udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 518 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 511-518 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2002. március 1.

Ismét a Moldovai Köztársaság belügyeibe való beavatkozással vádolta meg a román kormányt Vasile Tarlev moldovai kormányfő. Vasile Tarlev azt a bukaresti támogatást minősítette beavatkozásnak, amelyet a közelmúltban hagyott jóvá a román kormány a román–moldovai kulturális és gazdasági integráció támogatására. Tarlev szerint a támogatásról úgy döntött Bukarest, hogy nem folytatott konzultációkat a moldovai vezetéssel. A román illetékesek cáfolták ezt, mondván, a támogatások kérdése szerepelt a román–moldovai vegyes bizottság legutóbbi ülésének napirendjén. A román kormány a közelmúltban 112,8 milliárd lejt (3,5 millió dollár) különített el a "román–moldovai gazdasági és kulturális integráció" támogatására. Ugyanakkor Adrian Nastase román miniszterelnök arról beszélt, hogy bizonyos orosz erők ütközőállammá akarják változtatni a Moldovai Köztársaságot. /Újabb feszültség Románia és a Moldovai Köztársaság közt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2002. március 1.

A Nagy-Románia Párt újra benyújtotta az Erdély elárulása című egyszerű indítványt, miután Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke közölte, hogy az indítvány nem a kormány tevékenységére, hanem egy pártok között (az SZDP és az RMDSZ közt) létrejött politikai megállapodásra vonatkozik, így a plénum erről nem vitázik, mivel ez ellenkezik a házszabályzattal. /Nem hagyja magát az NRP. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2002. március 1.

Lejárt a protokollum első határideje, nem szerepelt a febr. 28-i kormányülésen a nemzeti szimbólumok használatára és az utcák elnevezésére vonatkozó jogszabályok módosítása. A kormánypárt febr. 28-ig ígérte a nemzeti szimbólumok használatára vonatkozó jogszabály módosítását és annak az 1990-ben született kormányrendeletnek az eltörlését, amely szerint a megyei tanács dönt az utcák elnevezéséről. /Simon Judit: Teljesületlen PSD-ígéretek? = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2002. március 1.

Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke febr. 28-i sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az érintett magyar egyházaknak megállapodást kellene aláírniuk a kormánnyal javaik visszaszolgáltatásáról. A püspök szerint az RMDSZ-nek nem kellene közvetítői szerepet játszania a magyar egyházak és a kormány között. Bírálta az RMDSZ-t, mivel szerinte a szövetség "kompromisszumokat" köt egy, a nemzetközi intézmények által is támogatott cél, az egyházi javak visszaszolgáltatása érdekében. Rámutatott: az RMDSZ kormánypárttal kötött megállapodása "igen homályosan fogalmazza meg" az egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdését. "Kifogásolom azt a magas politikai árat, amelyet az RMDSZ fizet bizonyos kis kompromisszumokért és eredményekért", tette hozzá Tőkés. Mindezek ellenére Tőkés László nem kíván lemondani tiszteletbeli elnöki tisztségéről, mivel ezáltal "az RMDSZ elveszítené egyik támaszát". - Tőkés László kijelentette, saját szekuritátés dossziéjából "hiányoznak a besúgók nyilatkozatai" és hozzátette, hogy kérni fogja az egykori politikai rendőrség irattárát felügyelő testülettől (CNSAS), hozza nyilvánosságra mindazok neveit, akik róla információt szolgáltattak a Szekuritáténak. Tőkés püspöknek nem volt lehetősége a 13 kötetet (10 000 oldalt) kitevő, róla szóló titkosszolgálati dokumentációt teljesen átlapozni. - Tőkés László védőügyvédje, Kincses Előd bejelentette: fellebezni fog az Alison Mutler, az Associated Press újságíróval folytatott rágalmazási perben kihirdetett ítélet semmissé nyilvánításáért. Kincses azt sérelmezi, hogy noha az átvilágító bizottság igazolta, hogy Tőkés László nem működött együtt az egykori román politikai rendőrséggel, a bíróság pedig első fokon 700 millió lej erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte Alison Mutler újságírót, a Bukaresti Törvényszék 2001. november 2-án felmentette a tudósítót. Kincses szerint Multer asszony bűnössége nyilvánvaló és amennyiben az ügy nem rendeződik az országban, ő és védence a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordul. A tiszteletbeli elnök ismét felháborodásának adott hangot, amiért Markó Béla szövetségi elnök megtiltotta, hogy a sajtóértekezletet az RMDSZ bukaresti székházában tartsák. /Tőkés: a magyar egyházaknak is megállapodást kellene aláírniuk a kormánnyal. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2002. március 1.

A kormánypárt reményei szerint a parlamenti átülések hamarosan úgy módosítják az erőviszonyokat a törvényhozásban, hogy a Szociáldemokrata Párt részben megszabadulhat a kisebbségben való kormányzás korlátjaitól. Az elmúlt napokban ugyanis Nagy-Románia Párt képviselőházi csoportjából hárman is átültek a kormánypárthoz. A kormánypárt értesülése szerint a következő hetekben legkevesebb 10 további képviselő, illetve szenátor ül át. Jelenleg az SZDP-RHP koalíciónak 172 képviselője van, azaz már csak három új tag hiányzik ahhoz, hogy a koalíció a választásokon elért 42 százalékos eredményt feltornázza 50 százalék fölé. Az NRP képviselőházi csoportja időközben 69 főre csökkent. Méreteiben kisebb volt a mozgás a 120 fős szenátusban, ahol a kormánykoalíciót változatlanul 65 szenátor képviseli. Itt az NRP csak egy szenátort veszített, így jelenleg frakciójának 36 tagja van. A jövőben az SZPD-nek — legalább is elméletileg — nem lesz feltétlenül szüksége a romániai magyarokat képviselő RMDSZ szavazataira a törvényhozásban. /Fölöslegessé válhat az RMDSZ-SZDP megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2002. március 1.

Ellenőrök hada lepte el a székelyudvarhelyi városházát, miután öt hatóság egyszerre küldött vizsgálóbizottságot a Szász Jenő polgármester vezette hivatal különböző főosztályaira. "Nem lehet véletlen, hogy egyszerre öt hatóság tart kivizsgálást nálunk – jegyezte meg Szász. Kontesveller József kijelentette, lakossági feljelentés alapján döntött úgy a Közigazgatási Minisztérium ellenőrző testülete, hogy vizsgálatot indít az udvarhelyi polgármesteri hivatalnál. A feljelentéseket a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Polgári Egyesület nevében ennek elnöke, Ferencz István írta alá. Ferencz István ezt megerősítette. /Zilahi Imre: Feljelentették a hivatalt. Ellenőrök hada a székelyudvarhelyi városházán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2002. március 1.

Véget értek az immár tíz éves hagyományra visszatekintő Mátyás Napok Kolozsváron. Rendezői szerint az idei napok is sikeresnek, tartalmasnak bizonyultak, nőtt a rendezvényre látogatók száma is.A rendezvénysorozat február 22-28 között változatos programokat kínált. /Bod Ágnes: Sikeres volt a rendezvénysorozat. Véget értek a Mátyás Napok Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2002. március 1.

A Horváth Béla Stúdiószínpad /Kolozsvár/ társulata febr. 27-én is közönségsikert aratott az Apáczai Líceumban bemutatott vidám jelenetekkel. A stúdiószínpad vezetője, Fenyák Magdolna elmondta, hogy 2002-ben bőségesen kiveszik részüket abból az ünnepségsorozatból, amely a magyar irodalom nagyjainak kerek évfordulóit kíséri. Március 7-én Arany János halálának 120. évfordulója tiszteletére a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványnál tartanak ünnepi műsort. Azt követik a József Attila, az Anyák Napja, a Dsida Jenő, az Ady Endre, az Áprily Lajos tiszteletére megrendezésre kerülő összeállítások. /Ö. I. B.: Tizennégy lelkes színjátszó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2002. március 1.

Vidovenyecz Edina 2001-ben lett a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Társulat tagja. Színészi oklevelet 1999-ben, szülővárosában, Békéscsabán szerzett. Elmondta, hogy kedvese idevalósi székely ember, hozzátette: "itt Erdélyben jóval többet jelent színésznek lenni, mint odahaza." /Zilahi Imre: "Nagyon szeretem, ha nőnek kell lenni a színpadon" . = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2002. március 1.

Vidéken általában siralmas helyzetben találhatók a kulturális intézmények. Ezzel szemben Szamosújvárnémetiben a községi könyvtárra tavaly 40 milliót költöttek, új polcokkal látták el a könyvtárat. Jelenleg összesen 12 000 kötet áll a helyi olvasók rendelkezésére. Ördöngösfüzes községben is nagy hangsúlyt helyeztek a kulturális intézmények felújítására. /(erkedi): Rendbetették a községi könyvtárat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2002. március 1.

Az 1992-es népszámlálás alkalmával a határ menti, színmagyar Börvelyben több mint 2700 lelket írtak össze. Sárpataki János polgármester közölte: Magyarországra, a vajai konzervgyárhoz 30-40 fiatalt várnának a faluból. A státustörvény biztosította lehetőséggel élve, három hónapot dolgozhatnának ott. Idénymunkáról van szó. Alig néhányan jelentkeztek mostanáig. Sok börvelyi fiatalnak nagy szüksége lenne arra a háromhavi magyarországi keresetre, mégse tülekednek miatta. - 1989-ben Börvelyből átment ugyan 124 személy Magyarországra, de időközben közülük 25-26-an hazatértek, azóta pedig leállt a kitelepülés. Magyarországon Kovács Lászlóék feleslegesen félnek az ottani munkaerőpiacot elöntő román áradattól. Még a börvelyi magyarok se nagyon igyekeznek kimenni dolgozni. /Kínál György: A munkanélküli magyarok se mennek… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

2002. március 1.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület márc. 2-án tisztújító évi közgyűlést tart Kolozsvárott. Sipos Gábor főtitkár jelentése szerint az egyesület szerzett jogai helyreállításában és azok érvényesítésében semmi előrelépés sem történt. Az egyesületi vagyon, ingatlanok és gyűjtemények tulajdonjogát illetően továbbra is a jogfosztottság állapota uralkodik. A kolozsvári főtéri Wass Ottilia-ház visszaszerzésére továbbra sincs sok reményük, mivel az ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénybe a jogi személyek (egyházak, testületek) nem kerültek be. Több ingatlanban működő könyvtáruk helyhiánya egyre nyomasztóbb, ami a célszerű munkát és a kihasználtságot nehezíti. A raktározási gondok mellett a legnagyobb és a problémát az olvasóhelyek hiánya jelenti. /(Bíró Hajnal): Napirendre az EME-gondokkal! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

2002. március 1.

A Hargita Népe beszámolója szerint a csíkszeredai József Attila Általános Iskolában szólt a telefon, és a csíkszeredai ortodox egyházfő magához kérette az iskolaigazgatót. Tudniillik az iskola a betelepített ortodox püspökség tőszomszédságában van, egy kerítés választja el. Az iskolaigazgató éppen nem ért rá arra, hogy szomszédoljon. Nem telt el túl sok idő, amikor az iskola igazgatói irodájában megjelent két rendőr, írtak egy bűntető cédulát csendzavarás okán. Az iskola tanárai és diákjai iskolarádiót indítottak, s a szünetekben 10-10 percig zenét sugároztak a hangszórók. Az iskolarádió zavarta ortodoxékat, a lap szerint minden bizonnyal ők a feljelentők. Ide jutottak ortodoxék az orcátlansággal. Egymásra építik a templomaikat, sorozatban foglalják el a székelyföldi ingatlanokat, és már az iskolákat sem tudják eltűrni. /Gálfalvi Csaba: Orcátlan ortodoxia. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 1./

2002. március 1.

Jakabos Csaba negyedszázadon át volt Kézdivásárhelyen a csavargyár igazgatója. Kovásznán született 1940-ben. Az óvodát, az iskolát Kézdivásárhelyen járta. 1957-ben érettségizett a Pedagógiai Líceumban. Távoznia kellett a kolozsvári egyetemről. Elment munkásnak Brassóba, közben elvégeztem a technikumot. Esti úton elvégezte a gépészmérnöki egyetemet. 1975-ben hazajött Kézdivásárhelyre, előbb főmérnök volt, majd a csavargyár vezérigazgatója lett, a funkciót 2000. jan. 30-ig töltötte be. Egyetlen cél volt: a felsőháromszéki embereknek munkát adni. A gyár virágkora a hetvenes évektől a nyolcvanas évek elejéig tartott, akkor a gyár háromezer embernek adott kenyeret. A városnak sportpályát, kartingpályát, a Gábor Áron Szakközépiskola épületét ők építették. Az egyik nehéz időszak ’92-ben kezdődött, amikor Petre Roman baklövései a román ipart általában tönkretették: forgótőke nélkül hagyták a vállalatokat Ezt éppen csak túlélték. Jelenleg haldoklik a gépipar, húsz-harmincéves technológiával pedig ma már nincs mit kezdeni. A román gépipar rosszat és drágán termel. - A csavargyár tulajdonosa jelenleg gyakorlatilag Erdély Ede. Erdély kijelentette, hogy mindenkinek megvan az ára…/Kocsis Cecília: Emberközelben Jakabos Csaba. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 1./

2002. március 1.

Febr. 20-án mutatták be Kézdivásárhelyen, a Petőfi Sándor Általános Iskolában Bimbó Annamária, Versről-versre című, az elemi iskolai vers-értelmezéshez ismereteket és gyakorlatokat tartalmazó kötetét. A T3 Kiadó képviselője, Tulit Ilona ismertette a kötetet. A munkakönyv a versnek a formája felőli megközelítésére helyez nagyobb hangsúlyt. Szakít azzal a hagyományos tankönyvi gyakorlattal, hogy a műalkotások történeti korokat vagy erkölcsi tanulságokat illusztráló anyagok. /Vizi Melinda: Könyvbemutató. "Hiányt pótló könyv született". = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 1./

2002. március 1.

Febr. 23-án Kézdivásárhelyen, a Vigadó Művelődési Házban került sor a tavasznyitó képzőművészeti tárlatmegnyitóra. A kiállításra nagyváradi, sepsiszentgyörgyi és bukaresti képzőművészek küldték el alkotásaikat. Salamon Ferenc igazgató elmondta: a kiállított munkák változatosak – agyagból, acélból, gipszből, papírból, üvegből, kartonból és textíliából készültek –, viszont tematikájukban közösek, közös vonás bennük az emberközpontúság. A kiállításra Bányai Sz. Katalin, Trifán László, ifj. Petrovits István, Suciu Sándor, Faluvégi Tünde, Péter Alpár, Hajdú Enikő, Kolumbán Hanna, Kovács Géza, Petrovits István és Csapó Réka képzőművészek küldték el munkájukat. /-bartos-: Tavasznyitó tárlat a Vigadóban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 1./

2002. március 1.

Sokan adakoznak a Nagybányán megnyíló Teleki Magyar Háznak. A helyi hetilap, a Bányavidéki Új Szó sorolta, mi mindent ajánlottak föl. Pénzadományok révén eddig összegyűlt 42,9 millió lej, 35 ezer Ft. Felajánlottak újságok, folyóiratok évfolyamait, terítőket, csillárokat, kerámiákat, könyveket, magánkönyvtárat, szőnyeget, festményeket, mások munkájukkal segítenek. /Adományok a Teleki Magyar Háznak. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 1./

2002. március 1.

A nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör új műsor-sorozatot indít Poézis, avagy A nyelv csak élve tündököl címmel, mindazoknak, akik szeretik a szép magyar verset. Először március 8-án jelentkeznek. A sorozat-indító műsor címe: Hazahív a hűség. / A nyelv csak élve tündököl. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 1./

2002. március 1.

1944 őszén Kolozson megjelentek a Maniu-gárdista félfegyveres alakulat emberei, hajtóvadászatot indítottak a volt honvédek felkutatására. Egyik vezérük Ilie Lazar, az egykori parasztpárt képviselője volt, a másik, a magyargyűlöletéről jól ismert Aldea tábornok, a Sanatescu-kormány belügyminisztere, aki nyíltan bátorította a csendőrséget is a magyarellenes kegyetlenkedésekre. A hajtóvadászat félbeszakadt, mert a szovjet parancsnokság kiparancsolta a mánista adminisztrációt Észak-Erdélyből. A hír hallatán a mánisták a foglyokat fegyveres kísérettel elindították a földvári haláltáborba. Mielőtt a földvári lágerből vitték volna őket az ukrajnai korsteni lágerbe, a vérhas és a tífusz már szedni kezdte áldozatait. A 33 elhurcolt kolozsi honvéd közül csak hatan élték túl a fogság borzalmait. /Kolozsi Gergely István: Maniu-gárdisták Kolozson. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2002. március 2.

Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi politikai államtitkár márc. 4-én fogadja Budapesten az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének elnökét, Adrian Severin szenátort, akivel megbeszélést folytat a kétoldalú és nemzetközi kérdésekről. A találkozó része a két politikus közötti rendszeres személyes érintkezésnek és párbeszédnek, amelynek egyik állomása a Németh Zsolt tavaly febr. 21-én Bukarestben tett látogatása alkalmával lezajlott eszmecsere volt. /Németh Zsolt és Adrian Severin találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 511-518




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék