udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 266 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-266 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1995. január folyamán

Miért éppen Tőkés László? - tette fel a kérdést Dr. Ernyes-Tóth Zoltán. A püspök elleni támadás 1992-től erősödött fel, amikor az RMDSZ Kolozsváron a belső önrendelkezés elvéről határozott. A vörös posztó az autonómia. /Kapu, jan./

1995. január folyamán

A Julianus Alapítvány 1994. dec. 30-án Csíkszeredában, a Szent József kápolnában ökumenikus istentisztelet keretében tartotta díjkiosztó ünnepségét. A szórványmunkában, közönségszervezésben kitűntek közül az alapítvány Böjte Csaba /Déva/ ferences szerzetest jutalmazta, aki létrehozta a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumot, hogy biztosítsa a hátrányos helyzetű tanulók anyanyelvű oktatását. /Hunyadvármegye (Déva), jan./

1995. január folyamán

Takács Ferenc ismertette Miskolczy Ambrus professzor tanulmánykötetét: Eszmék és téveszmék. Kritikai esszék a román múlt és jelen vitás kérdéseit tárgyaló könyvekről /Bereményi Kiadó, ELTE BTK Román Filológiai Tanszék, Budapest, 1994./. A könyv olyan kérdéseket próbál megvilágítani, amelyek nemzedékek sorát foglalkoztatták, mint például: a román nép eredete, Dracula öröksége, az erdélyi fejedelemség és a román vajdaságok viszonya, a görög katolikus vallás és az ortodoxia, stb. /Kapu, jan./

1995. január folyamán

A romániai börtönök, gulágok történetét nem dolgozták fel, állapítja meg Tófalvi Zoltán /Marosvásárhely/, ezért fontos az Emberi Jogokat Védő Liga /LADO/ kezdeményezése, hogy a "kommunizmus perét" nem lehet tovább halogatni. Nem leszámolásról van szó, hanem a tények, a gyilkosságok pontos feltárásáról. A kisebbségi létben ebben az időszakban a gazdasági önállóság, az egyházi és világi intézmények utolsó bástyáit is lerombolták. Ez az időszak jelentette a döntő lépést Erdély etnikai térképének átrajzolására, a közel 2,5 milliós román tömeg betelepítésével. A LADO országos alelnöke és Maros megyei elnöke, Sipos János tanár - akit halálosan megfenyegettek - ezért harcol a gyilkosok megnevezéséért és az ártatlanul kivégzettek névsorának összeállításáért. Maros megyében elkészítették az 1949-ben kivégzettek névsorát. Közöttük van Sántha József, Vadasd falu kántortanítója, akit 1949-ben megkínoztak és agyonlőttek. Feleségét /a többi elhurcolt, megölt feleségével együtt/ elhurcolták Cernavodába, onnan Sántha József özvegyét Mircea Voda faluba. Az asszony szalmán aludt, egész nap dolgoztatták őket, télen fűtetlen szobákban fagyoskodtak. Hét és fél évig szenvedett az asszony ilyen körülmények között, majd Dicsőszentmártonban jelöltek ki számára kényszerlakhelyet, ahonnan csak a hatvanas években térhetett haza. /Kapu, jan./

1995. január 31.

A magyar-román kapcsolatok mélypontra jutása mindkét félnek rossz, de a FAZ szemleírója, Matthias Rüb szerint Románia a vesztes, hiszen a jövőben nehéz lesz Magyarországra ragasztani a rendezés megakadályozásának vádját. /Frankfurter Allgemeine Zeitung, jan. 30., ism.: Magyar Nemzet, jan. 31./

1995. január 31.

Zilahon a városi tanács jan. 31-i üléséről tiltakozásul kivonultak a magyar tanácsosok, mert a helyi román lapokban Zilah polgármestere az RMDSZ-t támadó, magyarellenes nyilatkozatot írt alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

1995. január 31.

Jan. 26-án Budapesten először mutatkozott be az újjáalakult Erdélyi Múzeum Egyesület /EME/, a Collegium Budapest várbeli előadótermében tudományos ülésszakot tartottak. Az erdélyi előadók között szerepelt Benkő Samu, Tövissi József, Kovács András, Sipos Gábor, Tonk Sándor, Wolf Rudolf és Nagy György. - Az 1990-ben újjáalakult EME nem kapta vissza könyvtárát és gyűjteményeit, az államtól támogatást sem kap. A segítséget az alapítványok adják, elsősorban az Illyés Alapítvány, emellett az anyaországban 1990-ben létrejött Mikó Imre Alapítvány. - Hozzá kell látni az erdélyi magyar tudományos intézményrendszer kiépítéséhez, egy kétmilliós nemzetiségnek erre szüksége van, állapította meg Benkő Samu, az EME elnöke. - A kolozsvári egyetemen 1994-ben beindult a magyar nyelvű geológusképzés, nyilatkozta Tövissi József, a Kolozsváron 1989-ben nyugdíjazott földrajz- és geológiaprofesszor, aki jelenleg óraadóként Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön, a Hyperion távoktató főiskolán tanít. /Magyar Nemzet, jan. 31./ A meghívón felsorolták az előadások címeit.

1995. január 31.

Román nacionalizmus című vezércikkében a Le Monde későinek és kevéssé meggyőzőnek nevezte Iliescu államfő jan. 30-i, Funar szélsőséges állásfoglalását elítélő kijelentéseit. Az RMDSZ elleni szélsőséges kampány akkor indult, amikor a kormánypárt és három szélsőséges, élesen magyarellenes szervezet együttműködési megállapodást kötött. E mesterséges vita mögött a hatalom folytatja a nagyvárosok polgármestereinek leváltását. A magyar "szeparatizmus" veszélyéről szóló híreket fenntartva megakadályozzák a decentralizálást. /Le Monde, jan. 31., MTI/

1995. január 31.

Romániának jó esélye van az EU-hoz és a nyugati biztonsági szervezetekhez való majdani csatlakozásra, ami rendbe teszi a gazdaságot, jelentette ki a Bukarestbe érkezett Rühe német védelmi miniszter. Volker Rühét fogadta Iliescu elnök. - Románia és az EU társulási megállapodása febr. 2-án lép hatályba. /MTI/

1995. január 31.

Az ET parlamenti közgyűlésén jan. 31-én a képviselők bírálták az elfogadott kisebbségvédelmi keretegyezményt: gyenge a szövegezése, nem elég szigorú a végrehajtási mechanizmusa. Elfogadtak egy ajánlást, egy kiegészítő jegyzőkönyvet. A dokumentum az érintetteknek és magánszemélyeknek is lehetővé tenné, hogy sérelem esetén az Emberi Jogok Bíróságához forduljanak. Ezt az ajánlást az ET miniszteri tanácsának is jóvá kellene hagyni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./A közgyűlésen Frunda György RMDSZ-szenátor síkraszállt az ET 1201-es ajánlása mellett, majd ismertette a kormánypárt és szövetségeseinek az RMDSZ elleni támadását, az RNEP követelését, hogy hajtsanak végre etnikai tisztogatást a hadseregben, az igazságszolgáltatásban, továbbá a kormány felszólítását, hogy az RMDSZ oszlassa fel a Szövetségi Képviselők Tanácsát /SZKT/ és az Önkormányzati Tanácsát. Mindezek miatt szükség van a keretegyezmény kiegészítésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ Frunda György az ET különböző fórumain bemutatta a romániai politikai diverzió dokumentumait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

1995. január 30.

Hrebenciuc kormányfőtitkár budapesti látogatása kudarc volt, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung, sem Göncz Árpád köztársasági elnök, sem Horn Gyula miniszterelnök nem fogadta őt. Ennek hátterében Chiuzbain igazságügy-miniszternek az RMDSZ betiltását követelő lépése áll. - A kapcsolatok lehűlésétől mindkét fél szenved. A szocialista-liberális kormánynak szem előtt kell tartania, hogy a határon kívül élő hárommillió magyar érdekében való fellépés a magyar külpolitika egyik prioritásának kell maradnia. A tulajdonképpeni vesztes Románia. Nehéz lesz elhitetni a nemzetközi közvéleménnyel, hogy a kapcsolatok rendezésében mutatkozó nehézségekért egyedül Budapest vonható felelősségre. A két ország alapvető érdeke a problémák megoldása, ha csatlakozni akarnak az EU.hoz és a NATO-hoz. /Matthias Rib: Zwischen Budapest und Bukarest. = Frankfurter Allgemeine Zeitung, jan. 30./

1995. január 30.

Bill Clinton amerikai elnök jan. 30-án fogadta Mircea Snegur moldovai elnököt és bejelentette, hogy újabb 27 millió dolláros támogatást nyújtanak a moldáviai reformok végrehajtására. Ezzel 200 millió dollárra emelkedett az 1992-től Moldovának nyújtott amerikai támogatás összege. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

1995. január 30.

Volker Rühe német védelmi miniszter Gheorghe Tinca védelmi miniszter meghívására jan. 30-án Bukarestbe érkezett. A vendég támogatásáról biztosította Románia euroatlanti integrációját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

1995. január 30.

A Határon Túli Magyarok Hivatala szervezésében Lábody László címzetes államtitkár, a HTMH elnöke vezetésével jan. 30-án megalakult a szociális és egészségügyi munkacsoport. A tanácskozásra meghívták az érintett tárcák és számos társadalmi szervezet képviselőit is. A munkacsoport egy hónap múlva a határon túli magyar egészségügyi dolgozók képzésének, továbbképzésének lehetőségeit vizsgálja meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

1995. január 30.

1990 márciusában megszervezték Marosvásárhelyen a pogromjellegű zavargásokat, írja Szász János, azóta "több-kevesebb hevességgel folyik az RMDSZ legútszélibb rágalmazása, megbélyegzése mint országdaraboló, irredenta, revizionista, a román nemzet elveszejtésére törekvő erő." A fő "érv" az alkotmányellenesség. "Elsőként és ismételten maga az államelnök hangoztatta. Tőle vette át az egész arcvonal." A liberális politikusok is beálltak a koncertbe. A Polgári Szövetség Pártja megszakította kapcsolatát az RMDSZ-szel. Az ellenzéki napilap, a Romania Libera vezércikkírója, Anton Uncu antidemokratikus /mert etnikai alapon szerveződött/, revizionista pártnak mondja az RMDSZ-t, hozzátéve: "mintha két országról lenne szó: egy románról és egy magyarról." - Szász János esküszik rá, az RMDSZ betiltását szorgalmazó Chiuzbain igazságügy-miniszternek haja szála sem fog görbülni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

1995. január 30.

Jan. 30-án ülésezett a Demokratikus Konvenció /DK/ tanácsa. Az ülésen az RMDSZ jelen levő vezetői kérésére megtárgyalták a szövetség elleni támadások nyomán kialakult politikai helyzetet. Az ülés után a DK nyilatkozatot adott ki. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 31., 461. sz./ A nyilatkozat a kisebbségi kérdés rendezésének alapjaként a gyulafehérvári nyilatkozatot és az ET dokumentumait jelölte meg. Az RMDSZ Önkormányzati Tanácsa "nem sérti az ország egységét és integritását." Az interetnikai kérdéseket parlamenti úton kell megoldani. A belpolitikai feszültség Románia elszigetelődéséhez vezet. Az RMDSZ és a DK egyes tagjai közötti nézetkülönbségek nyílt elemzésére munkacsoport alakult. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 1., MTI, Népszava, jan. 31./ A Liberális Párt`93 vezetőinek nem tetszik a DK közleménye, Horia Rusu ellenzi az RMDSZ-szel kötött "fegyverszünetet". /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 2./

1995. január 30.

Iliescu elnök jan. 30-án elítélte mind az RMDSZ, mind a Funar vezette RNEP egyes vezetőinek "szélsőséges, nacionalista" nyilatkozatait, úgy vélte, hogy ennek eredete az RMDSZ "legutóbbi akcióiban" keresendők. Szóvivője, Traian Chebeleu által ismertetett állásfoglalásában az elnök ismét a jogállam intézményeinek fellépését helyezte kilátásba az RMDSZ Önkormányzati Tanácsával szemben. Iliescu felszólította a magyar lakosságot: ne hagyja magát belevonni az RMDSZ-vezetők egyes "szűk és beteges nacionalizmustól megszállott" tagjai kezdeményezte folyamatokba. /MTI, AP, Új Magyarország, Magyar Hírlap, jan. 31./

1995. január 29.

Traian Chebeleu elnöki szóvivő 29-i tévényilatkozatában közölte, hogy Iliescu elnök elvetette Funar felszólítását, hogy a székelyföldi megyékben vezessen be szükségállapotot és intézzen beszédet a nemzethez. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 31., MTI/Teodor Ardelean, Funar pártjának /RNEP/ alelnöke elhatárolta magát Funar pártelnök más népet sértő nyilatkozataitól, ugyanakkor megismételte, hogy az RMDSZ fellépése súlyosan sérti az alkotmányos előírásokat. - Doru Ioan Taracila belügyminiszter kijelentette: "Az RMDSZ nem képviseli a romániai magyarokat." Ez egy kisebbségi csoport, amely nem veszélyezteti a nemzetbiztonságot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

1995. január 29.

A kolozsvári Interetnikai Dialógus Társaság döbbenten fogadta az RNEP Funar jegyezte közleményét. A közlemény sérti a romániai magyar etnikumot és a magyar államot, fasiszta stílusban fogalmazták meg /etnikai tisztogatás követelése, stb./. Az RNEP közleménye nemzet- és románellenes, ennek a pártnak a politikája elegendő alap törvényen kívül helyezésükhöz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

1995. január 28.

Visegrádon rendezett Média Közép-Kelet-Európában címen háromnapos /jan. 26-28./ tanácskozást a Friedrich Naumann Alapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ és a Magyar Televízió. Az alkotóműhelyek között akarnak szorosabb kapcsolatot teremteni. A vitaindítót Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese tartotta, aki a Kurír kérdésére elmondta, hogy ebben a témakörben ez a második rendezvényük, az első Székelyudvarhelyen volt 1994. nov. 26-28-án. A mostanin minden közép-kelet-európai magyar médium képviselője részt vesz. - A HTMH koordináló tevékenységet akar folytatni. /Kurír, jan. 26./ A résztvevők megállapították, hogy az alapszerződés megkötése nem kötelező feltétele az Európai Unióba való belépésnek. Szőcs Géza szerint ahhoz, hogy ne ismétlődhessen meg az 1990-es marosvásárhelyi tragédia, információk szükségesek. /Népszabadság, jan. 27./ Szent-Iványi István államtitkár elmondta, hogy a kormány egymással egyenrangú kérdésként kezeli az európai integrációs törekvést és a határon túli magyar kisebbség helyzetét. - Törzsök Erika kifejtette, hogy a határon túli médiák mind Budapestre függesztik szemüket, azonban nincs elegendő pénz. Fontos lenne, hogy bizonyos európai /pl. Phare-program/ pénzekhez is hozzájussanak a médiák, jelentette ki. /Magyar Nemzet, jan. 30./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-266




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék