udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
614
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 601-614
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2006. október 3.
Romániában gyakorlatilag is megkezdődik a decentralizáció. Az elfogadott törvény értelmében a minisztériumoknak meghatározott ütemterv szerint kell átadniuk az általuk irányított intézményeket a helyi önkormányzatoknak. Az október 3-án kezdődő folyamat során megszűnik a központi alárendeltség, az iskolákról, a kórházakról, a rendőrség egy részéről a helyi hatóságok dönthetnek majd. /Kezdődik a decentralizáció. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./2006. október 3.
Az RMDSZ már a kilencvenes évek elején alapszabályzatába vette a Temesvári Nyilatkozat 8-as pontját, amely kimondja, hogy akik együttműködtek a volt Szekuritátéval, nem vállalhatnak politikai szerepet. Hasonló tartalmú állásfoglalást fogalmazott meg a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) hétvégi ülésén. /Lokodi Imre: „Szembe kell néznünk a múlttal” = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./2006. október 3.
„Azzal, hogy kitartóan követeli az úgynevezett székelyföldi területi autonómiát, az RMDSZ nyílt támadást intéz az alkotmány ellen” – jelentette ki Bogdan Pascu konzervatív párti miniszterelnök-helyettes. Pascu szerint ország egyetlen hivatalos nyelve a román nyelv. „Ilyen körülmények között ne feledkezzünk meg a kétnyelvű táblákról sem, az RMDSZ erre irányuló nyomásairól a Constantinescu-rezsim, valmint a Ciorbea által vezetett Konvenció ideje alatt! Ezek nagyon jó példák az alkotmánnyal való szembeszállásra. A törvény, amely által engedélyezték mindezt, egyértelműen alkotmányellenes”- mutatott rá Pascu. Szerinte „a szeparatista magyarok” úgy vélik, hogy sikerülni fog tervük, mert a konvenciós kormányzás idején „sikerült manipulálniuk a kormányt”. Bogdan Pascu szerint autonóm terület létrehozása Románia szívében – „ahová az RMDSZ akar eljutni” – többmillió román akaratát szegné meg, „köztük magyar nemzetiségűekét vagy más kisebbségekhez tartozókét is, akik megszavazták az alkotmányt, ezáltal szentesítve Románia integritásának és szuverenitásának elvét”. Ugyanakkor Daniel Buda demokrata párti képviselő azzal vádolta az RMDSZ elnökét, hogy „nacionalista és szeparatista diskurzusával arra buzdítja a polgárokat, hogy ne tartsák be az alkotmányos rendet”. Pártbéli kollégája, Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester ugyanakkor követelte, hogy a megyeszékhely kerüljön ki az autonóm Székelyföld létrehozását célzó projektből. /Bogdan Pascu szerint alkotmányellenes a kétnyelvűség. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./2006. október 3.
Megszokott kereskedelmi ügyletnek nevezte Szabó István, a Szatmár megyei tanács elnöke a szatmárnémeti Dacia Szálloda többségi részvényének eladását. Az elöljáró azt követően nyilatkozott, hogy a hotel többségi részvényeinek eladása kapcsán bepanaszoltak őt az Országos Korrupcióellenes Ügyészségen (DNA). Szabó István elmondta, korábban a részvények öt százalékát birtokolta, de az igazgatótanács ezt is soknak tartotta, ezért 2000-ben felét elvették tőle, s maradt 2585 értékpapírja. Szabó István megyei tanácselnök idén februárban 8,54 millió lejért felvásárolta a részvénycsomag 52 százalékát. A panaszosok azt állítják, hogy az elöljáró törvénytelen úton szerezte meg a többségi részesedést. /Sike Lajos: Szabó: nem szegtem törvényt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./2006. október 3.
Tordatúrban a római katolikus templom előtt áll a hatalmas kereszt. A hatméteres keresztre hamarosan felteszik az Üdvözítő fából faragott alakját, Vincze János faragómester munkáját. Tordatúron rendezett a plébánia, ahol a turisták is örömmel szállnak meg, ahol lelkigyakorlatok vannak. Valaha magyar település volt, jelenleg 50 százaléknyi a magyarság. /Plesa Vass Magda: A hatméteres kereszt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 3./2006. október 3.
