udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 121 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-121 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1994. augusztus 1.

Az Erdélyi Történelmi Múzeum közleményben tudatta, hogy aug. 2-án megkezdi a város központjában az ásatásokat. Virgil Ardeleanu alezredes, Kolozsvár rendőrparancsnoka figyelmeztető közleményben bejelentette, hogy "ne engedjenek a provokációknak", felkészültek a leghatározottabb lépésekre. A tudósítóknak elmondta, hogy a felszerelés alatt könnyfakasztó gránátokat, vízágyúkat és gépfegyvereket ért. Ez a fenyegetés nem riasztotta vissza a magyar történelmi egyházak vezetőit, akik bejelentették, hogy ha szükséges, tiltakozni fognak az ásatások színhelyén. Az RMDSZ közleménye szerint az ásatásokat politikai diverziónak, magyarellenes provokációnak tartja, ezért a nemzetközi fórumokhoz fordul. /Népszabadság, aug. 2./

1994. augusztus 1.

A The Washington Times tudósít Romániáról, a súlyos gazdasági gondokról, a román-magyar határ zsúfoltságáról. Kolozsváron a nacionalista Funar polgármesternek útjában áll a város főterén álló Mátyás-szobor, egy magyar király szobra. A szobor eltávolítása érdekében ásatásokat szorgalmazott a téren, azonban a minisztérium ezt megtiltotta. /David B. Ottaway: Post-Communist Country A Pre-Industrial Time Warp. = The Washington Post, aug. 1./

1994. augusztus 2.

Kolozsváron aug. 2-án megkezdődtek a régészeti próbaásatások. Rendőrök jelenetek meg a téren. Dél felé az RMDSZ közleményében jelentette be, hogy fenntartásait nem adta fel, de eláll a polgári engedetlenség szándékától. A téren megjelentek előtt felolvasták a közleményt, majd a tömeg békésen szétoszlott. /Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének közleménye: Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 3., Népszava, Magyar Nemzet, aug. 3./

1994. augusztus 2.

Aug. 2-ától a zsil-völgyieket leszámítva gyakorlatilag az ország minden szén-és rézbányája leállt. Százezres tömegek kapcsolódtak a sztrájkba. Tirgu-Jiuban tízezren néznek farkasszemet a rendfenntartókkal. Több szakszervezeti vezető éhségsztrájkba lépett. /Magyar Nemzet, aug. 3./

1994. augusztus 2.

Katona Ádám, az RMDSZ Udvarhely széki alelnöke, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szóvivője kiállt amellett, hogy állítsák vissza Udvarhely megyét. Nem fogadta el azt az ellenérvet, hogy ez lehetőséget nyújtana újabb románosításra. /Új Magyarország, aug. 2./

1994. augusztus 2.

A Keresztény Szót 1990-ben alapítottuk Bajor Andorral, Fodor Sándorral és Czirják Árpáddal, emlékezett a kezdetekre Jakab Gábor főszerkesztő. 1991. októbertől új formátumban jelent meg a lap, 16, 24, majd ez év második felétől 32 oldalon. A Keresztény Szó folyóirat ötezer, a Vasárnap hetilap 17 ezer példányban lát napvilágot,. A két kolozsvári katolikus lap szerkesztői ugyanazok: Bodó Márta, Jakabffy Tamás és Jakab Gábor. /Új Magyarország, aug. 2./

1994. augusztus 3.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozott a Horn Gyula miniszterelnökkel folytatott tárgyalásáról. Fontosnak tekinti a kapcsolattartást, jelezte Markó Béla. Az "alapszerződés kérdésében kívánatosnak tartjuk, hogy mind a magyar, mind a román külügyminisztérium partnernek tekintsen bennünket." Egyértelműen kijelentettük, hogy szükség van a Határon Túli Magyarok Hivatalára, mondta. "Horn Gyula a találkozón jelezte, hogy mi nem vagyunk kellőképpen informálva. Ez igaz, hiszen például arról sem volt információnk, mi hangzott el a román parlamenti küldöttséggel folytatott szegedi megbeszélésen." Arra a kérdésre, hogy eddig érvényesültek-e politikai szempontok a magyarországi támogatások esetében, azt válaszolta: "Nincs tudomásom róla, hogy eddig politikai vagy pártérdekek szerint történt a támogatás." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 3./ Szegedi találkozó: Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt /MSZP/ elnöke 1994. ápr. 14-én Szegeden találkozott Oliviu Ghermannal, a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja elnökével. A találkozó a román fél kérésére jött létre. Történelmi megbékélésre van szükség a két ország között, mondta Horn Gyula a tárgyalás után. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. ápr. 16-17./

1994. augusztus 3.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt Horn Gyula miniszterelnök júl. 11-i levelére. Nagyra értékelte, hogy az új kormány a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikája kialakításakor "változatlanul konzultálni kíván a kisebbségi magyar szervezetekkel és pártokkal". Duray Miklósra is hivatkozva rámutatott: "a magyar kisebbségek ügye a megkötendő államközi szerződésnek nem csupán valamely kiemelt "függeléke", hanem ezen túlmenően: az érdekelt nemzetek általános megbékélésének alapvető összetevője." Sütő Andrást idézve kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy "Magyarország és szomszédai viszonylatában már megértek volna a feltételek a történelmi megbékélésre." Az alapszerződés megkötése elé szinte áthidalhatatlannak tűnő elvi akadályok tornyosulnak, amelyek az egyes országok alkotmányában rejlenek, ilyenek az "államalkotó nemzet", az "egységes nemzetállam" fogalmak, amelyek eleve diszkriminatív jellegű jogi következményekkel sújtják a nemzeti kisebbségeket. Üdvözli a kabinet ellenzéki pártokkal való párbeszédre irányuló törekvését, másfelől szintén a konszenzust szorgalmazza a szomszédos országok legitim magyar pártjaival és képviseleti szerveivel. Ez "többet jelentene szervezeteink véleményének puszta figyelembevételénél, mint a kormányprogram fogalmaz." Éppen ezért javasolja a magyar-magyar közmegegyezésre egy szakmai és érdekegyeztető fórum létrehozását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3., a magyarországi sajtó nem közölte a levél szövegét, ehelyett tartalmát Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője ismertette: Magyar Nemzet, aug. 2./

1994. augusztus 3.

Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform szóvivője Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügyminiszterhez írt nyílt levelében emlékeztetett: 1992. máj. 1-je óta annyiszor közreadott felhívásukban kérték, Chiuzbaian miniszter és a főügyész forduljon a törvényszékhez Cseresznyés Pál szabadlábra helyezése érdekében, továbbá a hét székelyföldi elítélt perének újratárgyalása ügyében. Összegyűjtöttek 27 952 hiteles aláírást a kérés alátámasztására. Románia érdeke, hogy ezek az Európa Tanács által is kifogásolt perfolyamatok méltó módon befejeződjelek. Nem gyilkosokat védünk, hangsúlyozta, "hanem gyilkosságok ürügyén politikai célzattal elítélt embereket, a romániai magyar nemzeti közösség tagjait." Katona Ádám idézett az 1992-es aláírásgyűjtő felhívásból: "A román-magyar megbékélés feltétele a népünk ellen elkövetett durva jogsértések orvoslása." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 3./

1994. augusztus 3.

Katona Ádám Koncepciós perek Romániában címmel összefoglalta a zetelaki és oroszhegyi lakosok perét, részletezte a perbefogottak sorsát, kálváriáját. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 3./

1994. augusztus 3.

Az RMDSZ közleményben jelentette be, hogy a nemzetközi közvéleményhez fordul a Mátyás-szobor ügyében, mert a próbaásatás politikai szándékokat takar és a kezdeményezők nem mondtak le magyarellenes, kultúraellenes céljaikról. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 3./

1994. augusztus 3.

A nagy többségében magyarokból álló Megyei Tanács Hargita megyében gyakran kerül olyan helyzetbe, hogy nem tudja érvényesíteni akaratát. Az oktatásügy például nem tartozik hozzájuk, hanem a prefektúrához, a rendőrség ügyeibe szintén nem szólhatnak bele. Csíkszeredán az ortodox püspökség létrehozása politikai döntés volt, nyilatkozta Sántha Pál megyei tanácselnök. /Új Magyarország, aug. 3./

1994. augusztus 4.

Az alapszerződésben a határgarancia-követelés "tulajdonképpen egy burkolt gyanúsítás, koholt rágalom, mely azt sugallja, hogy Magyarországnak revizionista, irredenta szándékai vannak" - állapította meg Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a vele készült interjúban. "Meggyőződésem, hogy a román kormány hallgatólagosan, ha nem titkos utasítások útján, mögötte áll a Funar-féle diverziónak. Ezt a feltételezést alátámasztja az a tény, hogy a Vacaroiu-kabinet bennünket, magyarokat vádolt társadalmi engedetlenségi mozgalmunk miatt. A kolozsvári megmozdulásainkat a főtér védelmében törvényellenes bűncselekménynek minősítette." "Újra az áldozatokat kiáltják ki bűnösnek." /Magyar Fórum, aug. 4./

1994. augusztus 4.

Tőkés László püspök úgy tudja, hogy a júl. 16-án Triesztben tartott magyar-román találkozón a román fél felvetette, milyen visszhangot váltana ki, ha az ősszel esedékes püspökválasztás során személye megválasztásának esetleges megakadályozása. Ez jelzi a posztkommunista-nacionalista román hatalom restaurációs törekvését. Széleskörű propaganda- és diverziós hadműveletek folynak ellene /zsinati panaszok, Transsylvania Alapítvány, cigány-diverzió, hazai és külföldi lapokban indított sajtóhadjárat/. /Tőkés László: Tájékoztatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4., Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

1994. augusztus 4.

Murvay Miklós élesen kirohan Tőkés László püspök ellen, felsorolva bűneit, így a Transsylvania Alapítvány gazdasági ügyeinek elhanyagolása, az etnikai tisztogatás szóból a "szellemi" jelző kihagyása, a magyar médiaháborúban, a magyarországi választási kampányban való "agresszív részvétel", stb. Ugyancsak vehemensen elmarasztalja a cikkíró Katona Ádámot is. Murvay szerint a két nép közötti megbékélésre van szükség, kézfogásokra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

1994. augusztus 4.

Romániában nincsenek magyarok, itt mindenki román állampolgár, helyesítette a Magyar Narancs riporterét Georghe Funar kolozsvári polgármester, amikor nyilatkozott a budapesti hetilapnak. Az RMDSZ-nek nincs jogi alapja ahhoz, hogy beleszóljon az ásatásokba. Az RMDSZ Budapestről kapja az utasítást, hogy provokáljon etnikai konfliktust, magyarázta Funar. /Magyar Narancs, aug. 4./ A Magyar Narancs megszólaltatta Bogdan Cerghizan kolozsvári tanácsi képviselőt is, aki elítélte Funar tevékenységét, mert az Ceausescu nacionalista politikájának folytatása. /Magyar Narancs, aug. 4./

1994. augusztus 4.

Csernátonban 1973 óta működik a népfőiskola, akkor még csak nyári táborozásnak lehetett nevezni. Minden évben ápr. 15-én nyitnak a múzeumot is vezető Haszmann testvérek, és nov. 15-én zárnak. /Magyar Nemzet, aug. 4./

1994. augusztus 4.

Magyarországon Csáfordjánosfán rendezték meg a Magyar Gyermekek Világtalálkozóját, nagyon sok cserkészcsapat képviselői is eljöttek a magyarlakta vidékekről. A találkozó a Forráshely Alapítvány támogatásával jött létre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

1994. augusztus 4.

Ünnepélyes, diadalittas írásokkal emlékezett meg több bukaresti napilap a román csapatok 1919. aug. 4-i Budapestre bevonulásának 75. évfordulójáról. /Magyar Hírlap, aug. 5./

1994. augusztus 4.

Az Unitárius Világszövetség /IARF/ háromévenként rendez kongresszust. Most Kolozsváron tartotta Vallás és emberi jogok témájú európai konferenciáját. Az IARF /International Association for Religious Freedom/ 94 éves fennállása óta hirdeti Dávid Ferenc eszméit. Tagjai nemcsak unitáriusok, hanem mindazok, aki hisznek abban, hogy egy az Isten. Az unitáriusokon kívül mintegy hétmillió buddhista is tagja a szervezetnek, Dr. Erdő János, az Unitárius Egyház főjegyzője elmondta, hogy nem tagjai a Protestáns Világszövetségnek, mert nem hisznek abban, hogy Jézus Isten és Megváltó. Az IARF Konferencia nyilatkozatot adott ki, ebben szerepel, hogy Románia elfogadta a nemzetközi egyezményeket, ennek ellenére Romániában "az egyéni és kollektív jogok tiszteletben tartása mégsem valósul meg". Kérik a kormányt, hogy a törvény igazságos elveit terjesszék ki a "nemzeti és vallási kisebbségekre is." A konferencia támogatásáról biztosította "az elkobzott egyházi javak visszaadását vagy kárpótlását, a gyermekek anyanyelven való nevelését, a vallási és kulturális műemlékek, a vallási közösségek jogainak törvény előtti egyenlő védelmét." /Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-121




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék