udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
600
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 571-600
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2009. június 4.
Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet parkban a volt országzászló helyén a Magyar Polgári Párt háromszéki szervezete június 4-én, az MPP, az RMDSZ, az EMI és a HVIM szónokai, valamint Kiszely István professzor emlékeznek a trianoni diktátumra. Kovásznán a Magyar Polgári Párt helyi szervezete június 4-én a központi parkban levő ‘56-os emlékműnél néma, gyertyás megemlékezést tart a trianoni szerződés aláírásának évfordulója alkalmából. Kézdivásárhelyen a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom helyi szervezete június 4-én a kézdiszentkereszti Trianon-emlékműnél emlékezik a békediktátum aláírására. Az emlékezők Kézdivásárhelyről indulnak. Ozsdola határában, ahol a Láros közbirtokosság kezdeményezésére tavaly ősszel felújítottak egy első világháborús sírt és emlékkeresztet, az ozsdolai és kézdisárfalvi hagyományőrzők tartanak megemlékezést június 4-én. Baróton a Magyar Polgári Párt helyi szervezete a református templomban tart megemlékezést. /Megemlékezések Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./2009. június 4.
A Magyar Szocialista Párt a szervezetlenség, a káosz stádiumában leledzik, és hiányzik az éléről egy karizmatikus vezér. Az utolsó ilyen vezető Gyurcsány Ferenc volt, akit elhíresült őszödi beszéde, a vizitdíj eltörléséről kiírt népszavazás elvesztése elsodort a párt és a kormány éléről. Akik most vezetik a pártot, nagyon szürke eminenciások. Az MSZP számára most az a tét, hogy lesüllyed-e a kis- és középpártok sorába. Az új kormány mostani kapkodása sem kedvez az MSZP-nek. A kabinetet kívülről támogató SZDSZ pedig nem akarja maradék támogatottságát kockáztatni a népszerűtlen intézkedésekkel. A szavazók igazolhatják a közvélemény-kutatások eredményeit, hogy a Fidesz toronymagasan vezet jelenleg. /Nagy vereség előtt az MSZP. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 4./2009. június 4.
Lebontatná az ördögkúti Bay-kastélyt a Szilágy megyei község önkormányzata, ugyanis Ionel Stanciu polgármester szerint a település lakosai „nem nézik jó szemmel” a műemlék épületet, amely a magyar honvédek 1940-ben elkövetett mészárlására emlékezteti őket. Az elöljáró szerint a kastély elhelyezkedése gátolja a település fejlesztését. A kastélyt 1944-ig a Bay-család birtokolta. A kommunisták hatalomra kerülésével Bay Ferenc grófot elűzték ősi birtokáról, a kastély a helyi téesznek adott otthont, majd évtizedekig üresen állt. 2003-ban egy része beomlott, az épületegyüttes nagyon romos állapotban van. A Szilágy megyei Ördögkút 1940. szeptember 9-én tragikus esemény helyszíne volt. A második bécsi döntés nyomán bevonuló magyar honvédekre az ortodox templom tornyából orvlövészek nyitottak tüzet a helyi románság köréből, egy esetben pedig almáskosárba rejtett gránát robbant fel és okozta több honvéd halálát, illetve sérülését. Megtorlásul a magyar tisztek egyike, Szabó főhadnagy tömeggyilkossággal válaszolt, a megtorlásnak mintegy száz áldozata volt. Calin Harza zilahi vállalkozó többször is meg akarta vásárolni vagy bérelni a kastélyt, azonban a helyi hatóságok minden alkalommal visszautasították. „Romániában van műemlékvédelmi törvény, és ha valaki megengedi magának, hogy egy ilyen jellegű műemlék épületet leromboljon, annak felelnie kell tettéért” – reagált az ördögkúti önkormányzat tervére Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke. „Amikor a Bay-vagyon a helyiek tulajdonába került, az nem sértette őket” – reagált Seres a polgármester azon kijelentésére, miszerint a lakosokat sérti a kastély látványa. Bay Ferenc leszármazottjai hiába igényelték vissza örökségüket, sem a helyi, sem a megyei földosztó bizottság, de a bíróság sem adott helyt jogos kérésüknek. Az egykoron jelentős magyar kisebbséggel, református egyházközséggel rendelkező településen jelenleg egyetlen magyar sincs, mert el kellett hagyniuk szülőfalujukat. /Pap Melinda: Ördögkút román lakosságát „sérti” a Bay-kastély jelenléte. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./2009. június 4.
A Báthory István Díjat az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Oktatási Szakbizottsága adományozza. A díjazottakra javaslatot tesz a Bolyai Kezdeményező Bizottság. A Pro Kárpátia Alapítvány a Kárpát-medencében élő népek kulturális életének támogatására létrejött magyarországi közhasznú alapítvány, amely a díjátadás szervezésében vesz rész. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) 2003 óta működik, politikai pártok fölött álló, közképviseleti elvű szervezetként. Az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiájának megvalósulását, a nemzeti önazonosság megőrzését szeretné elősegíteni. Ezen belül egyik feladata az erdélyi magyar felsőoktatás ügye. Oktatási szakbizottsága vezetői Kovács Lehel és Hantz Péter. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) egy 2005-ben alapított informális társaság, melyben magyar egyetemi oktatók, értelmiségiek és diákok tömörülnek az erdélyi magyar állami egyetem újraindítása, illetve az erdélyi magyar felsőoktatási hálózat kiteljesítése érdekében. A BKB elnöke a temesvári Bodó Barna egyetemi tanár. A BKB eredményei közül talán a legfontosabb, hogy a térségi és nemzetközi közvéleményt, valamint az európai döntéshozó szervezeteket több alkalommal is tájékoztatta a Romániában kialakult helyzetéről. Ugyancsak fontosak a BKB-nek a többi európai kisebbséggel összefogva szervezett Európai Kisebbségi Felsőoktatási Konferenciái is. A Pro Kárpátia Alapítvány közhasznú alapítvány, a kuratórium elnöke Bács-Várkuti Emőke. Az alapítvány célja a Kárpát-medence népeinek közös kulturális és tudományos életének előmozdítása, az itt élők identitástudatának fejlesztése, a régióban élő vállalkozók határokon átnyúló tevékenységeinek segítése. Az alapítvány az erdélyi magyar felsőoktatás újbóli beindítására létrejött csoport támogatásában nyújt segítséget, kiadványok megjelenését támogatja. Báthory-díjat 2005-ben 6, 2006-ban 12, 2007-ben 14 fő kapott. A díjazottak között van Gál Kinga, Tom Lantos, Katona Szabó István, Szent-Iványi István, Tabajdi Csaba, Almássy Kornél, Balázs Sándor, Csányi Sándor, Komlóssy József, Kónya-Hamar Sándor, Németh Zsolt, Széles Gábor és Vizi E. Szilveszter. A 2008-as díjátadáson, melyre 2009. június 10-én kerül sor, a díjazottak: Szili Katalin, Demény Lajos, Lázár Vilmos, MIDAS, Szatmáry Kristóf, Vermes György és dr. Zsigmond Barna Pál /Báthory-díjak. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./2009. június 4.
Június 4-én elhelyezik Bakócz Tamás mellszobrát Erdődön. A helybéli születésű dominikánus pap, egri, majd esztergomi érsek, bíboros volt az egyetlen magyar pap, akinek komoly esélye volt rá, hogy pápává válasszák. Avatása június 21-én lesz. Szobrának megalkotója Gergely Zoltán, aki a szatmárnémeti Szent Erzsébet-szobrot is készítette. /Új szobor Erdődön. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 4./2009. június 4.
Csonta László, a Zöld Székelyföld Egyesület elnöke kiemelte, hangsúlyos probléma a települések mellett elhaladó folyóvizek szennyezettsége, a városgazdálkodási szervek kevés figyelmet szentelnek a távozó szennyvizekre. Ez a helyzet például a Csíkszeredán átfolyó Oltnál is. Ezeket a problémákat jobb csatornarendszerek kiépítésével kellene kivédeni. Kevesebb figyelmet kapott a marosvásárhelyi Azomures kombinát levegőszennyezése. A környezetszennyező vállalatok miatt Kiskapus, Zalatna, Nagybánya, Nagyvárad, Vajdahunyad a leginkább veszélyeztetett terület. /Szávuj Attila: Szennyezettek a folyóvizek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./2009. június 4.
Kiskenden a régi kultúrházat az összeomlás veszélye fenyegette, ezért 2002-ben lebontották. Az új építése 2003-ban kezdődött a régi helyén. A munkálatokat idén sikerült befejezni. Az ünnepségen, a hálaadó istentiszteleten Kendről elszármazott lelkészek hirdetik az igét, majd helybeli szavalók (köztük Rüsz Károly), versszerzők (Fülöp Kálmán) közreműködésével, népművészeti tárlat nyílik kendi népművészek (Koncz István, Magyarosi Kálmán), szatyorfonók (Nagy Margit) munkáiból, új kötetének (Akiket fog a figura) ajánlásaképpen előadást tart Barabás László néprajzkutató. Az új kultúrház Sütő András nevét veszi fel. /(bölöni): Sütő András nevét veszi fel. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./2009. június 4.
A június 3-i tárgyalás után június 4-én hirdet ítéletet a bukaresti Legfelsőbb Ítélőtábla és Semmítőszék a Szoboszlay-per felülvizsgálati kérelmének elutasítása ellen benyújtott fellebbezés ügyében. Kincses Előd ügyvéd elmondta, a perben eljáró ügyész egyetértett ugyan a fellebbezők azon álláspontjával, miszerint a kommunista rendszer törvénytelen és embertelen voltát megállapították, és ezt a tényt a katonai törvényszék nem vette figyelembe, de azt is igazolni kellene, hogy „nem szervezkedtek Szoboszlayék a Román Népköztársaság ellen”. Szoboszlay Aladár római katolikus lelkipásztort az 1958. május 30-án hozott halálos ítélet alapján tíz társával együtt kivégezték. /Sz. A. : Szervezkedett Szoboszlay? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./2009. június 4.
Lakatos Róbert Bahrtalo! (Jó szerencsét!) és Tompa Gábor Kínai védelem című filmje mellett több erdélyi magyar rendező kisjátékfilmjét tekinthette meg a közönség június 3-án Kolozsváron a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) keretében zajló magyar napon. Hajdu Szabolcs, a fesztivál versenyfilmjeit zsűriző filmrendező elmondta: a TIFF keretében levetített filmek többsége arra törekszik, hogy ajtót nyisson a világra, azok az alkotások pedig, amelyekben romániai színészek szerepelnek, ezen túl plusz élményt nyújtanak a nézőknek. Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, a Kínai védelem című film rendezője kifejtette: igazi kaland volt számára elkészíteni 1999-ben a filmet, azóta számtalan dolog megváltozott a romániai filmgyártásban. /Ferencz Zsolt: Magyar nap a TIFF-en. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./2009. június 4.
Nyolc nap alatt (május 22–29.) tizenöt színházi előadást, három koncertet kínált a közönségnek az idén harmadik alkalommal megszervezett Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó (TESZT). A román és magyar nyelvű előadásokon kívül idén szerb, bolgár és német előadásokat is láthatott a közönség. A legtöbb külföldi produkció a Vajdaságból érkezett: a szabadkai Népszínház mindkét társulata, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház és az Újvidéki Színház öt színvonalas előadással és egy kitűnő koncerttel vendégszerepelt Temesváron. Az Újvidéki Színház A mizantróp című darabja, a román Anca Bradu rendezésében, a TESZT egyesek szerint a legjobb előadása volt. /Pataki Zoltán: Átmentek a TESZT-en. Nemzetközivé nőheti ki magát az eurorégiós színházi találkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./2009. június 4.
A Forrás Színház Magyarországról érkezik, és a Wass Albert Silentium – A csendtől a szóig című összeállítással nyitja a június 26–28. között hetedik alkalommal Mikházán megszervezett Csűrszínházi Napokat. Ezzel egy időben kerámia-, festettüveg- és fotókiállítás várja az érdeklődőket, majd Tamási Áron Hullámzó vőlegény című darabja a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának előadásában. – A frissen befejezett Csűrszínház hivatalos avatóünnepsége június 27-én lesz. Szélyes Ferenc színművész, a mikházi Csűrszínházi Napok ötletgazdája és főszervezője elmondta, egy álom valósul meg az avatóünnepségen. Mikháza és környéke hírnevét évről évre öregbíti a többnapos kulturális rendezvénysorozat. /Antal Erika: Csűrszínház hetedszer. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./2009. június 4.
A kolozsvári Bulgakov kávézó adott otthont az elmúlt évek Félsziget fesztiváljairól készült fotók kiállításának. A Félsziget Archív nevet viselő kiállítás vándorkiállítás. /Sipos M. Zoltán: A Bulgakovban járt a Félsziget képarchívuma. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./2009. június 4.
A budapesti Román Kulturális Intézet (BRKI) szervezésében június 3-án megnyílt a Ragyogások – In memoriam Jecza Péter című kiállítás, amely az idén március 24-én elhunyt temesvári szobrászművésznek állít emléket. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Jecza emléke Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./2009. június 4.
A 80. ünnepi könyvhét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei programjait június 2-án Szatmárnémetiben, a Németi templomban nyitották meg. „Az Erdélyi Közművelődési Egyesület (EMKE) helyi szervezete már három éve működik együtt a nyíregyházi könyvtárral. Közös munkánk révén régi álmunk teljesülhetett, mert vendégül láthattuk Jókai Annát” – közölte Muzsnai Árpád, az esemény szatmárnémeti társszervezője. „Elégedetlen embernek tartom magam. Nem értek egyet azzal, ami szűk hazámban és ebben a nagyvilágban történik manapság. Elégedetlenségem azonban nem dühvel, hanem segíteni akarással párosul. Szavaimmal, írásaimmal szeretnék ennek az elkeseredett világnak a segítségére sietni” – mondta el szatmári közönségének Jókai Anna, aki szerint a mai világban az író és szellemi termékei karanténba vannak zárva. Az írónő szerint nagy szükség van az irodalom segítségére, hiszen az ország, a magyar nemzet, az ‘56-os zászlóhoz hasonlóan, a közepén lyukas. „Ezt a lyukat máig nem sikerült befoldozni, és csak a szélek mutatják, hogy van, azok tartják még össze” – szemléltette gondolatait Jókai Anna. A rendezvény záróeseményeként a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Szatmár megyei szervezete és a Kárpátaljai Magyar Iskolai Könyvtárosokért Alapítvány együttműködési nyilatkozatot írt alá. /Végh Balázs: Szatmárnémetibe látogatott Jókai Anna írónő. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./2009. június 4.
Kétnapos programsorozatot szervez az Építészeti Kamara Bihar megyei fiókja Nagyváradon a sétáló utcán június 5-6-án. „Azt szeretnénk, ha a korzó visszanyerné kommunikációs csatorna, kulturális központ és találkozóhely jellegét, elsősorban a civil szféra szereplőinek segítségével” – mondta el Angela Lupsea programfelelős. A régi Váradot ábrázoló képeslapokat is lehet majd vásárolni. Két váradi képzőművész, Bóné Rudolf szobrász és Holló Barna grafikus tart szabadtéri alkotóműhelyt a korzón. /Nagy Orsolya: Parádé a váradi korzón. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./2009. június 4.
Erdélyi kiadók is jelen lesznek Budapesten a június 4-én kezdődő 80. Ünnepi Könyvhéten. A kolozsvári Koinónia, Kriterion, Polis, illetve Komp-Press kiadók mellett jelen lesz a marosvásárhelyi Mentor, a csíkszeredai Pro Print, illetve Pallas Akadémia is. A hagyományos fővárosi helyszínek – a Vörösmarty tér, a Deák Ferenc és a Váci utca – mellett idén is számos vidéki városban rendeznek könyvheti programokat. Balázs Imre József, a Korunk – Komp-Press Kiadó igazgatója elmondta, június 3-án a Bem moziban Kántor Lajos Hazatérő képek – Barcsaytól Vinczeffyig című könyvének volt a bemutatója. Megnyílt Paulovics László festőművész kamarakiállítása. /(köllő): Erdélyi kiadók a 80. Ünnepi Könyvhéten. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./2009. június 5.
Románia lezárta az iraki katonai missziót; az ebből az alkalomból rendezett ünnepségre Traian Basescu államfő Bagdadba látogatott. Az elnök arra buzdította a román cégeket, hogy vegyenek részt Irak újjáépítésében, hiszen erre „legalább erkölcsi jogokkal rendelkeznek”, utalva ezzel arra, hogy Románia hat éven keresztül katonai csapatokkal vett részt az ottani békefenntartásban. /Kivonultak a román katonák Irakból. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./2009. június 5.
Az Európai Unió 27 tagországában megkezdődött az Európai Parlament új képviselőtestületének megválasztása a hollandiai és a nagy-britanniai szavazóhelyiségek megnyitásával. A választásokat június 4. és 7. között tartják. Tőkés László, a Magyar Összefogás Listájának vezetője június 4-én Kolozsváron tartotta kampányzáró sajtótájékoztatóját, amelyen felhívást intézett a romániai magyarokhoz, hogy vegyenek részt a választásokon. A Magyar Összefogás Listájának három jelöltje, Tőkés László, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor a kampány során mintegy tíz erdélyi megyébe jutottak el és hatvan településen vettek részt különböző kampányrendezvényeken. Szinte mindenütt jelen voltak a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyi képviselői is. Tőkés László Márton Áron példaértékű cselekedetét elevenítette fel, amikor az erdélyi püspök és elvbarátai 1946-ban memorandumban tárták Észak-Erdély ügyét a második világháborút lezáró párizsi békekonferencia elé. „Akárcsak Márton Áron, nekünk is Európa elé kell vinnünk az erdélyi magyarság ügyét” – szögezte le a püspök. Tőkés László elítélte a román és szlovák magyarellenes nacionalista megnyilvánulásokat. Az MPP több képviselője felhívást adott ki: „Félretéve pártpolitikai szempontjainkat, és bízva a magyar összefogás jövőbeli kiteljesedésében, úgy gondoljuk: most itt az ideje annak, hogy vasárnap, június 7-én mi is elmenjünk szavazni. Szabad akaratunkból, senki által nem kényszerítve, egyedül a nemzet érdekét tartva szem előtt. Amikor Sólyom László köztársasági elnököt szinte kitiltják Romániából nemzeti ünnepünkön, amikor Szlovákiából ki akarják tiltani Orbán Viktort, a Fidesz-MPP elnökét, amikor Ukrajnában nyelvtörvénnyel lehetetlenítik el kárpátaljai testvéreink oktatását, amikor Délvidéken Vajdaság autonómiájának lényegét lúgozzák ki a szerb nacionalisták, amikor Romániában pártállami időket idéző módon távolítják el a magyar szakembereket csak azért, mert magyarok, akkor nem ülhetünk tétlenül. Szlovák nacionalisták szerint nincs is olyan, hogy ‘Kárpát-medence’. Román eszmetársaik Székelyföld létét tagadják. Mutassuk meg, hogy igenis létezik Székelyföld, igenis élnek magyarok Erdélyben és szerte a Kárpát-medencében. Ez a mi felelősségünk is. Nem négy pártpolitikust küldünk Európába, az Európai Parlamentbe, hanem négy magyart. Egy a nemzet!” Aláírók: Borbély Zsolt Attila, az MPP alapító tagja, Csép Sándor, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke, Csinta Samu, az MPP háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke, Gergely Balázs, az MPP alapító tagja, Keizer Róbert, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke, Lemák Rudolf, az MPP máramarosi szervezetének elnöke, Lengyel György, az MPP Bihar megyei szervezetének elnöke, Murvai Miklós, az MPP Arad megyei szervezetének alelnöke, Nagy István, az MPP pécskai szervezetének elnöke, Nagy Pál, az MPSZ alapító tagja, országos ügyvezető elnök, Orbán Mihály, az MPP országos szervezetének alapító alelnöke, Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei szervezetének alelnöke, Simon Csaba, az MPP Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Tőkés András, az MPP Maros megyei szervezetének elnöke. /P. A. M. : Tőkés: a választások eredményétől függ az összefogás jövője. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./2009. június 5.
„Jogunkban áll követelni, hogy a magyar nyelv legyen hivatalos nyelv Erdélyben, ott, ahol igénylik, a régióban élő románoknak pedig illene megtanulniuk magyarul” – jelentette ki kampányzáró sajtótájékoztatóján június 4-én Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Szerinte a magyarság érdekképviseletét felvállaló, mandátumhoz jutó európai parlamenti képviselőknek egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy az erdélyi magyarok autonómiaigényét nemzetközi fórumokon is ismertessék. Tőkés újra hangsúlyozta: etnikai tisztogatásként is felfogható a román kormány által beindított politikai akció, amelynek során menesztették a közintézmények éléről az előző kormány által kinevezett vezetőket, közöttük a székelyföldi megyék magyar nemzetiségű intézményvezetőit. Az erdélyi magyarság képviselői fel kell hogy hívják az Európai Unió figyelmét mindezekre a problémákra. „Rajtunk, romániai magyarokon múlik, hogy nemzeti felszabadulásunk és közösségi önrendelkezésünk ügyét miként leszünk képesek érvényre juttatni és képviselni az Európai Parlamentben, hogyan tudunk küzdeni az újra feltámadó nacionálkommunizmus, a kisebbségellenes intolerancia, az etnikai diszkrimináció, az emberi méltóságunkban sértő magyarellenesség ellen” – hangsúlyozta Tőkés László. /Gyergyai Csaba: Tőkés: hivatalosítani a magyart. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./ Tőkés László püspök, a Magyar Összefogás listavezetője június 4-én kijelentette: „Jogunk van arra, hogy Erdélyben hivatalos nyelvvé váljon a magyar nyelv. Ha mi kénytelenek vagyunk megtanulni a román nyelvet, a románokhoz is méltó volna, ha megtanulnának magyarul azokon a vidékeken, ahol a magyar lakosság nagy számban él, és ahol esedékes, a magyarnak hivatalos nyelvvé kellene válnia. ” /A románoknak meg kell tanulniuk magyarul. ” = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./2009. június 5.
Romániában egyre kérdésesebbé válik a jogállam léte – állapította meg Winkler Gyula, EP-képviselő, a közel egy hónapos kampánykörútján tapasztaltakra utalva. Az egyik nagyon aktuális panasza az erdélyi magyarságnak az intézményvezetők körében történő etnikai „tisztogatással” kapcsolatos. Általánosabb, de hasonlóan súlyos probléma országszerte az igazságszolgáltatás sántikálása, a vállalkozót, mezőgazdászt egyszerű polgárt egyaránt fojtogató bürokrácia. /Gáspár-Barra Réka: Winkler megkérdőjelezte Románia jogállamiságát. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./