udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
238
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 211-238
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1997. június 26.
Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára betöltötte a 45. életévét, 1952. jún. 26-án született. /Mai Nap (Budapest), jún. 26./1997. június 26.
Jún. 23-án Gheorghe Dumitrascu szenátor máris interpellált, tiltakozva az ellen a terv ellen, hogy sürgősségi kormányrendelettel léptessék életbe a tanügyi törvény módosítását. Előzőleg ugyanis sikerült nekik megakadályozni, hogy megszülessen a tanügyi törvény módosítása.Markó Béla is megerősítette, hogy jún. 23-án a kormány visszavonta a módosításra tett törvényjavaslatot. /Zsehránszky István: Fundamentalista érdekszövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./1997. június 26.
A volt kormánypárt, Iliescu pártja országos kongresszusán megváltak Melescanutól és több hívétől. A sajtó beszámolt arról, hogy Iliescu és Corneliu Vadim Tudor egymás kezét fogva emelték fel jobbjukat a győzelemre, ez a nacionálkommunizmus és a sovénnacionalizmus szövetkezése, állapította meg Szász János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./ Iliescu elhatárolta magát C. V. Tudortól, kijelentette, hogy az országos konferencián Tudor felkapta a kezét, akkor készült a több lap által közölt felvétel, írta az Adevarul. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./1997. június 26.
Az idei nyáron újabb öt Don-kanyar környéki második világháborús magyar katonatemetőt hoz rendbe az erre a célra Fényeslitkén több éve megalakult Don Menti Honvédsírok Gondozása Alapítvány. A szervezet delegációja a tervek szerint jún. 29-én utazik el Oroszországba, és magyar címert helyeznek el a fejfákon. Felkeresik az orosz katonai levéltárakat is, hogy azonosíthassák a sírokban nyugvó honvédeket, hadifoglyokat és munkaszolgálatosokat. Erre a múlt évben kaptak először lehetőséget. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./1997. június 26.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete elnökének kezdeményezésére Marosvásárhelyen jún. 13-án megalakult az egyesület Irodalmi és Kulturális Szakosztálya /IKSZ/ "Az IKSZ-et a kulturális és irodalmi sajtó nehéz helyzete hívta életre. Célja e sajtó fenntartása, színvonalának emelése, anyagi körülményeinek javítása, a céhbeliek összetartása, közös fellépésük lehetővé tétele." - olvasható az alapító nyilatkozatban. /A Hét (Bukarest), jún. 26./1997. június 26.
Budapest, Nagyvárad, Székelyudvarhely, Csíkszereda és Kézdivásárhely után most Kolozsváron is bemutatkozott az 1995-ben újraindult nemzetpolitikai szemle, a Magyar Kisebbség. Balázs Sándor, a szerkesztőség tagja méltatta a folyóiratot. Molnár Gusztáv Budapesten élő politológus kifejtette, hogy a lapbak a transszilván szellemiség hordozójává kell válni. Tamás Sándor főszerkesztő bemutatta a legújabb, a kisebbségi törvényekkel foglalkozó dupla számát. Varga Attilának az 1996/4-es számában megjelent vitaindítójához Csapó József, Kovács Péter, Markó Attila, Tamás Sándor és Zsigmond Barna szólt hozzá. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./1997. június 26.
Az ortodox egyházi vezetők indulatosan elítélték azt a törvényt, hogy ahol több ortodox templom van egy helységben, legalább egyet adjanak vissza a görög katolikusoknak, hogy ne az utcákon, a parkokban misézzenek. Teoctist pátriárka, Daniel metropolita az ortodox egyház elleni merényletnek minősítették ezt a törvényt, megszavazóikat pedig ateistáknak. Ion Moisil szenátor emiatt ortodox fundamentalizmusról beszélt és indítványozta: hozzák nyilvánosságra a mostani hangosan tiltakozó ortodox egyházi vezetők Securitate-dossziéit. Akkor majd megtudhatják, miért jelentek meg 1990-ben ilyen feliratok: "Teoctist - anticrist!", s hogy tavaly a görög keleti egyházfők bukaresti találkozója idején miért verték agyba-főbe a fenti szöveget skandáló ortodox apácákat az ortodox teológusok. 1997. június 26.
Jún. 21-én Kolozsváron az RMDSZ vezetői és kormányzati tisztségviselői megbeszélést tartottak, erről nyilatkozott Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Takács Csaba elmondta, hogy a találkozón három fontos kérdés merült fel, a politikai együttműködés és annak meghatározó jellege és kihatása az országos és helyi végrehajtó szintekre, szó esett szervezési kérdésekről, az összehangolt együttműködés fontosságáról, és végül a költségvetés kérdésköréről. A kormányzati tisztségviselők kifejtették, mekkora hátrányt jelent munkájuk végzése során a gazdaság minden területén tapasztalható pénzhiány. A költségvetéssel kapcsolatban lényeges pont volt a tanácskozáson annak megvitatása, hogyan tudnának a minisztériumi, valamint a megyei képviselők a létező erőforrások összehangolásával méltányosabb leosztási rendszert biztosítani. "Ugyanez a kérdés merült fel az egyházügyi titkárság esetén, mert köztudott, hogy hazánkban egyetlen egyház kap méltányos támogatást , a többi elenyészően keveset, vagy semmit" ? jelentette ki Takács Csaba. Alsóbb szinteken RMDSZ-esek még mindig nincsenek számarányuknak megfelelően kinevezve, ezt is meg kell gyorsítani. Településfejlesztésre, környezetvédelemre Erdélyben elenyésző összeg áll rendelkezésre, ugyanis az erre fordítható összeg 94 %-át Havasalföld és Moldva kapja. Talajjavításra a költségvetés 0,02 %-át kapja Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megye. Ezen kellene változtatni. A méltányosabb elosztással kapcsolatban az RMDSZ-es politikus megjegyezte, hogy a szövetség tisztségviselői jelen kell legyenek a közigazgatási intézményekben, meg kell találniuk a versenybe helyezés módját a piacgazdaság adottságai közepette, hogy a törvényességet, az esélyegyenlőség alapvető feltételét lehessen ellenőrizni is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./1997. június 26.
A képviselőház jún. 26-án 165 szavazattal 92 ellenében ratifikálta az ukrán-román alapszerződést. Az ellenzéki képviselők azzal indokolták szavazatukat, hogy a szerződéssel Románia lemondott történelmi területeiről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./ 1997. június 26.
A szenátus jún. 26-i ülésén egységpárti szenátorok az oktatási miniszter lemondását követelték azért, mert az tanügyi törvény módosítását törvényerejű rendeletek kívánja életbe léptetni a kormány. /Magyar Nemzet, jún. 27./ 1997. június 26.
A parasztpárti szenátorok ellenzik a tanügyi törvény kormányrendelet útján történő módosítását. A lap ismerteti Markó Béla "ultimátumszerű" nyilatkozatát, miszerint "amennyiben a tanügyi törvény módosításával kapcsolatos koalíciós megállapodások nem működnek, az RMDSZ kénytelen lesz a koalíciós partnerekkel folytatott együttműködést újraértékelni". A szövetség elnöke rendkívül fontosnak tartotta, hogy a módosításokat törvényerejű kormányrendelettel léptessék életbe, mert enélkül, szerinte, a tanügyi reformra az 1997-1998-as tanévben nem kerülhet sor. A lap megemlíti, hogy a félreértések elkerülése végett Markó Béla elmondta a bukaresti újságírócsoportnak, "egyelőre úgy tűnik, a koalíción belüli megállapodások működőképesek". /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ 1997. június 25.
Kincses Elemér reagált a Kelemen Hunor államtitkárral készült interjúra /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./, mely szerint Kincses Elemér leváltásánál "vezetői kvalitásait vonta kétségbe és nem a művészeti erényeit. Kincses Elemér ezzel szemben idézett a leváltását közlő határozatból: "figyelembe véve Kincses Elemér úr tevékenységében megállapított művészeti és szervezési hiányosságokat..." /Replika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./1997. június 25.
Az Iliescu vezette volt kormánypártból kivált csoport pártot alapított Szövetség Romániáért néven, a szociálliberális politikai tömörülés vezetője Teodor Melescanu. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./1997. június 25.
1990. és 2997 áprilisa között összesen 2454,6 millió dollárt fektettek be Romániába a külföldi beruházók. A hivatalos adatok szerint a legnagyobb befektetők Hollandiából, Dél-Koreából, Franciaországból, Németországból, Olaszországból, az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából és Törökországból származnak, a tőke 58,7 %-át bukaresti vállalatokba ruházták be. A magyarországi befektetések zöme néhány erdélyi megyére koncentrálódott, s főképp kis magánvállalkozások beindítását szolgálta. A magyarországi beruházott tőke összege Bihar megyében 4,4 millió, Hargita megyében 4,2 millió, Arad megyében 3 millió, Kolozs megyében 2,2 millió, Maros megyében 1,5 millió dollár. A legnagyobb romániai magyar befektetők között van a MOL,a Dunapack, a Pater Bank, a Fundy és a West Union. Ez az utóbbi román-magyar-német vegyesvállalat. /Magyar beruházások Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./1997. június 25.
Idén a magánszektor állítja elő a hazai össztermék 65.8 %-át. A hivatalos adatok szerint Romániában az év első négy hónapjában 700-nál több közepes és nagyvállalatot privatizáltak részben vagy egészben. A magánosításból befolyt összeget nem hozták nyilvánosságra. Az év végéig 1000 állami céget adhat el a román vagyonügynökség, amelynek 6500 privatizálás előtt álló állami cégben van többségi tulajdona. /Erősödik a magánszektor. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./1997. június 26.
Jún. 26-án az RMDSZ képviselőházi frakciója Markó Béla szövetségi elnök jelenlétében megbeszélést folytatott Victor Ciorbea miniszterelnökkel az oktatási törvény helyzetéről. Ugyanaznap külön tárgyalt erről a kérdésről a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakciója, utána pedig a KDNPP, az NLP, az SZDU és az RMDSZ szenátusi frakciói egyeztettek a tanügyi törvény kapcsán a miniszterelnök jelenlétében. Az egyeztetésen jelen volt Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke, Mircea Ionescu Quintus, az NLP elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Köztudott, a koalíción belül éles nézeteltérések vannak az oktatási törvény elfogadásának módját illetően. Mivel ebben a parlamenti ülésszakban már nem lehet elfogadni a törvényt, az RMDSZ véleménye szerint sürgősségi kormányrendeletet kell kiadni. Ezt az álláspontot támogatja az SZDU is és a miniszterelnök is, aki viszont kéri a kormánykoalíciós frakciók támogatását.Minthogy a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt frakcióin belül továbbra is nézeteltérések vannak, jún. 30-án újabb egyeztetésekre kerül sor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 26., 1057. sz./1997. június 25.
Negyvenéves a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények /NyIrK/, a Román Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának magyar nyelvű folyóirata, amely 1957-ben indult és eddig 71 füzete jelent meg. A folyóirat példányszáma eleinte ezer volt, 1974-től 5-600, 1993 óta csupán 350. A folyóiratot csak a megrendelők kapják, számos példányt pedig cserepéldányként küldenek szét. A közlemények szerzői túlnyomó többségükben a Román Akadémia Kolozsvári Fiókjának kutatói, illetve a kolozsvári Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tagjaiból kerülnek ki. Jelenleg Szabó Zoltán a főszerkesztő, Antal Árpád a helyettese, Murádin László a szerkesztőségi tudományos titkár, szerkesztői: Campean Ilieana, Cs. Gyimesi Éva, Kozma Dezső és Péntek János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./1997. június 25.
Victor Ciorbea miniszterelnök jún. 25-én, amerikai útjáról megérkezve sajtótájékoztatót tartott a repülőtéren. Ciorbea azt szorgalmazta Washingtonban, hogy amennyiben Romániát nem vennék fel az első körben a NATO-ba, akkor a madridi csúcs zárónyilatkozata szögezze le: lesz második kör és mondja ki, hogy Szlovénia és Románia szerepel ebben a körben a legesélyesebbek között. A kormányfő kifejtette: látogatásával olyan stratégiai partneri viszonyhoz teremtette meg a feltételeket, amely kiterjed a politikai, gazdasági és katonai kapcsolatokra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./1997. június 25.
Jún. 24-én nyári missziós gyakorlatra indulnak a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet hallgatói a Kárpátokon túli területre, a volt Ókirályságba. Legfontosabb feladatuk az 1992-es népszámlálás adatai alapján felfedezzék, vallási hovatartozásuktól függetlenül, azokat a magyar családokat és személyeket, akik ott élnek. Minden ott élő magyarról nyilvántartási lapot állítanak ki, élettörténeteket rögzítenek. Kérik mindazok jelentkezését, akikhez eljutnak a magyar nyelvű lapok és igénylik a lelki támogatást, jelentkezzenek a megadott címeken. Dr. Csiha Kálmán nyílt levéllel fordult a Kárpátokon kívül élőkhöz, szeretettel üdvözölve őket, és kérve, kapcsolódjanak be az ott működő egyházközségekbe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./1997. június 25.
Markó Béla szövetségi elnök kezdeményezésére jún. 25-én sajtómegbeszélésre került sor az RMDSZ bukaresti székházában a bukaresti magyar írott és elektronikus sajtó képviselőinek, valamint az MTI és a magyarországi sajtó bukaresti tudósítóinak részvételével az RMDSZ és a magyar nyelvű sajtó viszonyának témakörében. A kötetlen tanácskozáson Markó Béla rövid helyzetelemző bevezetője után a megjelentek hasznos eszmecserét folytattak az RMDSZ és a magyar nyelvű sajtó viszonyáról a megváltozott helyzetben, különös súllyal arról, hogy a kormányzati szerepvállalással megnövekedtek a szövetség iránti elvárások, továbbá arról, hogy miképpen szolgálhatja a média a közvélemény objektív tájékoztatását a szövetség munkájáról. Szó esett a sajtó operatívabb informálásának szükségességéről a parlamenti és kormányzati munka tekintetében. A részvevők egyértelműen hasznosnak ítélték a kezdeményezést és megállapodtak abban, hogy az ilyen jellegű tanácskozásokat rendszeresíteni fogják. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 26., 1057. sz./