udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
145
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-145
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1992. június 1.
Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter azzal vádolta Romániát, hogy páncélozott csapatszállító járműveket és fegyvereket szállít a Moldovai Köztársaságnak, valamint román katonai szakértők tartózkodnak Moldovában, továbbá Romániában katonai kiképzésben részesítenek moldáviaiakat. Mircea Snegur moldovai elnök a józan ész győzelmének értékelte azt, hogy Moszkva kivonja a Moldovában állomásozó 14. hadsereget. /MTI/ /Nem tilos, de nem is tisztességes. = Népszava, jún. 1./1992. június 1.
Göncz Árpád köztársasági elnök - Antall József miniszterelnök javaslatára - jún. 1-jei hatállyal felmentette dr. Entz Gézát politikai államtitkári tisztségéből, egyúttal kinevezte a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkársága helyett megalakult Határon Túli Magyarok Hivatala elnökévé. /Entz Géza lett az elnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./ 1992. június 1.
Az Országos Szakszervezeti Tömb jún. 1-jén több tízezer fős tüntetése a választások mielőbbi megtartásáért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./1992. június 1.
A román képviselőház úgy döntött, hogy júl. 26-án lesznek a választások. /Magyar Hírlap, jún. 2./1992. június 1.
Elkezdték a privatizációs kuponok kiosztását: minden felnőtt állampolgár 5 kupont - ingyen vagyonjegyet - kap. Az Országos Privatizációs Ügynökség /ANP/ programja alapján az állami vállalatok 30 százalékát adják a kupontulajdonosok kezébe, a fennmaradó 70 százalékot magánberuházóknak adják el. /MTI/1992. június 2.
A román külügyminisztérium közleményében kifejtette, hogy Moldova Köztársaságnak joga van attól vásárolni fegyvert, akitől akar. /MTI, Romania Libera (Bukarest), jún. 2./1992. június 2.
Jún. 2-án megalakult az Alkotmánybíróság, megválasztották bíráit, köztük van egy magyar, Fazakas Miklós. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./1992. június 2.
Moszkvában - többszöri halasztás után - tárgyalóasztalhoz ült jún. 2-án a moldovai és az orosz külügyminiszter. Szó volt a Moldovában élő oroszok helyzetéről és az ott állomásozó 14. hadsereg helyzetéről. - /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./1992. június 3.
Román-magyar megbeszélések Bukarestben. A külügyi testület igazgatóságának vezetői a gazdasági, politikai, kulturális, jogi és konzuláris együttműködésről tárgyaltak. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./1992. június 3.
A legnagyobb gond a tanszéken a tanárhiány, ismertette helyzetüket Rostás István, a Bukaresti Egyetem Hungarológiai Tanszékének gyakornoka. Nem akarnak a Kolozsváron működő tanszék riválisa lenni, ehelyett olyan román anyanyelvű szakembereket képeznek, akik tudományosan érdeklődnek a magyar kultúra iránt. A magyar anyanyelvű hallgatóknak pedig alapképzést biztosítanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./1992. június 3.
Mircea Ionescu Quintus igazságügyminiszter Eckstein Kovács Péternek Funar kolozsvári polgármester döntéseinek törvényességét megkérdőjelező levelére írt válaszában leszögezte: a cégtáblák elsősorban román, de más nyelvűek is lehetnek. Funar polgármester intézkedései tehát önkényesek. /Gál Éva Emese: Cégtáblákat, magyarul is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./ 1992. június 4.
A jún. 4-én Kolozsvárra látogató Iliescu elnököt füttykoncerttel fogadták és királypárti jelszavakat skandáltak az emberek. Iliescu rövid történelmi fejtegetésében beszélt az "erdélyi románok ősi jogairól" is. Funar polgármester nacionalista kirohanásra ragadtatta magát: kérte az államelnököt, hogy a Magyarországról érkező turistákat a legszigorúbb vámnak vessék alá, vezessék be a turistavízumot Magyarországgal kapcsolatban, a magyar nyelvű tévéadást románul feliratozzák és követeljék vissza Budapesttől az 1937 és 1945 közötti évekből származó erdélyi dokumentumokat. Az RMDSZ tevékenységének célja Erdély, állította Funar. A 85 magyar nyelvű újság és folyóirat, amelyeket a Soros Alapítvány pénzel, hamis képet fest a román valóságról és ezt a képet Budapesten keresztül elterjesztik az egész világban. Az RMDSZ aktív részvételével 1990. márc. 15-én Kolozsváron román tanulókat és tanárokat kidobtak egyes iskolákból. Funar nem engedi meg a magyar iskolai szeparatizmust, Kolozsváron nincs magyar iskola. - Állandóan uszítanak, sorolta a magyarok bűneit Funar: kétnyelvű cégtáblákat tettek ki, ezért megbírságolta őket. A polgármester elrendelte, hogy a város területén csak a hivatalos nyelven, románul jelenhetnek meg plakátok. Funar nehezményezte, hogy Kolozsváron 72 magyar szervezet működik. Elmondta, hogy betiltott egy rendezvényt a városban, amely az önkormányzásról szólt, amelyet budapesti és holland alapítványok szerveztek volna. Ez nagy port vert fel a sajtóban. Iliescu elnök beszédében kitért a nemzetiségi kérdésre. A körülmények kedvezőtlenek, jelentette ki, a gazdasági-társadalmi nehézségek az etnikumközi kapcsolatokban tükröződnek. Kijelentette, hogy Magyarországon a nemzetiségi kérdést állandóan a gyanakvás szítására használják, kormányvezetők szintjén is, ugyanezt teszik Szlovákiával, Jugoszláviával szemben is. Magyarországgal nem sikerült megtalálni a közös hangot. Az RMDSZ-nek, az RNEP-nek és más politikai alakulatoknak is erőfeszítéseket kell tenniük, hogy politikai párbeszédet kezdjenek. /Balló Áron: Iliescu Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Iliescu és Funar beszédét magnófelvétel alapján idézte a lap. /Elnök és polgármester ? egy szólamban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./1992. június 4.
Jún. 4-én Iliescu Zilahon bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./, ahol az ellene tüntetőkre rátámadtak az elnök fekete ruhás, speciálisan kiképzett emberei és szétverték a tüntető csoportot. A televízióban mindezt nem mutatták. /Ion Iliescu Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./1992. június 4.
Az elmúlt 74 évben a román állam nemzeti kisebbségeinek lassú beolvasztását támogatta. A Vatra Romaneasca 1990 eleji programnyilatkozatában - amit a szervezet hamisítványnak tart -, két fő pontként szerepelt a nemzetiségek vezetőinek lejáratása és a kivándorlási hangulatkeltés a kisebbségek körében. Azóta látható, hogy tevékenységük megfelel ennek a programnak. Elég Tőkés László és a többi vezető lejáratására, vagy az egyre gyakoribb nemzetségi alapon történő elbocsátásra gondolni. /Balló Áron: És akkor mi van? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./1992. június 4.
1919. ápr. 19-én a bevonuló román csapatok Kőröstárkányban 87 ártatlan magyart öltek meg bosszúból, mert a közeli faluban kivégzett két román politikus halálát a székely hadosztálynak tulajdonították. A sírkövek emlékeztető szövegét a román hatóság lekapartatta, nemzetközi vizsgálattól tartva. /Messzer László: A tárkányi hosszú gyász. Ők, nyolcvanheten, ártatlanul. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 4./ 1992. június 4.
A Pro Barasabia si Bucovina szervezet a jilavai börtönben ünnepélyesen megemlékezett Antonescu tábornok kivégzéséről, ahogy ők hirdették, "mártírhaláláról". /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./ 1992. június 4.
Bukarestben emlékművet avattak Ion Antonescu marsall, Románia fasiszta diktátorának tiszteletére. /MTI/1992. június 4.
A Csíkvidéki Krónika részleteket közölt Venczel József Csík népe és népesedési viszonyai című könyvéből, ezt folytatják a következő számokban. /Csíkvidéki Krónika (Csíkszereda, polgári hetilap), jún. 4. - I. évf. 5. sz. ? Felelős szerk. Birtók József1992. június 5.
Romániában a kisebbségek teljes jogegyenlőségnek örvendenek, Magyarország jobban tenné, ha saját portáján nézne körül, jelentette ki Ion Iliescu elnök a Tineretul Liberben megjelent interjújában. Hogyan lehetséges, hogy a kisebbségek közül csak a magyarok elégedetlenek, akiknek pedig a legtöbb lehetőségük van, tette fel a kérdést. /Tineretul Liber (Bukarest), jún. 5., ismerteti: Népszava, jún. 6./1992. június 5.
Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy a készülő tanügyi törvény kisebbségellenes. A kormány diszkriminatív tanügyi törvény elfogadásával kívánja fenntartani a jogfosztást, ezzel folytatja a hagyományos elnemzetlenítő iskolapolitikáját. Önálló magyar iskolarendszert követelünk - írta. A magyarlakta vidékeken közösségi jogaikért rendeznek tüntetést. Tőkés László itt a jún. 11-ére meghirdetett, az anyanyelvű oktatásért rendezendő tüntetésre utalt. /Tőkés László: Alapvető emberi és közösségi jogunk az önálló magyar nyelvű oktatás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./