udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 535 találat lapozás: 1-30 ... 451-480 | 481-510 | 511-535 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2009. január 28.

A Zsoboki Alkotótáborban a Felföldi Fotográfusok Szövetsége által Kalotaszegről készített fotókból összeállított kiállítás nyílt az elmúlt hét végén a kolozsvári Magyar Opera emeleti előcsarnokában. A megnyitón jelen volt és beszédet mondott Szilágyi Mátyás Magyarország főkonzulja és Pozsony Ferenc néprajzkutató, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke. /Kalotaszeg fotográfus szemmel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

2009. január 29.

Magyarország ellopta a románok ötletét azzal, hogy nagyszabású találkozót rendezett a Nabucco gázvezeték ügyében, írta a bukaresti Gandul című napilap. Az alcímben az olvasható, hogy Bukarest kezdeményezését most a budapesti „barátok” aknázzák ki. Románia a 2002-ben beindított Nabucco-tervezet egyik nagy támogatója volt, és most a magyarok azok, akik ebből hasznot húznak, konferenciát szervezve. A bukaresti Evenimentul Zilei szerint a Nabucco-terv Budapesten ismét halasztást szenvedett. A résztvevők ugyanis csak megismételték támogató nyilatkozataikat. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

2009. január 29.

Február 2-án és 3-án látogat Traian Basescu államfő Budapestre, eleget téve Sólyom László államfő meghívásának. /Román–magyar csúcs jövő héten. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

2009. január 29.

Tőkés László az erdélyi magyarság helyzetét értékelte a Sólyom László köztársasági elnökkel történt megbeszélésen január 28-án Budapesten, a Sándor-palotában. Sólyom László legutóbb 2008. október 24-én, Csíkszeredában találkozott Tőkés László püspökkel. Tőkés László, az erdélyi magyarok európai képviselője beszámolt arról, hogy a közelgő európai parlamenti választások tekintetében egy közös, nemzeti lista felállítására tett javaslatot, amelynek lehetőségéről január 30-án egyeztet Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Sólyom László egyetértett a magyar összefogás szükségességével. Az EP-képviselő beszámolt a Partiumi Keresztény Egyetem hivatalos akkreditálásáról, illetve a Sapientia–EMTE küszöbön álló akkreditációjáról. Emlékeztetett: kereken ötven éve olvasztották be a Bolyai Tudományegyetemet a Babes Egyetembe, és ennek kapcsán felhozta a két magyar nyelvű felsőfokú oktatási intézmény paritásos alapon való, a magyar és a román állam által egyforma mértékben történő támogatásának kérdését. Tőkés László tájékoztatást nyújtott arról a csángómentő programról, amely a csángómagyarok nyelvi és közösségi megmaradását célozza, és arra kérte a magyar köztársasági elnököt, hogy továbbra is támogassa a csángó ügyet. Traian Basescu román államfő küszöbön álló budapesti látogatása kapcsán a püspök ismertette a magyar államfővel a felerősödött regionalizációs folyamatokat. Elmondta: fennáll a veszélye annak, hogy az új regionális közigazgatási rendszer nem tartja tiszteletben a különböző történelmi régiók határvonalait, és az etnikai összetételt is megváltoztathatja. Tőkés László meghívta Sólyom László államelnököt 2009. december 15-re Temesvárra, a romániai forradalom húszéves évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségre. A Magyar Köztársaság elnöke a meghívást elvileg elfogadta. /Erdélyi ügyekről a Sándor-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./ A találkozó célja az volt, hogy Tőkés László a romániai parlamenti választások után értékelje az Erdélyben élő magyarság helyzetét. A püspök Sólyom László államfőnek kifejtette: 2004. december 5-e nem annyira a trianoni diktátum, hanem inkább a kommunista korszak szétszakadt nemzetrészeket egymástól elidegenítő, internacionalista” doktrínájának a következménye. /Sólyomnál járt Tőkés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

2009. január 29.

Kiss Sándor megyei tanácsi alelnökkel, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnökével készített interjút a Reggeli Újság, azután, hogy Kiss Sándor Markó Béla szövetségi elnök távozását szorgalmazta. Kiss elmondta, hogy az RMDSZ a liberálisokkal volt koalícióban, s megegyeztek, hogy folytatják az együttműködést, de Markó Béla elnök egyedül elment egyeztetni Basescu elnökkel, s utána úgy döntött, hogy a demokraták mellé áll az RMDSZ. Kiss Sándor szerint hiba volt, hogy Markó egyedül tárgyalt. Annak idején, amikor az államfő leváltásáról írtak ki népszavazást, és az RMDSZ a leváltás mellett volt, a bihari RMDSZ ellene volt, de véleményüket nem vették figyelembe. – Markó Bélának bizalmi szavazást kellene kérnie az RMDSZ tagságától. Kiss Sándor előzőleg sokakkal beszélgetett négyszemközt is, a testületek tagjaival is, nem áll egyedül a véleményével. Kiss a választmányi ülésen és a közgyűlésen el fogja mondani a véleményét, és bizalmi szavazást kér. /Máté Zsófia: Mindig a vezető a felelős. Beszélgetés Kiss Sándor megyei tanácsi alelnökkel, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnökével. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 29./

2009. január 29.

Még el sem kezdődött Kolozsváron a választási kampány, Sorin Apostu ideiglenes polgármester, a PD-L jelöltje máris kijelentette, nem nézi jó szemmel azt, hogy Guttman Szabolcs legyen Kolozsvár főépítésze. /Kiss Olivér: Kinek nem kell Guttman Szabolcs? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

2009. január 29.

Lemondott Cseke Attila szenátor az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöki tisztségéről, február 2-i hatállyal. A politikus döntését azzal indokolta, hogy parlamenti tevékenységét nem tudja összeegyeztetni az alelnöki munkával, mivel mindkettő egész embert kíván. Arra a kérdésre, hogy van-e összefüggés a lemondása és Kiss Sándor Bihar megyei RMDSZ-elnök múlt heti sajtónyilatkozata között, amelyben az lemondásra szólította fel Markó Béla szövetségi elnököt, a szenátor határozott nemmel válaszolt. /Lemondott Cseke Attila. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

2009. január 29.

Elítélte a román államot Strasbourgban az Európai Emberjogi Bíróság a Nagybányán kilenc évvel ezelőtt, a 2000. január 30-án bekövetkezett ciánszennyezés ügyében, a strasbourgi bírák szerint a hatóságok nem szavatolták az állampolgároknak a tiszta és egészséges környezethez fűződő jogát. Ezzel egy időben roppant lassan halad a magyar állam által a tiszai katasztrófát előidéző nagybányai színesfém-feldolgozó ellen indított budapesti per. Miközben Strasbourg már elmarasztalta Romániát, a magyar államnak még mindig nem sikerült győzelmet aratnia a tiszai ciánkatasztrófa miatt indított per során /2001-ben százezer tonna, ciánt tartalmazó zagy ömlött a Zazaron és a Láposon keresztül a Tiszába, példátlan pusztítást végezve a folyó élővilágában. / A magyar állam által követelt 28,5 millió dolláros kártérítés ügyében a mai napig nem született ítélet. /Rostás Szabolcs: Ciánügy: európai intő. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

2009. január 29.

Az Európa Tanács beszámolójában figyelmeztetett, hogy a felnőtt lakosság szakmai továbbképzésének terén Románia az utolsó helyeken állt 2008-ban az EU tagországai között. /Szakmai továbbképzés. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./

2009. január 29.

Esélyegyenlőséget, az alkotmányos jogok tiszteletben tartását követeli a Magyar Polgári Párt Maros megyei szervezete. Az MPP képviselői – Tőkés András országos alelnök, Kiss István, a marosvásárhelyi szervezet elnöke és Berekméri Sándor ideiglenes megyei elnök – január 28-án bejelentették a magyar diákok továbbtanulásának korlátozása miatt megfogalmazott követeléseiket, ezek alátámasztására február 10-én „magyar tankönyves nagygyűlést” tartanak, amely nem etnikai jellegű, hanem jogkövetelő. Az MPP szerint ha a román VIII. osztályos diákok számára a tanfelügyelőség több mint 100 százalékos „lefedettséget” biztosít a továbbtanulásukhoz, ugyanez a jog megilleti a magyar diákokat is. Kiss István szerint 1990 után több középiskolában megszüntették a magyar osztályokat (Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Gheorghe Marinescu) és számos szakon nem biztosított a magyar nyelven való továbbtanulás lehetősége, mint például a közigazgatás, turizmus, mezőgazdasági turizmus, divattervező, kataszteri, üveg és kerámiagyártás, állategészségügy, környezetvédelem. Hozzátette: az I–VIII. osztályos magyar tannyelvű osztályokban tanító pedagógusok közül sokan nem ismerik a magyar nyelvet, miközben informatikát, testnevelést, angol nyelvet tanítanak. Tőkés András kijelentette: a társadalmilag fontosabb, keresettebb szakmákból kiszorítják a magyarságot. Ez diszkrimináció. Nem értenek egyet Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettessel, aki azt mondja, hogy megoldották a problémát. Az MPP a főtanfelügyelő-helyettes leváltását követeli. /Antalfi Imola: MPP-akcióterv a magyar osztályok ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 29./

2009. január 29.

Január 27-án Temesváron, a Bartók Béla Gimnáziumban tanácskozott a Temes Megyei Civil Fórum, amelyre 39 magyar szervezet küldte el mintegy 70 képviselőjét. Erdei Ildikó elnök összegezte a 2003-ban alakult Civil Tanács működtetésének eddigi tapasztalatait: a civil szervezetek munkáját segítette a pályázatíró műhely, a szakmai képzések, a képviselői iroda által felajánlott közösségi alap, a 2%-os adományok összegyűjtését célzó kampány. Idén létrejött a www.temes.ro honlap, amelynek egyik célja a civil szervezetek közötti kommunikáció elősegítése és adatbázis létrehozása. Javasolták, hogy össze kellene békíteni a megyében működő magyar hagyományőrző csoportokat. Erdei Ildikó, a Civil Tanács elnöke szerint várakozáson felüli volt az érdeklődés, más szervezetek is jelezték együttműködési szándékukat. /Pataki Zoltán: Temes Megyei Civil Fórum. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./

2009. január 29.

A magyar kultúra napján a Tabula Varadiensis tudománytörténeti jelentősége a magyar és az európai quattrocento művelődéstörténetében címmel tartott előadást Toró Tibor atomfizikus a temesvári Magyar Házban. Vitéz János püspökségének idején, a XV. század közepén Nagyvárad volt a tudományos világ egyik központja – hangsúlyozta Toró professzor. Vitéz János Váradon csillagvizsgálót hozott létre, Georg Pauerbach bécsi csillagász professzor és tanítványa, Regiomontanus segítségével. Pauerbach ide helyezte a kezdő délkört, a Kolumbusz által is használt híres Váradi Táblázatokban (Tabula Varadiensis) innen számította a nap- és holdfogyatkozásokat. Toró Tibor javasolta, hogy a Váradi Táblázatokat vegyék fel az Unesco világ öröksége listájára, akárcsak Bay Zoltán magyar fizikust, egy új tudományág, a radarcsillagászat elindítóját és az első világűrkísérlet végrehajtóját. Az előadáson részt vett Farkas Zoltán csillagász, a Temesvári Csillagvizsgáló igazgatója is. /Pataki Zoltán: Tabula Varadiensis. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./

2009. január 29.

Elhunyt Dr. Dóczy Pál István (Kőrösbánya, 1910. ápr. 21. – Marosvásárhely. 2009. jan. professzor. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusa megrendüléssel búcsúzik dr. Dóczy Pál István egyetemi tanártól, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tiszteletbeli professzorától, az egyetem és az orvosképzés egyik megalapítójától, a belgyógyászat nagy hírű képviselőjétől. Tudományos munkásságát több száz, hazai és külföldön megjelent tudományos dolgozat fémjelzi. Szakkönyvek és egyetemi jegyzetek szerzője és társszerzője. Dr. Dóczy Pál 1995 és 2001 között a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriumi tagja volt. /Prof. Dr. Dóczy Pál István. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 29./

2009. január 29.

Január 23-án a Kézdiszentlélek nagyközség Petőfi Sándor nevét viselő művelődési otthonában megalakult a Fiatalok Kézdiszentlélekért Szervezet, rövidítve a FIKSZ. Az alakuló ülésen Balogh Tibor, Kézdiszentlélek polgármestere, Grüman Róbert, a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) elnöke is jelen volt. Az elnöki tisztséget Karacsi Barna, az ifjúsági szervezet kigondolója tölti be. /Iochom István: Megmozdultak a kézdiszentléleki fiatalok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 29./

2009. január 29.

A kovásznai Ignácz Rózsa Irodalmi Klub szervezésében január 26-án Ignácz Rózsa Kovásznán született író és színművész születésének 100. évfordulója alkalmából a központi parkban tavalyelőtt felállított szobornál megemlékezést tartottak. Az írónő életét és munkásságát Magyari Lajos költő méltatta, kiemelve, hogy Ignácz Rózsa méltán bekerülhet Erdély nagyasszonyainak panteonjába. Az emlékező közönség a művelődési házban meghallgatta Földesdy Gabriella budapesti tanárnő előadását az írónő színészi pályájáról. Előadása anyagát, a fényképeket és két rövidfilmet, melyben a művésznő szerepelt, CD-n az Ignácz Rózsa-emlékszobának ajándékozta. /(Bodor): Ignácz Rózsára emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 29./

2009. január 29.

Vidám előadással lépett fel Nagykárolyban, a Szent László Közösségi Ház színpadán a Cultur Art Egyesület, a Szatmárnémeti Északi Színház néhány színészéből és zenészekből verbuválódott csapata. „Színes szilánkokból vidám perceket raktunk össze” – konferálta be a társulatot Méhes Kati színművész. A csapat hetente két-három előadást tart a megye különböző településein, és egy fellépés erejéig még Máramarosszigetre is ellátogatnak. „Ez a társaság lassan már tíz éve dolgozik együtt. Időközben jöttek-mentek a tagok, a mostani felállás három éve van folyamatosan színpadon” – mondta el Henter Ambrus zenész. /Végh Balázs: Színes, nevettető szilánkok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

2009. január 29.

December óta mintegy 700 aláírást gyűjtött már össze az Életfa Családsegítő Egyesület annak érdekében, hogy indítsanak magyar csoportokat a kolozsvári bölcsődékben, tájékoztatott Herédi Zsolt, az Életfa Családsegítő Egyesület vezetőségi tagja. Románia alkotmánya kimondja, hogy a kisebbségeknek joguk van anyanyelvi oktatáshoz minden szinten. Kiss Tamás demográfus adatai szerint Kolozsváron a 2005–2007-es időszakban mintegy 780 magyar gyermek született, ami azt jelenti, bőven lenne elég gyermek magyar csoportok létesítésére. /S. B. Á. : Folytatódik az aláírásgyűjtés a magyar bölcsődei csoportokért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

2009. január 29.

Ady Endre verseiből, leveleiből, prózai írásaiból állította össze Boér Ferenc a Ki látott engem? című pódiumműsorát a költőóriás születésének századik évfordulójára. A bemutató Szatmárnémetiben volt, 1977. október 13-án. Azóta eltelt több mint három évtized, de a Ki látott engem? nem kerülhetett le Boér Ferenc műsoráról, mert a közönség igényelte, országhatárokon kívül és belül. Január 30-án lép fel Szatmárnémetiben Boér Ferenc műsorával. /Pódiumműsor: Ki látott engem? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 29./

2009. január 29.

Ady Endre költészete halálának 90. évfordulója alkalmából emlékestet szerveztek Kolozsváron, Balázs Imre József Ady modernizmusáról tartott előadást. A szokásosnál kevesebben vettek részt Nagyváradon, az Ady Emlékmúzeum előtt a költő szobránál megrendezett koszorúzáson, kerek évfordulóra emlékeztek: 90 esztendeje, 1919. január 27-én halt meg Ady Endre. Két nagyváradi csoport is elzarándokolt Budapestre, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertbe, hogy koszorút helyezzenek el a költő sírján: a Nagyváradi Ady Társaság képviselői, később pedig a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Magyar Írók Szövetsége képviselői koszorúztak Tőkés László jelenlétében. Tőkés László beszámolt a nagyváradi emlékmúzeum helyzetéről is, arról, hogy az egykori Mülleráj cukrászda épülete bírósági úton tavaly az ortodox egyház tulajdonába került. /Hideg Bernadette, Szűcs László: Adyra emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

2009. január 29.

Balázs Imre József irodalomtörténész, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának oktatója tartott előadást január 27-én Kolozsváron az Ady Endre és a modernizmus kezdetei című rendezvényen. Dan Brudascu, a művelődési ház igazgatója, Adynak a francia szimbolizmushoz és Baudelaire-hez való viszonyát, illetve a költő véleményformáló jellemét hangsúlyozta. /Ferencz Zsolt: Szimbolizmus és modernség Ady költészetében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./


lapozás: 1-30 ... 451-480 | 481-510 | 511-535




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék