udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 580 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 571-580 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2003. október 1.

A kedvezménytörvényről szóló megállapodás fontos diplomáciai győzelem mind Románia, mind Magyarország számára - jelentette ki szept. 30-án Strasbourgban Adrian Nastase román kormányfő, aki az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének őszi ülésszakán mondott beszédet. Ugyanakkor a kettős állampolgárság kérdését úgy ítélte meg, hogy az még "problémát fog okozni az Európa Tanácsban". A román miniszterelnököt abból az alkalomból hívta meg a szervezet, hogy Románia éppen tíz évvel ezelőtt lett az Európa Tanács tagállama. "Románia olyan intézményi reformok korát éli jelenleg, amely átviszi az átmeneti ország állapotából a demokratikus államéba" - mondta Nastase. A beszéd után Eörsi Mátyás magyarországi SZDSZ-es képviselő tette fel azt a kérdést a román kormányfőnek: mi az akadálya annak, hogy megnyíljon az aradi szoborpark? Ennek kapcsán Adrian Nastase azt hangoztatta, hogy most látnak hozzá a kedvezménytörvény életbe léptetéséhez, és az új alkotmány is jelentős jogokat biztosít a magyar kisebbségnek. Külön megemlítette a Budapestig vivő autósztráda építésének tervét. Ugyanakkor a miniszterelnök megjegyezte: a romániai magyarok kettős állampolgárságának kérdése "még gondokat fog okozni az Európa Tanácsnak". Gedei József MSZP-s képviselő arra várt választ, hogy mi a román kormány álláspontja a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban, míg Ékes József (MDF) a romániai egyházi ingatlanok sorsára volt kíváncsi. Nastase szerint ami a közigazgatási autonómiát illeti, ezt a bukaresti kormány támogatja. Ezzel szemben ellenzi a kollektív etnikai autonómiát. Az egyházi javak visszaadását hosszú folyamatnak nevezte. Nastase a kettős állampolgárságról kifejtette: a gondot az jelenti, ha egy egész kisebbségi közösségnek követelnek etnikai alapon állampolgárságot. /Román-magyar diplomáciai győzelem. Adrian Nastase beszéde az ET Paralamenti Közgyűlése előtt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./ A román és a magyar hatóságok decemberig megpróbálnak kompromisszumos megoldást találni az aradi Szabadság-szoborcsoport elhelyezése ügyében, jelentette ki Adrian Nastase kormányfő az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése előtt. A román miniszterelnök kifejtette: nem ért egyet azzal, hogy egy több nemzetiség képviselőiből álló helyi közösség autonómiát élvezzen a közérdekű döntéshozatalban. /Decemberig megoldás születik az aradi Szabadság-szobor ügyében? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

2003. október 1.

Tokay György, Arad megyei RMDSZ-képviselő szept. 30-án a parlamentben politikai nyilatkozatban méltatta az 1848-as forradalom vértanúinak emlékét. Emlékeztetett, hogy a parlamentben szokássá vált: okt. 6. környékén a magyar képviselők kegyeletteljes szívvel emlékeznek meg az 1848-as forradalomról. "Kossuth és Balcescu ennek az időszaknak jelképértékű alakjai voltak és maradnak." A "szabadság eszméjét ünnepeljük. A magyarok szabadságáról van szó, a románok szabadságáról, a csehek, lengyelek szabadságáról, mert a szabadságot soha senki nem sajátíthatja ki." "Mi, magyarok, megemlékezünk arról a 13 tábornokról, akiket aljas módon meggyilkoltak egy látszatper nyomán. Becsületes katonákról, akik soha nem vezettek hadjáratot románok ellen." Az emlékükre "emelt egyik emlékmű az aradi Szabadság-szobor. Vitathatatlan művészeti értékű alkotás. Az aradiak kezdeményezték ennek a szobornak a visszaállítását, közadakozásból származó alapokból. Arról álmodtak, hogy 2003. október 5-én a Szabadság-szobor teljes fényében elfoglalja jól megérdemelt helyét városunk közterén, jelképezve a szabadság eszméjét és a vértanú forradalmárok iránti hálánkat." Azonban ezt ellenezték azok, akik a valós megbékélést nem akarják. "Jogi és esztétikai ürügyek, áltörténelmi, a tudomány iránti és az itt élő románok és magyarok közös érdekei iránti megvetéstől átitatott elméletek rajzottak el", hogy megakadályozzák a megbékélést. "Bizonyosak vagyunk afelől, hogy az aradi Szabadság- szobrot újra felállítják, élő bizonyságaként annak, hogy Románia valóban európai állam". /A szabadság eszméjét ünnepeljük. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

2003. október 1.

Bár e pillanatban Románia és Magyarország stratégiai céljai egybeesnek, egy szobor miatt a két ország közötti párbeszéd hőfoka emelkedik - állapította meg a Ziua szept. 30-i számában megjelent cikkében Adrian Severin volt román külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet parlamenti közgyűlésének tiszteletbeli elnöke. Magyarország és Románia ma már nem a magyarok, illetve a románok államát jelenti, hanem az adott országok állampolgárainak az államát, függetlenül etnikai hovatartozásuktól. Adrian Severin szerint ezt a szellemet tükrözi a román alkotmányban szereplő "nemzetállam" fogalma is. Szerinte a szobor felállítása jogos igény, de csak addig a határig fogadható el, amíg nem a román-magyar történelem valamely konfliktusos epizódját kívánja feltámasztani, amíg nem irredenta üzenet hordoz. Severin szerint a magyar demokratáknak vissza kellene utasítaniuk a nacionalista-populista jelszavakat a belpolitikai csatározásokban. /Jövőt homályosító múlt, hőfokra emelkedő párbeszéd. Adrian Severin a Szabadság-szoborról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2003. október 1.

Tizenhárom év után először, két alkalommal emlékezik meg a romániai és a határon túli magyarság az 1848-49-es szabadságharcban kivégzett 13 tábornokra. Idén a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is megemlékezésre hívta a magyarokat anélkül, hogy egyeztettek volna a szövetség helyi képviselőivel. Tokay György, az RMDSZ Arad megyei parlamenti képviselője elmondta: ez a mostani megemlékezés fájdalmas lesz. A romániai magyaroknak ugyanis az volt a vágyuk, hogy október 5-én, nyolcvan év után ismét köztéren álljon az aradi Szabadság-szobor. Erre azonban egy maroknyi nacionalista miatt nincs lehetőség, a szobor visszaállításával kapcsolatos munkálatokat leállították. Az RMDSZ nem mondott le az emlékmű majdani felállításáról. Tőkés László püspök bejelentette, hogy az egyházkerület, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Bihar és az Arad megyei polgári mozgalmak társszervezésében - szinte egy időben az RMDSZ által szervezett rendezvénnyel - a Tűzoltó téren megkoszorúzzák a szobor talapzatát és a Minorita templomban lévő restaurált szobrot. Király András, az Arad megyei RMDSZ elnöke elmondta, hogy nem értesítették az EMNT által szervezett rendezvény kapcsán. Vekov Károly, Kolozs megyei parlamenti képviselő tegnap Bukarestben tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: jó ötletnek tartja, hogy létrejöjjön az Aradra tervezett megbékélési park, azonban úgy vélte, nem ebben van a helye a Szabadság-szobornak. Kifejtette: az emlékmű kérdését helyi szinten kellett volna megoldani, és nem volt helyes, hogy kívülállók beleavatkoztak az újraállítás ügyébe. /Borbély Tamás: Ünneprontó egységbontás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2003. október 1.

Szept. 27-én Székelykeresztúron tartotta soros ülését a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (SZNT KT). A testület elemezte a széki tanácsok megalakulása érdekében tett kezdeményezéseket, és határozott a települési állampolgári gyűlések megszervezéséről. Az SZNT KT véglegesítette a településeken való részvételre mozgósító szórólapok és plakátok feliratát, javaslatokat dolgozott ki a települési gyűléseken elfogadandó határozatokról és a közképviselettel felruházottak fogadalomtételéről. /Székelykeresztúron üléseztek a székely kezdeményezők. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

2003. október 1.

Szept. 30-án kellett volna döntenie a bákói és a sepsiszentgyörgyi bíróságnak az Albert Álmos polgármester "zászlósperében" meghozott ítélet fellebbezéséről. Tavaly a prefektúra 50-50 millióra bírságolta a polgármestert a városházáról hiányzó lobogóért és a magyar nyelvű fejléces papírokért. Albert Álmos megfellebbezte a büntetést, ám előbb az onesti-i bíróság, majd a Bákó megyei törvényszék döntött a prefektúra javára. A bíróság nem fogadta el azt az érvelést, hogy a törvény által előírt helyen, a városháza bejáratánál ott volt a két lobogó, sem azt, hogy Románia más városaiban is használnak többnyelvű fejléces papírt. Albert Álmos a bukaresti legfelsőbb bírósághoz és a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordult jogorvoslatért. Bákóban arra hivatkozva halasztottak, hogy nem kapták meg az onesti-i periratot, Sepsiszentgyörgyön 10 százalékos foglaló kifizetéséről döntöttek, ám ez ítélet sem vált hivatalossá. /Farkas Réka: Húzódó zászlóper. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

2003. október 1.

Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány szervezte meg májusban azt a civil fórumot, amelyen létrehozták a Gazdasági Civil Parlamentet. A Gazdasági Civil Parlament székháza Kolozsváron van, költségvetéssel is rendelkeznek, habár nem jogi személyiségként jegyeztették be magukat Ennek első közgyűlésére került sor szept. 26-án Marosvásárhelyen. A találkozón 18 tagszervezet képviseltette magát, amelyen megvitatták és jóváhagyták az érdekvédelmi szervezetként működő "parlament" alapszabályzatát és megfogalmazták céljaikat.. Eszerint: "A Gazdasági Civil Parlament (GCP) olyan önkéntességen alapuló szerveződés, amelynek tagjai lehetnek civil szervezetek, a gazdasági élet bármely területén tevékenykedő, gazdasági kérdések iránt érdeklődő nonprofit közösségek, szövetségek, egyesületek, társaságok, alapítványok, körök, klubok". Döntöttek arról is, hogy a GCP vezetését éves időszakokra osztják fel. Ebben az évben a Romániai Magyar Közgazdász Társaság működteti a GCP- t, jövőben a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezete. Somai József elmondta, hogy a következő években összefogják 150-200 civil szervezet tevékenységét. Ennek érdekében a marosvásárhelyi közgyűlésen határozat született a GCP keretében működő három bizottság megalakításáról: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vidékfejlesztés; gazdasági stratégia; kis- és középvállalkozások fejlesztése. Somai József végezetül bemutatta a Romániai Magyar Közgazdász Társaság kiadványát, a Közgazdász Fórumot, amely havonta kétszer jelenik meg. /(kilyén): A Gazdasági Civil Parlament. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

2003. október 1.

Több mint 14 hónapja tart az ideiglenes állapot a román közszolgálati televízió magyar szerkesztőségénél, ahol a Boros Zoltán nyugdíjazásával megüresített főszerkesztői állásra még nem írtak ki versenyvizsgát. Ebben az időszakban többször is megkérdőjelezték a közszolgálati adás pártatlanságát. A bukaresti magyar szerkesztőség ideiglenes vezetője, Kacsó Sándor még nem döntött arról, hogy megpályázza-e a tisztséget. Október 6-ától tovább csökken az RTV 1-es csatornáján sugárzott hétfői magyar adás időtartama. A magyar szerkesztőség még csak nem is tiltakozott a műsoridő módosítása ellen. Tőkés László püspök a múlt hét végén Szilágysomlyón megtartott polgári fórumon kétszer is kijelentette, hogy az RTV magyar adásába újabban nem férnek be a fórummozgalomról szóló információk. A püspök az RMDSZ-nek nem tetsző hírek letiltásáról beszélt. Kacsó Sándor szerint szó sincs semmilyen pártoskodásról. Közölte, a szilágysomlyói fórumról csak azért nem sugároztak tudósítást, mert a tudósító nem küldött az eseményről anyagot. Valójában a szilágysomlyói fórumon filmező forgatócsoport tagjai elmondták, felajánlották a tudósítást a bukaresti magyar adásnak, de a szerkesztőség azt nem igényelte. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke szerint szakmailag elfogadhatatlan, hogy egy közszolgálati sajtóorgánum ne pártatlanul válogassa és szerkessze meg híreit. Gálfalvi Zsolt, az RTV igazgatótanácsának egyetlen magyar tagja leszögezte: "A bukaresti televízió összes főszerkesztője megbízotti státusban dolgozik." Pillanatnyilag a bukaresti magyar adás az RTV1-en heti két és fél, az RTV2-n pedig heti egy, azaz összesen három és fél óra, a kolozsvári stúdió heti három és fél, a temesvári pedig heti 30 percben sugároz magyar műsort./Benkő Levente: Decemberig tart az ideiglenesség? = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

2003. október 1.

Teoctist ortodox pátriárka a Vrancea megyei Periaani-ban felszentelte a marsall templomát - írta a Curentul, de a marsall nevét nem árulta el. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

2003. október 1.

A 81 éves Randolph L. Braham, a New York-i City University professzora tartott előadást szept. 30-án magyar zsidóság tragédiájáról Kolozsváron, a neológ zsinagógában. A magyarországi holokauszt kutatóját Goldner Gábor egyetemi tanár, a kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke köszöntötte. Előadásában a professzor rámutatott: a magyar zsidóság tragédiája az európai holokauszt egyik legellentmondásosabb része. 1944. március 19-ig, a háború négy és fél évén keresztül a magyar zsidóság úgy élte át az eseményeket, hogy a holokausztról nem volt tudomása. A magyar zsidóság abban bízott, hogy túléli a háborút. A magyar zsidóság zöme biztonságban érezte magát. A magyar zsidó tragédiát egy német katonai döntés váltotta tehát ki. Amikor a németek bevonultak Magyarországra, a zsidók kiirtása nem volt az elsődleges cél. Amikor Horthy visszatért Németországból, a zsidó vezetők megnyugodtak. Miután a Kállay Miklós volt miniszterelnököt és csoportját bebörtönözték, a zsidóság tehetetlen és védtelen maradt. Eichmann rávette a zsidó vezetőket arra, hogy a zsidóságot ne tájékoztassák a valóságról. Elképesztő ütemben 447 ezer zsidót deportáltak. A zsidó vezetők belementek az alkudozásokba. A németek előbb 600, aztán 1684, s végül 10-12 ezer embernek a deportálás alól történő mentesítését ajánlották fel. Júliusban Horthy hivatalosan is leállította a deportálásokat. A budapesti zsidóság jelentős része megúszta a kiirtást. A nyilas korszakban több mentési akció is lezajlott, ám nem lehet tudni pontosan, hogy ezek által hány zsidó menekült meg. Braham professzor kifejtette: éppen a viták befejezése érdekében, néhány évvel ezelőtt amerikai kongresszusi tagoknak javasolta, szólítsák fel a román és a magyar államfőt arra, hogy országaik parlamentjében mondott hivatalos beszédben ismerjék el a tényeket, s a történtekért kérjenek bocsánatot. Szerinte mindmáig sem a magyar, sem a román állami vezetőknek nem volt elegendő bátorságuk a történelmi tényekkel szembenézni. /Tibori Szabó Zoltán: A bocsánatkérés mindmáig nem történt meg. Randolph L. Braham érdemes professzor előadása Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2003. október 1.

Megkezdődött az oktatás a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen is. Az újdonságokról, a tervekről Kovács Leventét, a magyar kar dékánja tájékoztatott. Három szakirányban hirdettek felvételi vizsgát, a színészetre 11-en jutottak be, ebből heten tandíjmentes helyre, egy tandíjas hely pedig üresen maradt. A színháztudományi szakra kilencen vizsgáztak sikeresen (ebből hét tandíjmentes hely volt), a bábszínész szakra nyolc hallgató nyert felvételt (heten tandíjmentes, egy tandíjas helyre). Kevés fiú jelentkezett, három fiú és nyolc lány jutott be a színész szakra. Először indult bábszínész szak. Bentlakást tudnak biztosítani a hallgatóknak. /(bodolai): Start a Színművészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

2003. október 1.

Gyergyószentmiklóson dr. Pándi Gábor egyetemi előadótanár, a kihelyezett főiskola igazgatója mondott beszédet a tanévnyitón. A gyergyószentmiklósi főiskola ma már komoly könyvtárral, számítógép-hálózattal rendelkezik, és a világhálón kapcsolat teremthető innen a kolozsvári egyetem könyvtárainak bármelyikével. A kihelyezett főiskolán 175 diák tanul az idegenforgalmi szakon, 126 a földmérő, térképész szakon. Az előbbiek 74%-a, az utóbbiak közül 77 tanulhat magyar nyelven. /Bajna György: Évnyitó a gyergyószentmiklósi főiskolán. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

2003. október 1.

Kalotaszentkirályon az ünnepség egyik díszvendége Pomogáts Béla volt, az Illyés Közalapítvány elnöke. Elmondta, hogy kapott egy fölkérést: Kántor Lajossal vállalják el a kalotaszentkirályi Ady Endre Egyesület tiszteletbeli elnökségét, ez 1992-ben vagy 1993-ban történt. Szinte minden évben elzarándokolt ide, megerősödött benne Kalotaszeg és a Kalotaszentkirály iránti hűsége. Most pedig átvehette Kalotaszentkirály-Zentelke tiszteletbeli díszpolgári címét. Ez az első ilyen címe. Erdélyben kisebbség, de Kalotaszentkirályon a magyarság többséget jelent. Ennek a közösségnek a jellegét, a karakterét az itteni magyarság határozza meg. Kós Károly szerint a bihari és a kolozsvári magyarság között Kalotaszeg, és ezen belül Kalotaszentkirály alkotja meg azt a hidat, amelyen lelki értelemben közlekedni lehet Nagyvárad és Kolozsvár között. Mikor még Kós Károly erről beszélt, a húszas évek végén, akkor még ez a két város döntő többségében magyar volt. A kalotaszegi magyarságnak olyan tudatban kell élnie, hogy ő fontos láncszemét alkotja annak a megtépett hálónak, amit a magyarság képez a Kárpát-medencében. /K. H.: Kalotaszeg, a mitikus táj. Első díszpolgári címét kapta Pomogáts Béla Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2003. október 1.

Az RMDSZ négyfalusi szervezete szept. 26-29. között hetedszerre rendezte meg a Szent Mihály-napokat. Az első két napon sportrendezvényeket szervezetek, vasárnap, 28-án ökumenikus istentiszteletre került sor Csernátfalun, a Zajzoni Rab István Középiskola sportpályáján. Színpadra léptek az uzoni mazsorettek, a pürkereci Kikerics néptánc- együttes, a Négyfalusi magyar középiskola tánccsoportja, a pürkereci boricások, a helyi Kéknefelejcs-, Astra- és a brassói Búzavirág néptánccsoportok. Virág- és festészeti kiállítást is rendeztek. /Tóásó Áron Zoltán: Szent Mihály-napok Négyfaluban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2003. október 1.

Augusztus végén zajlott le a Balassi Bálint Intézet szervezésében egy konferencia Budapesten, Magyar tanulmányok az EU-ban nem csak magyarul címmel. A Balassi Bálint Intézet 2002-ben az Oktatási Minisztérium intézményeként jött létre, két korábbi intézmény összevonásával. Jogelődei voltak: a Nemzetközi Hungarológiai Központ és a Magyar Nyelvi Intézet. Az előbbi a külföldön oktató magyar vendégtanárokat és lektorokat fogta össze, utóbbi a Magyarországon külföldiként magyarul tanulók oktatását végezte. Dr. Ujváry Gábor, a Balassi Bálint Intézet főigazgatója beszámolt az elmúlt egy év munkájáról. A Balassi Bálint Intézet szervezésében volt már egy korábbi tanácskozás 2003 tavaszán, ahol a magyar mint idegen nyelv és a hungarológia oktatása az Európai Uniós csatlakozás jegyében témakört vitatták meg a résztvevők. 150 oldalas kis könyv formájában most kiosztották az akkori tanácskozás anyagát. /Krebsz János (a szerző a bukaresti Hungarológia Tanszék magyarországi vendégtanára): Beszámoló egy konferenciáról. A hungarológia jövője és a jövő hungarológiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2003. október 1.

Incze Ferenc kolozsvári festőművész halálának 15. évfordulóján emlékkiállítás nyílt szept. 30-án Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. A rendezvényt Kötő József, az EMKE elnöke nyitotta meg. /Önarckép-parádé. Incze Ferenc emlékkiállítás a Györkös Mányi Albert Emlékházban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2003. október 1.

Szept. 29-én Kolozsváron bemutatták Félig élt élet Olosz Lajos és Reményik Sándor 1912 és 1940 közötti levelezése /Koós Ferenc Alapítvány, Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/ című könyvet. Sajtó alá rendezte Kis Olosz Klára. /Ördög I. Béla: Irodalomról és humanizmusról árulkodó levelek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2003. október 1.

Ötven éves az ifjúsági matematikai magyar nyelvű lap. 1953-ban született meg a Matematikai és Fizikai Lapok, kezdetben a román nyelvű folyóirat tükörfordítása volt. A Bolyai Tudományegyetem Matematika és Fizika Karán tanító lelkes tanároknak köszönhetően 1957 és 1962 között önálló magyar szerkesztőbizottság jött létre Kolozsváron. Politikai okokból 1963-tól visszaállították régi formáját. 1964-ben a lap fizikai profilja megszűnt, neve pedig Matematikai Lapok lett. Ugyanebben az évben vette át Néda Ágnes tanárnő a szerkesztését, és idén történt nyugdíjba vonulásáig végezte ezt a munkát. 1974-ben történtek újra lépések az önállósodás felé, a magyar anyanyelvű feladatmegoldók nevei a lapban külön jelenhettek meg. Az 1993-ban megalakult Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság segítségével pedig 1997-ben sikerült elszakadni a román laptól és megalapítani a kolozsvári Matematikai Lapok jogutódját, a Matlapot. Dr. Kolumbán József egyetemi tanár a lap jelenlegi főszerkesztője. /Zsombori Gabriella, Csíkszereda: Ötvenéves a Matlap. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

2003. október 2.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke okt. 1-jei sajtóértekezleten kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párton (SZDP) belül és kívül bizonyos köröknek érdekében áll feszültté tenni a kormánypárt és az RMDSZ kapcsolatát az aradi Szabadság-szobor körül kialakult konfliktus révén. Az RMDSZ elnöke szerint ebben a helyzetben a kormányfőnek is meg van a felelőssége. "A kormányfőt is felelősség terheli, és hiba volt az aradi önkormányzat döntésébe beavatkozni, amely jóváhagyta a szobor felállítását", mondta Markó. Az RMDSZ egyelőre nem akar más szövetséget, noha elégedetlen a kormánypárttal. Az RMDSZ támogatja az egységes adókulcs bevezetését a bérek esetében, nyilatkozta Winkler Gyula parlamenti képviselő. /Markó: Egyeseknek érdeke a feszültségkeltés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

2003. október 2.

Sógor Csaba szenátor szept. 30-án a parlamentben politikai nyilatkozatot mondott el. Az utóbbi időben sok szó esett a magyar szabadságharc 13, Aradon kivégzett, vértanú tábornokáról és a román állam kormányának határozatával annak idején ledöntött szoborcsoport visszaállításáról. 1848-ban a birodalom egynémely népcsoportját talmi ígéretekkel úgy tévútra lehetett vezetni, hogy átállt az elnyomó hatalom oldalára. Képtelen állítás 1848/49-ről a 40.000 román halott és mintegy 100 ortodox pap. Hol van ennek a rengeteg áldozatnak a közös sírja? A korabeli történeti munkák nem tudósítanak a "lemészárolt" román áldozatok tömegsírjairól. Tudunk viszont zalatnai, abrudbányai, enyedi tömegsírokról és azok jelölt emlékhelyeiről. Az Ompoly völgyében, Priszákán egy emlékoszlop jelöli azoknak a lemészárolt gyermekeknek, asszonyoknak és férfiaknak a tömegsírját, akik a hegyekből lezúduló román "felkelők" áldozatai voltak. A felirat csak ennyi: PAX, vagyis béke. Az 1848-49-es szabadságharc ideje alatt a korabeli emlékezet szerint 8000-re tehető azon áldozatok száma, akik Erdélyben életüket vesztették. "Százötven év török uralom alatt, soha sem kényszerültünk arra, hogy "közös rendezvényen" emlékezzünk meg halottainkról." "Őszintén remélem, hogy nem kell 400 évnek eltelnie ahhoz, hogy közösen, indulatok nélkül emlékezhessünk meg, magyarok és románok azokról a hősökről, akiknek az aradi Szabadság-szobor állított örök emléket." /Politikai nyilatkozat. Elmondta: Sógor Csaba szenátor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 571-580




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék