udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 641 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 631-641 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2008. május 2.

„Marosvásárhelyi vagyok, itt születtem, itt nőttem fel, itt él a családom, itt szeretnék maradni továbbra is. Szeretem ezt a várost!” – mondta Borbély László fejlesztési miniszter, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje az RMDSZ Maros megyei szervezetének kampányindító rendezvényén. Marosvásárhelyen a román pártok összefogtak az RMDSZ, a szövetség jelöltje ellen. „A várost vissza kell adni a marosvásárhelyieknek, az RMDSZ ennek az esélynek a letéteményese” – fogalmazott Borbély. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: Meggyőződésem, hogy Borbély László meg fogja ismételni Bernády Györgyék teljesítményét, ha megadjuk neki az esélyt. Ilyen tudattal és önbizalommal kell nekünk gondolkodni, így kell útra indulni a Nyárádmentén, a Küküllőmentén, ahol a hűségesek jelentik a mércét. ” /Lokodi Imre: Markó Béla: hűségesek jelentik a mércét. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2008. május 2.

Május 1-jén több megyeszékhelyen majálist szerveztek a helyhatósági választások jelöltjei. Marosvásárhelyen az RMDSZ megyei és városi szervezete rendezett gulyásfőző versenyt. Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnök-jelölt és csapata is indult a versenyen. A házigazda Borbély László fejlesztésügyi miniszter kifejtette magyarul, majd románul: Eljött az idő arra, hogy a marosvásárhelyi magyarok büszkék legyenek arra, hogy magyarok, a románok arra, hogy románok, és a romák arra, hogy romák, mert egy nagy család vagyunk. /N. A. : Gulyásháború a flekken-városban. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2008. május 2.

Örvendetesnek nevezte Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, hogy Bihar megyében az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) egyezsége révén csak az RMDSZ indít megyei tanácselnök- és nagyváradi polgármester-jelöltet. Ennek ellenére az RMDSZ csúcsvezetését tette felelőssé amiatt, hogy nem jött létre országos megegyezés a két fél között. Véleménye szerint az erdélyi magyarság az utolsó posztkommunista rendszer szerint politizáló közösség volt eddig. Tőkés beszámolt arról, hogy tovább gyűrűzik a Lorántffy Zsuzsanna egyházi iskola sportpályájának ügye, a püspököt június 23-ára idézték a bíróság elé. A Szentháromság ortodox egyházközség pópája ezúttal nemcsak illetéktelen behatolással és kerítésrongálással, de lopással is vádolja az alperest, állítva, hogy a kerítés egy darabját magával vitte. /D. Mészáros Elek: Pópával, pappal perel Tőkés. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./ Nem szabad abbahagyni az egyházi személyek múltjának átvilágítását, vélekedett Tőkés László püspök, EP-képviselő. A sajtótájékoztatón bemutatták a Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottságtól (CNSAS) kapott tetemes aktakupacot, mely feljelentéseket, szekusdossziék másolatát tartalmazta. Hermán M. János előadó-tanácsos megdöbbenéssel olvasta azokat a jelentéseket, melyekből kiderült, külföldi tartózkodása alatt is megfigyelték. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa egyhangúlag visszautasította a Temesvári-Belvárosi Egyházközség presbitériumának fellebbezését, melyben Bányai Ferenc temesvári lelkész felmentését kérték, akiről kiderült, hogy egykor besúgó volt. Bányai megszegte lelkészi esküjét azzal, hogy folyamatosan jelentett a román titkosszolgálatnak, sőt amikor később lehetősége lett volna beismerni múltját, ezt nem tette meg. Kiderült három lelkész besúgó múltja: Halász Sándor Temesváron volt pap, jelenleg külföldön tartózkodik, Kovács Imre, Paptamási egykori lelkésze jelenleg a magyarországi Nagykerekiben szolgál. Fazakas Sándor a nagyvárad-rogériuszi gyülekezet lelkésze volt, most egyéves skóciai kiküldetésben van. /Szőke Mária: Besúgó lelkészek kilétére derült fény. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 2./

2008. május 2.

A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) megalakulása óta az anyaország határain túl élő magyar nemzeti közösségek autonómiatörekvéseinek egyeztető, közös képviseleti fóruma. Hódmezővásárhelyen, május 1-jén tartott ülésükön a KMAT társult szervezeteinek képviselői megállapították, hogy Tőkés László püspök, EP-képviselő elnökké választásával új korszak kezdődött a Tanács tevékenységében. A KMAT sikerként könyvelte el a NATO bukaresti csúcstalálkozója alkalmából a tagországok vezetőihez intézett nyílt levélre érkezett pozitív visszajelzéseket, és hasonló lépéseket tervez az autonómia biztonságpolitikai vonatkozásainak érvényesítése érdekében. A KMAT példaértékűnek tekinti a délvidéki magyar érdekvédelmi szervezetek összefogását, és fontosnak tartja az általuk kidolgozott autonómia-koncepció megszületését. A KMAT módosítja alapszabályzatát, külön teret szentel a munkáját segítő civil szervezetek védnöki státusának, megbízza Tőkés Lászlót, hogy az Európai Parlamentben képviselje a KMAT álláspontját. A KMAT kisebbségvédelmi képviseleti irodát létesít Svájcban. /Brüsszelhez fordul a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács. = Erdely. ma, máj. 1./

2008. május 2.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) támogatja a romániai helyhatósági választásokon mindazokat a jelölteket, akik a magyar közösségi önrendelkezés mellett állnak ki függetlenül attól, hogy melyik magyar szervezet színeit képviselik – olvasható Tőkés László EMNT-elnök közleményében. Tőkés hangsúlyozza: az önkormányzatok rendelkeznek leginkább azokkal az eszközökkel, amelyekkel az autonómia iránti közakaratot megjeleníthetik. Ezért az EMNT kezdettől fogva természetes szövetségesnek tartja a nemzeti önrendelkezés iránt elkötelezett Magyar Polgári Pártot. Az autonómia hívei az RMDSZ soraiban is megtalálhatók. Tőkés rámutatott: egyfelől csak elismeréssel lehet szólni arról, hogy az MPP bejegyeztetésével a romániai magyarság körében is megvalósulóban van a választás szabadsága. Másfelől viszont a plurális egység jegyében minden eddiginél nagyobb szükség van az erdélyi magyar összefogásra a magyar közképviselet megőrzése, valamint az autonómia eredményes képviselete érdekében. /Tőkés az autonómia mellett kiálló jelölteket támogatja. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

2008. május 2.

Megyei konzultációs körútra indult április 24-én Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, ígérte, hogy 187 Hargita megyei településre látogat el a következendő hónapban. Mindegyik településen ki fog osztani egy kérdőívet, amely révén a település problémáit szeretné feltérképezni, illetve azt, hogyan tudna a megyei tanács segíteni ezeknek a problémáknak a megoldásában. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter útravalóval /udvarhelyi házikenyér, borzonti szalonna, tusnádi vöröshagyma és csíkszentmártoni házipálinka/ látta el őt. /Megyei konzultáció vöröshagyma, szalonna és házikenyér társaságában. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2008. május 2.

Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke figyelemmel követte a Csutak István elindította Székelyföld-vita kapcsán keletkezett írásokat, érveléseket. Feltűnő volt számára, hogy a politikum képviselői, néhány kivétellel, nem vettek részt a vitában. Borboly szerint az elmúlt 18 évben Székelyföld területi autonómiájának jogi kinyilvánításán kívül minden előfeltételt megteremtettek. Valószínűsíthető, hogy a következő – RMDSZ-részvétellel megalakuló – kormánykoalíció egyik első lépése a kisebbségi törvény elfogadása lesz. Borboly szerint a székely városok és falvak többségében mára érezhetővé váltak az újjászületés jelei. A régió gazdaságilag felkészült a fenntartható fejlesztésre. A cél: erős és autonóm Székelyföld. Egy emberöltő alatt Székelyföld a térség legfejlettebb régiói közé emelhető. /Szász Hargita: Erős Székelyföldet – gondolatok a Székelyföld-vita mentén. Interjú Borboly Csabával, a Hargita Megyei Tanács alelnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2008. május 2.

A Magyar Polgári Párt Maros megyei szervezete Benedek Imre professzort, az RMDSZ Területi Képviselők Tanácsának elnökét javasolja a közegészségügyi hatóság élére. Benedek Imre meglepődött a javaslaton, az MPP nem kereste meg ebben az ügyben, de ha az RMDSZ kérné, elvállalná. Ölvedi Zsolt, az MPP megyei elnökének szóvivője kijelentette: információi szerint az egészségügyi intézmények szintjén változások várhatók. /Antalfi Imola: Meglepő fordulat. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

2008. május 2.

Az új erdészeti törvény az erdők lassú és biztos kipusztítását szolgálja, és a fatolvajokat védi – állítják a környezetvédők. A rendelet törvényesíti a falopást, szabad kezet ad a rombolásnak, ugyanakkor kitiltja a természetjárókat az erdőkből. Tőke István, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára szerint az engedélykérés a bekerített magánterületekre érvényes csupán. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy erdészeti törvény szabályozza a parkokat. /Barabás Márti: Fatolvajvédő törvény? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2008. május 2.

Az Írószövetség története a nemzet története – hangzott április 30-án el a kolozsvári találkozón, amelynek vendége Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke és L. Simon László, a titkára volt. „Az írószövetségben megfér a népi irodalom képviselői mellett az avantgárd író is. A politikai erőknek a legfőbb problémájuk, hogy mi túléltük a rendszerváltást” – jelentette ki L. Simon László. Vasy Géza rövid ízelítőt adott az Írószövetség történetéből, a második világháború végétől napjainkig. Az 50-es években a sztálinista képződmény jegyei tökéletesen jellemzőek voltak az írószövetségre is. Az 1956-os forradalom előkészítésében jelentős szerepet vállalt az akkori magyar írótársadalom, aminek következtében 1957-ben a Kádár-rendszer felfüggesztette a Magyar Írószövetség tevékenységét. 1959-ben alakult újra, a 70-es években folyamatosan konszolidálódott. A rendszerváltás után a magyar kulturális élet kettévált, és az SZDSZ meg az MDF oldalán csoportosult. Jelenleg Magyarországon több írószervezet is működik a Magyar Írószövetségen kívül. – „Az Írószövetség történetét úgy fogom fel, mint a nemzet történetét, büszke vagyok a magyarságomra, szeretnék egy közösséghez tartozni – számolt be L. Simon László, a szervezet titkára. Vasy Géza a találkozó után kifejtette, örülnének annak, ha az erdélyi írók jelenléte erőteljesebb lenne a magyarországi irodalmi életben. /Varga Melinda: Széthúzó írószervezetek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2008. május 2.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos-és Gyógyszerészettudományi Szakosztálya Nagyváradon tartja a magyar orvosok és gyógyszerészek országos vándorkongresszusát. A XVIII. tudományos ülésszak május 1-jén kezdődött és május 3-án eurorégiós piknikkel zárul. A találkozóra érkeztek szerte Magyarországról és Németországból is. A kongresszus keretében ejtették meg az Ady Endre Gimnáziumban a Keresztény Orvosok Szövetségének (KEOSZ) éves közgyűlését is, amelyen a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében Oberfrank Ferenc tartott előadást. Kun Imre Zoltán professzor, a KEOSZ elnöke beszámolt a 2007/2008-as év tevékenységéről, majd a tervekről esett szó. /T. H. : Megkezdődött az orvoskongresszus. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 2./

2008. május 2.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) Nagyváradon tartotta meg díjkiosztó ünnepségét. A honismereti és történelmi pályázat témája ebben az esztendőben a reneszánsz és Mátyás király élete volt. Dukrét Géza, a szervezet elnöke közölte, a vetélkedő kinőtte Nagyváradot, idén székelyföldi és magyarországi pályázók is jelentkeztek. A díjkiosztón a magyar történelmi egyházak képviselői is megjelentek: Kiss Albert provikárius és Tőkés László református püspök. Felnőtt kategóriában az első díjat a temesvári Jancsó Árpád vitte el Hollós zászlók Temesvár felett című tanulmányával. A diákok között az első díjas Őseink nyomában című dolgozatot hárman írták: Gaudi Zsófia, Rékási Boglárka és Szűcs Orsolya. /Szőke Mária: Kiosztották a honismereti pályázat díjait. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 2./

2008. május 2.

Bölöni Domokos 1990 óta csaknem tucatnyi művelődési egyesület, kulturális szerveződés bölcsőjénél bábáskodott vagy elsőként adott hírt a születésükről. Legszebb emléke a korondi Firtos Művelődési Egylet létrejöttéhez kapcsolódik. A kezdeti lelkesedés után lassan csökkent az érdeklődés, kevés szervezetek működik ma is, közülük a legállhatatosabb Firtos Egylet. Kellettek hozzá az értelmiségi kovászok. A Lajosok (Páll, Molnos, Ambrus) „összeesküvése”, de még előbb a Lőrincz Kálmánok, Bálint Andrások, Tófalvi Zoltánok és társaik tényfeltáró publicisztikai munkálkodása, a helyi értelmiség és a fazekasság tömörülése, a Sóvidék kutató értelmisége. Az egylet lapja, a HAZANÉZŐ fórumot biztosít az emlékezőknek, könyvsorozatot az olvasóknak. Ambrus Lajos tanár, költő-szerkesztő legyűri a kishitűséget, ő Firtos Művelődési Egylet hajtóműve. /Bölöni Domokos: Tizennyolc éves a korondi Firtos Művelődési Egylet. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

2008. május 2.

Kevesen válnak prófétává szülőhazájukban. Füzesi Albert elindult gyerekkora Erdőcsinádjáról, felküzdötte magát a Maros Művészegyüttesbe. Áldozatos munkával alig másfél évtized alatt életre hívták a Maros Művészegyüttes hosszú távú utánpótlását, ugyanakkor a tánckarba feljutó fiatalokat arra buzdították, hogy vidéki csoportok alakulásánál bábáskodjanak. Sajátos Kőműves Kelemenek ezek a Füzesi Albertek, újjá építik lerombolt erődeinket. Nemcsak Isten erős várunk, hanem a kultúránk is az: vár és templom. Füzesi Albert ma az egyik legkedveltebb személyisége a néptáncmozgalomnak. Munkásságát 2001-ben EMKE-díjjal ismerték el. A Gyöngykoszorú találkozókon mind nagyobb számban megjelenő csoportok, együttesek lábra állítói csaknem kivétel nélkül: a Maros Művészegyüttes táncoslányai, -legényei. Füzesi Albertet április 19-én kitüntették a kisszoborral, Hunyadi László alkotásával, ezzel az általa indított erdőcsinádi tánctalálkozó 15. évfordulóján ismerték el. /(bölöni): Kisportré. Füzesi Albert. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

2008. május 2.

A nemzeti örökség átmentése Torockón az immár hivatalosan is bejegyzett Kriza János Kulturális Egyesület körül körvonalazódik. Több évtizedes szünet után ismét összeállt egy 15 fős csapat, és ma már újra van fúvószenekara Torockónak, újra szól a rezesbanda. Hangszereket egy megszűnt kolozsvári fúvószenekartól kölcsönöztek, az 50 éves tapasztalattal bíró Petrucz Sándor kolozsvári zenész pedig vállalta a betanítást. A Kárpát-medence egyik legszebb magyar népviseletének, a torockóinak a fennmaradása érdekében az utóbbi három évben a fiatalság a csipkeverést is megtanulta. Zenei kultúrájuk mellett a torockói népviseletet szeretnék felújítani. Az egyesület következő célja a nőszövetség megalakítása, illetve egy giccs elleni fórum létrehozása. /Tamás András: Giccsellenesség Torockón. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2008. május 2.

Gyalog, kerékpáron is érkeznek magyarországi zarándokok a csíksomlyói búcsúra. A Mária út elnevezésű program keretében gyalogos és kerékpáros zarándokok indultak útnak április közepén, hogy Erdély több települését bejárva május 10-ére odaérjenek. A csíksomlyói búcsú története 1567 pünkösdjére nyúlik vissza, amikor István gyergyóújfalusi pap hálaadó körmenetet vezetett ide azért, mert a székelyek Hargita Tolvajos-hágójában legyőzték János Zsigmond fejedelem seregét, aki a székelyeket jobbágysorba taszította, és a templomnál lévő felirat szerint hitük elhagyására akarta őket kényszeríteni. Azóta gyarapodik az ide zarándoklók száma. /Mária úton a pünkösdi búcsúra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

2008. május 2.

Kis Sándor, az Academica Humana Alapítvány elnöke adta át a Wagner Nándor-díjakat a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem reklámgrafika szakos diákjainak, akik helyezést értek el a Holnap antológia megjelenésének századik évfordulója alkalmából kiírt plakátpályázaton. A Holnap 1908-ban jelent meg Váradon, egyik vezéralakja Ady volt. „Tíz éve írtuk ki először pályázatunkat, a változó témájú verseny nyertesei között Wagner Nándor özvegyének jóvoltából százezer forintot osztunk ki” – mondta Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar Művelődési Céh elnöke. Wagner Nándor szobrász, festő 1922-ben született Nagyváradon, 1950-ben Magyarországra, hét év múlva Svédországba települt, végül Japánban hunyt el 1997-ben. Legismertebb munkái a Filozófusok kertje /Budapest, Gellért-hegy/ és a Corpus Hungaricum /Székesfehérvár/. Szülővárosában 2005. május 1-jén leplezték le az általa tervezett József Attila-szobrot a Petőfi parkban. /Fried Noémi Lujza: Átadták a Wagner Nándor-díjakat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

2008. május 2.

A ma már mindössze három református lelket számláló, Fehér megyei Marosszentimre temploma a tatárjárás után, a szászok betelepítése (1262) előtt épült. A templom, akárcsak a falu, Szent Imre hercegről kapta nevét. Mai alakját a templom a 15. században, Hunyadi János korában nyerte, egyhajós, gótikus stílusjegyeket mutat. A falakat támpillérek erősítik, karcsú torony is csatlakozik az épületegyütteshez. A templomról Jékely Zoltán verset is írt, amelyben a magyarság pusztulásának szimbólumaként említi. A településnek nincs saját lelkésze, az alig nyolc kilométerre található Gyulafehérvárról jár Gudor András a szentimrei híveknek istentiszteletet tartani. /Marosszentimrei református templom. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./ Jékely Zoltán: A marosszentimrei templomban című verse. A további pusztulásról szóló versek: Kányádi Sándor: Egy csokor orgona mellé, Ferenczes István: Marosszentimrei templom, 2002, Kovács András Ferenc: A marosszentimrei templomnál.

2008. május 2.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata május 4-én, vasárnap mutatja be Carlo Goldoni A legyező című komédiáját Kiss Csaba átdolgozásában és rendezésében, a díszleteket és jelmezeket Dobre Kóthay Judit tervezte. /Antal Erika: Szerethető gyarlóságok a színpadon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

2008. május 2.

Bíró Béla megállapította, hogy Wass Albert nem jó író, szerinte ugyanis a szerzőnek túl kell emelkednie elfogultságain. Bíró Béla problémának látja, „hogy ez a rossz író klasszikusokat megszégyenítően népszerű. ” /Bíró Béla: Wass-kór. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 631-641




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék