udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
103
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-103
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1991. november 8.
Több mint egy hónapos kényszerszünet után ismét megjelent a csíkszeredai Új Sport napilap. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./1991. november 8.
Félő volt, hogy megszűnik a Napsugár és a Szivárvány, szerencsére nem így történt, napvilágot látott a két gyermeklap októberi száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./ 1991. november 9.
Bálint Lajos érseket szívrohama után egy hete Csíkszeredában, a megyei kórházban ápolják, ott kereste fel Birtók József. Támadások érik a romániai magyarságot, a katolikus egyházat, mondta az érsek. Újból felszínre került a moldvai csángók kérdése. A gyulafehérvári érsekség létrehozása is zavarja a hatalmat. 1930-ban rendelték az egész romániai katolicizmust Bukarest alá, amelynek 44 éves múltja és 25 plébániája volt. Az 1332-1335-ös pápai tizedjegyzék szerint akkor a legsűrűbben lakott vidék a Gyulafehérvár környéki Maros völgye volt. Azért is lett Gyulafehérvár a püspökség központja. - Századokra visszamenően egységes a lelkipásztori gyakorlat. 1950 óta a négy egyházmegye papságát Gyulafehérváron képezik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9-10./ 1991. november 9.
Tőkés László püspök az MTI tudósítójának elmondta, hogy amerikai útja során Lawrence Eagleburger ügyvezető amerikai külügyminiszter érdeklődéssel fogadta tájékoztatását a romániai magyar kisebbségről, a magyarság elleni uszító hadjáratról. Eagleburger ígéretet tett, hogy ezeket a kérdéseket felveti a román kormánynál, legközelebb a napokban, amikor Európában találkozik Nastase külügyminiszterrel. Tőkés László találkozott Christopher Dodd és Joseph Liberman szenátorokkal is, akiket szintén tájékoztatott a jelenlegi romániai helyzetről és arról, hogy nov. 6-án már Romániából való kiutasítását kérték a román parlamentben. - "Úgy érzem, hogy a törvényhozók komolyan vették, amit elmondtam" - összegezte tapasztalatait Tőkés László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./ 1991. november 9.
Szilágyi János képviselő bejelentette a parlamentben, hogy visszaadja mandátumát, lemond a képviselőségről. Elkeserítették a parlamenti viták, a cirkuszok, de az RMDSZ-ben is sok zavart lát, emellett visszahívták régi munkahelyére, a besztercei kutatóállomásra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9-10./ 1991. november 9.
A román titkosrendőrségnek joga van telefonokat lehallgatni és magánleveleket felbontani, nyilatkozott Nicolae Ulieru, a biztonsági szolgálat szóvivője, jelentette az AP. /MTI/1991. november 9.
Moses Rosen romániai főrabbi Montrealban egy szimpózium keretében kifejtette, hogy Romániában szélsőjobboldali, xenofób elemek nagyarányú antiszemita kampányba kezdtek, azonban ez nem vezethet Románia elszigeteléséhez. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./ 1991. november 10.
Friss élmény még, emlékeztetett Beke György, ezer moldvai csángómagyar zarándokjárása Budapesten, a pápalátogatás napjaiban. Megindító látvány volt, amint a Hősök terén elsőnek egy csángó pár lépett a pápa elé, szerény ajándékkal, egy fényképalbummal az életükről. A csángó zarándokok tudták, hogy harmadiknak II. János Pál elé járuló pap, Luizikalugor szülötte, Horváth Antal csíkszentdomokosi plébános a csángók szószólójaként a magyar misézés jogát kérte számukra. Egy idő múlva ismét megszólalt Ion Robu bukaresti érsek, hatalmi szóval bejelentette a román televízióban, hogy a csángók románok, nincs joguk magyar szentmiséhez, nem szabad megengedni a magyar egyházi szolgálatot, mert ez is "a magyarosítás egyik formája" lenne. Valójában Ion Robu mindenki másnál jobban ismeri az igazságot, hiszen ő is Csángóföld szülötte. Családja már csángó püspököt is adott, Mihai Robut, akit Szabófalván még úgy hívtak, hogy Rab Mihály. Domokos Pál Péter a rokonság fokát is kiderítette: átadott Beke Györgynek egy újságcikket, amely 1932-ben jelent meg az Erdélyi Lapok című nagyváradi katolikus újságban /I. évfolyam, 97. szám/. Jávor Béla író ugyanis 1932-ben felkereste Mihai Robu püspököt Iasi-ban, erről számolt be a lapban. A püspök pappászentelésének huszonötödik évfordulóját ünnepelte, az ünnepre eljött Szabófalváról egész atyafisága. Testvérei így mutatkoztak be: Rab András és Rab Mária. A püspök pedig így nyilatkozott: "Otthon, a szülői házban beszéltem magyarul. Ennyit ma is beszélek, de nem célom, hogy megállítsam a csángók elrománosítását. Ma általánosságban csak azoknál létezik nyelvprobléma, elvétve, akik erdélyi sovinisztákkal összeköttetésbe kerülnek. De a tömeg nem érzi a magyar iskola és a magyar pap szükségességét. Viszont, ha maga a nép kívánná ezt, akkor sem volna a mi feladatunk." /Beke György: Lelkek szabadságharca. = Új Ember, nov. 10./1991. november 11.
Az RMDSZ magyarországi látogatásával arra vállalkozott, hogy megpróbáljon hidat verni ott, ahol mások falakat igyekeznek emelni - foglalt össze látogatásuk célját Szőcs Géza alelnök, az RMDSZ látogatásának célját Budapesten, a nov. 11-i nemzetközi sajtóértekezleten. A magyar-román párbeszéd lehetőségéről beszéltek. Kolumbán Gábor alelnök javasolta, hogy az MTI tevékenyebb romániai jelenlétével, élőbb kapcsolatokkal járuljon hozzá a magyar-román közeledéshez. - Szabad György, az Országgyűlés elnöke nov. 11-én fogadta az RMDSZ delegációját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ A delegációt Antall József miniszterelnök is fogadta. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ 1991. november 11.
A főbb nyugati országokat tömörítő 24-ek külügyminisztereinek nov. 11-i brüsszeli ülésén egymilliárd dollár hitelt hagytak jóvá Romániának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ 1991. november 11.
A bukaresti tévében Vasile Mois, a szenátus alelnöke kijelentette, hogy Romániában az összes kisebbségek közül egyedül a magyarokkal van baj, a többiekkel tökéletes az összhang. Budapest ne szóljon bele a magyar kisebbséget érintő kérdésekbe, mert az román belügy. Javasolta az alkotmány bővítését azzal, hogy Romániának kötelessége gondoskodni a határain kívül élő románokról. - Magyarországon elmagyarosították a románság százezreit. 1991. november 12.
Tőkés László püspök nov. 12-én egynapos látogatást tett a Párizsban, ahol sajtóértekezletén kijelentette, hogy a nemzetiségi uszítás ma a román kormány egyetlen fegyvere, hogy elvonja a figyelmet a mélyülő válságról. Bírálta a Hargita-Kovászna jelentést, kifejtve, hogy Hitler óta nem volt ilyen, a hatalom által legalizált uszító program, amely az egész romániai magyarságot kollektíven bűnösnek mondja. Ez a jelentés arra figyelmeztet, hogy Romániában is bekövetkezhetnek a jugoszláviaihoz hasonló fejlemények, bizonyos erők az erdélyi magyarság ellen erőszakos akciót hirdetnek. "Meggyőződésem szerint Közép-Kelet-Európában nem lehet a határok valamiféle újrarajzolásával igazságot tenni. Egyetlen megoldás van: Meg kell teremteni az igazi szabadságot és demokráciát." Erkölcsi és politikai támogatást kért ahhoz, hogy Romániában megvalósuljon a demokrácia, egyben védelmet kért a romániai egyházaknak is.- Tőkés László Párizsban találkozott Francois Deniaux képviselővel is. Nov. 12-én Tőkés László Strasbourgba utazott, ahol az Európa Tanács képviselőivel folytat megbeszélést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./1991. november 12.
Zetelakán máig sem tisztázódtak az 1989. dec. 22-én megölt Danaila Gabi milicista halálának körülményei, ennek ellenére a bíróság tíz vádlottat ítélt el gyilkosságért, Ilyés István 20, Boldizsár Ferenc 19, Karsai László 19, további hét vádlott 5-5 évet kapott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./1991. november 12.
Borbély László képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke nyilatkozott: ablakát beverték, telefonon többször megfenyegették. Ileana Filipescu /Maros megyei alprefektusnő/ a Maros megyei Nemzeti Megmentési Front nevében feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen, koholt vádakkal illette Tőkés Lászlót, Szőcs Gézát, Kolumbán Gábort, Katona Ádámot és Doina Corneát. Ez ellen az RMDSZ Maros megyei szervezete nyilatkozatban tiltakozott, kifejtve, hogy kénytelen az igazságügyi szervekhez folyamodni Filipescu rágalmazásának megcáfolására. /Két villáminterjú... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19.; Nyilatkozat = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./1991. november 12.
Szatmárnémetiben összetörték a Római Katolikus Püspökség kétnyelvű feliratát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./1991. november 13.
A parlament leszavazta, hogy az ország alkotmányában rögzítsék a kisebbségek jogát anyanyelvük használatára a helyi közigazgatásban. Király Károly szenátor benyújtott indítványát elvetették. Hiába érveltek a magyar szenátorok és képviselők az együttes ülésen, dühödt hangzavar akadályozta megszólalásukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ 1991. november 13.
Párizsban megnyílt az Európa Tanács rendezésében a kisebbségi kérdést megvitató tanácskozás, ahol áttekintik azt, hogy milyen módon segítheti elő az Európa Tanács a nemzeti kisebbségek jogainak teljes körű érvényesülését. Szó van arról, hogy létrehozzanak egy békéltető, közvetítő bizottságot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16-17./ A zárt ajtók mögött tartott ülésen a román küldöttség vezetője éles hangon támadta a romániai magyar kisebbséget. A román küldöttség meghívottként volt jelen, mivel még nem tagja az Európa Tanácsnak. /MTI/1991. november 13.
Iliescu elnök terjedelmes interjút adott a L`Arena című lapnak. Azt állította, hogy a romániai nemzeti feszültségeket Budapestről szítják, és Magyarország bizonyos fokig felelős a jugoszláviai válságért is. Iliescu úgy vélte, hogy Magyarország drámáját az okozza, hogy kis nép lakja, nagy ambíciókkal. Az elnök leszögezte: Erdélyben a magyarok mindig kisebbségben voltak, Romániában - szerinte 1,5 millió magyar él. /L`Arena (Padova), nov. 13., MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16-17./1991. november 13.
Az Amerikába távozott Victor Alieni helyére lépő Talpeanu szenátor /Kolozsvár polgármestere/ szűzbeszédében azon háborgott, hogy hivatalában magyar értelmiségiek magyarul beszéltek egymással. Hivatalos helyen a hivatalos nyelv járja, állapította meg parlamenti beszédében. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./1991. november 13.
A román parlament a magyarellenes gyűlölet szítására fordítja energiájának nagy részét, olvasható az RMDSZ Kolozs megyei elnökségének értékelésében. Az eltelt két év alatt - főleg a Vatra fellépése nyomán - , "tanúi lehetünk a legvadabb fajüldöző indulatok elszabadulásának." "A sovén, újnáci erők ugyanazt a szerepet szánják nekünk, mint Hitler a zsidóknak." "A magyarellenes rágalmazás az RMDSZ ellen is irányul. A végső cél, hogy szervezetünket elítéljék és megszüntessék. Ez derül ki Ceontea, Vulpescu és mások szavaiból, akik bennünket - a már elcsépelt módon - - terroristáknak, horthystáknak, irredentáknak neveznek, bíróság elé állításunkat és az RMDSZ betiltását követelik...". /Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./