udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
681
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 661-681
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2014. november 3.
„Csak egyfajta igazság van”
Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa centenáriumi emlékestet szervez az első világháborúról hétfőn 18 órától a Lazarus-házban, amely keretében, többek között, Koszta István hadtörténész A sors kereke a végzetre forog? című könyvének első kötetét mutatják be. A szerzővel beszélgettünk.
– Már száz év telt el a háború kirobbanásától. Most jobban átláthatjuk a történteket, mint elődeink, akik akkor éltek?
– A tapasztalat szerint az idő múlásával mindig újra és újraértelmezik a múltat. Minden nemzedék a maga képére próbálja alakítani a mondandóját. Ezzel egyetlenegy baj van a kutatók, vagyis a történészek, hadtörténészek szemszögéből. Szerintünk ugyanis egy dokumentum csak egyféle igazságot tartalmazhat. Nem az idő múlásához kell viszonyulni, hanem mindig alapkutatást kell végezni. Jelenleg a háromkötetes sorozat második kötetét írom, és rábukkantam egy érdekes epizódra: már 1914-ben kiderült, hogy a háború az Osztrák-Magyar Monarchia számára egy fiaskó volt. Már akkor tudták egyesek, hogy belebuktunk. Csakhogy ezt már akkoriban próbálták elhallgatni, elmaszatolni. A korabeli sajtó 1914-ben egyáltalán nem tudósított arról, hogy a monarchia szerbiai és oroszországi hadjárata is kudarcba fulladt. Aki nem végez alapkutatást, erre semmiképp nem jöhet rá.
– Eszerint egy erőteljes cenzúra létezett?
– Pontosan. Letiltottak mindenféle hírszolgálatot, a magyar sajtónak például Tisza István miniszterelnöki hivatala adhatott ki bármilyen háborúhoz köthető információt. Ha az ember megnézi az 1914-beli magyar újságokat, a monarchia hadseregével kapcsolatosan nem tájékoztatnak, hanem arról írnak, hogy a szövetségeseink, a németek milyen sikereket érnek el. Később megjelenik, hogy elfoglaltuk Szabácsot, de ez nem volt igazi hadi siker, néhány napra rá az osztrák-magyar haderő ki kellett onnan vonuljon, persze erről már nem tájékoztatnak. Ha nem ásol le az alsó rétegig, valószínű, hogy hamis képet tudsz kialakítani az első világháborúról.
– Melyek azok az iratok, amelyből mindez megtudható?
– Volt a monarchiának egy belső hírszolgálata, amely pontosan ismerte a valós fejleményeket, ennek a dokumentumait kell előkeresni, nagy részüket a bécsi hadtörténeti levéltárban. Bécsben nemcsak a hadtörténeti, hanem az egyetemi levéltárat is felkerestem, kiderült: az egyetemen jelenleg van egy olyan fiatal nemzedék, amely tanulmányi feladatként kapta, hogy mesteri vagy doktori fokozathoz a levéltár dokumentumait feldolgozza. Olyan tényekre bukkantak a háborúval kapcsolatosan, amelyet a mi történész generációnk eddig nem ismert. Ezeket most nem árulnám el, de megtalálják könyvemben. Voltam Párizsban, ahol a történeti levéltárat és a külügyminisztérium levéltárát tanulmányoztam, ott kizárólag a háború hadműveleti része érdekelt. Ezekből a dokumentumokból tudtam meg például, hogy habár a monarchia még nem üzent hadat Belgiumnak, mégis már 1914. augusztus 12-én az osztrák tüzérség segítette a németek ottani hadműveleteit. Ekkor jöttem rá, hogy a monarchia hadserege felkészületlenül sodródott bele a totális háborúba, ezért választottam ezt a könyv címéül. Átkutattam a magyar hadügyi levéltárat és a zsinati levéltárat, Tisza István levelei érdekeltek. Tisza aláírása nélkül nem mehetett ki egyetlenegy dokumentum sem 1914. június 4. óta a monarchia kancelláriájáról. Az akkori magyar miniszterelnöknek mindenre volt válasza, ráadásul nem változtatgatta véleményét, mindig következetes volt. Ezért is vallom, hogy nem kell nekünk találgatni, hogy ő mit akart, hanem teljes terjedelmében át kell vizsgáljuk a leveleit. Az eddig publikált leveleihez azért nem nyúltam, mert rájöttem, hogy nem mindent közöltek a teljes terjedelmében. Ha egy levélnek csak néhány bekezdését ragadjuk ki, és ezt kezdjük értelmezni, akkor már úgy vélem, hogy nem az egykori magyar miniszterelnök, hanem a saját álláspontunkat kezdjük bizonygatni.
– Úgy gondolta, hogy több hibás kép él a köztudatban az első világégésről, ezért fogott neki könyvet írni?
– Nem, engem főképp 1916, a románok bevonulása érdekel, de ehhez meg kell érteni az előzményeket is. A háborúba való belépésük pontos megértéséhez is szerintem szükséges visszanyúlni a kezdetekhez.
– A háború végéig követi majd a történteket?
– Nem, 1917 nyaráig követem. '17 tavaszán a monarchia hadserege próbált besegíteni a németeknek Románia elfoglalásába. Focşani környékén próbálták a frontot felborítani, ha ez akkoriban sikerül, akkor másképp is alakulhattak volna a fejlemények, mivel az oroszok akkoriban ideig-óráig kiléptek a háborúból. Ez is kudarcba fulladt, és szerintem ez az a momentum, amikor a háború sorsa végképp eldőlt.
Centenáriumi emlékest a Lazarus-házban
Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa szervezésében az első világháborúról szóló könyvbemutató és helytörténeti kiállításmegnyitó lesz hétfőn este hat órától a Lazarus-házban. Koszta István helytörténész A sors kereke a végzetre forog? című könyvét Szőcs Géza költő méltatja. Tánczos Vilmos néprajzkutató, docens Élő emlékezet címmel a százéves Vitos Imre emlékiratait ismerteti, illetve Haszmann Orsolya muzeológus a Nők és szerelem az I. világháborúban témában tart vetítéssel egybekötött előadást.
Szőcs Lóránt
Székelyhon.ro2014. november 3.
Van-e élet kastély nélkül Szárhegyen?
A közelmúltban előadást tartott Túros Eszter művészettörténész és Czimbalmos Attila képzőművész, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ igazgatója. A művésztelep négy évtizedes történetéről beszéltek, az ott létrejött gyűjteményről, illetve a tervekről esett szó. A szakemberek felidézték, hogy annak idején a helyi születésű Zöld Lajos újságíró következetessége eredményeként történtek meg az első lépések a művésztelep indításához, ő győzte meg két barátját, Gaál András ditrói és Márton Árpád alfalvi származású képzőművészt 1973 őszén, hogy segítsék őt egy művésztelep létrehozásában. Kezdeti lépésként a ferencrendiek üresen álló rendházát vették használatba, azt közmunkával és a környékbeli vállalatok segítségével rendbe hozták, majd a szintén romos állapotú Lázár-kastély restaurálása következett.
Zöld Lajos a rendszerváltás körüli időkig vezette a művésztelepet, később Váli József és Csutak István vette át tőle a stafétát. A rendszerváltás után, 1999-től kezdődően, Kassay Lajos irányításával – Erőss István és Siklódy Zsolt képzőművészek – nemzetközi kapcsolatrendszerének köszönhetően, amikor a művésztelep még inkább kinőtte magát, a község rendelkezésre bocsátott egy ugyancsak rossz állapotú, kihasználatlan iskolaépületet, amelyet helyi akarattal, megyei és pályázati segítséggel sikerült úgy felújítani, hogy abban 35 főt lehet civilizált körülmények között elszállásolni, jól felszerelt fürdőszobák, konyha, ebédlő állt rendelkezésre.
Köztudott azonban, s már-már horrorisztikus a művésztelep sorsa, hiszen gyakorlatilag mindhárom épületét elveszítette. A rendházat visszakapta az egyház, a kastélyt pedig három tulajdonos, egy fölöttébb furcsa törvény értelmében pedig a polgármesteri hivatalok nem folytathatnak vendéglátóipari tevékenységet, úgyhogy a harmadik alternatíva sem működik. A Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ akkor vált hajléktalanná, amikorra úgy kinőtte magát, hogy világszinten a 37. helyre került a fontos művésztelepek sorában. „Hiába a hírnév, a működést újra kell gondolni, és más alapokra helyezve kell továbbvini az eszmét – mondotta Czimbalmos, aki öt hónapja van az intézmény élén. Szárhegy a Klasszikusok és a Túlsó P’Art alkotóinak jóvoltából ma hídként működik, ablak a világra, a maradandó és a pillanat nagyszerűségét, az egyszerit megcélzó természetművészet, a land art egyik euróoai fellegvára”.
A mintegy kétezer műalkotás és az 1979 óta szervezett Szépteremtő Kalákák hozadéka most részben raktárban található, részben pedig a szárhegyi új sportcsarnokban tekinthető meg. Ha a gyűjteményt – illetve annak egy-egy szegmensét – kihozzák a raktárakból, ha alternatív programokat működtetnek, akkor a művésztelep fennmarad. Hargita Megye Tanácsa tárgyal a kastély tulajdonosaival, mihelyt megmutatkozik a hajlandóság a tartós bérbeadásra vagy netán megvásárolható lesz a közösség jóvoltából fennmaradt és részben rekonstruált épület-együttes, akkor székhely is lesz. A közeljövőben Gyergyószentmiklósra terveznek egy kiállítást a gyűjtemény legjavából, jövő évben pedig a csíkszeredai Mikó-várban szeretnének egy retrospektív válogatást és konkrét terv van arra vonatkozóan is, hogy egy 60 képből álló anyagot Udvarhelyen is bemutassanak, hiszen számos itten képzőművész is megfordult Szárhegyen az elmúlt négy évtizedben, ott a kezük nyoma és a kézjegyük.
Czimbalmos külön kiemelte azt is, hogy a tábor szervezésében, a bútorzat, a használati tárgyak és eszközök beszerzésében annak idején nagy érdemeket szerzett néhai Maszelka János képzőművész, akinek köszönhető annak a képtárnak a létrejötte is, amelyben ezt az emlékező-bemutatót tartották most Székelyudvarhelyen.
Simó Márton
Székelyhon.ro2014. november 3.
Ponta csaknem tízszázalékos előnnyel zárta az első fordulót
Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök mintegy tízszázalékos előnnyel zárta az első fordulót Klaus Johannis nagyszebeni polgármesterrel, az ellenzéki Keresztény-liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltjével szemben – derült ki a hétfőn ismertetett részeredményekből. Ők ketten jutottak a romániai elnökválasztás november 16-án megrendezendő második fordulójába.
Az országos választási iroda – a vasárnapi voksolás jegyzőkönyvei 91 százalékának összesítése után – azt közölte, hogy Ponta a feldolgozott voksok 40 százalékát, Johannis pedig a 30,5 százalékát szerezte meg.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a részeredmények szerint a szavazatok 3,66 százalékát, míg Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltje a voksok 0,58 százalékát kapta.
Ponta és Johannis is elégedett az exit pollok által mutatott eredményekkel
Victor Ponta, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) és Klaus Johannis, a Keresztény-liberális Szövetség (ACL) államelnökjelöltje egyaránt elégedetten nyilatkozott a vasárnapi romániai elnökválasztáson az exit poll felmérések szerint általuk elért eredményekről.
Az urnazárás után a jelenleg miniszterelnök Victor Ponta hangsúlyozta, hogy valamennyi román állampolgár elnöke akar lenni, és a következő két hétben minden választói réteget meg kíván szólítani. Bejelentette, hogy a román kormánykoalíciót alkotó pártokkal kedden egyeztet, és megállapodnak, ki lesz az a miniszterelnök-jelölt, aki a kormány élére kerül, amennyiben ő nyeri az elnökválasztást. Meggyőződésének adott hangot, hogy a koalíciós tárgyaláshoz a PSD két kisebb partnere, a Konzervatív Párt (PC) és a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR), valamint a koalícióban helyet foglaló Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) mellett a Călin Popescu Tăriceanu által alapított új liberális párt is csatlakozik. Tăriceanu az exit poll eredmények szerint 5-6 százalék közötti eredményt ért el, és jó esélye van a harmadik helyen végezni.
Az ellenzéki Klaus Johannis korrektnek nevezte az exit poll felmérések által előrevetített eredményeket, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy sok román állampolgár belföldön és külföldön egyaránt nem tudta leadni szavazatát a választások rossz szervezése miatt. Ezért felszólította a Központi Választási Irodát, hogy hosszabbítsa meg a szavazókörzetek nyitva tartását. Szerinte a második fordulóban a románok két lehetőség közül választhatnak: az általa képviselőt „normális” Románia, valamint a Ponta által jelképezett „hazugság” Romániája közül. Johannis kijelentette: szavazzanak rá a második fordulóban azok a választók, akik nem akarják egyetlen párt kezébe adni a teljes hatalmat, utalva ezzel arra, hogy a PSD képezi a kormánynak is a fő erejét.
Székelyhon.ro2014. november 3.
A kisebbik rossz
Nem hozott meglepetést az államelnök-választás első fordulója, a részvétel az öt évvel ezelőttihez hasonlóan alakult, Háromszék, a székelyföldi megyék a sor végén kullogtak a jelenlét szempontjából, és az urnazáráskor közzétett exit poll eredmények igazolták az előrejelzéseket: két hét múlva Victor Ponta és Klaus Johannis szállhat ringbe a döntő megmérettetésen.
Tegnap nekünk, erdélyi magyaroknak is megadatott a választás luxusa, két magyar jelölt is szerepelt a cédulán, két hét múlva azonban már azon kell dilemmáznunk, a két rossz közül mégis melyik lehet a kisebbik. A szász Klaus Johannis, aki a kampány heteiben nem győzte románságát igazolni, a J-t is I-vé koptatta nevében, s ahol csak tehette, szajkózta: nem kell tartani, nem ad ő autonómiát a székelyeknek, még a szász történelmet is megtagadta, mondván, a szászoknak soha nem volt autonómiájuk Erdélyben. (!) Félő az is, ha ő lesz Románia elnöke, katolikusabb lesz a pápánál, s hogy vád ne érhesse, a magyarság minden igényét félresöpri. A külföld pedig többé egy pillanatig sem vonja majd kétségbe, hogy drága hazánk példásan megoldotta a kisebbségek helyzetét, hisz lám, a toleráns többség egy szászt választott államelnöknek. Még nagyobb veszélyeket hordoz azonban Victor Ponta megválasztása. Az RMDSZ nagy barátja és szövetségese szintén nem ígért semmi jót nekünk, magyaroknak, két és fél éves kormányfői regnálása alatt egy tapodtat sem léptünk előre, még a törvénybe rögzített jogaink érvényesítését sem sikerült elérnünk, ő az, aki nem győzi hangsúlyozni, hogy Székelyföld nem létezik, és autonómiát nem kaphatunk. Kormányzását az összevisszaság, kapkodás jellemezte, elérte, hogy megtorpanjon a gazdaság lassú növekedése, s most, hogy sorra kerülnek rács mögé korrupció miatt pártja és szövetségeseik legfontosabb emberei, hallani, készül már az amnesztiatörvény, és ha vörösbe borul Románia, minden fontos állami tisztség, hatalom a szocdemek kezébe összpontosul, csak idő kérdése, mikor készítik megtorpanásra a korrupcióellenes ügyészeket. Mostanáig Traian Băsescu jelentett egyfajta féket az SZDP kiteljesedése előtt, s ezt a szerepet lenne fontos átvennie valakinek, erre pedig csak Johannis lehet képes. Mint már annyiszor, ismét két rossz közül kell választanunk két hét múlva. Közösségünk sok jót egyiküktől sem remélhet, csak külföldi nyomásban bízhatunk, román politikusok autonómiát másképp nem adnak nekünk. Az ország szempontjából azonban Johannis a jobb választás, hozhat egy kis európai szellemiséget, és szavatolhatja azt, amit Ponta bizonyosan nem: a nagy román fertő megtisztításának folytatását. Ha a korrupció hétfejű sárkányának fejei sorra a porba hullanak, talán Románia is jobb, élhetőbb hellyé válik, románoknak és nekünk, magyaroknak is.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. november 3.
Az Arad megyeiek 45,75 százaléka szavazott tegnap este 19 óráig
Folytak a panaszok
Az Arad megyei szavazóbiztosok összesen 394 121 szavazati joggal rendelkező személyt vártak az urnákhoz az első fordulóban, a szavazás törvényes keretek közt történő lebonyolítására érdekében a voksolást felügyelték a belügyi tárca alárendeltségébe tartozó intézmények, azaz a rendőrség, katasztrófavédelmi felügyelőség és csendőrség emberei.
A pártok szemfüles tagjai árgus szemekkel figyelték a szavazóbiztosokat, és szabálytalanságok után kutattak. A legtöbb panaszt az ACL (PDL+PNL) megyei szervezete jelentette, elsőként azt sérelmezték, hogy a prefektúra nem készítette fel megfelelően a szavazóhelyiségek elnökeit, illetve alelnökeit, akik „nem ismerik a törvényt”. Elmondásuk szerint az elnökök folyamatos utasításokat adnak a szavazóhelyiségek környékén lévő választási plakátok eltávolítására, holott ez a törvény értelmében tilos, nem az ő feladatkörük. Másik panaszuk szerint az egyik sajtényi szavazóhelyiségben szabálytalanul használták a mozgóurnát, azaz az írásos igénylés mellől hiányoztak a mozgásképtelenséget/egészségügyi állapotot igazoló orvosi iratok.
A panaszok tekintetében egyébként nem győzte egymást túlharsogni a második fordulóra a két legesélyesebbnek tartott jelölt kampánystábja, a pártok székhelyéről egymás után küldözgették az állítólagos – a Megyei Választási Iroda által még nem megerősített – incidensekről szóló beszámolókat a sajtónak.
A kórházi betegek nem kaptak mozgóurnát
Bár írásban kérelmezték a mozgóurnát, a megyei kórház több mint 270 betege nem tudta a kórházban leadni voksát, mert az intézmény vezetősége túl későn, a határidő letelte után továbbította a megyei választási irodához a kéréseiket. A betegek végül a saját lábukon kényszerültek szavazni menni. Már aki bírt. A kórház vezetősége vizsgálja az ügyet.
A panaszözön ellenére, a rendőrség szóvivőjétől lapzártánkig kapott tájékoztatás szerint megyei szinten komolyabb incidensekre nem került sor a vasárnapi választások első fordulóján.
Sólya R. Emília
Nyugati Jelen (Arad)2014. november 3.
Maradt a papírforma: Ponta és Johannis a második fordulóban
Alacsonyabb részvétel a magyarok lakta megyékben
A felmérések beigazolódtak az államfőjelöltek sorrendjét illetően: a legtöbben Victor Pontára szavaztak, második Klaus Johannis, a harmadik legtöbb szavazatot állítólag Calin Popescu Tariceanu érte el, meglepetésként, hiszen Elena Udrea illetve Monica Macovei szerepelt harmadikként az előzetes felmérésekben.
A különböző exit-poll adatok szerint a szavazatok a következőképpen oszlanak meg:
CSCI: Victor Ponta - 40%, Klaus Johannis 31- %, Monica Macovei - 5 %, Călin Popescu Tăriceanu - 6 %, Elena Udrea - 5 %; Kelemen Hunor 4%;
CSOP: Victor Ponta - 38,2%, Klaus Iohannis - 32,1%, Monica Macovei - 6%, Călin Popescu Tăriceanu - 6%, Elena Udrea - 6%; Kelemen Hunor 4,3;
IRES: Victor Ponta - 41,5%, Klaus Iohannis - 31,2%, Călin Popescu Tăriceanu - 5,3%, Elena Udrea - 5,1%, Monica Macovei - 4,5%, Kelemen Hunor 3,5%;
Sociopol: Victor Ponta - 40%, Klaus Iohannis - 31%, Călin Popescu Tăriceanu - 6%, Elena Udrea - 5% Monica Macovei - 4%, Kelemen Hunor 4%.
A részvételi eredmények azt mutatják, hogy kevesebben vettek részt a mostani államfőválasztáson, mint 2009-ben, ezen belül is a többségében magyarok lakta megyékben a szavazási kedv az országos átlag alatt maradt. (A Központi Választási Iroda (BEC) közlése szerint este 7-kor a részvételi arány 48,89 százalék volt. 2009-ben a választók 49,97 százaléka adta le a voksát 19 óráig. Továbbra is a déli megyék vezetnek, ami a jelenlétet illeti, a legtöbben Olt és Teleorman megyében mentek el szavazni. Az erdélyi megyékben a részvétel ezúttal is alacsonyabb.)
Külföldről több rendellenességet jeleztek a szavazás során: hosszú sorok alakultak ki a folyamat lassúsága miatt, spanyolországi tartományokból pedig olyan hírek érkeztek, miszerint lefizették a szavazókat, ajándékokkal megpróbálták megvesztegetni őket. Emiatt az „Egyesülve Megmentjük Csoportosulás” Bukarestben a külügyminisztérium előtt tiltakozást készült szervezni a külföldön élő román szavazókkal való szolidaritásból. Több politikus – Monica Macovei és Catalin Predoiu – kérte, hogy mondjon le a kormány a szavazás rossz megszervezése miatt, lévén, hogy a kabinetet terheli a felelősség a külképviselőetek működéséért.
Kelemen Hunor jónak értékeli eredményét
Jónak ítélte Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke azokat az eredményeket, amelyeket a vasárnapi államfőválasztás exit poll felmérései jeleztek számára. Kelemen Hunor támogatottságát 3,5 és 4,3 százalék között mérték a közvélemény-kutatók. A politikus az urnazárás utáni sajtótájékoztatóján úgy értékelte, hogy sikerült eljuttatni az RMDSZ üzenetét a választókhoz. Megjegyezte: olyan településeken is kapott szavazatot, ahol nem élnek magyarok, ez azt jelenti, hogy hiteles programmal állt a társadalom elé. Elmondta, a kampány lezárul, véget ér, de a munkát folytatni kell, éppen ezért a program ismertetése, népszerűsítése is folytatódik a következő időszakban.
Az RMDSZ az elkövetkező napokban dönt arról, hogy mit tanácsol választóinak a két hét múlva tartandó második fordulóra - tette hozzá a szervezet elnöke. „Bármelyik exit poll felmérés azt jelzi, hogy megerősödött a szövetség és a választók közötti kötelék” - jelentette ki. Úgy vélte, hogy a szavazók a szövetség erejét, hátterét biztosítják a munka folytatásához. Kelemen Hunor az MTI kérdésére úgy vélte, a székelyföldi megyékben azért maradt az országos átlag alatt a választói aktivitás, mert az elnökválasztást nem tartották egy időben a parlamenti voksolással. „2009-hez képest jelentős változás nem történt, imitt-amott sikerült jobban mozgósítani” - jelentette ki. A politikus nagy tévedésnek nevezte, hogy 2003-ban ötévesre hosszabbították az elnöki mandátumot, és ezzel eltolódott a parlamenti választások és az államfőválasztás időpontja. Hozzátette, ez a körülmény nemcsak azért rossz, mert megnehezíti az RMDSZ számára a mozgósítást, hanem azért is, mert állandó kampányban tartja az országot.
Számolják a szavazatokat: nőtt a részvételi arány a 21 órai adatok szerint
Az urnazárás időpontjában mért adatok szerint a szavazásra jogosultak 52,31%-a élt vasárnap szavazati jogával, a Központi Választási Iroda (BEC) adatai szerint. 9.563.768 személy szavazott, ebből 8.524.042 személy szerepel az állandó választási jegyzéken. A BEC éjjel 2 órakor jelenti be az első részleges eredményeket, az éjfélig összesített választási irodai adatok alapján. 2009-ben 21 órakor 53,52%-os volt a részvételi arány. Vidéken a szavazásra jogosultak 56,30%-a, városon 51,50%-a szavazott.
Szabadság (Kolozsvár)2014. november 3.
Folyamatosan csökken a magyarok részvételi aránya a választásokon
A romániai elnökválasztáson esélyes román jelölteknek nem igazán volt pozitív üzenetük a kampány során az erdélyi magyarság számára – vélekedett Grezsa István, magyarországi miniszteri biztos, aki a budapesti Magyarság Házában rendezett, a vasárnapi voksolás első fordulóját értékelő, A magyar jelöltek a romániai államfőválasztáson című tanácskozáson beszélt. Grezsa István - akinek a nemzeti identitást erősítő kezdeményezések koordinálása és támogatása is feladata - sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a magyarok által lakott megyékben alacsony volt a részvétel.
Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet külső munkatársa kiemelte: először 1996-ban indult magyar jelölt, Frunda György, és akkor 6,6 százalékot sikerült elérnie. 2000-ben Frunda György 6,22 százalékkal lett ötödik, 2004-ben Markó Béla 5,1 százalékot szerzett és negyedik volt, 2009-ben Kelemen Hunor 3,83 százalékkal ötödik lett. A részvételi arányok folyamatos csökkenés tapasztalható, most mintegy 1,2 százalékkal volt alacsonyabb, mint öt éve - ismertette. Hozzátette: ugyanakkor az elmúlt öt évet tekintve magas részvételről lehet beszélni.
A magyar jelöltek eredményeire meredek csökkenés jellemző - folytatta. Az látható, hogy az erőviszonyok 86-14 százalékos RMDSZ-fölény körül stabilizálódnak - jegyezte meg. Szerinte a magyarság a második fordulóban nagyobb eséllyel részesíti majd előnyben Klaus Johannist, de "nagy tételben nem fogadna" arra, hogy ő lesz a befutó.
Zsigmond Csilla szociológus kifejtette: Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltjének eredménye megközelíti az előző választáson elérteket. Rámutatott: az RMDSZ-es politikus fő üzenete az erős közösség, az erős, egységes fellépés és minden polgár megszólítása, valamint az alku tárgyát nem képező székelyföldi autonómia voltak. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltje az autonómia mellett a régiók Romániájának megteremtését tűzte ki elsősorban céljául.
A szociológus szerint a jelöltek a kampányban szegmentáltabb üzenetet fogalmaztak meg, próbáltak külön odafigyelni a tömbmagyarság mellett a vegyes területekre, és megpróbáltak külön a fiatalokhoz is eljutni.
Azon magyar választók voksoltak román jelöltre, akik az RMDSZ-től elfordultak, az EMNP pedig nem tudta őket megszólítani. Számukra az a tét, hogy ki is lesz Románia elnöke - mondta, kitérve arra, hogy a magyarság részvétele alatta maradt az országos átlagnak.
Zsigmond Csilla szólt arról is, hogy a mostani kampány központi elemévé a korrupcióellenes harc és az ezzel összefüggő eljárások váltak. Szerinte a második forduló izgalmas lesz, és bár ekkora különbség a két jelölt között még nem volt, nem tartja lefutottnak a voksolást.
Szabadság (Kolozsvár)2014. november 3.
Octavian Buracu emléke előtt tisztelegve
A tizenkilenc éve elhunyt kolozsvári polgárjogi harcos, a magyar–román megbékélés emblematikus alakja, Octavian Buracu Házsongárdi síremlékét is felkerestük halottak napján.
Amint arról a Szabadság többször is hírt adott az elmúlt években, a síremléket folyamatosan megrongálták, az „ismeretlen tettesek” kilétére azonban soha nem derült fény. Idén augusztus 23-án szentelték fel a felújított sírhelyet, az eseményen jelen volt Magdó János akkori kolozsvári magyar főkonzul, és Páva Zsolt, a testvérváros Pécs azóta újraválasztott polgármestere is, aki kezdeményezte és anyagilag támogatta a helyreállítást. Octavian Buracu özvegye, Ildikó szerint a síremléket azóta nem bolygatták, halottak napján is bárki láthatta a koszorút, amelyen piros-fehér-zöld és piros-sárga-kék szalagon a következő szövegek olvashatók: „Barátunk emlékére”; „In memoria prietenului nostru. Magdó János şi Páva Zsolt.“
(Ö. I. B.)
Szabadság (Kolozsvár)2014. november 3.
Hrebenciuc tanácsosa is tagja az FPER igazgatótanácsának
Minden kétség elhárult azzal kapcsolatban, hogy a korrupcióval gyanúsított Viorel Hrebenciuc szociáldemokrata politikus áll az RMDSZ és a román pártok között közvetítő Friends of The Project on Ethnic Relations (FPER) egyesület hátterében.
A Krónikának a Bukaresti 2. Kerületi Bíróságtól származó információi szerint az FPER igazgatótanácsában a szervezet alapítását követően helyet kapott Vladimir Ionaş is, aki nem más, mint a parlament volt PSD-s alelnökének kabinetfőnöke.
Mint arról beszámoltunk, az 1993-as neptuni találkozót szervező Project on Ethnic Relations (PER) nevével nagy vonalakban azonos egyesületet ez év május 21-én jegyezték be a fővárosi bíróságon, tehát nem amerikai szervezetről van szó.
Írásban eljuttatott kérdéseinkre a bíróság sajtóosztálya által adott válaszból kiderül, hogy a FPER jogi személyként történő bejegyzésével az alapítók bizonyos Claudia Cherecheşt hatalmazták fel. Létrehozása pillanatában az egyesület tagsága Nicolae Mergeaniból, Victor Adrian Prodanból és Constantin Beiuból állt, az igazgatótanácsot pedig ugyanez a három személy alkotta, a testület elnöki tisztségét ugyanakkor Mergeani tölti be.
Közülük az ügyvédként tevékenykedő Mergeani és Prodan, illetve a FPER könyvvizsgálójaként feltüntetett Carmen Elisabeta Drăgoi ellen pénzmosás és bűnszervezet létrehozásában való bűnsegédlet gyanújával folytat eljárást az ügyészség Viorel Hrebenciuc és fia, Andrei korrupciógyanús ügyében.
A jelenleg előzetes letartóztatásban lévő Hrebenciucékat a több százmillió euró értékű erdőterületek illegális visszaszolgáltatása kapcsán gyanúsítják befolyással üzérkedéssel, szervezett bűnözői csoport létrehozásával és pénzmosással.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) szerint a Hrebenciuc körül szerveződött bűnszövetkezet – amelyben Ioan Adam PSD-s képviselő, két bíró és az állami erdővagyont kezelő Romsilva több vezetője is részt vett – 43 ezer hektárnyi, jogtalanul visszaigényelt erdő tulajdonjogát játszotta át egy román arisztokrata család leszármazottjának, Paltin Gheorghe Sturdzának 300 millió eurós kárt okozva az államnak.
Mergeaniék segédletével Hrebenciuc fiának adóparadicsomban bejegyzett cége a piacihoz képest jóval alacsonyabb áron vásárolta fel az illegálisan visszaszolgáltatott erdőterületet, busás haszonra téve szert ezáltal.
A bíróságtól megtudtuk, idén júliusban a FPER igazgatótanácsának összetétele annyiban módosult, hogy Beiu helyét Vladimir Ionaş vette át. Ionaş évek óta parlamenti tanácsosként dolgozik Viorel Hrebenciuc oldalán, a politikus lemondásáig pedig a képviselőház alelnökének kabinetjét irányította.
Mint ismeretes, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a múlt héten spekulációnak nevezte a szövetség, a román politikai pártok és az amerikai külügyminisztérium képviselőinek többszöri egyeztetését tető alá hozó szervezet kétes hátteréről szóló információkat.
Rostás Szabolcs |
Krónika (Kolozsvár)2014. november 3.
Média, kampány
Az internet fejlődése és a médiafogyasztási szokások változása Romániában is egyre hangsúlyosabban rányomja bélyegét a választásokra, és mindez hatványozottan tetten érhető volt az államfőválasztás vasárnap megrendezett első fordulója idején.
Bebizonyosodott például, hogy teljes mértékben fölöslegessé vált a kampánycsend intézménye. Amúgy Magyarországon ezt már belátták a döntéshozók, és az idei helyhatósági megmérettetésre megszüntették a kampánycsendet, valamint a közvélemény-kutatási adatoknak a voksolás napján történő közzétételének tilalmát.
Teljes mértékben indokolt volna megfontolni ezt nálunk is. Hiszen bárki, aki hozzáféréssel rendelkezik a világhálóhoz, vasárnap folyamatosan figyelemmel követhette, nagy valószínűséggel milyen sorrend alakul ki az államfőválasztáson indult jelöltek között. Az egész választás gyakorlatilag nyílt színi küzdelemmé alakult, amikor a közvélemény-kutatóktól kiszivárgott eredmények alapján a hírportálok és a hírtelevíziók honlapjai leplezetlenül beszámoltak az esélyesebb jelöltekre leadott szavazatarány alakulásáról.
A különböző politikai érdekcsoportok holdudvarába tartozó hírcsatornák ugyanakkor nyíltan kampányoltak is egy-egy jelölt mellett vagy ellen: ki úgy, hogy naphosszat ontotta a kormányfő választási szlogenjére hajazó hazafias dalokat, ki pedig úgy, hogy ki sem ejtette a fő rivális nevét.
De ne gondoljuk, hogy a kampány idején az erdélyi magyar sajtóra kevésbé volt jellemző a pártosság. Az államfőválasztás történetében először kialakult magyar–magyar versenyben számos sajtótermék ha nem is nyíltan, de eléggé egyértelműen megüzente olvasóinak, nézőinek, hallgatóinak, kire „ajánlott” ütni a pecsétet az első fordulóban. A legeredetibb módon ama publicistánk járt elől a korteskedésben, aki azt ajánlotta: „elég, ha másodikán megtartjuk a Hunor-érzékünket”.
Mindezek ismeretében teljesen fölöslegesnek tűnik a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének az államfőválasztással kapcsolatban közzétett felhívása, amelyben felkéri az újságírókat: politikai szerepvállalásuk idejére függesszék fel újságírói tevékenységüket. A kampány szelleme ugyanis jelentősen áthatja a sajtót, és elég nehéz visszaszuszakolni a palackba.
Rostás Szabolcs |
Krónika (Kolozsvár)2014. november 3.
Névtolvajok és hamisítók
Nemrégiben mondta a Kossuth Rádióban egy román fiatalember: örvend, hogy részt vett Kolozsváron, a Bánffy-palota udvarán rendezett könyvvásáron, mert várostörténeti előadásokat is hallgathatott, melyek nyomán teljesen megváltozott korábbi véleménye a város múltjáról.
Meggyőződéssel mondta, amit arról középiskolában tanult, abból egy szó sem igaz. A tények beszélnek – folytatta –, hisz eddig nem tudta, hogy létezik Kolozsváron például Bánffy-, Béldi-, Jósika (Józsika)-palota vagy Wass-ház, és azokat, valamint más, pompás középületeket magyar tulajdonosok építettek, és az ő tulajdonuk volt a rémuralom beállta előtt (…). Ennyit bevezetőül.
Miközben a Székelyföldet átszelő kirándulóbusz Hunyad megye irányába tartott, utasai megfigyelhették egy-egy település különböző feliratait, intézményneveit, helység- és utcanévtábláit is.
Látható volt például helységnévtáblán a -haza utótag -háza helyett (Szentegyhaza), utcanévtáblán Aron, Gabor, ut, Gheorghe Doja az Áron, Gábor, út, Dózsa György helyett; építőtelepen táblán díszelgett vezetéknévként a Laszlo és Sandor a László és Sándor helyett, menetrend szerinti autóbuszon pedig cégnévként: Balint Trans Bálint Trans helyett.
Volt persze bőven líceum gimnázium vagy szakközépiskola helyett, néhol gimnázium váltotta fel az általános iskolát, és a tanácsok is simán lekörözték az önkormányzatokat. Múzeumban, várkastélyban Hunyadi Jánost Iancu de Hunedoara szorította sarokba, Őraljaboldogfalván a Kendeffy családnév Cândafi formában került egy – turistákat tájékoztató táblára –, mi több: akadt olyan idegenvezető, aki a Kendeffy család román eredetéről beszélt.
A neveinkről, szavainkról lemaradt ékezetek apropóján talán nem fölösleges megemlítenem, hogy a 14. század közepére kibontakozott a magyarban a hosszú magánhangzók rendszere, és a rövid-hosszú éles szembenállás azóta is jellegzetes vonása nyelvünknek. Azt is jó tudnunk, hogy az előmagyar korban még csak rövid á hangunk volt, de a honfoglalást jóval megelőzően, mintegy 3-4 évszázaddal korábban már volt hosszú á hangunk. A lemaradt ékezetekkel jeles íróink, költőink közül többen is foglalkoztak.
Sütő András idevágó mondatai következnek: „Akkor onnan mind leszálltak a harangok, elbúcsúztak a hangjuktól, és fölsorakoztak Gábor Áron előtt, hogy megolvassza őket, ágyút öntsön belőlük (…)
Nappalok és éjszakák mosódtak egybe az anyanyelv betegágya fölött. Hallgassátok a tisztelendő atya prédikációit! Az öreg székelyeknek magyarul – a gyermekeiknek angolul hirdeti az igét. Már az Isten is kétnyelvű? Ó, nem, nem hagyom lekopni a nevemről az ékezetet. Kereskedelmi szerződést sem írok alá, ha nevemről az ékezetet el meri hagyni valaki! Egy rossz hangsúlyért perselypénzbüntetést fizet a gyermek. Igen, büntetni kell, bírságolni kegyetlenül, aki a nyelvét megcsúfolja! (…)
Az egyszer elveszett ragok, jelzők, ékezetek meg nem kerülnek. Az elhagyott esernyő előkerülhet – ha szerencséje van – a Talált Tárgyak Irodájában. Ilyen iroda a szavaink számára nincsen. Az ékezetektől megfosztott nevek, mint Gyorffy, Gyongyosi, Rakoczy, saját gazdájukon kívül – akinek orrbavert és szánalmasra facsarodott képüket elpanaszolhatnák – nincs, akihez forduljanak.” (Engedjétek hozzám jönni a szavakat)
Azt, hogy a kommunista diktatúra soviniszta gyakorlata megpróbálta kisajátítani történelmi nagyjainkat is, és például Dózsa Györgyből Gheorghe Doját csinált, Hunyadi Jánosból Iancu de Hunedoara lett (a tankönyvekben vagy a vajdahunyadi várkastélyban), Kinizsi Pált pedig Paul Chinezu álruhájába öltöztették – nem kell tudomásul vennünk, és nekünk nem kell ezt a gyakorlatot követnünk.
Neveink védelmében sokat tehetnek a szórványban élő magyar önkormányzati képviselők is. A vezetéknév/családnév – különösen a történelmi – szent és sérthetetlen! Bármilyen nyelvű szövegbe kerüljön is, eredeti alakja, formája nem változhat. Név- és történettudományi munkák bizonyítják, hogy a fentebb említett nevek magyar eredetűek. Viselőik magyarnak tartották magukat. A besztercei nemesi előnevet viselő Hunyadiakról oklevelek alapján megállapította a kutatás, hogy a család legrégibb hiteles ősei Magyarországon tűntek fel, és római katolikus vallásúak voltak.
A Dósa (Dózsa) vezetéknév apanévből alakult -sa képzővel magyaros névadás szerint. Dózsa Györgyöt székely–magyar vitézként tartja számon a történetírás. A malomvízi nemes és gróf Kendeffy család az 1400-as évek előtt a Kende nevet viselte, abból – magyaros névadással – a -ffy (= fia) szócska hozzáadásával lett a Kendeffy forma.
A kende az etelközi magyaroknál méltóságnév volt, akárcsak a gyula. Idővel az uralkodókon kívül más előkelők is használhatták ezeket a megnevezéseket. A kende is, a gyula is török eredetű szó/név nyelvünkben. A magyarból eredetezhető családnevek csoportjába tartoznak a helységnévből -i képzővel alakult nevek is, mint a Báthori, Bocskai, Bolyai, Hunyadi, Kinizsi, Teleki, Toldi vagy Tholdy stb.
Tapasztalhattak még más, hasonló, furcsa dolgot is a kirándulók: például a dédácsi (piskitelepi) arborétum román nyelvű leporellója meg sem említi a ritka értékű növénykert alapítóinak, egykori tulajdonosainak vagy a benne található kastély építtetőinek nevét. Így hát a kíváncsi magyar olvasó hiába is keresi a Fáy, a Gyulay vagy az Ocskay neveket. Mert azokat is – akárcsak a többieket – ellopták a fehér inges névtolvajok és Erdély szellemi örökségének meghamisítói.
Komoróczy György
A szerző székelyudvarhelyi nyelvművelő, közíró
Krónika (Kolozsvár)2014. november 3.
Reneszánszukat élik a kastélyok Erdélyben
Hivatalos statisztika hiányában civil szervezetek, alapítványok által készített összesítés alapján lehet felbecsülni, hozzávetőlegesen hány kastélyt, udvarházat koboztak el a kommunizmus idején Romániában, és ezek közül mennyit szolgáltattak vissza a rendszerváltás után a tulajdonosoknak.
Nem hivatalos adatok szerint a román állam csak az erdélyi magyar nemesektől mintegy másfél ezer kastélyt és udvarházat, továbbá ötvenezer hektár szántót és több százezer hektár erdőt kobozott el, és még mindig jelentős a megoldatlan restitúciós kérések száma. Bár az örökösök közül sokan visszakapták felmenőik kastélyát, udvarházát, rengeteg per van folyamatban a hazai igazságszolgáltatás fórumain vagy a strasbourgi európai bíróságon a földek és erdők tekintetében.
Haller Béla, a magyar nemesi családokat tömörítő Castellum Alapítvány elnöke szerint a hazai törvényhozók is ráébredtek, hogy a helyi hatóságok, önkormányzatok érdeke ellentétes a volt tulajdonosokéval, ezzel magyarázható, hogy a tavaly elfogadott új, 165-ös számú restitúciós jogszabály már nem bízza a helyi hatóságokra a restitúciós kérések elbírálását.
„Számos esetben olyan földterületeket kell visszaadni, amiket 1990 után kiosztottak az embereknek, másutt kultúrház, iskola működik a kastélyban, udvarházban, így az érintett helyhatóság nagyon népszerűtlenné válna, ha ezeket visszaszolgáltatná. Emiatt sok kérést elutasítottak, a végtelenségig elhúzzák a restitúciót, vagy rendkívül rossz minőségű területeket, elbokrosodott legelőket ajánlanak az elkobzott földekért cserébe. Az új törvény viszont előírja egy központosított adatbázis létrehozását, ahol megyei szinten vizsgálják az eddig nem teljesített kéréseket, és az összeírt ingatlanok visszaszolgáltatását már nem bízzák a helyiekre" – vászolta a restitúció buktatóit lapunknak a marosvásárhelyi önkormányzati képviselőként tevékenykedő Haller Béla.
Hozzátette, mivel nem minden volt tulajdonos tagja a Castellumnak, az alapítvány sem rendelkezik központosított adatbázissal az elkobzott erdélyi javakról, ezek sorsáról.
A bukaresti Ion Mincu Műépítészeti és Urbanisztikai Egyetem hallgatói ugyanakkor egy 2008-ban útjára indított projekt keretében alaposan dokumentált, a nagyközönség számára is könynyen emészthető nyilvántartást készítettek Románia elfeledett építészeti emlékeiről. Az immár az Arché Egyesület égisze elatt folytatott, Monumente Uitate (Elfeledett műemlékek) elnevezésű kutatómunka keretében előbb Erdély és a Bánság, majd a Kárpátokon túli területek kastélyait, udvarházait térképezték fel, és tették közszemlére a www.monumenteuitate.org honlapon.
Adatbázisukban mintegy ezer műemlék, történelmi és építészeti szempontból értéket képviselő ingatlan szerepel – ennek fele Erdélyben található –, amelyek térképen is felkereshetők, ugyanakkor valamennyi kastély saját adatlapot kapott, melyen a diákok által készített fényképeken kívül megtalálható az eredeti tulajdonos és az építész neve, az épület aktuális állapota és funkciója is.
Ez az archívum is rávilágít, hogy a rekvirált épületek a kommunista rezsim idején nagyon rossz állapotba kerültek, hiszen miközben többségükben iskolák, árvaházak, kórházak vagy elmegyógyintézetek működtek, számos kastélyt a karbantartás hiánya közepette a mezőgazdasági termelőszövetkezetek használtak – nem kevés esetben gabonaraktárként vagy istállóként.
Ugyanakkor az egykori nemesek leszármazottainak az elmúlt években visszaszolgáltatott épületek közül sokat sikerült megmenteniük az enyészettől, sőt számos pozitív példát találni a kastélyok, udvarházak „felvirágoztatására". Az aranyosszéki Várfalva Jósika-kastélyt az örökös, Bánffy-Jósika Imre újíttatta fel, az almakeréki Apafi-kastélyt Károly walesi herceg alapítványa hozatta rendbe, míg a bonchidai Bánffy-kastélyt nemzetközi öszszefogás mentette meg.
Az Erdély Versailles-aként emlegetett kastély felújítását a Transylvania Trust Alapítvány végzi, rendszeresen szervezve nemzetközi építettörökség-felújítási szakképző programot, emellett Bonchidán immár hagyománynak számítanak a kastélynapok vagy az Electric Castle elnevezésű gépzenei fesztivál is.
Bánffy Farkas 2007-ben tért haza Erdélybe Magyarországról, és látott neki a családi birtok helyreállításának a Fehér megyei Fugadon, ahol néptánctábort, bálokat rendez, sőt annak megszervezésében is segíti a szórványban élő közösséget, hogy a gyerekek magyar iskolába járhassanak.
Háromszéken Mikes Katalin grófnő és fiai panziót működtetnek a többéves pereskedés után viszszaszerzett, 34 hektáros parkkal rendelkező zabolai birtokon, restaurálták a kastélyt, ahol Mikes Kelemen nevelkedett, és gróf Mikó Imre született, és ugyanitt néptánctáborok, kulturális rendezvények is helyet kapnak.
Ugyancsak az idegenforgalomra „fogad" az erdélyi arisztokrácia másik kiemelkedő személyisége, gróf Kálnoky Tibor. Felmenői leromlott állapotban lévő sepsikőröspastaki kastélyát sikerült visszaperelnie az államtól, Miklósváron ugyanakkor székely parasztházakat alakított át vendégházakká, a szintén felújítás előtt álló helyi kastélyt pedig a helyi önkormányzattól bérli.
A vendégházakba elsősorban Angliából és Nyugat-Európából érkeznek csoportok, hogy megismerkedhessenek az Erdélyben még élő paraszti kultúrával és az érintetlen természettel. Kálnoky gróf legnevesebb vendége – egyben rokona – Károly brit trónörökös, aki több épületet is vásárolt Zalánpatakon, továbbá Maros és Brassó megyében.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)2014. november 3.
Gyurka bácsi, az utcagondnok
„A magyar világban illem volt és fegyelem”
Kilencvenegy éves, jó humorú és nagyon aktív ember Iordache Gheorghe, azaz ahogy a bereckiek ismerik: Gyurka bácsi. A jó kedélyű, rendkívül tevékeny öregurat Dimény Zoltán polgármester javaslatára kerestük fel, mert – mint kiderült – egy kisebb utcát gondoz, szépítgeti és takarítja önszorgalomból.
Gyurka bácsi 1924-ben született Bereckben, így a magyar és a román világban egyaránt élt. Túlélte a második világégést, kenyere java részét a kommunizmusban fogyasztotta el, de belekóstolt a demokráciába is, így van tapasztalata, hogy rendszereket és korszakokat hasonlítson össze. Mindezt olyan sajátos humorral teszi, hogy beszélgetésünk alatt kollégáim, de még a bennünket elkísérő polgármester sem tudta megállni nevetés nélkül.
„Aszongyák, visszajönnek a magyarok. Na, amikor Miskolcról indulnak, én itt a központon át futok el, nem maradok egy percet sem, mert egyszer olyan verést kaptam…” – kezdi történetét az 1984-ben nyugdíjba vonult öregúr, aki egyébként anyanyelvi szinten, ízesen beszéli a magyar nyelvet. Verést amúgy tényleg kapott, egy magyar levente agyabugyálta el még fiatal korában, de vannak jó emlékei is abból az időszakból.
Korszakok árnyoldalakkal és szépségekkel
„A felső egyetemet a magyar világban tanultam, amikor tizenéves gyerek voltam. A kakastollas magyar csendőrök mentek fel a faluban, és mondták: Gyurka fiam, tessék a sáncot kiseperni. Rövid volt az a négy év. Nemcsak rend volt akkoriban, hanem illem és fegyelem. Ha az lenne most es, akkor ez a szélhámosság nem lenne Romániában. Ez nem a polgármestertől vagy Băsescutól függ, hanem az emberektől. Akkor ha valaki a szekéren cigarettázott, megbüntették. Most nézzék meg, mi van ezen a világon” – idézi az emlékeit legyintve interjúalanyunk, aki viccesen ecseteli, miként alakul egy-egy más nemzethez tartozó egyén élete a határok tologatásakor. „Kérdik, mi a nevem? Mondom: Iordache Gheorghe. S ha magyar világ lesz? Jénáki György” – élcelődik.
A katonaságot Kolozsváron szolgálta ki, a szocializmus éveiben az IFET-nél dolgozott, onnan vonult nyugdíjba 46 év munkamezővel. Úgy ítéli meg, Bereck jó úton halad, látszik a fejlődés a faluban. „Csak sajnos, egyesek visszaélnek azoknak a munkájával, akik a közösségért dolgoznak. Mindenkinek a közért kellene dolgozni, hiszen Isten ad, de a tarisznyába nem tesz semmit” – osztja meg bölcseletét Gyurka bácsi.
„Daganat mindenhol akad”
Ki ültette ezeket a fákat az árok mellé? – kérdezem az öregúrtól, aki az égre mutat, és suttogva mondja, nem csak facsemetékkel díszítette az utcáját, hanem pihenőpadot épített, és hogy a szarvasmarhák ne tudjanak a gyalogösvényen beereszkedni, forgókaput készített. Ő kaszálgat az utcácskában, takarítja a szemetet immár 61 éve, ebben sógorasszonya, Finta Lívia is segíti. Keserűen állapítja meg: „daganat” mindenhol akad, nemzeti hovatartozástól függetlenül. Van, akit nem érdekel, miként néz ki a település, ahol él. „Bő mellényű, meglépesedett emberből kerül bőven. Pedig aki nem ültetett egy fát, nem ásott egy kutat, és nem épített egy házacskát a községben, az nem ember” – vélekedik Gyurka bácsi.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2014. november 3.
Körvonalazódik az államfőválasztás végeredménye
A szavatok 98,3 százalékának megszámlálása után közölt hivatalos részeredmény szerint Victor Ponta és Klaus Johannis jutott be az államfőválasztás második fordulójába 40,33, illetve 30,44 százalékos támogatottsággal, a harmadik hely pedig a Călin Popescu Tăriceanué. Cikkünk folyamatosan frissül.
11.10: A Központi Választási Iroda 98,3 százalékos feldolgozottságnál közölt adatai szerint a következő eredmények születtek az államfőválasztás első fordulójában:Kelemen Hunor - 3,50% Klaus Iohannis - 30,44% Dan Diaconescu - 3,99% Victor Ponta - 40,33% William Branza - 0,45% Elena Udrea - 5,18% Mirel Mircea Amaritei - 0,08% Teodor Melescanu - 1,10% Gheorghe Funar - 0,48% Szilágyi Zsolt - 0,56% Monica Macovei - 4,46% Constantin Rotaru - 0,30% Calin Popescu Tariceanu - 5,40% Corneliu Vadim Tudor - 3,66%
10.10: Folyamatosan érkeznek a megyei választási irodáktól a megyénkénti végleges eredmények (százalékok).
Hargita megye: Kelemen Hunor - 62,97, Szilágyi Zsolt - 10,9, Klaus Johannis - 10,76, Victor Ponta - 8,13;
Maros megye: Kelemen Hunor - 22,96, Klaus Johannis - 32,02, Victor Ponta - 26,49;
Kolozs megye: Kelemen Hunor - 7,58, Klaus Johannis - 42,53, Victor Ponta - 23,79;
Brassó megye: Klaus Johannis - 39,0, Victor Ponta - 30,75
maszol.ro2014. november 3.
Botrányosan zajlott külföldön a szavazás
Botrányosan zajlott a romániai elnökválasztás vasárnapi fordulója a külföldi szavazókörzetekben a román média beszámolója szerint. Az adatok szerint külföldön 161 054 személy tudta leadni a szavazatát.
A párizsi nagykövetséghez a rendőrséget is ki kellett hívni, hogy a megvédjék az intézményt a sorban álló feldühödött romániaiaktól, akik nem tudták leadni szavazatukat az urnazárásig. A francia csendőrfőnök helyszíni beszámolók szerint ezekkel a szavakkal fordult a háborgó tömeghez: „Románia egy szemétláda, ti csak problémákat okoztok nekünk!”
Hatalmas sorok álltak a londoni nagykövetség előtt is az urnazáráskor. A romániai választók spontán módon tiltakozni kezdtek, amiért nem tudták leadni a szavazatukat. A román himnuszt énekelték és Victor Ponta kormányfő lemondását követelték.
Ugyanez volt a helyzet a New York-i, a müncheni, a strasbourgi és a brüsszeli szavazókörzeteknél is. Rossz nyelvek szerint csak az észak-koreai román nagykövetségen zajlott gond nélkül a választás, amelyet egyébként Ponta meg is nyert.
A miniszterelnök vasárnap este az egyik hírtelevízióban azt állította, hogy a kormány remekül megszervezte a külföldi választást. Tájékoztatása szerint ugyanannyi szavazókörzetet nyitottak, ahányat az öt évvel ezelőtti elnökválasztáson.
„Csakhogy most nem hagytuk, hogy elcsalják a külföldi szavazatokat, mint 2009-ben. Párizsban most azért alakultak ki sorok, mert nem hagytuk, hogy csaljanak” – utalt a miniszterelnök pártjának álláspontjára, miszerint Traian Băsescu jelenlegi államfő a külföldön elcsalt szavazatokkal győzött öt évvel ezelőtt.
maszol.ro2014. november 3.
Becslés: Kelemené a magyar szavazatok 86,2 százaléka
A maszol.ro becslései szerint Kelemen Hunor a magyar szavazatok 86,2 százalékát szerezte meg a vasárnapi elnökválasztási fordulóban.
A vasárnapi elnökválasztási forduló 91,33 százalékos feldolgozottsága szerinti adatok azt mutatják, hogy az RMDSZ államfőjelöltje, Kelemen Hunor a magyar szavazatok 86,2 százalékát szerezte meg, Szilágyi Zsoltra, az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltjére a magyarok 13,8 százaléka szavazott. Számításainknál abból indultunk ki, hogy a két politikusra magyarok szavaztak.
Abszolút számokban Kelemen Hunor 320 446, Szilágyi Zsolt pedig 51 358 szavazatot szerzett, tehát a két magyar jelöltre összesen 371 804-en szavaztak. Az adatok 91,33 százalékos feldolgozottságánál az RMDSZ jelöltjének országos támogatottsága 3,66 százalékos, az EMNP jelöltjéé 0,58 százalékos volt.
Kelemen Hunor öt évvel ezelőtt is az RMDSZ államfőjelöltje volt. Akkor a politikus országosan 3,83 százalékos eredményt ért el, abszolút számokban 372 764 szavazatot kapott, tehát valamivel többet, mint a jelenlegi feldolgozottságánál a két magyar jelölt összesen.
Hangsúlyozzuk, hogy ezek az adatok nem véglegesek.
maszol.ro2014. november 3.
KISEBBSÉGBEN: Nem akartam vitatkozni
Sütő bárkivel beszélt, az igazat mondta – legalábbis én ezt tapasztaltam. Többször tanúja voltam annak, hogy hosszan vitatkozott – telefonon – a bukaresti fiókszerkesztőség vezetőjével, Bodor Andrással, majd velem is, amikor a cenzúra végzéseit közöltük, és anyagot kértünk Vásárhelyről, hogy a lapon ütött lyukat befoltozzuk. Nem mi voltunk a cenzorok, mégis Sütőtől mi húztuk a rövidebbet. Szegény Bodor Bandit a sok vitatkozás miatt leváltották. Igaz, ő nemcsak Sütővel vitatkozott telefonon, hanem Koppándival is, például, aki a Központi Bizottság részéről felelt a lapért, és el kellett hogy lássa a cenzor feladatát. Valószínű, hogy ezt vitatkozást Sütőtől tanulta...
Átkos időszak volt az. Az „aranykorszak” vége. Koppándi behívatott a KB-hoz. Tamara Dobrinhoz kellett mennem, hogy utasításba adja nekem a Scânteiában megjelent magyargyalázó tárca közlését. Szerencsére mi csak havonta kétszer jelentünk meg, és nem tehettük be a”foiletonok” mindenikét. Ezért utasítában közölték, hogy melyiket kell lefordítanunk és közölnünk. Nyilván zakóban, nyakkendősön kellett ott megjelenni. Tamara Dobrin viszont elég elnyűtt volt, a ruháját illetően is – hosszú ujjú szürke pulóverben, mint otthon a konyhában – , nem beszélve arról, hogy bűzlött a pálinkától. Megmondta, hogy be kell tennünk ezt és ezt a tárcát, és elküldött. A következő alkalommal én is úgy mentem hozzá: hosszú ujjú szürke pulóverben, borotválatlanul... A szakállam azóta is megvan... Többet nem hívatott a naccsága. Koppándi útján közölte a soros feladatot.
Koppándi sem kívánt erről telefonon beszélni; odahívott, és kezembe adott egy névjegykártyát: „Ezt kell betenni”. Nem értettem. „Rá van írva a tárca címe.” Visszamentem a fiókszerkesztőségbe, felhívtam Sütőt, és elújságoltam neki. Mire ő kiabálva mondta: „Szó sem lehet róla! Az egy fasiszta írás...” Gyorsan közbeszóltam: „Írott utasítás van rá.” „Hogyhogy írott utasítás? Olyat nem szoktak adni.” „De most adtak.” „Küldd azonnal ide! Gyorspostával.” Másnap hívott is Koppándi: „Mit tettél? Hogy képzeled ezt?” Ugyanis Vásárhelyről valaki azonnal értesítette, még mielőtt Sütő kézhez vehette volna... Csak annyit válaszoltam: „Nem akartam vitatkozni, telefonon”. Megértette. Két hét múlva valaki finoman kopogtat azt ajtón, Koppándi volt. „Jöttem, hogy beszéljük meg a következő lapszámot.” Arra gondoltam: „Bejöttél a mi utcánkba...” Bár így lett volna. A mi utcánkban is ki kellett szolgálni a gazdát. Koppándi becsületére váljék: egy vesszővel sem kért többet annál, mint amire utasították. Érdemes összehasonlítani az akkoriban megjelent bukaresti román lapokat a magyar lapokkal. A román lapok túllihegtek mindent, mi csak azt adtuk, amit muszáj volt adnunk. Sem Koppándi, sem Ilyés nem kért többet...
Sütő azért, mielőtt rám bízta volna a fiókszerkesztőséget, kérdezgetett egymást. Amikor Bukarestbe jött, kérte, hogy kísérjem el. Beültetett az autóba, a hátsó ülésre ültünk és beszélgettünk. Azt kérdezte, például, hogy mi a véleményem „a négy évről”. A sofőrre és az autóra való tekintettel, azt mondtam: „Én Magyarországon születtem” (Kolozsváron, 1944-ben). Megértettük egymást. Egy KB-s ismerőséhez mentünk, a Primăverii-re. Az másnap felhívott, hogy menjek oda, hozzá, azonnal! Mikor megérkeztem, szó nélkül kezembe nyomta Sütő jegyzetfüzetét, telefonszámok, címek stb. „Ittfelejtette. Fogja és vigye.” Alig várta, hogy kilépjek a házból.
Zsehránszky István
maszol.ro2014. november 3.
Minden régióban kevesebben szavaztak, mint öt éve. Bukarestben nem
Az ország összes régiójában csökkent a választási részvételi arány a 2009-es elnökválasztás első fordulójához képest. A legnagyobbat a Moldovai részvétel csökkent, 2,9%-kal, míg Erdély közelítette meg leginkább a korábbi részvételi arányát, csak 0,4%-kal maradt le az öt évvel ezelőttitől. Így Erdély most nem lett utolsó a régiók közt részvételi arány szempontjából, sikerült leelőznie Moldovát.
Ezzel szemben Bukarestben látványosan, 4,2%-kal nőtt a részvétel.
Transindex.ro2014. november 4.
Dorin Florea a pápához készül fordulni a visszaszolgáltatott ingatlanok ügyében
A pápának akar írni Dorin Florea a visszaszolgáltatott ingatlanok ügyében. A marosvásárhelyi polgármester ma bejelentette, levelet küld Ferenc pápának.
Ebben tájékoztatja őt arról, hogy veszélybe kerültek a Művészeti Líceum és az Unirea Főgimnázium diákjai, miután az épületek tulajdonosa, a római-katolikus egyház nem végezte el a szükséges karbantartási munkálatokat. Bár a polgármester kérte az egyházat, 25 évre adja át a városnak az épületeket, hogy uniós alapokból újítsák fel azokat, erre végül is nem került sor.
Hasonló helyzetben van Dorin Florea szerint a Bolyai Farkas Elméleti Líceum épülete is, amelyet a református egyház kapott vissza, és amelynek közpénzeket utaltak ki felújítási munkálatokra. A pénzt szerinte most vissza kell szerezni.
A polgármester azt mondta, kérni fogja a honatyákat, jogszabállyal állítsák le a visszaszolgáltatási törvény alkalmazását. Ugyanakkor azt gondolja, kényszeríteni kellene az egyházakat arra, hogy adják vissza ezeket az épületeket a városnak. Jelenleg a Polgármesteri Hivatal 5 visszaszolgáltatott, tanintézményként működő épület után négyzetméterenként 2 euró bért fizet.
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma2014. november 4.
Erdélyben tarolt Johannis (Államfőválasztás)
Nem hoztak számottevő változást a vasárnapi államfőválasztás első fordulójának kimenetele kapcsán a tegnap nyilvánosságra hozott végső eredmények. A Központi Választási Iroda adatai szerint Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök mintegy tízszázalékos előnnyel (40.33 százalék) zárta az első fordulót Klaus Johannis nagyszebeni polgármesterrel, az ellenzéki Keresztény-Liberális Szövetség jelöltjével (30.44 százalék) szemben. A tegnap közzétett eredmények a többi jelölt sorrendjén sem változtatnak. Érdekes ugyanakkor a két döntőbe került jelölt támogatottságának megoszlása megyénként, mely szerint Johannis mögött az erdélyi, partiumi és bánsági megyék sorakoznak fel, míg Pontát a Kárpátokon kívüliek támogatják.
A Központi Választási Iroda által nyilvánosságra hozott eredmények az exit poll-adatokhoz képest annyiban térnek el, hogy biztossá vált, az első forduló harmadik helyezettje Călin Popescu Tăriceanu, a Szociáldemokrata Párttal együttműködő, új liberális pártot szervező szenátuselnök 5,46 százalékkal. Tăriceanu vasárnap még szoros versenyben volt a Népi Mozgalom Párt elnökével, Elena Udreával – akinek alakulatát a távozó Traian Băsescu államfő támogatja. Udrea a voksok 5,17 százalékát szerezte meg. Ötödik a függetlenként induló Monica Macovei néppárti EP-képviselő lett 4,51 százalékkal, míg a hatodik helyen Dan Diaconescu populista médiamágnás végzett 3,94 százalékkal.
Ami a magyar jelölteket illeti, a 98,3 százalékos feldolgozottságnál Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje a szavazatok 3,6 százalékát (327 918 szavazat) kapta meg, míg Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt államfőjelöltje a voksok 0,58 százalékát (52 809 szavazatot). Az RMDSZ számításai szerint Erdély-szinten Kelemen Hunor 84 százalékot, Szilágyi Zsolt pedig 16 százalékot szerzett, a Néppárt ehhez képest 14 százalékot jelentett be saját jelöltjét illetően. A többi román jelölt közül az idegengyűlölőnek tartott Nagyrománia Párt alapító elnöke, Corneliu Vadim Tudor 3,65 százalékot szerzett, illetve Teodor Meleşcanu független jelölt, a Külföldi Hírszerző Szolgálat volt igazgatója valamivel több, mint egy százalékot kapott. A döntőbe jutott két jelölt – Victor Ponta és Klaus Johannis – a leadott szavazatok alapján elég markánsan megosztja az országot, előbbire a választási iroda alkalmazottjai szerint elsősorban a Kárpátokon kívüli megyékben voksoltak – kivételt képez Hunyad megye –, míg Johannisra a bánsági, partiumi és erdélyi megyékben szavaztak többen, leszámítva Hargitát és Kovásznát. Johannist a legnagyobb arányban Szeben megyében támogatták, itt a rá leadott szavazatok megközelítették az összvoksok 70 százalékát, míg Ponta nem érte el a húsz százalékot. A nagyszebeni polgármester emellett Beszterce-Naszód, Arad, Temes, Brassó, Maros és Bihar megyében ért el jelentős eredményt. A végső adatok szerint egyébként Pontára mintegy 3.5 millióan, míg Johannisra 2,672 millióan voksoltak az urnákhoz járult közel 9 millió 584 ezer szavazóból.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)