udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
324
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-324
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2010. február 1.
Csángó Bál Budapesten
A moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető társadalmi és gazdasági folyamatokra szeretnék felhívni a figyelmet a szombati Csángó Bálon, amelynek díszvendége Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató lesz.
A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Közhasznú Egyesület által szervezett bállal idén is szeretnének alkalmat teremteni arra, hogy a közép- és kora újkori kultúra számos elemét őrző moldvai és gyimesi csángó magyarok bemutathassák viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket, táncaikat színpadi produkció keretében.
A szervezők nevében Nagy Bercel az MTI-nek elmondta, hogy az idén a műsor Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató munkásságára épül, aki a vallásos néphagyomány, a szakrális szövegfolklór, a népi Mária-kultusz és az archaikus apokrif népi szövegek kutatása terén ért el jelentős eredményeket. A Kossuth-díjas kutató kiemelt feladatként tekint a gyűjtőmunkára, ő tárta fel és határozta meg az archaikus népi imádság új műfaját, funkcióját, lehetséges történelmi aspektusait, eredetét, európai összefüggéseit. Magyarországon és külföldön több tízezer szöveget gyűjtött össze.
A Petőfi Csarnokban szombaton tartandó bálon mintegy 8 moldvai és gyimesi településről – így Klézséből, Nádasfaluból, Somoskából, Pusztinából, Hidegségpatakáról, Görbepatakáról, Gyimesbükkről és Áldomáspatakáról – összesen 45 hagyományőrző zenész és táncos lép majd a színpadra.
A színpadi műsort követő, hajnalig tartó táncházban a moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítenek a csángómagyar táncok lépéseit megtanulni. A bálhoz kapcsolódva csángó népi építészeti emlékekből és Petrás Mária keramikus alkotásaiból, valamint hagyományos csángó használati tárgyakból és szőttesekből összeállított tárlat hívja a Kárpátokon túli utazásra a vendégeket. A kiállítást Kóka Rozália énekes, mesemondó nyitja meg. Bemutatják még Csoma Gergely Az elhagyott idő – 33 év a moldvai csángók között című könyvét is.
A színpadi műsort megelőzően tartják a Kőketánc Gyermektáncházat, amelynek évről évre hatalmas sikere van a kisgyermekes családok körében.2010. február 1.
Ahol akarat van, ott könnyű eredményt elérni"
Hollanda Dénest ünnepelték a Sapientián
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektori hivatalának munkatársai múlt pénteken szűk körben ünnepelték Hollanda Dénest, az egyetem volt dékánját, aki több mint 8 éven át töltötte be ezt a tisztséget. A Sapientia megálmodója ugyanis visszavonult, de rektori tanácsosként továbbra is a tanszéken marad. És ismét álmodni kezdett…
"A Sapientia eszmét, értékeket képvisel, és a mi feladatunk megmenteni ezeket az értékeket. Hollanda Dénes nélkül valószínűleg nem lenne ma Sapientia, ahol magyar fiataljaink tanulhatnak" – mondta a dékáni búcsúztatón Dávid László, az egyetem rektora, aki reményét fejezte ki, hogy sokáig együtt dolgozhatnak még Hollanda Dénessel, és hogy lesznek olyan fiatalok, akikért érdemes együtt dolgozni. Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere úgy vélte, az elmúlt 20 éves történelmünk egyik legfontosabb megvalósítása a Sapientia Egyetem létrehozása, ahol anyanyelven tanulhatnak az erdélyi magyar fiatalok, akik, ha szülőhelyükön érvényesülni tudnak, remélhetjük, hogy itt képzelik el jövőjüket. "A jövőtervezés lehetőségét ajánlja a Sapientia a magyar fiataloknak, és ezt Hollanda professzor nevéhez kell kötni. Volt amikor egyetlen ember hitt az Erdélyi Magyar Tudmányegyetem létrehozásában, és az ő volt, majd sokan mások mellé álltak és próbáltak együtt dolgozni azon, hogy az álom megvalósuljon" – mondta Csegzi Sándor, majd az ünnepeltnek átadta a városi tanács illetve a polgármesteri hivatal díszoklevelét.
Hollanda Dénes meghatottan vette át a szót, majd beszédében elmondta, reméli, nem volt hiábavaló a Sapientia létrehozása, hogy nem fognak elmenni Erdélyből a magyar fiatalok. "Kitűnő munkatársaim voltak az elmúlt év során. Ahol szív és akarat van, ott könnyű eredményt elérni. Az emberek hatalmas dolgokra képesek, ha van akarat. Minél hatalmasabb a cél, annál nagyobb akaratra van szükség. Talán a gondolat volt az enyém, de mindnyájan hozzájárultunk az egyetem létrehozásához. Most is van egy álmom, de erről még nem akarok beszélni" – mondta. Nos, ha a közönségnek nem, az újságírónak végül mégis beszélt az álomról, ami a következő években foglalkoztatja majd: egy kutatóközpont felépítése. Örült annak, hogy a Sapientiát elismerik a román állami egyetemek is, és hogy 8 év alatt sikerült elit helyet kivívni a romániai felsőoktatásban. "A cél messze van, de még tart a lelkesedés. Hanyatlik az oktatás minősége Európában, és hatalmas előny, ha lelket viszünk az oktatásba, és kitűnő szakembereket képezünk. Tulajdonképpen majdnem 9 évig voltam ennek az intézetnek a vezetője. Elég sokan gratulálnak, elismernek, de most is azt mondom, nem az a legfontosabb, hogy ki milyen mértékben járult hozzá ennek az egyetemnek a felépítéséhez, hogy kik voltak azok, akik ellenezték, hanem az, hogy felépült a Sapientia, és az erdélyi magyar fiataloknak lehetőségük van anyanyelven műszaki szakokon is tanulni" – tette hozzá Hollanda Dénes. Szavait dr. Brassai Zoltán professzor, a Sapientia Alapítvány alapító tagja egészítette ki, visszaemlékezve a Sapientia egyetem alapításának kezdeti nehézségeire, a politikai, a kuratóriumi harcokra, amelynek eredményeképpen Marosvásárhelyen is sikerült létrehozni egy központot.
A leköszönő dékánt Székely Gyula követi e tisztségben, aki 20 éve a brassói Transilvania Egyetem elektronika-számítógép tanszékének vezetője. A 2012-ig szóló mandátumát a brassói egyetemen személyes okok miatt szakította meg.
Antalfi Imola. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)2010. február 1.
A hibátlanság vágya
Húszéves a Látó
Meg- (illetve az Igaz Szóból való át-) alakulásának huszadik évfordulóját ünnepelte szombat délután a Látó szépirodalmi folyóirat.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Stúdió Színházának színpadán félkörben ülve fogadták a szép számú közönséget a Látó szerkesztői, volt és jelenlegi munkatársai, főszerkesztői: balról jobbra Demény Péter, Láng Zsolt, Szabó Róbert Csaba, Vida Gábor, Kovács András Ferenc, Markó Béla, Gálfalvi György, Jánosházy György és Káli Király István. A ceremóniamester szerepét ezúttal is KAF, a lap főszerkesztője vállalta el, melynek eredményeképp családias, poénos, laza hangulat alakult ki színpadon és nézőtéren egyaránt és tartott a nem a legrövidebbek közé sorolható irodalmi est végezetéig.
Az est két, úgymond tematikus részre oszlott, az elsőben KAF nyitószavai után röviden ismertették a lap új kiadványát, A hibátlanság vágya alcímet viselő Látó- antológiát, melyben a folyóirat nívódíjasainak írásait olvashatjuk Vida Gábor és Szabó Róbert Csaba szerkesztésében. Ugyanekkor járt körbe először a mikrofon: a színpadon ülő jelenlegi és egykori munkatársak a Látóhoz fűződő személyes élményeiket, a kezdetek humorban sem szűkölködő történeteit osztották meg közönségükkel, majd a második, úgymond tematikus részben ugyanők olvastak fel írásaikból.
Elsőként az egykori főszerkesztő, Markó Béla, a "csodálatosképpen" visszatérő szerző, aki gratulált többek között ahhoz, hogy a februári szám már januárban megjelent és elmondta: úgy érzi magát, mint gyermekkorában, amikor az idősebbek katonakori, háborús élményeiket mesélték, vidáman anekdotázva. Pár, az utóbbi időszakban született versének felolvasása után az őt követő egykori főszerkesztőnek, Gálfalvi Györgynek adta át a mikrofont. Gálfalvi Adalék a Látó őstörténetéhez című írását olvasta fel: a lehallgatási jegyzőkönyveiből ihletett, humorban fogant, mégis a diktatúra és az azt követő évek abszurditását hűen tükröző rövidpróza, annak iróniája, cinizmusa nagy sikert aratott. Nemkülönben Jánosházy György való lelki mélységekben fogant szonettjei, melyeket szintén (mester)szonett, illetve rövidpróza követett: Káli Király István művei. Vida Gábor Az aradi gőzfürdő című novellája diákéveinek egyik alapos csínytevését meséli el, többször is megnevettetve a mélyen tiszteltet, Szabó Róbert Csaba ugyancsak novellát, a Kerouacalcímet viselő írását olvasta fel. A felolvasásokat Láng Zsolt rövidprózája és Demény Péter Hazaszvit című verse, illetve KAF limerickjei és egyik legszebb műve, a Királyhágói dallam zárta. A felolvasásokat követő, bohókás "aktusként" Lokodi Editet hívták a színpadra. A folyóiratot eltartó Maros Megyei Tanács elnöke emléklapokat adott át a jelenlévőknek, a Látó mint intézmény régi és mai munkatársainak, majd hozzátette: a folyóirat mint intézmény édes teher és kis teher, mert busásan megfizeti azt a figyelmet, amellyel a tanács viseltetik iránta.
A jó hangulatú évfordulós est a Tiberius vonósnégyes játékával, Mozart divertimentóval zárult.
Nagy Botond. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)2010. február 1.
Újabb magyar prefektusok, tisztségviselők, jelöltek
A pénteki kormányülésen Emil Boc miniszterelnök aláírta Székely Levente prefektusi kinevezését Vaslui megyébe, illetve Ambrus Károly alprefektusi kinevezését Brassó megyébe.
Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa szombaton megerősítette Markó Attilát az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalában betöltött államtitkári tisztségében és Dáné Károlyt az Országos Tankönyvkiadónál betöltött vezérigazgatói tisztségében.
Ugyanakkor szombaton a Szövetségi Állandó Tanács Sztankovszky Attilát jelölte a Vetőmagok Minőségét Felügyelő Központi Laboratórium vezérigazgatói tisztségének betöltésére, Dávid Csabát a Román Országos Vízügyi Hatóság vezérigazgatói tisztségének betöltésére, Varga Gábort jelölte az Állami Találmányi és Védjegyhivatal vezérigazgatói tisztségének betöltésére és Ladányi Árpád Csabát az Országos Pénzügyőrség vezérigazgatói tisztségének betöltésére. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)2010. február 1.
A magyar oktatás sorsfordító pontjai
Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport pénteki ünnepségének, a Csiky-napnak egyik fontos programpontja volt a délutáni ülésszak, amit Az Arad megyei magyar oktatás története 1919–2009 között címmel tartottak meg a Jelen Házban.
Nemcsak a Csiky Gergely Iskolacsoport – illetve a jogelődje, a Magyar Vegyes Líceum – kilenc évtizedes történetét, hanem a megyeszékhely és a megye magyar nyelvű oktatásának sorsfordító pontjait is taglalták.
A megnyitót Király András, a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatója, egyben az RMDSZ megyei elnöke és az oktatási államtitkári cím várományosa tartotta meg, ami után Matekovits Mihály, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége aradi szervezetének elnöke ecsetelte a Trianon utáni magyar oktatás helyzetét, a román államnyelv bevezetésének korszakát, az ebből származó visszásságokat. Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes a különböző mutatókkal, európai uniós irányelvekkel és statisztikákkal mintha azt próbálta volna alátámasztani, hogy miért van szükség a tanügy átszervezésére, a fejkvóta-rendszer bevezetésére, az osztályösszevonásokra. Két megállapításával mindenesetre egyet lehet érteni: „Láttuk, hogy mire képes a politikum, ha valamit el kell rontani, ezért most lássuk, mire képes, ha fel kell építeni valamit” – mondta a bevezetőjében, de megjegyezte azt is, hogy „minden befektetés dacára a haladás, a minőségbeli javulás nem nagyon látszik a romániai tanügyben”.
Ujj János helytörténész, a Csiky Gergely Iskolacsoport volt tanára az iskola történetéből szolgált tanulságos dolgokkal, de a jelenlévők a gáji, a pécskai a kisiratosi és a nagyzerindi magyar oktatás történetével is megismerkedhettek.
A rendezvényen szép számban jelentek meg a Csiky magyarországi testvériskoláinak képviselői mellett Arad megyéből más magyar (tagozatos) tanintézmények tanárai is, ennek ellenére hiányérzetünk támadt, mert azt vártuk, hogy a pedagógustársadalmat jobban fogja érdekelni az oktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről tartott szimpózium. Különösen most, amikor magyar nyelvű oktatási intézmények szűnhetnek meg, vagy olvadhatnak be más intézményekbe szeptembertől. Reményt abból lehet meríteni, hogy a Trianont követ években megmaradt a magyar nyelvű oktatás, akkor most is meg fog maradni. Bár most nem annyira az állam „kegyességén” múlik, mint inkább a pénzen, a gazdasági helyzeten – no meg az iskoláskorú gyerekek szüleinek szándékán.
Pataky Lehel Zsolt. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)2010. február 1.
Magyar-román CORRIDOR
Közös adatbázist hoz létre Arad és Békés megye, amelyben szerepelni fognak a hivatalos munkanélküliek.
A CORRIDOR elnevezésű programot az Európai Unió finanszírozza, célja, hogy a két megye érdekelt hivatalai közösen keressenek szakembereket a betöltetlen állásokra, s ezek akár a szomszédos országban is vállalhatnak munkát.
Az aradi AJOFM a projekten belül 28 ezer eurós kerettel rendelkezik. Horia Ocolicean az AJOFM aligazgatója elmondta, a két megye közös adatbázisán keresztül sokkal könnyebb lesz betölteni az üres állásokat, ugyanakkor a két hivatal alkalmazottai tapasztaltcserén is részt vesznek. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)2010. február 1.
Nincs pénze a kormánynak az észak-erdélyi autópályára
Tárgyalásokat kezdeményez a kormány az amerikai Bechtel társasággal arról, hogy az észak-erdélyi autópálya megépítése a továbbiakban a köz-és a magánszféra együttműködésének (PPP-partnerség) eredménye legyen. A javaslat szerint a Bechtel az autópálya egyik felét közpénzből, a másik felét saját költségvetéséből építené meg. Erre a megoldásra azért van szükség, mivel a bukaresti kormány nem tudja finanszírozni a Brassó-Bors sztráda határidőn belüli elkészülését. A Gândul című lap úgy tudja: az illetékes szállításügyi minisztérium idei, autópálya-építésre szánt költségvetésének felét 2009-es tartozásként kell kifizetnie a Bechtelnek.
Emil Boc miniszterelnök pénteken bejelentette: a bukaresti kormány javasolni fogja az észak-erdélyi autópályát építő amerikai Bechtel társaságnak, hogy az sztrádaépítési projekt a továbbiakban a köz- és a magánszféra együttműködése, úgynevezett PPP-partnerség keretében folytatódjon. A javaslat szerint az ország nyugati határát Brassóval összekötő 415 kilométeres autópálya Marosvásárhely-Bors szakaszának 215 kilométerének megépítését az állam finanszírozná közpénzből (a szakasz 42 kilométeres, Torda és Gyalu közötti részét tavaly decemberben adták át), míg a Brassó és Marosvásárhely közötti 200 kilométeres szakasz munkálatainak költségeit a Bechtel teremtené elő.
Romániában az első nagyszabású infrastrukturális PPP-projekt az 55 kilométeres Comarnic-Brassó autópálya-szakasz megépítése, amelynek szerződését nemrég írta alá Radu Berceanu közlekedési miniszter a francia Vinci és a görög Aktor társaságokkal. A Vinci-Aktor cégcsoport 1,57 milliárd euróért tervezné és építené meg a Comarnic-Brassó autósztráda-szakaszt. A konzorcium 30 évre haszonbérbe venné az 55 kilométeres szakaszt, amelynek építési munkálatai 2010-ben kezdődnének és a tervek szerint négy évig tartanának. A szerződés-tervezet szerint a Vinci-Aktor a koncesszió ötödik évétől kezdve használati díjat szedhetne az autópálya-szakaszon. Ettől kezdve az állam 26 évig mintegy 180 millió lejt folyósítana évente a cégcsoportnak. Harminc év után a pályaszakasz a román állam tulajdonába kerülne.
Ha ugyanez a megoldást alkalmaznák az észak-erdélyi autópálya esetében is, az állam még évtizedekig fizetné közpénzből a Bechtelnek a tartozását, vagy pedig a sztrádahasználati díj a Bechtelt illetné meg, amíg megtérülne a társaság befektetésének értéke.
Adrian Ionescu, a közlekedési szaktárca infrastruktúra-főosztályának vezetője azt nyilatkozta a Gândul című lapnak, hogy Brassó-Bors sztrádaszakasz elkészülése mindenképpen késni fog: ha a Bechtel elfogadja a kormány javaslatát, módosítani kell az eredeti szerződést, ez pedig jelentős késést eredményezhet; ha viszont nem sikerült megállapodni az amerikai céggel, akkor a közlekedési szaktárca korlátozott költségvetéséből kell finanszírozni a sztrádaépítést, ami akár 2025-ig is kitolhatja a projekt eredetileg 2013-ra kitűzött megvalósítását. A főosztályvezető szerint a Bechtel érdeklődést mutatott a PPP-partnerség iránt, de ha mégsem sikerült megegyezni, az észak-erdélyi autópálya csak 2025-re készülhet el közpénzből, vagy pedig a közlekedési minisztérium szerződést bont a Bechtellel és újabb nemzetközi tendert ír ki a sztráda megépítésére.
A Gândul úgy tudja, a közlekedési minisztérium sztrádaépítésre szánt idei költségvetésének több mint a felét kell 2009-es tartozásként kifizetnie a Bechtelnek. Ez azt jelenti, hogy a 2010-es büdzsében autópálya-építésre elkülönített 380 millió euróból idén csak 180 millió euró fordítható az észak-erdélyi autópálya építésén kívül a Bukarest-Konstanca sztráda bizonyos szakaszaira, továbbá körgyűrűk és terelőutak építésére. Szintén ebből a pénzből kell finanszíroznia a szaktárcának azon autópálya-projektek elindítását is, amelyek finanszírozása az ágazati EU-programon keresztül történnének.
Az észak-erdélyi autópálya építését 2004-ben kezdte el a Bechtel. A projekt értékét eredetileg 2,2 milliárd euróra becsülték. A munkálatok 2005-ben egy évre leálltak, emiatt a tervezett 2012-es átadási határidő egy évvel kitolódott. A Bechtel 2009 decemberében adta át a sztráda Torda és Gyalu közötti 42 kilométeres szakaszát. Forrás: Krónika (Kolozsvár)2010. február 1.
Magyar prefektus Vaslui megyében
Székely Levente, az RMDSZ Galac megyei szervezetének elnöke töltheti be a prefektusi tisztséget Vaslui megyében, míg Ambrus Károly Brassó megyében kapott kormánybiztos-helyettesi mandátumot – kinevezésüket a pénteki kormányülésen írta alá Emil Boc miniszterelnök.
Ugyanakkor Gáti István ezentúl kormányfőtitkár-helyettesként tevékenykedhet, míg Asztalos Csaba államtanácsosként dolgozik ezentúl Markó Béla miniszterelnök-helyettes kabinetjében. A döntésekre vonatkozó miniszterelnöki határozatok csütörtökön jelentek meg a Hivatalos Közlönyben.
Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) megerősítette Markó Attilát az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalában betöltött államtitkári tisztségében, illetve Dáné Károlyt az Országos Tankönyvkiadóban betöltött vezérigazgatói tisztségében.
Emellett az RMDSZ említett testülete további jelöléseket eszközölt az alábbi kormánynak alárendelt intézmények élére: Sztankovszky Attilát a Vetőmagok Minőségét Felügyelő Központi Laboratórium vezérigazgatói tisztségének betöltésére, Dávid Csabát pedig a Román Országos Vízügyi Hatóság vezérigazgatói székébe. A SZÁT ugyanakkor Varga Gábort az Állami Találmányi és Védjegy Hivatal élére, Ladányi Árpád Csabát az Országos Pénzügyőrség vezérigazgatói tisztségének betöltésére javasolta.
Mint ismeretes, korábban hat magyar kormánybiztos – három prefektus és ugyanennyi alprefektus – kinevezéséről döntött a kormány. Az RMDSZ által javasolt jelöltek közül Hunyad megyében Dézsi Attila, Kovászna megyében György Ervin, Szilágy megyében pedig Végh Sándor töltse be a prefektusi tisztséget. Ezzel egy időben arról is döntés született, hogy Arad megyében Horváth Levente-Ákos, Máramaros megyében Böndi Gyöngyike, Szatmár megyében pedig Pataki Csaba foglalhatja el az alprefektusi széket. Forrás: Krónika (Kolozsvár)2010. február 1.
Ismét könnyítettek a határon túli románok állampolgárság-szerzésén
Ismét jelentős mértékben könnyítették a román hatóságok az állampolgárság meg- és visszaszerzésének folyamatát, miután pénteki ülésén önálló állampolgársági felügyelet létrehozásáról döntött a bukaresti kormány.
Az új hivatal tevékenysége elsősorban a Moldovai Köztársaság lakosait célozza, akiknek a kedvéért Bukarest már tavaly módosította állampolgársági törvényét. A könnyített eljárás keretében a 4,5 millió lakosú Pruton túli országból származó igénylők esetében immár nem rendeznek meghallgatást, és nem vizsgálják a nyelvtudást vagy a kulturális ismeretek meglétét, sőt esetükben a román állam abban az esetben is elismeri román állampolgárságukat, ha csak harmadfokú felmenőjükről bizonyítható, hogy román volt.
A kezdeményezés Traian Băsescu államfőtől ered, aki már első elnöki mandátuma idején szorgalmazta az egykor Romániában élt személyek „újrahonosítását”, vagyis visszaadni mindazon határon túli románok állampolgárságát, akik önhibájukon kívül veszítettek el azt. A könnyítés nyomán – amelybe beletartozik az is, hogy a román hatóságok legtöbb öt hónapon belül kötelesek elbírálni a dossziékat – a tavaly megugrott, és elérte a húszezret a pozitívan helybenhagyott igénylések száma, miközben az előző években még csak néhány ezerre rúgott.
Az Emil Boc vezette kormány ezúttal továbbment, és elrendelte, hogy az állampolgársági igények elbírálásával ezentúl már nem az igazságügyi minisztérium bizottsága, hanem az ország öt nagyvárosában (közöttük Kolozsváron) kirendeltséget is működtető önálló hivatal fog foglalkozni. Sőt a 126 alkalmazottal ellátott intézmény ezentúl nem követeli meg az állampolgárságért forduló moldovaiaktól, hogy letelepedési engedéllyel vagy lakhellyel rendelkezzenek Romániában. A hivatal létrehozását egyébként Băsescu már chişinăui látogatása során, szerdán beharangozta, nem rejtve véka alá: Bukarest célja, hogy évente 100-150 ezer besszarábiainak adjon állampolgárságot. Mindezt óriási várakozás előzte meg a Pruton túl. Dorin Chirtoacă, Chişinău liberális polgármestere már korábban jelezte: Bukarestnek módosítania kellene az állampolgársági törvényt, eddig ugyanis csupán azok kaphatták meg az állampolgárságot, akik állandó lakhellyel rendelkeztek Románia területén. Bukaresti hivatalos adatok szerint tavaly meghaladta az egymilliót a moldovai állampolgárság-igénylők száma.
Rostás Szabolcs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)2010. február 1.
Nevelési és fejlesztési központot avattak Gyergyószentmiklóson
Nevelési és fejlesztési központot avattak a hét végén a Gyergyószentmiklóson, a tanügyminisztérium által támogatott CRED-program keretében. A Kossuth Lajos utca 81. szám alatti ingatlanban működő intézményben pszichológiai és pedagógiai, illetve gyermek-egészségügyi tanácsadással szolgálnak, játékos román nyelvtanulást és kézműves-foglalkoztatást is biztosítanak.
Ugyanitt logopédus, pszichológus, nevelési szaktanácsadó és gyermekorvos segítségét vehetik igénybe a szülők, a különféle programok az óvodai oktatás után, délután zajlanak.
„A program lényege, hogy egyenlő esélyt biztosítsunk minden kisgyerek számára, és egyéniségének megfelelően fejlesszük képességeit” – hangsúlyozta Lucica Erdei a megnyitó ünnepségen. A szaktanfelügyelő hangsúlyozta, program lehetőséget biztosít a projektnek otthont adó ingatlanok korszerűsítésére is.
„Nyújtsd a kezed, hogy játszhassunk együtt!” – idézte a program fő célkitűzését Kolumbán Andrea, a központ vezetője, kifejtve, hogy játékos foglalkozásaik révén igyekeznek a gyerekek egyéni képességeit fejleszteni. Mint mondta, a program keretében tanácsadással, képzéssel és továbbképzéssel szolgálnak szülőknek és pedagógusoknak is.
Jánossy Alíz. Forrás: Krónika (Kolozsvár)2010. február 1.
Történelmi vasútvonalak felújítására pályáznak Bihar megyében
Újra használatba kerülhet több Magyarországot Romániával összekötő vasútvonal, amennyiben a nagyváradi metropolis-övezet, illetve a magyarországi Közlekedéstudományi Intézet sikeresen pályázik – tájékoztatott Delorean Gyula nagyváradi RMDSZ-es helyi tanácsos.
A közös projektet a napokban nyújtották be a Határon Átnyúló Kooperációs Pályázatok Románia–Magyarország elnevezésű program keretében, elbírálása áprilisban várható.
Megtudtuk, a Nagyváradot Debrecennel, illetve Békéscsabával összekötő vasútvonalakból néhány kilométernyi sín hiányzik. A Várad és a cívisváros között közlekedő kisvonatokat a két város közös HÉV-társasága működtette a 20. század első évtizedében, a vonal Biharpüspökinél csatlakozott a Magyar Államvasutak Váradra vezető sínpárjához.
Trianon után a forgalmat beszűntették, jelenleg a határfalu Biharkeresztes és Debrecen között csak átszállással lehet vonatozni, a valós, hatvan kilométernyi távolság helyett százhúsz kilométert megtéve, Püspökladányon keresztül. A sínpárból a bihari megyeszékhelytől a határig másfél kilométernyi hiányzik, a magyarországi szakaszon pedig ennél valamivel több. Hasonló a helyzet a Békéscsabára vezető vasúttal is.
Delorean szerint, ha meglesz a pénz, eleinte csak kisvasút közlekedhetne a városok között, ahogyan ez eredetileg is történt, később azonban egy párhuzamos sínpár hozzáadásával gyorsvasúttá is alakulhatna. A pályázat összegéről még nem nyilatkozott a tanácsos, azt mondta, egyáltalán nem biztos, hogyha a pályázat nyer is, annyi pénz jön be, amennyit a pályázók kérnek.
A metropolis-övezet egyébként a hozzá tartozó községek közötti országutak közvilágításának megoldására is pályázik hamarosan. A tervek szerint napelemes lámpák világíthatnák meg az utakat a megyeszékhely és az övezet tagtelepülései között, beleértve Félixfürdőt és a Püspökfürdőt.
Nagy Orsolya. Forrás: Krónika (Kolozsvár)2010. február 1.
Koalíciós szakítópróba?
A PD-L ígérete szerint ezúttal tartják a szavukat, és elfogadják a kisebbségi törvényt
Van kilátás arra, hogy a kisebbségi törvényt a ma kezdődő ülésszak végéig elfogadja a képviselőház – erősítette meg tegnap lapunknak Márton Árpád RMDSZ-es frakcióvezető, miután Emil Boc miniszterelnök a hétvégén azt nyilatkozta: a PD-L betartja a szavát, s prioritásként kezeli a jogszabályt.
A ma kezdődő parlamenti ülésszakban folytatódni fog a kisebbségi törvény 2007-ben megfeneklett vitája. Erre a hétvégén a miniszterelnök tett ígéretet, aki szerint a jogszabály elfogadása kabinetjének prioritásai közé tartozik. Emil Boc emlékeztetett, hogy a törvény a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ alkotta koalíciós kormány programjában is szerepel.
„A PD-L megbízható, hiteles partner: betartja mindazt, amit a koalíciós szerződésben vállalt” – hangsúlyozta pártelnöki minőségében a kormányfő.
Márton: adottak a feltételek
Márton Árpád RMDSZ-es képviselőházi frakcióvezető szerint adottak a feltételei annak, hogy a jogszabályt ebben az ülésszakban elfogadja a parlament. „A törvény szerepel a kormányprogramban; a kormánynak viszonylag stabil parlamenti többsége van; újabban az Európai Unió is nyitott a történelmi kisebbségek helyzetének rendezésére” – sorolta érveit Márton Árpád.
Mint ismert, a Călin Popescu-Tăriceanu által vezetett kormány 2005-ben fogadta el és terjesztette a szenátus elé a kisebbségi törvény tervezetét. Miután a felsőházban megbukott, a tervezet a képviselőházba került, annak megvitatására létrehoztak három szakbizottságot, a tanügyit, a jogit és a kisebbségjogit. Csakhogy a konzervatív és a demokrata-liberális párti honatyák távolmaradása miatt az illetékes szaktestületek folyamatosan szavazatképtelenek voltak.
Márton Árpád szerint később a demokrata-liberálisokkal sikerült ugyan megegyezni, de a tervezet vitája éppen a tanügyi bizottságban akadt el, mégpedig akkor, amikor a tanügyi fejezetnek már csak az utolsó cikkelye volt hátra.
Markó Béla kormányfőhelyettes és Emil Boc miniszterelnök. Elég az adott szó a politikában?
A házbizottságon múlik
A frakcióvezetőtől megtudtuk, a törvény vitájának a három szakbizottságban kell majd folytatódnia, ennek feltétele pedig, hogy a házbizottság a frakcióvezetőkkel egyeztetve ezt napirendre tűzze. A képviselőház a ma kezdődő ülésszakon választja meg a házbizottság tagjait, a testület pedig várhatóan már szerdán, a frakcióvezetőkkel tartott együttes ülésén dönt az ülésszak második heti szakbizottsági üléseinek napirendjéről.
„Így szerdán már eldőlhet, hogy a három szakbizottság folytatja-e, s ha igen, mikor, a törvény vitáját” – magyarázta Márton. A frakcióvezető szerint az RMDSZ esélyeit növeli, hogy a házbizottságba ma beválasztják a kisebbségi frakció egyik tagját is. „Így a PD-L-nek, az RMDSZ-nek és a kisebbségeknek többsége lehet a testületben” – mondta a politikus, aki ugyanakkor elismerte, hogy a szakbizottságban még mindig kisebbségben van a koalíció.
Seres Dénes képviselő, a házbizottság tagja szerint a koalíciós többséget az biztosítaná a szakbizottságokban, ha e testületekbe a függetlenek is delegálhatnának tagokat. „Erre már született javaslat, amelyet a plénumnak is meg kell szavaznia” – mondta az ÚMSZ-nek a háznagy.
PD-L: mi megszavazzuk
Ígéretek szintjén a kisebbségi törvény elfogadását nemcsak a kormányfő, de a demokrata-liberális képviselők is támogatják. „A házbizottság tagjaként arra fogok szavazni, hogy a jogszabály ismét kerüljön a szakbizottságok napirendjére” – biztosította az ÚMSZ-t Ioan Oltean képviselőházi alelnök. Felvetésünkre, miszerint a demokrata-liberálisok korábban elutasították a jogszabályt, Oltean azzal hárított: „mi nem a törvényt utasítottuk el, csak azokat a passzusait, amelyek ellenkeztek az európai jogrenddel”.
Hasonlóan érvelt az ÚMSZ-nek tegnap a PD-L nacionalista szárnyához tartozó Valeriu Tabără is, aki korábban Gheorghe Funar alakulatából, a Román Nemzeti Egységpárttól igazolt át Emil Bocékhoz. „Fenntartom, hogy a törvényre szükség van. Én is megszavazom, ha az európai jogrendhez illeszkedik” – mondta a képviselő, aki azonban nem kívánta részletezni, hogy a jogszabály mely előírásai ütköznek szerinte az európai jogrendbe.
Mint ismert, a kisebbségi törvény vitájának folytatását az RMDSZ „erőltette be” a kormányprogramba. Korábban Markó Béla szövetségi elnök azt mondta: az RMDSZ szorgalmazni fogja, hogy a jogszabályba bekerüljenek olyan cikkelyek, amelyek jogot biztosítanak a kisebbségek képviselőinek, hogy a közintézmények szintjén részt vegyenek a döntési folyamatban.
Cs. P. T. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)2010. február 1.
Nyelvi bojkottot hirdettek a háromszéki civilek
A magyar nyelv tudatos használatára buzdít a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK). A mozgalom tagjai arra ösztönöznek, hogy közintézményekben, cégeknél, vállalatoknál mindenki használja anyanyelvét.
„Bár anyanyelvünk használatát törvény is szavatolja, nem élünk vele” – áll a szervezet közleményében. Mint állítják, sok esetben akkor is románul folynak a hivatalos eljárások, ha mindkét fél magyar. A cégtáblákon, az üzletekben alkalmazott feliratok, a szolgáltatók hivatalos közleményei az esetek többségében csak román nyelvűek. Az egyesület szerint az anyanyelvhasználat a civil öntudaton múlik.
A kezdeményezők kérik a kétnyelvűség betartását a közintézményekben, és felszólítják a vállalkozókat, hogy termékeiket magyarul is feliratozzák, szolgáltatásaikat magyarul is népszerűsítsék, és forduljanak anyanyelvén a célközönséghez. A többnyelvűség érdekében a szervezet arra szólítja fel a civileket, hogy ne vásároljanak olyan üzletekből, ahol nincsenek magyar nyelvű feliratok – fejtette ki az egyesület.
A mozgalom első akciójára a múlthéten került sor. Sepsiszentgyörgyi fiatalok egy csoportja az egyik nagyáruház előtt szervezett villámcsődületet (flash-mobot), és a kétnyelvűség alkalmazására szólították fel a multinacionális cég helyi vezetését. A telefonos ügyfélszolgálatok esetében már több nagyvállalat hirdet magyar nyelvű információszolgáltatást, a felkínált opció azonban gyakran csak névleges.
Az E-On gázszolgáltató magyar nyelven beszélő diszpécserei például az esetek többségében nem elérhetők, hiába csönget türelmesen magyar nyelvű felvilágosításért a betelefonáló.
Kovács Zsolt. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)2010. február 1.
Nevesítette jelöltjeit az állami hatóságok élére az RMDSZ
Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa január 30-án Marosvásárhelyen ülésezett. A testület megerősítette Markó Attilát az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalában betöltött államtitkári, Dáné Károlyt pedig az Országos Tankönyvkiadóban betöltött vezérigazgatói tisztségében - derül ki a Markó Béla elnök által aláírt határozatból.
A SZÁT Sztankovszky Attilát jelölte a Vetőmagok Minőségét Felügyelő Központi Laboratórium, Dávid Csabát a Román Országos Vízügyi Hatóság, Varga Gábort az Állami Találmányi és Védjegy Hivatal, Ladányi Árpád Csabát az Országos Pénzügyőrség vezérigazgatói tisztségének betöltésére.
(hírszerk) Forrás: Transindex.ro2010. február 1.
A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikai Szakállamtitkárságnak közleménye
A közelmúlt demográfiai kutatásai azt mutatják, hogy a szórványosodás folyamata a Kárpát-medencei magyar közösségekben az utóbbi évtizedben felgyorsult, és világossá vált, hogy az egyes közösségek vonatkozásában differenciált stratégiákra van szükség.
A Kormány ezért a nemzetpolitika keretében kiemelt kérdésként foglalkozik a szórványosodás kérdésével: ismert külhoni magyar szakértőkből ezért hozta létre 2008 októberében a Szórvány Tanácsot, amely konzultatív, javaslattevő testületként a szórványosodási folyamatok lassítása érdekében javaslatokat dolgoz ki. A rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználása érdekében a témában fellelhető kutatási anyagok, valamint szakértői vélemények ismeretében, stratégiát dolgoz ki, prioritásokat jelöl meg egy-egy régió szakmailag megalapozott támogatására. A Tanács elnöke Göncz László, a szlovéniai magyarság parlamenti képviselője, tagjai: Balázs-Bécsi Attila, Téka Művelődési Alapítvány elnöke (Románia), Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége programvezetője (Románia), Lakatos András, Szövetség a Szórványért Alapítvány igazgatója (Románia), Pásztor Gabriella, oktatási szakértő (Románia), Vetési László, szórványlelkész (Románia), Losoncz Alpár, az Újvidéki Egyetem kutatója (Szerbia), Soós Mihály, a Vajdasági Módszertani Központ igazgatója (Szerbia), Hunčik Péter, a Fórum Kisebbségkutató Intézet kutatója (Szlovákia), Ambrus Pál, a Técsői Református Líceum igazgatója (Ukrajna), Tóth Mihály, jogász, kisebbségkutató (Ukrajna), Dr.sc. Horváth László, a Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság titkára (Horvátország).
A Szórvány Tanács javaslatára született döntés 2009-ben több kiemelt projekt támogatásáról, mint például a szamosújvári és válaszúti szórványkollégiumok működtetéséről, a felőri régiós magyar oktatási központ munkálatainak befejezéséről, a csángó oktatási programok továbbfejlesztéséről. A további támogatandó programok és intézmények tekintetében a Tanács régiónként prioritási listát készített.
Csak 2009-ben 350 millió forint támogatást kaptak a Tanács által javasolt szórványprojektek. Kormányzati támogatással működik a szórvány szempontból fontos projektek között az EMKE által létrehozott magyar házak hálózata, a munkácsi Szent István Líceum, a karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum, a kárpátaljai Református Egyház Diakóniai Koordinációs Központja, illetve a técsői Református Líceum, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium Zentán, a Kosztolányi Dezső Nyelvi Tehetséggondozó Gimnázium Szabadkán, a nagybecskereki Miasszonyunk leánykollégium, illetve a muzslyai Emmausz fiúkollégium. Támogatjuk más intézmények mellett a szórványóvodákat Szolyván, Huszton, Bustyaházán, Técsőn, Aknaszlatinán, Nagybocskón, Gyertyánligeten, új diákétkezdéje van a Kalotaszentkirályi Iskolaközpont szórványkollégiumának, elkészült a Téglás Gábor Iskolacsoport Déván.
A 2010-es kiemelt szórványprogramok között szerepel a Mezőségi Magyar Iskolaközpont építése. Az iskolaközpont létrehozásával befejeződhet az észak-nyugat mezőségi és szamosháti szórványoktatás stratégiai fejlesztése, ahol 5 óvodai csoport, 16 alsó tagozatos, 8 felső tagozatos és 3 szakiskolai osztály működésére lenne lehetőség. A TÉKA Alapítvány a szamosújvári Mezőségi Magyar Iskolaközpont felépítéséhez évi 40 millió forint támogatást kap. Az Iskolaközpont felépítését a Szórvány Tanács prioritásként jelölte meg, a létesítmény a magyar és a román kormány közös finanszírozásában, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont mintájára valósulna meg. 2009-ben a szamosújvári Helyi Tanács ingyenesen kiutalta az építési telket a város központjában, a MeH és a romániai Communitas Alapítvány pedig hozzájárult a tervdokumentáció költségeinek fedezéséhez.
Erdélyi projekt a vicei árvaház bővítése, közös gyermekház, tanulóház kialakítása az árvaházi és a falu szórványmagyar iskolásai számára. A Possibilitas Egyesület évek óta két árvaházat működtet a besztercei szórványban, gondoskodik a nevelt gyerekek nehéz sorban élő, hátrányos helyzetű szüleiről is. Az alapítvány által gondozott gyerekek révén biztosított a kistérség magyar nyelvű osztályainak működése.
Ugyancsak kiemelt programja az idei évnek a Gyerekek Háza program. A 21 csángó magyar oktatási helyszínből jelenleg 8 (Magyarfalu, Lábnik, Külsőrekecsin, Csík falu, Lujzikalagor, Frumósza, Kostelek, Diószeg) működik ilyen formában. Ezek a közösségi házak az MCSMSZ saját tulajdonában vannak és nemcsak az oktatást, hanem egy-egy közösség magyar kulturális életét is szolgálják. Helyet adnak a különféle gyűléseknek, szakmai továbbképzéseknek, táboroknak, konferenciáknak. Kialakításuknál fogva az itt tanítók szolgálati lakásaként is funkcionálnak. Számos esetben a község lakosai számára szervezett egészségügyi szűrések is itt zajlanak. 2010-től magyar állami támogatással nemcsak az intézmények fenntartása lesz biztosított, hanem a gyerekek számára sokkal nagyobb értékkel bíró internet-kapcsolat, valamint korszerű taneszközök és oktatási segédanyagok beszerzése is lehetővé válik.
Kárpátalján két projekt szerepel a kiemelt szórványtémák között: a Técsői Református Líceum bővítése révén Felső-Tisza-vidéki Magyar Oktatási és Kulturális Központ kialakítása, amelyben olyan körülményeket lehet létrehozni, hogy a szórványban élő magyarságnak lehetősége legyen az anyanyelvén igénybe venni az oktatást az alapfokútól a felsőfokú képzésig. Az új Nagyberegi Református Líceum tervek szerint 2011-re elkészülő épületének tetőterében kialakításra kerül egy 100 fős fiú-, illetve leánykollégium. Forrás: Nemzetpolitika.gov.hu2010. február 1.
Stratégia készül a szórványmagyarság megtartására
- Stratégiát készített a Kárpát-medencében és a világ más tájain szórványban élő magyarság megtartására a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Külügyi és Európa-ügyi Albizottságán belül működő Szórvány Munkacsoport.
A Magyarország határain túl élő Kárpát-medencei magyarság több mint 50 százaléka ma már szórványban él, "a tömb rojtosodik", ezért is vált szükségessé a megmaradásuk érdekében készített stratégiai koncepcióra - hangsúlyozta az albizottság budapesti tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón Németh Zsolt, a KMKF albizottságának fideszes társelnöke.
A stratégiai koncepció kiemelt szerepet szán a "templomnak és az iskolának", vagyis a határon túli egyházaknak és oktatási rendszernek.
Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra: a következő évek nemzetpolitikai feladata lesz, hogy a gyakorlatban is megvalósítsák a most megfogalmazott elképzeléseket. Ahhoz, hogy a szórványban élő, összességében mintegy 2-3 millió ember megtarthassa magyarságát, az anyaország segítsége elengedhetetlen. Ehhez koncentráltabban kell a költségvetési forrásokat felhasználni, és hozzá intézményrendszert kell teremteni - hangsúlyozta Németh Zsolt. Szerinte ehhez felhasználhatóak a jelenlegi "státusirodák", ahol a magyarigazolványokkal foglalkoznak.
A csaknem egyéves előkészítő munka után elkészült stratégiáról nyilatkozva Vetési László, kolozsvári református lelkész, aki a KMKF albizottságának Szórvány Munkacsoportját vezeti és a stratégia kidolgozásában is részt vett, az MTI-nek elmondta: informatikai és információs hálózat kiépítésére is szükség van. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Kárpát-medencei magyarságnak jelenleg nincs mindenhol hallható "egységes" rádiója, a televíziós adóknak pedig komoly versenyben kell működniük. Úgy vélte, lehetővé kell tenni, hogy a magyarsággal kapcsolatos hírek minden magyarhoz eljuthassanak.
Szerinte a stratégia megvalósítása nem alapvetően pénzkérdés, a források jobb elosztására és normatív, törvény által garantált támogatási formákra van szükség, például az oktatás területén.
"A szórvány stratégiának nagy támogatást jelentene, ha a magyar politikai pártok meg tudnának állapodni egy bizonyos nemzeti minimumban" - mondta Vetési László, hozzátéve, hogy "a távlati tervezéshez a magyar politikai elitnek meg kell egyeznie, mivel nincs folytonosság a nemzetpolitikában." Forrás: MTI2010. február 2.
Nemzeti ügy a szórványstratégia
Megalakult a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának Szórvány munkacsoportja – jelentette be Németh Zsolt. Az Országgyűlés külügyi és határon túli bizottságának elnöke azt mondta: kizárólag a világ magyar közösségeinek megtartásával jöhet létre hiteles nemzetpolitika.
„Mi nagyon határozottan elvárjuk a magyar politikai elittől, hogy üljünk le és néhány nemzeti minimumban egyezzünk meg" – mondta Vetési László, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi előadója.
A szórványban élő magyarok megmaradásához iskolákra és egyházi közösségekre van szükség.
„Ahol nincs anyanyelvi oktatás, ott gyakorlatilag eltűnik az anyanyelv, ahol nincs anyanyelvi igehirdetés és egyház valamint szolgálat, az ugyancsak veszélybe kerül” – tette hozzá Vetési László.
Csak néhány adat a szórványmagyarságról: Két és fél millióan élnek a nyugati diaszpórában. A másfél millió amerikai és kétszázezer izraeli magyar közül egyre kevesebben őrzik nyelvünket. A romániai szórványmagyarságot félmilliósra becsülik. 100 ezren az úgynevezett őshonos szórványhoz, a moldvai csángó közösséghez tartoznak.
„Szükséges felállítani egy nemzeti intézményrendszert, amelyik ezt a szórványmunkát végezni fogja. Meggyőződésem szerint annak az irodahálózatnak, amely a határon túl egyébként nyomaiban létezik – itt a státuszirodákra gondolok -, azoknak fontos szerepe lenne ebben” – hangsúlyozta Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi És Határon Túli Magyarok Bizottságának elnöke.
A KMKF új munkacsoportja várhatóan a parlamenti választások után készíti el a szórványban élő magyarságot segítő stratégia tervezetét.
Duna TV. Forrás: Erdély.ma2010. február 2.
Újra összeköthetik Magyarországot és Romániát
Újra használatba kerülhet több Magyarországot Romániával összekötő vasútvonal, amennyiben a nagyváradi metropolis-övezet, illetve a magyarországi Közlekedéstudományi Intézet sikeresen pályázik – tájékoztatott Delorean Gyula nagyváradi RMDSZ-es helyi tanácsos.
A közös projektet a napokban nyújtották be a Határon Átnyúló Kooperációs Pályázatok Románia–Magyarország elnevezésű program keretében, elbírálása áprilisban várható.
A Nagyváradot Debrecennel, illetve Békéscsabával összekötő vasútvonalakból néhány kilométernyi sín hiányzik. A Várad és a cívisváros között közlekedő kisvonatokat a két város közös HÉV-társasága működtette a 20. század első évtizedében, a vonal Biharpüspökinél csatlakozott a Magyar Államvasutak Váradra vezető sínpárjához.
Trianon után a forgalmat beszűntették, jelenleg a határfalu Biharkeresztes és Debrecen között csak átszállással lehet vonatozni, a valós, hatvankilométernyi távolság helyett százhúsz kilométert megtéve, Püspökladányon keresztül. A sínpárból a bihari megyeszékhelytől a határig másfél kilométernyi hiányzik, a magyarországi szakaszon pedig ennél valamivel több. Hasonló a helyzet a Békéscsabára vezető vasúttal is.
Delorean szerint, ha meglesz a pénz, eleinte csak kisvasút közlekedhetne a városok között, ahogyan ez eredetileg is történt, később azonban egy párhuzamos sínpár hozzáadásával gyorsvasúttá is alakulhatna. A pályázat összegéről még nem nyilatkozott a tanácsos, azt mondta, egyáltalán nem biztos, hogyha a pályázat nyer is, annyi pénz jön be, amennyit a pályázók kérnek.
kitekintő.hu. Forrás: Erdély.ma2010. február 2.
Olosz Gergelyt választották frakcióvezetőnek
Olosz Gergely Kovászna megyei parlamenti képviselő váltotta Márton Árpádot az RMDSZ alsóházi frakciója élén. Megválasztását maga Olosz Gergely jelentette be tegnap délután a képviselőház plénuma előtt. Az RMDSZ-frakció két alelnöke Máté András Levente — aki az elmúlt parlamenti ülésszak idején is betöltötte a tisztséget — és Erdei Doloczki István (Korodi Attilát váltja), titkára pedig Derzsi Ákos lett.
Olosz Gergely a 2008-as választásokon nyert képviselői mandátumot a kézdiszéki körzetben. Több mint egyéves parlamenti tevékenységéről igen keveset tudunk, sem jelentős hozzászólásai, sem kezdeményezései nem voltak, a sajtót egyetlen alkalommal sem tájékoztatta megvalósításairól, terveiről. Értesüléseink szerint sem a megyei RMDSZ-egyeztetéseken, sem a bukaresti frakcióüléseken nem volt szokása részt venni, a legnagyobb jóindulattal sem mondhatjuk, hogy Háromszék érdekeit képviselte volna valamely fórumon. A lapunkhoz eljutott hírek szerint Márton Árpád leváltását puccsszerűen szervezte meg, sikeres volt, s a jövőben ő képviseli a szövetséget a képviselőház Állandó Bizottságában, a más pártokkal zajló egyeztetéseken. Forrás: Erdély.ma2010. február 2.
Az igazság fáklyás menetével a „fekete márciusért”
Közlemény
Az újjáalakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kétnapos eseménysorozattal emlékezik a „fekete márciusként” elhíresült marosvásárhelyi eseményekre. Az 1990. március 16-20-i marosvásárhelyi események tetteseinek, felbujtóinak, egyszóval a vétkeseknek a felelősségre vonását követelik rendezvényeikkel is.
1990. március 19-20-án a Vatra Românească 13 busznyi zömében ittas „tüntetőket” Marosvásárhelyre hozatott be a környékről, akik megtámadták a békésen demonstráló magyar nemzetiségűeket, és az RMDSZ székházát fejszékkel, husángokkal ostromolták. A harcoknak 5 halottja (3 magyar és 2 román) és 278 sérültje volt, és még ma is vita tárgya, hogy mi robbantotta ki a zavargásokat.
Az EMNT nem hisz a kollektív bűnösségben, de határozottan követeli, hogy a felelősöket nevezzék meg, az ügyészség pedig ne seperje a szőnyeg alá az új bizonyítékokat, amelyek alapján újra meg lehet nyitni az ügyészségi dossziékat.
Március 19-én Marosvásárhelyen mindezekre fáklyás menettel emlékezik az EMNT, majd 20-án mintegy tíz román, magyar, valamint külföldi európai parlamenti képviselő részvételével magyar – román kerekasztalt szerveznek. A Közös múlt, közös jövő – Együtt Európában című fórum egyértelmű üzenete, hogy hazugságra nem lehet jövőt építeni.
A rendezvényt a Vártemplomban ökumenikus istentisztelet zárja majd. Az eseménysorozatra az emlékezni vágyó románokat és magyarokat egyaránt várják a szervezők.
2010. február 2., Marosvásárhely
Az EMNT Maros megyei szervezete. Forrás: Erdély.ma