udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
103
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-103
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1992. február 1.
Prágában ülésezett az EBESZ külügyminiszteri konferenciája. A konferencián most az ázsiai országok képviselői is jelen voltak, számolt be Adrian Nastase külügyminiszter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1-2./1992. február 1.
Jan. 30-án Budapesten befejeződött a magyar-román alapszerződésről folytatott tárgyalások első fordulója. Ion Diaconu külügyminisztériumi igazgató, a román küldöttség vezetője a három napon át folyó tárgyalás légkörét pozitívnak mondta. /Román-magyar összhang Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./1992. február 1.
Az RMDSZ Maros megyei Elnöksége felhívásában arra szólította fel a megye lakosságát, hogy Pokorny László független jelöltet támogassa a választáson, mivel a bíróság az RMDSZ polgármester-jelöltjét, Káli Király Istvánt törölte a listáról, annak ellenére, hogy ezt a döntést román főügyész is törvényellenesnek tartotta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./1992. február 1.
Az RMDSZ Országos Elnöksége febr. 1-jén kiadott nyilatkozatában elítélte azt, hogy a választási kampányban az ország számos helységében magyarellenes és antidemokratikus hatósági eljárások zajlanak. Koholt vádak alapján több helységben bírósági határozattal törölték az RMDSZ jelöltjeit. A legkirívóbb a marosvásárhelyi Káli Király István esete. Ez a döntés kísértetiesen hasonlít a két évvel ezelőtti sérelemre, mikor ugyanebben a városban Kincses Előd és Smaranda Enache jelölését meghiúsították, az előbbi emigrációba kényszerült. Káli Király Istvánhoz hasonlóan törölték Kőröstárkányban Illés Ferenc nevét a listáról. A romániai magyarságot sorozatos kollektív jogsérelmek érik. Különösen veszélyes a mass-media közvetítésével érkező magyarellenes rágalom- és uszítóhullám. Az általános demokratikus jogok biztosítása csupán parlamenti jelenléttel nem biztosított. Az RMDSZ felhívja a romániai magyarságot, hogy tartózkodjon az indulatos megnyilvánulásoktól, ne engedjen a provokációnak. /Az RMDSZ Országos Elnökségének nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./ 1992. február 1.
Febr. elsején Nagyváradon zsúfolásig megtelt a református püspöki palota. Ökumenikus ünnepséget tartottak, közben gyűltek a tiltakozó aláírások az épület lefoglalása ellen. A résztvevők kérelmet fogalmaztak meg a legfőbb ügyészhez, hogy törvényességi óvással helyezze vissza a püspökséget jogos tulajdonába. A hatóságok nem alkalmaztak erőszakot, nem foglalták le az épületet. /Magyar Nemzet, febr. 3./ 1992. február 1.
Az RMDSZ Országos Elnökségének tagjai 1991. nov. 25-én Kolozsváron részt vettek a holokauszt során elpusztult zsidók emlékének szentelt gyászszertartáson a zsinagógában, majd az ökumenikus istentiszteleten a Szent Mihály templomban. A templomban Szőcs Géza beszédet mondott, ennek szövegét közölte a napilap. Szőcs Géza emlékezetett, hogy Borbély Imre kezdeményezésére gyűltek össze a kegyeletes megemlékezésre. Egy közösség tulajdon történelmének kizárólag fényes pillanatairól kíván tudomást venni. Azonban a történelemnek vannak sötét oldalai is. Márton Áron püspökkel való azonosulás felemelő ugyan, de nem elég. Kötelező szembenéznünk a magyarok által elkövetett bűnökkel is. Könnyű lenne ma este, amikor zsidó testvéreinkről emlékezünk meg, mondta Szőcs Géza, rámutatni arra, hogy máshol és mások még több zsidót aláztak meg és pusztítottak el. Ez, ha igaz is, nem lehet mentség. Szőcs Géza azt kérte a magyar államtól, hogy azokat a zsidókat, akiknek üldöztetéséért a magyar állam volt felelős, részesítse ugyanolyan elégtételben, mint a ma is Magyarországon élő zsidókat. /Szőcs Géza beszéde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1-2./ Előzmény: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1991. nov. 28.1992. február 1.
Január derekán Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Líceumban rendezték meg az első Erdélyi Magyar Diákszínjátszó Találkozót, melyen 12 csoport mutatkozott be. Fellépett a székelyudvarhelyi Tamási Áron Líceum Vitéz Lelkek színjátszó csoportja, a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum Mákvirág, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Líceum Madipo csoportja, az aradi Ifjúsági Színpad, a szilágycsehi Faipari Líceum Fekete Angyalok csoportja, a zilahi Diákszínpad, a nagyváradi Ady Endre Líceum, a nagyváradi hatodikosok csoportja, a temesvári Bartók Béla Líceum Zsebszínpada, a nagykárolyi Madisz Klub, a csíkszeredai Márton Áron Líceum és a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum csoportja. A diktatúra minden közösséget szétrombolt, azért örvendetes ez a seregszemle. /Gál Éva Emese: Diákszínjátszók találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1-2./1992. február 1.
Ősz Erőss Péter elmesélte életét, aki akár kiválasztottnak is nevezhető. Ő azon kevés moldvai csángók egyike, akinek sikerült magyar értelmiségivé válnia. Ősz Erőss Péter 1935-ben született Pusztina moldvai csángó faluban. Pusztina tiszta magyar falu volt. Nagy szegénységben éltek. Otthon magyar nyelvű Bibliájuk volt, apja abból tanította őt és testvéreit magyarul olvasni. Péter nagyon szeretett olvasni, a falu papja egyre mondta a családnak, hogy ezt a fiút taníttatni kell. A pap tanácsára a iasi-i szemináriumba ment Ősz Erőss Péter. Az udvaron egy másik csángó fiúval magyarul beszélgettek, erre az egyik tanítójuk lekent egy hatalmas pofont, mondván, az ördög nyelvén itt nem lehet beszélni. Ősz Erőss Péter egy évet végett a szemináriumba, akkor feloszlatták a szerzetesrendeket, bezárták a szemináriumot. Nagy változás történt, alig akarták elhinni: a csángó falvakban sorra megnyíltak a magyar iskolák. Ő is magyar iskolába járt. Az elemi iskola elvégzés után folytatta a tanulást, felvették Kézdivásárhelyen a pedagógiai középiskolába. A középiskolát befejezve jelentkezett Kolozsvárra, a Bolyai Egyetemre. Felvették, életének öt legszebb éve következett. Megismerkedett a csángókkal foglalkozó tanárokkal és Kallós Zoltánnal. Az egyetem után Kovásznára került tanárnak. A hatvanas évek végén a Fábián Ernő igazgató leváltása miatti áldatlan állapotok miatt Sepsiszentgyörgyre ment, a megyei könyvtárban helyezkedett el. Ősz Erőss Péter 1981-ben hozzászólt a Flacara lapban kibontakozó vitában egy Dumitru Martinas nevű botcsinálta történész fércművének értékeléséhez /Marinas könyvében azt bizonygatta, hogy a csángók románok/. Ő bátran kiállt az igazság mellett, ezt a vitát a szerkesztőség lezárta, nem adott e teret annak, hogy Ősz Erőss Péter kifejtse érveit. A hírhedt titkosrendőrség már előbb is figyelni kezdte őt, sokszor behívatták, kihallgatták, megfenyegették, értékes könyveit, néprajzi jegyzeteit az ismételt házkutatások alatt elkobozták. A folyamatos zaklatás következtében Ősz Erőss Péter idegei felmondták a szolgálatot, kórházba kellett vinni. Felépülése után sem hagyta abba a rendőrség a zaklatását, még 1989 novemberében is kapott idézést. ? Az 1989-es változás után megindulhatott a Csángó Újság, a szerkesztője Ősz Erőss Péter. /B. Kovács Árpád: A félelem és az összetartás leckéi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18.,folytatás: jan. 25., febr. 1-2./1992. február 1.
Minden embernek veleszületett képessége, hogy Istennel találkozzon, hogy megtapasztalja Istent és eljusson az érett hitre, vallja Sebestyén Ottó /Sepsiszentgyörgy/ katolikus pap. A fiataloknak egyre több helyet kell kapniuk az egyház működésében. Az igehirdetésben is meg kell újulni, hangsúlyozta, hogy a krisztusi üzenet eljusson mindenkihez. Le kell szállni a személytől személyig való párbeszédig. /Kozma Szilárd: Le kell szállnunk... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1-2./1992. február 2.
Febr. 2-án Margittán, a református templom kertjében felavatták Petőfi Sándor szobrát, Balogh Péter szobrászművész alkotását. Az ökumenikus istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. /Gittai István: Petőfi-szobor Margittán. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 4./1992. február 2.
Budapesten, a Néprajzi Múzeumban Domokos Pál Péter nyitotta meg Csoma Gergely fotókiállítását. A képek a moldvai csángók életét mutatták be. A fényképek egy része már megjelent könyvalakban. Csoma Gergely több mint egy évtizede fényképez Moldvában, hogy ne semmisüljön meg véglegesen az a páratlan kincs, amelyet a csángó kultúra, nyelv, és egyáltalán a csángók létezése jelent a magyarság, sőt az egyetemes kultúra számára, állapította meg találóan a kiállításról beszámoló P. Szabó Ernő. /P. Szabó Ernő: Vendégkönyv helyett. Csángó, magyar, európai. = Új Magyarország, febr. 2./ Csoma Gergely 1977-ben vetődött el először a moldvai csángók közé. Elkezdte a néprajzi gyűjtést és a fényképezést. A nyolcvanas években, a diktatúra idején mindez életveszélyes vállalkozás volt egy budapesti számára. Csoma Gergely mindezt vállalta. /(bán): Kiállítási kalauz. Érzékeny utazás Moldvában. = Népszava, febr. 14./1992. február 4.
Az ENSZ Emberjogi Bizottságának éves jelentése megállapította, hogy 1991-ben tovább javult a romániai helyzet, viszont a román és magyar közösség közötti bizalmatlanság változatlan. "A magyar kisebbség és tagjai továbbra is gyakran üldöztetés és beavatkozás tárgyát képezik." - olvasható a jelentésben. A romák helyzetére is kitérnek, sokszor megtámadják őket, az igazságszolgáltatás azonban nem lépett fel a támadók ellen. Az amerikai külügyminisztériumnak az emberi jogok helyzetéről szóló éves jelentése megállapította, hogy az emberi jogokat általában betartották Romániában, de súlyos megkülönböztetés érte a romákat, csekélyebb mértékben a magyarokat és a zsidókat. /Emberi jogok Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./1992. február 5.
A Csernovic Tartományi Tanács nyilatkozatába állást foglalt "egyes romániai társadalmi-politikai szervezetek és vezető körök" területi igényei ügyében, különös tekintettel a román parlament nyilatkozatára az Ukrajna 1991. dec. 1-jén lebonyolított népszavazására. A csernovici nyilatkozat szerint a területi követelés ellentétes az 1947-es párizsi békeszerződéssel. Bukovina északi része "Ukrajna elidegeníthetetlen része." /Bukovina Ukrajna elidegeníthetetlen része. Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./1992. február 5.
Isztanbulban összeült kilenc ország képviselője /Románia, Bulgária, Orosz Föderáció, Ukrajna, Moldova, Grúzia, Örményország, Törökország, Azerbajdzsán/, hogy megalakítsa a Fekete tengeri országok gazdasági szervezetét. Turgut Özal török államfő, a terv kezdeményezője hangsúlyozta, hogy regionális közös piacot akarnak létrehozni. /Gazdasági együttműködés a Fekete-tenger térségében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./1992. február 5.
Febr. 5-én kitiltották a parlamentből az A.M. Press független román hírügynökséget. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./1992. február 5.
A székelység történetkutatását vette számba Kordé Zoltán megjelent könyve: A székelykérdés története /Múzeumi Füzetek 4., Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely/. Összefoglalót adott a különböző elméletekről, a kutatók munkáiról, a német és román történészkörök állításairól. /Birtók József: Történelmi lecke kezdőknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./1992. február 5.
Az RMGE /Romániai Magyar Gazdák Egyesülete/ országos választmánya Kolozsvárott ülésezett. A Szabad Föld /Budapest/ hetilap szerkesztőségi küldöttsége beszámolt arról, hogy alapítványi segítséggel lehetővé tették, hogy erdélyiek ingyenesen megrendelhetik a hetilapot egy évre. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./1992. február 6.
Kolozsvárott a Klinikák /volt Mikó/ utcájában febr. 1-jén megnyílt a Mikó Imre Könyvtár. Pillich Katalin könyvtárigazgató elmondta, hogy ez a Heltai Gáspár Könyvtáralapítvány egyik központi bázisa, a közeljövőben Erdély nagyobb városaiban 10-12 hasonló könyvtár megnyitása következik, és további 25-30 a kisebb településeken. A Mikó Imre Könyvtár húszezer kötetes állománya a dunaújvárosi Kölcsey Könyvtár ajándéka. Az új könyvtár önellátásra rendezkedett be, könyv- és lapárusítással, filmvetítéssel is foglalkoznak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8-9./1992. február 6.
Adrian Nastase külügyminiszter Spanyolországba látogatott, fogadta Felipe Gonzalez miniszterelnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./ Jeszenszky Géza magyar és Adrian Nastase román külügyminiszter febr. 6-án Madridban találkozott. A megbeszélésen elsősorban a készülő magyar-román alapszerződésről volt szó. Egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlődését akadályozó pszichológiai sorompó megszüntetéséhez szükséges a közvélemény pontos és korrekt tájékoztatására a két ország belügyeiről és politikájáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8-9./1992. február 6.
Jogügyi és emberjogi témakörben, tulajdonképpen a kisebbségi jogokról folytat vitát az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Strasbourgban. A felszólalók között volt Szőcs Géza RMDSZ-szenátor, aki elmondta, hogy az utóbbi időszakban számos esetben megsértették nemzetiségi jogokat, drasztikusan csökkentették a magyar nyelvű tv-műsort, letartóztatások történtek a magyar kisebbség körében. A febr. 9-i helyhatósági választásokon induló egyes RMDSZ-jelölteket önkényesen töröltek a listáról. Felszólalása után több román képviselő kijelentette, hogy nem ért egyet az elhangzottakkal. Ezután a febr. 5-ére tervezett ülés főként Romániával fog foglalkozni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./