udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 164 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-164 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1994. március 1.

Törékeny és védtelen közösség a moldvai csángó közösség, mondta Markó Béla RMDSZ-elnök. Az RMDSZ-nek kötelessége a segítségadás. Saját környezetében, saját hagyományaiban kell megtartani ezt a közösséget. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta, hogy a római katolikus egyház döntő lépést tudna tenni a csángók érdekében. /Új Magyarország, márc. 1./

1994. március 1.

Febr. 27-én tartották meg a Moldáviai Köztársaságban a választásokat. A bukaresti lapok erőszakos incidensekről, meghamisított szavazatokról számoltak be. Végleges eredmény még nincs, de a kormánypárt, az agrárdemokraták győzelmét biztosra veszik, a második helyet a volt kommunisták szerzik meg. A jelenlegi moldáviai vezetők lemondtak a Romániával való egyesülésről, olvasható a romániai sajtóban. /Magyar Nemzet, márc. 1./

1994. március 1.

Borbély László RMDSZ-képviselő négytagú román delegáció tagjaként négy napig az Európai Unió vendége volt. Találkoztak az Európa Parlament Romániáért felelős bizottságával, ahol Borbély László ismertette a romániai magyarság problémáit, átadta az RMDSZ dokumentumait a megoldatlan kérdésekről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

1994. március 1.

A magyar szövetkezeti hálózat két központja a második világháború után a Kaláka /Marosvásárhely/ és a Szövetség /Kolozsvár/ volt, a hozzájuk tartozó szövetkezetek hatalmas vagyont képviseltek, kiadványaik is voltak /Szövetkezés, Szövetkezeti Értesítő/. 1949-ben a szövetkezeteket államosították. Vissza kell szerezni az elvett szövetkezeti vagyont, vissza kell állítani a szövetkezeti rendszert, alapítvány szükséges az újrakezdéshez, olvashatjuk a kezdeményező bizottság nevében Nagy Elemér felhívását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

1994. március 1.

Mintegy 120 ezer bányász sztrájkolt, közben a kormány tárgyalást kezdett a szakszervezeti vezetőkkel, azonban bérköveteléseiket túlzottnak tartja. /Népszabadság, márc. 2./

1994. március 2.

Febr. 28-án és márc. 1-jén több román lap ismertette Tőkés Lászlónak az SZKT-hez írt levelét, illetve az SZKT állásfoglalását. Ezzel kapcsolatban Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke sajtóértekezletén kijelentette, hogy Tőkés Lászlónak "sajnos igaza van", Románia nem teljesítette az ET ajánlásait. Közben a kormánypárt megkezdte tárgyalásait az ellenzéki pártokkal a Demokratikus Konvenció által "kívülről" támogatott kormány kialakítására, a szélsőséges erők elszigetelése érdekében. /Magyar Nemzet, márc. 2./

1994. március 2.

Szélsőséges magyar nacionalistának, lázítónak, románellenesnek nevezte Mircea Geoana külügyi szóvivő márc. 2-i sajtóértekezletén Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa /SZKT/ Csíkszeredában tartott üléséhez intézett leveléért. Sajnálatos, jelentette ki a szóvivő, hogy az SZKT Tőkés László értékelését elfogadta. Tőkés László az RMDSZ-szel szemben is szélsőséges, ezt mutatja a Neptun-csoport tagjait ért éles bírálata. Geoana bírálta az RMDSZ-t, mert elhagyta a Kisebbségi Tanácsot, szerinte ez azt jelenti, hogy az RMDSZ nem érdekelt a megoldásokban. Szerinte konstruktív dialógusra van szükség és nem a szüntelen panasztevésekre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

1994. március 2.

Megjelent a Romániai Zsidó Hitközségek 5. számú Tájékoztatója, amely 17 oldalon foglalja össze az 1993. márc. 19-e és 1994. jan. 18-a között a román sajtóban megjelent antiszemita írásokat. A legtöbb ilyen cikket az Europa közölte, majd a Romania Mare, a Politica és a Noua Drepta következnek. A szerzők között Ilie Neacsu, Radu Theodoru és Corneliu Vadim Tudor áll az élen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 2./

1994. március 2.

Márc. 2-án Nagyszalontán a helyi Arany János Művelődési Egyesület szervezésében ünnepségsorozatra került sor a nagy költő születésének 177. évfordulója alkalmából. /RMDSZ Tájékozató, 235. sz., márc. 7./

1994. március 3.

Az RMDSZ márc. 3-i sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke felolvasta az RMDSZ nyilatkozatát. Ebben az RMDSZ vezetősége visszautasította a külügyi szóvivő Tőkés László püspök elleni támadását, mert az ő kiállása jogos, erkölcsi alapja van hozzá. A támadással el akarják terelni a figyelmet azokról a kötelezettségekről, amelyeket Románia vállalt az ET-felvételkor. Az RMDSZ 1994. jan. 21-én Aide-mémoire-ban kifejtette álláspontját az ET-ajánlásokkal kapcsolatban. Románia nem teljesítette vállalásait. Az RMDSZ javaslatokat tett a nemzeti kisebbségek jogait szabályozó törvények kidolgozására. Ezek a javaslatok válasz nélkül maradtak. Az RMDSZ felkéri Románia kormányát, hogy teljesítse az ET ajánlásait.- A Kisebbségi Tanács kirakatintézmény, saját határozatainak sem tudott érvényt szerezni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5-6., /Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./ - / Corneliu Vadim Tudor kémkedéssel vádolta Tőkés Lászlót és ezt a vádat - célzások formájában - kiterjesztette más RMDSZ-vezetőkre is. /Új Magyarország, márc. 4./

1994. március 3.

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök márc. 3-án egynapos villámlátogatást tett Pozsonyban, kollégája, Vladimír Meciar meghívására. A két kormányfő megbeszélést tartott a gazdasági kapcsolatokról, a kisebbségi kérdésről, a nemzetközi szervezetekben való együttműködésről. Aláírták a kereskedelem liberalizálásáról, a kölcsönös beruházások támogatásáról, a kettős adóztatásról, valamint az oktatás, kultúra területén való együttműködésről szóló dokumentumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5-6./

1994. március 3.

Kolozsváron a tanács febr. 26-i ülésén egy időszaki közügyi kiadvány megjelentetéséről döntöttek. Az RMDSZ-tanácsosok az érvényes előírásokra hivatkozva kérték, hogy magyar nyelven is tegyék közzé a határozatokat. Ennek megfelelően döntöttek. A szélsőnacionalisták újra akarják tárgyalni a döntést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

1994. március 3.

Máramaros megyében a magyar lakosok lélekszáma az 1992-es népszámlálás szerint 54 902 fő, az előző, 1977-es népszámláláshoz képest 6,3 százalékkal vannak kevesebben. A megyében jelenleg a magyar nemzetiségűek arányszáma 10,2 %. A megyében a legtöbb magyar Máramarosban él, a város 17,4 %-át teszik ki. A városok közül Felsőbányán él még sok magyar nemzetiségű. Többségben élnek magyarok Domokoson és Koltón. /Farkas E. Zoltán: Népszámlálás Máramarosban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

1994. március 4.

El kell oda jutni, hogy az állampolgárnak ne tartson levele fölbontásáról, telefonja lehallgatásától, de "az ehhez vezető útnak még csak az elején tartunk" - mondta Szabó Károly RMDSZ-képviselő, a parlamentnek a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ ellenőrzésére alakult bizottságának tagja. Amennyiben az állampolgárnak az a gyanúja, hogy levelét felbontják vagy telefonját lehallgatják, ehhez a parlamenti bizottsághoz fordulhat. Jelenleg nem lehet teljesen kizárni, hogy az SRI lehallgatja a telefonokat, a postának sincs erre vonatkozó törvénybe foglalt kötelezettsége. A levéltitokra vonatkozóan már vannak rendelkezések. Szabó Károly elmondta, hogy ő is kapott felbontott borítékot. A törvény változtatásra szorul, hogy a posta felelős legyen a szolgáltatásért. /Orient Expressz (Bukarest), márc. 4-10./

1994. március 4.

A középületekkel kapcsolatban valamennyi magyarlakta városnak megvan a maga sérelme. Csíkszeredában a város pénzéből 1942-ben épült Városi Szállodát a csendőrség kezére játszották. Az első licitáláskor a legmagasabb ajánlott összeg 60 millió lej volt, ez nem érte el a kért 80 milliót. Később a csendőrségnek adták az épületet 47 millióért, a második licitálásról nincs dokumentum. Hajdú Gábor RMDSZ-képviselő szerint meg kell szerezni a telekkönyvet és revindikációs pert kell indítani, az adás-vételi szerződés hatálytalanítási kérelmével. /Orient Expressz (Bukarest), márc. 4-10./

1994. március 4.

A bankrendszer számára nincs kialakított jogi keret, hiányzik a devizatörvény, a létező szabályozások sem működnek, ismertette a jelenlegi helyzetet Vida Gyula képviselő. A bankok igazgatótanácsaiban, továbbá az állami számvevőszékben nincs magyar nemzetiségű, az információzárlat hatékony. Fontos lenne, mondta, hogy a jövőben az ország gazdasági-pénzügyi irányító intézményeiben magyarok is legyenek, enélkül nem lehet ellátni a magyarság gazdasági érdekvédelmét. /Orient Expressz (Bukarest), márc. 4-10./

1994. március 4.

Nehézkes a törvénytervezetek, interpellációs szövegek, sok kilónyi papír kezelése, régebbi anyag visszakeresése, számítógépes megoldás segítene, mondta el Zsigmond László, az RMDSZ-frakció képviselőházi titkára. A jelenlegi hatalom igyekszik a számítógépek beszerzését megakadályozni. /Orient Expressz (Bukarest), márc. 4-10./

1994. március 4.

Szélsőséges politikai tömböt akarnak létrehozni a nacionalista pártok, Funar kezdeményezésére. A szövetségre kész a Moldáviából áttelepült Mircea Druck által vezetett Nemzeti Kiteljesítési Párt. /Magyar Hírlap, márc. 4./

1994. március 4.

Márc. 3-án és 4-én Athénban ülésezett az Európai Demokratikus Unió 55. vezető tanácsa, amelyen az RMDSZ-t Bodó Barna politikai alelnök képviselte. Az RMDSZ teljes jogú tagja az EDU-nak. Bodó Barna javaslatot terjesztett elő a kisebbségek helyzete és az európai stabilitás témakörének EDU-szinten történő tanulmányozására vonatkozóan. /RMDSZ Tájékoztató, 236. sz., márc. 8./

1994. március 4.

A Teleki László Alapítvány tudományos intézetei - a Magyar Külügyi Intézet és a Közép-Európa Intézet - információval való ellátására hozta létre 1992-ben a könyvtár és dokumentációs szolgálatát. Dippold Péter, a könyvtár igazgatója ismertette eddigi tevékenységüket. Két kutatási programot indítottak el. Az egyik az EtnoGraf térképadatbázis, amely a Kárpát-medence etnikai megoszlásáról ad teljes képet. A másik a magyar kisebbségi intézményrendszert térképezi fel. /Magyar Nemzet, márc. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-164




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék