udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 539 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 511-539 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2004. június 1.

Máj. 28-án Kelemen Atilla, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje meghívására Marosvásárhelyen járt Baja Ferenc, a magyar kormány civil kapcsolatokért felelős államtitkára. Baja a helyi civil szervezetek képviselőivel találkozott a Bernády Házban, majd látogatást tett a Pro Európa Liga székhelyén. Baja 34 civil szervezet képviselőjével találkozott. A nemzetközi kapcsolatok ápolására hozták létre Magyarországon a Nemzeti Civil Alapot 580 millió forintos alappal. Baja Ferenc támogatást ígért ahhoz, hogy a helyi civil szervezetekkel közös internetes honlapot hozzanak létre. /Mózes Edith: Találkozó a civil-civil kapcsolatok kiépítéséért. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

2004. június 1.

Nagy Zsolt, az RMDSZ helyhatósági választásokért felelős kampányfőnöke közölte, hogy az RMDSZ 318 polgármesterjelölttel, több mint 7600 tanácsosjelölttel 537 közigazgatási egységben száll versenybe a június 6-i önkormányzati választásokon. Többen nem építeni, hanem rombolni kívántak, mondta a Magyar Polgári Szövetségről, egy alternatív szervezetet próbáltak bejegyeztetni, s ezáltal a választási esélyeit rontani az RMDSZ-nek, szerinte ezzel a magyarságnak ártottak. Az RMDSZ-nek jelenleg 146 polgármestere és 2450 helyi és megyei tanácsosa van. Az a cél, hogy a polgármesterek számát növeljék, a helyi és megyei tanácsosi arányokat megtartsák, illetve növeljék Erdély-szinten. Vannak stratégiainak mondott városok: Nagyvárad, Szatmárnémeti, Kolozsvár, ahol legfontosabb cél a jelenlegi polgármester félreállítása, vagy Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda. /Mózes Edith: Az RMDSZ kiszámítható, megbízható jövőt kínál. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

2004. június 1.

Törvénytelenségek sorozata, illetve furcsa események történnek a kampányban, amelyek mind a "független" Florea polgármester kampányát szolgálják, jelentette ki dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje. Marosvásárhelyen embereket fenyegetnek meg, hogy ne merjék népszerűsíteni az RMDSZ polgármesterjelöltjének plakátjait, pannóit. Kelemen Atilla szerint Dorin Florea naponta követ el törvénytelenségeket. Példa erre a Mihai Viteazul-mellszobor, amelyet állítólag azért tett ki – két hétre – a régi városháza elé, hogy a város lakói láthassák. Azóta is ott van. Mi lenne, tette fel a kérdést, ha az RMDSZ is kitenné csak úgy, Rákóczi szobrát? Egy állítólagos egyesület nyilvánosságra hozta az általuk végzett közvélemény-kutatás eredményeit, amely szerint Kelemen Atillának 18% a népszerűsége a vásárhelyi választók körében, míg Dorin Floreáé 60% fölött van. Nos, mondta Kelemen Atilla, utánanéztek az egyesületnek, és ilyen nevű egyesület nincs bejegyezve. /Mózes Edith: Törvénytelenségek láncolata. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

2004. június 1.

Felavatták a nagyváradi Ady Endre Kulturális Központot, amelyet a Mecénás Alapítvány által magyarországi költségvetési támogatással hoztak létre. A városi strand területén fekvő, modern stílusú létesítményt Bíró Rozália alpolgármester, az RMDSZ polgármesterjelöltje avatta fel. Az ünnepséget követő konferencián Szabó Vilmos a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős államtitkára elmondta: Ady mához szóló üzenete az, hogy az ígéretes jövőt csak az egymás mellett élő népek összefogásával lehet felépíteni. A kulturális központot Tempfli József megyés püspök szentelte fel. /Nagyváradon megnyílt az Ady-központ. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

2004. június 1.

Máj. 29-én a horvátországi Kórógyon rendezte meg a Magyar Egyesületek Szövetsége (MESZ) és a Horvátországi Magyar Kisebbségi Tanácsok Országos Koordinációja (HMKTOK) a magyar kultúra hete keretében "A magyarság jövője" című kerekasztal beszélgetést. A rendezvényen részt vett Magyarországról Heizer Antal (az Etnikai és Kisebbségi Hivatal elnöke) és Pósa Krisztián (Határon Túli Magyarok Hivatala), Horvátországból Kel József (a HMKTOK elnöke), Juhász Sándor (a MESZ elnöke), Szlovéniából Tomka György (a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke), és a horvátországi egyesületek képviselői. Az RMDSZ-t Kötő József ügyvezető alelnök képviselte. A tanácskozás keretében megvitatták Magyarország, Szlovákia és Szlovénia Európa Uniós csatlakozása, Románia és Horvátország integrációs erőfeszítései nyomán kialakult új helyzetben a kárpát-medencei magyar közösség tennivalóit saját országukban és Európában, hogy megvalósuljon a közösségi önkormányzat. /Tanácskozás a magyarság jövőjéről. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

2004. június 1.

Máj. 31-én az ópusztaszeri emlékparkban a világ magyarságát jelképező fa elültetésével kezdődött meg a Magyarok VI. Világkongresszusa, a Magyarok Világszövetsége szervezésében. „Míg Európa egyre arctalanabbá válik, Ázsia hatalmas népei ma már a világ népességének felét teszik ki, gazdaságukkal és hatásukkal egyre inkább számolni kell” – áll az MVSZ által megfogalmazott ajánlóban. A világkongresszus célja, hogy egy őstörténeti konferencia által a magyarság ázsiai eredetének a szálait tudatosítsa. „Ázsia olyan térség, ahol számon tartanak bennünket, ahol rokonszenvnek örvendünk pusztán abból kifolyólag, hogy magyarok vagyunk. Ezt a rokonszenvet a magyarság mindeddig nem akarta észrevenni. Most e kongresszussal mi is Ázsia felé fordulunk” – jelentette ki Borbély Imre, az MVSZ Kárpát-medencei régióelnöke. /Gazda Árpád: Keletre figyel a világkongresszus. = Krónika (Kolozsvár), jún. 1./

2004. június 1.

A Magyarok Világszövetsége által szervezett „Kelet”-konferencia javaslatot tesz arra, hogy a magyarság kapcsolatot keressen az ázsiai török népekkel. Az Unióban megállapodó Magyarország új öndefinícióját szolgáló kapcsolatok mindazonáltal nem feledtethetik a tényt: Magyarország az európai civilizáció része, fundamentális érdekei és teendői végérvényesen ehhez a térséghez és szomszédaihoz kötötték. /Bakk Miklós: A képzelet keleti peremén. = Krónika (Kolozsvár), jún. 1./

2004. június 1.

Körömi Attila független országgyűlési képviselő, a Jobbik Magyarországért Mozgalom tagja, országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a trianoni döntés évfordulójának nemzeti emléknappá nyilvánításáról: „1945 után nemzedékek nőttek fel úgy, hogy Trianonról és következményeiről, e tragikus sorsfordulónk tényeiről nem is hallhattak. 1990 után sem történt meg a kollektív emlékezet helyreállítása, a történelmi tények és a máig ható következmények széleskörű megismertetése. Mindezek szükségessé teszik, hogy a trianoni döntés évfordulójának emléknapot szenteljünk, amelynek a tragikus sorsdöntésre emlékezés mellett fontos célja a Kárpát-medencei magyarság összetartozásának tudatosítása.” A Jobbik felkéri a kormányt, hogy megfelelő egyeztetések után novemberig hozza meg intézkedéseit az emléknap középfokú oktatási intézményekben történő bevezetésére. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 1./

2004. június 1.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete helyesen döntött, érdemes Kolozsváron Ioan Rus polgármester-jelöltre szavazni. Nem azért, mert ő jobb lenne, hiszen benne is rejtőzködik egy adag Funar.  Évek óta ugyanazok a provinciális furfangok keserítik meg a kolozsváriak életét. Kell a változatosság. /Nits Árpád: Az üdvözítő változatosság. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 1./

2004. június 1.

A Magyar Polgári Szövetség tagjai ellen folytatódik a hatóságok hajtóvadászata. Erre utaló jelek vannak már Gyergyószentmiklósról, Gyergyóalfaluból és Gyergyócsomafalváról is, ahonnan a rendőrség máj. 24-én rendőrtisztek elvitték a választási irodákba letett iratokat. Gyergyószentmiklósról a Német Demokrata Fórum helyi listájának és a jelöltek nyilatkozatainak a másolatát vitték el, illetve azt az átiratot, amiben a városi választási bizottságba megnevezett jelöltek szerepeltek. Felszólították a megyei rendőrséget, hogy adjon magyarázatot a történtekre és felhívták a hazai és a nemzetközi sajtót, valamint az emberjogi szervezeteket, hogy kövessék figyelemmel az eseményeket. /Árus Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség Országos Elnökségének gyergyószéki tagja: Folytatódik az MPSZ zaklatása. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 1./

2004. június 1.

   Egy kisebb falusi közösség – a Szatmár megyei Pusztadaróc – egy olyan embernek a nevét vésette márványtáblába, aki tulajdonképpen nem alkotott semmi kézzelfoghatót. Dr. Kahán Géza egész életében, pályakezdésétől az utolsó recept felírásáig, nem mozdult a faluból. Többször hívták rangosabb helyekre, de ő maradt.  A márványtábla annak a háznak a falán áll, ahol az orvos élt. /Gúzs Imre: A hűség márványtáblája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 1./

2004. június 1.

Dicsőszentmártonban a százhúsz éves református templom rogyadozik a vele egybeépült papilakkal együtt. Köréje beszivárog a víz, ami tönkretette az alapot. A karzat mennyezete egy helyen beomlott, az épület egyik fő tartóeleme megrepedt. Az épületet nem érdemes felújítani, ezért új templomot és parókiát építenek. Tavaly ősszel kezdődtek a munkálatok. A városból sokan elmentek, kivándoroltak. 2200 reformátust tartanak számon, de ez a lélekszám átlagban harminccal apad évente. /Nagy Botond: Templom a Földről... = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

2004. június 1.

A közel 2900 lakosú Váralmás község Szilágy megye egyik legnagyobb területen fekvő közigazgatási egysége: a sztánai vasútállomástól a kökényesi tetőig 56 kilométernyi falusi út vezet a község hosszában. A községhez kilenc település tartozik, lakosságának 34%-a magyar. Ennek ellenére az RMDSZ jelöltjét választották polgármesternek, a tanácsban viszont már jelentős kisebbségben vannak a magyarok. Váralmás 1400 lakosából 180 magyar. Nyíres 500 lakosa között nincs magyar, Zsobokon a falu lakossága 320 magyar reformátusból áll, de a faluban dr. Molnár János lelkipásztornak köszönhetően működik a bentlakásos iskola, ahol 57 árva talált állandó otthonra, ezenkívül az iskolában még legalább hatvan olyan gyerek tanul, akik a hét végén hazamennek szüleikhez. Sztána 170 lakosából 140 magyar református. Kispetri 130 lakosa magyar, az itt lakó 50 cigány is magyarul beszél. Farnas nyolcvan lakosa szinte kizárólag idősekből áll. A mintegy hatvan bábonyi lakosból alig húsz magyar. Kökényesen 60 ember lakik, mind románok. Cód falu 150 román lakosból áll. Négy év alatt a községben sikerült minden utat járhatóvá tenni. A község legnagyobb gondja a szétaprózott, csekély lakosságú települések. A zsoboki iskolát a megszűnés veszélye fenyegette, most a megye egyik legjobb, legeredményesebb falusi iskolája. Sok fiatal a házastársával együtt hazatelepül. /Józsa László: Szilágy megye. Almásvölgyi pünkösd kiöregedéstől az újjászületésig. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

2004. június 1.

Első ízben külön pavilonnal mutatkozik be a romániai magyar közösség a június elsején megnyíló bukaresti nemzetközi vásáron (TIBCO) – jelentette be Kerekes Gábor, az RMDSZ ügyvezető gazdasági alelnöke. 30 romániai céget mutatnak be, emellett sokoldalú képet nyújtanak a romániai magyar közösség értékteremtő erejéről. Lesz népművészeti és fényképkiállítás, továbbá filmvetítés. A romániai magyar könyvkiadók kiadványaikkal, a magyar vállalkozók pedig cégeik termékeivel járulnak hozzá a minél teljesebb magyarság-képhez. /Romániai magyar pavilon a TIBCO-n. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

2004. június 1.

Máj. 29-én Szászrégenben, a református templomban tartották a református egyházközségek XIII. kórustalálkozóját /életre hívója Demeter József lelkipásztor/, melyen 16 vegyes kar, női dalkör, ifjúsági kórus lépett fel. Nagy Ferenc, a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség elnöke a Kárpát-medence 50 ezer magyar kórustagja nevében is kívánt jövőt a kórustalálkozónak. /Járay F. Katalin: Hálaének Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

2004. június 1.

Magyarózd valamikor virágzó település volt. Főleg a kollektivizálás után, lakóinak nagy része elköltözött. A második világháború után, majdnem annyi iskolás volt a faluban, mint most az összlakosság. Bentlakásos hétosztályos iskola működött itt. 1945-1955 között itt tanultak a szomszédos magyar falvak – Magyarbükkös, Magyaristvánháza, Magyarsülye, Medvés és Szentbenedek – gyermekei is az V-VII. osztályban. Az utóbbi három faluban a magyar lakosság aránya 20% alá csökkent. A 60-as években megszüntették az V-VII. osztályt, és a falu elemi iskolával maradt egészen a 90-es évek közepéig, amikor újraindult az V-VIII. osztály. Jelenleg minimális osztálylétszámú kisiskolás koptatja a padokat, s ismét veszélyben van a felső tagozat. 1989 után a falu testvérkapcsolatot vett fel a hollandokkal, akik támogatták az utcák lekövezését és a helybeli gazdáknak is segítséget nyújtottak, Holstein szarvasmarhát, traktort, mezőgazdasági gépeket, arató- cséplő gépet vásároltak, amelyet az egyház keretében működtetnek. A hollandok segítségével Magyarózdon a kastély felújítás is folyik. /Horváth András: A megmaradásért küzdő falu. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

2004. június 1.

Máj. 22-25-e között a bukaresti Ady Endre Líceum, a magyar iskola harminc diákból és öt tanárból álló küldöttsége a Julianus Testvériskola Program keretében viszontlátogatást tett a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskolában és Gimnáziumban. /A bukaresti Ady Endre Líceum életéből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

2004. június 1.

Együttműködési szerződést írt alá Temesváron a helyi Geml József Társaskör és a Zákányszéki Gazdálkodók-Vállalkozók Egyesülete. A két civil szervezet együttműködése információcserére, közös pályázatok benyújtására, kiállítások, kulturális műsorok cseréjére és gazdasági jellegű kapcsolatok kiépítésére terjed ki. A Szegedtől 20 km-re fekvő Zákányszék zöldség- és gyümölcstermesztéséről híres, az újdonsült temesvári partnereket máris meghívták a Szent István napján Zákányszéken tartandó hagyományos paprika- fesztiválra. /(Pataki Zoltán): Határon átnyúló civil együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

2004. június 1.

Megjelent Ferenczes István: Túlexponált fényképek /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ (díszkiadás) című könyve. A kötet egyetlen szonettkoszorú, amelynek minden szonettjét Részegh Botond képzőművész illusztrálta. /Megjelent a Pallas–Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./

2004. június 1.

Borzalmak laboratóriuma – így jellemezte A Pitesti szigetcsoport című munkájában Virgil Ierunca az iszonyat román Gulágját, a pitesti-i átnevelőbörtönt. Nagy Géza nyugalmazott sáromberki lelkész hat hónapot töltött el ebben a pokolban, majd egy évet és hat hónapot Szamosújváron és most papírra vetette rettenetes emlékeit Ha túlélted, hallgass! /Polis Kiadó, Kolozsvár, 2004/ címen. 1949–1952 között a pitesti-i börtön a kommunista új ember kikísérletezésének titkos laboratóriuma volt, ahol a rendszer által ellenségként számon tartott „banditákból” „becsületes” embereket faragtak az elhivatott átnevelők. A módszerek? A megfélemlítés, a kegyetlenség, az állandó presszió és agymosás, a szenvedés olyan fokának előidézése, ahol az ember már megszűnik embernek lenni, géppé válik, a hatalom alázatos kiszolgálójává. „Ebben az átnevelésben – írja a szerző – az ország egyetlen börtöne sem bizonyult olyan »sikeresnek«, mint Pitesti. Innen nem jöttek ki sem vitézek, sem hősök, legfeljebb mártírok gyalulatlan deszkakoporsóban.” /Ha túlélted, hallgass! = Krónika (Kolozsvár), jún. 1./ Nagy Géza: Ha túlélted, hallgass! című könyvét mutatták be jún. 2-án Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. A kötetet Szilágyi István, a Helikon főszerkesztője ismertette. Az egybegyűltek elsőkként tekinthették meg Boros Zoltán és B. Nagy Veronika e témáról készült: Az átnevelés poklában című dokumentumfilmjét. Dávid Gyula elmondta: nehéz dolga van annak, aki a ’44–47-es időszakot kutatja, de majdnem ugyanolyan nehéz az 1947 utáni éveket feltérképezni. Mindenképpen azokra kell alapozni, akik túlélőként a maguk élményeit meg tudják osztani. Az akkori periratok egy részét elrejtették, ami előkerül, annak hitelességét meg lehet kérdőjelezni. A szerző Nagy Géza, hetvenöt esztendős nyugalmazott sáromberki lelkipásztor. /F. I.: "Emlékezni vissza? ...csak rosszat emlékezünk..." . = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 511-539




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék