udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
115
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-115
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1997. augusztus 26.
Aug. 24-e és 31-e között zajlik Lakiteleken a Közép-Kelet-Európai Demokrata Fórum konferenciája. A tanácskozáson a térség keresztény-konzervatív pártjainak szakértői cserélik ki tapasztalataikat az európai és euroatlanti integrációval kapcsolatos kérdésekben. A rendezvényen előadást tart Boross Péter, Magyarország volt miniszterelnöke, és a magyar kormány több volt tagja. Az RMDSZ részéről Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külügyi tanácsosa van jelen a tanácskozáson. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 26., 1099. sz./1997. augusztus 22.
Székelyudvarhelyen a Haáz Rezső Múzeum volt a házigazdája a II. összehasonlító magyar kisebbségtörténeti szimpóziumnak, melynek rendezői közé tartozott az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete és a Magyar Történészek Nemzetközi Társulata. Az első találkozót 1996-ban tartották, és akkor úgy döntöttek, hogy a következő öt évben minden alkalommal másik magyar kisebbség ad otthont a tanácskozásnak. Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet- Nyelv és Történelemtudományi Szakosztályának elnöke nyitotta meg a szimpóziumot. Zepeczaner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója a város történetéről, Popély Gyula, a pozsonyi magyar gimnázium igazgatója a csehszlovák nemzetállam megteremtéséről beszélt, elmondta, hogy 1918 őszétől 1920 decemberéig több mint 106 ezer magyart űztek el. Bárdi Nándor /Budapest/ Javaslatok, tervek, dokumentumok az erdélyi kérdés rendezésére 1918 és 1940 között című előadásában a korabeli határrevíziós törekvésekről közölt adatokat. Szarka László /Budapest/ a magyar kisebbségek ügyének az 1946. évi párizsi békekonferencián való tárgyalásáról értekezett. Molnár Imre /Budapest/ Csehszlovákia egyházpolitikájáról szóló dolgozatát ismertette. Több előadó szerepelt még az első napon, köztük Mirnics Károly a Vajdaságból, Vincze Gábor Szegedről, Bíró A. Zoltán Csíkszeredáról. Másnap a kisebbségi múlt a helytörténetírásban gyűjtőcímmel folytatódott a tanácskozás. Többek között B. Kovács András: A Gömör-kutatás múltja és jelene, Mák Ferenc /Budapest/: A vajdasági honismeret kialakulása című előadása hangzott el. Végül a magyar kisebbségek történeti forrásai témakört tárgyalták. Hermann Gusztáv a székely nemzeti láda mítoszával foglalkozott, Sass Péter /Budapest/ az Erdélyi Katolikus Státus, a kolozsvári egyházi levéltárak helyzetét mutatta be, Vadkerty Katalin a "hontalanság éveire" vonatkozó szlovákiai forrásokról, Oláh Sándor az ötvenes évek székelyföldi átalakulásának helyi forrásairól, Páll Antal Sándor a három székelyföldi levéltárról beszélt. Vékás János ismertette munkáját /vajdasági magyar kisebbségi kronológia/, végül Dippold Péter munkahelyét mutatta be: Teleki László Alapítvány könyvtára, Közép-Európa adatbank. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 26., Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./1997. augusztus 22.
Hargita, Kovászna és Maros megye, valamint néhány más erdélyi helység békéjének megőrzése érdekében Funar, Kolozsvár polgármestere a Legfelsőbb Védelmi Tanács összehívását követeli Emil Constantinescu államelnöktől, hogy a testület rendelje el a szükségállapotot. Erre az RMDSZ és Magyarország szélsőséges, románellenes akciói adnak okot. /Funárkodás. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 22-28./ 1997. augusztus 22.
Nemzeti gárdák létrehozását követeli Erdélyben a Vatra Romaneasca, hogy a magyarok ne vásárolhassák fel az itteni vállalatokat és az altalajkincseket. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 22-28./1997. augusztus 22.
Bíró Bélának kezébe került az Európai Idő sepsiszentgyörgyi hetilap, a magát legnagyobb példányszámú romániai magyar lapnak nevező hírmagazin és döbbenten állapította meg, hogy Szőke Mária, aki korábban kiváló újságíró volt, gondolatait nem képes érthető magyar mondatokkal kifejezni. Bíró Béla felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar sajtónak ma meg kell küzdeni a román sajtó konkurenciájával, szerinte "a magyar olvasók jelentős része számára ma már komoly dilemmát okoz, melyik lapot vásárolja meg, a románt-e vagy a magyart". A magyar sajtó csak a nagyfokú igényességgel, a világkultúrára való nyitottsággal lehet vonzóbb. A másik lehetőség: "A saját kultúrába való merev bezárkózás, a közösségi terror, mely a közösség ?értékrendjétől? való minden eltávolodást kiközösítéssel szankcionál." Ez azonban veszélyes fegyver, mert "az igazi tehetségek esetén szinte szükségszerűen a közösségtől való elfordulást" eredményezi. A határon túli magyarok egyre zavarodottabban szemlélik azt, ami Magyarországon zajlik. "Csurka István acsarkodó nacionalizmusa ugyanolyan visszataszító, mint Horn Gyula farkcsóváló internacionalizmusa." "Az a nacionalista-antinacionalista hajcihő pedig", mely a magyar társadalmat "kölcsönösen gyűlölködő magyarok tömegeire tépi, végképp elfogadhatatlan számára." Ez a Trianon utáni évtizedekben eddig ismeretlen volt. - Bíró Béla szerint az erdélyi magyar szellemi élet területein "hemzsegnek a dilettánsok". "Máris vannak jelei annak, hogy a közösség széthullása megkezdődött." A magyar kisebbségnek "nincsenek többé-kevésbé mindenki által elismert személyiségei." Bíró Béla itt sem áll meg, szerinte az RMDSZ-nek mind kevesebb köze van a helyi közösségekhez. /Bíró Béla: Kinek kell magyar iskola? Lenni vagy nem lenni? = Brassói Lapok (Brassó), aug. 22-28./1997. augusztus 22.
Aug. 15-20-a között immár második alkalommal került sor Budapesten a Régiók Találkozása - Kárpát-medencei Napok című rendezvénysorozatra a Magyar Kultúra Alapítvány, valamint a határon túli magyar művelődési egyesületek társszervezésében. A megnyitón Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, a rendezvény fővédnöke mondott köszöntő beszédet, majd a részvevő régiók, Erdély, Vajdaság, Muravidék, Felvidék, Kárpátalja képviselői üdvözölték a megjelenteket. - A műsorban népviselet- és néptáncbemutató, a párválasztással /házasságkötéssel/ kapcsolatos népszokások, továbbá népművészeti, képzőművészeti, fotó- és könyvkiállítás is szerepelt, mely utóbbi az MKM Határon Túli Főosztálya anyagi támogatásával az utóbbi öt év során kiadott határon túli magyar könyvtermést mutatta be. Közös irodalmi estre is sor került "Anyád nyelvét bízták rád a századok" címmel. Ezen kívül minden régió bemutatott egy-egy, az idei év legkiemelkedőbbjének ítélt könyvet. Az erdélyi könyvkiadást a Polis Kiadó Szilágyi Domokos Magyarok című kötete reprezentálta, felolvasták Dávid Gyula könyvismertetőjét. - A rendezvénysorozatot egyéb jelentős tevékenység is gazdagította. Így például az Identitás-Klub keretében magyarországi és határon túli szakemberek részvételével "A Kárpát-medencei magyarság a demográfiai adatok tükrében" címmel kétnapos kerekasztal-beszélgetést zajlott, amelyen Erdélyt Szilágyi N. Sándor egyetemi tanár és dr. Kötő József, az RMDSZ oktatás-, művelődés- és egyházügyi alelnöke képviselte. Másik fontos rendezvény volt a régiók, az MKM Határon Túli Magyarok Főosztálya, a Magyar Kultúra Alapítvány és a Márton Áron Kollégium képviselőinek első közös, az együttműködéssel kapcsolatos munkatanácskozása, amelyen az erdélyi régiót Laskay Sándor, a Művelődés- és Egyházügyi Főosztály közművelődési előadója képviselte. Mindkét tanácskozásról közös nyilatkozatot bocsátottak ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 22., 1097. sz./1997. augusztus 21.
A Vatra Romaneasca bukaresti fiókszervezete és az Avram Iancu Társaság minap elemezte az "erdélyi helyzetet". Azzal vádolják a kormányt, hogy nem veszi észre: "hungarista kezekbe" kerülnek az erdélyi föld kincsei. Arra kérték Emil Constantinescu államelnököt, hogy váltsa le a kormányt, amiért eltűri, hogy a "hungarista maffia" Erdélyt megvásárolva jobbágysorba taszítja a románokat. A Vatra Romaneasca ezért javasolta, hogy egész Erdélyben sürgősen alakítsanak ki "nemzeti gárdákat". /Benkő Levente: A századvég Maniu-gárdái?! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 21./1997. augusztus 21.
Aug. 20-án és 21-én tartották meg Bukarestben a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal és az Országos Csendőrparancsnokság szervezésében A csendőrség szerepe az interetnikus konfliktusok megelőzésében című konferenciát, melyen az önkormányzatok és a nemzeti kisebbségek képviselői mellett részt vettek a kormány, a rendőrség és természetesen a csendőrség munkatársai is. A megbeszéléseken az RMDSZ-t Szatmári Tibor, a szövetségi elnök tanácsosa képviselte, aki többszöri felszólalásában felvetette, hogy a hatóság és a lakosság közötti együttműködés eredményességére kedvezően hatna, ha a rendőrség, illetve a csendőrség alkalmazottai ismernék a helyi lakosok anyanyelvét. Szatmári Tibor annak szükségességét is ecsetelte, hogy a csendőrség alkalmazottainak egy része a kisebbségek köréből származzon, mert így az esetleges hatóság-lakosság konfliktusnak nem lenne etnikai színezete a zömmel kisebbségek lakta vidékeken. Az RMDSZ képviselője ugyanakkor kiemelte a sajtó szerepét és felelősségét az interetnikus konfliktusok megelőzésében. Ennek kapcsán javasolta, hogy a média ne említse meg a kihágást elkövetők nemzetiségét, mert ez ellenérzéseket szül az illető nemzeti közösség egészével szemben. Nicolae Gheorghe a roma kisebbség részéről azt is kifogásolta, hogy a lapok cigány maffiáról, roma klánokról beszélnek, holott a roma bűnözők távolról sem követnek el a nemzetgazdaság számára oly káros bűncselekményeket, mint például a többséghez tartozó pénzügyi szélhámosok. Mint Nicolae Gheorghe kifejtette, a cigányság egyetlen hagyományos intézménye a család, így természetes, hogy a roma bűnözők is élvezik családtagjaik támogatását. Stan Stangaciu tábornok, a csendőrség főparancsnoka az elmúlt hét év interetnikus konfliktusaival és feszültségeivel kapcsolatban kiemelte, hogy a csendőrök a rendfenntartás, illetve -helyreállítás során elsősorban azt az elvet tartották szem előtt, hogy "a bűnöző nemzetisége ? bűnöző". A hozzászólásokra válaszolva a tábornok elmondta, a csendőrség még nem vonzó hivatás a kisebbségi fiatalok számára, de még a jelenlegi mentalitás ellenére is több magyar tiszt dolgozik az általa vezetett intézmény kötelékében, a Székelyföldön pedig az alakulatok 30-40%-a magyar anyanyelvű. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 22., 1097. sz./1997. augusztus 21.
A Református Világszövetség Debrecenben tartotta 23. Nagygyűlését. A Református Világszövetség /RVSZ/ sajtószolgálatának tudósítója, Jerry L. Van Marten aug. 14-én kiadott jelentésében élesen elítélte Tőkés László egységesítő javaslatát "AZ RVSZ ellenkezése ellenére Tőkés a magyar reformátusok egységesülését sürgeti" címmel. A tudósító cikke elején kifejezte érzéseit, amikor Tőkés Lászlót nem püspöknek, hanem "lázító politikai és vallási vezetőnek" nevezte. Tőkés László püspök a térség magyar reformátusait egy "megaegyházba" szeretné egyesíteni. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház elnöke szerint a magyar reformátusok kapcsolattartása nem jelentené egy szuperegyház megteremtését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./ A Magyar Reformátusok Világszövetsége aug. 21-én kiadott közleményében reagál erre a sajtótudósításra, melyet az Interneten terjesztettek. Tőkés László királyhágómelléki püspök, dr. Csiha Kálmán erdélyi, dr. Erdélyi Géza felvidéki és Csete-Szemesi István vajdasági püspök visszautasították a tudósító rosszindulatú vádaskodását. Megígérték, hogy ezt a tudósítást egy hitelesre cserélik ki, de ez nem történt meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./1997. augusztus 20.
Marosvásárhelyen több mint ötven éve tolókocsiban él gróf Bethlen Anikó, aki fáradhatatlan abban, hogy másokon segítsen. Nyelveket tanult, hogy másokat taníthasson, irodalmi munkákat fordít, külföldre jár. Múlt év júniusában bejegyeztette a Bethlen Alapítványt. Sokan támogatták kezdeményezését, így már eredményeket ért el. Az alapítvány elsődleges célja, hogy a keresztény szellemben a mozgássérülteken segítsen, de másokat is támogatnak. Nagyobb mennyiségű gyógyszert kaptak, átadták a kórházaknak. Rászoruló egyetemistákat támogatásban részesítenek. Gróf Bethlen Anikó elmegy a koncertekre, a színházi bemutatókra is, Marosvásárhely szellemi életének közismert egyénisége. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./1997. augusztus 20.
Aug. 20-án mutatta be a Magyar Televízió Koltay Gábor Honfoglalás című filmjét Franco Neróval a főszerepben. A filmről nyilatkozott Nemeskürthy István. A legfontosabb tanulság számára, hogy ettől a témától minden hatalom megrettent. "Az elkészült film semmiféle kormányzati kulturális szervezet támogatásában NEM részült!" Nemeskürthynek úgy tűnt, "egyesek valósággal rettegtek a honfoglalás puszta tényének az emlegetésétől is, mert mit szólnak hozzá ?szomszédaink?, akiknek nem volt honfoglalásuk? Ez a kishitűség, ez a megalázottságtudat az egész társadalomban gyökerezik, majdhogynem politikai pártcsoportosulásoktól függetlenül." /Bogdán László: Magyar tükör rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./1997. augusztus 20.
Duray Miklós kifejtette: "Félünk attól, hogy egyes határon túl élő magyar közösségek különböző módon, de egyértelműen leszakadhatnak a legnagyobb magyar tömbről. Ennek elkerülésére az ősz folyamán szakmai vitát kell folytatni arról, hogy a szlovákiai, romániai, ukrajnai magyarok ne vadidegenként kerüljenek majd a schengeni határok túloldalára." "Ez sokban múlhat a magyar kormányon és a törvényhozáson, s az EU-csatlakozási tárgyalások részeként ezt a témát fel kell vetni." /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 22., /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 21., 1096. sz./ Határon túli magyar politikusok részvételével aug. 20-án sétahajót indított Szentendrére a Határon Túli Magyarok Hivatala. A határon túli kisebbségi vezetők a külügyminiszteri találkozót követően szálltak hajóra. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 22./ 1997. augusztus 20.
Kovács László külügyminiszter aug. 20-án a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezésében találkozott a határon túli magyar szervezetek képviselőivel. A megbeszélésen Tabajdi Csaba politikai államtitkár és Petróczi Sándor, a HTMH elnökhelyettese is részt vett. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila, a szenátusi frakció vezetője és Frunda György szenátor képviselte. A megbeszélésen kölcsönös információcserére került sor a határon kívüli magyar kisebbségek helyzetéről, aktuális törekvéseiről, illetve Magyarországnak a határon túli magyar közösségek helyzetének rendezését szolgáló politikájáról, a térség országaihoz fűződő viszonya rendezésére irányuló törekvéseiről az európai és euroatlanti integrációs folyamat tükrében. - "Nagy örömmel tapasztaltam, hogy a korábbihoz képest lényegesen nagyobb a határon túli magyar szervezetek részéről a megértés a magyar külpolitika törekvései, konkrét lépései iránt" - értékelte a találkozót Kovács László. A magyar szervezetek vezetői aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy Magyarország előnyös helyzete nem jár-e valamilyen fal kiépülésével Magyarország és közvetlen szomszédai között. "Felerősödtek a magyar- és RMDSZ-ellenes támadások a sajtóban, a kormánykoalíció egy részét is sikerült elbizonytalanítani. A következő időben ezt a kérdést kezelni kell" - szögezte le Markó Béla RMDSZ-elnök. Elmondotta, hogy Magyarország aktív támogatója lehet Románia euroatlanti integrációs törekvéseinek, ugyanakkor rámutatott arra, hogy bár a román kormány megfontoltan és józanul kezelte a madridi döntést, Románia kimaradását a NATO-bővítés első köréből, az mégis egyfajta sokkot okozott az országban. Nagyon fontos tovább erősíteni a román-magyar kapcsolatokat, hangsúlyozta Markó Béla. Duray Miklós kifejtette: "Félünk attól, hogy egyes határon túl élő magyar közösségek különböző módon, de egyértelműen leszakadhatnak a legnagyobb magyar tömbről. Ennek elkerülésére az ősz folyamán szakmai vitát kell folytatni arról, hogy a szlovákiai, romániai, ukrajnai magyarok ne vadidegenként kerüljenek majd a schengeni határok túloldalára." "Ez sokban múlhat a magyar kormányon és a törvényhozáson, s az EU-csatlakozási tárgyalások részeként ezt a témát fel kell vetni." /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 22., /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 21., 1096. sz./ Határon túli magyar politikusok részvételével aug. 20-án sétahajót indított Szentendrére a Határon Túli Magyarok Hivatala. A határon túli kisebbségi vezetők a külügyminiszteri találkozót követően szálltak hajóra. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 22./ 1997. augusztus 20.
A Szent Királyra emlékezett Budapest és az egész világ magyarsága - adta hírül első oldalon közölt címében a hetilap. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 22-28./ A Budapesten lezajlott aug. 20-i ünneplésről, a Bazilika előtti szentmiséről, melyet Paskai László prímás celebrált, valamint a hagyományos Szent Jobb körmenetről képes beszámoló található a nagyváradi napilapban. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 23-24./1997. augusztus 19.
A Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal összeállította azoknak a kommunista rendszer idején elkobzott közösségi ingatlanoknak a lajstromát, amelyeket kormányrendelettel visszaadnak a nemzeti kisebbségek szervezeteinek, illetve a hazánkban élő kisebbségek kulturális és egyházi intézményeinek. A 8 ingatlant tartalmazó listán szerepel a temesvári Magyar Ház, a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Ház épülete, valamint a nagyváradi Római Katolikus Püspöki Palota és a Királyhágómelléki Református Püspökség épülete. A listát a kormányfő jóváhagyása előtt a kisebbségi szervezetek képviselőiből, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal, illetve a Külügyminisztérium képviselőiből álló bizottság vizsgálja meg, eldöntendő, hogy kinek, milyen szervezeteknek a tulajdonába juttatják vissza a kérdéses ingatlanokat. A hagyományokhoz híven, a határokon túli magyar kisebbségi szervezetek vezetői között RMDSZ-vezetőket is meghívott a magyar Miniszterelnöki Hivatal az augusztus 20-i, Szent István napi ünnepségekre. Az RMDSZ képviseletében Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök és szövetségünk több más vezetője vesz részt az idei ünnepi rendezvényeken. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 19., 1094. sz./1997. augusztus 19.
Teoctist pátriárka, az ortodox egyház feje aug. 17-én, vasárnap minden templomban felolvastatta felhívását: román nyelvű vallási könyvekkel és a templom építéséhez szükséges pénzügyi segéllyel támogassák a szomszédos országokban élő román ortodox közösségeket, hogy a "jelenlegi határokon" túl élő románok megőrizzék vallási, kulturális és nyelvi identitásukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./1997. augusztus 19.
A hagyományokhoz híven, a határokon túli magyar kisebbségi szervezetek vezetői között RMDSZ-vezetőket is meghívott a magyar Miniszterelnöki Hivatal az augusztus 20-i, Szent István napi ünnepségekre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 19., 1094. sz./1997. augusztus 19.
A kormány benzinilletéket írt elő minden olyan fizikai személynek, akik egy negyedévben egy alkalomnál többször utazik át gépkocsival a határon. Az illeték alapja az üzemanyagtartály két és félszerese. Az illetéket a külföldi fizikai személyeknek is fizetni kell, kivételt képeznek a diplomata útlevéllel utazók és a Romániába belépő moldáviai állampolgárok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./ 1997. augusztus 19.
Aug. 12-én véget ért az Illyefalván a salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtár és a Megyei Könyvtár /Sepsiszentgyörgy/ által szervezett tíznapos olvasótábor, melyen 46 magyarországi, felvidéki és erdélyi fiatal vett részt. A táborlakók többek közt a hagyományokkal és Háromszék nevezetességeivel ismerkedtek. A fiatalok éppen indultak, amikor ugyanezen a helyen, Sepsiillyefalván megjelentek az Anyanyelvi Konferenciára igyekvők. Az első nap a Szó-tartó mozgalom útnak indítását célozta. A Szó-tartó mozgalom az egészséges nemzettudat kialakítását segíti a teljes magyar nyelvterület kultúrájának megismertetésével. A magyar nyelv helyzetéről Péntek János professzor tartott előadást, Pomogáts Béla a magyar irodalom és nemzetkép viszonyáról, Sidó Zoltán a szlovákiai magyar oktatásról és a szlovák nyelvtörvényről. A konferencia résztvevői ellátogattak a Székely Nemzeti Múzeumba /Sepsiszentgyörgy/. Bencze Lajos a szlovéniai kétnyelvű oktatás tapasztalatait ismertette, Dupka György a magyar kultúra kárpátaljai jelenlétéről beszélt, Keszeg Vilmos Népismeret és nemzetkép címen tartott előadást. /Éltes Enikő: Illyefalva, Illyefalva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./1997. augusztus 17.
Kolozsvári történészek kiderítették, adta hírül a Romania Libera, hogy Nagy-Románia címerét Köpeczy Sebestyén József magyar festőművész tervezte, akit ezért hívott meg I. Ferdinánd udvarába. A festőművész egy hónapon át volt a Peles kastély lakója. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./