Az erdélyi magyar hivatásos táncegyüttesek találkozója zajlott Marosvásárhelyen. A Nagyvárad Együttest az Udvarhely Néptáncműhely követte: Tamási Zeng a magosság című művének táncszínházi átirata visszhangos sikernek örvendett. A vendéglátó Maros Művészegyüttes hagyományos műsorral lépett a színpadra. A Hargita Táncegyüttes a Csudatarisznyával volt jelen, a Háromszék Néptáncegyüttes is sikeres volt. /Nagy Botond: Táncszínház a katarzis jegyében. Hivatásos Táncegyüttesek Találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./2006. október 3.
Illyefalván négy éve működik, Kató Ibolya önzetlen és szakszerű szervezőképességének hála, az Erdélyi Mentálhigiénés Társaság. Még 2002-ben hívták életre. Azóta két kétéves turnusban pszichológusok, pedagógusok, lelkészek, óvónők készülnek fel e fontos feladatra, a Károli Gáspár Egyetem jeles szakembereinek és a Magyar Menthál-higiénés Társaság támogatásával. Sepsiilyefalván konferenciát tartottak, az eddig elvégzett munkát vették számba. A székelyudvarhelyi és sepsiszentgyörgyi Lelki Egészségcentrum tevékenységéről beszéltek, a szociális szférában dolgozók lelki egészségvédelméről, a pedagógus-továbbképzés és a cserkészet mentálhigiénés vonatkozásairól. /Simó): Tanulj, hogy segíthess! (Az Erdélyi Mentálhigiénés Társaság konferenciája). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./2006. október 3.
A határon túli magyar könyvtárosok számára Nyíregyházán szerveztek továbbképző tanfolyamot, Ezen vett részt Valean Erika, a nagykárolyi városi könyvtár munkatársa. Elmondta, a továbbképzés elsősorban a verbális, elektronikus és metakommunikáció témaköre köré szerveződött. A továbbképző tanfolyamon négyen vettek részt Romániából, hét könyvtáros pedig Kárpátaljáról érkezett. /(r): Könyvtárosok egymás közt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 3./2006. október 3.
A Csíki Kamarazenekar október 3-án a csíkszeredai református templomban koncertezik. Olyan erdélyi kortárs zeneszerzők művei csendülnek fel, mint Kiskamoni Szalay Zoltán, Fazakas Aaron, valamint Csíky Boldizsár. A csíkszeredai Kiskamoni Szalay Zoltán zeneszerző 1985-ben írta vonós oktettre és népi hegedűre a műsorra tűzött Ecloga című művét. Csíky Boldizsár marosvásárhelyi zeneszerző Vitézi énekek és Régi erdélyi énekek és táncok című alkotásai Tinódi Lantos Sebestyén, illetve a Kájoni Kódex dallamait dolgozza fel. Fazakas Aaron a Stalactite című művében a zene és képiség kettősét idézi. /Erdélyi kortárs zeneszerzők művei. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./2006. október 3.
Bogdán László Domokos Gézával és Vári Attilával látogatta meg Sütő Andrást. Az író elmondta, tervezi Harang a szélben című családregényét. Nem kerülvén el az elmúlt hetven-nyolcvan év tragikus eseményeit sem, amelyek családjában, akárcsak az erdélyi magyarság történetében, olyan nyugtalanítóan ismétlődtek. Kifejtette, hogy szeretné revízió alá venni a vox humana Fábry-szólamát is, amely mifelénk afféle kisebbségi jelszóvá nemesedett, miközben ,,dorongok csattogtak a hátunkon és a fejünkön, és a csontunk törött, és akkor ezt a csontzenét mi ezzel folytattuk, hogy vox humana, vox humana, el egészen addig, hogy már maguk a románok, akik a mi ügyünket az utóbbi években fölfogták, helyzetünket kezdték érzékelni, ennek a drámaiságát kezdték látni, felfogni, maguk a románok tartották különösnek és egyoldalúnak, sőt, szinte megbocsáthatatlanul könyörgőnek, megalázkodónak ezt a testvériségért könyörgő hangvételünket” – idézte egyik kilencvenes, még pesti betegágyán fogalmazott, a Korunk toleranciaszámába készülő vallomását. Sütő arra biztatta Várit is, Bogdánt is, hogy ne kerüljék meg a konfliktusokat, az írók dolga a Trianon utáni tragikus eseményeket leírni, hogy ne maradjon semmi elhallgatott és kimondhatatlan. Sütő András tiltások, tabuk és párthatározatok között mondotta a magáét, hűen egyik legvilágítóbb esszéjében, a Nagyenyedi fügevirágban megfogalmazott hitvallásához: ,,az otthoniak – a sárban maradottak – azt gondolhatják: kiszabadultan a felfelé kapaszkodás útjára léptem. De fülemben a hangjuk, s szándékaimban a fogadalom: nem fölfelé: lefelé török, Uram, vissza azok közé, akik könnyeikkel egész rózsakerteket nevelhetnének”. /Bogdán László: In memoriam: Harang a szélben (Búcsú Sütő Andrástól) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./2006. október 3.
Pécsen, a szeptember végi Kolozsvár Napokon, a Pécs Expón bemutatkozott három kolozsvári kiadó: a Polis, a Komp-Press és a Koinónia. Röviden ismertették Demény Péter a Koinonia Kiadó Éneklő Borz-sorozatában megjelent Visszaforgatás című regényét, a Komp-Press Buday György és Kolozsvár című könyvét, és Bányai Éva: Sikertörténet kudarcokkal. Bukaresti életutak című interjúkötetét, illetve a Polis Kiadó László Ferenc Bartók markában című művét. Ugyancsak Pécsen, a Korunk-Jelenkor irodalmi találkozón Kántor Lajos, Egyed Péter, Balázs Imre József és Demény Péter ismertették a Korunk történetét, majd felolvastak már megjelent, illetve készülőben levő munkáikból. A legnagyobb sikere a mini-konferencia volt, amelyen László Ferenc, Egyed Péter, Kántor Lajos, Balázs Imre József és Demény Péter tartottak előadásokat a Pécsi Tudományegyetem Irodalom Tanszékén egyetemista és doktorandusz hallgatóknak, az előadásokat beszélgetések, viták követték. /-f-: Mini irodalmi konferencia és könyvismertetők Pécsett. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./2006. október 3.
Kolozsváron a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Körének és a Szent Gábor Ifjúsági Fórum évadnyitó ünnepségén, október 1-jén Timár Zoltán a Szent Mihály-templom plébánosa osztotta meg a résztvevőkkel elmélkedését. A Római Katolikus Pázmány Péter Gimnázium énekkarának fellépése után versek hangzottak el. /D. I.: Évadnyitó ünnepség a Katolikus Nőszövetségnél. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./2006. október 3.
A magyar népmese napján Kisbaconban, Benedek Elek nevezetes házában hangzottak el Benedek Elek-mesék, a környékről érkezett nyolcvan kisdiák előtt. A Magyar Olvasó Társaság kezdeményezésére tavaly Benedek Elek születésnapját, szeptember 30-át, a népmese napjává nevezték ki. /Domokos Péter: Szeretetben túlélő székely mese. A Magyar Népmese Napját ünnepelték Kisbaconban. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./2006. október 3.
Egyéves az Új Magyar Szó. Sikerült újra benépesíteni erdélyi magyar fiatal újságírókkal a Sajtóház kihalt szerkesztőségi szobáit. A főszerkesztő szerint az ÚMSZ közéleti és családi lappá vált. /Stanik István Egy év remény. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./2006. október 3.
Schuller Jenő 1956-ban Besztercén volt tanár. Koholt vádak alapján 7 év börtönbüntetésre ítélték, ebből négyet töltött le Kolozsváron, Jilaván és Szamosújváron. A Bolyai Egyetem biológia szakán végzett 1954-ben, s fiatal tanárként Besztercére került. Diákjainak megtanította a Himnuszt és Szózatot, később a székely himnuszt. Csinált egy farmot a magyar tagozaton levő gyermekeknek a város szélén. Úgy nevezték a helyet, hogy Magyar telep. 1958-ban volt egy olyan törekvés, hogy a magyar tagozatokat olvasszák be a román tagozatokba. Három román tanár akarta meggyőzni Schuller Jenőt, vegye rá a magyar szülőket arra, hogy a gyerekeiket román osztályba írassák. Ő azonban kitartott: a 450 magyar gyermek megérdemli, hogy magyarul tanuljon. 1960. július 20-án bevitték Besztercére a Szekuritátéra. A vád szerint az egyik kollégájának azt mondta: jobb lenne, ha független Erdély lenne, mert csak akkor oldódik meg a nemzeti kérdés, továbbá szimpatizált az 56-os forradalommal. A másik vád az volt, hogy megtanította a Himnuszt a gyermekeknek. Az iskolakérdés nem szerepelt a vádak között, pedig őt azért tartóztattak le, mert nem egyezett bele a magyar tagozat megszüntetésébe. Tanártásai ellene vallottak, 7 évre ítélték. Négyet töltött le. Ezalatt a négy év alatt banditának szólították a börtönben. A börtön után behívattak a Szekuritátéra, s megkérdezték: vissza akar-e menni a tanügybe. Ha igen, akkor vállalnia kell, hogy ha a Román Népköztársaság ellen valaki valamit tesz, jelenti. Ezt természetesen nem vállalta, s így nem kapta vissza az állását. /D. Szentes Szidónia: 1956 Erdélyben. Az első tárgyaláson senkit sem ítéltek el. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 3./2006. október 3.
Hat évig raboskodott román fegyházakban Jancsó Csaba, amiért sepsiszentgyörgyi társaival együtt szolidarizált a budapesti ötvenhatos eseményekkel. Bukását a Székely Ifjak Társasága szervezésében történt negyvennyolcas obeliszk megkoszorúzása hozta. Tizenöt éves, nyolcadik osztályos diákja volt a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumnak, amikor Budapesten kitört a forradalom. Október 24-én tizennegyedmagával együtt létrehozták a Székely Ifjak Társaságát (SZIT). A szervezet célja volt a felkészülés arra a pillanatra, amikor a magyarországi forradalom eléri Erdélyt, Székelyföldet. 1956 novemberében elbukott a szabadságharc Magyarországon, a szervezet tagjai azonban úgy döntöttek, hogy tenniük kell valamit. 1957. március 15-re virradóan megkoszorúzták titokban Sepsiszentgyörgyön a negyvennyolcas obeliszket. A következő évben, az 1848-as szabadságharc 110. évfordulója alkalmából ismét koszorúzásra készült a SZIT. A szekusok előre megjelentek, számítva arra, hogy a koszorúzás megismétlődik. Amikor Bordás Attila, Gyertyánosi Csaba és Jancsó Sándor elhelyezte a koszorút, váratlanul több helyről származó rendőrsíp füttye hallatszott. Csak Bordást tudták elkapni, a másik két fiatal elfutott. Bár nem vett részt az éjjeli akcióban, Jancsó Csabáért az iskolába jöttek el a szekusok, a másik két fiatalt is bevitték. Júniusban volt a tárgyalás, Macskássi Pál kolozsvári katonai törvényszéki bíró vezetésével. Jancsó Csabát 10 évre, a 29 éves Szalai Attila 18 évre, Molnár Bélát 6 évre ítélték, a többiek 7 és 15 év közötti elzárásra. Zsilaván a börtönben megverték Jancsó Csabát, mert megcsókolta az őt meglátogató édesanyját. Később Brailától 75 kilométerre lévő munkatelepre vitték, több száz társával együtt, ahol gátat építettek. Egy főnek naponta 3,2 köbméter földet kellett kiásnia. A kosz, a hiányos táplálkozás miatti legyengülés, a fertőzött, Dunából származó ivóvíz miatt 1960-ban kitört a tífuszjárvány, s ennek áldozata volt Jancsó Csaba is. Könnyebb munkára vitték, répát szedni Gradinára, ahol Páskándi Gézával együtt dolgozott. Jancsó Csaba 1964. augusztusában szabadult. Munka után esti líceumba járt, elvégezte a X. és XI. osztályt, majd érettségi után beiratkozott a faipari technikumba. A szekusok az évek során egy percig sem hagyták alább megfigyelését. /Domokos Péter: Erdélyi ötvenhatosok. Tíz év koszorúzásért. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./2006. október 3.
Az október első vasárnapján hagyományosan megtartott hálaadó ünnep az év valamennyi terményéért szól. Aradon az evangélikus-lutheránus (Vörös) templomban az istentiszteleten Tóthpál Béla tiszteletes köszönetet mondott mindazoknak, akik az őszi terményekkel feldíszítették az Úr asztalát, emlékeztetve az ünnep egybeesett az aradi evangélikus-lutheránus templom felszentelésének 100. évfordulójával, s ekkor nyílt meg a közösség művész tagja, Brittich Erzsébet kiállítása, amelyen templomsorozatából mutat be linómetszeteket és diófapác-rajzokat. /(Kiss): Brittich Erzsébet kiállítása a száz éve felszentelt Vörös templomban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./2006. október 3.
Nagyenyeden a Bethlen Dokumentációs Könyvtár gróf Mikó Imre, a Bethlen Kollégium főgondnoki tisztségét 38 éven át betöltő közéleti személyiség és író emlékkiállításával nyitotta meg az új tanévet. Győrfi Dénes könyvtáros azért választotta a főgondnok személyét, mert szeptember 16-án emlékeztek meg halálának 130. évfordulójáról. “Erdély Széchenyije” 1838–1876 között volt a Kollégium főgondnoka. 1863-ban könyvtárának 5000 kötetét, valamint érmegyűjteményét az iskolának adományozta. Ő képviselte a Kossuth-kormányt a székelyek agyagfalvi gyűlésén, ő alapította meg 1859-ben a nevét viselő sepsiszentgyörgyi kollégiumot, és ugyanebben az évben létrehozta Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesületet. Az emlékére rendezett kiállításon első alkalommal kerül közszemlére az a 20 levél, melyet 1855–1864 között intézett a kollégium elöljáróságához. A kéziratok mellett néhány műve is megtekinthető, így az 1856-ban Kolozsváron kiadott háromkötetes Erdélyi történelmi adatok, a Pesten 1867-ben megjelent Benkő József élete és munkái. Az Irányeszmék, valamint Bod Péter élete és munkái című műve Pesten látott napvilágot 1861-ben, illetve 1862-ben. /T. I.: Gróf Mikó Imre-kiállítás a Bethlen-könyvtárban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./2006. október 4.
A decentralizáció mielőbbi megvalósítását sürgette a belügyminisztériumi tanácskozáson Traian Basescu államfő. Szerinte Romániában e tekintetben az elmúlt 16 évben semmi nem változott, a tanfelügyelőség és az egészségügyi igazgatóság ugyanúgy a minisztériumnak van alárendelve, mint 1989 előtt, s ezen változtatni kell. Calin Popescu Tariceanu kormányfő ugyanakkor kifejtette: a közigazgatás decentralizációját egyes tisztviselők késleltetik. /Felturbózzák a decentralizációt? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./2006. október 4.
Pozitívan véleményezték a kémelhárító szolgálatot (SIE) és a titkosszolgálatot (SRI) ellenőrző parlamenti bizottságok Claudiu Saftoiu és George Maior jelölését az említett szervezetek élére. A liberálisok az államfő által javasolt igazgató-jelöltek ellen szavaztak. Hasonlóan cselekedtek az NRP-sek is, a demokraták és szociáldemokraták bizottsági tagjai viszont megszavazták őket. A végső szavazás október 4-én lesz. Az RMDSZ közös frakcióülésen alakítja ki álláspontját. /B.T.–Sz.K.: Elfogadták a bizottságok Saftoiut és Maiort. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./