udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 573 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 571-573 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2004. szeptember 1.

Horia Grama Kovászna megyei prefektus sajtótájékoztatóján törvénytelennek nevezte a Székely Nemzeti Tanács kérését Székelyföld autonómiájával kapcsolatos népszavazás kiírására. Hozzáfűzte: az alkotmány világosan kimondja, a román állam nemzeti, egységes és független jellege módosíthatatlan. Ferencz Csaba SZNT-alelnök szerint a Székely Nemzeti Tanács nem mond le a Székelyföld autonómiájáért való harcról, annak ellenére, hogy "a parlament és a kormány magatartása az SZNT szándékát illetően bebizonyította, hogy a székelyeket másodrendű állampolgárokként kezelik". /Grama: törvénytelen az autonómia-népszavazás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2004. szeptember 1.

Fodor Imre, a Marosszéki Székely Tanács elnöke felhívást intézett a volt Maros szék településeihez, arra kérte a polgármestereket: szervezzenek népszavazást azzal kapcsolatban, hogy a város, község, melyet vezetnek, egyetért-e a Székelyföld, mint önálló, autonóm közigazgatási egység létrehozásával, és kíván-e a település a Székelyföldhöz tartozni. Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke kijelentette: „A Székely Nemzeti Tanács, és ezen belül a Marosszéki Székely Tanács kezdeményezése szerintem alkotmányellenes. A polgármesterek nem szervezhetnek népszavazást. Egyrészt ezért nem támogatom a kezdeményezést. Másrész politikusként, megyei önkormányzati elnökként az RMDSZ politikáját képviselem, és semmi esetre sem a Székely Nemzeti Tanácsét." /(Máthé Éva): A Maros Megyei Tanács elnöke szerint alkotmányellenes a Marosszéki Székely Tanács kezdeményezése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2004. szeptember 1.

Izsák Balázs, a Marosszéki Nemzeti Tanács alelnöke kijelentette, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) feljelentheti a közigazgatási bíróságon azokat a polgármestereket, akik megtagadják a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos népszavazás kérdésének megvitatását. A 102 Maros megyei közigazgatási egység közül 31 település polgármesterét kérték az autonómiával kapcsolatos népszavazás megszervezésére. /Feljelenthetik a népszavazást elszabotálókat? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2004. szeptember 1.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) gyergyószentmiklósi szervezete párbeszédet kezdeményez a térségbeli román civil társadalommal Székelyföld autonómiájának kérdéséről. Árus Zsolt, az MPSZ alelnöke szerint a felhívásra valószínűleg csak egy-két román válaszol majd, de a kezdeményezés az első lépés "a gyanakvás meghaladására és annak elfogadására, hogy a jövő Európája a régiók Európája, tehát valós és legitim célkitűzés az, hogy a Székelyföld eurorégióvá váljon". /Magyar–román párbeszéd autonómia-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2004. szeptember 1.

Kovács Levente a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem dékánja beszámolt arról, hogy az első alkalommal meghirdetett zenetanári szakra – feltehetően azért, mert későn hagyták jóvá – kevés jelentkező akadt. Erre a szakra pótfelvételit írtak ki. Szükség volt erre a szakra, mert negyven éve nincs magyar nyelvű zenetanári szak. A zenetanári szak egy távlati stratégiai elképzelés legelső fázisa, erős összművészeti egyetemmé szeretnének bővülni. Vásárhelyen a zenei és képzőművészeti élet olyan rangúvá nőtte ki magát, hogy a szakmai, tanári háttérrel sem lennének gondok. /Nagy Botond: Pótfelvételi az arab éjek előtt. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./

2004. szeptember 1.

Második évadját kezdi meg a szatmárnémeti Északi Színház keretein belül működő bábtársulat. A bábszínház vezetője, Szilágyi Regina elmondta: nagy örömmel fogadták kicsik és nagyok egyaránt, hogy Szatmárnémetinek van bábszínháza. /C. L.: Bábszínházi újdonságok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 1./

2004. szeptember 1.

A Nagykárolyi Református Egyházmegyében Nagy Sándor lelei lelkipásztort választották az egyházmegye esperesévé. Lele 536 lelkes gyülekezetének tagjai rendszeresen részt vesznek az istentiszteleteken. Hetedik éve megszervezik a nyári bibliahetet. Hollandok finanszírozzák 83 óvodás és iskolás, valamint ugyanennyi idős ember számára a napi meleg ételt. – Kevés olyan gyülekezet van, amelyik önerőből képes templomot vagy parókiát javítani. /Elek György: "Cél: az Úristen szolgálata, a hívek tanítása". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 1./

2004. szeptember 1.

Szilágycsehben nyolcadik alkalommal aug. 28–29-én tartották meg a Tövisháti Napokat. A Tövishát Kulturális Társaság vállalja a nemzeti anyagi és szellemi értékek megőrzését. A szűkebb tájegység – a Tövishát településeinek – szellemi hagyatékáról Mitruly Miklós folklórkutató értekezett. A rendezvény hagyománya szilágysági képzőművészek bemutatása. Idén a sarmasági Kiss Bálint amatőr festményeit állították ki. Az Ipp Art művészcsoport tagjainak az augusztusban Kárászteleken tartott táborozásán készült munkáit tekintette meg a közönség. A diákok vetélkedőjén Balassi Bálinttal foglalkoztak. /Fejér László: Tövisháti Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2004. szeptember 1.

A Magyar Dolgozók Országos Szövetsége és az Új Baloldal Kolozs megyei szervezetei tanácskoztak aug. 30-án az őszi parlamenti választásokra való felkészülésről. A két szervezet azt szorgalmazza a megyei RMDSZ-nél, hogy a Kolozs megyei magyarság legalább 10 százalékának részvételével szervezzenek körzeti előválasztásokat, ahol megszavazzák az elektorokat. A megjelentek szenátusi listavezetőként Eckstein-Kovács Pétert, az RMDSZ államfőjelöltjét szeretnék, a képviselői lista vezetőjeként pedig Kónya-Hamar Sándort, az RMDSZ Kolozs megyei elnökét valószínűsítik. /Megyei előkészületek az őszi választásokra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2004. szeptember 1.

A Hunyad megyei Bácsiban 1994 óta minden nyáron Anyanyelvápoló Szórványtáborba érkeznek gyermekek a református parókiára. A vajdahunyadi Hunyadi János Humanitárius Társaság közreműködésével és alapítványok támogatásával vált lehetővé az idén is a táboroztatás. Idén három, egyhetes turnus volt. 12 moldvai csángó gyermeket is fogadtak Külsőrekecsényből. Összehangolták az anyanyelvápolást a vallásos neveléssel. /Kun Árpád: Bácsi. Közel félszáz gyermek az anyanyelvápoló szórványtáborban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2004. szeptember 1.

Az Arad megyei Kisiratos tömbmagyar közössége Almási Vince polgármesterrel és lelkes csapatával mindent elkövet, hogy a kulturális, szociális megvalósításokat gazdasági föllendülés kövesse. Kisiratoson működik a mozgássérülteket gondozó Máltai-ház, van tájházuk és termálstrandjuk, profittermelő mezőgazdasági társulásuk. Kisiratoson festő-és médiatábor működik immár több éve, van cserkészcsapatuk, Menyecske kórusuk, citerazenekaruk, férfikórusuk és Gyöngyvirág tánccsoportjuk. A Kisiratosi Magyar Gazdák Egyesülete mulatságra hívta össze a környékbeli és a határon túli gazdákat. Ez alkalomból Zilahi András plébános fölszentelte a nagyrészt felújított gazdaszékházat. A nemrég kiadott falumonográfia (dr. Kovách Géza munkája) remélhetőleg hírét viszi a közösségnek. /(Péterszabó Ilona): Kisiratos, mint a világ közepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2004. szeptember 1.

A szamosújvári börtönből negyven évvel ezelőtt szabadult lelkészek és vallási meggyőződésük miatt üldözöttek Szamosújváron jöttek össze, hogy emlékezzenek. Az istentiszteletet követően látogatás tettek a börtönben. A találkozón részt vett Vitéz Veress Zoltán, a Küküllőmenti 56-os szervezkedés egyik főszereplője, akit bátyjával együtt tartóztattak le. /(Rostás-Péter Emese): Emlékezés ünnepi hálaadással Szamosújváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2004. szeptember 1.

Székelykeresztúr kisváros jellegét nagyban meghatározza a dr. Molnár István nevét viselő múzeum. Fülöp Lajos múzeumigazgató szerint napjában átlag 50–60 személy tekinti meg a kiállításokat, a nyári hónapokban közel 4000-en voltak kíváncsiak tárlataikra. Főként a szabadtéri néprajzi részlegre kíváncsiak. Székely Attila régész a város egykori főterén végzett mentőásatást. Kora középkori cseréptöredékek, fémeszközök, ezüstdénárok kerültek elő. A múzeumban Ipó László kiállítása látható, a művész 26 festményével ajándékozta meg az intézményt. /Kristó Tibor: A múzeum nyitott intézmény. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 1./

2004. szeptember 1.

Homoródalmáson fúvóstalálkozóval ünnepelték a községi fúvószenekar újraalakulásának 20. évfordulóját. Az alkalomból a Homoródalmási Fúvós Egyesület ünnepi kiadványt jelentetett meg, amely korabeli fotókkal és dokumentumokkal elevenítette fel a zenekar történetét. A Pálffy Tibor irányította fúvószenekar a fúvóstalálkozók állandó résztvevője. /A fúvószenekart ünnepelték Homoródalmáson. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 1./

2004. szeptember 1.

Megjelent Hermann Gusztáv Mihály Székely történeti kistükör 1848-ig című munkája /Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely/. "A mítoszokat nem lerombolni kell, hanem a megfelelő időben a helyükre tenni. A realitás-alapjától megfosztott mítosz nem történetünk selejt-eleme, hanem azáltal, hogy századokon át milliók tudatában valóságos történetként élt, nemzeti – vagy éppen regionális – lényünk kitörölhetetlen részévé vált." /Székely történeti kistükör. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2004. szeptember 1.

A Polis Könyvkiadó Kettős tükörben című sorozatában huszadik századi írók egy–két évszázaddal hamarabb élt elődeiket bemutató tanulmányait adta ki. Gellért Sándor Kölcsey című kismonográfiája szubjektív válogatás. "Élete és műve az én életem jelképe" – jelenti ki a kézirat első előszavában. A kötethez Dávid Gyula írt előszót. A sorozat két másik kötete Németh László: Széchenyi és Szilágyi Domokos: Arany című tanulmánya. /Báthory Éva: Nagyjaink – egymásról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 1./

2004. szeptember 2.

Szept. 1-jén a képviselőház megkezdte a választási törvény vitáját. A liberális és a demokrata képviselők felháborítónak tartják, hogy a jogszabály lehetővé teszi a prefektusoknak és alprefektusoknak, hogy részt vegyenek a választási kampányban. Az RMDSZ képviselői nem nyilvánítottak véleményt a napirendre tűzött törvénnyel kapcsolatban. A hírügynökség idézte Szilágyi Zsolt független képviselőt, aki szerint az SZDP beleegyezett az RMDSZ-en kívüli magyar kisebbségi szervezetek választásokról való kizárásába, cserébe az RMDSZ támogatta a választási törvénynek azt az előírását, amely lehetővé teszi a pártlistás független jelöltséget. Kifejtette, a választási törvény tervezete antidemokratikus, és a parlamentben nem képviselt kisebbségeket diszkrimináló előírásokat tartalmaz. /Választási törvény-vita a képviselőházban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2004. szeptember 2.

A parlament őszi ülésszakának első napján, az RMDSZ szenátusi frakciója tisztújítást végzett. Az RMDSZ-nek járó szenátusi alelnöki tisztségbe Puskás Bálint szenátort javasolták, frakcióvezetővé újraválasztották Verestóy Attila szenátort, alelnökké Szabó Károlyt, titkárnak pedig Kereskényi Sándor szenátort. A képviselőház háznagyi tisztségébe újraválasztották Borbély László RMDSZ-képviselőt. /Tisztújítás a parlamentben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./

2004. szeptember 2.

Helytelen volt, hogy a Miniszterelnöki Hivatal bontatlanul visszaküldte a kettős állampolgárságot szorgalmazó aláírási íveket a romániai Magyar Polgári Szövetségnek (MPSZ), állapította meg Szász Jenő, az MPSZ elnöke. Az MPSZ vezetőtanácsa nyilatkozatban emlékeztetett: a szervezet tavasszal aláírásgyűjtésbe kezdett annak szorgalmazására, hogy magyar állampolgárságot kaphassanak a szülőföld elhagyása nélkül azok a határon túli magyarok, akik ezt igénylik. Cseh Áron, Magyarország kolozsvári főkonzulja megerősítette: a főkonzulátus annak idején udvariasságból továbbította Budapestre az aláírási íveket tartalmazó küldeményt. /Visszaküldték az aláírási íveket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./

2004. szeptember 2.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Szabadkán a vajdasági magyarok politikai vezetőivel tárgyalt, s felkereste a magyarellenes kilengések néhány áldozatát. Közölte: a következő hetekben az Európa Tanács, az Európai Parlament és az Egyesült Államok kongresszusa is foglalkozik majd az atrocitások ügyével. A politikus nem ért egyet azzal a véleménnyel, hogy „a nemzetközi nyilvánosság és a nemzetközi diplomácia csak olajat önt a tűzre". Szerinte az emberi jogok ma már nem képezhetik semelyik ország belügyét. Németh bírálta a magyar kormány nemzetpolitikáját, emlékeztetve arra, hogy több mint egy éve halasztódik a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívása. /Németh Zsolt bírálja a MÁÉRT elhalasztását. A világ figyel a vajdasági atrocitásokra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 571-573




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék