udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
563
találat
lapozás: 1-30 ... 451-480 | 481-510 | 511-540 | 541-563
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2006. április 26.
A diktatúra bukása után Zilahon erőtlen kísérletek történtek egy megyei napilap megindítására, de végül maradt az RMDSZ istápolta hetilap, a Szilágyság, majd létrejöttek a különböző alternatívák különböző címeken, különböző érdekcsoportok égisze alatt. Nemrég azután független közéleti hetilap látta meg a napvilágot Zilahon Árkád címmel, amely immár nem áll a politikai szekértáborok szolgálatában. A hetilapnak immár a nyolcadik száma áll nyomtatás előtt. Beksy Ida alapító főszerkesztő és munkatársa, Kállai Katalin nemrég Nagyváradon jártak, tapasztalatcserére benéztek a Reggeli Újság szerkesztőségébe. /Árkád Zilahon. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 26./2006. április 26.
Április 24-én Kolozsváron bemutatták Ercsey Gyula Farkasok árnyékában, Kolozsváriak a Gulágon című visszaemlékezését. A Kolozsvárra bevonuló szovjet csapatok büntetőakciót hajtottak végre a város magyar lakossága ellen, 1944. október 12. és 15. között mintegy ötezer magyar férfit fogdostak össze, és hurcoltak el a Szovjetunióba, munkatáborokba. Az ártatlanul deportáltak jelentős elpusztult a lágerekben, akik pedig hazatértek, egész életükben magukban cipelték a terrorrendszer szörnyűségeit. A kötet szerkesztője, Murádin János Kristóf olyan történészgeneráció tagja, amelynek rengeteg a munkája, hiszen az ő feladatuk lenne a XX. század valós történelmének feltárása. A jelenlévők a könyvbemutató után megtekinthették azt a dokumentumkiállítást, amely az 1944 őszén Kolozsvárról elhurcolt magyar férfiak emléktárgyaiból állt össze. /P. A. M.: Mindig csak előre Ercsey Gyulával. Deportált magyarok az Urálban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./2006. április 26.
Megjelent Pomogáts Béla: Függetlenség és felelősség. Nemzetpolitikai jegyzetek 1995–1997 (Felelősség Erdélyért II.) /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve. /A Pallas–Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./2006. április 27.
Mintegy tizenötezer embernek kellett elhagynia otthonát az árvizek miatt, további gátszakadások és kitelepítések sújtják a lakosságot. A kormány 380 milliárd régi lej kiutalásáról döntött. Ideiglenesen a lakosság rendelkezésére bocsátják a környéken levő katonai laktanyákat. A Dolj megyei Bechetnél átszakadt a gát, a város alacsonyan fekvő részén 350 házat öntött el a víz. /Már 15 ezer embernek kellett elhagynia otthonát. Több száz milliárd lejes kormánysegítség az árvízkárosultaknak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./2006. április 27.
Olli Rehn uniós biztos április 26-i kikérdezése során háttérbe szorultak a kisebbségvédelmi kérdések, ehelyett többen is kimondták, nem lenne hasznos a romániai reformok szempontjából, ha életbe léptetnék a csatlakozást egy évvel kitoló védzáradékot. Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke (Európai Néppárt) hangsúlyozta, hogy továbbra is jelentős hiányosságok tapasztalhatók a korrupció, a szervezett bűnözés, a jogbiztonság és a belső piac biztonsága területén, és a vállalt kötelezettségek teljes végrehajtására van szükség. Pierre Moscovici, az EP romániai raportőre (Európai Néppárt) szerint Bukarest igen gyorsan hajtja végre a reformokat az igazságügy és a korrupció elleni harc területén. Hozzátette: a csatlakozás elhalasztása katasztrofális hatással lenne a megkezdett reformokra. A kisebbségek helyzetéről szólva, Gál Kinga néppárti képviselő elmondta: a törvények egyszerű elfogadása nem elégséges a problémák megoldásához, ezért a bizottságnak ellenőriznie kell azok életbe léptetésének folyamatát. Úgy vélte, számos megoldatlan kérdés van a romániai magyar kisebbség helyzetét illetően, például nem fogadtak el kisebbségi törvényt, és az anyanyelvi felsőoktatás terén sem történt előrelépés. Arra kérte a biztost, hogy a Romániával foglalkozó országjelentés térjen ki a magyar kisebbség problémáira is. Kónya-Hamar Sándor, romániai európai parlamenti képviselő elmondta: sajnos, a kisebbségek helyzetével kapcsolatos kérdések csak a felszólalások során kerültek szóba. A „legkeményebben” Bastiaan Belder holland képviselő szólalt fel: a koppenhágai kritériumok figyelembe vételét kérte számon, illetve az iránt érdeklődött, hogy milyen mértékben tartják tiszteletben Romániában a vallási jogokat, mi a helyzet az elkobzott egyházi ingatlanok jogorvoslata terén, valamint ki vannak-e téve zaklatásoknak a nemzeti kisebbségek. /P. A. M.: Borítékolt uniós csatlakozás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./2006. április 27.
Oroszország kezdeményezései között szerepel egy olyan útvonalgyűrű kialakítása, amely elősegítené a kereskedelmi tevékenységet és a szállítást a Fekete-tenger térségében – fejtette ki Alekszandr Jakovenko orosz külügyminiszter-helyettes, miután Oroszország átvette Romániától a Fekete-tenger Gazdasági Együttműködési Szervezetének /OCEMN/ soros elnökségét. A OCEMN tizenkét tagállama külügyminisztereinek tanácsa Bukarestben megtartott találkozóján részt vett Traian Basescu román államfő, beszédében rámutatott, eljött az ideje az OCEMN átszervezésének és a saját döntések meghozatalának a térség ügyeiben. /Gujdár Gabriella: Új lendületet remélnek Oroszországtól. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./2006. április 27.
Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök „semmi szín alatt” nem osztja Monica Macovei igazságügyi miniszter nézetét, miszerint az RMDSZ fékezi a korrupcióellenes küzdelmet. A kormányfő erről azt követően beszélt, hogy a képviselőház úgy döntött: Macovei kérése ellenére jövő héten megkezdi a büntetőjogi perrendtartás vitáját. Akárcsak korábban Markó Béla kormányfőhelyettes, Tariceanu is elmarasztalta Monica Macoveit amiatt, hogy konzultációk nélkül, a koalíciós pártok honatyáinak megkerülésével igyekszik elfogadtatni az általa vezetett tárca törvénytervezeteit. Monica Macovei nem kívánta kommentálni sem a miniszterelnök, sem a helyettesének felvetéseit. Szóvivője révén közölte: fenntartja vádjait, és nem kíván bocsánatot kérni Markó Bélától. /Cseke Péter Tamás: Össztűzbe került Macovei. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./2006. április 27.
Több megyei tanácselnök és alelnök ellátogatott a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) bukaresti székházában. Az elöljárók azért jöttek, hogy beadják személyi irataikat, illetve megerősítsék nyilatkozatukat, miszerint nem működtek együtt a volt politikai rendőrséggel. „Köztisztviselőként kötelesek vagyunk nyilvánosságra hozni adatainkat” – nyilatkozta Csóka Tibor, a Szilágy Megyei Tanács elnöke. /G.G.: Nagyító alatt a megyei önkormányzatok vezetői. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./2006. április 27.
Április 26-án elnapolta a Ion Iliescu volt államfő által kezdeményezett Szociáldemokrata Pólus (PS) körüli vitát a Szociáldemokrata Párt (PSD) országos vezetősége. Mircea Geoana pártelnök szerint a döntés elhalasztásának oka az, hogy a kezdeményezés szélesebb körű vitát igényel. Iliescu megnyugtatta Geoanát, hogy a PS nem kíván a PSD politikai alternatívája lenni. /Cs. P. T.: Elsimul a Geona-Iliescu ellentét? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./2006. április 27.
A szabad demokraták a mérleg nyelvét jelenthetnék a magyar politikai életben, ha lenne egyáltalán mérleg. Azonban Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke a választások éjszakáján „közös” kormányzást ígért a liberális, a szocialista és a konzervatív választóknak (az utóbbiakon az MDF választóit kell érteni), a Fidesz választóiról szó sem esett. Azonban a Fidesz a választópolgárok közel felét teszi ki. Bíró Béla felfogásában a szabad demokratáknak egy normális társadalomban a két szélsőség (a konzervatívok és a szocialisták) között lenne a helyük. A magyar szabad demokraták azonban a baloldal számára nyerik meg – hovatovább ciklusról ciklusra – a választásokat. Bíró szerint az egyetlen kiút a liberális és a „nemzeti” tábor közti történelmi „kiegyezés” lehetne. Ennek kulcsa a liberálisok kezében van, mert a cikkíró szerint ők rendelkeznek azzal a hatalommal, tekintéllyel és szellemi kapacitással, amely egy ilyen lépés megtételére képessé tehet. /Bíró Béla: Érzelmi torlaszok. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./2006. április 27.
Az A Hét hetilap vezércikkben üdvözölte az MSZP győzelmét, Egry Gábor egyenesen korszakváltásnak nevezte április 23-át, szerinte ezt a napot a magyar politikatörténet korszakhatárnak fogja tartani. „A rendszerváltást és az azóta eltelt időszakot igen nagy valószínűséggel Orbán-korszakként fogják emlegetni.” Ő vált a legnagyobb hatású, legmeghatározóbb rendszerváltó politikussá. A cikkíró szerint Orbán „a rendszerváltás óta szokatlan cinizmussal és machiavellizmussal számolta fel koalíciós partnerét, a Kisgazdapártot”. A cikkíró lelkesen említette a Gyurcsány-blog elindítását, a blogosok egyfajta élcsapatot jelentettek, majd jelentette: Orbán megbukott. A cikkíró szerint az új jobboldal nehezen képzelhető el Orbán Viktorral. /Egry Gábor: Korszakváltás. = A Hét (Marosvásárhely), ápr. 27./2006. április 27.
Ágoston Hugó, a lap munkatársa, az Új Magyar Szó főszerkesztője a magyarországi választásokon a kormánykoalíciónak szurkolt. Idézett a baloldali lapokból, a magyar jobboldal belemenekülhet a mítoszaiba, a választási csalások képzetébe vagy az MDF árulásának hitébe. Az erdélyi magyarság csalódott volt. Ágoston Hugó azonban reméli, az erdélyi megtévesztettek hamar rájönnek, mi is történt az utóbbi években. Rájönnek, nem igaz, hogy Magyarország lakosságának az a része, amelyik nemet mond a kettős állampolgárságra, és amelyik igent mond a balliberális kormányra ostoba, aljas, hazaáruló. „És hogy az Orbán Viktort nagyon nem akaró európaiak is mind megveszekedett magyarellenesek.” Ágoston Hugó megnézte Budapesten a könyvfesztivált. Az egyik teremben megjelent Göncz Árpád és Jancsó Miklós, akivel üdvözölték egymást. Jancsó Miklós egy olyan könyvet konferál fel, amely magyar prioritásokról, „magyar elsőkről” szól. Elkezdett félreérthetetlen célzásokat tenni egy bizonyos etnikumra-felekezetre, a zsidókra. Ágoston Hugó szégyellte magát. /Ágoston Hugó: Egyfelől és másfelől. Más mélységek tárulnak fel. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 27./2006. április 27.
Megtörténtek a magyarországi választások. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás, 2004. december 5-e óta egyre gyakrabban mondják: „ők”. Mert akkor, Erdélyben úgy érezték, elvettek tőlük valamit, és nagyon sokan vannak, akik ezt érzik most is. Ők ugyanis azt akarták, hogy nyerjen a Fidesz. Székelyföldi személyiségek nyílt levélben fordultak Dávid Ibolya magyar politikus asszonyhoz. Erre többen felelősségre vonták őket? hogy képzelik? Miért írták? Mi közük hozzá? Igenis jogunk van-volt beleavatkozni a magyarországi választásokba, legalább szóval, írta Szondy Zoltán. „Mert ne feledjük: mi itt vagyunk ugyan, s ők ott, de „Ők” azért mégiscsak „Mi” vagyunk...” Az Új Magyar Szó több, hangsúlyozottan baloldali, Gyurcsány melletti írást közölt, ezek baloldali cikkek voltak. „Pártos” cikkek. Ideje lenne tudomásul venni, hogy az erdélyi, határon túli magyarság zöme azért szorított-szorít a magyar jobboldalnak, mert eddig csak a jobboldali kormányok segítették érezhető módon, hangsúlyozta az újságíró. Semmi sem akadályozza a Budapesten jelenleg hatalmon levőket, hogy ebben a tekintetben behozzák lemaradásukat. /Szondy Zoltán: Beszéljünk róla. Mi és ők, és mégiscsak mi. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./2006. április 27.
Szemérmes, vitakerülő, lojális az erdélyi magyar sajtó, mondja egy médiaszakértő hírügynökségi interjújában. A szakmában beszédtémává lett kijelentésről maguk az érintettek, erdélyi magyar főszerkesztők mondanak véleményt az Erdélyi Riport által rendezett ankéton. Néhány napja az MTI-nek adott interjújában Gáspárik Attila, a román Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke többek között úgy fogalmazott, hogy miközben „a román média sokszor illetéktelenül beavatkozik a politikai folyamatokba, a romániai magyar sajtó éppen ellenkezőleg, nem elég bátor, pedig lehetősége lenne, hogy kedvezően hasson a közéletre”. Gáspárik szerint a romániai magyar sajtó legfőbb erénye, hogy egyáltalán létezik, azonban túlságosan szemérmes. Ez vonatkozik mind az RMDSZ-hű, mind az annak politikájával szemben álló lapokra. Gáspárik szerint a „lojalitás” ma érvényesülő formája nem tesz jót a közéletnek. „Hiányolom a romániai magyar sajtó egészséges kritikai szellemét” „Nem jó az állandó bólogatás” – vélte. Szerinte „a romániai magyar sajtó sem esett át a rendszerváltás utáni megtisztuláson” „Ha ez a sajtó pluralizálódott volna, a romániai magyar közélet is pluralistább lenne” – fogalmazott Gáspárik. A témával kapcsolatban főszerkesztők fejtették ki véleményüket. Makkai János főszerkesztő, Népújság: Gáspárik tájékozatlan az írott sajtó ügyeiben, ezért megállapításaival félrevezeti az olvasót. A Népújság olvasó táborhoz hű, ez a közszolgálatiság alfája és ómegája. A Népújság rendszeresen foglalkozik a közvéleményt érdeklő állapotokkal, a fűtésszámláktól az egészségügyig. Naponta teszik le a garast” vezércikkben a közvéleményt foglalkoztató fontos kérdésekben. Az erdélyi megyei laphálózat sokszínű. „Mi igazi piaci versenyben élünk, s nem jól védett és fizetett kuckókból tesszük” – vallja Makkai. A megyei lapok a maguk erejével teremtik meg talpon maradásuk anyagi és egyéb feltételeit. A különböző tulajdonosi formákban működő lapoknál a tulajdonosi kör választja a vezetőket. Az pedig, hogy a magántulajdonban lévő lapok egyes vezetői szúrják G. A. szemét, kizárólag a szóban forgók magánügye. Ami a „bebetonozást”, mint a romániai magyar közéletet jellemző állítólagos mozdulatlanságot illeti, van benne valami. G. A. mindjárt a választott és a kinevezett státusban lévő „bebetonozottak” párttársai körében léphetne fel kezdeményezően, mert egyes figurákat tartja az érdekszférák szövevénye. Makkai szerint „értékén” kezelik az RMDSZ-t, de a magyarság más szervezeteit is. Mellesleg az RMDSZ-szel szembeni kritikátlanságban elkényelmesedhet a szervezet. Ágoston Hugó főszerkesztő, Új Magyar Szó: Gáspárik szövegében a fogalmazás általános. Gáspárik cikkében egyes „vádak” (a sajtó „nem elég bátor, pedig lehetne” stb.) olyan vélemények, amelyek éppúgy bizonyíthatók, mint az ellenkezőjük. A legnagyobb bátorság a tények tisztelete. A megmondások és kibeszélések túlfűtött, nyugtalan hangulatában ez nem divat. Az Új Magyar Szó napilap igyekszik hűnek lenni önmagához. Az érdemi vitákat támogatja. A sajtónak csak a szakmaiatlanságtól kell megtisztulnia. A sajtónak nem feladata „jóindulattal körbejárni az RMDSZ döntéseit”. De nem is lehet megakadályozni ebben, hiszen sajtószabadság van. A látszatkritika opportunistább magatartás, mint az egyszerű tárgyilagosságra törekvés, vagy például a liberális irónia. A „bebetonozás” nem jellemző a romániai magyar közéletre, legfeljebb egyesek úgy érzik. Balló Áron főszerkesztő, Szabadság: Gáspárik Attila nem először fogalmaz túlzottan általánosító módon. A romániai magyar sajtó valóban lehetne bátrabb, a jelenleginél. A Szabadságban megannyi politikai irányzat megszólalt és megszólal. A Szabadság 1995 óta a véleménynyilvánító műfajokat tudatosan külön rovatban tálalja. A Szabadságnál a szerkesztőség minden évben tisztújítást rendez a teljes öttagú vezetőség esetében. Benedek Ildikó felelős szerkesztő, Szatmári Magyar Hírlap: Az olvasóhoz való hűséget tartják szem előtt. Közérdekű témában szükségszerű a vitaindítás, ha azt szakmai szempontok szerint lehet irányítani. Nem célravezető a hergelés. A jóindulatú, de éber körbejárás nem jelent sem veszélyt, sem hajbókolást. Valóban hiányzik a romániai magyar sajtóból az egészséges kritikai szellem, nem jó az állandó bólogatás. Dénes László főszerkesztő, Reggeli Újság: kétli, hogy G. A. teljes mélységében ismeri a romániai magyar sajtót. Dénes szerint a sajtó egy része elég bátor, egy része meg nem eléggé. Gerjesztenének érdemi vitákat, de nem elég fogékony a honi magyar értelmiség. A sajtó tisztulásának belülről kell jönnie. Talán arra célozhatott Gáspárik, hogy ha idejében megszabadult volna a sajtó a régi bértollnokoktól, akkor azoknak nem lett volna idejük kinevelni az utánpótlást, vagyis azt a fiatal bértollnokat. A vita kapcsán az Erdélyi Riport Gáspárik Attilát, az Országos Audiovizuális Tanács alelnökét is megkereste. Gáspárik elmondta, maga is megjárta, hogy felsőbb érdekek miatt, kivágták az egyik lapból a kommentárját. Megkérdezte: a múlt feldolgozása címén miért elégedtek meg Hajdú Győző egyedüli bűnösségével? Miért lehet pályázat nélkül közpénzeket elkölteni? Miért győzködik egyes egyháziak szószékről a híveket politikailag? Hová lett Réman Domokos? Gáspárik szerint amíg nem tudják, hogy a lapok hány példányban jelennek meg, nem ismerik a fenntartási forrásokat, úgy érzi, hogy a „tollat sok esetben más vezeti”. Például Hargita megyében a lap tulajdonosa a megyei önkormányzat, kétségbe vonható sok esetben a szókimondás. Van egy másik magyar lap, amelyet a Micula testvérek tartanak fenn. Az ő kötődésük bizonyos román pártokhoz evidens. Valóban üzleti alapon tartanak fenn egy újságot? A nagybányai önkormányzat egy vagon pénzt fizetett ki, különösen választási évben, egy magyar újságnak. Az újság nem is a városban jelenik meg. /Lapszemlesütve? = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 27./2006. április 27.
A Nagyváradon szerkesztett Erdélyi Riport hetilap április 27-én megjelent száma Lapszemlesütve? címmel egy ankétot közöl, amelyben erdélyi magyar főszerkesztők mondanak véleményt a romániai magyar sajtóról és a jelenlegi médiaállapotokról. Gáspárik Attila, a román Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke az MTI-nek adott interjújában hetet-havat összehordott arról a médiáról, amelyet – mint erre a válaszadó gyakorló szerkesztők közül többen is felhívják a figyelmet – jószerével nem is ismer. A megyei napilapok és a vidéki audiovizuális műhelyek nem tartoznak a látókörébe. Gáspárik a Reggeli Újság napilapot nem ismeri, olvasni nem olvasta soha. Ha ugyanis ismerné akkor nem állítaná, hogy a lapot a Micula testvérek tartják fent, kötődésük bizonyos román pártokhoz evidens. Vajon mely román pártokhoz kötődnek nevezett testvérek? – kérdezte Dénes László, a Reggeli Újság főszerkesztője. A szóba jöhető pártok is mind egymásra mutogatnak. /Dénes László: Nem tudja, miről beszél. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 27./2006. április 27.
Kolumbia után Szarajevóba és Szentpétervárra készül a kolozsvári színház. Kolumbiában a nyolcszáz férőhelyes színházban szinte minden előadáson közel ezren voltak, elevenítette fel a nemrégiben lezajlott, kétévente megrendezésre kerülő X. Latin-Amerikai Színházi Fesztiválon való fellépésüket, mondta Dimény Áron, a kolozsvári Állami Magyar Színház tagja. A Pantagruel sógornője (Hommage a Rabelais) című, Silviu Purcarete rendezte nagyprodukcióval a kolumbiai fővárosban, Bogotában vendégszerepelt a társulat. Az előadást a kolozsvári színház a szebeni Radu Stanca Színházzal és a lyoni társulattal közösen hozta létre. Tompa Gábor igazgató-rendező hangsúlyozta: a Pantagruel sógornője kolozsvári fogantatású produkció, nagy része itt is jött létre. A 2003-as bemutató után nagyon sok helyre hívták meg az előadást, Párizsba, Bordeaux-ba, kétszer szerepelt az Európai Színházi Unió fesztiválján is. Tompa Gábor jelezte, szeptember elején Szarajevóba, szeptember végén pedig a szentpétervári színházi fesztiválra kapott a Pantagruel meghívást. /Debreczeni Hajnal: Pantagruel bogotai sógornője. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./2006. április 27.
Pécska, Arad megye legfiatalabb városa még mindig küzd a talajvízzel. Egyes házak megroggyantak, lakhatatlanná váltak. Pécskán közel félezer ház udvarát, kertjét öntötte el a belvíz. /Irházi János: Belvízi gondok. Megroggyant házak Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./2006. április 27.
Algyógyfürdő, a Szászvárostól 15 kilométerre fekvő fürdőhely nemcsak Hunyad, hanem Fehér és Szeben megye lakóinak is közkedvelt fürdőhelye. Az ország 2007-es várható EU-tagsága azzal járhat, hogy a fürdőhely elveszítheti működési engedélyét. Számos más üdülőhelyhez hasonlóan Algyógyfürdő sem felel meg az EU csatornázási követelményeinek. Algyógy, öt Hunyad megyei kisebb várossal egyetemben, részese a SAMTID-projektnek, amely a víz- és csatornázási hálózat felújítására indult be még 2005-ben. Azonban a pénzt a tulajdonképpeni Algyógyra, s nem a tőle 3 kilométerre lévő Algyógyfürdőre szánják. Ami azt is jelentheti, hogy a májusban meginduló fürdőszezon talán az utolsó. /CH. A.: Utolsó fürdőszezon előtt Algyógyfürdő. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./2006. április 27.
A versé volt a főszerep az E-MIL (Erdélyi Magyar Írók Ligája) április 26-án Sepsiszentgyörgyön tartott irodalmi estjén. Három kolozsvári költő: Karácsonyi Zsolt, Papp Attila Zsolt és Szántai János, illetve az Erdély-szerte ismert ,,daltulajdonos”, a brassói Márk Attila mutatkozott be. /(-kas): Versek határokon innen és túl (E-mil est). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 27./2006. április 27.
Április 28-tól május elsejéig tartják meg Orosházán a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége vezetőinek a találkozóját, melyre Háromszékről Boldizsár Bélát, a Karitas Megsegítő Alapítvány, Bandi Sándort, az Őrcsillag Család- és Nagycsalád-egyesület, valamint Bögözi Attilát, az ozsdolai családegyesület vezetőjét hívták meg. Erdélyből Felső-Háromszéken kívül csíkszeredai, nyárádszeredai és nagyváradi családegyesületek lesznek még jelen. A találkozó fő célja a júliusban megrendezendő VII. családkongresszus előkészítése, melynek idén Győr lesz a házigazdája. /(Iochom): Családkongresszus Győrött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 27./