udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 88 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-88 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1992. szeptember 8.

Tőkés László püspök nyilatkozatában elmondta, hogy az ország valamennyi egyházához érkeztek felhívások az együttes áhítatra, böjtre. - Vele, a magyarral az ellenzék sem szívesen működik együtt. /Magyar Hírlap, szept. 10./

1992. szeptember 8.

Theodor Stolojan miniszterelnök megígérte, amennyiben nem sikerül megoldani az ország kenyérellátását, katonai ellenőrzést vezet be, továbbá megszüntetett egy államtitkári állást a művelődési tárcánál, ez Horváth Andort érintette, az egyetlen magyar nemzetiségű államtitkárt. Vitatható, hogy éppen a választások előtt kellett megválni a magyar államtitkártól. /Magyar Hírlap, 1992. szept. 9./ Horváth Andor elmondta, hogy előzőleg már sikeres vizsgát tett a kolozsvári egyetemen a magyar tanszék világirodalmi adjunktusi posztjára, ahová várják őt. Államtitkári minőségében nem kizárólag a kisebbségi ügyekkel foglakozott. A minisztériumban létrehoztak egy igazgatóságot, amelybe a különböző kisebbségek delegáltak képviselőket. Az igazgatóság élén azonban nincs igazgató. /Népszabadság, szept. 11./

1992. szeptember 9.

Joseph Liberman szenátor Tőkés László püspökhöz írt levelében szolidaritást vállalt a püspökkel, volt értelme kezdeményezésének, állapította meg, egyben arra kérte Tőkés Lászlót, hogy most már fejezze be éhségsztrájkját. Ugyanezt kérte a hozzá írt levelében Doina Cornea is. - Dr. Erdélyi Endre, aki Kalifornia küldötte volt a Magyarok Világtalálkozóján, bejelentette, hogy csatlakozik Tőkés László éhségsztrájkjához. /Pesti Hírlap, szept. 11., Magyar Nemzet, szept. 11./

1992. szeptember 10.

Traian Pascu, a munkanélküliek országos szakszervezetének alelnöke szept. 10-én éhségsztrájkba kezdett Tőkés Lászlóval való szolidaritásból. /Magyar Nemzet, szept. 11./

1992. szeptember 10.

Kolozsváron többen csatlakoznak az éhségsztrájkot folytató Tőkés Lászlóhoz. Előbb Octavian Buracu tartott hatnapos éhségsztrájkot, őt Alexandru Iorga 66 éves nyugdíjas művész követte. /Működésbe lépett az éhségsztrájk staféta Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

1992. szeptember 10.

A román külügyminisztérium meghamisított fordításban terjeszti Hámos Lászlónak, a New York-i magyar emberjogi bizottság elnökének a Magyarok Világkongresszusán elhangzott beszédét. Hámos Adrian Nastase külügyminiszterhez írt levelében tiltakozott a hamisítás ellen. Ugyancsak tiltakozott a vád ellen, hogy az ő nyomására fordultak az amerikai kongresszusi képviselők nyílt levélben Iliescu elnökhöz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

1992. szeptember 10.

Megjelent egy új kiadvány, a kétnyelvű Plusss: Ingyenes hirdetési újság /Plusss (Marosvásárhely), szept. 10.

1992. szeptember 11.

Tőkés László püspök bejelentette, hogy szept. 11-én felfüggeszti éhségsztrájkját. /Magyar Nemzet, szept. 12./

1992. szeptember 11.

Gheorghe Funar elnökjelöltként a román televízió múlt heti adásában Tőkés László éhségsztrájkját diverziókeltésnek és románellenesnek minősítette. Ha államelnök lesz, megerősíti a hadsereget, a hírszerző szolgálatot, az irredenta eszméket táplálóknak a törvény előtt kell felelniük. A magyar kisebbségnek túl sok joga van, mondta. /Új Magyarország, szept. 11./

1992. szeptember 11.

Sütő András nyilatkozatában elmondta, hogy az 1990-es marosvásárhelyi pogrom miatti felelősségre-vonás még nem történt meg, de az önvédelemből harcra kényszerült magyarok és cigányok közül immár félszáz embert vetettek börtönbe. Sütő András tiltakozott Cseresznyés Pál nemrégiben történt elítélése miatt. Az RMDSZ-t váratlan csapásként érte a román részről sovén, nacionalista irányba fordulás. AZ RMDSZ-nek ki kellett volna már kászálódni ebből a helyzetből és már létre kellett volna hoznia a kisebbségi küzdelmeket felvállaló tömegpártot. Ki kell dolgozni a távlati stratégiát. /Heti Magyarország, szept. 11./

1992. szeptember 11.

Az Oktatási és Tudományügyi Minisztérium rendelete szerint a román nyelvű iskolákban tanuló nem román nemzetiségűek heti három órában tanulhatják anyanyelvüket. Aki az anyanyelvi órák mellett dönt, annak a jövőben az kötelező tantárgy lesz, a bizonyítványba is beszámítják. /Napról napra rovat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./

1992. szeptember 11.

Mircea Druc a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke volt. Áttelepült Romániába és független elnökjelöltként indul a választáson. Politikai célkitűzése Románia és Moldova újraegyesítése. Természetesnek tartja a kisebbségek követelései között az anyanyelvű oktatást, az önálló iskolahálózatot, beleértve az egyetemet is. A kisebbségekkel való törődés nem számít belügyekbe való beavatkozásnak. /Magyar Nemzet, 1992. szept. 11./

1992. szeptember 11.

Ion Iliescu elnök Franciaországot, Spanyolországot és Olaszországot érintő körútjára /szept. 11-14./ indult. Iliescu Mitterand elnökkel találkozott volna 11-én Párizsban, azonban "időhiány" miatt törölték ezt a megbeszélést. A francia hírügynökség néhány órával korábban még a bukaresti francia nagykövetségre hivatkozva azt közölte, hogy Mitterand fogadja Iliescut. /MTI, Magyar Hírlap, szept. 11./

1992. szeptember 11.

Szept. 7-től tapasztalatszerző körutat tesz Erdélyben dr. Robert Hamerton-Kelly, a kaliforniai Standford Egyetem professzora, dr. Matus János és dr. Vogel Sándor /a Magyar Külügyi Intézet két munkatársa/. A magyar-román etnikumközi viszonyokat vizsgálják. Kolozsvárott találkoztak az RMDSZ, a görög katolikus egyház képviselőivel, valamint magyar egyházi vezetőkkel. Kolozsvár után más erdélyi városokat is felkeresnek. /J. T. I.: Etnikai viszonyok amerikai szemmel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

1992. szeptember 12.

A 18 pártot, köztük az RMDSZ-t egyesítő ellenzéki tömörülés, a Demokratikus Konvenció választási nagygyűlést tartott szept. 12-én Kolozsváron, közel 20 ezer fő részvételével. A Demokratikus Konvenció képviselői által elfogadott kolozsvári kiáltvány /melyet Emil Constantinescu olvasott fel/ elítélte a román nacionalizmust. Kimondták, hogy garantálják a nemzetiségi jogokat, hogy a kisebbségek szabadon használhassák nyelvüket, fejleszthessék kultúrájukat. /Magyar Nemzet, aug. 15., a kiáltvány szövege: Romania Libera, szept. 14., Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

1992. szeptember 12.

A privatizálási program keretében a román állampolgárok ingyenesen megkapják a vállalatok tőkéjének harminc százalékát. Ezt a vagyonrészt öt Magántulajdoni Alap fogja kezelni. A fennmaradó, külföldi és magánberuházók számára fenntartott hetven százalékot pedig az Állami Tulajdoni Alap tartja kézben. - A politikailag ingatag Románia kevés külföldi tőkét vonz: 1990 januárja óta a külföldi beruházások értéke 350 millió dollár volt. /Financial Times cikkét közölte fordításban: Heti Világgazdaság (Budapest), szept. 12./

1992. szeptember 12.

Erdélyi magyar szervezetek és alapítványok pályázatot hirdetnek magyar nyelvű posztgraduális képzésre, a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre. Szakmai meghallgatás után Kolozsváron választják ki azt a 20-25 főt, akik a kétéves képzésben részt vesznek. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

1992. szeptember 14.

A nyugat-európai körúton levő Iliescu elnököt szept. 14-én fogadta II. János Pál pápa, jelen volt Nastase külügyminiszter is. A pápa hangot adott annak az óhajának, hogy Romániában teljes mértékben helyreálljon a demokrácia és érvényesüljön a vallásszabadság. Emlékeztetett arra, hogy még nem történt meg a múltban elszenvedett méltánytalanságok és igazságtalanságok jóvátétele. A pápa testvéri szellemű együttélést szorgalmazott a nemzetiségek között. /Magyar Nemzet, szept. 15./ A Rompres jelentése szerint a megbeszélés után Iliescu elmondta az újságíróknak, hogy a hazai vallásfelekezetek problémáinak megoldásáról, az egyházi vagyonok visszaszármaztatásáról tanácskoztak. A pápa áldását adta az ilyen természetű román törekvésekre. Iliescu tárgyalt Oscar Luigi Scalfaro olasz elnökkel az együttműködés bővítéséről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

1992. szeptember 15.

Temesváron a tüntetők 500 fős csoportja lehurrogta, kifütyülte a kampánykörútja során a szept. 15-én a városba érkező Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert. A tüntetők elől az ortodox templomba menekült a polgármester. Ekkorra mintegy 3000 fős tömeg vette körül a templomot. Karhatalmi erősítés érkezett, úgy tudták csak kimenteni Funar polgármestert. A Románok Nemzeti Egységpártja nevében Ion Gavra képviselő, Funar kampányfelelőse kirohanásában magyar többségűnek minősítette a támadók csoportját. A Temes megyei rendőrség megkezdte a nyomozást, sikerült azonosítaniuk néhány tüntető személyt. A rádióban beolvasott névsorban szerepel dr. Bárányi Ferenc képviselő, aki meglepődött a hír hallatán, hiszen az incidens idején nem is tartózkodott a helyszínen. A szept. 16-i kolozsvári lapokban az állt, hogy letartóztatták a képviselőt, ez sem felelt meg a valóságnak. /Magyar Nemzet, szept. 17./

1992. szeptember 16.

Az RMDSZ Országos Elnöksége Nagyváradon tartotta soros ülését. Méltatták Tőkés László püspök éhségsztrájkjának eredményét. Felhívással fordultak a választókhoz. "Helyzetünk szorongatott, sötét erők törnek ellenünk." "Közönyünk, passzivitásunk miatt ma egy magyarfaló polgármester, holnap egy magyarfaló köztársasági elnök ülhet a nyakunkra." /Új Magyarország, szept. 18./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-88




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék