udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 638 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 631-638 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2006. november 1.

Október 31-én elfogadta a képviselőház az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség létrehozását előíró törvénytervezetet. A jogszabály a tisztségviselők, hivatalnokok vagyonellenőrzési módját írja elő. A Demokrata Párt (DP) és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) állt ki a törvény Monica Macovei igazságügyi miniszter által beterjesztett radikálisabb változata mellett, az RMDSZ, a Konzervatív Párt (KP), valamint a két ellenzéki párt közös összefogásának köszönhetően a jogszabály megszelídült. A Feddhetetlenségi Ügynökség alkalmazottai ezek után nem ellenőrizhetik a képviselők, szenátorok és a hivatalnokok vagyonát, csak vagyonnyilatkozataikat vizsgálhatják meg. Az RMDSZ vezetői szerint a tervezet korábbi formája emberi jogokat sértett. A nem kormányzati szervezetek azzal vádolták meg a bővített hatáskörű ügynökség létrehozását ellenző pártokat, hogy politikusaik rejtegetnivaló vagyonnal rendelkeznek. /B. T.: Egyhangúlag elfogadott Feddhetetlenségi Ügynökség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2006. november 1.

– Ha a történelmi magyar egyházak által visszakövetelt kolozsvári ingatlanokat mind visszaszolgáltatják, megerősítik azt az elméletet, hogy a románság 400 éven keresztül nem épített itt semmit, hogy csupán egy megtűrt nép volt – hangoztatta Kolozsváron Aurelian Pavelescu Kereszténydemokrata Néppárti (KDNPP) képviselő. A politikus szerint az egész visszaszolgáltatási eljárás feudális gondolkodásra vall. Pavelescu, aki civilben jogász úgy véli: a templomokon kívül, valamennyi egyházi ingatlan visszaszolgáltatása elfogadhatatlan, törvénytelen és alkotmányellenes. A képviselő sajtóértekezletén valamennyi történelmi magyar egyházat hevesen támadta, de leginkább a Római Katolikus Státus ellen emelt kifogásokat. Kifejtette, hogy szerinte a gyulafehérvári érsekség nem tekinthető a Státus jogutódjának. A trianoni döntést követően – Pavelescu szerint – az ingatlanok a román korona tulajdonába kerültek, ennek jogutódja pedig a mai román állam, tehát az egyház keresetének nincs semmilyen jogi alapja. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, László Attila úgy vélekedett: Pavelescu politikai tőkét akar kovácsolni magának ennek kapcsán. A Római Katolikus Státus szóvivője, Hajdú Gábor kijelentette: Romániában minden visszaszolgáltatás, visszakövetelés esetében a referencia-dátum 1945. március 6. Aki igazolni tudja, hogy azon a napon valami a tulajdona volt, annak van jogalapja a visszaigénylésre. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Felül kell vizsgálni az ingatlan-visszaszolgáltalást? Pavelescu szerint Erdélyben feudális viszonyokat teremtenek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2006. november 1.

Kisebbségi jogokról, oktatási, művelődési, vallási kérdésekről, valamint gazdasági kapcsolatokról tárgyalt október 31-én Bukarestben Markó Béla miniszterelnök-helyettes az olasz szenátus európai ügyekben illetékes bizottságának elnöke, Andrea Manzella vezette küldöttséggel. Az olasz küldöttség tagjai beszámoltak a területi autonómia terén szerzett tapasztalataikról, ugyanakkor arra voltak kíváncsiak, milyen mértékben biztosítják a kisebbségi jogokat Romániában. Markó Béla elmondta: bár a diktatúra felszámolását követően sikerült számos egyéni jogot biztosítani a kisebbségi közösségek számára, a kollektív jogokat a következő időszakban kell kivívni. A beszélgetés alkalmával beszámolt az RMDSZ sajátos célkitűzéseiről, a kulturális autonómia, valamint a területi autonómia jogi kereteinek megteremtéséről. Elmondta, annak ellenére, hogy a kormány elfogadta a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló tervezetet, a parlamentben nem sikerült megszerezni a pártok támogatását. A kultusztörvény kapcsán Markó Béla szövetségi elnök úgy látja, hogy amennyiben a szenátus által már megszavazott tervezet elfogadási folyamatát sikerül felgyorsítani a képviselőházban, már idén érvénybe léphet az egyházi törvény. /Markó Béla: A kollektív jogok kivívása következik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

2006. november 1.

Előzetes letartóztatásba helyeztek ötöt abból a hat kolozsvári újságíróból, akiket azzal vádolnak, hogy két éven át politikusokat, közintézmények vezetőit, üzletembereket zsaroltak, jogtalan haszonra téve szert ily módon. A többek között a Buna Ziua, Ardeal napilapot és a Gazeta de Cluj hetilapot megjelentető Gazeta tröszt alkalmazottaira a Szervezett Bűnözés- és Terrorizmusellenes Bűncselekményeket Kivizsgáló Igazgatóság álarcosai csaptak le október 31-én. /(balázs): Letartóztatták a zsarolással vádolt újságírókat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2006. november 1.

A kormány elrontotta a nemzetbiztonsági törvények tervezeteit – állította Basescu államfő. Szerinte a kormány beavatkozása után a dokumentumok „alapos módosítást” igényelnek. – mondta. A kormány október 25-i ülésén elfogadta a nemzetbiztonsággal kapcsolatos törvények tervezetét. A négy jogszabályból álló csomag a nemzetbiztonságot, a hírszerzést mint tevékenységet, a két legfontosabb titkosszolgálat működését, valamint a hírszerzők jogállását helyezné új jogi alapokra. A tervezetek előterjesztését végül a kormány vállalta, de a miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy a kabinet szakértői kiküszöböljék a civil társadalom által is kifogásolt ember- és polgárjogsértő előírásokat. A kormány új szabályokat dolgozott ki a titkosszolgálatok polgári ellenőrzését illetően is, szigorítva azt. /Sz. L.: Basescu: elrontották a nemzetbiztonság tervezeteit. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

2006. november 1.

Nagyváradon október 31-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendezte meg a reformáció emlékünnepét. A Reformáció Világnapját a váradi gyülekezetek a sportcsarnokban ünnepelték. Dr. Hegedűs Lóránt nyugalmazott püspök tartott istentiszteletet, melyben kiemelte: nemcsak hitben kell megmaradnunk, hanem Erdélyben, itthon kell maradni. Tőkés László püspök köszöntötte a megjelenteket. „Ne csak énekeljük, hogy »Ne hagyd elveszni Erdélyt« , hanem mi legyünk azok, akik nem hagyják el” – jelentette ki az egyházfő. A Partiumi Keresztény Egyetem és a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium diákjainak műsora után az újonnan választott presbiterek fogadalomtétele zajlott, majd úrvacsorát osztottak. /Both Abigél: „Megmaradni hitben és lélekben”. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

2006. november 1.

Megkezdi tevékenységét Pálfalván Szatmár megye első községi lakossági nyilvántartó irodája, ahol a településen és a környező falvakban élők személyi iratait helyben állítják ki. Cornelia Bota, a megye főjegyzője szerint nem csak a helyhatóságokon múlik, hogy vidéken egyelőre csak Pálfalván nyílhatott meg ilyen iroda, hanem az országos hatóságon, amely nem egyszer alig teljesíthető igényt támaszt velük kapcsolatban. Szerinte a belügyi tárca nem szívesen válik meg ettől a szolgáltatástól, egyrészt azért, mert így jobban „figyelhette” a lakosságot, másrészt csökken a költségvetése. /Sike Lajos: Lakossági nyilvántartó irodák községekben. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

2006. november 1.

Továbbra is a romákkal szemben táplál leginkább előítéletet a román sajtó – derül ki a Sajtófigyelő Ügynökség Bukarestben bemutatott elemzéséből. Egyes cikkek a bűnözéssel kapcsolják össze a romákat, a helyi sajtó több alkalommal fogalmazott meg nyílt kritikát velük szemben. /K. E. G.: Etno-előítélet és biznisz. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

2006. november 1.

Közönyös, fáradt, kiábrándult lett a magyar közösség, pár ezren jelennek meg egy-egy népgyűlésen, az ünnepeken is egyre kevesebb a résztvevő. Szemmel láthatóan közömbösebben fogadják mind a román, mind a magyar politikai élet főszereplőinek időnként visszatetsző nyilatkozatait. Az elmúlt immár tizenhét esztendő azt az érzést alakította ki az emberekben, kevés értelme van annak, hogy megpróbáljanak beleszólni a közéletbe. A romániai magyar politikai elitről is el lehet mondani, hogy az elmúlt hat-nyolc esztendő alatt befelé fordult. Például a feddhetetlenségi törvénytervezet kizsigerelésében elévülhetetlen érdemeket szerzett az RMDSZ-frakció. Más: eljön Sepsiszentgyörgyre Mihail Hardau tanügyminiszter, és kijelenti, hogy a román nyelvet – félredobva a módszertani, pedagógiai eredményességi szempontokat – csakis anyanyelvként lehet tanítani, mert a román nyelv, az román nyelv. Felháborodás hullám nem követi méltatlan kijelentését. Csak a Bolyai Kezdeményező Bizottság tiltakozott, írta a lap munkatársa. /Simó Erzsébet: A hallgatás ára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

2006. november 1.

Nagy emlékműről álmodtak, mindenki azt várta, hogy Marosvásárhelyen legyen, ahol az 56-os forradalom eltiprása után az erdélyi magyarok legnagyobb részét ítélték hosszú börtönévekre, vagy éppen halálra. Egy kis kopjafát állítottak, de ez a szerény emlékmű emlékeztetni fogja az utódokat a nagy eseményre. Itt gyűljünk össze, ha emlékezni akarunk hőseinkre, írta Gráma János olvasói levelében. Köszönet Kacsó Tibornak és Veres Sándornak, akikben a kopjafaállítás gondolata megszületett, Fülöp G. Dénesnek, aki arra biztatott, hogy írják le mindazt, amit átéltek szabadon vagy a börtönökben, hogy emlékezni tudjanak. Köszönet Ötvös József püspök-helyettesnek, a Vártemplom papjának, hogy helyet adott a kopjafának a templom udvarában, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének, akik a költséget felvállalták. /Gráma János: Kopjafaavatás a Vártemplom udvarán. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

2006. november 1.

Csíktapolcán a Szent Anna Elhelyező Központ lakói árva, félárva gyerekek, többnyire enyhe értelmi sérültek, akik közül néhányan beszéd- és tanulási zavarokkal, hallássérültséggel vagy akár mozgási nehézségekkel küszködnek. Az intézmény évente 100–110 Hargita megyei értelmi sérült diákot tart nyilván. A szolgáltatásokat azok vehetik igénybe, akik a Szent Anna Speciális Ipari Szakiskola diákjai. A bentlakásban mintegy 75-en laknak, de a bejárókat is innen látják el élelemmel, ruházattal, tanszerrel. Az intézmény igazgatója, Kelemen Attila elmondta, hogy a diákok 70 százalékának családja van, ők csak a tanév ideje alatt jogosultak ezekre a szolgáltatásokra. A napi ellátás, a rendszeres egészségügyi szolgáltatások mellett pszichopedagógiai, kinetoterápiás és szociális szolgáltatásokat is biztosítanak a gondozottak számukra. A Szent Anna Elhelyező Központ támogatására 2002-ben létrehozták az Elfi Egyesületet, amely pályázatok útján szerez forrásokat olyan programok lebonyolításához. A bentlakás szobáinak szépítésére, otthonossá tételére a város lakóihoz várnak segítséget, mert sok gyerek számára valóban az otthont jelenti ez a bentlakás. /Takács Éva: Otthonossá kellene tenni. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

2006. november 1.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége idén tizenegyedik alkalommal szervezte meg a már hagyománnyá vált rendezvényét, a Kriza János Országos Balladamondó Versenyt, melyre október 19–22. között került sor Sepsiszentgyörgyön. /Bogos Róbert, Csíkszereda: A magyar népballada ünnepe. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

2006. november 1.

Első ízben készült román nyelvű dokumentumfilm a magyarországi 1956-os forradalomról és romániai hatásáról, lecsapódásáról. „Szerintem a román közönség számára, román nyelven ilyen igazmondó, mítoszromboló film még nem készült. De a romániai magyarok is sokat tanulhatnak belőle, mert a történelmi igazságot reális alapokra helyezi” – fogalmazott az RTV csatornán november 4-én és 11-én vetítendő film egyik készítője, Vígh Emese, az RTV Kolozsvári Stúdiójának munkatársa. Az alapszándék az 1956-os forradalom bemutatása volt, „de a romániai események tükrében, hogy megértse a román közönség is, hogy 1956-ban Romániában sem a lakosság, sem a megtorló hatalom nem várta ölbe tett kézzel, hogy hogyan végződnek a budapesti harcok”. A dokumentumfilm két egyórás részből épül fel. A Bukott forradalmak (Revolutii esuate) az október 23. – november 4. közti időszakot mutatja be. A Nagy Imre-ügyről (Afacerea Imre Nagy) és a forradalom leverése után következő időszakról szól a második rész. „Hangsúlyozom, a film történetének nagy része Romániában zajlik: a nézők megtudhatják, hogyan reagáltak a román hatóságok a forradalom hírére, mi történt a román lakosság körében, hogyan játszotta ki a Szekuritáté a lakosság jóhiszeműségét, mondván, hogy a magyar forradalmárok Erdélyt akarják megszerezni, és ezáltal a románok nagy része elvetette a forradalom ötletét. Mítoszokat rombol le a film, és előítéletek nélkül feszegeti ezeket a kényes kérdéseket” – mondta Vígh Emese. A második rész Nagy Imre snagovi fogságának a történetét meséli el. Hogyan játszottak össze a szovjet, a román és a magyar titkosszolgálatok azért, hogy Nagy Imrét eltávolítsák Magyarországról. Az összeesküvésnek az egyik kulcsfigurája nem más, mint Walter Roman, Petre Roman volt miniszterelnök édesapja. A filmben Petre Roman elmondta, hogy az édesapja mit mesélt neki erről a történetről. A szupertitkos akció, az összeesküvés iratai fennmaradtak a SRI levéltárában, és Varga Andrea történész segítségével sikerült ezeket lefilmezni. „Hátborzongató azt látni, hogy mindent följegyeztek Nagy Imréről. Mennyit evett és mit, mikor mit mondott, mikor volt jókedvű, mikor volt kétségbeesett”. A film legfontosabb szereplői között van Vladimir Tismaneanu, Varga Andrea, Stefano Bottoni történész, Gheorghe Apostol, az RKP KB egykori tagja, Gheorghiu-Dej jobbkeze, Ileana Ioanid, aki a Nagy Imre történetét román nyelven megjelentette, továbbá Nagy Imre Budapesten élő unokái. /Debreczeni Hajnal: ’56-ról TVR-s filmpremier. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

2006. november 1.

1956-ban a romániai egyetemista mozgalmak nem voltak sikeresek, nem terjedtek át a társadalom többi rétegére. Eredményük az lett, hogy a párt még inkább szorított a feltételeken: szigorúbban odafigyeltek a hallgatók társadalmi származására, teljesen betiltották a pártellenes kritikát, fokozták a propagandatevékenységet. Az új oktatáspolitika felvázolásában Nicolae Ceausescunak is fontos szerepe volt. Az egyetemeken először brutálisan elfojtottak minden ellenséges megmozdulást, majd olyan intézkedéseket hoztak, amikkel az egyetemistákat megbékítették. Elkezdték megszűrni az egyetemistákat politikai kritériumok alapján. Kizárták a volt politikai foglyokat, de azokat is, akiknek a családjában volt politikai fogoly. Átvizsgálták a teljes tanári kart az „osztályellenség” felfedezése és kizárása érdekében. Fokozták az egyetemi informátori hálózat kiépítését. /Varga Andrea: A párt „ellenlép”. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

2006. november 1.

A határon átívelő forradalom című emlékestet tartották meg október 30-án Temesváron a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban. A beszélgetést Koczka György temesvári szerkesztő, egykori politikai elítélt vezette. Lassan György személyében 1956 októberének budapesti résztvevője mesélte el a történteket, aki fegyverrel harcolt – húszévesen – a szabadságért, s akinek a forradalom leverése után menekülnie kellett. Az Egyesült Államokban talált menedéket, abban az országban, amely cserbenhagyta annak idején Magyarországot. A dévai, nagyenyedi és aradi találkozók után Temesváron is bemutatták Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész 1956 Erdélyben című, a perekről és az elítéltekről részleteket tartalmazó adattárát. A Szoboszlay-perről annak kutatója és kötetbe foglalója, az aradi Jámbor (Péterszabó) Ilona, az In Memoriam 1956 Egyesület elnöke beszélt. Romániában a becsült adatok szerint közel harmincezren szenvedték el a megtorlás valamilyen formáját, amiért szimpatizáltak az 1956-os magyar forradalommal. /(pataky): Feloldani a kollektív félelmet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./

2006. november 1.

Szakértői vizsgálóbizottságot hív életre Gyurcsány Ferenc kormányfő a szeptemberi és októberi budapesti erőszakos megmozdulások okainak, hátterének, feltárására. A bizottság vezetőjének Gönczöl Katalin kriminológus professzort kéri fel. A felkéréstől számított hatvan napig tevékenykedő testület feladata, hogy a kormány számára átfogó szakmai értékelést készítsen és ajánlásokat fogalmazzon meg az elmúlt hetek rendzavarásai kapcsán. A testület működése nem érinti a különböző országgyűlési bizottságok hatáskörét, egyedi panaszok kivizsgálásával nem foglalkozik. A bizottság létrehozásáról Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalásában beszélt október 30-án a parlamentben, hangsúlyozva, hogy a kormány visszautasítja a rendőrséget ért politikai vádakat. Kifejtette: a rendőrség fellépése október 23-án törvényes, indokolt és arányos volt. Hozzátette: akit a rendőri intézkedés bármelyik eleme jogszerűtlenül érintett, annak panaszt kell tennie, a törvényi előírásoknak megfelelően. /Szakértők vizsgálják a budapesti rendzavarások körülményeit. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

2006. november 1.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a legrosszabb kommunista időket idéző hazugságnak nevezte az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága előtt október 31-én a strasbourgi beszéde miatt megfogalmazott kormánypárti kifogásokat. A pártelnök meghallgatását Eörsi Mátyás, a bizottság SZDSZ-es elnöke kezdeményezte, Orbán Viktor október 24-én Strasbourgban, az Európai Parlament néppárti frakciójának tanácskozásán mondott beszéde miatt, amelyben azt hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak világossá kell tennie: nem nyújt segítséget semmilyen megfontolásból hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak. Eörsi Mátyás és a bizottság szocialista képviselői szerint ezzel a pártelnök a Magyarország számára elérhető 8000 milliárd forintos támogatás megvonását kérte az EU-tól, és ártott Magyarország nemzetközi megítélésének. Eörsi arra kérte a Fidesz elnökét, vonja vissza szavait, vagy kérjen elnézést. Orbán Viktor azonban kijelentette: a legrosszabb kommunista időket idéző hazugságnak tartja azokat a vádakat, amelyekkel illetik. ,,Régi kommunista tempóval van dolgunk, ezek nem kérdések, ezek álkérdések, valójában kérdés formájában megfogalmazott vádak, és politikai támadások”- reagált a kormánypárti képviselők hozzászólásaira a pártelnök. Hangsúlyozta: az Európai Unió semmilyen segítséget nem nyújt Magyarországnak, ugyanis a pénz, amiről szó van, Magyarországnak törvény alapján jár. ,,Önök félreértik a helyzetet, az a bizonyos európai uniós támogatás nem segítség, az a KGST volt, kedves kommunista barátaim, úgy is hívták, segítségnyújtás tanácsa, de ez az Európai Unió, ahol jogaink vannak”- fordult Orbán Viktor a kormánypárti politikusok felé. Mint mondta, az EU-nak szembe kell néznie azzal, hogy a tagállamok közé került számos olyan ország, ahol a hazugság, a csalás, a választópolgárok és a köztársasági elnök megtévesztése, az unió kijátszása napi politikai gyakorlat része. Arra akartam rámutatni a strasbourgi beszédben, hogy sajnálatos magatartásnak tartom azt, ha az unió erre nem ébred rá – fogalmazott Orbán Viktor. Szerinte nyilvánvaló, hogy a posztkommunista kormányok, köztük a magyar, élen járt a hazugságokban, hiszen maga a ,,posztkommunista pénzügyminiszter” ismerte be, ,,egy bizonyos Ferinek” telefonon kellett kijárnia Joaquín Almuniánál, az Európai Bizottság pénzügyi biztosánál, hogy Magyarország újabb és újabb haladékot kapjon a konvergenciaprogramra. /Orbán Viktor: A legrosszabb kommunista időket idéző hazugság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

2006. november 1.

Október 28-án műfordító-konferencia zajlott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemen Kolozsváron. Horváth Andor, a konferencia elnöke mondott beszédet. Az előadók között volt Vallasek Júlia és Székely Melinda. /Márton Imola: Nyelvtranszfer. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2006. november 1.

Közönségtoborzó produkciónak is nevezhető a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház évadnyitó előadása, a Ben Jonson Volpone című darabja nyomán készült Rókajáték. Az előadás igencsak sokszínű: vannak benne kísérleti színházi elemek, de vásári bohózat is vagy akár filmbeillő szexjelenet. A Figura nemcsak szórakoztatni akar ezzel az előadással, azt már díszlet és a remekbeszabott karakteres jelmezek is jelzik. Ez a díszlettervező Csíki Csaba és a jelmeztervező Kiss Zsuzsanna munkáját dicséri. Béres László rendezői fogásának tekinthető, hogy a szereplők a nézőket is bevonják a játékba. Kiemelkedő színészi alkotás a Salat Lehel formázta Volpone-figura. /Rivalda. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

2006. november 1.

Magyarlapádon az óvodában 41 gyermek nyüzsgött a felújított osztálytermekben. A felújítás az önkormányzati beruházásnak, a Heuréka magyarlapádi civilszervezet adományának és a szülők áldozatos munkájának köszönhető. Az 1050 református lelket számoló falu fogyatkozó közösség. Szolga Klára óvónő elmondta, amikor 1975-ben idejött, 87 gyerek járt óvodába. Idén csak 3 baba született. A szülők mindent megtesznek, adakoznak, szépítik az óvodát, segítik a pedagógusok munkáját. Kirándulásokat, farsangi mulatságokat szerveznek a gyerekeknek. A diploma megszerzése után viszont egyre kevesebben térnek haza. /Takács Ildikó: Ahol még kevés a hely. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 631-638




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék