udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
133
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 121-133
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1994. július 10.
Júl. 10-én Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ SZKT. Markó Béla elnök helyzetértékelésében a politikai stratégiaváltás szükségességéről szólt, ugyanerről beszélt felszólalásában Tőkés László tiszteletbeli elnök is. Tanácskoztak a romániai magyarság közösségi kataszterének összeállításáról, a belső választások kérdéseiről és a tanügyi törvényről. Az SZKT határozatot fogadott el, hangsúlyozva az automómia igényét és a stratégiaváltás szükségességét, a polgári engedetlenség útjára lépést. A tanügyi törvénytervezet visszalépést jelent a Ceausescu-rendszerhez képest, a tervezetből világosan kiderül az asszimilációs szándék, hiszen megakadályozza az önálló anyanyelvi iskolahálózat létrehozását, gátolja a szakértelmiségi utánpótlást. A tervezet elleni tiltakozásul élni fognak a polgári engedetlenség különböző formáival, szeptemberre iskolabojkottot szerveznek. Az RMDSZ kidolgozza saját oktatási stratégiáját és külön törvényt terjeszt elő, a benyújtásához összegyűjti a 250 ezer aláírást, kezdeményezi a magyar nyelvű feliratok alkalmazását. A határozatban garanciát követelnek az alapszerződésben a kisebbségi autonómiát illetően. /RMDSZ Tájékoztató, 323. sz., júl. 11./ Tőkés László bírálta a Gyulán tartott Kézfogások rendezvényt, továbbá Hárs Gábornak, az MSZP nemzetközi titkársága vezetőjének Oliviu Germannal, a román kormánypárt elnökével lezajlott találkozója utáni bizakodó kijelentését. A jogunkat, létünket veszélyeztető romániai kurzus megszüntetése nélkül nem lehet szó alapszerződés megkötéséről, jelentette ki Tőkés László. Kántor Lajos lemondott SZKT-tagságáról tiltakozásul a "kézfogás-politika" megbélyegzés ellen. Tudatában van a manipuláció veszélyével, de ez nem vezethet az elszigetelődés politikájához. Verestóy Attila hasonlóképpen vélekedett, mondván, a párbeszédnek nincs alternatívája. A tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta: a szövetség dolgozik a román-magyar alapszerződésnek a kisebbségek jogait megfogalmazó szövegjavaslatán, erre mindkét oldalról kapott felkérést az RMDSZ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12., MTI/ 1994. július 11.
Li Peng kínai kormányfő júl. 9-én este érkezett háromnapos romániai látogatására. Li Peng pihenéssel kezdte, majd júl. 11-én tárgyal Iliescu elnökkel, Vacaroiu miniszterelnökkel. Li Peng a volt keleti tömb országai közül egyedül Romániát keresi fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./ A megbeszélés utáni közös sajtóértekezleten mind Iliescu, mind Li Peng hangsúlyozták a kapcsolatok gazdasági vonatkozásait. Kína Németország után Románia második legnagyobb gazdasági partnere. Li Peng kiemelte, hogy Kína jól együttműködik Romániával és a két állam sok esetben azonos módon közelíti meg a nemzetközi kérdéseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./1994. július 11.
A kolozsvári tanács júl. 11-i ülésén Funar polgármester javaslatára két határozatot fogadtak el. Az elsőt a román kormányhoz intézték, kérve, ítélje el Magyarország beavatkozását a kolozsvári ásatások körüli eseményekbe. Funar szerint ugyanis a határon túlról gyanúsan nagyszámú gépkocsi és gyanús kisportolt utasok érkeztek, hogy interetnikai összetűzéseket szítsanak. A másik határozat az RMDSZ "interetnikus konfliktusokra bujtogató, az ásatások megkezdését megakadályozó akcióját " ítélte el. A Román Nemzeti egységpárti tanácsosok javasolták, hogy mentsék fel azokat az RMDSZ-tanácsosokat, akik részt vettek a szobor előtti tüntetésen. Három RMDSZ-tanácsost pénzbírságra ítéltek. Az RMDSZ-tanácsosok felszólították Funart, vonja vissza sértő kijelentéseit /terroristák, fasiszták, hagyják el az országot/, de a polgármester erre nem volt hajlandó. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 13., Magyar Nemzet, júl. 13./ 1994. július 11.
A Magyarok Világszövetsége a Magyar Kultúra Alapítvánnyal felhívást adott ki a Mátyás-szobor védelmében, a nemzetközi közvéleményhez és az UNESCO-hoz fordulva. /Magyar Nemzet, júl. 14./1994. július 13.
Klaus Kinkel német külügyminiszter júl. 13-án egynapos látogatásra Bukarestbe érkezett, tárgyalt Iliescu elnökkel, Vacaroiu miniszterelnökkel és Melescanu külügyminiszterrel, az ellenzéki pártok vezetőivel, köztük Markó Bélával. Németország támogatja Romániát az európai struktúrákba való integrálódásában, nyilatkozta a találkozó után Melescanu. Vacaroiu miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy Németország Románia első számú gazdasági partnere. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./1994. július 13.
A júl. 13-án közzétett kormányközlemény foglalkozott a kolozsvári ásatásokkal, leszögezve, helyi illetékesek próbálkozása, hogy semmibe vegyék a kormánydöntést, zavarja a nyugalmat és közrendet, ugyanakkor elítélte a júl. 7-i polgári engedetlenségi megnyilvánulást is, azt a demokrácia fogalmának lebecsülésének minősítette. "A jogállam demokratikus keretét megszegő bármilyen akció törvénybe ütköző cselekedet, s mint ilyen büntetendő." /Szabadság (Kolozsvár), júl. 15., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./ 1994. július 13.
Kolozsváron a rendőrség júl. 13-i sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a júl. 7-i rendőrségi erődemonstráció "kizárólag a közrend védelmét és a virágágyások megóvását célozta". Az erőszakos közbelépés akkor történt, amikor a magyar nemzetiségű polgároknak nézeteltérésük támadt a múzeum munkásaival. Népgyűlés engedély nélkül való megszervezéséért róttak ki több személyre pénzbírságot. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./ 1994. július 13.
A növekvő kolozsvári feszültség miatt a LADO, a romániai Emberi Jogok Ligája értesítette az EBEÉ kisebbségi főbiztosát a kialakult helyzetről és a Helsinki Egyezményben szereplő "korai riadóztatás" megkezdését kérték a főbiztostól. A LADO közleménye hangsúlyozta, hogy a hatalom nem veszi figyelembe a kisebbségek jogait. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 13., Népszava, júl. 13./1994. július 13.
Horn Gyula miniszterelnök-jelölt eljuttatta a kormányprogram tervezetének a határon túli magyarságot érintő fejezeteit a környező országokban működő magyar politikai és érdekvédelmi szervezeteknek, az egyházfőknek, művelődési egyesületetek vezetőinek és kiemelkedő személyiségeknek és kérte, tegyék meg észrevételeiket. A címzettek között van Tőkés László, Sütő András, Takács Csaba. /Új Magyarország, júl. 13./ 1994. július 13.
Júl. 13-án Budapesten Gál Zoltán házelnök találkozott az Országházban a közép-kelet-európai országok nagyköveteivel. Magyarország kiemelt feladatának tartja szót emelni a határon túl élő magyarság érdekében és szeretné minden országgal - főleg Romániával és Szlovákiával megkötni az alapszerződést, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./1994. július 13.
Romániát nem fenyegeti külső veszély, jelentette ki Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Hivatal /SRI/ vezetője a Romania Liberanak. /Magyar Hírlap, júl. 13., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./1994. július 13.
Románia szeretné, ha a Közép-európai Kezdeményezés trieszti csúcstalálkozóján Vacaroiu találkozna az új magyar kormányfővel, Horn Gyulával, közölte júl. 13-i sajtótájékoztatóján Mircea Geoana külügyi szóvivő. /Magyar Hírlap, júl. 14./ 1994. július 13.
Balogh Edgár kelt Tőkés László védelmére, emlékeztetve arra, hogy Kossuth Lajos, Kós Károly és Tőkés László elleni támadás "mindnyájuknak" szólnak. A cikkíró mindhármójuk mellett kiállt, amikor, párhuzamosan a román szélsőségesek támadásával, egyes magyar értelmiségiek is ellenük fordultak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Előzmény: Kós Károlyt Szilágyi N. Sándor támadta /Szabadság (Kolozsvár), 1992. nov. 27./ és Balogh Edgár védte meg /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1992. dec. 23./1994. július 14.
A Demokratikus Konvenció nyilatkozatban ítélte el a Funar által erőltetett kolozsvári ásatásokat. A provokáció igazi célja a feszültségkeltés. A felelőtlen provokációk sorozata bármikor ellenőrizhetetlen konfliktushelyzetet teremthet. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 14., Magyar Nemzet, júl. 14., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./1994. július 14.
Az Emlékművek és Épületegyüttesek Nemzetközi Tanácsa Egyesült Államokbeli Bizottsága /US-ICOMOS/ elnöke Funar polgármesterhez írt levelében figyelmeztetett: a Mátyás-szobor elmozdítása, a város történeti jellegének megváltoztatása ellenkezik nemzetközileg elfogadott okmányokkal. Azt ajánlja, hogy a múlt lerombolása helyett dolgozzanak ki programot a történelmi örökség megvédésére. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./1994. július 14.
Gyökeres változtatásokra van szükség. Átláthatóvá, pártsemlegessé, az érintettek bevonásával demokratikussá kell tenni a pénzelosztás rendszerét, mert ez a kérdés megosztotta a határon túli magyarságot, nyilatkozta Tabajdi Csaba, a Határon Túli Magyarok Hivatalát felügyelő, kijelölt politikai államtitkár. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 14., átvéve a Népszabadság júl. 6-i számából./1994. július 15.
Júl. 15-én beiktatták Magyarország új miniszterelnökét, Horn Gyulát, aki júl. 15-én letette az esküt. /Magyar Nemzet, júl. 16./1994. július 15.
Horn Gyula miniszterelnök júl. 15-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Markó Bélát, az RMDSZ elnökét meghívta, a jövő héten látogasson Budapestre és közösen tekintsék át az RMDSZ új koncepcióját. /Magyar Hírlap, júl. 16./1994. július 15.
Román-magyar kormányfői találkozóra kerül sor Triesztben, jelentette az MTI. /Magyar Nemzet, júl. 15., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./1994. július 15.
RMDSZ Kolozs megyei szervezete tájékoztatójában összegezte az eddig történteket. Funar polgármester és Liviu Medrea alprefektus ismételten a Mátyás-szoborcsoport elköltöztetésével fenyegetőztek. Az ásatásokra a városi tanács nem adott engedélyt. A kiadott építési engedély pedig törvénytelen, mert hiányoznak a szükséges tervrajzok, minisztériumi és régészeti bizottsági engedélyezések, továbbá a terület egy része római katolikus egyházi tulajdon. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./