udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 307 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-307 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1999. július 1.

Victor Babiuc védelmi miniszter Washingtonban tárgyalásokat folytatott William Cohen amerikai védelmi miniszterrel. Babiuc kijelentette: Románia amerikai segítséggel változtatja keleti határát katonai szempontból áthatolhatatlanná. A két miniszter tárgyalásain szó volt Románia NATO-csatlakozásának kérdéséről. Cohen kijelentette: az Egyesült Államok szorosan együttműködik Romániával annak érdekében, hogy segíteni tudjon a csatlakozási feltételeket kielégítő román katonai reform végrehajtásában. /Román-amerikai katonai együttműködés a határvédelemben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

1999. július 1.

A román kormány elkészítette és továbbította az uniós csatlakozásra tett előkészületek szellemében elért eredményekről szóló jelentését. A gazdaság fogyatékosságokat mutat, bár haladás történt a piacgazdaság meghonosításában, az árak és a kereskedelem liberalizálásában, az infláció ellenőrzésében és a pénzügyi törvénykezés. Az átszervezési és privatizációs intézkedések még nem hozták meg a várt eredményeket. /Uniós csatlakozási jelentés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

1999. július 1.

Jún. 30-án Bukarestben a Társadalmi Párbeszéd Csoport (Grupul pentru Dialog Social) székhelyén megbeszélést tartottak a Budapesti Nyilatkozat aláírásának 10. évfordulója alkalmából. Az összejövetel vendége, Molnár Gusztáv politológus - a Kolozsvári Nyilatkozat címen sajtóba szivárgott szövegváltozat szövegezője - többek között arról beszélt, hogy miként nyugati megyéi bevontatták Magyarországot a fejlett Európába, úgy Romániában Erdély lehetne e vonatnak a mozdonya. Hagyományai és fejlődési lehetőségei révén Erdély közelebb hozhatná Romániát az Európai Közösséghez. Az erdélyi lehetőségek kihasználásával felgyorsulna Románia euro-atlanti integrációja. Ez a Molnár Gusztáv által szóba hozott regionalizmus célja, nem pedig a román állam szétszabdalása, miként a nacionalista reakció szinte reflexszerűen állítja, valahányszor e kifejezés megjelenik. A rendezvényen a szervezők - Gabriel Andreescu, Mihai Berindei történész, a budapesti nyilatkozat több román aláírója - mellett számos neves értelmiségi, közéleti szereplő volt jelen. Az értekezlet végén nem fogadtak el semmilyen dokumentumot, hanem megegyeztek a fogalomtisztázó tanácskozás folytatásában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

1999. július 1.

Jún. 30-án a szenátus megvitatta, és néhány módosítással elfogadta a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletnek az egyeztető bizottság által kidolgozott változatát. A szavazás eredménye: 90 igen, 6 nem szavazat, és 5 tartózkodás. A kedvező szavazatarány úgy alakulhatott ki, hogy a szenátusi frakciók a vitát megelőzően kompromisszumos megoldásra jutottak. Ennek értelmében nem szavazták meg a 184. szakaszt, amely a multikulturális intézmények működését szabályozza, elfogadták viszont a sokat vitatott 123. cikkelyt, amely kimondja, hogy az egyetemeken lehet csoportokat, tagozatokat, kollégiumokat és karokat szervezni a nemzeti kisebbségek nyelvén, kérésre pedig multikulturális egyetemeket is létre lehet hozni, amelynek oktatási nyelvéről a felsőfokú intézmények alapításáról szóló törvény rendelkezik. Az Iliescu vezette RTDP előzően felajánlotta: amennyiben "elfogadható" megszövegezésben szavazzák meg a tanügyi törvénynek a multikulturális felsőoktatási intézményekre vonatkozó 184. szakaszát, az RTDP hajlandó elfogadni a 123. cikkelyt. Mint ismeretes, a szenátusban a kormánykoalíciónak alig egy szavazatfölénye van. - Azt a szakaszt, amelyik kimondja, hogy a multikulturális egyetemeken minden oktatási részleget az adott nyelven előadó tanárok által választott rektor-helyettes vezet, aki maga dönt a felmerülő adminisztrációs kérdésekben, a szenátus nem fogadta el. Az eltérésekről júl. 1-jén a két ház együttes ülése fog dönteni. A döntés úgy összegezhető, hogy a multikulturális egyetemek működéséről szóló szakasz a kisebbségek számára hátrányos módosításáért cserébe az ellenzék is megszavazta a 123. cikkelyt. - Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette: elégedett az eredménnyel, azonban változatlanul nehezményezte, hogy a törvény továbbra is tiltja a történelem és földrajz anyanyelven történő gimnáziumi és líceumi tanítását. /Kompromisszum a szenátusban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

1999. július 1.

Dombay István egyetemi tanársegéd, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklóson levő idegenforgalmi földrajz főiskolájának igazgatóhelyettese elmondta, hogy jelenleg a két évfolyamon összesen 151 hallgatójuk van. A főiskola két évvel ezelőtt indult idegenforgalmi szakkal, tavaly térképészeti-földmérő szakkal bővült. Magyarul csak itt lehet e szakokat hallgatni. A hallgatók döntő többsége, 90 százaléka magyar anyanyelvű. Első éven a földmérés szakon 20 hallgató van a magyar és 5 a román tagozaton, idegenforgalmi szakon 53-an a magyar és 30-an a román tagozaton, míg a másodéves idegenforgalmi szakosok 30-an vannak a magyar és 13-an a román tagozaton. Ezenkívül vannak tandíjas és másoddiplomás hallgatók is. Õszre a földmérés szakra 20 helyet hirdettek a magyar tagozatra és 10-et a románra, az idegenforgalom szakon pedig 24-et a magyar és 12-t a román tagozatra. Ezeken kívül tandíjas, illetve másoddiplomás helyek is lesznek. A gyergyószentmiklósi főiskolán eddig három-négyszeres volt a túljelentkezés. - Jelenleg négy előadóteremmel, három laboratóriummal, egy 3000 kötetes könyvtárral rendelkeznek. A főiskola alapítóinak elképzelése kezd valóra válni: helyben biztosítani felsőfokú tanulási lehetőséget a székelyföldi fiataloknak. Ezt egészíti ki a Sepsiszentgyörgyön már működő gazdasági, meg az ősztől induló székelyudvarhelyi pedagógiai és egészségügyi főiskola. /Idegenforgalmi földrajz ? Eredményes tanévet zár a gyergyószentmiklósi főiskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./

1999. július 1.

Az RMDSZ felkérte a kormányt és a környezetvédelmi minisztériumot, hogy sürgősen dolgozzon ki egy árvíz-megelőzési stratégiát és törvénytervezeteket a természeti csapások következményeinek elhárítására, nyilatkozta Markó Béla, a szövetség elnöke. Pete István, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára elmondta, hogy május 31-ig 190.000 hektár termőföldet sújtott az árvíz. - Az utóbbi két hét viharai és áradásai 20 emberéletet követeltek, 3 személy megsebesült, az anyagi károk többszáz milliárd lejre rúgnak az ország 18 megyéjének több mint 80 árvízsújtotta településén. /Árvíz-megelőzési stratégiát követel az RMDSZ. = A Nap (Bukarest, a Ziua magyar nyelvű hetilapja), júl. 1./

1999. július 1.

A Cotidianul jún. 26-i száma közölte a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ sorrendben utolsó jelentését, amely az 1997 májusa és 1998 májusa közti időszakot vizsgálta. A jelentés a Cigaretta II. néven elhíresült csempészbotrányt nem tárgyalta. A Costin Georgescu vezette intézmény hosszasan taglalta a korrupt közélet problémáit és elítélte az "államtitkok megőrzésének" helyzetét: sokan gátlástalanul szolgáltatják ki Románia nemzeti érdekeit, s az ország "idegen gazdasági érdekkörök bantusztánjává" válhat. Az egész román ifjúságot fenyegető drogok terjedéséről ugyanakkor nem szól a jelentés. Aggodalommal emlegették a vasgárdista "fészekrakást" is. /Bogdán László: A megkondított vészharang. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

1999. július 1.

Az idei összesítő adatok szemléletváltásról tanúskodnak: Temes megyében megnőtt a bizalom az anyanyelvű továbbtanulás iránt. A 117 magyarul "kisérettségizett" tanuló közül 108 magyar tannyelvű líceumba iratkozott. Temesváron a Szent Gellértről elnevezett római katolikus líceum magyar osztályába 25 diák kérte felvételét, közülük 5 tanuló Arad megyéből. A temesvári Bartók Béla Líceumban túljelentkezés volt. Nyolcvanan iratkoztak a hetvenöt helyre. /Nő a bizalom az anyanyelvű továbbtanulás iránt Temes megyében. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./

1999. július 1.

A román Művelődésügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó, Kovászna megyében működő Árkosi Művelődési Központ júl. 1-4. között idén is megrendezi - a hazai kisebbségek sajtótermékeit képviselő szervezettel együtt - a Dialog interetnic (Etnikumközi párbeszéd) elnevezésű országos tanácskozást. /Az interkulturalitás jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

1999. július 1.

A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület jún. 28-án tartotta soron levő beszámoló és tisztújító közgyűlését, melyen a 121 fős tagságból közel harmincan voltak jelen. Gazda József, az egyesület elnöke beszámolójában a Csoma-napok rendezvényeinek megszervezését, illetve lebonyolítását, a rendszeres népfőiskolai előadásokat, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Emlékmúzeum és Dokumentációs Központ, valamint a csomakőrösi emlékház építkezésével kapcsolatos, eddig elért eredményeket az egyesület fő megvalósításai közé sorolta. A jelenlevők egyöntetűen továbbra is Gazda Józsefet találták a legalkalmasabbnak az elnöki tisztség betöltésére. /Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

1999. július 1.

Kovách Géza aradi tanár több évtizede kutatja a Bánság társadalomgazdasági és népességi viszonyait a Habsburg-uralom idején. Könyvében /A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése 1716-1848, Szeged, 1998, Dél-Alföldi Évszázadok sorozat 11. kötete/ kiadatlan forrásokat, az 1780-as években végzett úrbéri, illetve az 1828-as általános összeírás és az 1784-1787 közötti népszámlálás terjedelmes, jobbára kéziratos levéltári anyagát dolgozta fel. Ezt mutatja, hogy 370 oldalas könyvének csaknem háromnegyedét táblázatok alkotják. A szerző meghatározta a Bánság fogalmát: "A Bánát vagy más szóval Bánság valójában újabb keletű fogalom. E vidék alatt ma a Duna, Tisza, Maros és a Déli-Kárpátok nyugati hegytömbjei közötti részt érjük." A magyarság e terület alföldi részét már a X-XI. században megszállta. "A helynevek tanúsága szerint a Szörénységet kivéve az Árpád-korban a lakosság többsége magyar. De már a XIV. század második felében nagy tömegekben húzódik fel a szerbség és a románság a végnélküli törökellenes harcok során, e vidék lakossága népességileg teljesen kicserélődik." Kovách Géza könyvben elemezte a Bánság történetével foglalkozó magyar, román és részben német szakirodalmat. Kár, hogy a szerző nem tudta áttekinteni a szerb történelmi munkákat és a háború utáni Nyugat-Németországban megjelent kiadványokat, jegyezte meg a könyvet ismertető Demény Lajos történész. /Demény Lajos: Bánság a történelem hullámverésében. = A Hét (Bukarest), júl. 1./

1999. július 1.

A Magyar Egészségügyi Társaság és az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztálya Légzőszervi betegségek címmel továbbképző konferenciát tartott Kolozsvárt, június 18-19-e között. A részvevők az előadások után megtekinthették a Szervátiusz Múzeumot, a Hintz-patikát (Gyógyszerészeti Múzeumot), amely a maga 600 évével a magyar nyelvterület egyik legrégibb működő gyógyszertára volt. Dr. Andrásofszky Barna, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke kifejtette, hogy a társaság történetében ez az ötödik ülés, amelyet Magyarország határain kívül rendeztek meg. Rendkívül jelentősnek tartja, hogy évenként összejönnek a Kárpát-medence magyar orvosai. - Dr. Andrásofszky Barnát szülőfaluja, Szilágynagyfalu díszpolgárává választotta. - Dr. Brassai Zoltán, a Marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetem prodékánja, tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja megállapította, hogy az utóbbi időben a magyar nemzetiségű orvostanhallgatók száma megnövekedett. Ma már 10 marosvásárhelyi magyar egyetemista tanul Oxfordban egy évet. Komoly támogatást kapnak az anyaországtól is. Dr. Brassai Zoltán szakképesítését nyugaton szerezte meg, és több évi ott-tartózkodás után hazatért. /Csomafáy Ferenc: Visszatekinteni és előrenézni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

1999. július 1.

Jún. 29-én Székelyudvarhelyen az unitárius templomban bemutatták Kedei Mózes unitárius esperes Vallomás magunkról II. című gyűjteményét és egy angol nyelvű kötetét, valamint Gerendás Lajos budapesti tanár Székelyderzs és erődtemploma című könyvét. Kedei Mózes első vallomáskötete 1997-ben jelent meg; ugyanúgy, mint a második, egyházi beszédeket tartalmaz. Az angol kiadvány úttörő a maga nemében: az első olyan angol nyelvű könyv, amelyet az unitárius egyház adott ki Erdélyben. Történelmi, valamint az erdélyi unitárius egyház amerikai meg angol testvérkapcsolatairól szóló részt és az erdélyi unitárius Káté angol fordítását tartalmazza. /Hármas könyvbemutató. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./

1999. július 1.

A Román Televízió temesvári körzeti stúdiójának országos szórásba kerülő műsorában 1997. július 23-a óta heti tizenöt perces magyar adást láthatnak a nézők. Az adás kitalálója, vezetője és szerkesztője Bartha Csaba. A közkedvelt műsor elérkezett a századik adáshoz. Az adás címe jelzi (Körkép a végekről), hogy azokra a magyarok (vagy magyarok is) lakta településekre látogat a szerkesztő, ahová ritkán jut el újságíró. Legsikerültebb adásaik az úgynevezett település-riportok. Emlékezetes maradt az Apácai Bölöni Sándor pécskai tanárral folytatott beszélgetés, mely dokumentum értékű, lévén, hogy a tanár úr időközben elhunyt. /"Lement" a századik adás. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./

1999. július 1.

Az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület munkatábor keretében újjáépítéssel szándékozik segítséget nyújtani idén nyáron a kárpátaljai árvízkárosultaknak. Az IKE - Jakab István főtitkár tájékoztatója szerint - az ottani árvízkárosult magyar falvak újjáépítéséért építőtábort szervez július 15. és augusztus 15. között. A munka Tiszabökényben folyik, ahol 21 ház alapját már lerakták. /Segítség Kárpátaljának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

1999. július 1.

Jún. 27-én Székelykeresztúron rendezték meg a XVIII. Fúvószenekari Fesztivált, amelyen részt vett a magyarországi testvérváros, Dunakeszi fúvószenekara is. Kádár Levente, Szentegyháza fúvószenekarának szervezője elmondta, hogy a zenekar 16 alkalommal vett részt keresztúri fúvóstalálkozón. Gergely János zenetanár, az agyagfalvi gyermek-fúvószenekar vezetője arról tájékoztatott, hogy az együttes két és fél éve tevékenykedik 35 taggal, melyből 33 van jelen. A héjasfalvi gyermek-fúvószenekar karnagya, Szali Mózes elmondta: egy éve, hogy zenélnek a gyermekek. A Hargita megyei karnagyok legidősebbje, a hetvenéves Szász János 45 tagú fúvószenekarral jött Parajdról. Pálffy Tibor, az almási fúvószenekar karnagya elmondta, hogy a zenekar 1984-ben alakult újra. A barátosi 25 tagú fúvószenekar népdalfeldolgozásokat, indulókat és keringőket játszik - tájékoztatott Kelemen Szilárd karnagy. A gyergyóújfalusi zenekar 14 tagú, a kápolnásfalusi zenekar 26 tagú, az uzoni 20, a helyi fúvószenekar pedig 30 tagú. /László Miklós: Fúvószenekari Fesztivál Keresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./

1999. július 1.

Befejeződött a harmincharmadik Szejke-fesztivál. A fesztivált megelőző héten a népi faragók táboroztak itt. Népviseleti parádéval kezdődött a fesztivál, lovasok vonultak, táncosok és zenészek. A szabadtéri műsorban először a Venyige néptáncegyüttes muzsikált (prímásukra, a nemrég meghalt Tárkányi Jánosra is emlékezve). A medgyesi szászok következtek, majd a monoriak, váciak, barcsiak (Magyarország) léptek fel, az óbudai zeneiskola tanulói, a lipovánok, a máréfalvi gyerekek, a szenterzsébeti cigány együttes, a szlovákiai Somorja táncosai, a tápéiak és Piliscsaba sváb csoportja. A parádét az Udvarhely néptáncműhely bemutatója zárta. /Szejke - 33. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

1999. július 1.

Passauban élő bizonyos dr. Ernst Hauler az egyik román lapban terjedelmes cikket közölt. A címe: Román csángók és szatmári svábok a hungarizmus karjai között. Ez a téma érdekelte Sylvestert, mert nemrég készített dokumentumfilmet a moldvai csángók 1948 és 1959 között létezett magyar iskoláiról Voltunk mű es címmel. A Passauban élő sváb olvasta Bucur Ioan Micu Incercari violente de maghiarizare a "ceangailor" romani /1994-1997/ - A román "csángók" erőszakos elmagyarosítása /1994-1997/ című művét. Amint Hauler írta, a könyv olvastán össze tudja hasonlítani egy szatmári sváb sorsát Dumitru Martinas csángó professzoréval. Martinas ismert arról, hogy román nyelvű könyve /A moldvai csángók eredete/ a történelemhamisítás és a csúsztatás keveréke. Hauler szerint a hódító magyarok megfosztották az őshonos románokat nemzeti mivoltuktól. Az őshonos románok a magyar elnyomás elől Moldvába menekültek, ők a csángók. Hauler elmegy addig, hogy a madéfalvi veszedelmet, az 1764-es siculicidium néven ismert székelyöldöklést átírja: szerinte ott románokat öltek és ők menekültek el. Hauler szerint a svábok Németországba emigrálása is a magyarok erőszakossága miatt történt. /!/ /Sylvester Lajos: Miről mekeg dr. Hauler? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

1999. július 1.

Megjelent Lipcsey Ildikó A Romániai Magyar Népi Szövetség az önfeladás útján /1944-1953/. Possum Kiadó, Budapest, 1998/ című 240 oldalas monográfiája, amely a szerző 1988-ban készült kandidátusi disszertációja. Akkori lektorai: Csatári Dániel és Korom Mihály. A mostani kiadás lektorai: Demény Lajos és Beke György. Sylvester hangsúlyozta, hogy az RMDSZ csúcsvezetésének kötelező olvasmányává kell tenni ezt a könyvet, hiszen az MNSZ önfeladásának útja kísértetiesen hasonlít azzal, ami az RMDSZ-szel történik. /Sylvester Lajos: Lipcsey Ildikó könyve kapcsán. A történelem feleselései. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

1999. július 1.

Négy év alatt a természetes fogyás révén 154 ezerrel csökkent Magyarország lakossága, s 1999. január 1-jén 10.092.000 volt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint így a népesség létszáma lényegében annyi volt az idei év első napján, mint az 1960-as évek elején. A népesség száma - a háborús időszakokat leszámítva - 1980-ig nőtt, majd ezt követően egyre gyorsuló ütemben csökkent. A KSH kimutatása szerint, hasonlóan a legtöbb európai országhoz, az időskorúak aránya nő, a gyermekeké pedig mérséklődik. Január elsején a 60 évesek és ennél idősebbek aránya 19,5 százalék volt szemben a 0-14 évesek 17,3 százalékával. Tavaly a gazdaságilag aktív népesség száma mintegy négymillió fő volt. A KSH besorolása szerint e kategóriába a 15-74 éves népesség 52 százaléka tartozik, ami nemzetközi összehasonlításban meglehetősen alacsony. A foglalkoztatottság szintje tavaly a korábbi stagnálás, illetve csökkenés után emelkedett, így 1998-ban a gazdaságilag aktív népesség 92 százaléka, azaz 3,7 millió fő volt alkalmazásban. (MTI) /Csökkent a népesség. = A Nap (Bukarest, a Ziua magyar nyelvű hetilapja), júl. 1./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-307




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék