udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
187
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-187
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1997. február 3.
Febr. 3-án a szenátusban sor került az Állandó Büró újraválasztására. Az RMDSZ-t megillető titkári tisztségre 108 szavazattal 26 ellenében ismét Kozsokár Gábor Kovászna megyei szenátort választották.Ugyanezen az ülésen Puskás Bálint Kovászna megyei és Szabó Károly Szatmár megyei szenátor politikai nyilatkozatot terjesztett elő. Puskás Bálint a hatnapos munkahét visszaállítását célzó, kormánykörökből is származó kezdeményezések ellen érvelve kifejtette, hogy egy ilyen intézkedésnek nem látnák hasznát sem a dolgozók, sem pedig a nemzetgazdaság. Szabó Károly azt az igényt fogalmazta meg, hogy az áramszolgáltató vállalat (RENEL) fizetési késedelem esetén mindaddig ne rójon ki késedelmi kamatot, amíg a megfelelő összeg fedezhető az előfizetőktől bevételezett biztonsági letétből. Amennyiben pedig ilyen késedelem nem áll elő, a szóban forgó letétért járó törvényes kamatot ne sajátítsa el – illetéktelenül – a RENEL, hanem utalják át azt az előfizető számlájára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 4., 959. sz./1997. február 3.
Febr. 3-án Markó Béla szövetségi elnök jelenlétében az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában tartották immár rendszeressé vált megbeszélésüket az RMDSZ kormányzati tisztségviselői. Az ezúttal több képviselő és szenátor részvételével kibővült értekezlet témája a kormányzati problémák elemzése és az összehangolt, határozott fellépést sürgető kérdések megvitatása volt. A résztvevők megállapodtak abban is, hogy a jövőben az egyes konkrét feladatok megoldása érdekében szűkebb körű szakmai egyeztetéseket is folytatnak. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./1997. február 1.
Ion Caramitru művelődési miniszter febr. 3-án elfogadta az RMDSZ javaslatát hogy Kelemen Hunor rádióriporter, a Korunk szerkesztője legyen államtitkár. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./1997. február 1.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Református Gyülekezeti Szövetség rendkívüli nagygyűlése a nagyváradi Református Otthon (Református Püspöki Székház) létrehozásának 60. évfordulója alkalmából febr. 3-án a Püspöki Székházban emlékezett meg a nagyváradi egyházi és közművelődési élet eme jelentős eseményéről. Az ünnepi összejövetel alkalmával a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Református Gyülekezeti Szövetség Rendkívüli Nagygyűlése Állásfoglalást adott közre, amelyben ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása mindmáig nem történt meg, az Európa Tanács kifejezett előírásai dacára, továbbra is késik a vonatkozó törvénytervezet megvitatása és elfogadása, sőt, az új demokratikus kormány sem tett ez ügyben semmilyen lépést. "Az új román kormány részeseiként és iránta táplált bizalommal, az Európa Tanács meghagyása értelmében, a demokrácia és a jogállamiság elveinek megfelelően: jussunkat követeljük" ? fejeződik be a Tőkés László püspök és Szilágyi Aladár főgondnok által jegyzett Állásfoglalás. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 4., 959. sz./1997. február 1.
Több mint harminc éve a Duna-deltában dolgozik, huszonöt éve kutatóként, három könyve jelent meg, a negyediket most nyomtatják, nyilatkozta Kiss Botond János környezetvédelmi államtitkár. Elmondta: azért vállalta a tisztséget, hogy ténylegesen hozzájáruljon a hazai környezet védelméhez. "Bár 1989-ig elhanyagolták, jelenleg tanulmányozzák a környezetvédelem valamennyi vonatkozását" Romániában, jelentette ki az RMDSZ-es államtitkár, hozzátéve: létrehozták a törvényes keretet, beleértve a környezetvédelmi törvényt , a vadkincsre vonatkozó jogszabályt és a Duna-delta Bioszféra Adminisztrációt szabályozót. Előkészületben van törvény a biológiai szféra változatosságának védelmét szabályozó törvény. A környezetvédelmi államtitkár elmondta, hogy mindenkinek rendelkezésére áll, aki részt kíván venni az ökológia három aranyelvének érvényesítésében: Hozd helyre azt, amit tönkretettek! Őrizd meg azt, amit meg kell őrizni! És előzd meg a jövendőbeli pusztításokat! /Zsehránszky István: Három aranyelv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./1997. február 2.
Magyari Nándor László egyetemi tanár munkaközössége felmérést végzett, melynek eredménye az, hogy a magyar nemzetiségű egyetemi hallgatók jelentős része nem tartja szükségesnek az önálló Bolyai Egyetemet. A hallgatók alig ismerik a Bolyai Egyetem történetét, írta Nits Árpád. A felmérők nem azzal foglalkoznak, hogy milyennek kellene lennie az új magyar egyetemnek, hanem azzal, hogy milyen jól megfelel a jelenlegi keret, fűzött kommentárt a felméréshez Nits Árpád. /Nits Árpád: Felmérés óvóbácsi-képzésről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./1997. február 3.
A bukaresti televízió magyar adásának szerkesztősége a kilencedik emeleten van, a berendezés kopott, mindössze 286-os számítógépük van. A pontos kezdésre ügyelő román fiatalember követelte a stúdióba belépő idegenek /az Udvarhelyi Híradó munkatársai/ azonnal eltávolítását és rendőrért rohant. Az adás munkatársai elmondták, hogy jó kapcsolatuk van a román kollégákkal, kivéve ezt az embert. A magyar szerkesztőség több műsoridőt, alapvető berendezéseket, normális munkafeltéteket kér. Nagy megújulási folyamat zajlik a tévében. Boros Zoltán, a magyar adás vezetője elmondta, hogy eddig a sérelmeket mutatták be, a jövőben inkább a lehetőségeket szeretnék érzékeltetni, küzdve a "kisebbségi pszichózis" ellen. Új rovatokat indítanak, például Együttélés címmel beszélgetést terveznek román értelmiségiekkel. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 4./1997. február 2.
Gajdos Balogh Attila elítélte Fey László denunciáló, Iliescu és Funar modorában írt cikkét, amely a bukaresti 22 című lap jan. 7-i számában jelent meg. Fey László ebben a mérsékeltekről és a radikálisokról írt, egyben feljelentette a székelységet, a Duna Televíziót és a Magyarok Világszövetségét. Ha Fey Lászlónak valóban igaza lenne, akkor mindezt elsősorban magyarul kellett volna közölnie. A valóságban a döntő pillanatokban sohasem a radikális vagy mérsékelt szárny győzött, jegyezte meg Gajdos Balogh Attila, hanem a kölcsönös megegyezés. Fey a balos felfogást akarta előtérbe állítani. - Feltétlenül szükség van egy nyomást gyakorló kritikus csoportra, felértékelődik a tiszteletbeli elnök szerepe, ugyanígy az egyházaknak és az intézményeknek is meg kell tenniük a magukét. /Gajdos Balogh Attila: Hány szárnya lehet egy madárnak? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./ Előzmény: jan. 14/5.1997. február 1.
A képviselőházban február 4-én, a napirend előtti felszólalások során dr. Elek Barna Maros megyei képviselő a sajtószabadság feltétlen tiszteletben tartása mellett szállt síkra, és az újságírói etika érvényesülésének fontosságát hangsúlyozva szorgalmazta, hogy a hivatásos újságírók által 1996. december 31-ig elkövetett sajtóvétségeket részesítsék amnesztiában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 4., 959. sz./1997. február 2.
Febr. 4-én megtartotta tisztújító ülését az RMDSZ szenátusi frakciója. A frakció új vezetősége a jelen törvényhozási ciklus - tavaszi - ülésszakára a következő: frakcióvezető - Verestóy Attila Hargita megyei szenátor; alelnök - Szabó Károly Szatmár megyei szenátor; titkár - Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor./RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 5., 960. sz./1997. február 2.
Kelemen Hunort, a kolozsvári rádió és a Korunk szerkesztőjét javasolta az RMDSZ a Művelődési Minisztérium államtitkári tisztségébe. A jelöléssel Ion Caramitru művelődési miniszter egyetértett, így személyében kinevezik az ország legfiatalabb, 30. életévét még be nem töltött államtitkárát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 5., 960. sz./ Kelemen Hunor /sz. Csíkkarcfalva, 1967/ állatorvosi diplomát szerzett, majd újságíróképzésben vett részt e bölcsészkaron, majd beiratkozott a filozófiai karra, most utolsó éves. 1991-től a kolozsvári rádió, 1995-től a Korunk szerkesztője. 1993-ban Soros-ösztöndíjjal eljutott Münchenbe, 1995-ben jelent meg Mínuszévek című verseskötete, 1996-ban egy éves alkotói ösztöndíjat kapott a Soros Alapítványtól. Kelemen Hunor febr. 3-án találkozott a miniszterrel, akivel egyeztette a megoldásra váró feladatokat: létrehozzák a minisztériumon belül a kisebbségi főosztályt, a művelődési intézeteket vissza kell juttatni a megyei tanácsoknak. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./1997. február 2.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ ügyvezető testülete az SZKT-tagokhoz intézett nyílt levélben kifogásolta, hogy az RMDSZ koalíciós tárgyalásokat lebonyolító vezetői nem harcoltak ki a szervezet által kapott szavazatokkal arányos számú helyet a kormányban, megyei vezetőségekben, az RMDSZ-nek ugyanis 12,5 5-os választási eredményének megfelelően 3 miniszteri és 5 prefektusi tisztség járt volna. Elfogadhatatlanak tartják, hogy Kovászna megye élére nem magyar prefektus került. Az EMK szerint a döntések meghozatalakor nem kérték ki kellő mértékben az RMDSZ illetékes testületének véleményét. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./1997. február 3.
Az 1991-ben indult Kertbarátok Lapja 1993 őszéig volt önálló újság, akkor megjelent az Erdélyi Gazda mezőgazdasági szaklap és annak lett a 8 oldalas melléklete. Később ezt a mellékletet beolvasztották a lapba. 1997 januárjától újraindult önálló, független kiadványként a Kertbarátok Lapja. Az RMGE helyesli a Kertbarátok Lapja újraindulását, de nem ért egyet azzal, hogy a lap külön folyóiratként lásson napvilágot, ezért felszólítja Tóthfalussy Bélát, a Kertbarátok Lapja főszerkesztőjét: ne állítsa azt, hogy az RMGE támogatja a lap megjelenését. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./1997. február 1.
Emil Constantinescu államelnök Brüsszelbe utazott, febr. 3-án tárgyalt Jacques Santerrel, az Európai Bizottság vezetőjével, megvitatták a PHARE-program keretében nyújtott támogatás növelésének lehetőségét. A román államfő a piaci reformok felgyorsítását ígérte. Constantinescu elnök találkozott Jean-Luc Dehaene belga elnökkel is. Febr. 4-én Constantinescu Javire Solana NATO-főtitkárral folytatott megbeszélést, majd felszólalt az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./ Solanával a román-ukrán viszonyról tárgyalt. Elmondta, hogy Bukovina és a Kígyó-sziget a második világháború után került ukrán /szovjet/ fennhatóság alá. Kifejtette, hogy Bukarest nem támogat semmilyen területi követelést, ragaszkodik viszont az ott élő román népesség, és általában a térség biztonságának szavatolásához. Szóba került még a román-orosz viszony kérdése. A román államfő határozottan kiállt Románia euroatlanti elkötelezettsége mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./1997. február 3.
Dr. Szenik Ilona egyetemi tanárt Erdélyi és moldvai magyar siratók, siratóparódiák és halottas énekek című kötetéért elnyerte a Zeneszerzők és Muzikológusok Szövetsége 1996-os díját. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./1997. február 4.
A Moldovai Csángómagyarok Szövetsége febr. 3-9. között Szovátán Csángómagyar közművelők népfőiskolája címmel egyhetes felkészítőt tart a Szövetség munkájába a közművelődés terén bekapcsolódni kívánók részére. A 15 részvevőt a moldovai csángó falvakból toborozta Csicsó Antal, a szövetség ügyvezető elnöke, az összejövetel főszervezője, a programot pedig az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztálya, valamint a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság közreműködésével állították össze. A rendezvény előadói főleg közművelődés-szervezésről, a pályázatok útján történő pénzszerzés lehetőségeiről és módozatairól, a csángó kultúráról, néprajzról, dalkincsről, a kétnyelvűség problémájáról beszélnek a jövendőbeli csángó művelődés szervezőinek. Előadók: Kallós Zoltán, Halász Péter, Harangozó Imre, Kóka Rozália, K. Molnár Erika, Deák Judit néprajzkutatók, valamint Pozsony Ferenc egyetemi tanár, dr. Ábrám Zoltán népfőiskola-szervező. Az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályát Dáné Tibor Kálmán művelődési előadó képviseli. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 961. sz./1997. február 4.
Emil Constantinescu államelnök febr. 5-én Párizsba utazott, tárgyalt Jacques Chirac francia államfővel. A megbeszélés után Chirac kijelentette: Franciaország támogatja, hogy Románia az első körben bekerüljön a NATO-ba, ugyanígy azt is, hogy az OECD tagja legyen. A francia elnök februárban Romániába látogat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./1997. február 4.
Febr. 6-án a képviselőház megszavazta az RMDSZ javaslatát, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelvükön is letehetik a vezetői vizsgát. Mindezt az új román KRESZ vitájában szavazták meg. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./1997. február 4.
A Hivatalos Közlöny /Monitorul Oficial al Romaniei/ febr. 5-i számában megjelent a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal felállításáról és működéséről szóló kormányhatározat, ezzel hivatalosan is megkezdi munkáját a közvetlenül a miniszterelnök alá rendelt, Tokay György kisebbségügyi megbízott miniszter vezetése alatt álló hivatal. A kormányhatározat rendelkezik a Kisebbségvédelmi Hivatal feladatairól, hatásköréről, működésének anyagi és szervezési feltételeiről. A hivatal keretében külön ügyosztály (Hivatal) foglalkozik a romák szociális integrációjának kérdéseivel, továbbá a kormányhatározat szabályozza a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal mellett létrehozandó (illetve újjászervezendő), konzultatív hatáskörrel felruházott Nemzeti Kisebbségi Tanács összetételét és működését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 7., 962. sz./1997. február 3.
Cristea Sandru Timoc szerint a román nép a Dunától délre alakult ki, de az ottmaradt románok nagy mértékű elszlávosításnak vannak kitéve. Cristea Sandru Timoc, a temesvári Astra Romana Közművelődési Egyesület főtitkára nemrég A határon túli románok tragédiája címmel könyvet jelentetett meg, erről kérdezte őt Gazda Árpád. Könyvében sokat írt a Balkánon élő románokról. Nemcsak a Timok folyó völgyében, hanem a Timok és Morava folyók közötti egész térségben élnek románok, mintegy háromszáz településen. Bulgária területén, Viddin környékén további 32 településen, a Duna völgyén lefelé haladva még mintegy 70 településen élnek románok. Bulgáriában a hivatalos statisztika csak 17 ezer vlahról beszél, Szerbiában 14 ezerről, de számuk ennél jóval nagyobb. Az arománok másik csoportot alkotnak, ők enklávét alkotnak Albánia, Görögország, Makedónia területén, valamint Bulgária déli részén. Görögországban mintegy 600 ezer aromán él. - A Balkán félszigeten módszeresen hamisítják a statisztikai adatokat, mondta Cristea Sandru Timoc. Ez a népcsoport nem asszimilálódott jelentős mértékben, egymás között csak románul beszélnek. Arra a kérdésre, hogyan kerültek a Balkánra, Cristea Sandru Timoc válasza: ott alakultak ki. Az első román állam a mai Bulgária területén alakult ki, Tirnovo fővárossal. Ez az állam 1186 és 1280 között létezett. A bolgárok persze bolgár császárságról beszélnek. Ezek a románok még katolikusok voltak, később tértek át az ortodox hitre. Az első román akadémia is mai Albánia terültén, Moscopotelében alakult meg, Aromán Akadémiának nevezték. Ez a város adott több nagy román személyiséget, köztük Andrei Saguna erdélyi metropolitát. Itt, délen született az első román nyelvtankönyv is, 1813-ban, Mihai Boiagi alkotása. - Az egész Balkánra jellemző a diszkriminációs politika. A balkáni románokat nem ismerik el kisebbségnek. /Gazda Árpád: Románok a balkánon. Beszélgetés Cristea Sandru Timoc-kal, a temesvári Astra Romana Közművelődési Egyesület főtitkárával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 4./