udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
108
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-108
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1992. július 8.
Hermann János külügyi szóvivő részt vett Bukaresten Traian Chebeleu román külügyi szóvivő szokásos sajtóértekezletén. Azért utazott Bukarestbe, hogy tisztázza a két ország kormánya közötti nézeteltéréseket. Hermann János tárgyalt Adrian Nastase külügyminiszterrel és látogatást tett az RMDSZ-nél. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9., Új Magyarország. júl. 9./1992. július 8.
Azonnali tűzszünetben állapodtak meg júl. 8-ára virradó éjszaka a szemben álló felek, a moldovai védelmi miniszter és a Dnyeszter Menti Köztársaság védelmi hivatalának vezetője. Egyes helyeken viszont megsértették a megállapodást.1992. július 8.
4-én a 14. hadsereg új főparancsnoka, Alekszandr Lebegy vezérőrnagy lefasisztázta a moldovai vezetést és elítélte az orosz kormány megalkuvó magatartását is. Ez a nyilatkozat nagy vihart váltott ki. /Magyar Nemzet, júl. 9./1992. július 8.
Constantin Nicolae Spiroiu védelmi miniszter a Cotidianulnak nyilatkozva tagadta, hogy Románia részt vesz a moldovai harcokban, és közölte: Románia csak védelmi fegyvereket szállított Moldovának, 2000 automata géppisztolyt, 12-16 db 122 mm-es ágyút, valamint néhány páncélozott járművet. Spiroiu helyesli, hogy Antonescu 1941-ben hadba lépett a Szovjetunió ellen, "Besszarábia felszabadításáért". /Új Magyarország, júl. 9./1992. július 8.
A Temesvári Új Szó júl. 7-i számában hirdette meg a városi RMDSZ és a Temisz a felhívást egy új kezdeményezésről. Ennek lényegét Toró T. Tibor ismertette: megkísérelnek eljutni minden temesvári magyar családhoz és elbeszélgetnek az RMDSZ problémáiról. Ez egyúttal a szórvány számbevétele lenne és pontosabb képet adna a magyarság lélekszámáról, mert a hivatalos népszámlálási statisztika nem reális: 1,6 millió magyar nemzetiségű. A temesvári tapasztalatokat szeretnék majd továbbadni. /Temesvári Rádió magyar adása, júl. 8., MTI/1992. július 9.
A hivatalos adatok szerint Maros megye lakosságának 42 százaléka magyar, a középiskolába felvehetőknek viszont csak 15 százaléka lehet magyar. Marosvásárhely lakosságának több mint a fele magyar, ennek ellenére az induló osztályoknak csak a 25 százalékában lehet magyarul tanulni. Ez az arányszám csak papíron létezik, mert a tanügyi szervek ezt is megakadályozzák. Marosvásárhelyen a kilencedik osztályba 2582 román és 672 magyar /25,2 %/ juthat be. Továbbra sincs egyetlen önálló magyar nyelvű líceum egész Maros megyében. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 9./ 1992. július 9.
Kolozsváron megkezdődött azok megbüntetése, akik Iliescu elnök jún. 4-i látogatása során elnökellenes jelszavakat kiáltoztak. A tüntetést lefilmezték, ennek alapján azonosították a személyeket, akikre 5000 lej bírságot róttak ki. /Zig-Zag (Bukarest), júl. 9-15., MTI/1992. július 9.
Hajdu Győző a Totusi iubirea-ban irredentának és románellenesnek minősítette a magyarországi Erdélyi Magyarság és a Beszélő egyes írásait /az utóbbiban Molnár Gusztávét/, s az autonómiát követelő cikkeket. /Lada de gunoi a istoriei. = Totusi iubirea (Bukarest), júl. 9-16., MTI/1992. július 9.
A 14. hadsereg főparancsnoka, Lebegy vezérőrnagy a Pravdának adott telefoninterjújában ismét azt állította, hogy a moldovaiak soraiban román katonák is harcolnak és Moldovában nagy mennyiségű, Romániából származó fegyvert halmoztak fel. /Pravda (Moszkva), júl. 9., Magyar Nemzet, júl. 10./1992. július 9.
Edgar Bronfman, a Zsidó Világkongresszus elnöke Romániába látogatott júl. 9-én, találkozott Moses Rosen főrabbival is. Romániában verbális antiszemitizmus van, állapította meg, ez a vezetők hibája. /22 (Bukarest), júl. 17-23., MTI/1992. július 9.
Romániában tovább nő az infláció. Májusban a húsfélék ára 37,8 %-kal emelkedett. Amíg az állami szubvenciót élvező és fejadagra árusítandó cukor három hónapja hiányzik az üzletekből, a magáncégek által behozott cukor ára 91,3 %-kal nőtt egyetlen hónap alatt. /Magyar Nemzet, júl. 9./1992. július 9.
Paul Cheler tábornok, az Erdélyi Hadsereg parancsnoka lajstromba vetette magát a Román Nemzeti Egységpárt elnökjelölt-listáján. Sajátosan értelmezi a hivatalos hadügyi álláspontot: a katonaságnak pártatlannak kell lennie. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./ Radu Ceontea pártelnök végül mégsem Chelert jelölte a Román Nemzeti Egységpárt színeiben induló elnökjelöltnek, hanem Funar kolozsvári polgármestert. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 11./ 1992. július 9.
Megjelent a Polgármesteri Közlöny első száma, melyben Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere köszöntötte az olvasót. /Polgármesteri Közlöny (Székelyudvarhely) júl. 9./1992. július 10.
Júl. 10-én véget ért Helsinkiben az Európai Biztonsági És Együttműködési Értekezet /EBEÉ/ kétnapos csúcstalálkozója. Iliescu elnök a csúcstalálkozó alkalmával Helsinkiben találkozott George Bush amerikai, Borisz Jelcin orosz elnökkel és más államfőkkel. /Helsinki csúcs. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./1992. július 10.
Bukaresten a Polgári Szövetség szervezésében ellenzéki nagygyűlést tartottak, ahol elfogadták a júl. 7-én Temesváron meghirdetett felhívást, amely a temesvári kiáltvány folytatásának számít. /MTI/1992. július 10.
RMDSZ Maros megyei elnöksége nyilatkozatban tiltakozott a Cseresznyés Pál ügyében kimondott igazságtalan ítélet ellen, melyet a magyarság elleni újabb koncepciós pernek tekinti. A bírák "elfogultsága provokatív jellegű, hiszen súlyos börtönbüntetéssel sújt két olyan embert, akik a támadókkal szemben védekeztek, miközben ugyanaz a törvényszék felmentette azokat is, akik támadókként ártatlan emberek halálát okozták, bizonyíthatóan azokat is, akik többrendbeli gyilkossági kísérletben vétkesek." E tűrhetetlen állapotról tájékoztatják a világ közvéleményét és a nemzetközi nyilvánosságot. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 10., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./ 1992. július 10.
Marosvásárhelyi pogrom elszenvedői közös nyilatkozatban tiltakoztak a pogrom újabb meghamisítása ellen. Szabó Gyula ugyanis a Romániai Magyar Szó jún. 30-i számában Sziklanyugalomban című írásában azt írta, hogy a marosvásárhelyi helyhatósági választásának eredménye bölcs győzelem volt a hisztéria felett, "a két évvel ezelőtti tragikus dorongharcnak". A tizenhat aláíró /köztük Sütő András, Béres András, Borbély László, Fülöp Dénes lelkész, Tófalvi Zoltán és Tőkés András/ tiltakozott ezen értékelés ellen. 1990 márc. 19-20-án Marosvásárhelyen nem dorongharc tört ki, hanem szervezett, magyarellenes pogrom zajlott le. Szabó Gyulának tudni kellene, hogy az eseményeket a hivatalos bizottságok meghamisították. Meghamisította Petre Roman miniszterelnök is, aki nem átallotta kijelenteni, hogy az RMDSZ székházából lándzsákkal támadtak a békés román tömegekre. /A pogrom újabb meghamisítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./1992. július 10.
A magyar tévé Panoráma műsorában nyilatkozott Gheorghe Funar kolozsvári polgármester. Kijelentette: nem helyes, hogy a magyar érettségizőket túlterheljék: még magyar irodalomból is vizsgázzanak. Funar leszögezte, nem gyűlöli a magyarokat. Sugár András megkérdezte, miért állította, hogy a magyarok ezer év alatt nem tudtak civilizálódni, Funar azt felelte, hogy 1989-ben Hargita és Kovászna megyében magyarokat öltek meg, kiszúrták a szemüket. Funar leszögezte: nem hallott a szárazajtai vérengzésről, ahol románok magyarokat öltek meg. A polgármester szerint Ceausescu jó román volt. /Szabó Piroska: Kolozsváron járt a Panoráma. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10., Népszabadság, júl. 11./1992. július 10.
Júl.10-13-a között országos unitárius ifjúsági találkozót rendeztek Homoródoklándon. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./1992. július 10.
Bálint Lajos gyulafehérvári érsek jún. 13-28-a között a Marosi Főesperesi Kerület plébániáin 2058 fiatalt bérmált meg. Az érsek Marosvásárhelyen mondott beszédében Márton Áron püspök hitvalló életét idézte példaként a bérmálkozóknak. Márton Áron példája nyomán hitvallók születtek, akik követték őt a börtönbe is. Száznál is többen, Sándor Imre és dr. Boga Lajos például a püspök elfogatása után átvették az egyházmegye vezetését, sőt életüket is áldozták. És lehetne folytatni a bebörtönzött, hitvalló papok felidézését, Ajdáts Béla, a Hittudományi Főiskola rektora, Marczalik Győző felszentelt püspök nevének említésével. /Bálint Lajos gyulafehérvári érsek bérmaútja. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./