udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 197 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-197 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1995. november 30.

Napvilágot látott dr. Fodor Ferenc kilyénfalvi születésű, Marosvásárhelyen élő szemészprofesszor munkája: Kilyénfalva monográfiája. A könyv bemutatja a falu történtét, egyház- és oktatástörténetét, néprajzát, a népesség alakulását, mellékelve tájszavai szótárát, szólásmondásait, lakóinak 1994-es teljes jegyzékét. A kötetet nov. 26-án mutatták be Kilyénfalván. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

1995. november folyamán

Sz. Farkas Jenő tanulmányában írta, hogy Cioran volt az utolsó nagy öreg a "román származású francia írók" közül. Egy évtizeddel ezelőtt hunyt el a vallástörténész-író Mircea Eliade, tavaly a drámaíró Eugéne Ionesco, és most Cioran. - Az első világháború alatt Romániából érkezett Párizsba a dadaizmus egyik megteremtője, Tristan Tzara, majd a regényíró Panait Istrait és több avantgard költő. 1937 körül ösztöndíjjal került ki Párizsba Ionesco és Cioran. Mircea Eliade a háború után került ki Párizsba. Két évtized alatt, 1970 és 1990 között több mint kétszázszázötven író hagyta el Romániát. Az első világháború után a fiatal román gondolkodók az agresszív nacionalizmusban látták a kiutat. Mircea Eliade 1927-ben Szellemi útirány címmel vázolta fel az ifjú nemzedék programját. Szerinte a szellemnek szüksége van miszticizmusra. Ezek a fiatalok 1933 után Corneliu Zelea Codreanu vezette vasgárdista mozgalom szellemi vezéreivé váltak, megalkotva az "új nacionalizmust". A Vasgárda gondolata az "etnikai alapokra épülő állam", a kereskedelem románosítása és az idegengyűlölet. Mircea Eliade belépett a Vasgárda soraiba, támadott minden jelentősebb román írót, ugyanúgy tett Ionesco is. /Sz. Farkas Jenő: Az örök eretnek. Emlékezés Emil Cioranra/ Hitel (Budapest), nov./

1995. november 30.

Az RMDSZ sepsiszéki választmánya nyilatkozatban tiltakozott Traian Chebeleu elnöki szóvivőnek Tőkés Lászlóhoz írt válaszlevele minősíthetetlen hangja miatt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 30., 673. sz./

1995. november 30.

Iliescu államelnök amerikai látogatása nem volt sikeres, állapíthatta meg Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, felvetődött a legnagyobb kedvezmény kétségbevonása. Iliescutól megkérdezték amerikai sajtóértekezletén, hogy a fehér házbeli megbeszélésen szóba került-e a magyar kérdés. Az elnök ezt tagadta, holott a Fehér Ház egyik szóvivője kifejtette: a legnagyobb kedvezmény megadásának egyik feltétele a kétmilliós magyarság helyzetének javítása. Tőkés László amerikai útjáról elmondta, hogy egyik legfontosabb feladat a tájékoztatás és információcsere, mert még mindig sikeres a hivatalos román félrevezető politika. - A püspök alternatív megbékélési javaslatára kapott durva hangú válaszról elmondta: a levél arról tanúskodik, hogy a román hatalom részéről hiányzik a valódi megbékélés őszinte szándéka. Örömmel vette Markó Béla szövetségi elnök és az SZKT javaslatát támogató magatartását. - Alulról jövő kezdeményezés szép példáját látja a tanügyi törvény ellen tiltakozó ima- és böjtnapoknak. - A közelgő választással kapcsolatban a kifáradásra, a fásultságra figyelmeztetett. - Tőkés László javasolta az erdélyi, felvidéki és vajdasági magyarság érdekében az egész világ magyarságára kiterjedő aláírási akció megindítását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

1995. november 30.

A felfüggesztett országos méretű diáksztrájk kiújult, mert a diákok rájöttek, hogy a parlament elodázza a döntést. /Magyar Nemzet, nov. 30./

1995. november 29.

Rab István, aki Ceausescu idejében Kovászna megye első titkára volt, a Vocea Romaniei kormánylap nov. 20-i számában közölte Farkas Árpádhoz, a Háromszék főszerkesztőjéhez írt nyílt levelét, melyben védelmébe vette a Harmónia Alapítványt és visszautasította a személyét ért bíráló cikket, amely előzőleg a Háromszékben jelent meg, Simó Erzsébet tollából. Farkas Árpád Rab István levelének közreadása után válaszolt is. Emlékeztetett arra, hogy Rab István 1990-ben még magyarázkodott, mentegetőzött /A Háromszék 1990. márc. 2-10-e között hétrészes interjút közölt vele Robot voltam én is címmel/, most viszont már nyíltan támad. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./

1995. november 29.

A Beszterce Művelődési Alapítvány megalakulásakor, 1990-ben célul tűzte ki kölcsönkönyvtárak alapítását. Idén végre teljesült a terv. Az alapítvány elnöke, Sárkány Ferenc mutatta be a Beszterce városban létrehozott könyvtárat. A besztercei magyar iparosok közművelődési egyesületét erőszakkal megszüntették, székházát elvették, könyvtárát 1952-ben megsemmisítették: elégették. A 3795 kötetes könyvtár legnagyobb részét az Országos Széchényi Könyvtár biztosította: a Kölcsey Alapítvány által a Dunaújvárosi Könyvtár állományából átutalt 2929 kötetet, a többi is adományokból gyűlt össze. A Beszterce Művelődési Alapítvány 1,3 millió lejt költött a könyvtár bútorzatára. /Guther M. Ilona: Hátha ebből nem lesz máglya... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

1995. november 29.

Nov. 29-én Takács Csaba ügyvezető elnök vezetésével RMDSZ-küldöttség utazott a Vajdaságba, Szabadkára, hogy részt vegyen Csubela Ferenc /sz. Eszék, 1937. szept. 15. - Ómoravica, 1995. nov. 27./ volt VMSZ-elnök halála alkalmából rendezett emlékezésen. Takács Csaba tolmácsolta a romániai magyar nemzeti közösség együttérzését, majd részt vett Ómoravicán a gyászszertartáson. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 30., 673. sz./

1995. november 30.

Katona Ádám életveszélyes állapotban még mindig folytatja éhségsztrájkját. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés levélben fordult Iliescu elnökhöz, sürgetve a Katona Ádámnak adandó választ. /Magyar Nemzet, nov. 30./

1995. november 30.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az Erdélyi Magyar Kezdeményezés-platform testületének címzett levelében hangsúlyozta, hogy Katona Ádámnak Iliescuhoz írt levelében megfogalmazottakkal egyetértett, Bukarestben maga osztotta szét azt a román sajtó képviselőinek. Markó Béla szintén felvetette az államfőnek írt levelében a zetelaki elítéltek ügyét, az RMDSZ parlamenti frakciója közös nyilatkozatban kérte a jogtalanul elítéltek ügyének felülvizsgálatát, ezért nem érti a platform számonkérő levelét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 30. 673. sz./

1995. november 29.

Megjelent a Magyar Kisebbség (Nagyvárad) nemzetpolitikai szemle második száma, az alkotmányjogi helyzet Romániában témakörhöz tartozó írásokkal, dokumentumokkal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ Ebben a számban olvasható dr. Csapó I. József Székelyföld autonómia-statútuma, Katona Ádám Tézisek a magyar-román alapszerződés ügyében, a vitaindító írás Toró T. Tibor "Eredeti" demokrácia vagy "liberalizált" diktatúra. A dokumentumok között szerepel Románia 1923. évi, 1938. évi és az 1991. évi alkotmánya.

1995. november 29.

Gavril Iosif Chiuzbain igazságügyminiszter kérte a szenátus bizottságát, vonják meg Corneliu Vadim Tudor mentelmi jogát. Tudor ellen legalább kilenc per indulhatna, ha megvonnák tőle a mentelmi jogot. Miért éppen most határozta el magát Chiuzbain? Közeledik az elnökválasztás és C. V. Tudor elnökjelöltnek mondja magát. Tudor elmondta: Chiuzbain igazságügyminiszterre nagy nyomás nehezedett Iliescu elnök és az SRI vezetője, Magureanu részéről, ezért döntött a mentelmi jog felfüggesztése mellett, írta Zsehránszky István. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

1995. november 29.

Erdélyi körútjának második napján Lábody László, a HTMH elnöke Nagybányán találkozott Nagybánya területi RMDSZ kibővített elnökségével, majd Zilahon az RMDSZ Szilágy megyei székházában Kozma Sándor megyei RMDSZ-elnök fogadta, ahol fórumot tartottak. Nov. 29-én Lábody Lászlót Marosvásárhelyen Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnökével tárgyalt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 29./

1995. november 29.

A Bihari Napló felelős kiadója, Szilágyi Aladár interjút készített Traian Chebeleu elnöki szóvivővel, aki Nagyváradon védte meg doktori disszertációját /Az ENSZ szerepe az államok közötti viszályok rendezésében, a rendezés dinamikája és távlatai/. Tőkés László javaslata igen kemény reagálást váltott ki, jegyezte meg Szilágyi Aladár. Chebeleu hangsúlyozta, hogy mindaz, amit elmondott, az elnök véleménye, amelyet ő tolmácsolt. Amennyiben a kormány leülne az RMDSZ-szel tárgyalni, "akkor elismernénk, hogy az RMDSZ a magyar kisebbség egyetlen legitim képviselője. Holott szó sincs ilyesmiről!" Rajta kívül más magyar szervezetek is léteznek, állította Chebeleu. Azt is kijelentette, hogy a "tanügyi törvény az RMDSZ-javaslatok nagy részét beillesztette szövegébe." Szerinte meg tudnának egyezni, ha az RMDSZ dokumentumaiból eltűnne az autonómia követelése. /Doktoravatásról: Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 28., interjú: /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./

1995. november 28.

A nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület ülésén Nagy György József elnök ismertette a közeljövőre vonatkozó és az 1996. évi terveket. Ötéves hallgatás után újjászerveződött az Arany János Irodalmi Kör. Mikó Imre lelkész elmondta, hogy aug. 3-11-e között zajlanak majd a Református Világtalálkozó nagyszalontai rendezvényei. Erre az alkalomra tervezik a városalapító Bocskai István fejedelem egészalakos szobrának felállítását. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 28./

1995. november 28.

Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója elkészítette Háromszék szellemi térképét, összegyűjtve azokat, akiknek emlékét nem örökítették meg. A székelyföldi városok között Sepsiszentgyörgy áll a legrosszabbul. Kónya Ádám szerint a Mikó Kollégium előtt kellene felállítani az alapító gróf Mikó Imre szobrát, a megyei képtár előtt Gyárfás Jenő festőművész szobrát, a főtér parkjában pedig a világháborúk minden áldozatának emlékműve lenne, magyar, román, orosz és héber nyelvű feliratokkal. /B. Kovács András: Múlt, ízlés és szobor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

1995. november 28.

Elkészült az RMDSZ művelődési főosztályának jövő évi programja, a romániai magyarság közművelődésének forgatókönyve. Erről tájékoztatott Kötő József ügyvezető alelnök. "Az önszerveződő egyesületeket profiluk szerint továbbra is szövetségbe igyekszünk tömöríteni, mert ez teremti meg a minőségi kultúra feltételeit" - fejtette ki. Például a Romániai Magyar Dalosszövetség ellátja a kórusokat megfelelő zenei anyaggal, találkozókat, szakmai továbbképzéseket szervez. - Pályázatot írtak ki egy kultúrát támogató részvénytársaság üzleti tervére. Napvilágot látott nemzetközi terjesztésre szánt ötnyelvű kiadványuk az elkobzott egyházi javakról. Készítik az elkobzott közületi vagyonok listáját. A jövő évi tervek között szerepel a honfoglalással kapcsolatos tudományos ülésszak Temesváron, a cserhalmi ütközet emlékére Szent László szobor avatása Cegőtelkén, aug. 20-án, Nagykárolyban Károli Gáspár szobrának felállítását tervezik. Tamási Áron halálának 30. évfordulóján megrendezik a romániai magyar írók első vándorgyűlését. - A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság kezdeményezésére a világból 2000 vezető értelmiségi aláírásával kérte az UNESCO mellett működő ICOMOS-t, hogy nyilvánítsák a világörökség részévé Kolozsvár főterének műemlék-együttesét. A román ICOMOS elutasította a kérést, viszont a nemzetközi ICOMOS főtitkára Kolozsvárra fog látogatni. /Miklós László: Országmegtartó erőnk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

1995. november 28.

Tovább duzzadt a kőrösfői Vasvári Pál-emlékoszlop körüli botrány. Az ügyben eddig négy tárgyalás zajlott le: a megyei tanács kihágási jegyzőkönyvet állított ki Kovács László polgármester ellen, mert nem bonttatta le a kopjafát, és Péntek László kőrösfői RMDSZ-elnök ellen, amiért a kopjafa-állítást megszervezte. Ezeket a jegyzőkönyveket később a bíróság megsemmisítette. A harmadik perben a kőrösfői helyi tanács kérte a bíróságot, kötelezze az RMDSZ-t a kopjafa lebontására. Nov. 24-én volt az első tárgyalás, a következőt januárra tűzték ki. A negyediket a prefektúra indította: kötelezzék a községi tanácsot az emlékmű lebontására. Első fokon a megyei törvényszék jóváhagyta a prefektúra kérését. Az ítélet nem jogerős, a községi tanács fellebbezést nyújtott be. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

1995. november 28.

A román védelmi illetékesek a székelyföldi és partiumi katonai jelenlét növekedését a fegyveres erők belső diszlokációjával indokolják. Laktanyák épülnek Nagyszalontán, Nagykárolyban és Szatmárnémetiben. Egy-egy kisváros esetében a 400-500 fővel megnövelt katonai jelenlét a román politikai erőket segíti a jövő évi helyhatósági választásokon, meghiúsítva a magyar polgármester megválasztását. Székelyudvarhelyre 1500 fős erőt telepítenek. - A rendőrség és csendőrség esetében a létszámnövekedés ellenőrizhetetlen. /Magyar Hírlap, nov. 29./

1995. november 28.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke nov. 28-án Debrecenben "Kisebbségi lét" címmel tartott előadást, majd sajtótájékoztatóján elmondta, hogy ahol egy tömbben él a magyarság, ott nem zárható ki a regionális autonómia, a többi területen élőknek kulturális autonómiát kell elérniük. - Éppen a magyar-szlovák alapszerződés bizonyítja, hogy az alapdokumentum nem tartalmaz garanciákat a magyarságot hátrányosan érintő intézkedések ellen. Azok a garanciák hiányoznak az alapszerződésből, melyekkel meg lehetett volna akadályozni például a magyar nyelvhasználatot tiltó szlovák nyelvtörvényt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./ Nem ért egyet azzal, hogy az anyaországi politikusoknak tartózkodni kell az autonómia emlegetésétől, mert ez kihívná a román többség ellenérzését. A sajtótájékoztatón Székelyhídi Ágoston elmondta, hogy tavaly négyezer, idén sokkal több romániai magyar középiskolás és egyetemista tanul Magyarországon, mert csak így látja biztosítva magyar anyanyelvén való tanulását. Mindenkitől segítséget kért számukra. /Magyar Hírlap, nov. 29./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-197




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék