udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
138
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 121-138
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1990. március 10.
Márc. 10-én Székelyudvarhelyen a helyi Tomcsa Sándor Irodalmi Kör kezdeményezésére megalakult az Erdélyi Műhely, a romániai magyar irodalmi körök fóruma. A tanácskozáson megjelentek a tordai Jósika Miklós Irodalmi Kör, a kolozsvári Ifjak Keresztény Egyesülete /IKE/, a zerindi Művelődési Kör, a kőröskisjenői Olosz Lajos Irodalmi Kör, a nagyváradi Tegesz/ő/ Kör, a székelyudvarhelyi Tompa László Irodalmi Kör, valamint a nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör képviselői. Az Erdélyi Műhely célja a kapcsolatteremtés, tehetségápolás, az alkotók érdekvédelme, a fiatal alkotók támogatása, a magyar irodalmi körök összehangolása. A nagyváradi Kelet-Nyugat és székelyudvarhelyi Ablak szerkesztősége vállalja a színvonalas alkotások közlését. Az Erdélyi Műhely szervezőbizottsága nevében: Gittai István, Majla Sándor, Szűs László, Pintér D. István és Szőke Ildikó. /Erdélyi Műhely. = Szamosmente (Dés), márc., 3. sz., /Újraközölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./ 1990. március 10.
Fogarasi László /Kézdivásárhely/ 1989 júliusában kapott katonai behívót, Bukarestbe került, kora reggeltől este fél kilencig dolgoztak az építkezésen. Többször megverték őket, egyiküket annyira, hogy belehalt sérüléseibe. Fogarasi László a szabadságról nem ment vissza, fölakasztotta magát, test tele volt ütésnyomokkal. A család Ghinet Dragos századost vádolja a fiatalember haláláért. /Vádolnak a diktatúra áldozatai. = Székely Újság (Kézdivásárhely), márc. 10. - 12. sz./1990. március 10.
Folytatásokban közölte a lap Rab Istvánnak, Kovászna megye pártbizottsága volt első titkárának, az egyetlen magyar pártvezetőnek a vallomását, magyarázkodását. Rab István 1982 novemberétől volt a megye első titkára. Parancsot kellett végrehajtaniuk, őket is ellenőrizték... stb. /Torma Sándor: "Robot voltam én is?" Mea culpa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 2.- 7. folytatás: márc. 10./1990. március 11.
A nemzeti kisebbségek 12 szervezete elégedetlenségét fejezi ki amiatt, hogy a kormány nem válaszolt a febr. 23-i interpellációra: a minisztérium ápr. 15-ig alakítsa ki a nemzeti kisebbségi iskolahálózatot a jövő tanévre, a legrövidebb időn belül szervezzék meg a Kisebbségi Minisztériumot, magyarázatot kértek arra, hogy a kormány miért a kisebbségellenességéről ismert Adrian Motiut nevezte ki Erdély kérdéseivel foglalkozó miniszteri rangú államtitkárrá. A nyilatkozatot a nemzeti kisebbségek 12 szervezete írta alá. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./1990. március 11.
A temesvári forradalmárok elfogadták és nyilvánosságra hozták márc. 11-én a Temesvári Kiáltványt. Ebben határozottan kiálltak amellett, hogy a temesvári forradalomban részt vett minden társadalmi réteg, a forradalom győzelméért életüket áldozták a románok mellett magyarok, németek és szerbek is. A különböző nemzetiségűek évszázadok óta jó békében, jó megértésben éltek együtt Temesváron. Meghívják az összes sovinisztákat, mert itt toleranciát és kölcsönös tiszteletet tanulhatnak. Romániában "a kommunista párt népirtásra vetemedett és ennélfogva végképp kirekesztette magát a társadalomból." A temesvári forradalom "semmiképpen sem akart alkalmat szolgáltatni a politikai feltörekvésre egy RKP-n belüli anticeausiszta disszidens csoportnak. A temesvári hősök hiába haltak meg, mert ezek állnak az ország élén." /8. pont:/ Javasolták, hogy a választási törvény tiltsa el a jelöltetés jogától három egymást követő ciklusban a volt kommunista aktivistákat és a volt állambiztonsági tiszteket." A volt aktivisták ne pályázhassanak Románia elnöki tisztségére. /Temesvári Kiáltvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14., folyt. márc. 15./1990. március 11.
Moszkvában sajtóközleményt hoztak nyilvánosságra Sergiu Celac külügyminiszter moszkvai látogatásáról és Eduard Sevarnadze szovjet külügyminiszterrel való megbeszéléséről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./1990. március 11.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ néma tüntetéssel fejezi ki szolidaritását a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet magyar nemzetiségű tanáraival és hallgatóival. A KMDSZ tiltakozik a magyarellenes vádak ellen, továbbá a Vatra Romaneasca magyarellenes propagandája ellen. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./1990. március 11.
Márc. 11-én tartották Kovászna megye volt politikai foglyainak alakuló ülését. A megjelentek felidézték a tragédiák sorozatát. A megyében tíz embert végeztek ki azon a címen, hogy 1956-ban a forradalom hatására mozgalmat indítottak. Rajtuk kívül akkor még sokan kaptak életfogytiglan vagy tíz-húsz éves börtönbüntetést. - 1957-ben több diák, osztályfőnökükkel együtt, 10-12 évi börtönbüntetést kapott azért, mert márc. 15-én megkoszorúzták az 1848-as emlékművet. A besúgók, árulók és kínzók nagy része magyar janicsár volt. Az ülésen megválasztották a vezetőséget: Török József elnök, Csobotár István titkár, Pap Sándor és dr. Vajna László alelnökök. /Volt politikai foglyok egyesülete. = Székely Újság (Kézdivásárhely), márc. 31./ 1990. március 11.
Márc. 11-én megtartották Sepsiszentgyörgyön a moldvai csángók második találkozóját. Megjelent Kallós Zoltán is, aki személyes jelenlétével akarja nyomatékosítani a csángók ügyének fontosságát. Az országos szervezet központja Sepsiszentgyörgyön lesz, a bejegyzés még nem történt meg. Balázs István javasolta a moldvai és erdélyi magyar falvak közötti testvérkapcsolatok megteremtését, továbbá internátushálózat létrehozását az erdélyi magyar iskolákban a csángó gyermekek továbbtanulása érdekében. Többen sürgették a csángóknak szóló lap megindítását. /Simó Erzsébet: Szervezkednek a csángó-magyarok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./ A legnehezebb a magyar nyelvű misék elérése. Elhatározták: bizottságot alakítanak, hogy ebben az ügyben levelet írjanak a pápának, a levelet Tőkés László vihetné a pápának. A magyar iskolák kérdése sem egyszerű. Először néhány gyermeket el Erdélybe hozni, hogy itt tanuljanak. Csíkszeredába kellene hozni gyermekeket. Székelyudvarhelyre is jöhetnek, ajánlotta fel az ott lakó, a gyűlésen elhangzottakat jegyzetelő Fülöp Sámuel. Szükség van kétnyelvű csángó újságra is. /Szabó Barna: Csángókról szóról ? tettre. = Hídfő (Székelyudvarhely), ápr. 4./1990. március 11.
A Paris Match jan. 25-i száma elmarasztalta a romániai ortodox és katolikus egyházak diktatúra alatti magatartását. Erre a cikkre Léstyán Ferenc marosvásárhelyi plébános válaszolt. A gyulafehérvári püspökség épp az ellenkezőjéről tett tanúbizonyságot, írta. Ez a püspökség a diktatúra idején egyszer sem tett hűségnyilatkozatot, ezért az egyházmegye főpapjai sorra börtönbe kerültek. Márton Áron püspököt 25 évre ítélték, 6 évet töltött börtönben, majd további 12 évet kényszerlakhelyen. Börtönévei idején az egyházmegye vezetését delegált ordinátusok vették át: Sándor Imre, majd Boga Alajos, mindketten börtönben haltak meg. Dr. Jakab Antal, a jelenlegi megyéspüspök 12 évet ült börtönben, Márton József 2 évet, mert egyik ordinátus sem engedett a kényszernek. Börtönben halt meg: a teológia rektora, Gajdátsy Béla, dr. Marcalik Győző kanonok, felszentelt püspök, a püspöki iroda vezetője, Boros Fortunát, a ferencesek tartományfőnöke, dr. Sheffler János szatmári püspök. Pacha Ágoston temesvári püspök csak azért nem végezte életét a börtönben, mert amikor látták, hogy közeledik a vég, kiengedték, pár hónapra rá meghalt. Az egyházmegye papsága nemcsak passzívan elviselte a diktatúrát, hanem memorandumokban tárták fel az egyházat és híveket ért sérelmeket. A memorandum aláíróival szolidaritást vállalt a papság túlnyomó többsége. /Válasz a Oaris Match-nak. = Keresztény Szó (Kolozsvár), márc. 11./ 1990. március 11.
Egy román tanár /Gruie Piticar/ nyílt levelet intézett Mihai Sora oktatási miniszterhez, a moldvai csángók ügyében. Leírta, milyen lehangoló volt moldvai csángó falvakban tanítani: a gyermekek nem értették a román tanítási nyelvet, egymás között magyarul beszéltek. Ezen változtatni kell: "Hogyha magyarok, kapjanak magyar iskolákat. Hogyha elmagyarosított románok, alkossanak számukra különleges tankönyveket?" /Gruie Piticar tanár, Gh. Doja Általános Iskola, Bacau megye: Nyílt levél Mihai Sora tanügyminiszter úrhoz. = Keresztény Szó (Kolozsvár), márc. 11., 5. sz./1990. március 13.
Megjelent az Ötödik Kerék hetilap első száma, alcíme: Székelyföldi független szatirikus lap. Szerkeszti a szerkesztőbizottság /hat név következik/, a 6. számtól /ápr. 18./ feltüntetik a főszerkesztő nevét /Lukács Sándor/ és helyettesét /Kész Csaba Levente/ is. /Ötödik Kerék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./1990. március 14.
Kolozsváron magyarellenes feliratok jelentek meg, kétes forrású anyagokat terjesztenek. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete nyilatkozatában visszautasította a magyarellenes megnyilvánulásokat. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./1990. március 14.
A háromszéki Mikes Kelemen Művelődési Egyesület Fábián Ernő kovásznai tanárt, esszéírót kérte fel a márc. 15-i ünnepi beszéd megtartására. Fábián Ernő ablakát 14-én éjszaka betörték. Aznap alakult meg Kovásznán a Vatra Romaneasca helyi szervezete. A beszédre való felkérés telefonon történt. Megint lehallgatják a telefonokat? - tette fel a kérdést Farkas Árpád. /Farkas Árpád: Ismét dolgoznak?? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./1990. március 14.
Kovásznán márc. 14-én megalakult a Vatra Romaneasca és még aznap meggyalázták a városban Kőrösi Csoma Sándor szobrát. /Magyari Lajos: Vissza, Sándor, Ázsiába! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./1990. március 14.
A kézdivásárhelyi Fémipari Líceum felvette Gábor Áron nevét. Márc. 14-én a líceum előcsarnokában ünnepélyesen elhelyezték Vetró András szobrászművész alkotását, Gábor Áron portréját. /Égető Éva: A felsőháromszékiek tisztelgése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./1990. március 14.
Kovászna megyében a tanév végére 220 magyar óvónői és tanítói állás marad szakképzettek nélkül. Sokan élnek ugyanis az új nyugdíjtörvény lehetőségivel. Sürgős segítségre van szükség, egyelőre még a kérvényezés szintjén vannak: jó lenne, ha a nagyenyedi Bethlen Gábor Líceum visszanyerné óvónői és tanítóképzői jogát. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./1990. március 14.
A Független Magyar Párt nevében Kocsis Sándor alelnök nyilatkozatban közölte, hogy kizárták soraikból Vincze János volt elnököt, febr. 20-án menesztették Vincze Jánost összes tisztségéből, egyben ismertette a párt vezetőségét: három alelnök áll az élen: Dudás László, Kocsis Sándor és Lőrincz Pál, titkár: Veres Berkesi Károly, vezetőségi tagok: Molnár Kovács István és Székely Magdolna. Vincze János Nemzeti Parasztpárt Dreptatea című lapjának márc. 7-i számában közölt nyilatkozata politikai provokációt jelent, olvasható Kocsis Sándor nyilatkozatában. /Kocsis Sándor: Nyilatkozat Vincze-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./ 1990. március 15.
A magyarok 1848-as szabadságharcra való békés megemlékezését több városban megzavarták a Vatra Romaneasca hívei. Szatmárnémetiben a Vatra hívei a márc. 15-ét ünneplő magyarokra támadtak, magyarokat vertek meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./ Szatmárnémetiben a magyarok bejelentették, hogy márc. 15-én a Balcescu-szobornál rendeznek emlékünnepséget. A Vatra Romaneasca erre a hírre márc. 14-én tiltakozó gyűlést hirdetett, ahol nacionalista jelszavakat kiáltozva elhatározták: megakadályozzák, hogy a magyarok megünnepelhessék márc. 15-ét. Másnap megszállták a Balcescu-szobor környékét. A magyarok erre a katolikus székesegyház udvarán koszorúztak. A nacionalista román tömeg megrohamozta a magyar ünneplőket, megzavarták a koszorúzást, egy embert megvertek. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./1990. március 15.
Az erdődi Petőfi szobrot márc. 15-én ismeretlenek megrongálták. A leomlott hatalmas kőtömb darabjai szanaszét hevernek. A közelben lakók nem mernek nyilatkozni, félnek, hogy leütik őket. Ardeleanu törzsőrmester, a helyi őrsparancsnok nem tud semmit az egészről. Az RMDSZ feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. / Sike Lajos: Merénylet, csak nem Petőfi ellen. = Romániai Magyar Szó, márc. 31./