udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
241
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 241-241
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1997. április 25.
Ápr. 25-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Emlékházban Szőcs Ferenc nagykövet állami kitüntetéseket adott át, a Pro Cultura Hungarica emlékplakettjét Gáll Ernő vette át. Szilágyi Júlia és Sigmond István - születésnapjukon - életművükért Göncz Árpádtól a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét kapták meg. A kitüntetettek munkásságát Szőcs Ferenc nagykövet és Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke méltatta. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./1997. április 25.
Az Adevarul ismerteti a Román Hírszerző Szolgálat 1995 szeptember és 1996 december közötti időszakra vonatkozó jelentését, mely a nemzetbiztonságot veszélyeztető problémákat veszi számba. A jelentés alfejezetei szerint fokozódtak az állam gazdasági érdekeit sértő tevékenységek, növekedett a nemzetközi szervezett bűnözés jelenléte Romániában. Figyelemreméltó teret szentel annak kifejtésére, miszerint "Románia területén alkotmányellenes tevékenységek jelentkeznek etnikai szeparatizmus, politikai szélsőségesség, valamint olyan törvénytelen szervezetek képében, melyek a nemzetbiztonságot fenyegetik. Az etnikai szeparatizmus című alfejezet azt állítja, hogy külföldi körök aknamunkát folytatnak annak érdekében, hogy megakadályozzák Romániában a jogállam fejlődését, valamint az euroatlanti integrációt." A területi változások legitimátásának gondolatát próbálják becsempészni a közvéleménybe ? áll e részben, mely kifejti továbbá, hogy "a revizionista érdekeket elősegítendő, szorgalmas adatgyűjtés és -feldolgozás történik, és külföldi ügynökök arra törekednek, hogy a társnemzeteket etnikai jellegű autonomista-szeparatista akciók irányába tereljék." A jelentés megemlíti a "szeparatista autonómia képviselőinek tevékenységét, akik alkotmányellenes szervezési struktúrákban törvényhozói és végrehajtói hatásköröket kívánnak felvállalni a többségében magyarlakta területeken". Itt megemlítik a Székelyföldi Egyeztető Tanácsot, majd az Erdélyi Magyar Kezdeményezést is, mint olyan szervezetet, mely "az autonómiára törekszik". Végül a dokumentum megemlíti, hogy "folytatódnak a minden szintű külön magyar oktatás kialakítását célzó tevékenységek", melyről azt állítja, hogy a román tanügyminisztérium által nem engedélyezett tantervvel működnek, ami "alkotmányellenes". A Mediafax hírügynökségre hivatkozva a lapok tájékoztatnak, hogy tegnap az RHSZ igazgatója benyújtotta lemondását Constantinescu államfőnek. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 25., 77. sz./1997. április 25.
Diplomáciai körökben nagy érdeklődést váltott ki Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke indítványa a határon túli román kisebbség támogatását illetően. Béres Katalin a kezdeményezés indítékairól érdeklődött a püspöknél. Együttérzést váltott ki belőle a román kisebbség sorsa. A "moldáviai románság ügye már-már az irredentizmus határát súroló nagy ügy Romániában, a déli rokonságról hajlamos a román társadalom megfeledkezni". Felvetette a Jugoszláviában és másutt élő román közösségek ügyét, azzal a szándékkal, "hogy aki Cearnauti-ban román felsőoktatást akar elérni, az a Bolyai Egyetem ellen se berzenkedjék." - Több mint négy hónappal a kormányváltás után ideje volna átlépni a gyakorlat szintjére. A román népnek, a kisebbségi magyarságnak közös érdeke, hogy előrelépés történjen. /Brassói Lapok, ápr. 25./1997. április 25.
Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet ápr. 25-én Kolozsvárra látogatott. Nagy érdeklődéssel jött Kolozsvárra, megtiszteltetésnek érezte, hogy Kolozs megye prefektusa fogadta. Szőcs Ferenc tájékoztatta Alexandru Farcas prefektust és Buchwald Péter alprefektust a magyar-román kapcsolatok alakulásáról, a miniszterek és szakértők találkozásairól, Magyarország elvárásairól. A szükséges dokumentumok aláírása megteremtette a jogalapot a konzulátus újramegnyitására. Fontos, hogy Kolozsváron legyen a konzulátus. Szőcs Ferenc tájékozódott az egyetem jövőjéről. A magyar-román alapszerződésben szerepel olyan tanügyi rendszer megteremtése, amely biztosítja az anyanyelven tanulást minden szinten. Magyarország szerint az egyetemi szinten történő anyanyelvi oktatás nagyon fontos a kisebbségek szempontjából, azonban "hogy ez mikor és hogyan fog megvalósulni, nem a magyar, hanem a román kormány gondja, feladata. Ellenben remélik, hogy a lehető leghamarabb és a diákok érdekeinek megfelelően rendeződik." Szőcs Ferenc hangsúlyozta, hogy a magyar fél is azzal a megoldással lesz megelégedve, amely az ügyben érintetteket is kielégíti. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ Kolozsvár polgármestere ápr. 25-én közreadott sajtóközleményében az illemszabályok megsértésével vádolta Szőcs Ferencet, aki a konzulátussal kapcsolatos terveit csakis a prefektussal osztotta meg, megkerülve a helyi hatóságokat, a megyei tanács elnökét, a polgármesteri hivatalt. Gheorghe Funar szerint ennél már csak az nagyobb merészség, hogy a nagykövet a konzulátus május végi megnyitásával "fenyegetőzik", anélkül, hogy a városi tanács jóváhagyását kérné. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ Az Evenimentul Zilei ismertette Funar polgármester nyilatkozatát, miszerint a magyar nagykövet látogatásának egyik célja az volt, hogy elrontsa a románok Húsvétját. A Ziua szerint Gheorghe Funar kijelentette, hogy a "lovak Húsvétján" fog a magyar konzulátus rendelkezésére bocsátani egy épületet. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 29., 78. sz./1997. április 25.
A Vacaroiu-kormány egyik jogtalan intézkedése volt, hogy a Baróthoz tartozó földterültből 100 hektárt elvett és a Belügyminisztériumra ruházta át. Ebben részt vett a csendőrség több képviselője, valószínűleg itt is csendőrlaktanyát akarnak építeni. Kese Jenő, Barót akkori polgármestere nem írta alá a határozatot. A jogtalan határozat ellen a bírósághoz fordultak. A tárgyalást ápr. 22-re tűzték ki, de elnapolták máj. 16-ra. /Csendőrlaktanya Felsőrákoson is? = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 25./1997. április 25.
Ápr. 24-én a szórványoktatással kapcsolatos gondokról tanácskoztak Kolozsváron a magyar tanárok, igazgatók, egykori és mai tanfelügyelők, valamint az RMDSZ és a pedagógusszövetség képviselői. A vita kiindulópontját Boldizsár Zeyk Imre megyei tanácsos-pedagógus által bemutatott felmérés képezte, amely alapján kiderült, hogy Kolozs megye 18.497 magyar anyanyelvű óvodás-iskolásából csak 14.433 jár magyar tagozatra. A magyarságnak határozottabban kellene fellépni ez ellen. Megfogalmazták, hogy a magyarlakta falvaknak többet kell tenni annak érdekében, hogy tanárai-tanítói legyenek. Tőkés Elek volt tanfelügyelő felhívta a figyelmet arra, hogy "fentről" hiába próbálják irányítani a "lélekcsere" elleni harcot, hiszen ennek alapja a helyi, érintett közösség ez irányú igénye kell hogy legyen. Meg kell szüntetni az értelmiségiek és a falvak passzivitását - mondta Tőkés Elek. Kötő József az RMDSZ művelődési, egyházügyi és oktatási alelnöke szerint az utóbbi időben nagy gondot okozott a politikusoknak és a pedagógus társadalomnak, hogy nem cselekvőképes stratégiákban gondolkoztak, hanem "siránkoztak" és gyakran azokat a lehetőségeket sem használták ki, amelyek adottak voltak. Kijelentette, hiába lesz "jó tanügyi törvény", ha az oktatás szintjét nem tudják emelni. Bálint-Kelemen Attila megyei főtanfelügyelő-helyettes hangsúlyozta a tanár-önszerveződés fontosságát, Péter Tünde magyar szakos tanfelügyelő pedig elmondta, hogy szórványgondjaink megoldásának komoly anyagi oldala is van. Vetési László lelkész, szórványkutató szerint minden szórványvidék számára pontos kimutatásokat is tartalmazó stratégiát kell kidolgozni /tudni kell, hogy melyik faluba hány gyerek szeretne magyarul tanulni, hány tanár kellem hány busz, stb./ Vetési hozzászólása alapján arra lehet következtetni, hogy hét évvel a változások után még mindig nincs átfogó kép a megye reális szórványgondjairól. /Szabó Csaba. Harc a lélekcsere ellen. Pedagógusaink szórványtanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./1997. április 25.
A Kisebbségvédelmi Hivatal kolozsvári kirendeltsége kerekasztal-megbeszélést kezdeményezett a helyi sajtó (Szabadság, Adevarul de Cluj, Mesagerul Transilvan és a Dialog Interetnic) képviselőivel. Mátyás László és György S. Gyöngyvér értékelésében a különböző eseményekről a sajtóban megjelenő írások nagymértékben hozzájárulnak az egymásról alkotott kép, előítélet megformálásához, ezért lenne hasznos a tényszerű hírközlés, az alaptalan feltételezések mellőzése. Hangsúlyozták, hogy az ideológiai nézetkülönbségek nem akadálya a barátságnak. Elmondták, hogy a sajtó nem oldhatja meg a konfliktusokat, de tagadhatatlan közvélemény-formáló szerepe. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./1997. április 25.
Az Országos Akkreditációs Bizottság jóváhagyta a román-magyar szak indulását a brassói Transilvania Tudományegyetem keretén belül. Mihaela Gheorghe lektor elmondta, hogy román és magyar irodalomból és nyelvtanból kell felvételizni. /Hetirenden rovat = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 25./ Ennek a váratlan döntésnek nincs előzménye, kérdéses továbbá, hogyan tudnak biztosítani tanárokat, jegyzeteket, könyvtárat. 1997. április 25.
Az Iliescu-rendszer egyik utolsó vívmányának mondja Bíró Béla, hogy Sepsiszentgyörgyön megtörtént egy csendőrkaszárnya alapkő-letétele. Ez az építkezés az "évtizedek óta folyamatos betelepítések hagyományát lett volna hivatott - az európai jogállam körülményei közt és eszközeivel úgymond - folytatni." Iliescu vereséget szenvedett a választáson, egy pillanatra úgy tűnt, hogy nem lesz építkezés. Tévedés volt. A kaszárnyaépítés a napokban beindult. "A döntés mögöttes jelentése egészen egyértelmű: Romániát az ellenség nem kintről, hanem belülről fenyegeti." A helyi lakosság akaratét semmibe veszik: "Bolyai Egyetemre Kolozsváron nincsen pénz, csendőrkaszárnyára az ország egyik legcsendesebb városkájában, Sepsiszentgyörgyön van." Bíró Béla végül hozzáteszi a mostanában szokásos mondatot: Hátha az elnöki ígéret még nem jutott el Sepsiszentgyörgyig? /Bíró Béla: Egyetem helyett kaszárnya. = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 25./1997. április 25.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi karán 30 helyet különítettek el a magyar nyelven érettségizett felvételizők számára. A kémia szakon 20, a geológia-földrajz szakon 10 helyet biztosítanak magyar anyanyelvű diákoknak. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./1997. április 25.
Béres András államtitkár nyilatkozott a Babes-Bolyai Tudományegyetemmel kapcsolatos oktatási minisztériumi álláspontról. Ezek szerint az egyetem problémáit az egyetemi autonómia keretében kell megoldani,a határozatokat pedig utólag kell megerősíteni kormányhatározattal. Az egyetem tanárai javasolták a magyar nyelvű matematikai, természettudományi, irodalmi, társadalomtudományi, teológiai, jogi és közgazdasági tanszékek létrehozását. Egyes szakokon, például a jogon és a közgazdasági karon az oktatás nem csak magyar nyelven folyna, hogy a végzettek helytállhassanak román nyelvű alkalmazási versenyvizsgákon. A magyar tanszékek számára a tanárokat kolozsvári és marosvásárhelyi értelmiségiek közül toborozzák. A minisztérium szerint adottak a feltételek a problémák megoldására a következő egyetemi év megkezdéséig. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ 1997. április 24.
Emil Constantinescu elnök ápr. 24-én fogadta - saját kérésére - Virgil Magureanut. A Medifax hírügynökség úgy tudja, hogy Magureanu benyújtotta lemondását. Magureanu 1990 óta vezeti a titkosszolgálatot. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./1997. április 24.
Bejegyezték a Rajka Péter Társaságot. A non profit társaság az üzleti információkat gyűjti és közvetíti, a törvényeket akarja ismertetni, az oktatás is tevékenységi körébe tartozik. Farkas Mária elnök elmondta, hogy céljuk az internetes kapcsolatot megteremtése, a kis- és középvállalkozók információval való ellátása. Elképzelésük szerint a kisvállalkozó behozza információját és azt továbbadják másoknak, ingyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./1997. április 24.
Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke ápr. 25-én találkozott Victor Ciorbea miniszterelnökkel és Virgil Petrescu oktatási miniszterrel, és az oktatási törvény módosításáról tárgyalt velük. A parasztpárt beleegyezett az RMDSZ egyes követeléseibe, nevezetesen a minden szinten történő anyanyelvű oktatás bevezetésébe. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki szintén találkozott a parasztpárti vezetőkkel, ismertette az RMDSZ igényeit. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./1997. április 24.
Ápr. 24-én hazautazott az Országgyűlés honvédelmi bizottságának küldöttsége, amely Mécs Imre /SZDSZ/, a bizottság elnöke vezetésével ápr. 21-én érkezett Bukarestbe, és megbeszélést folytatott a román politikai élet számos vezetőjével. A magyar delegáció ápr. 23-án Snagovban felkereste azt a villát, ahol az 1956-os forradalom leverése után Nagy Imrét, a forradalom miniszterelnökét és családját őrizték. Snagovban májusban Göncz Árpád elnök és Emil Constantinescu elnök együtt fog emlékoszlopot állítani. Ugyancsak ápr. 23-án Petre Roman, a szenátus elnöke fogadta a küldöttséget. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ 1997. április 24.
Az RMDSZ vezetői minduntalan mondogatják, mennyire elégedett a Nyugat azzal, hogy az RMDSZ bent van a kormányban. Azonban a tanügyi törvény módosítása várat magára, a minisztérium halogatja a tövénykezdeményezés elkészítését, figyelmeztetett Zsehránszky István.. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./1997. április 24.
A Ziua tájékoztatott, arról, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem ápr. 23-i sajtótájékoztatóján Andrei Marga rektor kijelentette, hogy ez évben nem létesítenek magyar nyelvű tagozatot a jogi karon. Ebben az évben 28 magyar és 8 német nyelvű tagozat fog működni az egyetem keretén belül. A szakokon belül román, magyar és német részleget hoznak létre. Az adott nyelveken előadó tanárok külön részlegeket fognak alkotni, a részlegek által kiválasztott igazgatók pedig a dékánnak, vagy dékán-helyettesnek lesznek alárendelve. A BBTE szintjén Szilágy Pál rektor-helyettes felel a magyar nyelvű oktatásért, Nicolae Bocsan a román nyelvűért és Wolfgang Breckner a német nyelvűért. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 24., 76. sz./ A rektor elmondta, hogy külön helyeket tartanak fenn a különböző tantárgyak olimpiái országos szakaszainak nyertesei számára.Ugyancsak felvételi nélkül juthatnak be azok, akik második egyetemet kívánnak megkezdeni. A főiskolák végzettjeinek vizsgát kell letenniük ahhoz, hogy egyetemen folytathassák tanulmányaikat. Egy diák egyszerre több szakra is felvételizhet és két szakra járhat azok közül, amelyekre bejutott. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./1997. április 24.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése ápr. 24-i határozatával felfüggesztette Románia monitorizálását. A határozat előírja, hogy Romániának egy éven belül módosítania kell a Büntetőtörvénykönyv alapvető szabadságjogokkal ellenkező előírásait, javítani kell a börtönviszonyokon, meg kell oldani az utcagyerekek helyzetét, törvénybe kell léptetni az elkobzott javak visszaszolgáltatását vagy a kárpótlást, továbbá intézkedni kell a romák társadalmi integrációja érdekében. A vita során újabb feltételeket szabtak: az Európai Szociális Charta ratifikálása, a nemzeti kisebbségi jogok biztosítása az ET 1201-es ajánlása szellemében. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./1997. április 23.
A RMDSZ Fehér megyei szervezete Nagyenyeden tisztújító közgyűlést tartott. A gyűlésen részt vettek Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke, Csávossy György a SZET elnöke, Kovács Adorján mezőgazdasági államtitkár, valamint Köble Csaba megyei prefektúrai igazgató. A lap kifogásolja, hogy a tagság nem javasolhatta "élőben" választottait, hanem az elektorok neveket és tisztségeket tartalmazó névsorokat kaptak kézhez, s feladatuk abból állt, hogy a listákat az urnákba dobják. A küldöttek dr. Brendus Gyulát újraválasztották a szervezet elnöki tisztségébe. A lap hangsúlyozza, hogy Takács Csaba zárószavaiban felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy közvetítsék igényeiket az Ügyvezető Elnökségre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./1997. április 23.
Beke György Barangolások Erdélyben című hatkötetes sorozatának első darabját kiadta a Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. A közép-erdélyi magyar szórványok életét ismertető Szigetlakók című kötetet a Magyar Írószövetségben mutatják be. Az 1989 óta Magyarországon élő író monografikus alapossággal tárja fel a magyarlakta vidékek jelenét. A tervezett kötetek bemutatják a szatmári, máramarosi, bihari, bánsági. dél-erdélyi magyarok életét, valamint a székelység sorsát. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./