udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
267
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-267
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011. április 1.
Tõkés: általános válságban a magyarság identitása
Tõkés László szerint általános válságba került a magyarság identitása, amelybõl csak az önazonosság felvállalásával, a kallódó és elvegyült magyarok összegyûjtésével és egyesítésével lehet kilábalni.Az Európai Parlament alelnöke pénteken a Nyíregyházi Fõiskolán megtartott elõadása után újságíróknak azt mondta: magyarnak lenni hosszú ideig hálátlan dolog volt, mivel a nemzet Trianon óta mindenütt nemkívánatossá vált, az erdélyi magyarokat pedig hontalannak csúfolták Románia-szerte.
Az egyszerû pavlovi reflexek is azt diktálják, hogy ha valamibõl nem származik haszna az embernek, sõt, ha mindig verést kap miatta, akkor egyre kevésbé kívánja, hogy az legyen, amiért bántják - mondta Tõkés László. Hozzátette: emiatt válságba került az identitástudat, sokan letagadták magyarságukat és idegen nyelvre váltották anyanyelvüket másokat pedig mesterséges úton románosítottak el. Beindult az asszimiláció, amely jelenleg az egyik legveszélyesebb folyamat - mutatott rá.
Itt az ideje összeszedni magunkat, és vállalni önazonosságunkat, feladatunk megkeresni és visszatéríteni a kallódó, a félig elvegyült és dadogó magyarokat, csak így válhatunk ismét erõs, izmos nemzetté - hangsúlyozta. Mint mondta, a magyarság számára ez létkérdés: a honi magyarok lélekszáma már tízmillió alatt van, az erdélyieké pedig 250 ezerrel fogyatkozott 1990 óta.
A kettõs állampolgársággal kapcsolatban a politikus kiemelte, hogy eddig mintegy ötvenezren igényelték a magyar állampolgárságot. A huszonnyolc Demokrácia Központban éjjel-nappal dolgoznak, s intézik az ügyeket - mondta.
Olyan sokan jelentkeznek, hogy hetekre elõre be kellett osztani az ügyfélfogadást - tette hozzá Tõkés László. A politikus szerint azokat is meg kell gyõzni, akik nem akarnak élni ezzel lehetõséggel. Arra kért mindenkit, hogy járuljon hozzá a határok feletti, békés nemzetegyesítéshez. Erdély.ma2011. április 1.
Lemondott Zsidó Ferenc, a Polgári ?let fõszerkesztõje
Döntésének okairól egy közleményben nyilatkozik a szépíróként is ismert újságíró. Kifejti, hogy elvesztette motivációját és belefáradt a szélmalomharcba, ugyanis - idézünk a közleménybõl: hiába írtunk meg tényfeltáró riportokat, komoly leleplezõ anyagokat politikai és gazdasági szélhámosságokról, egyetlen érintett sem mondott le. Kiábrándítóan hat számomra a két magyar = három párt-jelenség, a szellemi és erkölcsi hanyatlás.
Zsidó Ferenc 7 éve tölti be a Polgári ?let /Székelyudvarhely/ fõszerkesztõi tisztségét, a lap szerkesztõsége Székelyudvarhelyen mûködik. Írásából az is kiderül, hogy a továbbiakban inkább az irodalmi tevékenységére fog koncentrálni. A március hónap lejártával leköszönõ fõszerkesztõ feladatkörét Balázs Árpádnak adja át, aki eddig lapszerkesztõként dolgozott a hetilapnál.
Marosvásárhelyi Rádió
Erdély.ma2011. április 1.
A kormányt is befogták a Mikó-perbe
Az akkori román kormányt és a református egyházat is bevonták abba a perbe, amelyet a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása ellen, két magánszemély feljelentése nyomán 2010 végén indított a Korrupcióellenes ?gyészség. A nyomozó hatóság a per más megyébe helyezését kérte.
Eddig csak a visszaszolgáltatási bizottság három tagja, Markó Attila államtitkár, az etnikumközi kapcsolatok hivatalának vezetõje, Marosán Tamás, az Erdélyi Református Egyházkerület jogásza és Silviu Clim volt igazságügyi minisztériumi jogtanácsos ellen emeltek vádat nagy értékû hivatali visszaélés címén, utóbb azonban azokat az intézményeket is bekapcsolták, amelyek alkalmazottjaiként eljártak (a városi tanáccsal is próbálkoztak, ám sikertelenül). A per a Kovászna megyei törvényszéken kezdõdött (elõzményeirõl lapunk 2010. december 24-i, 30-i, valamint 2011 január 22-i kiadásában számolt be, és az egyházi tulajdonjog védelmében tett lépésekrõl is mindig tudósítottunk), de érdembeli tárgyalás eddig nem történt, a következõ május közepén várható.
Az ügy nem csak a helybelieket érinti, mert a 2007 nyarán tett bûnvádi feljelentés óta egyetlen olyan ingatlant sem szolgáltattak vissza Romániában, amely valamikor református kollégiumi vagyon volt.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. április 1.
Borbély László lesz az RMDSZ politikai alelnöke, Kovács Péter tölti majd be a fõtitkári posztot
A várakozásoknak megfelelõen alakította ki csúcsvezetõi csapatát az RMDSZ élére a február 26-27-i kongresszuson megválasztott Kelemen Hunor.
A politikus csütörtökön bejelentette, hogy a politikai alelnöki posztra Borbély Lászlót, míg a fõtitkári tisztségre Kovács Pétert javasolja majd a Szövetségi Képviselõk Tanácsa (SZKT) szombaton Kolozsváron tartandó ülésén. Mint ismeretes, a két funkciót az alakulat nagyváradi tisztújító kongresszusán hozták létre Kelemen Hunor javaslatára, és ennek nyomán az eddigi ügyvezetõ elnöki tisztségbõl - amelyet jelenleg a tavaly februárban visszahívott Takács Csaba tölt be, miután a kulturális minisztérium élére kinevezett Kelemen összeférhetetlenség miatt felfüggesztette ez irányú tevékenységét - létesült a politikai alelnöki és a fõtitkári. Az RMDSZ elnökének akkori indoklása szerint helyettese majd az õ megbízásából végez majd feladatokat, míg a fõtitkár a szervezési kérdésekkel foglalkozik majd.
Az 57 éves Borbély László jelenleg a környezetvédelmi minisztériumot irányítja a Boc-kormányban, az RMDSZ-ben pedig hosszú ideje betölti a kormányzati tevékenységért felelõs ügyvezetõ alelnöki tisztséget. Kelemen Hunor csütörtökön nagy tapasztalattal rendelkezõ politikusnak nevezte Borbélyt, aki szerinte képes megfelelni az alelnöki poszt jelentette kihívásoknak. A 36 éves Kovács Péter az RMDSZ területi szervezetekért felelõs ügyvezetõ alelnöke, kongresszusi biztosként pedig õ menedzselte le a szövetség nagyváradi fórumát is. Kelemen róla is elismerõ szavakkal beszélt: jó szervezõnek, megbízható embernek nevezte, aki ismeri az RMDSZ területi szervezeteit. Mindkét politikust kiváló csapatembernek tartom - jelentette ki a szövetségi elnök. Emlékezetes, a váradi kongresszuson Eckstein-Kovács Péter elnökjelölt ellenezte a legvehemensebben a politikai alelnöki poszt létrehozását, sõt annak várományosa kapcsán megjegyezte: nagyon nem szeretné ha Borbély kötelezné el politikailag az RMDSZ-t. Eckstein ugyanakkor a korteshadjárat során többször követelte Kovács Péter kongresszusi biztos leváltását amiatt, hogy nyíltan Kelemen megválasztását támogatta.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)2011. április 1.
Hergelik magukat
Erõsödik a többségi nemzetnek címzett nacionalista diskurzus Romániában, az idõnként és alkalmanként paroxisztikussá fokozódó radikális nemzeti izgatásban a politikai ellenzék jár élen, a muníciót pedig jórészt a román bulvársajtó szolgáltatja, gyakran az arcátlan hazudozástól és durva csúsztatásoktól sem riadva vissza. (Ez utóbbiak egyik eklatáns példáját épp az egyik bihari napilap szolgáltatta, amelyben valaki már azt is képes volt leírni Avram Iancu védelmében hogy a magyarok 1848. március 15-én negyvenezer románt mészároltak le, holott azon a napon nemhogy Erdélyben, de még Magyarországon sem voltak harci cselekmények vagy bármilyen más jellegû atrocitások.) A székely gárdista csíkszeredai bábuégetõ performansza, a Marosvásárhelyen félremagyarázott és rosszul tolmácsolt ünnepi üzenet, egyáltalán az egész Kárpát-medencében békésen és méltósággal, emelt fõvel és büszkén hordozott nemzeti szimbólumokkal megünnepelt magyar szabadság, majd a vásárhelyi fekete március felidézése, no és persze a magyarok könnyített visszahonosítása valójában mind csak ürügyként szolgált ahhoz, hogy az ebben érdekeltek ismét kijátsszák, sokadjára, a magyar kártyát. Ám 2011-ben sajnálatos módon a romániai hétköznapi valóság is szította az ultranacionalista tüzet, mégpedig az a társadalmi-gazdasági-erkölcsi krízis, amiért a jelenlegi bukaresti kormányzat nagymértékben felelõs. Az az inkompetens és korrupt hatalom, amelynek a magyar párt az RMDSZ szervilis és kitartó támogatója, fenntartója, részese. Nyilvánvaló, hogy ez a fajta politikai cinkosság nemcsak a romániai magyarság soraiban vitte le népszerûsége mélypontjára a parlamenti képviselettel rendelkezõ RMDSZ-t, hanem a románokban is újragerjesztette azt a zsigeri ellenérzést, ami a történelem során az ismert okokból kialakult bennük minden ellen, ami magyar, ami idegen, ami nem ortodox.
Ilyen közhangulatban szinte természetes, hogy a demokratikus finomhangolásokat alaposan elnyomja a totalitárius, radikális, intoleráns handabandázás. A népszerûség hajszolásában nacionalista húrokat mindig pengetni hajlandó román politikus - akár regáti, akár erdélyi - éjt nappá téve ötletel és demonstrál: az egyik Magyarországot ítéltetné el diplomáciai téren dörgedelmes nyilatkozatokkal, a másik nemzetgyalázásért felköttetné a bábuégetõ góbét, a harmadik törvénybe iktatná, hogy ne lehessenek polgármesterek vagy parlamenti képviselõk azok, akik megkapják a magyar állampolgárságot, a negyediknek a torkán ledugott tanügyi törvény jut az eszébe, és kezdi visszaöklendezni, az ötödiknek a külön magyar bölcsõde, iskola, színház, egyetem, klub stb. szúrja a szemét, a hatodiknak a magyar nyelv hallatán lilul be a feje - de nem sorolhatom fel az összes román politikust, mert ezekbõl aztán annyi van, hogy részben az õ eltartásukba meg az õ dõzsölésükbe rokkant bele az ország.
Sportnyelven szólva ezt csak kibekkelni lehet. Ha elkezd kilábalni ebbõl a mocsárból az ország - a politikusok mesterkedései ellenére -, akkor esély van arra, hogy a józanabb hangok elnyomják a hõzöngõkét. De csak esély.
Dénes László
Reggeli ?jság (Nagyvárad)2011. április 1.
Vita a megye magyarokat érintõ tanügyi gondjairól - Suszterek, akik nem maradtak a kaptafánál?
Nyilatkozatháború zajlik napok óta a Bihar megyei RMDSZ tanüggyel foglalkozó vezetõi és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megyei vezetõsége között, derült ki azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyet a Bihar megyei EMNT két vezetõségi tagja, Nagy József Barna és ifj. Szilágyi Ferenc, illetve az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi elnöke, Csomortányi István tartott.
Szilágyi, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa nemrég egy részletes felmérést készített (ezt két hete egy sajtótájékoztatón be is mutatták), amelyben a népszámlálási adatokat alapul véve rámutatott arra, hogy egyre kevesebb magyar osztályt indítanak a megye szakközépiskoláiban. Biharban a legutóbbi népszámlálás szerint 600 ezer lakos él, ezek 27 százaléka vallotta magát magyarnak. Viszont a 2010/2011-es tanévben indított 243 kilencedikes szakközépiskolai osztálynak csak 15 százaléka magyar tannyelvû. Hogy a helyzet nem vált még kritikusabbá Biharban, az a két nagyváradi felekezeti magyar iskolának, a Szent László Római Katolikus Gimnáziumnak és a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumnak köszönhetõ. Ezeken kívül csak az Ady Endre Líceumban folyik kizárólag magyarul a középiskolai oktatás. (Árnyalja a képet, hogy néhány vegyes tannyelvû középiskolában is vannak magyar osztályok.)
Az egyetemi adjunktus által ismertetett statisztikákból az derül ki, hogy Biharban kétszer ennyi magyar középiskolai osztályra lenne szükség - jelentették ki, hozzáfûzve, hogy valótlan és álságos az az érv, amit gyakran elõrántanak a tanügyet kormányzó hatalmasságok (köztük esetenként RMDSZ-es politikusok is), miszerint nincs igény a magyar osztályokra, nem jelentkezik kellõ számú gyerek ezekbe. Az RMDSZ megyei vezércsapatából többen reagáltak az elmúlt napokban a sajtón keresztül a fentiekre, így véleményének adott hangot Petõ Csilla képviselõ, Kéry Hajnal fõtanfelügyelõ-helyettes és Szabó ?dön ügyvezetõ elnök. Az EMNT-sek tegnap elmondták, meglátásuk szerint ezek az RMDSZ-es reagálások kivétel nélkül személyeskedõ, a valós gondokat figyelembe nem vevõ hárítások. Az RMDSZ állandóan hangoztatott, nagy reklámhadjárattal fitogtatott sikerpropagandáját ugyanis zavarják azok a tények, amelyeket Szilágyi Ferenc nyilvánosságra hozott a megye magyarjait érintõ tanügyi gondokkal kapcsolatban. Személyeskedni, szerecsent mosdatni persze lehet, de ettõl a valóság még valóság marad, sommáztak az EMNT-sek, s tény, hogy a magyar nyelven folyó szakközépiskolai oktatás nem felel meg a Bihar megyei magyarság igényeinek. Arról már nem is beszélve, hogy a magyar tannyelvû osztályokban is sok tantárgyat románul oktatnak magyarul nem is értõ-beszélõ tanárok.
Visszatetszõnek vélik azokat a kijelentéseket is, amelyek a nyilatkozatháborúban a tulipánosoktól elhangzottak, többek között, hogy suszter maradjon a kaptafánál azaz a tanügyi gondokba a tanügyben járatos személyek szóljanak csak bele. Nagy József Barna szerint ha Szilágyi Ferenc mint egyetemi adjunktus, gyakorló pedagógus mond véleményt az oktatásról, elfogadhatóbb, mintha ezt az agresszív pártpropaganda szintjén Szabó ?dön megélhetési politikus - papíron muzeológus - teszi. Márpedig a Bihar megyei magyaroknak joguk van kellõ számú magyar osztályra és valóban magyar nyelven tanító pedagógusokra, s az RMDSZ azon ügyködjön inkább, hogy Nagyváradon a meglévõ tizenegy szakközépiskolából legalább egyetlen egy legyen tiszta magyar nyelvû intézmény.
Szõke Mária
Reggeli ?jság (Nagyvárad)2011. április 1.
?j trió az RMDSZ élén - Borbély Lászlót javasolja politikai alelnöknek, Kovács Pétert, fõtitkárnak Kelemen Hunort
Borbély László környezetvédelmi minisztert javasolja a politikai alelnöki, Kovács Péter területi szervezetekért felelõs ügyvezetõ alelnököt pedig a fõtitkári tisztségre az RMDSZ szövetségi elnöke. Kelemen Hunor javaslatairól a Szövetségi Képviselõk Tanácsa (SZKT) szombati, kolozsvári ülésén szavaz.
Interjú Borbély László politikai alelnökjelölttel
Nyílt titoknak számít hónapok óta, hogy ön a politikai alelnöki tisztség várományosa.
- Valóban, Kelemen Hunor szövetségi elnök már akkor felajánlotta a politikai alelnöki tisztséget nekem, amikor eldöntötte, hogy indul az elnöki tisztségért. Nem falrengetõ újdonság számomra ez a tisztség, kormányzati kapcsolatokért felelõs ügyvezetõ alelnökként eddig is ezt csináltam, ezután is ezt fogom csinálni, ezen felül csak bizonyos külpolitikai feladataim lesznek.
Az ügyvezetõ elnöki tisztség kettéválasztása politikai alelnöki és fõtitkári tisztségre egyébként logikus lépés, így a fõtitkárnak több kapacitása marad a szervezési kérdésekkel foglalkozni, míg a politikai alelnök politikai kérdésekben vesz részt a döntéshozatalban.
Ebben a többlépcsõs döntéshozatalban új elem a szövetségi elnökség.
- A szövetségi elnökség létrejötte - amely szerintem szintén jó döntés volt - nagyban segíti ezt a többlépcsõs döntéshozatalt, hiszen a szövetségi elnökségben jelen van a szövetségi elnök mellett a politikai alelnök, a volt szövetségi elnök, illetve más szervezeti struktúrák is. ?s nagy nyereség, hogy ezeket a struktúrákat, a területi szervezetek vezetõit, a platformokat jobban bevonjuk a döntéshozatalba, mint ahogyan eddig történt.
- Leendõ politikai alelnökként a szövetségi elnök után a politikai kérdésekben a legilletékesebb. Mint ilyent kérdezzük: mi a helyzet a bukaresti kormánykoalícióval?
- Nagyon nehéz idõszaknak nézünk elébe. A kormányzati jelenlétet illetõen életbevágóan fontos volt a koalíciós protokollum megkötése, és a határidõk már ketyegnek, a koalíciós partnereknek ezeket be kell tartaniuk. Itt van máris a nyakunkon az elsõ határidõ, a kisebbségi törvényt az ülésszak végéig meg kell szavazni, és következik azután a régióátalakítási törvény is.
- Budapesten, úgy tûnik, az RMDSZ irányában nem oldódott a fagyos légkör.
- Meggyõzõdésem, hogy ki tudunk alakítani egy modus vivendit a magyar kormánnyal akkor is, ha bizonyos kérdésekben a legmarkánsabban eltér a véleményünk. Ilyen példa az új erdélyi magyar párt megalakulása. A közvéleménykutatások márpedig bennünket igazolnak. Azt, hogy az erdélyi magyarok mélységesen ellene vannak egy új magyar párt megalakulásának.
- Tõkés Lászlót is meg lehet gyõzni arról, hogy nincs szükség új magyar pártra?
- Tõkés László RMDSZ-színekben megválasztott európai parlamenti képviselõ, és neki saját magával kell megbeszélnie elsõsorban ezt a tudathasadásos állapotot. De én biztos vagyok abban, hogy megtaláljuk a megegyezés módját vele is, mint ahogyan megtaláltuk két évvel ezelõtt is, az EP-választásokon, a Magyar ?sszefogás révén.
Interjú Kovács Péter fõtitkárjelölttel
- ?n területi szervezetekért felelõs ügyvezetõ alelnökként az RMDSZ fõtitkári posztjának várományosa. Milyen tervekkel vág neki a feladatnak, amennyiben az SZKT megszavazza a jelölését?
- Elõször is közelebb kell vinni a szervezetet az emberekhez, intenzívebb kommunikációt kell folytatni a közösségekkel, az emberek igényeire kell válaszolni a napi tevékenységben.
- Melyek a fõ csapások ebben a tekintetben?
- Az egyik fõ irány a területi szervezeteink segítése, hiszen vannak olyan területi szervezeteink, ahol növelni kell a hatékonyságot. A másik csapás: az önkormányzatok - tanácsosainkat, polgármestereinket, alpolgármestereinket jobban be kell kapcsolnunk az RMDSZ szervezeti vérkeringésébe. A harmadik vonulat a társadalomszervezés erõsítése, ami erõsebb magyar közösségeket eredményezne.
A negyedik irány az ifjúság bevonása a szervezetbe, a fiatalok jelenlétének megerõsítése például az önkormányzatokban. ?s végül, de nem utolsósorban a szervezetkommunikációt kell erõsíteni: mind a belsõ, mind a külsõ kommunikációt át kívánjuk gondolni, és ez már a választásokra való felkészülés szerves része lesz.
Kelemen Hunor szövetségi elnökké választása után erdélyi konzultációsorozat beindításáról beszélt. Ennek megszervezése, gondolom, a fõtitkár feladata is.
- A konzultációsorozat megtervezése folyamatban van, a gyakorlati megvalósítást pedig valahogy úgy kell elképzelni, mint egy nagy közvéleménykutatást, amellyel több százezer emberhez eljutunk. Kapuról kapura menve, a sajtóban, a világhálón és más csatornákon keresztül próbáljuk megtudni, mi az emberek véleménye, hogyan ítélik meg a környezetüket, mit módosítanának mindezen.
A másik nagy projekt idén a népszámlálás, az azzal kapcsolatos tájékoztatás. Vélhetõen összekötik a két kampányt.
- Természetesen, hiszen idõben is az egyik után azonnal következik a másik. A kettõ között az a különbség, hogy a népszámlálási kampányban kiemelt kategóriákat célzunk meg, míg a konzultáció egyformán irányul mind a másfél millió erdélyi magyar felé. A népszámlálási kampányban viszont beazonosítottunk hat olyan kategóriát, amelyeket megpróbálunk megcélozni: a csángókat, a svábokat, a lakótelepi magyarokat, a vegyes házasságokban élõ magyarokat, a romákat, akik magyarul beszélnek, valamint szórványtelepüléseken élõ magyarokat.
- A fõtitkárság leendõ munkatársai jórészt vélhetõen az ügyvezetõ elnökség jelenlegi alkalmazottai lesznek. Kikre számít?
- ?t vagy hat fõtitkárhelyettessel mûködik majd a fõtitkárság, és az ügyvezetõ elnökségen jelenleg dolgozó alkalmazottak, osztályvezetõk, igazgatók közül mindazoknak a munkájára számítok, akik folytatni akarják az eddig végzett munkát. Formailag az SZKT szavazza meg következõ ülésén a fõtitkárhelyetteseket, de természetesen nem kell addig várni, hanem a fõtitkár javaslata alapján születõ ideiglenes szövetségi elnöki kinevezéssel már hétfõ reggeltõl el lehet kezdeni a munkát.
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. április 1.
Kelemen: az RMDSZ-nél nincs mit kivizsgálnia a magyar kormánynak
A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnél nincs mit keresnie a magyar kormány megbízottjainak, hiszen az RMDSZ soha egyetlen fillérnyi támogatást sem kapott Magyarországról - szögezte le kérdésünkre Kelemen Hunor.
Hozzátette, a magyar-román kormányközi megállapodás alapján mûködõ Iskola Alapítvány, illetve az információs irodák kapnak magyarországi támogatást, ezekkel a közpénzekkel pedig minden évben elszámolnak az összegek kezelõi. Rámutatott, a kivizsgálók semmilyen kivetnivalót nem találtak a pénzek felhasználásának módját illetõen.
Mint ismeretes, tegnap Budai Gyula magyarországi elszámoltatási kormánybiztos azt nyilatkozta, a magyar kormány által a határon túli magyar szervezeteknek és egyéb intézményeknek nyújtott állami támogatások ügyében is kivizsgálást kezdeményez.
Budai nyilatkozatát Tõkés László felhívása elõzte meg: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felszólította az RMDSZ-t, hogy haladéktalanul adjon számot a romániai magyar közösségnek az általa kezelt és felhasznált, elköltött és elosztott román és magyar költségvetési pénzekrõl.
Az EP alelnöke nyilatkozatában továbbá azt szorgalmazta, hogy a magyar kormány Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos egy határon túli elszámoltatási kormánymegbízottat is nevezzen ki, aki a feltételezett külhoni támogatási pénzeket volna hivatott elszámoltatni, illetve a határ túloldalán elkövetett pénzügyi visszaéléseknek járna utána
Kelemen szerint Tõkés kijelentéseivel nyomást próbál gyakorolni a magyar kormányra. Elmondta, ha nem ismerné Tõkést, akkor értetlenül állna ennek kijelentései elõtt. Hozzátette, Tõkés jobban tenné, ha nem vádaskodna, hiszen éppen az általa vezetett EMNT kap több 100 millió forintos támogatást demokrácia központjai létrehozására.
Transindex.ro2011. április 2.
A megbékélés jegyében újult meg a Mátyás-szobor
Magyar és román részvétellel hivatalosan is átadták Kolozsváron a felújított Mátyás-szoborcsoportot. Az együttmûködés fontosságát hangsúlyozták az ünnepségen részt vevõ politikusok.
A magyar és román állam képviselõi szombaton Kolozsváron avató ünnepség keretében vették át hivatalosan is a magyar és a román kormány közös támogatásával restaurált Mátyás-szoborcsoportot, az esemény tiszteletére egész napos rendezvénysorozatot is szerveztek a városban.
A magyar-román együttmûködés fontosságát hangsúlyozták a politikusok
Sorin Apostu, a kincses város polgármestere és László Attila alpolgármester üdvözlõ beszédében a mûemlék felújítása kapcsán egyaránt méltatta a kolozsvári magyar és román lakosság együttmûködésen alapuló együttélését.
Kelemen Hunor: Mátyás a kolozsváriaké
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke emlékeztetett Kolozsvár egykori nacionalista polgármesterére (nem mondta ki Gheorghe Funar nevét), aki a királyt számûzni akarta a város fõterérõl. Akkor fölemelték szavukat ez ellen az erdélyi, kolozsvári magyarok, értelmiségiek, akik megvédték a királyt - mondta. Kelemen szerint õk annak a történelmi alaknak a szellemi örökségét óvták, akit Erdélyben mindannyian a magukénak tudnak. Mert Mátyás király a kolozsváriaké, az erdélyieké, Európáé, a kereszténységé - hangsúlyozta a szónok.
Semjén: a szoborcsoport a magyar megmaradás jelképe
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében úgy fogalmazott: a Mátyás-szoborcsoport háromszoros szimbólum. Az egyik magának Mátyás királynak a személye, aki nemzeti önkifejezõdésünket testesíti meg. A szoborcsoport egyben a magyar megmaradás szimbóluma, hiszen kiállta a történelem viharait, túlélte a Ceausescu-féle rombolást, akárcsak a Ceausescu-epigonok rombolási kísérletét. A szobor restaurálásnak története pedig a román-magyar együttmûködés fontosságát jelképezi - tette hozzá a miniszterelnök-helyettes. Hangsúlyozta: az erdélyi magyarság boldogulása szoros összefüggésben áll Románia sikerességével.
Réthelyi: Kolozsvár nem vesztette el arculatát
Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erõforrás Minisztériumának vezetõje kifejtette: a kolozsvári magyaroknak sikerült megõrizniük magyar önazonosságukat, a város nem veszítette el arculatát. A magyar történelmi emlékezet egyik szakrális helyszíne ez - mondta a miniszter, aki szerint Fadrusz János Mátyás-szobra a magyar képzõmûvészet egyik csúcsteljesítménye.
Tõkés: jó lesz egyenrangú polgárnak lenni Európában
Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke örömét fejezte ki amiatt, hogy ezt a szobrot a Ceausescu-idõszakában nem sikerült lerombolni. Ceausescu és Funar korszakában rossz volt magyarnak lenni Erdélyben, Gyurcsány idejében rossz volt magyarnak lenni Magyarországon - szögezte le Tõkés. Kijelentette: itt az ideje, hogy a magyarság emberi és közösségi jogait, emberi és nemzeti méltóságát visszanyerve újból jó legyen magyarnak lenni Erdélyben és Magyarországon. Ez a mostani esemény hirdesse azt a reményt - mondta -, hogy végre-valahára újból jó lesz románnak lenni Stefan Cel Mare országában, magyarnak lenni Mátyás hazájában, magyarnak, románnak és száz nyelven beszélõ, egyenrangú polgárnak lenni Európában.
Szõcs Géza: a régmúlt ködébe veszett az ellenségeskedés
Szõcs Géza kulturális államtitkár felidézte azt a pillanatot, amikor 1992 decemberében az erdélyi magyar politikai és egyházi vezetõk részvételével körmenet indult a Szent Mihály-templomból a téren összegyûlt ellenséges tömeg gyanakvó figyelme közepette. Akkor a bicskák kinyíltak a zsebekben - emlékezett Szõcs Géza. Mindenki idegeiben érezte, hogy hajszál választja el õket egy újabb marosvásárhelyi konfliktustól, egy újabb polgárháborútól - tette hozzá. Erre szerencsére nem került sor - mondta -, de ennél is fontosabb, hogy mára a régmúlt ködébe veszett az a két évtizeddel ezelõtti nap.
Erdély.ma2011. április 2.
Lakatos Péter beszéde miatt kivonultak a magyar diplomaták az SZKT ülésérõl
Tovább mélyül az RMDSZ, valamint az Orbán Viktor vezette magyar kormány és a Fidesz közötti szakadék. Az RMDSZ miniparlamentjeként emlegetett Szövetségi Képviselõk Tanácsa (SZKT) szombati, Kolozsváron rendezett ülésén a Magyar Köztársaság Romániában szolgálatot teljesítõ diplomatái kivonultak a testület munkálatairól, tiltakozásképp a szövetség egyik politikusának a magyar kormányt bíráló, gunyoros hangvételû beszéde miatt. Lakatos Péter parlamenti képviselõ fiktív WikiLeaks-kiszivárogtatásba csomagolva bírálta az Orbán-Kormányt.
A magyar-magyar kapcsolatok terén precedensnek számító közjátékot Lakatos Péter parlamenti képviselõnek a Kolozsvári Állami Magyar Operában rendezett SZKT-ülésen elhangzott felszólalása váltotta ki. Az RMDSZ Bihar megyei honatyája beszédében azt ecsetelte, mit tartalmazhatnak a Wikileaks oknyomozó portál által 2020-ban, az Egyesült Államok budapesti és bukaresti nagykövetségének jelentései alapján nyilvánosságra hozandó kiszivárogtatásai Orbán Viktor kormányfõnek a határon túli magyarokhoz intézett március 15-i üzenete, illetve a miniszterelnöknek tulajdonított kijelentések nyomán kirobbant bukaresti politikai vita kapcsán.
Lakatos fiktív eszmefuttatása szerint a bukaresti amerikai nagykövetség majdani helyzetelemzése arra a következtetésre juthat, hogy gyorsabban és simábban megoldódott volna a magyar nemzeti ünneppel kapcsolatos botrány, ha a magyar kormány hazahívja nagykövetét, és nem hagyja, hogy az a képviselõház külügyi bizottságbeli meghallgatásán belebonyolódjon felesége idézeteinek magyarázgatásába. (Mint ismeretes, a román ellenzéki pártok az Agerpres állami hírügynökség téves tudósítása alapján összekeverték Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet felesége, Bajtai Erzsébet saját ünnepi hozzászólását Orbán Viktor üzenetével).
A továbbiakban Lakatos Péter a következõképpen idézett az általa kitalált Wikileaks-jelentésbõl: Orbán Viktor a holland-magyar focimeccsre sietve elfelejtette megköszönni Kelemen Hunornak, hogy rá tudta venni Victor Pontát arra, hogy a PSD legalább egy képviselõje ne szavazza meg a parlamentben a magyarországi vezetõket nacionalista nyilatkozataik miatt elítélõ határozatot, így azt nem fogadta el a képviselõház.
Ebben a pillanatban Füzes Oszkár nagykövet, Szilágyi Mátyás kolozsvári és Zsigmond Barna csíkszeredai fõkonzul testületileg kivonult az SZKT ülésérõl. Noha Füzes nemmel válaszolt a Krónika kérdésére, miszerint gesztusuk a Lakatos-beszéddel áll-e összefüggésben, lapunk információi szerint a három diplomata egyértelmûen az Orbán-kormány bírálata miatt hagyta el a miniparlament munkálatait.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök késõbb kérdésünkre úgy kommentálta a történteket: Lakatos Péter ironikus, parodizáló kijelentésére diplomatának nem kell megsértõdnie és a felszólalás nem az RMDSZ, hanem a bihari honatya álláspontját képviseli.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)2011. április 2.
Kelemen Hunor: a nacionalizmussal továbbra is veszélyes kísérletezni
A nacionalizmussal továbbra is veszélyes kísérletezni Romániában, mert az könnyen lángra lobbantható, de annál nehezebben eloltható - fejtette ki Kolozsváron a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. A Szövetségi Képviselõk Tanácsának (SZKT) kolozsvári ülésén elhangzott politikai beszámolójában Kelemen Hunor felidézte a február 26-27-i nagyváradi RMDSZ-kongresszus óta eltelt egy hónap belpolitikai eseményeit.
Emlékeztetett arra, hogy a szövetség aláírta a koalíciós jegyzõkönyvet a Demokrata Liberális Párttal (PD-L) a 2012-ig tartó parlamenti ciklus végéig elsõbbséget élvezõ közös kormányzati feladatokról. Ezek közé tartozik a kisebbségi törvény tervezete, amelynek ügye 2006 óta húzódik a törvényhozó testületben. Ezt a törvény még a tavaszi ülésszak végéig el kell fogadni - hangsúlyozta a szövetség elnöke. Szerinte ugyanis ez lesz a próbaköve annak, hogy a jelenlegi kétpárti koalíciónak van-e valóban parlamenti többsége. Ha van, az RMDSZ továbbra is kész vállalni ezt a koalíciót, ha nincs, akkor e koalíció jövõje megkérdõjelezõdik - mondta Kelemen.
Utalt a romániai régiók átalakításának a kérdésére, amelyet - mint jelezte - úgy kellene megvalósítani, hogy az a Székelyföldön, a Partiumban és más területeken élõ magyarok érdekeit szolgálja.
Kelemen Hunor hosszan beszélt a március közepén rendezett parlamenti bizalmatlansági indítvány vitájáról, amely egy adott ponton eltért eredeti témájától. Arra utalt, hogy akkor a szociáldemokrata és liberális ellenzék olyan nyilatkozatot akart elfogadtatni a honatyákkal, amely elítélte volna a magyar vezetõk Erdélyben elhangzott március 15-i beszédeit, akárcsak Orbán Viktornak a határon túli magyarokhoz intézett üzenetét, legalábbis a miniszterelnöknek tévesen tulajdonított - a román hivatalos hírügynökség téves híradásában szereplõ - megállapításokat.
Néhány nappal késõbb a képviselõház külügyi bizottsága elfogadott ugyan egy ilyen elítélõ nyilatkozatot, de a plénumon egy szavazat hiányzott ahhoz, hogy ott is elfogadják azt.
Mindennek Kelemen szerint az a tanulsága, hogy ebben a térségben még semmi sem dõlt el végérvényesen, például a kisebbségi jogok területén még nem dõlt el, hogy milyen irányban kíván haladni Románia. Rajtunk, a mi erõnkön, akaratunkon, politikai bölcsességünkön is múlik, hogy a jövõben milyen irányt vesz a politikai diskurzus - szögezte le a szónok.
Szerinte a most fellángoló magyarellenes hullámnak az a tanulsága, hogy továbbra is szükség van erõs magyar képviseletre, egyetlen román párt és politikus sem védi meg a magyarságot. Nemcsak a mai ellenzéki pártokra utalt ezzel, hanem arra is, hogy a magyarországi megnyilatkozásokat elítélõ nyilatkozathoz még a kormányon lévõ PD-L több képviselõje is voksát adta. A nacionalizmussal továbbra is veszélyes kísérletezni Romániában, mert az könnyen lángra lobbantható, de annál nehezebben eloltható - figyelmeztetett Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke elmondta: gesztust tett Tõkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének, meghívta õt a felújított Mátyás-szobor kolozsvári avatására, felkérve arra is, hogy beszédet tartson. Tõkés szívesen elfogadta a felkérést - mondta Kelemen, hozzáfûzve: meglepetten értesült arról, hogy Tõkés elszámoltatási biztosok küldését kéri Magyarországról, azzal támadva az RMDSZ-t, hogy rosszul bánik a magyarországi pénzekkel. Kelemen Hunor ezt az állítást határozottan visszautasította. Nincs mit rejtegetnünk, a kollégák tisztességesen dolgoztak az alapítványokban és az egyesületekben - szögezte le az RMDSZ elnöke.?:::?MTI2011. április 3.
Akciócsoportot hoznak létre a magyarlakta megyékben élõ románok
Politikusokból és a civil társadalom képviselõibõl alkotott akciócsoportot hoz létre a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma.
A három megyében élõ hozzávetõlegesen 400 ezer román érdekeit képviselõ nemkormányzati szervezet tegnap döntött az akciócsoport létrehozásáról, amelynek célja megállítani a nemzeti identitás rombolási folyamatát. A csíkszeredai ortodox püspökség székhelyén tartott közgyûlésen Ioan Lãcãtuºu, a Fórum alelnöke aggodalmát fejezte ki a Március 15-e alkalmából tartott események hatásai miatt, illetve a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénykezéssel, valamint a romániai régiók újrafelosztásával kapcsolatban.
Marosvásárhelyi Rádió
Erdély.ma2011. április 3.
A kisebbségi törvényen múlhat a koalíció sorsa
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az SZKT legutóbbi kolozsvári ülésén arra figyelmeztetett: ha a kisebbségi törvényt nem sikerült elfogadtatni a parlament tavaszi ülésszakában, akkor kérdésessé válik a koalíció jövõje.
Kelemen szerint a törvény elfogadása lehet a bizonyíték a parlamenti többség mûködésére 2011 tavaszán. A kulturális autonómia alapjait megteremtõ kisebbségi törvényt a tavaszi ülésszakban kell elfogadni. A kormány vállalta, hogy tavasszal elfogadja a törvényt, a parlament pedig megszavazza. Ekkor derül ki, hogy van-e parlamenti többségünk 2011 tavaszán. Ha nincs többség és nincs politikai akarat, akkor megkérdõjelezõdik a koalíció jövõje fejtette ki az RMDSZ elnöke.
Mint mondta, az RMDSZ által szorgalmazott másik törvény a fejlesztési régiók átszervezésérõl szól, amelynek megszavazását 2012 végére halasztották.
Paprika Radió
Erdély.ma2011. április 4.
Le kell venni a többnyelvû helységnévtáblát Aranyosgyéresen
A korlátolt nacionalizmus kezd gyökeret verni az igazságszolgáltatás berkeiben is - véli Csoma Botond, kolozsvári városi tanácsos. Hosszú huzavona után az aranyosgyéresi háromnyelvû táblákat mégis le kell szerelni. A háromnyelvû táblát elõirányzó tanácsi határozatot Calin Platon, volt Kolozs megyei prefektus után, egy aranyosgyéresi magánszemély is megtámadta. Március 30-án a Kolozsvári Ítélõtábla elutasította az Aranyosgyéresi Tanács felfolyamodványát, ilyen értelemben a háromnyelvû táblát le kell venni.
Csoma Botond szerint jogilag is egy eléggé abszurd helyzet keletkezett, mert van két bírói végzés, amely ellentmond egymásnak. - 2008-ban az aranyosgyéresi városi tanács elfogadott egy határozatot, amelynek értelmében három nyelven írták ki a város nevét. Ezt a tanácsi határozatot Calin Platon, volt prefektus megtámadta a Közigazgatási Bíróságon, elsõfokon megnyerte, mi megfellebbeztük, a Kolozsvári Ítélõtábla elfogadta a fellebezésünket, és a tábla a helyén maradt.
Majd egy magánszemély is megtámadta ugyanazt a tanácsi határozatot, március 30-án döntést hozott az Ítélõtábla, amellyel elutasította az aranyosgyéresi tanács felfolyamodványát, és ilyen értelemben a táblát le kell venni. Szombaton tájékoztattam a RMDSZ keretén belül mûködõ Szövetségi Képviselõk Tanácsát a kialakult helyzetrõl, és javasoltam, hogy módosítani kellene a közigazgatási törvényt, és expresis verbis meghatározni, hogy ott, ahol a kisebbség aránya nem éri el a 20%-ot, és nem kötelezõ a törvény értelmében a kisebbség nyelvén is feltüntetni a helység nevét, a helyi tanács dönthessen ebben a kérdésben - fejtette ki a Paprika Rádiónak Csoma Botond. Az RMDSZ-es városi tanácsos hozzátette, csakis a politikai akarattól függ az, hogy mennyi idõ alatt lehet egy ilyen módosítást keresztülvinni.
Paprika Rádió
Erdély.ma2011. április 4.
Oktatási támogatás lesz, de mikor?
Ebben az évben is lesz oktatási-nevelési támogatás. A korábban április 15-i határidõvel kiírt pályázatok idei késlekedését a magyar kormány határon túli támogatási rendszerének átalakításával magyarázzák.
Már a legutóbbi kifizetések is csúsztak, az oktatási-nevelési támogatások idei kiírásának menetrendjérõl pedig nem rendelkezik érdemi információval a program lebonyolításával immár évek óta megbízott, kolozsvári székhelyû Iskola Alapítvány. Miután a korábbi alapkezelõ Szülõföld Alapot a Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt. váltja, valamennyi támogatás ez utóbbi intézmény kezelésébe kerül. A Háromszék megkeresésére a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságánál megerõsítették: a váltás az oktatási-nevelési, a tankönyv- és taneszköz-, illetve hallgatói támogatás folyósítására is érvényes. Szeretnénk mindenkit megnyugtatni, hogy idén is lesz oktatási-nevelési támogatás. A Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt. magyarországi bírósági bejegyzése még folyamatban, ez az oka a pályázati kiírások késésének. A bejegyzés elõreláthatólag néhány héten belül megtörténik, ezt követõen megjelennek a pályázati kiírások. Addig is mindenki türelmét és megértését kérjük - tájékoztatta lapunkat Lukács Bence Ákos fõosztályvezetõ-helyettes. Hogy született-e már döntés a programot lebonyolító romániai partnerszervezetrõl, többszöri kérdésre sem kaptunk tájékoztatást.
Nagy Zoltán, az Iskola Alapítvány igazgatója szerint az alapítvány a Bethlen-alap létrehozása után hivatalos levélben fordult Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelõs helyettes államtitkárhoz, hogy tájékoztatást kérjen az idei pályáztatás ütemtervérõl, de nem kaptak választ.
A 2009-2010-es tanévben a Szülõföldön, magyarul program keretében 122 000 magyarul tanuló iskoláskorú gyerek és 5212 egyetemi hallgató kérelmét bírálták el kedvezõen, idén ugyanennyien várják a támogatást. Az idei késlekedés sok szülõben aggodalmat keltett, többen a tavalyi ûrlapokat töltötték ki és postázták, ám ezek a pályázatok érvénytelenek, mivel a 2011-es kiírás még nem látott napvilágot.
Ulicsák Szilárd, a határon túli támogatások összeállításáért és beindításáért felelõs miniszteri biztos egy korábbi nyilatkozatában kijelentette: eddig nem magyar oktatásban részesülõk vagy nem magyar nemzetiségûek is kaptak pénzt oktatási-nevelési támogatás címén. Szerinte a határon túli szervezeteknek korábban érdekük volt minél inkább szélesíteni a támogatottak körét, mert százalékos arányban részesültek a kiosztott összegekbõl. Nagy Zoltán az MTI-nek adott nyilatkozatában visszautasította ezeket a feltételezéseket. Elõfordultak olyan esetek, mondta, hogy a támogatás reményében fõleg roma nemzetiségû gyerekeket beírattak magyar osztályba, de a diák nem járt iskolába. Ezeket az eseteket azonban az iskolaigazgatókkal közösen kiszûrték, a támogatást nem fizették ki. Nemzetiségi kitétel nem létezik: a támogatásra vonatkozó magyar-román kormányközi egyezmény értelmében az egyetlen kritérium, hogy a támogatott diák a teljes tanévben magyar osztályban végezze tanulmányait. A nemzetiségi kritériumok alkalmazása amúgy is diszkriminációnak minõsülne - fejtette ki az Iskola Alapítvány igazgatója
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. április 4.
Ha az RMDSZ kormányon marad, a választások után ellenzékbe mehet
Adrian Nãstase, a Szociáldemokrata Párt (PSD) országos választmányának elnöke szombati, nagyváradi sajtótájékoztatóján kijelentette: ha az RMDSZ kormányon marad, elõfordulhat, hogy a parlamenti választások után egybõl ellenzékbe kerül.
Nãstase azt mondta, a Szociál-Liberális Szövetség (USL) várja az RMDSZ-en belüli közvita végét, hogy nézzék meg, a Szövetség folytatja-e az öngyilkos mûveletet támogatva egy rendkívül alacsony támogatottsággal rendelkezõ kormányt, vagy megpróbál hosszú távra tervezni.
Az RMDSZ-en belül megvan a belsõ közvita, és nekünk meg kell látnunk, hogy elsajátítja-e a kormány filozófiáját, és csak rövid távra terveznek, vagy megpróbálnak hosszú távra tervezni. Merthogy a következõ pillanatok jönnek, és meggyõzõdésem, hogy az RMDSZ vezetõi tudatában vannak ennek. Következik a Demokrata Liberális Párt (PD-L) kongresszusa. Az lehet egy harmonikus pillanat, vagy lehet egy olyan pillanat, amely a parlamenti felállásra is kihat. Ha nem ez történik, jövõre sor kerül a parlamenti választásokra, és az USL olyan többségre tehet szert, amely elegendõ ahhoz, hogy egyedül kormányozzon. Tehát az RMDSZ-nek el kell döntenie, a rövid távon kényelmesebb utat választja-e, azaz kormányon marad-e még néhány hónapig, vagy az általunk felajánlott megoldást választják, amely gyorsabban vezethet változáshoz, hogy az ország ne maradjon ebben a hatalmas veszteségekkel járó, nehéz gazdasági helyzetben - fejtette ki a PSD országos választmányának elnöke.
Nãstase elmondta: ha az RMDSZ kitart a PD-L-vel való partnerség mellett, azt kockáztatja, hogy ellenzékbe kerül, ugyanakkor Traian Bãsescu államfõ támogatja is az RMDSZ-szembeni alternatív politikai alakulat megalakulását.
Ha az RMDSZ kormányon marad, elõfordulhat, hogy jövõben, a parlamenti választások után egybõl ellenzékbe kerül. Véleményem szerint az RMDSZ vezetõi jól felmérik majd a helyzetet. Meghosszabbítják-e ezt a kínszenvedést, és vállalják-e a részvételt ebben az öngyilkos mûveletben, miközben az általuk támogatott kormány támogatottsága 8 százalékos, és miközben Traian Bãsescu támogat egy olyan pártot, amely a magyarországi Fidesz romániai zászlóvivõje lesz, és így támadja a mérsékelt megközelítés stabilitását? Ezeket a kérdéseket elsõsorban az RMDSZ vezetõinek kellene feltenniük - magyarázta Nãstase.
Nyugati Jelen (Arad)2011. április 4.
Nem tudni, mikor lesz állandó igazgatója a marosvásárhelyi színháznak
Egyik ideiglenes igazgató a másikat követi a Marosvásárhelyi Nemzeti Színháznál. Csupán a bizonytalan és feszült hangulat állandó.
Nem tudni, mikor szûnik meg a már több éve tartó bizonytalan állapot a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezetõségi tisztsége körül: Csapó György ideiglenes kinevezését a bíróságon megtámadó Vlad Rãdescu ugyancsak ideiglenes igazgatót a kulturális tárca vezetõje kénytelen volt a napokban visszahelyezni tisztségébe. Az áldatlan állapotot valószínûleg csupán egy versenyvizsga oldaná meg, azonban ennek kiírása késik. Kelemen Hunor mûvelõdési miniszter kérdésünkre azt felelte, abban reménykedik, hogy a tavasz folyamán sikerül kiírni a versenyvizsgát, azonban dátumot mondani nem tud.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház égisze alatt egy magyar és egy román, a Tompa Miklós és a Liviu Rebreanu társulat mûködik. A társulatok körében a feszültségek már Rãdescu idején elkezdõdtek. A tavalyi évad, annak ellenére, hogy a magyar társulat A dög címû elõadása Kisvárdán megkapta a város díját (ami a harmadik díjnak felel meg), illetve a társulat több színésze is szakmai díjban részesült, több elemzõ szerint összességében minden idõk egyik leggyengébbikeként vonul be a színháztörténelembe. Vlad Rãdescu 2009 januárjában került a marosvásárhelyi intézmény élére, miután egy minisztériumi kivizsgálás eredményeként leváltották az inkompetens menedzsernek bizonyuló elõdjét, Cristian Ioant. Az új, ideiglenesen mandátumot kapott igazgató további elégedetlenségekre szolgáltatott okot azzal, hogy nagyrészt Bukarestbõl igazgatta a színházat.
Vlad Rãdescut 2010 októberében menesztette Kelemen Hunor mûvelõdési miniszter, mivel a néhány hónappal korábban lefolytatott minisztériumi vizsgálat alapján kiderült, kívánnivalót hagyott maga után az igazgató tevékenysége: a minisztert többek között az háborította fel, hogy az igazgatóság nyolc hónap alatt sem volt képes elkészíteni a jó ideje építõtelep jellegû színház felújításának befejezésére szolgáló tervet.
Rãdescu tevékenységének kivizsgálását egyébként a színház korábbi három igazgatója által megfogalmazott kritikák hatására rendelte el a szaktárca. Ezen kritikák szerint Rãdescu nem használta fel a szaktárcától elõadásokra érkezõ alapokat, a múlt évadban a Liviu Rebreanu társulat csupán egy produkciót mutatott be, emellett feszült hangulatot generált a színházban.
Rãdescu távozása után Csapó György kézdivásárhelyi színmûvész személyében (aki sok évig Magyarországon élt, mielõtt hazatelepedett volna, hogy a kézdi színházat vezesse) negyven éve elõször került magyar igazgató a színház élére. Azonban az igazgató és a Tompa Miklós társulat mégsem értették meg egymást. Noha tisztségét csupán ideiglenesen töltötte be, Csapó mégis úgy döntött, hogy nagytakarítást végez a színház többi vezetõi funkcióját ellátók körében: meneszteni szándékozott a színház gazdasági vezetõi tisztségét betöltõ Kárp Györgyöt, illetve a Liviu Rebreanu és a Tompa Miklós társulatok vezetõit, Nicolae Cristachet és Kövesdy Istvánt.
Döntését arra a jelentésre hivatkozva hozta meg, amelyet kinevezése elõtt készített a mûvelõdési tárca. Kárp György azonban azt nyilatkozta, hogy a dokumentumban egyik, Csapó által menesztésre javasolt személyt sem marasztalták el.
Csapó vezetési módszerei miatt a kezdeti lelkesedést tömeges elégedetlenség váltotta fel. Az igazgató népszerûsége egyre csökkent, eladdig, hogy február derekán a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról címû produkció kapcsán végül kiborult a bili.
A Tompa Miklós társulat mûvészeti tanácsának tagjai - Balázs ?va, László Csaba, Szélyes Ferenc, Csép Zoltán és B.Fülöp Erzsébet - egy tíz pontban összefoglalt dokumentumban fogalmazták meg sérelmeiket, a panaszlevelet pedig a próbatáblára függesztették ki. Egyébként a dokumentum tartalmával, amelyet nem a nyilvánosságnak szántak, de kiszivárgott a sajtónak, a társulat zöme egyetértett. Az állásfoglalásban azt nehezményezték az aláírók, hogy a Képzelt riport... címû produkció az évad közepén, a társulat mûvészeti vezetésének teljes mellõzésével került mûsorra. Sem Kövesdy Istvánt, sem a testületet nem avatta be terveibe az igazgató, így a társulat mellõzve érezte magát az egyoldalú és önkényes döntés miatt. Az aláírók továbbá attól tartottak, hogy a soron kívüli produkció nemcsak hogy pénzt von el a többi, betervezett projekttõl, de még a játékrendet is felboríthatja, aminek a bérletes nézõk látják kárát. Továbbá azt nehezményezték, hogy a Déry Tibor kisregénye alapján megírt, és többek között Presser Gábor-szerzeményeket tartalmazó musical rendezõi stábját a Tompa Miklós társulat nem ismeri, a szerepek pedig gyanús körülmények között lettek kiosztva. Ennek eredményeként - eddig példátlan eseményként - több színész visszaadta a szerepét. A társulat színészei számára kiírt casting válogatás, illetve a végeredményként kialakított szereposztás, amely az említett szereplõválogatást tulajdonképpen semmibe vette, olyan elégedetlenséget és káoszt generált a színészek között, amire eddig itt alig volt példa - írják az állásfoglalásban. A társulat elég népes számú, nem egyformán gyakran foglalkoztatott tagokból tevõdik össze. A mindenkori vezetõség felelõssége volna lehetõséget teremteni azok számára is, akik kevesebb szerephez jutnak egy-egy évadban. A Képzelt riport...ilyen törekvéseket nem tükröz.
Miközben Csapó György ideiglenesen kinevezett vezérigazgató többször is bírálta a társulat vezetését a foglalkoztatások hiányosságai miatt, és kijelentette azt is, hogy kevesebb külsõssel kell elõadásokat létrehozni, ez a vállalkozás gyökeresen ellentmond mindezeknek. Ilyen értelemben nem tükrözi a társulatunk érdekeit - szögezik le a dokumentum aláírói. A mûvészeti tanács állásfoglalása és a színészek gesztusa hatására február végén egy rendkívüli ülésre került sor, amelyen Csapó és a testület közös megegyezésre jutottak, mely szerint a musicalt az évad végén, vagy a következõ évad elején tûzik mûsorra. Közben Vlad Rãdescu az igazgatói tisztsége visszaszerzése érdekében benyújtott keresetének helyet adott a Bukaresti Táblabíróság. A döntés arra kötelezte a szaktárcát, hogy haladéktalanul helyezze vissza igazgatói tisztségébe a korábban menesztett igazgatót: ez meg is történt. Csapó pedig kijelentette, a versenyvizsga kiírásakor nem pályázza meg az igazgatói állást.
?rtesülések szerint a magyar társulat jobban örülne, ha román igazgató venné át a színház vezetését, hiszen egy magyar igazgató hátráltatná a színészek magánvállalkozásait. Például a színház tagjaiból álló Gruppen Hecc kabarétársulat évente több tucat elõadást tart. A tagok közzé tartozik Kárp György gazdasági igazgató is. Állítások szerint a Gruppen Heccnek prioritása van a színház mûsorával szemben.
Az ugyancsak a színház mûvészeibõl álló, és azzal közösen olyan elõadásokat, mint a 20/20 és a Stop the Tempo színpadra vivõ Yorick stúdiót Sebestyén Aba vezeti. A nyáron mûködõ, és többek között a Tompa Miklós társulat elõadásait Mikházára vivõ Csûrszínház Szélyes Ferenc magánvállalkozása. A Lullaby Egyesületet szintén a Tompa Miklós társulat egyik tagja, ?rdög Miklós Levente vezeti.
Transindex.ro2011. április 4.
Megkapják a támogatást a határon túli fiatalok
Néhány héten belül megjelennek az oktatási-nevelési támogatások pályázati kiírásai - közölte a nemzetpolitikai államtitkárság hétfõn az MTI-vel több, a közelmúltban megjelent sajtóhírre reagálva.
Az elmúlt napokban olyan sajtóinformációk láttak napvilágot határon túli magyar portálokon, hogy késik az oktatási-nevelési támogatás folyósítása. Az illetékes államtitkárság közleményében kiemelte: szeretnének mindenkit megnyugtatni, idén is lesz a határon túl élõ óvodások és iskoláskorúak számára oktatási-nevelési támogatás. A Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt. magyarországi bejegyzése folyamatban van, ez az oka a pályázati kiírások késésének; ez elõreláthatólag pár héten belül megtörténik, és ezt követõen megjelenhetnek a pályázati kiírások - tudatták. Ismételten hangsúlyozzák, hogy bõvül a támogatottak köre, hiszen a legutóbbi törvénymódosítások nyomán lehetõvé vált, hogy az óvodások is részesülhessenek a támogatásokból. Mint írták, azon lesznek, hogy a kifizetések lehetõleg ne sokat késsenek, és mindenki megkapja a támogatást. A pályázatok kiírásáig az érintettek türelmét kérik.
A kedvezménytörvény 2002-es hatálybalépése óta biztosított oktatási-nevelési támogatások pályáztatása és odaítélése tanéves periódusban történik. A lebonyolító szervezetek a pályázatokat minden tanév második félévében írják ki. A rendelkezések értelmében a támogatás összege a kiskorúak nevelési-oktatási támogatására fejenként húszezer forint, tankönyv és taneszköz támogatására 2400 forint. E két támogatást a határon túli alap- és középfokú oktatási intézményben magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytató tanuló együttesen igényelheti. 2009-ben és 2010-ben a kedvezménytörvény alapján járó oktatási-nevelési támogatás, valamint a szórványoktatás és a csángó magyarok támogatására 3,475 milliárd forintot terveztek be (a teljesítés tényleges adata nem ismert).
A 2011. évi költségvetési elõirányzat szerint a kedvezménytörvény alapján járó oktatási-nevelési támogatás, valamint a szórványoktatás és a csángó magyarok támogatása több mint ötmilliárd forintra növekedett
MTI2011. április 5.
EMNT: elszámolást, összegszerûen, öt évre visszamenõleg!
?römmel értesültünk arról, hogy a Szövetségi Képviselõk Tanácsának (SZKT) hétvégi ülésén is megerõsítették: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) minden adólejjel és adóforinttal el tud számolni.
Felhívásunk éppen erre irányult, vagyis a nyilvános elszámolásra.
Az nem is képezi kérdés tárgyát, hogy a magyarországi szociálliberális kormányzás alatt a Szülõföld Alap Erdélyre jutó támogatás-részét az RMDSZ kézivezérlésû kuratóriumai klientúraépítésre használták fel. Ehhez elég csak egy felületes pillantást vetni az elmúlt évek nyertes pályázataira, illetve rámutatni az összegszerû aránytalanságokra. De ha már itt tartunk: érdemes megnézni például, hogy a nemrégiben a megszokott támogatás elmaradása miatt panaszkodó, egyébként az Orbán-kormányt folyamatosan célkeresztben tartó és diktatúrát vizionáló bukaresti ?j Magyar Szó, valamint elvtárshetilapja, az Erdélyi Riport 2005-2010 között mennyi magyar adóforintot emésztett fel - szemben az erdélyi magyar média többi részével.
Bennünket, erdélyi magyarokat viszont még az elõbbinél is inkább érint és érdekel, hogy a román költségvetésbõl a magyar nemzeti közösségnek járó adólejekkel az RMDSZ ne csupán a Román Állami Számvevõszék felé, hanem az erdélyi magyar közösség, saját választóik, vagyis a romániai adófizetõk felé is számoljon el. Tegye ezt annál is inkább, mert a legreprezentatívabb magyar szervezetként a saját magára szabott törvény értelmében a Szövetség a költségvetési pénzek kezelését teljes egészében magának sajátította ki.
Következésképpen felszólítjuk az RMDSZ új vezetõségét, hogy tételes formában, összegszerûen és öt évre visszamenõleg tegyék közzé:
. Mennyi közpénzt kapott az RMDSZ, illetve - amíg a pártpénzre is igényt tartott - az általa a Kisebbségi Tanácsban megnevezett Communitas Alapítvány?
. Ezen összegekbõl mennyit osztott vissza az erdélyi magyar közösségnek nyilvánosan; továbbá mekkora az az összeg, amit nem nyilvánosan jutatott baráti igények kielégítésére; végül pedig mennyit fordított saját mûködésére?
. Az RMDSZ mûködési költségei összegszerûen milyen tételekbõl állnak?
. Hogyan gazdálkodott az RMDSZ megbízásából további közpénzek fölött rendelkezõ Progress Alapítvány, az Iskola Alapítvány, továbbá a többi hasonló RMDSZ-háttéralapítvány?
. Található-e politikus ezen alapítványok fizetési listáján, és amennyiben igen, milyen funkcióban, milyen teljesítményért mennyi illetményt vett fel politikusi fizetése mellett?
. A magyar és román közpénzek fölött rendelkezõ alapítványok utaltak-e adományokat az RMDSZ számlájára, és ha igen, mekkora összegeket?
Ezek konkrét kérdések, konkrét válaszokat várunk. Az elmúlt években nyomorba taszított erdélyi magyar választóknak joguk van erre. Másfelõl a nyilatkozatok szintjén a megújulás útjára lépett RMDSZ-nek is hasznos lehet, ha mûködését a továbbiakban az átláthatóság jellemzi
Tõkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, ügyvezetõ elnöke
Erdély.ma2011. április 5.
Kevés az esély Románia schengeni csatlakozására a magyar elnökség idején
A magyar uniós elnökség munkájának jelenlegi állásáról tájékoztatta a parlamenti pártok képviselõit a kormány. Az EU-elnökségi munkacsoportnak ez a tizenhetedik ülése, amelyen a magyar diplomácia vezetõje tartott beszámolót.
Martonyi János külügyminiszter szerint Magyarország jól ellátja EU-elnöki feladatát, sikeresnek nevezhetõ tehát az elsõ három hónapos periódus. A tárcavezetõ szerint az elnökség sikerének mércéje Európa szempontjából az lesz majd, hogy ha az integrációs folyamat július 1-én érezhetõen elõremozdul, és erõsödés lesz tapasztalható január 1-éhez képest.
Martonyi János egyértelmû pozitív jelként értékelte a közös gazdasági kormányzócsomag március végi elfogadását, amely szerinte lökést adhat a tagállamok gazdaságának is, és sikernek nevezte a kohéziós, az energia és az agrárpolitika területén megszületett megállapodásokat is.
A külügyminiszter a jövõ feladatai között említette a Duna-stratégia elfogadását, illetve a roma integrációs folyamat lezárását. ?j kihívásnak nevezte viszont az észak-afrikai események miatt kialakult migrációs problémák kezelését, amelyben komoly érdekellentétek tapasztalhatók több európai tagállam között.
Martonyi János ugyancsak fontos célnak nevezte, hogy lezáruljanak Bulgária illetve Románia schengeni csatlakozásának folyamatai, a külügyminiszter szerint azonban ez valószínûleg ebben a ciklusban már nem következhet be. Mint mondta, Románia már teljesítette, Bulgária, pedig mostanra teljesíti majd a kitûzött feltételeket, de több országban ennek ellenére még mindig nincsenek meggyõzõdve arról, hogy a két ország felkészült lehet, Martonyi János ezért - mint említette - tárgyalásokat kezdeményez francia és német kollégájával. Kossuth Rádió
Erdély.ma