udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
116
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-116
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1992. január 9.
Jeszenszky Géza külügyminiszter jan. 8-án telefonon felhívta Adrian Nastase külügyminisztert, és kifejezésre juttatta aggodalmát a Tőkés László püspököt ért fenyegetés miatt. Nastase kifejtette, hogy ez a fenyegetés feltehetően egy bajkeverő vagy elmebeteg cselekménye, olyan körök állhatnak mögötte, amelyek meg akarják akadályozni a magyar-román viszony javítását. /Jeszenszky- Nastase párbeszéd a Tőkés Lászlót ért halálos fenyegetésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11-12./1992. január 9.
A Szilágy megyei RMDSZ tiltakozó beadvánnyal fordult a prefektúrához, mert a népszámlálást végző személyek ceruzával töltik ki az űrlapokat. /Tiltakozó beadvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./1992. január 9.
Mircea Snegur, a Moldovai Köztársaság elnöke a Komszomolszkaja Pravdának így nyilatkozott: "Romániával egyesülésünkről szó sem lehet." /BBC román nyelvű adása, MTI/1992. január 9.
Jan. 9-én Bukarestbe érkezett J. Dienstbier cseh és szlovák külügyminiszter. A gazdasági együttműködés kiterjesztéséről tárgyalt román kollégájával. A látogatás célja az új alapszerződés kezdeményezése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./1992. január 10.
Az RMDSZ Országos Elnöksége nyilatkozatban hívta fel a tagság figyelmét a népszámlálás során történő visszaélésekre: ceruzával töltik ki a kérdőíveket, aláíratják a kérdőíveket kitöltés előtt, manipulatív kérdéseket tesznek fel az anyanyelvre és vallásra vonatkozóan. Kérik a tagságot, jelezzék a visszaélési kísérleteket. /Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./ Egyre-másra jönnek a hírek arról, hogy a népszámlálási biztosok ceruzával töltik ki az adatokat. Brassóban és a magyarlakta helyeken szinte általános a ceruzás kitöltés. /Brassói Lapok (Brassó), jan. 10./ 1992. január 10.
A volt hatalom emberei licitálás nélkül jutottak Marosvásárhely központi üzlethelyiségeihez. Ők uralják a város kereskedelmi életét. /Romania Libera (Bukarest), jan. 10./1992. január 10.
Borbély Imre, az RMDSZ országos elnökségének politikai ügyekkel megbízott tagja a vele készült interjúban elmondta, hogy a tömbmagyar terület autonómiájára vonatkozó kísérlet körüli vitában megmutatkoztak az RMDSZ-en belüli ellentétek, a túlzott óvatosság, a bizonytalanság. A pánikszerű elhatárolódások végül a hatalomnak segítettek. Katona Ádám kezdeményezését nem tartotta taktikusnak, mert az a jelenlegi román társadalomból allergikus tüneteket vált ki. Ezt akarta elkerülni a társnemzet fogalmának megalapozásával. Viszont a terület autonómiát Borbély Imre legitim célnak tekinti. Fenntartja a társnemzetre vonatkozó elgondolását. /Gazda Árpád: "Ránkerőltetett alkotmány" Beszélgetés Borbély Imrével, az RMDSZ országos elnökségének politikai ügyekkel megbízott tagjával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./1992. január 10.
Gheorghe Dumitrascu szenátor a szenátus ülésén kikelt Tőkés László püspök ellen, mondván, a püspök súlyosan vétett az alkotmány ellen, amikor kijelentette: a székelyek vallják magukat magyarnak a népszavazáson. Dumitrascu "megvédte" a székelyeket, felkérte a kormányt, tegyen intézkedéseket, hogy a népszámlálásnál a tudományos igények jegyében járjanak el. Verestóy Attila, mint székely ivadék, kijelentette, hogy Tőkés Lászlónak igaza van, a székely ember magyar. Az alkotmány szavatolja a szabad vélemény jogát, mindenki saját lelkiismerete szerint válaszol a népszavazásnál, mondta Szabó Károly szenátor. Demény Lajos szenátor történészként verte vissza Dumitrascu állítását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./1992. január 10.
Sepsiszentgyörgyön jan. 5-10-e között megrendezték a Concordia Napokat, a magyar műkedvelő színjátszó együttesek nemzetközi fesztiválját. Fellépett - többek között -, az aradi Periszkóp, a brassói Művelődési Ház, az erdőszentgyörgyi Bodor Péter Egyesület, a székelyudvarhelyi Utcai Amatőrök, a marosvásárhelyi Hahota, a nagybányai Lendvai Márton Kör és a sepsiszentgyörgyi Concordia együttes. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7, 9, 11./1992. január 11.
Tőkés László püspök a folyamatos fenyegetettség állapotában él, ezt nyílt levélben ismertette. Pontokba szedte az utóbbi negyedév megfélemlítő és fenyegető megnyilvánulásait. Ezek között szerepelt az, hogy házukat ismeretlenek ellenséges feliratokkal látják el, bemocskolják, ugyanúgy, ahogy 1989-ben tették Temesváron. A nagyváradi Phoenix című szennylap fasisztának titulálta a püspököt, és szóról szóra a régi Securitate "adatait" ismételte. Hasonló a hangvétele a román szélsőséges sajtónak /Romania Mare, Renasterea Banateana, Totusi Iubiera, Europa./. Az opportunizmusra hajló ellenzéki sajtó egy része is ellenségesen írt róla, például a bukaresti Expres Magazin Ceusescu-barátnak nevezte a püspököt. Névtelen levelekben megfenyegették. Tőkés László úgy értesült, hogy Theodor Salajan szekus őrnagy foglalkozik hazai likvidálásával, de külföldön is egy egész román ügynökhálózatnak ez a feladata. Legveszélyesebb ellenfelei a vatrás és a Nemzeti Megmentési Fronthoz tartozó román parlamenti képviselők. A székely-magyarság kollektív bűnösségét megfogalmazó Hargita-Kovászna jelentés készítői gyűlölködő kirohanásaik közben őt is támadták. Némelyikük Tőkés László perbefogását, letartóztatását sürgette, hasonlóan járt el a Nemzeti Megmentési Front Maros megyei szervezete. Radu Ceontea szenátor a börtönben sínylődőket nemzeti hősöknek nevezte, Tőkés Lászlót és az ellenzékieket pedig hazaárulóknak. A televízióban felolvasták Radu Tinu tömeggyilkossággal vádolt szekusfőnök levelét, amelyben Tőkés Lászlót hazaárulással vádolta. Azóta a temesvári per vádlottainak többségét szabadon bocsátották, köztük Radu Tinut is. Legutóbb pedig több megye képviseletében működő román "népbíróság" halálra ítélte. - Tőkés Lászlónak oka van a félelemre, félteni családját, a megnyomorított társadalmat és az ugyanezen erők által fenyegetett népét. /Tovább él és működik a Securitate. Tőkés László nyílt levele. = Új Magyarország, jan. 11./ 1992. január 11.
Király Károly elmondta: a tévéből értesült arról, hogy megvonták szenátori megbízatását, erről őt hivatalosan nem értesítették. Király Károly Birladeanunak, a szenátus elnökének írt levelében leszögezte, hogy nem ért egyet a szenátus ezen határozatával, mert az alkotmányellenes. Király Károly kifejtette, hogy az RMDSZ-ben is vannak nézetkülönbségek. Az RMDSZ néhány vezetője presztízskérdést csinál abból, hogy az ő gondolata érvényesüljön, s mögé sorakozzanak fel a többiek. Az ellenséges légkörben sok RMDSZ-képviselő vérbeli politikussá nőttek ki magát. Kezdetben Király Károly azt javasolta, hogy az RMDSZ vegyen részt a kormányban. Az általa szorgalmazott nemzetiségi ligáról elmondta, hogy a meg Király Károly legyen a liga elnöke. Domokos Géza a megalakulási nyilatkozat után tizenkét órával bejelentette, hogy az RMDSZ nem tagja a ligának, elhatárolódott tőle és kijelentette: az RMDSZ-t törvénytelenül Király Károly vitte a ligába és erről nem konzultált az RMDSZ vezetőivel. - Király Károly a jelenlegi helyzetet így értékelte: neokommunizmus van. "A volt kommunisták egymás között küzdenek az úgynevezett demokratikus pozíciókért. " Beigazolódott: "a kommunizmus és a fasizmus között csak színekben és módszerekben van bizonyos különbség, de mindkettő totalitarista rendszert szül. " Saját magáról elmondta: "Éppúgy lehallgatják telefonbeszélgetéseimet, mint régen?" /Román Győző: "Királydráma", végszó nélkül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./1992. január 11.
A népszámlálás vallást megválaszoló feleleteinek meghamisításai miatt Ioan Robu bukaresti római katolikus érsek, valamint Petru Gherghel iasi püspök is tiltakozó nyilatkozatot tett közzé. Hasonló észrevételeket fogalmazott meg nyilatkozatában a Bihar megyei görög katolikus püspökség is. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 11./1992. január 12.
Az RMDSZ Országos Elnöksége jan. 11-12-én Marosvásárhelyen ülésezett. Áttekintették a népszámlálással kapcsolatos problémákat, tárgyaltak a helyhatósági választások tennivalóiról. Tudomásul vették, hogy a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége az RMDSZ tagszervezeteként kíván működni. - A nehézkes tagdíjfizetések komoly gondot jelentenek. Állást foglaltak Tőkés László és más RMDSZ vezetők elleni támadások, fenyegetések ügyében, kérve a hatóságokat, tegyenek meg mindent az érintett személyek emberi méltósága és élete védelméért. Foglalkoztak az erdőcsinádi letartóztatottak ügyével, s mivel nem biztosítottak velük kapcsolatban a pártatlan ítélethozatal feltételei, az elnökség az igazságügyminisztériumhoz fordult. Jogsértőnek értékelték Király Károly mandátumtól megfosztását. /Elnökségi ülés Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./1992. január 12.
Orban Daniela 25 éves, Iasi-ban él, ott végezte az egyetemen a francia-angol szakot. 1991. nov. 28-án rendőrök jelentek meg a lakásán azzal, hogy tanúkihallgatásra viszik. Valójában Sepsiszentgyörgyre vitték, ahol az Agache-ügyben hallgatták ki. Azzal vádolták, hogy belerúgott Agache-be, ezzel részt vett a meggyilkolásában. Harminc napig tartották bent, akkor kiengedték, ő pedig azonnal vonatra ült és Magyarországra távozott. Elmondta, hogy 1989. dec. 22-én otthon volt, Kézdivásárhelyen, apjával kimentek a térre. Látták a nagy tömeget, hallották mi történik, nem is mentek közel, hanem hazamentek. Ennyi történt. Valójában nincs köze a történtekhez./ Ártatlanul ült? Orban Daniela isai-i lakossal beszélget Győri Béla. = Ring. (Budapest), jan. 12./1992. január 12.
Megtartották a Magyar Irodalmi Tábort /MIT/ Sepsiszentgyörgyön. A tábor idején a részvevők alkalmi kiadványt jelentettek meg: Tábori Kis Lapi (Sepsiszentgyörgy), jan. 7-12.1992. január 13.
Király Károly önkényes és antidemokratikus mandátum-megfosztása ügyében az RMDSZ szenátorcsoportja 1991. dec. 18-án tiltakozó közleményt adott ki. Király Károly a szenátus alelnöke volt. Távozása után az alelnöki poszt továbbra is az RMDSZ-t illeti meg, ezt Alexandru Barladeanu is elismerte. Jan. 13-án megválasztották utódát, aki a szenátus alelnöke lesz. A választás Kozsokár Gáborra esett, aki a szavazáskor elnyerte ezt a tisztséget. Kozsokár Gábor hozzászólásában kifejtette, hogy az RMDSZ képviseletében továbbra is következetesen fogja képviselni a szövetség érdekeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./1992. január 13.
Az SRI /Román Hírszerző Szolgálat/ emberei zaklatják a volt politikai elítélteket, valamint azok családtagjait, jelentette ki Ticu Dumitrescu, a Romániai Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke. Őt magát is nemegyszer megtámadták, letaszították mozgó villamosról, leveleit csak nagy késéssel kapja kézhez. /Cotidianul (Bukarest), jan. 13./1992. január 13.
Jan. 13-a óta Bukarestben tanácskozik az Európa Tanács parlamenti kapcsolatokkal foglalkozó bizottsága. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./1992. január 14.
Ion Iliescu elnök és Theodor Stolojan miniszterelnök fogadta a Román Nemzeti Egységpárt küldöttségét, akik azt állították, hogy az RMDSZ számos visszaélést követett el a népszámlálás során. A Rompres közzétette vádjaikat tartalmazó közleményüket: visszaélésnek minősítették azt, hogy az RMDSZ, a magyar egyházak és a magyar nyelvű sajtó "utasította" a magyar kisebbséget a hamisításra, így a székelyek és csángók magyarokként való bejegyzésére, a magyar nemzetiségűek többszörös számbavételére. A legképtelenebb vádjuk az, hogy Magyarországról ezreket "importáltak" és őket nyilvántartásba vették, továbbá az, hogy a magyar kormány megadja a magyar állampolgárságot a magyar kisebbséghez tartozó román állampolgárok számára. Végül a Román Nemzeti Egységpárt képviselői felszólították a kormányt, hogy vizsgálja felül a magyar nemzetiségűek adatainak hitelességét. /Rompres, Új Magyarország, jan. 16./1992. január 14.
A hírszerzők tevékenységét szabályozó törvény tárgyalásakor Frunda György képviselő megmagyarázta, miért alkotmányellenes az, hogy a törvénytervezet szerint az államtisztviselők kinevezésénél ki kell kérni a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ véleményét. Ez azt jelentené, hogy a hírszerzőknek ismét dossziékat kellene készíteniük. Végül Frundának sikerült meggyőzni a képviselőket álláspontjáról. Egy megoldást meghagytak: egyes kinevezéseknél véleményezést lehet kérni a hírszerzőktől. Egyes minisztériumoknak, mint a belügy, a védelem a tervezet szerint lehet saját "titkosszolgálata". Frunda jelezte, ez alkotmányellenes. /Román Győző: Hírszerzők a képviselőházban. Nem kell a megfigyelés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./