udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 65 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-65 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1990. április 1.

A Független Magyar Párt /FMP/ márc. 17-18-án Marosvásárhelyen megtartotta II. országos értekezletét, ahol megválasztották a párt ideiglenes vezetőségét: Lőrincz Pál elnök, alelnökök: Dudás László, Kocsis Sándor, Molnár Kovács István, Böszörményi Albert és Székely Erzsébet. Az FMP felkérte Lányi Szabolcsot az elnöki funkcióra és arra, hogy képviselje a pártot a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában. Lányi Szabolcs az ajánlatot feltételekhez kötötte, majd bejelentette a Magyar Demokrata Párt megalakulását, ezzel kizárta magát az FMP-ből. - Az FMP az RMDSZ kollektív tagjaként harcol a romániai magyarság egységének megőrzéséért. /A Független Magyar Párt közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./ A Magyar Demokrata Párt megalakulásáról, tevékenységéről nem közölt hírt a lap.

1990. április 2.

Ápr. 2-án megkezdődött Ceausescu Andruta Nicolae volt altábornagy pere. A vád: népirtásra való bujtogatás, gyilkosság. A vádlott 1989. dec. 21-én Bukarestben több ízben parancsot adott arra, hogy lőjenek a tüntető tömegbe, ő maga is használta fegyverét. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

1990. április 3.

Márc. 9-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében száznál több résztvevővel megalakult a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. Elfogadták a kezdeményező bizottság két tagja, Moldován Béla és Sipos Gábor által szerkesztett programtervezetet. Az RMKP a keresztény világnézet alapján áll. Programjában első helyen szerepel az egyházak szabadságának helyreállítása, a felekezeti iskolák visszaállítása, az elvett egyházi ingatlanok visszaadása. Az RMKP követeli az erdélyi magyarság egyéni és kollektív jogainak intézményes biztosítását, nemzetközi garanciákkal, vallja, hogy az erdélyi magyarság a magyar nemzet szerves része. Megtörtént a párt hivatalos bejegyzése. Eddig mintegy félezernyi tagja van, jórészt kolozsvári lakosok. Az RMKP ideiglenes székhelye Kolozsváron a főtéri plébánia. Az RMKP ideiglenes választmánya: Moldován Béla villamosmérnök, Imreh József ny. egyetemi tanár, Podhradszky László ny. ügyvéd, Takácsik Tibor ny. vegyész, Bálint Tiborné Kovács Júlia könyvtáros, Dezméri Zsombor József ny. minőségi ellenőr, Újvári Ferenc ny. ügyvéd, Sipos Gábor levéltáros. A párt tagjai között van Kányádi Sándor költő és Bálint Tibor író is. /Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

1990. április 3.

Gazda József emlékezik arra, hogy 1984-ben Kőrösi Csoma Sándor születésének 200. évfordulóját ünnepelte a művelt világ. Egyedül Kőrösi Csoma Sándor népe nem ünnepelhetett. Leállították az összes ünnepség és emlékezés készülődéseit, még az iskolait is. Csomakőrösön az évfordulón rendőrautók cirkáltak, igazoltattak mindenkit, az ünnepelt kovásznai szobrát gumibotos rendőrök vették körül. Most viszont a jelenlegi ünneplést a három hete megalakult Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület rendezi, több kutatók meghívtak az ápr. 4-i emlékezésre. /Gazda József: Emlékezzünk! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./

1990. április 4.

Ápr. 4-én volt a márc. 30-án elítélt hét cigány ügyének fellebbviteli tárgyalása /Bírói tanács: Stoica Forin elnök és Uzm Petre, ügyész: Boitan Ottilia/. Az egyik védő a tárgyalás elnapolását kérte /még megszerkesztett ítélet sem volt/ és a per áthelyezését Marosvásárhelyről más városba. Ezt a kérést a bíróság elutasította. A vádlottak munkahelyeikről nagyon jó jellemzést kaptak. A két tanú közül az egyik visszavonta vallomását, így egyetlen tanú maradt. Az ítéletet nem változtatták meg, helybenhagyták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

1990. április 4.

Ápr. 4-én a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ szervezésében Kolozsváron összegyűltek a magyar diákszervezetek és megalakították az Országos Magyar Diákszövetséget /OMDSZ/, elfogadták alapszabályzatát. Az OMDSZ székhelye Kolozsváron lesz. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

1990. április 4.

Márc. 17-18-án Marosvásárhelyen megtartották a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ első kongresszusát. Kijelölték a MISZSZ 15 tagú delegációját az RMDSZ nagyváradi kongresszusára. Márc. 30-a és ápr. 1-je között Csíkszeredában gyűltek össze a MISZSZ, a magyar diákszövetségek és a Vallásos Ifjak Szövetségének küldöttei, hogy az utóbbi két hét eseményei miatt megvitassák feladataikat. A MISZSZ elhatározta, hogy közös listán szerepelnek az RMDSZ-szel. /Birtók József: Egységért a másság jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./ A MISZSZ megválasztotta választmányát. A választmány 5 tagú elnökséget választott: Csutak István /Csíkszereda/, Szilágyi Zsolt /Nagyvárad/, Toró Tibor /Temesvár/, Zsigmond László /Sepsiszentgyörgy/, Ábrám Zoltán /Marosvásárhely/. /Birtók József: MISZSZ- kongresszus, Csíkszereda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

1990. április 4.

Ápr. 4-én többezren állták körül Csomakőrösön és Kovásznán Kőrösi Csoma Sándor szobrát. Orbán Áron Kőrösi Csoma Sándor-szobra évekig állt egy udvaron. Amikor végre felállíthatták, akkor Csomakőrös és Kovászna versengett, hova kerüljön a szobor. Király Károly Sylvester Lajost kérte, javasoljon valamit, hogy lehetne eldönteni a vitát. Mindkét hely megérdemelne egy szobrot, de hát egy időben nem lehet két szobrot avatni. Király Károly mégis úgy döntött, legyen két szobor. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor-szobrot Jecza Péter szobrászművész alkotta meg. Nagy esemény a mostani koszorúzás, utoljára 1984-ben koszorúztak, lett is baja belőle Knott László tanítónak és másoknak. A kultúrotthon kis zugában és a templomban dugdosták a Kőrösi Csoma Sándor-emlékeket. /Sylvester Lajos: Újjászülető ünnepeink. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./

1990. április 4.

Napvilágot látott az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság folyóiratának az első száma, az Info. A kétnyelvű lap a szaklapok szemléje kíván lenni. Az első /márciusi/ számban Hoch Sándor, Pál István, Lőwy Dániel, Tóth Zsigmond és Dáné Tibor Kálmán írásai olvashatók. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

1990. április 5.

Az RMDSZ Elnöksége ápr. 5-én munkaülést tartott. Tárgyaltak a Nagyváradon ápr. 19-én rendezendő kongresszus előkészületeiről, a parlamenti választásokra való jelölésekről. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

1990. április 5.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt ismertette programját. Ebben szerepel a keresztény értékrend társadalmi érvényesítése, az egyházak autonómiájának biztosítása, a felekezet iskolák biztosítása, a vallásoktatás bevezetése, önkéntes alapon, az államosított egyház ingatlanok visszaadása, az erdélyi magyarság biztosítása, egyéni és kollektív jogainak intézményes biztosítása a kidolgozandó nemzetiségi statútum alapján, a nemzetközi szerződések szellemében, nemzetközi garanciákkal. Az erdélyi magyarság a magyar nemzet szerves része. A párt támogatja a piacgazdaság bevezetését, a vállalatok privatizálását, a termőföldek magántulajdonba adását. A párt követeli a korszerű családvédelem kialakítását: a szülési szabadságot, gyermekgondozási segélyt az anyának, a szociális nyugdíj méltányos megállapítását. Lehetővé kell tenni az anyanyelvi oktatást minden szinten. A magyar nemzetiség egysége érdekében az RMKP a választásokon az egységes magyar listán állít jelölteket. A programot az RMKP szervezőbizottsága adta ki: dr. Podhradszky László, dr. Újvári Ferenc, Moldován Béla, Takácsik Tibor, Sipos Gábor, Bálint Júlia, Ortenszky Ildikó, Keresztes József, Asztalos József, Koós Ferenc, Dezméri Zsombor József. /A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt programja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

1990. április 6.

Tőkés László püspök Budapesten tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy a romániai magyarok a teljes bizonytalanság pszichózisát élik át. Kitért amerikai látogatására is. Keserűséggel állapította meg, hogy jószándékú küldetését Romániában elferdítették. Iliescu elnök is felrótta neki, hogy nem képviselte Románia érdekeit, csak a magyar kisebbségét. Tőkés László elmondta, hogy a legnagyobb kedvezmény megadását a nemzetiségi problémához kapcsolta. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

1990. április 6.

Eláll az ember lélegzete, írta Árkosi István, Székely Zoltán dakológus, régész, múzeumigazgató nyilatkozatát /D. Kiss János: Beszélgetés Székely Zoltánnal, a volt (és leendő?/ Székely Nemzeti Múzeum igazgatójával, Valóság, febr. 16./ olvasva. Árkosi szerint Székely Zoltánhoz hasonló lakája kevés volt a régi hatalomnak. Árkosi kétségbe vonta, hogy Székely mentette volna meg a múzeumot. Meg kell kérdezni erről Ferenczi Istvánt vagy Demény Lajost, ajánlotta. /Árkosi István: Egy székely dakológus megdicsőül. /Valóság (Bukarest), már. 9./ Székely Zoltán rágalmazásnak minősítette Árkosi István írását, mondván, nem ő a székely dakológus, hanem Ferenczi Sándor. Székely Zoltán kifejtette, hogy amikor Brassóba akarták elszállítani a könyvtárat, akkor ő lepecsételtette a könyvtárat és az ittmaradt a múzeumban. /Székely Zoltán: Példák gerincességre. /Valóság (Bukarest), ápr. 6./

1990. április 7.

A Grupul pentru dialog social nevű csoport, a 22 című lap kiadója megbeszélést szervezett a nemzetiségi kérdésről. A résztvevők megállapításaiból olvashatunk ízelítőt. Lőrincz László: a hetvenes évek Erdély "gyarmatosítását", elrománosítását jelentették, megtervezett százalékarány szerint kellett évente vagy ötévente növelni a románok számát. Mihai Sora közoktatásügyi miniszter: a román közösség sajnos nem hiszi, hogy a magyarok valóban csak iskolákat akarnak. Radu Popa történész: kétmillió embernek joga van saját egyetemhez. Gálfalvi Zsolt: "a románokba húsz éven át betáplálták faji felsőbbrendűségük, jóságuk, intelligenciájuk stb. mítoszát, miközben mi többiek ázsiai jövevényekké lettünk lefokozva." Pavel Campeanu: Erdély gyarmatosítása tény, de visszacsinálni már nem lehet, az erdélyi problémát nem a magyarok, hanem a Vatra Romaneasca kreálta. /Olló rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7., átvette az Ifjú Fórumból./

1990. április 8.

Magyarországon márc. 25-én volt a parlamenti választások első fordulója, ápr. 8-án a második forduló. A választásokat az MDF /Magyar Demokrata Fórum/ nyerte. A választás eredménye: 164 mandátum MDF, 92 mandátum SZDSZ, 44 mandátum FKgP, 33 mandátum MSZP, 21 mandátum FIDESZ, 21 mandátum KDNP.

1990. április 9.

A marosvásárhelyi pogrom halottai magyarok: Gémes István sáromberki lakos, Csipor József ernyei, Kiss Zoltán teremiújfalusi lakos. /Puskás Attila: Marosvásárhely halottai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 9./

1990. április 11.

A Volt Politikai Foglyok Szövetsége Kovásznai megyei szervezete /Török József elnök és Csobotár István titkár/ tiltakozott a kirakatper ellen: a marosvásárhelyi események miatt egy kirakatperben hét cigány származású munkásembert ítéltek el /Kalló Géza, Puczi Kozák Ernő, Puczi Kozák Géza, Puczi Kozák Sándor, Calculea György, Horvát István és Grecui Béla/, akiket szövetségük tiszteletbeli tagjaik közé sorolt. /Tiltakozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./

1990. április 11.

A lap közölte Irsic Gavril ezredessel, Szatmár megye rendőrfőnökével készített rádióinterjú szövegét, amely a marosvásárhelyi rádió március 16-i adásában hangzott el. Ebben a rendőrfőnök közölte, hogy március 15-án Szatmárnémeti központjában az RMDSZ rendezvényt tervezett, melyet azonban visszavont. Ennek ellenére többezer magyar összegyűlt a téren. Hangos, indulatos szóváltások voltak, de fizikai erőszakra nem került sor. Azután lecsillapultak a kedélyek, az emberek hazamentek. A riporter szerint arról vannak információk, hogy magyarországi turisták nagy számmal érkeztek és botrányos jeleneteket rendeztek, a román népet sértő megnyilvánulások történtek. A rendőrfőnök közölte, hogy erről ő nem hallott, ilyen információi nincsenek. Az érkező turisták száma nem volt átlagon felüli, hangsúlyozta Irsic Gavril. /Kelemen Ferenc: Megnyugtatni az embereket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

1990. április 11.

Megjelent az Erdélyi Féniks első száma. /Erdélyi Féniks (Nagybánya), ápr. 11. - szépirodalmi, művészeti, hitéleti folyóirat/

1990. április 11.

Újabb egyházi lap látott napvilágot, az Evangélikus Harangszó, az evangélikus egyház gyülekezeti lapja. /Evangélikus Harangszó (Szecseleváros), ápr. 11. /


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-65




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék