udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
194
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-194
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1998. április 1.
Victor Ciorbea miniszterelnök lemondása utáni reakciókról írt Cseke Gábor. Markó Béla kedvezően értékelte Ciorbea tevékenységét, Szent-Iványi István, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke sajnálatát fejezte ki mivel a kormányfő elkötelezte magát a magyar-román viszony javítása mellett. Kovács László külügyminiszter kifejtette: reméli, hogy megmarad a győztes koalíció. Andrei Plesu külügyminiszter megjegyezte, reméli, hogy a válság nem fogja befolyásolni Bukarest euroatlanti terveit, de a realitások alapján nem zárható ki a felkészülés bizonyos mértékű lelassulása sem. A szerkesztő ezzel kapcsolatban figyelmeztet: a költségvetés elfogadása, a reform nem egy elfogadatlan, véglegesítetlen törvénye még mindig megoldatlan. /Cseke Gábor: Utánunk a lemondás, előttünk a költségvetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./1998. április 1.
Ápr. 1-jén Bukarestben, a kormány épületében került sor a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának közgyűlésére. A részvevők elemezték az 1997. nov. 12-i plenáris ülésen elfogadott, a tanügyi törvényt módosító 36. sz. sürgősségi kormányrendelet parlamenti elfogadására, a közösségi javak visszaszolgáltatására, a helyi közigazgatási törvény módosítására és a xenofób, sovén, antiszemita uszításokra vonatkozó nyilatkozatok eredményeit, és megállapították, hogy a bennük foglaltak változatlanul érvényesek, és további erőfeszítéseket kell tenni megvalósításukra. A közgyűlés megvitatta és előterjesztésre jóváhagyta a közösségi javak visszaszolgáltatására vonatkozó törvénytervezetet. A továbbiakban előterjesztést dolgoztak ki a határon túl szerzett oklevelek honosítását illetően. Jóváhagyták a "Pro Minoritatis" díj létesítését és a "Nemzeti Kisebbségek Napja" évenkénti megszervezését. A közgyűlés meghallgatta a Duna-deltában élő nemzeti kisebbségek sajátos kérdéseiről szóló jelentést, és javaslatokat tett a térségfejlesztés megoldására vonatkozóan. Az RMDSZ képviseletében jelen volt Czédly József, Bukarest alprefektusa, dr. Kötő József ügyvezető alelnök és Márton Árpád képviselő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 2., 1240. sz./1998. április 1.
Ápr. 1-jén összeült a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ vezető testülete, amely megvitatta a tervezett koalíciós kormány programjának minimális elvárásait tartalmazó dokumentumot. Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke köszönetet mondott Victor Ciorbeának, a lemondott miniszterelnöknek kormányfőként végzett munkájáért. Diaconescu szerint a válság igazi okait a Demokrata Párton belül kell keresni, amely kikényszerítette Ciorbea távozását. A párt miniszterelnök-jelöltje Radu Vasile, a párt főtitkára. Az új kormány összetételében - Diaconescu véleménye szerint - meg kell őrizni az eddigi, a pártok parlamenti súlyát tükröző arányokat. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./1998. április 1.
Emil Constantinescu elnök márc. 31-én Ion Iliescuval, az ellenzék legnagyobb pártját alkotó SZDRP elnökével folytatott megbeszélést. Ez volt az első alkalom arra, hogy az előző és a jelenlegi elnök négyszemközt találkozott egymással. A tárgyalás után rögtön nyilvános vita folyt kettejük között arról, hogy mi is hangzott el valójában. Iliescu a megbeszélés után kijelentette: az államfő "nagyjából" osztja az ő értékelését, miszerint előrehozott választásokra lesz szükség, ha nem is idén, de jövő tavasszal. Az elnök sajtóirodája cáfolatot adott ki, hangsúlyozva, hogy ilyesmit az államfő nem mondott. Az elnökség helytállónak nevezte viszont Iliescu ama közlését, hogy Constantinescu elnök egyetértett egy új választási törvény meghozatalával és hogy az SZDRP ezzel kapcsolatos tervezetét (amely a parlamenti bejutási küszöböt a jelenlegi 3 százalékról 5 százalékra emeli) pozitívan értékelik a többségi koalícióban. Iliescu vitatta Victor Ciorbea búcsúbeszédének azt a megállapítását is, hogy kormánya megteremtette az etnikumközi és felekezetközi megbékélés modelljét, Iliescu szerint ugyanis "a magyar szeparatistáknak tett engedményekkel a Ciorbea-kormány az etnikumközi feszültség új forrásait hozta létre". Constantinescu nem találkozott a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnökével, Corneliu Vadim Tudorral, aki terjedelmes nyilatkozatban utasította el a Cotroceni-palotába szóló meghívást, kifejtve, hogy "a katasztrófának, amely az országot sújtja, fő oka maga Emil Constantinescu", akit rögtön lemondásra is szólított fel. - C. V. Tudor erdélyi körútjának (Funarral együtt tartott marosvásárhelyi gyűlésének) "helyszíni tapasztalataira" hivatkozva azt írja, hogy "a horthysta jellegű RMDSZ részvétele a kormányzásban veszélyes következményekkel jár az egységes román nemzetállamra és a többségi lakosságra nézve". Az NRP közleménye "megmagyarázhatatlan kollektív hallucináció eredményének" nevezte az 1996 novemberi választási eredményeket, amelyek nyomán az új vezetés hatalomra került, és azt többek között azzal vádolja, hogy "gúnyt űz mindabból, ami szent a románság szemében". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./1998. április 1.
Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke bejelentette, hogy pártja nem fog támogatni egy olyan kormányt, amelynek tagja az RMDSZ. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./1998. április 1.
Nits Árpád az 1991-es bányászjáráshoz hasonlította Ciorbea miniszterelnök megbuktatását és ezért a Demokrata Pártot tette felelőssé. A Ciorbea által emlegetett "körmönfont bányászjárás" olyan miniszterelnök politikai pályafutását tette tönkre, aki megpróbálta erkölcsössé tenni a politizálást, írta Nits Árpád. Victor Ciorbea megérdemelt volna néhány szó hivatalos méltatást, legalább annyit, hogy "érdemei elismerése mellett". A kormánypolitikusoknak ezután is együtt kell működniök a Demokrata Párttal, mert más koalíciós lehetőség nem várható, de - szerinte - "ettől a csoporttól semmi jó nem várható". /Nits Árpád: Érdemei elismerése helyett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./1998. április 1.
Bezárta kapuit a lipcsei könyvvásár, melynek fő meghívottja Románia volt. Az eredeti német tervek különös hangsúlyt fektettek a romániai kisebbségek irodalmára. Ehelyett az történt, hogy a kisebbségek irodalmát Stefan Agopian románul író örmény szerző és Balla Zsófia, Magyarországra áttelepült költő képviselték. Azért, hogy nem jöttek el a magyar kisebbségi írók Lipcsébe, elsősorban a román Művelődési Minisztérium, a Romániai Írók Szövetsége, másodsorban az RMDSZ tehet, mert nem tiltakozott a mellőzés ellen. Március 25-én nyitották meg Lipcsében a könyvvásárt. Erre a napra eljött Emil Constantinescu elnök és Andrei Plesu külügyminiszter, mindketten beszédet mondtak. /Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), ápr. 1./1998. április 1.
A szélsőséges erők igyekeztek Antonescut tisztára mosni, szalonképessé tenni. Valójában Antonescu embertelen zsidóellenes törvényeket léptetett életbe, még Hitler előtt létesített koncentrációs táborokat a besszarábiai és a bukovinai zsidók számára, borzalmas tömegmészárlások fűződnek az uralmához, idegen területeket annektált /Transznisztria/. Ennek ellenére a román sajtó tagadja Antonescu gaztetteit, sőt szobrát is felállították. Ugyanakkor a vasgárdistákat is igyekeznek pozitív színben beállítani. Ion Coja, a Vatra Romaneasca hírhedt elnöke Kolozsváron mutatta be a Vasgárdát dicsőítő könyvét. /Fey László: Helyben vagyunk - Postafiók rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./1998. április 1.
Szabó Csaba biológiatanárként kezdte pályáját, majd újságíró lett, most íróként jelentkezett: Az egri hullócsillagok /Tinivár, Kolozsvár, 1998/ című regényes nyomozásában történelmünk zegzugaiban kutat Mohácstól Kolozsvárig. Lászlóffy Aladár Kossuth-díjas költő nagy elismeréssel mutatta be a könyvet Kolozsváron. /Ördögh I. Béla: Jelképeinkről, a kolozsváriológia és a teljesség igényével. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./1998. április 1.
Márc. 30-án nyílt meg Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén Vámszer Géza /1896-1976/ néprajzkutató építészeti jellegű rajzainak, fotóinak kiállítása. Pozsony Ferenc, a társaság elnöke örömmel jelentette be, hogy sikerült összegyűjteni Vámszer Géza munkáit, dokumentum értékű jegyzeteit, kéziratait. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./1998. április 1.
Márc. 15-én töltötte be második évét a Kézdivásárhelyen megjelenő Székely Hírmondó hetilap, Kézdi- és Orbaiszék lapja. Márc. 14-én jelent meg az idei 9. száma. A4-es formátumú, szinte kizárólag helyi témákkal foglalkozik, jelenleg 3000 példányban lát napvilágot. /Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), ápr. 1-7. - V. évf. 12. sz./1998. április 1.
Ápr. 1-jén Bukarestbe érkezett Javier Solana, a NATO főtitkára, hogy a román vezetőkkel az európai stabilitással és biztonsággal összefüggő kérdésekről és a NATO és Románia kétoldalú kapcsolatáról folytasson eszmecserét. /MTI/1998. április 2.
Ápr. 1-2-án rendezték meg Budapesten a Miniszterelnöki Hivatal és a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezésében Az egyházak szerepe a kisebbségi közösségek szellemi és gazdasági építésében címmel a II. kárpát-medencei egyházi konferenciát. Az előző konferencián, 1997-ben általános jelleggel tekintették át az egyházak közösségépítő szerepét, hozzájárulásukat az anyanyelv, a magyarságtudat, a közösségi összetartás megőrzéséhez. A mostanin is a magyarországi egyházak, valamint a határon túli magyarság egyházi képviselői vettek részt: római katolikusok, reformátusok, evangélikusok, unitáriusok, görög katolikusok, baptisták. Magyarországon kívül nyolc országból érkeztek a résztvevők: Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából, Jugoszláviából, Horvátországból, Szlovéniából, Ausztriából és Németországból. A tanácskozást Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök nyitotta meg, Tempfli József /Nagyvárad/ katolikus püspök az "aratók felelősségéről", Gulácsy Lajos /Munkács/ református püspök a kárpátaljai magyarok nehéz helyzetérről beszélt. A párbeszédre való készséget hangsúlyozta Tabajdi Csaba államtitkár, kiemelte, hogy "pótolhatatlan szerepe van az egyházaknak a nemzeti kisebbségek építésében". Az EU-integrációról elmondta: "úgy kell integrálódni, hogy ne távolodjunk el a határon túli kisebbségektől". Csiha Kálmán /Kolozsvár/ református püspök emlékeztetett: a kommunizmus időszakában a templomok képezték az egyetlen helyet az igazi magyar közösségek számára, majd felhívta figyelmet arra, hogy az egyházak nem kapták vissza elvett ingatlanaikat. Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános a helybeli segítséggel felépült iskoláról beszélt, amely 105 gyermeknek biztosít magyar tanulási lehetőséget, Zsidó János /Dunaszerdahely/ a 12 szlovákiai magyar egyházi iskoláról, Böjte Csaba ferences atya a szinte semmiből létrehozott, Déván működő iskolaközpontról, Fülöp G. Dénes /Marosvásárhely/ a helybeli népfőiskoláról, melynek 652 hallgatója van, Szabó Béla /Beregszász/ református lelkész és Majnek Antal /Munkács/ római katolikus püspök egyházaik nehézségeiről. A magyarság vészes fogyatkozására sem az anyaországban, sem Erdélyben nem számolnak igazán, fejtette ki Papp Géza /Kolozsvár/ református lelkész. Tabajdi Csaba zárszavában a konferenciát úgy jellemezte, hogy "hitbéli, emberi, nemzeti megerősítést adott mindannyiunknak". Az egyházi közösségeket nem lehet megkerülni, mondotta, "cselekvő, gondoskodó egyházra van szükség". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6., Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./1998. április 2.
Ápr. 2-án a Victoria kormánypalotában három bizottságban megkezdődtek a kormányalakítási tárgyalások: az egyik a programról, a másik a kormány összetételéről folytat megbeszéléseket, a harmadik pedig a kormány felépítésének megváltoztatásáról, a minisztériumok számának csökkentéséről tárgyal. Az RMDSZ-t a pártelnökök szintjén Markó Béla szövetségi elnök, a bizottságokban pedig Borbély László területfejlesztési államtitkár, a kormányzati munkáért felelős ügyvezető alelnök, Verestóy Attila szenátusi és Varga Attila képviselőházi frakcióvezető képviseli. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 3., 1241. sz./1998. április 2.
A Steaua - Csíkszeredai Sportklub jégkorongbajnoki döntőn, illetve a Románia Kupa középdöntője keretében lezajlott Rapid - Dinamo labdarúgómérkőzésen történt magyarellenes, illetve rasszista megnyilatkozások ügyében a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal feljelentést tett a főügyésznél, a bűnügyi eljárás megkezdését kérve. Az üggyel kapcsolatban az NKVH Tokay György kisebbségvédelmi miniszter által jegyzett Közleményben foglalt állást, amelyben a bűncselekmények elkövetői mellett a rendfenntartó erők felelősségére is felhívja a figyelmet, amiért azok nem akadályozták meg a törvényszegést, illetve a cselekmények elkövetőit nem azonosították és nem állították elő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 3., 1241. sz./1998. április 2.
Javier Solana, a NATO főtitkára, aki ápr. 1-jén érkezett Bukarestbe, tárgyalásai során biztosította a román vezetőket, hogy a NATO továbbra is a nyitott ajtók politikáját folytatja és a szövetség nem fogja elfogadni a bővítési folyamat befagyasztását. Ugyanakkor Solana nem volt hajlandó többet elárulni a bővítés további menetéről, arra hivatkozva, hogy a jövő áprilisi NATO-csúcson, amelyen a szervezet alapításának 50. évfordulóját ünneplik, újra értékelik a helyzetet, amint azt már a tavalyi madridi csúcstalálkozón leszögezték a szövetség vezetői. Solana találkozott a szenátus és a képviselőház elnökével, Petre Romannal és Ion Diaconescuval, megbeszélést folytatott Gavril Dejeu ügyvezető és Radu Vasile kijelölt miniszterelnökkel, illetve Emil Constantinescu elnökkel. Solana nagyra értékelte Románia szerepét a térség stabilitásának megőrzésében. Köszönetet mondott Románia erőfeszítéseiért, amelyeket a boszniai béke érdekében tesz egyrészt békefenntartóinak jelenlétével, másrészt javaslataival, diplomáciai erőfeszítéseivel. /MTI/1998. április 3.
A Barcasági krónika után megjelent a Brassói Lapok és a Magyar Újságírók Románia Egyesületének újabb helyismereti kiadványa, a Kóborlás és helytállás. A sorozatnak ez a kötete Kőhalom és vidéke feltérképezésére vállalkozott. /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 3-9./1998. április 3.
A Szilágy megyei Művelődési Felügyelőség és a Népi Alkotások és Hagyományok Megőrzési és Értékesítési Központja támogatásával megjelent egy új folyóirat, a Limes Zilahon. Kétnyelvű, román-magyar regionális kiadvány. A Szilágyságban szervezett művelődési és tudományos rendezvényeket ismertetik. A magyar anyagok a Gyökerek fejezetben kapnak helyet. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./1998. április 3.
Tamás Gáspár Miklós elhiszi, hogy Lányi András új barátai között akad olyan, "aki lelkesen és szakszerűen védi a Dunát. Így azután lesz mibe belelőni Lányi Andrást, Kornis Mihályt, engem és a nyájas olvasót." / Tamás Gáspár Miklós: A kitűnő Lányi András. = Élet és Irodalom, ápr. 3./1998. április 3.
Ápr. 3-án megkezdődött a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ választmányának háromnapos ülése Budapesten, a Magyarok Házában. A választmány tagjainak szavazással kinyilvánított határozata alapján az ülés mindhárom napjának programja zárt ajtók mögött zajlik. A tanácskozás eredményeiről ápr. 5-én tart sajtótájékoztatót Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, valamint az alelnökök, a régióelnökök és a választmány elnöke. A ülésen a tervek szerint a szövetség stratégiai kérdéseiről, működési problémáiról, regionális gondokról, továbbá az elmúlt évi és az idei programokról lesz szó. A legfőbb napirendi pont az MVSZ közhasznú szervezetté válásának kérdése, illetve az alapszabály ez alapján módosított tervezetének megvitatása. /MTI/