udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
541
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 541-541
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2004. július 2.
A Magyar Polgári Szövetség gyergyószentmiklósi szervezete beszélgetésre hívta meg az új polgármestert, hogy megismerje elképzeléseit a város jövőjéről. A gyergyószéki MPSZ meglepetésének adott hangot amiatt, hogy a leköszönő Hargita megyei tanács a gyergyószentmiklósi Út- és Híd Rt.-t egy Bákó megyei falusi cégnek adta el, s elvárja, hogy nyilvánosságra hozzák a privatizációs szerződés részleteit, valamint hogy a vételár teljes összegét visszafordítsák a Gyergyói-medencébe, beruházások, programok támogatása formájában. /MPSZ hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./2004. július 2.
Felcsík falvaiban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai vagy volt táncosai irányítják a gyermektánccsoportokat. A sok táncos gyermek részére megszervezték az I. Felcsíki Hagyományőrző Gyermektábort. A mintegy 250 részt vevő gyermek mindennap táncoktatáson, kézműves foglalkozáson vesz részt, emellett folynak az esti táncházak. A táborlakókat Csíkmadarason és Csíkdánfalván szállásolták el, a foglalkozások zöme Dánfalván zajlik, a Petőfi Sándor Középiskolában. /Sarány István: Táncalkalmak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./2004. július 2.
Immáron ötödször rendezte meg a Magyarok Székelyföldi Társasága a Lármafa-találkozót jún. 23–28. között. A résztvevők Cegőtelkéről indultak, Désen át, majd Ördöngösfüzesen megpihenve érkeztek Felvidékre. Mindenhol lelkes helybeliek várták őket. Az ötödik Lármafa-találkozó 102 résztvevője szívébe zárta Zoboralja és Csallóköz lakosait, elöljáróit, helytörténeti ismertetőit. /Balogh Edit: Lármafa-találkozó a Kárpát medencében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ 2004. július 2.
Megszűnt a Szatmár megyei magyar tagozat módszertani központjaként működő Gulliver óvoda. Az itt működött két magyar csoport a 10–es számú napköziben kezdi az új tanévet. Az óvoda épülete ugyanis visszakerült magántulajdonba. Az új óvodában számukra biztosított két terem leromlott állapotban van, ezért alapos munkát igényel majd annak rendbetétele. /(anikó): Megszűnt a Szatmár megyei magyar tagozat módszertani központjaként működő Gulliver óvoda. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 2./2004. július 2.
Megjelent a Gyergyószentmiklós – Várostörténet képekben /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/ című, több száz oldalas, albumnagyságú kötet, a székelyudvarhelyi Vofkori György szerzőnek köszönhetően, aki több év áldozatos munkáját fektette ebbe a vállalkozásába. A kötet kitért a város történelmére, néprajzi értékeire, gazdaságára, ipari és kulturális fejlődésére. /Várostörténet képekben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./2004. július 2.
Az utolsó simításokat végzik Bikfalva históriás könyvén, melyet a helybeli református lelkész, Szász Tibor, valamint neje állított össze. /Falumonográfia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./2004. július 2.
Az ukrán választási törvényről, a huszti magyar iskoláról, valamint a beregszászi magyar főiskoláról is szó esett a magyar-ukrán kisebbségi vegyes bizottság társelnökeinek, Szabó Vilmosnak és Hennagyij Moszkalnak jún. 30-i találkozóján – tájékoztatta az MTI-t a HTMH. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára és Hennagyij Moszkal, az Ukrán Migrációs, Kisebbségi és Nemzetiségi Állami Bizottság elnöke megállapította, hogy a vegyes bizottság XII. ülésén, még 2003 szeptemberében Ungváron megfogalmazott ajánlások végrehajtása minden területen eredményesen folyik. – Mélységesen felháborítja az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget (UMDSZ), hogy a szülők, a pedagógusok és az országos szervezet erőfeszítései ellenére, a hatályos ukrajnai kisebbségi törvények semmibe vételével tovább folyik a huszti magyar iskola meghurcolása. Huszt ukrán nacionalista polgármestere, Mihajlo Dzsanda a kárpátaljai megyei fellebbviteli bíróságnál azzal az ürüggyel indított újabb támadást a magyar iskola bezárása érdekében, hogy az épület tisztasága nem felel meg a kívánalmaknak. Újabb támadás a huszti magyar iskola ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./2004. július 3.
A helyhatósági választásokon elért kiemelkedően jó eredményeknek köszönhetően az RMDSZ ma már több mint ötszáz erdélyi településen van olyan helyzetben, hogy önállóan dönthessen a magyar közösségek sorsáról – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke júl. 2-án Marosvásárhelyen, a magyar polgármesterek országos találkozóján. Közel 300 RMDSZ-színekben mandátumot szerzett polgármester és alpolgármester tanácskozott a következő négy év önkormányzati teendőiről. Markó jelezte, a 184 polgármesteri mandátuma mellett az RMDSZ több mint 200 alpolgármesteri tisztséget is megszerzett. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a helyhatósági kampányról és az azt megelőző jelöltállításról beszélt. Borbély László az önkormányzatokat érintő kormányzati fejlesztési programokról, valamint a jövőbeni önkormányzati feladatokról, Kerekes Gábor ügyvezető alelnök pedig az "Európa házhoz jön" elnevezésű vállalkozói képzés-sorozatról számolt be. /Polgármester-találkozó Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./ 2004. július 3.
Dicséretes lenne, ha Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leülne tárgyalni az MPSZ-szel, mert bűnrészességgel gyanúsíthatók a helyhatósági választási törvény és végrehajtási rendelkezés elfogadásában. Markó Béla is elismerte, hogy az ötszázalékos bejutási küszöb is a nagy pártoknak, köztük magának az RMDSZ-nek kedvezett, ezért is érhették el a párját ritkító nagy sikert június 6-án és 20-án, mikor mindössze félmillió magyar ember szavazott rájuk. Frunda György szenátor, az Európai Parlament román delegációjának tagja, hogy védje a román mundér becsületét, felkérte az ET-t, a hazai helyhatósági törvény kisebbségi vonatkozásait hasonlítsák össze az unió államaiban létező hasonló rendelkezésekkel. Frunda tudja, Európa ilyen vonatkozású törvényei nem nagylelkűek. Frunda képes szembemenni az Európai Néppárt Orbán Viktor vezette bizottságának vizsgálódásaival s a Velencei Bizottság őszre elkészülő, ugyancsak e témába vágó jelentésével, ez méltatlan az egykor harcos szenátorhoz. Cselekedetével szolgálatot tett a magyar és főként a román szocialistáknak. /Simó Erzsébet: Lesz-e nyitás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./2004. július 3.
A helyhatósági választások utáni első ülését júl. 1-jén Nyárádszentmártonban tartotta az RMDSZ Maros megyei Önkormányzati Tanácsa. Az ülésen dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének az elnöke jelezte, hogy a megyében az RMDSZ-nek 37 polgármestere, 48 alpolgármestere, 15 megyei és 459 helyi tanácsosa van. Lokodi Edit-Emőke, a megyei tanács nemrégiben megválasztott elnöke hangsúlyozta, a legsürgősebb, amit rendezni kell, az utaké. Azt szeretné elérni, hogy a művelődési intézményeket vegye át a város, Marosvásárhely, ne a megye költségvetéséből kelljen finanszírozni a működésüket. A Hargita megyeiek tapasztalatára alapozva Maros megyében is be szeretnék indítani az idős személyek otthoni ellátását jelentő szolgáltatást. Az önkormányzati tanács ezután új elnökséget választott, miután az eddigi elnök Virág György visszavonult. A testület vezetőjévé egyöntetűen Lokodi Edit-Emőkét választották, az alelnök Péter Ferenc maradt. A titkár Bárczi Győző (marosvásárhelyi alpolgármester) lett. /A Maros megyei Önkormányzati Tanács alakuló ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./2004. július 3.
Szilágyi Zsolt független képviselő nem kívánt volna kilépni az RMDSZ képviselőházi csoportjából. Amikor az RMDSZ-ből kilépett, azt nyilatkozta: azért vált meg a szervezettől, mert az eltávolodott az autonómia- programtól. Hozzátette: ha nem történik változás, akkor az autonómiának nem lesz politikai képviselete. Múlt hét végén került sor Sinaián egy PER (Project on Ethnic Relations) által szervezett konferenciára, amelyen a magyar kormány és a magyar kisebbséggel rendelkező országok kormányai, magyar érdekvédelmi szervezetei és pártjai vettek részt. Az RMDSZ részéről jelen lévők kivétel nélkül hangsúlyozták: az autonómia és annak intézményei jelentik hosszú távon a legjobb megoldást a Kárpát-medencei magyar közösségek számára. Az RMDSZ tehát nem távolodott el az autonómia-programtól, írta Markó Attila helyettes államtitkár. /Markó Attila: Kirekesztősdiről és neptunozásról – vakáció előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ 2004. július 3.
A magyar költségvetésből a határon túli magyarság támogatására elkülönített, és az Illyés Közalapítvány (IKA) által kezelt pénzből bizonyos összeget minden évben át kell utalni a Magyar Távirati Irodának (MTI) annak érdekében, hogy utóbbi az erdélyi, vajdasági, kárpátaljai és felvidéki magyar szerkesztőségeknek lehetővé tegye az általa kiadott hírekhez való hozzáférést.. Az IKA kuratóriuma jún. 7-én egyhangúlag utasította el a további támogatást, a "nemzeti oldalon álló" testületi tagok is,” akik úgy egyébként élnek-halnak a mi megsegítésünkért. Megsúgom: inkább élnek. S nem is rosszul” – tette hozzá Tibori, a Népszabadság kolozsvári tudósítója. Az újságíró továbbment: 2004-ben azért nem tud fizetni az IKA, mert 2002-ben, kormányváltáskor, amikor az alapítvány kasszáját Pomogáts Béláék átvették, abban semmi nem volt. Hatalmas összegeket már elköltöttek. Tibori Szabó Zoltán megállapította: „A nemzetstratégia ma már igen nagy mértékben vezet a zsebekhez.” /Tibori Szabó Zoltán: Nemzetegyesítés és zsebek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./2004. július 3.
A Romániai Magyar Lapkiadók Egyesülete nem tartja szerencsésnek a romániai magyarságot hátrányosan érintő budapesti döntéseket az MTI hírszolgáltatásának megvonását illetően. A Magyarország határain kívül élő legnagyobb magyar nemzettest informáltsága, tájékozódási lehetőségei ellen irányulnak akarva-akaratlanul is a megszorítások. Az egyesületünket alkotó lapok (Szabadság, Népújság, Hargita Népe, Szatmári Friss Újság, Bihari Napló, Nyugati Jelen, Háromszék) összpéldányszáma naponta 84 000, s e kiadványok 313 000 olvasóhoz jutnak el. Az egyesület kéri az illetékeseket, hogy az ügy megnyugtató rendezéséhez tegyék meg, a szükséges lépéseket. /Veszélyben a kisebbségi sajtó! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./2004. július 3.
Júl. 2-án ünnepélyes keretek között megnyitották meg Marosvásárhelyen a Teréz Anya Központot. Dr. Márton András, a gyulafehérvári főegyházmegyei Caritas Otthoni Beteggondozó programvezetője beszámolt arról, hogy második éve folyik az idős személyek otthoni beteggondozása, ellátása. A gyulafehérvári egyházmegyében 32 olyan szolgálat működik, amely közel négyezer időskorú ellátását biztosítja. A Teréz Anya Központ megnyitásával az emberi, szociális vetülettel egészítik ki a gyógyítást. Erre az Európai Unió Phare-támogatásként 53.600 eurót utalt át. Már három csoport (két magyar és egy román) alakult, több mint hatvan résztvevővel. Hetente két alkalommal találkoznak a központban, ahol különböző témakörökben szervezett előadások, kulturális programok zajlanak. /Nagy Annamária: Teréz Anya Központ Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./2004. július 3.
A kulturális estekről, könyvbemutatókról, kiállítás-megnyitókról szinte teljes hiányzik a fiatal generáció. Kevesen mennek el, a jellemző átlagéletkor: 50-55 év. Még tíz-tizenöt év, és nem lesz számottevő közönség Marosvásárhelyen. Valahogy meg kellene megszólítani a fiatalokat. /Nagy Botond: Öregszik a publikum. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./2004. július 3.
Adorjáni Dezső Zoltánt javasolják a romániai evangélikus lutheránus egyház megüresedett püspöki székébe. A választás júl. 11-én lesz. Adorjáni Dezső Zoltán /sz. Brassó, 1964. ápr. 8./ bukaresti parókus lelkész, a brassói egyházmegye esperese, az evangélikus egyház püspök-helyettese. Apját, Adorjáni Dezsőt sohasem látta, egy hónappal születése előtt elragadta a halál. Apja is lelkipásztor, életét tönkretette az ’56-os forradalmat követő négyéves politikai börtön, az a testi, lelki meghurcoltatás, melyben része volt. Adorjáni Dezső Zoltán 1992 óta egyháza külügyi-ökumenikus bizottságának tagja. /Tóthpál Béla: Ismerkedés Adorjáni Dezső Zoltán püspökjelölttel. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./2004. július 3.
Kolozsváron a Fellegvár Sétatér felőli oldalán 1995 novemberében állították fel a Virgil Salvanu tervezte 26 méter magas fémkeresztet. Eredetileg ökumenikus jellegűnek szánták, és a gondolatot a történelmi magyar egyházak is támogatták. Csak a talapzat elkészítésekor az arra került feliratból derült ki, hogy az 1848–49-es forradalom idején elesett román és szász áldozatoknak állít emléket. /A funárjárás sebei (V.). = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./2004. július 3.
Az "udvarházak festőművésznője", Gidófalvy Istvánné Pataky Etelka /Dicsőszentmárton, 1898. máj. 28. – Marosvásárhely, 1984. ápr. 11./ Münchenben tanult festeni, majd felvették a budapesti Képzőművészeti Akadémiára. 1923-ban a Szabadiskola tagjaként a nagybányai művésztelepen képezte magát, ahol Thorma János volt a mestere. 1949-ben kitelepítették őket, és kényszerlakhelyül Marosvásárhelyt jelölték ki számukra. Nehéz körülményei ellenére látása teljes megromlásáig tovább dolgozott. /Sas Péter: Húsz éve hunyt el Gidófalvy Istvánné Pataky Etelka festőművész. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./2004. július 3.
A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) több mint 320 ezer aláírást gyűjtött össze, hogy ügydöntő népszavazást írjanak ki a határon túli magyarok kettős állampolgársága ügyében – jelentette be Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke júl. 2-án Budapesten, miután kíséretével átadta az aláírt íveket az Országos Választási Iroda képviselőjének. Az iratmennyiség feldolgozása körülbelül 45 napot vesz igénybe – mondta Rácz Sándor, az MVSZ tiszteletbeli elnöke. /Több mint 320 ezer aláírás a kettős állampolgárságért. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./2004. július 3.
Kolozsváron, a Korunk Galériában júl. 2-án megnyílt Miklóssy Gábor rajzaiból és vázlataiból válogatott kiállítás. Az élete jelentős részében Kolozsváron alkotó Miklóssy nagy fontosságot tulajdonított a grafikai megjelenítés külsőségeinek. Kántor Lajos ez alkalomból a gondozásában napvilágot látott Miklóssy Gábor: A szépség a szellem rangja /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár/ című kötetről szólt. A könyv a művész levelezéseiből, feljegyzéseiből, naplójából nyújt ízelítőt. Olyan könyvsorozat kezdete, amely az erdélyi magyar képzőművészet dokumentumainak közlését próbálja folytatni úgy, ahogyan azt évtizedekkel ezelőtt Banner Zoltán kezdte el. /Ördög I. Béla: Miklóssy-tárlat a Korunknál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./