A mint az informatika és a számítástechnika szakok székhelye, a B épület adna otthont a mechatronikának valamint a humán szakok laboratóriumainak, a C épületben működne a kertészmérnöki. Anyagi fedezet azonban csak a főépületre volt, abban kellett felszerelni a B épület összes laboratóriumát, hogy a műszaki oktatásban a gyakorlati képzést is biztosítani tudják. A legszükségesebb lenne a C épület felépítése, ahol a kertészmérnökök képzését biztosítanák. A visszajelzések szerint a pedagógia szakot végzett hallgatók az első helyeken szerepeltek a három megyében meghirdetett pedagógusi állásokra szervezett versenyvizsgán. A végzett informatikusok legjobbjait a Siemens cég marosvásárhelyi szoftverkészítő leányvállalata alkalmazta. Mivel elégedettek a teljesítményükkel, úgy döntöttek, hogy itt hoznak létre egy kutatóközpontot. Az egyetem kuratóriuma elvileg beleegyezett, hogy ez a központ a campus területén épüljön fel. /Bodolai Gyöngyi: Nő a hallgatók száma a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./2005. szeptember 30.
Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatán arra készülnek, hogy október 3-án felavatják a Bolyai utcai Pálffy-házat, amely a felújítás után az egyetem zenei fakultásának lesz a székhelye. Dr. Kovács Levente professzor, a magyar tagozat tanszékvezetője tájékoztatott: kormányhatározat révén önálló fakultásként fog működni az elmúlt évben elkezdett zeneoktatási szak. A Pálffy-házban a bábszínészeknek is lesz egy speciális osztályuk bábszínpaddal. Az egyetemen öt szakirányban folyik oktatás (színészet, bábszínészet, rendezés, teatrológia, zene szak), emellett a magyar tagozaton mesterképzés indul. A magyar tagozaton tanuló hallgatók száma meghaladta a százat. A színészeten hét tandíjmentes és hét tandíjköteles hallgató lesz (köztük két magyarországi is), a zene szakon hét tandíjmentes és öt tandíjköteles kezdi el tanulmányait. /(b. gy.): A színművészeti egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./2005. szeptember 30.
Önkormányzati ülést tartott szeptember 29-én Székelyudvarhelyen a tanács. A költségvetés nélkül működő villanytelepi bölcsőde helyzetéről hosszas vita alakult ki a két tanácsosi frakció között. Szász Jenő polgármester közölte, a hivatala által előterjesztett költségvetési tervezetben szerepelt az intézménynek szánt pénzösszeg, ellenben a költségvetés kiegészítése során a tanács egy része nem járult hozzá annak jóváhagyásához. A távhőszolgáltatás jövőjéről sem döntöttek a városatyák. A többségi RMDSZ-frakció ismételten elvetette annak az elképzelésnek a támogatását, mely szerint a siófoki Termofok Kft. – a lakószövetségekkel közösen – működtetné a közszolgáltató vállalatot. /Szász Emese: Tanácsülés Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 30./2005. szeptember 30.
Sikeres volt a szeptember 28-án tartott évadnyitó előadás a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Az Egyszer kettő néha sok című produkciót telt ház előtt mutatták be. Az elmúlt évadban bemutatott Ray Cooney-vígjátékot Keresztes Attila állította színpadra. /(köllő): Évadnyitás a sétatéri színházban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./2005. szeptember 30.
Szeptember 29-én volt Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színházban Visky András A szökés című darabjának ősbemutatója, Patkó Éva rendezésében. Visky Andrásnak ez az első bemutatója Marosvásárhelyen. Elmondta, a darab 1998-ban mint rádiójáték hangzott el. 1848-as tematikával kapcsolatos pályázatra íródott. Sikerét látva döntötte el, hogy színpadra alkalmas darabot farag belőle. A díszlet végleges változata még nem készült el. /Nagy Botond: Ősbemutató Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./2005. szeptember 30.
Nem a szerb állam képviselői állnak a vajdasági magyarellenes incidensek mögött, ugyanakkor a szerb rendőrség és az ügyészség elfogadhatatlan módon áll az atrocitásokhoz, a szerb média pedig agyonhallgatja azokat – mondta a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyik vezetője Budapesten, a parlament külügyi bizottságának szeptember 29-i ülésén. A legutóbbi vajdasági magyarellenes incidensek kapcsán összehívott ülésen Dévavári Zoltán, a VMSZ elnökségi tagja és Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke egyaránt úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak és az európai szervezeteknek egyaránt hatékonyabb lépéseket kellene tenniük a kérdésben Szerbia-Montenegróval szemben. Gémesi Ferenc helyettes külügyi államtitkár hangsúlyozta: a magyar diplomácia minden lehetséges kétoldalú és nemzetközi fórumon jelzi, hogy konkrét és gyors lépések megtételét várja a szerbiai hatóságoktól. /Az OGY külügyi bizottsága előtt a vajdasági atrocitások. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./