udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 241 találat lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-241 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1999. május 27.

A Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ meghívta a szépirodalmi-művelődési folyóiratok főszerkesztőit, munkatársait. A házigazda Kovács András Ferenc költő, a Látó folyóirat szerkesztője volt. Balázs Imre József fiatal szerkesztő a kolozsvári Korunk folyóiratot képviselte. Elmondta, hogy a lap a 90-es évektől már súlypontosan, azaz bizonyos témakört körüljáró számokkal jelenik meg rendszeresen. Ferenczes István költő a Székelyföld /Csíkszereda/ főszerkesztője tehetséges fiatalokkal - György Attila, Molnár Vilmos - szerkeszti a lapot, van benne irodalom, történelem, néprajz, képzőművészeti pályakép. Megjelenési gondokkal küzd a Művelődés /Kolozsvár/, tájékoztatott Szabó Zsolt főszerkesztő. Szilágyi István, a kéthetente megjelenő kolozsvári szépirodalmi lap, a Helikon főszerkesztője leszögezte: ha nagy a lap példányszáma, annál nagyobb a ráfizetés is. /Kemény Zsigmond Társaság. Folyóiratok olvasóközelben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27.)

1999. május 27.

A veszprémi egyetem professzorai jártak Sepsiszentgyörgyön. A testvérkapcsolatokat ápoló egyetem jeles előadói pécsi és budapesti (Janus Pannonius, illetve Közép-európai Egyetem) kartársaikkal együtt érkeztek Háromszékre. A látogatás célja a sepsiszentgyörgyi főiskolai tagozat oktató tevékenységének támogatása volt. A vendégek ezúttal is értékes könyveket, kurzusokat, videokazettákat hoztak, ugyanakkor intenzív kurzusok során ismeretanyagot adtak át Olyan ismereteket, amelyek a hazai főiskolai programban még nem nyertek hangsúlyt (európai integráció, közpénzügy, de üzleti stimulációs játékot is lepergettek). A háromszéki önkormányzat vezetői, Orbán Árpáddal az élen a veszprémi egyetemmel együttműködési szerződést kötöttek. Most dr. Gaál Zoltán veszprémi egyetemi rektor és professzor társai, dr. Kovács Zoltán, dr. Ködmön István, dr. Szabó Lajos előadásait hallgathatták az első- és másodéves főiskolások, Pécsről dr. Bélyácz Iván, Budapestről dr. Török Ádám professzorok előadásai bővítették a témakört és az ismeretanyagot. A veszprémiek fontosnak tartják a sepsiszentgyörgyi főiskolai tagozatok támogatását, hogy a fiatalok szülőföldjükön, itthon tanulhassanak. Ez még távlati kitörési lehetőség. Ami már a nyáron megvalósul, az a diákcsere. A vakáció során tíz veszprémi hallgató végez környezetvédelmi tanulmányt Kovászna és Bálványos övezetében, Sepsiszentgyörgyről szintén tíz diák Veszprémben "praktizál". A megyei önkormányzat és a veszprémi egyetem közös pályázatot nyújtott be külföldi támogatás megszerzésére. /Flóra Gábor: Vendégtanárok Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

1999. május 27.

A Kölcsey Napok keretében mutatják be a Kölcsey Ferenc Kollégium /Szatmárnémeti/ jubileumi évkönyvét. A jubileum az iskola múltjára vonatkozik, arra a bizonyos 400 és 40 évre, amely megalapítása óta eltelt, melyet 1997. május 31-én ünnepeltek meg. Az évkönyvet ezúttal is Cziprisz Imre tanár állította össze. /Máriás József: Jubileumi évkönyv. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 27./

1999. május 28.

A szenátus jogi bizottsága újabb hét peres ügyben függesztette fel Corneliu Vadim Tudor parlamenti mentelmi jogát, adta hírül a Romania Libera. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

1999. május 28.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetősége közleményében kifejtette: sajnálattal tapasztalja, hogy a Romániai Magyar Szó Tőkés László püspök ellen már évek óta "következetes" kitartással szállítja a lehető legképtelenebb szennyiratokat. Az időről időre megjelentetett vádaskodások, rágalmazások és hírlapi fogások nem egy esetben az egyházkerület becsületét károsítja. Ilyen eset a Romániai Magyar Szó május 13-i számában, olvasói levélként megjelent becsmérlő írás, mely a valótlanságok sokaságát tálalja a jóhiszemű olvasók asztalára. Bréda Sándor Csaba Kik bomlasztják erdélyi magyar nemzeti közösségünket? című irományának megjelentetése tárgyában az egyházkerület panaszt nyújtott be a MÚRE Etikai Bizottságához. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetősége: Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

1999. május 28.

Nagykároly központi parkjában június 13-án avatják Kaffka Margit írónő bronzból öntött mellszobrát, Deák Árpád fiatal szobrász alkotását. Ugyancsak ő készítette a téren álló Károli Gáspár-szobrot is. A parkban áll Petőfi Sándor és Szendrey Júlia 1846. szeptember 8-i nagykárolyi találkozásának emlékére állított Petőfi szobor. A Kaffka Margit Művelődési Társaság tervbe vette, hogy a piarista gimnáziumba járt Ady Endrének is szobrot állítanak, akár csak a kisdiákként vele egy szobában lakó Pop Aurel festőművésznek. Ezek, s a volt vármegyeháza épületében egykor főjegyzőként dolgozó Kölcsey Ferenc szobra irodalmi-művészeti parkká avatják Nagykároly szívét. /Irodalmi-művészeti park épül Károlyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

1999. május 28.

Szatmárnémetiben, a Kölcsey Kollégiumban Páskándi Géza költő egykori iskolájának könyvtárában máj. 25-én dokumentációs központot hoztak létre, ahol nem csupán a névadó költővel kapcsolatos könyvek, kiadványok, kéziratokat gyűjtik, hanem a szatmári iskolákban tanult jeles értelmiségiek alkotásait, továbbá minden olyan irodalmi, történelmi és egyéb vonatkozású nyomtatványt és kéziratot, melyek az irodalmi, a hely- és művelődéstörténeti kutatásokat elősegíthetik, hozzájárulhatnak Szatmár megye és a térség jobb megismeréséhez, a tudomány, a művészet és a művelődés terén betöltött szerepének dokumentált feltérképezéséhez. Az alapítók remélik, hogy mielőbb újabb kötetekkel, film- és hangszalagokkal gazdagodik a dokumentációs központ. /Muzsnay Árpád: Páskándi-központ Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

1999. május 28.

Érmihályfalván máj. 27-én kezdődött meg a négy napos Nyíló Akác Napok nevet viselő rendezvénysorozat. Többek között Tusa Zoltán ikonkiállítását, Szabó Ibolya kiállításának láthatják az érdeklődők, lesz autós ügyességi verseny, Petőfi szavalóverseny, könyvbemutató és különböző néptáncegyüttesek szerepelnek. /Nyíló Akác Napok Érmihályfalván. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 28./

1999. május 28.

Reiff István neve ismerős a brassói magyar lakosok között az egykori Magyar Vegyes Líceum igazgatójaként, az RMDSZ volt szenátoraként, cserkészként, népművelőként. Reiff István idén összehívja az általa alapított néptáncegyüttes mindegyik volt és jelenlegi tagját, hogy együtt ünnepeljék meg a Búzavirág félévszázados létezését. Erre az alkalomra jelenteti meg Kék a búzavirág. A mindenkori brassói líceum tánccsoportjának, a mai Búzavirág népi együttesnek története című, fényképekkel illusztrált tanulmányát, visszaemlékezéseit, melyben felsorolja az összes, közel 700 egykori és jelenlegi tag nevét is. Az ünnepségsorozat május 28-án kezdődik az Áprily Lajos Líceum dísztermében megrendezett Emlékkiállítással, díszelőadás is lesz, majd ezt követően kerül sor az Áprily udvarán a baráti találkozóra. /Tóásó Áron Zoltán: Ötvenéves Búzavirág. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

1999. május 28.

Bodó Barna kifogásolta Zsehránszky István eszmefuttatását, aki cikkében /RMSZ, május 21./ azt állította, hogy a romániai magyar egyetem ügye drukkerek kezére került. Az egyetem kérdése az egész magyar közösség ügye, amit bizonyít a félmillió aláírással támogatott 1995-ös tanügyi törvény-kezdeményezés. Az írás hangvétele mutatja, hogy a drukker itt pancsert jelent, olyanokat, akik képtelenek a kérdés megfelelő szakmai színvonalú képviseletére. Zsehránszky példának Balázs Sándort hozta fel, aki mint egyetemi tanár meglehetősen közepes teljesítményt nyújtott, a Bolyai Egyetem révén kíván bejutni a halhatatlanok közé. Valójában Balázs Sándor a létező nemzetközi gyakorlat alapján állt. Ha a Bolyai Egyetemet királyi rendelettel hozták létre, miniszteri rendelettel nem olvaszthatják be egy másik intézménybe. A felülvizsgálat ma már lehetséges, ami első körben a román igazságszolgáltatást szorítja nagyobb szakszerűségre.- Érthetetlen egy köztiszteletnek örvendő nyugalmazott professzor lekezelése. Balázs professzor, ha csak a kisebbségi kérdésre szorítkozunk, olyan munkákat tett le szellemi asztalunkra, amelyek még hosszú ideig a hazai szakirodalom jeles darabjai lesznek. Balázs tanár úrral az a magyar újságíró bánik intoleránsan. Balázs tanár úr az RMDSZ azon belső kisebbségéhez tartozik, akiknek elegük volt az egyetemmel kapcsolatos ígérgetésekből. - Zsehránszky István egy másik írásában /RMSZ, május 19./ is intoleráns: Toró T. Tiborral. Tekintsünk el most attól, hogy darab ideje az RMSZ-ben szinte "illő" jó erőset rúgni abba a személybe, aki egyrészt temesi RMDSZ-elnök, másrészt a Reform Tömörülés elnöke, mivel nemcsak másként vélekedik, hanem ezt hangsúlyosan ki is nyilvánítja. /Bodó Barna: Ki a drukker? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ Bodó írása mellett áll a szerkesztőség megjegyzése: a lapban nem rendelt szövegek jelennek meg, hanem olyanok, amilyeneket szerzőik írnak, tudásuk és lelkiismeretük szerint.

1999. május 28.

Máj. 6-án Marosvásárhelyen, a Fotóklub Várgalériájának termeiben nyílt meg a hetvenéves Haragos Zoltán fotókiállítása. Öt évtizedes munkássága alatt a 425 kül- és 245 belföldi kiállításon vett részt és több mint 130 alkalommal díjazták képeit. A fotóművészet terén elért kiváló eredményeiért 1965-ben az Artist FIAP (AFIAP), 1976-ban pedig az Excellence FIAP (EFIAP), legmagasabb címeket kapta a Nemzetközi Fotóművészeti Szövetségtől. /Haragos Zoltán derűs képei. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 28./

1999. május 28.

A második világháború utolsó hónapjaiban, amikor már a hadszíntér sok száz kilométerre volt Erdélytől, 1945 januárjában sok száz magyar család otthonát zaklatták és elvitték a férfiakat. Így történt Marosvásárhelyen is. Az internáltakat táborokban összegyűjtötték, a legelemibb ellátás nélkül tartották őket. A hozzátartozók vittek nekik élelmet. Az embereket súlyosan megviselte az internálás. /Keresztes Gyula. Az internáltakról is emlékezzünk meg. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./

1999. május 28.

Póth Ferdinánd /Nagybánya/ ápr. 4-én töltötte be 80. életévét. Több nyelven beszél folyékonyan. Belevágott a szótászerkesztésbe: hat nyelvű szótárt készített. Tizenhat éve dolgozott ezen a különleges szótáron. Közel nyolcezer szó angol, magyar, román, német, francia megfelelője került a szótárba /a leggyakrabban használt szavak/. Az angol nyelvhez igazította a keresőt, arra gondolva, hogy az a legismertebb világnyelv. Póth Ferdinánd most támogatókat keres, hogy kiadhassa kéziratban levő hatnyelvű szótárát. /Dávid Lajos: Kis történet, hat nyelven. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 28./

1999. május 29.

Máj. 27-én kétnapos ukrajnai látogatásra Kijevbe érkezett Emil Constantinescu elnök. Kucsma ukrán elnök és Constantienescu megállapították, hogy a két évvel ezelőtt aláírt, majd mindkét állam parlamentje által ratifikált ukrán-román alapszerződés történelmi jelentőségű. - Az ukrán-román viszonyt azonban évek óta megmérgezi a fekete-tengeri államhatárok problémája, a kérdést az alapszerződésben nem is rendezték. A fő vita az ukrán státusú Kígyó-sziget körüli, olajkincsben gazdag tengeri talapzat kiaknázási joga körül forog. A mostani tárgyalások újdonsága az volt, hogy Kucsma elnök közölte: távlatilag lehetségesnek tartja azt a Constantinescu által javasolt megoldást, hogy a tengeri talapzatot a két ország közösen aknázza ki. - Ukrajna és Románia a nemzeti kisebbségi problémák megoldásának "pozitív modelljét" kínálhatja Koszovó számára - jelentette ki Emil Constantinescu. /Constantinescu Ukrajnában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

1999. május 29.

A magyarság érdekében kifejtett tevékenysége elismeréséül Kallós Zoltán 73 éves, Kolozsvárott élő néprajzi gyűjtőt tüntette ki a kisvárdai Tőkés László Alapítvány idei egyéni díjával. Kallós Zoltán egész életét annak szentelte, hogy Erdélyben és Moldvában összegyűjtse a fellelhető magyar népdalkincset. Jelenleg a rendszerezést végzi, illetve saját költségén múzeumot alakít ki, melyben az utókornak megőrzi gyűjteményét. A múzeumot a Kolozsvárhoz közeli Válaszúton alakítja ki; az intézménynek a helybeli Bánffy-kastély ad majd otthont. A kastélyt a Kallós-család 1933-ban vásárolta meg, de a második világháború után elvették az épületet a tulajdonosoktól. Kallós Zoltán 1990-ben vásárolta vissza a család jogos tulajdonát, s néprajzi múzeummá alakítja át. A kitüntetett a Tőkés-díjat június 10-kén veszi át Kisvárdán. /Tőkés-díj Kallós Zoltánnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

1999. május 29.

Az idei tanévben színházrendezői szak indul a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatán. A rendezőosztály oktatása a budapesti főiskolával közös program alapján történik majd, melynek része a budapesti alapképzés, majd színpadi gyakorlat és képesítővizsga az erdélyi magyar társulatoknál, illetve az intézményben. /Felvétel indul! Csak rendezőknek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

1999. május 29.

Iskolaalapítókra emlékeztek Sepsiszentgyörgyön a Mikes Kelemen Líceum tanárai és diákjai, korábbi végzettjei, abból az alkalomból, hogy 125 éve nyitotta meg kapuit Sepsiszentgyörgy felső leányiskolája. Az ünnepi megnyitó színhelye a belvárosi református templom volt, Pap Sándor lelkész adott hálát az Úrnak. Utána Pál Ferenc iskolaigazgató felvázolta a 125 éves iskola történetét, nevelési törekvéseit. Kötő József államtitkár az anyanyelvű oktatás intézményi kiteljesedésének személyiség-nemesítő szándékairól beszélt, a szakminiszter üzenetét Kerestély Irma főtanfelügyelő tolmácsolta. Emlék-kopjafát avattak az iskola udvarán. Sor került tudományos ülésszakra, testvériskolák igazgatói találkozására, iskolai kórusok fellépésére, iskolai színházak bemutatkozására és az eseményre időzített hagyományos Széchenyi-bálra. /Flóra Gábor: Mikes-napok üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

1999. május 29.

Második alkalommal rendeznek magyar kulturális hetet Bukarestben. Hergyán Tibor, a bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója elmondta, hogy a május 31-én kezdődő rendezvénysorozat a két ország kulturális kapcsolatainak pontos képét adja, részét képezi a kölcsönösen átgondolt együttműködési stratégiának. A zárónapon, június 6-án, a Honvéd Táncegyüttes előadását Ion Caramitru meghívására megtekinti Hámori József, a magyar kulturális örökség minisztere, s másnap a két miniszter aláírja a két tárca együttműködéséről szóló megállapodást és a műemlékvédelmi megállapodást. A bukaresti magyar kulturális hét a nagybányai iskola festőinek kiállításával nyílik. Koncertet ad Sebestyén Márta és a Muzsikás együttes, Lakatos Ágnes és triója, valamint a Budapesti Vonósok kvartett. A rendezvénysorozat keretében külön magyar filmhetet tartanak, amelynek során az elmúlt évek magyar filmterméséből hat filmet vetítenek majd. /Magyar kulturális hét Bukarestben Caramitru és Hámori együttműködési és műemlékvédelmi megállapodást ír alá. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

1999. május 29.

Reizer Pál megyéspüspök május 28-án felszentelte Nagykárolyban a Fényi István Ifjúsági Klubot és könyvtárat. A klubot 10 millió lejes beruházással újította fel a Pietas Keresztény Kulturális Egyesület, ismertette a klub létrejöttének történetét Visnyai Csaba, az Egyesület elnöke, aki egyben a Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója is. A könyvtárban az alapvető irodalmi műveket lehet olvasni, de mód van ezek kikölcsönzésére is. /Reizer Pál püspök felavatta a nagykárolyi Fényi István ifjúsági klubot és könyvtárat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 29./

1999. május 29.

A Pallas-Akadémia Kiadó /Csíkszereda/ Barangolás a Székelyföldön című útikönyvsorozatának első kötete Hargita megye, a második Maros megye, és készül a harmadik: Kovászna megye. A Maros megyét bemutató könyvnek Balás Árpád a szerkesztője. A kötet tartalmazza mind az 513 Maros megyei település leírását, nemzetiségi és felekezeti adatait. A szerzők bejárják a megye tájait, elmondják az útba eső városokról, falvakról, hogy kik lakják ma, vannak-e a helyhez fűződő említésre méltó történelmi események, melyek voltak hajdan a település nevezetes épületei, kastélyai, kúriái, s ha megmaradt-e belőlük bár egy kaputorony, egy bástya, egy falképtöredék, egy fogadalmi oltár, vannak-e érdekes szellemi hagyományai a falunak, jeles szülöttei. A könyvet román-magyar, illetve magyar-román helynévmutató és részletes térképmelléklet egészíti ki. /Kozma Mária: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./


lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-241




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék