udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
600
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 571-600
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2009. június 3.
Negyvenöt éve, 1964 pünkösdjén nagyváradiak százai védték napokig a város szívében álló Szent László római katolikus templomot a kommunista rezsim által elrendelt lebontástól. Június 1-jén, az események évfordulóján rájuk emlékeztek a váradi katolikusok, reformátusok és más felekezetekhez tartozók a megmentett templomban, majd táblát szenteltek emléküknek. A rendezvény keretében Fodor József vikárius, illetve Szabó István, az emléktáblát felállító Nobilitas Egyesület igazgatója mesélte el a 45 évvel ezelőtt történteket a templomot megtöltő gyülekezetnek. A vikárius 1967-ben került a templomba, ahol az akkori plébánostól, Dászkál Istvántól tudta meg a részleteket. Dászkál kinevezett plébános volt, elődjét, dr. Ópalotai János apátplébánost a diktatúra már akkor eltávolította. Nagyvárad összes templomában kihirdették, hogy másnap, tartják a Szent László-templomban az utolsó szentmisét. A templom lebontását azzal indokolták, hogy egyhangú, szürke falaival nem díszíti, hanem rontja a városképet. Az embereknek 24 óra alatt idejük volt megszervezni az ellenállást. Pünkösd hétfőjén reggel hatkor, az első szentmisén már tele volt a templom és a Szent László tér is annyira, hogy a főtér villamosforgalmát le kellett állítani. A tömeg egyre csak nőtt a nap folyamán, aztán a hatórai mise végeztével az emberek egyszerűen nem akartak hazamenni, szünet nélkül énekeltek és imádkoztak. Estére a közeli váradújvárosi református templom gyülekezete is megérkezett, saját zsoltárait, dicséreteit énekelve. Éjfélkor a plébános bezárta a templomajtót – akkorra már a Szekuritáté is a helyszínen volt, többeket elhurcoltak, igazoltattak, de nem tudták megfélemlíteni a templomvédőket, akik ott maradtak az istenháza körül. Napokig tartott a csendes ellenállás. Közben a városvezetőség megpróbált munkásokat toborozni a lebontásra, sikertelenül. „Az emberek nem akartak felmenni a tetőre és ledobni a keresztet a toronyról” – mesélte a vikárius. Csütörtökön végre megjött a hír: visszavonták a lebontási parancsot. A szentmisén Tőkés László és Szilágyi Zsolt EP-képviselőjelöltek is megjelentek. Tőkés kiemelte, isteni ajándék, hogy nem fulladt erőszakba a ‘64-es templomvédés, ráadásul sikerrel is járt, méghozzá éppen abban az időszakban, amikor Erdély több temploma nem volt ilyen szerencsés: a brassói református istenházát például valóban lebontották. „Ha 1989-ben nem bukik meg a diktatúra, a kolozsvári Szentpéteri templom sem menekül meg” – mondta Tőkés. A bejáratnál felszerelt emléktáblát felszentelték és megáldották. „45 éve Isten segítségével mentette meg Nagyvárad népe a Szent László-templomot a kommunista rezsim által elrendelt lebontástól” – áll a Nobilitas Egyesület tábláján. /Nagy Orsolya: A templomvédők dicsérete. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./2009. június 3.
Lassan már nem történhet olyan esemény, amelynek kapcsán a jelenlegi szlovák kormánykoalíció, a Fico-kabinet pártjai ne a magyarokon akarnák elverni a port. Most az európai parlamenti választások szolgáltatnak ürügyet ahhoz, hogy tovább korbácsolják a magyarellenes indulatokat: rendkívüli parlamenti ülésen kívánják elítélni Orbán Viktor Fidesz-elnök kijelentését, amelynek értelmében vasárnap eldől, hányan képviselik a Kárpát-medencei magyarságot az Európai Parlamentben. Orbán pellengérre állítása politikai pótcselekvésnek persze alkalmas, de attól még a különböző országokból érkező magyar képviselők együttműködése elengedhetetlen – már csak az olyan fasiszták miatt is, mint amilyen a pozsonyi kormánykoalíció hangadójának számító Ján Slota. A szlovák tiltakozáshoz most Prága is csatlakozik, csupán annak a jele, hogy Csehországban is készülnek az EP-választásokra, és Orbán, illetve a magyar jobboldal megerősödésében fenyegetést látnak a cseh (és természetesen a szlovák) állam alapjait képező Benes-dekrétumokra, amelyek a német és a magyar közösség jogfosztását rögzítik. Ezért álságos a szlovák külügyminiszter véleménye: Orbán kijelentései nem tartoznak a 21. század Európájába. Ha ugyanis van olyan, ami nem tartozik oda, akkor az a kollektív jogfosztást kíméletlenül megvalósító Benes kultusza, a pozsonyi kormány kóros magyarfóbiája, primitív sovinizmusa. /Balogh Levente: 21. század. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./2009. június 3.
A Maros megyei RMDSZ-t felháborította a megyeszékhely román többségű önkormányzatának döntése, melynek értelmében idén a magyarellenes megnyilvánulásairól közismert Lazar Ladariu költőt, újságírót jelölik díszpolgári címre. Dr. Benedek István városi önkormányzati képviselő, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: bár a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők évekkel ezelőtt megállapodtak abban, hogy sem a magyar, sem a román frakció nem jelölhet olyan közéleti személyiséget a titulusra, akinek személye közfelháborodást válthat ki valamelyik közösség berkeiben, az egyezséget a mostani román tanácstagok figyelmen kívül hagyták. Ladariu az 1990-es marosvásárhelyi etnikai összetűzés előtt és azóta folyamatosan magyarellenes cikkeket tesz közzé a vásárhelyi Cuvantul Liber napilapban, amelynek egyik tulajdonosa és főszerkesztője. Több éven át a Román Nemzeti Egységpárt parlamenti képviselőjeként dolgozott, a 90-es évek elején pedig a Vatra Romaneasca nevű ultranacionalista szervezet egyik vezető politikusa volt. Benedek emlékeztetett, amikor 2003-ban Lazar Ladariut díszpolgárnak jelölték, Spielmann Mihály történész, egykori városi tanácsos emelt szót a jelölése ellen, mondván, hogy tudatosan és folyamatosan sértegette a város magyar lakosságát. Ladariu becsületsértési pert indított Spielmann ellen, amit megnyert. A XIII. Marosvásárhelyi Napok alkalmával Hunyadi László szobrászművész is átveheti a díszpolgári címet, Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul, Józsa Katalin, a kecskeméti ifjúsági központ igazgatója, Zala F. László, Egyesült Államokban élő mérnök és Liviu Masalar, a liége-i egyetem professzora pedig Pro Urbe-díjat kap. /Máthé Éva: Magyarfalóból díszpolgár. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./2009. június 3.
Kétnyelvű matricát ragasztott az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete a városközpontban felállított, a Sebes-Körös folyót jelző táblákra. Az ifjúsági szervezet tagjai akciójukkal a magyar nyelvű feliratok hiányára akarták felhívni a figyelmet, valamint arra, hogy az anyanyelvi ügyintézés csak papíron működik. Csomortányi István EMI-tag kifejtette, a kétnyelvű táblák elhelyezése az önkormányzat RMDSZ-es tagjainak lenne a feladata. A közigazgatási törvény biztosítja a magyar nyelvhasználatot Nagyváradon – ahol a lakosság mintegy 30 százaléka magyar –, az utcanévtáblákon, a megállókat jelző táblákon, valamint a különböző tájékoztató táblákon azonban csupán román felirat szerepel. /Magyar „gerillatáblák” Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./2009. június 3.
A több évig eltartó gencsi ügy végleges lezárása után újabb békétlenség ütötte fel a fejét a Királyhágómelléki Református Egyházkerület berkeiben. A Bihar megyei Érsemjénben mintegy ötven személy tiltakozott Fülöp János református lelkész ellen pünkösd hétfőjén, amikor Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselőjelölt pünkösdi istentiszteletet és fórumot tartani érkezett a községbe. Balazsi József érsemjéni polgármester elmondta: régóta kérik az egyházkerületet, hogy távolítsa el a lelkészt, de „Tőkés mindig keresztbetesz” nekik. A semjéni református gyülekezet egy részének a lelkész menesztéséért benyújtott indítványát már januárban elemezte az egyházmegye vizsgálóbizottsága. Határozata szerint „a Fülöp János lelkész ellen benyújtott panasz megalapozatlan, nem fegyelmi ügy”, ezért a további vizsgálódást megszüntetik. Balazsi elmondása szerint elsősorban nem anyagi vétségekről volt szó, sokkal inkább erkölcsi indíttatású volt a kérelem. Balazsi szerint amennyiben az egyházkerület nem távolítja el a lelkészt a községből, a tiltakozók akár új templomot és parókiát is készek építeni, és így a községben párhuzamosan két református gyülekezet működne. A gyülekezet Fülöpöt ellenző része az önkormányzathoz fordult az ügyben, amely elfogadott egy elvi beleegyezést arról, hogy az egyházközség kaphasson egy 1000–1500 négyzetméteres területet templomépítésre. Az egyházkerület közleményében kifogásolta, hogy „Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóján, szülőfalujának RMDSZ-es, magyar polgármestere a magyar református egyházkerülethez ékes román nyelven intéz folyamodványt az egységes református gyülekezet kettészakítása tárgyában” – ugyanis mind a levél, mint a határozat románul íródott. A Fülöp távozását követelő csoport tiltakozását a május 22-én, Debrecenben tartott magyar református alkotmányozó zsinaton is közzétette. Azt is javasolták, hogy a lelkészeket is mandátumra válasszák az egyházban, akárcsak a püspököket. Balazsi József polgármester szerint az ellentét politikai jellegtől sem mentes, mert Fülöpöt főképpen a Magyar Polgári Párt helyi szervezetének tagjai pártolják. /Nagy Orsolya: A református pap menesztését kérik az érsemjéniek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./ Méltatlan egy igehirdetési szolgálatra érkező püspök útját állni, rejtett zsarolással arra „kérni”, hogy ne a paplakba, hanem előbb a polgármesteri hivatalba menjen be, mert ellenkező esetben „cirkusz lesz”. A saját egyházközségét támadó hét presbiter élén Keresztúri Lajos presbiter, helyi RMDSZ-elnök állt. Az érsemjéni ünneplés egy tisztázó jellegű, őszinte hangú, testvéri beszélgetéssel véget érhetett volna a templomban, azonban helyi RMDSZ-nek láthatólag a békétlenség, a feszültségkeltés volt a célja. A püspök és Kovács Zoltán főgondnok a tiltakozás mellékleteként két iratot tárt a nyilvánosság elé. Az első dokumentum egy, a május 22-i, debreceni összreformátus ünnepség résztvevői között terjesztett irat, melyet az „Érsemjéniek, megújulást kereső reformátusok csoportja” jegyez. A helyi polgármester által népszerűsített irat tartalma igaztalan. A második dokumentum csúfot űz az erdélyi magyar autonómiáért és a szabad anyanyelvhasználatért folytatott közdelemből: Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóján, szülőfalujának RMDSZ-es, magyar polgármester a magyar református egyházkerülethez román nyelven intéz folyamodványt az egységes református gyülekezet kettészakítása tárgyában. /Tőkés László püspök, EP-képviselő, Kovács Zoltán főgondnok, Mihályfalva polgármestere: RMDSZ-Tőkés botrány Érsemjénen. Tiltakozás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./2009. június 3.
Kurtapatakon Tuzson Csaba és felesége, Póka Erzsébet romantikus épület- és kertépítészeti hétvégi portájának díszkertjében felállították a turulmadarat, Vetró András szobrászművész alkotását. Mondáinkat elevenítve, Attila király címermadaraként már másfél ezer, Árpád honfoglalóinak több mint ezer éve óta itt lelt volna otthonra, írta Sylvester Lajos. Sokan a csíksomlyói Mária-búcsúról érkeztek ide, vallásfelekezetük felől nézvést mind a négy magyar történelmi hit képviselőiként Tőkés László református európai parlamenti képviselővel az élen. Az első „magánturulmadár” leleplezésére baráti csoport is érkezett – többnyire építészmérnökök és hozzátartozóik. – Van ahol üldözik a turulmadarat. /Sylvester Lajos: A Tuzson-porta sziklaszirtjére szállt a turulmadár. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./2009. június 3.
Szamosújváron a cserkészcsapat 15 éves születésnapját ünnepelve megszervezte a gyermeknapot: középkori lovagok fegyverhordozóikkal, úrhölgyek, szerzetesek várták az érkező gyerekeket. A gyerekek elözönlötték a teret. A várban zajlottak a különféle erő- és ügyességi próbák. /Kasza Tamás cserkészvezető, egy egyszerű szerzetes: Gyereknap Dobó István várkapitány udvarában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./2009. június 3.
A hét végén Celldömökön tartott IV. Soltis Lajos Országos Színházi Találkozón a fesztivál nagydíját és a legjobb előadásnak járó díjat kapta a sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely. A diáktársulat a Fazakas Misi által rendezett, Részletek a bolyongás meséiből című előadással érdemelte ki az újabb kitüntetést. /(r): Nagydíjas az Osonó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./2009. június 3.
Az 1792-ben alapított Kolozsvári Állami Magyar Színház dokumentációs tárában a gazdag gyűjtemény többek között színműveket, színlapokat, fényképeket, színházi folyóiratokat tartalmaz. A legkorábbi színháztörténelmi dokumentumok a XIX. század elejéről maradtak fenn, de a gyűjtemény ma is bővül. A dokumentációs tár kezelője és rendszerezője dr. Salat-Zakariás Erzsébet. A legrégebbi plakát 1822-ből maradt fenn. A színház neve többször változott. A jelenlegi Kolozsvári Állami Magyar Színház neve Nemzeti Színház volt, de kezdetben Kolozsvári Színháznak, később pedig Kolozsvári Országos Nemzeti Színháznak is nevezték, és a Pósa Mihály igazgatása alatti színész társulat megnevezés is megjelenik. A társulat nem csak Kolozsváron tartott előadásokat. Az 1877-ből fennmaradt plakátok mindegyike nagyváradi előadásokról számolt be. Dr. Salat-Zakariás Erzsébet szeretné folytatni a színlapok digitalizálását. /Andercó Aliz: Beszédes színlapok a múlt századokból. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./2009. június 3.
Bartha József nem mindennapi kiállítása nyílt meg a napokban Marosvásárhelyen. A tárlaton Bernády György néhai marosvásárhelyi polgármester szobra látható, mellette Bernády talapzatán Emil Dandea egy későbbi polgármester szobra tekinthető meg. A másik falon a Dandea talapzatán jelenik meg mindkét szobor, a képek alatt pedig félbevágott pingpongasztal hever. Bartha József rendhagyó kiállításának címe: Barátságos mérkőzés. A művész ezzel a Marosvásárhelyen évtizedek óta zajló magyar–román „mérkőzésre” utal. /Máthé Éva: Barátságos mérkőzés Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./2009. június 3.
Németh Júlia közel húsz éve sok kiállítást nyitott és nyit meg évente, vállalja a kiállítás-szervezést is. Munkásságának első összefoglalója után (Kolozsvár – műhely és vonzáspont, 2000) újabb kiadványa /Kolozsvár – mű-hely-szín. Litera-Veres Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2008/ látlelete a 21. századba lépő erdélyi magyar képzőművészetnek. Erre utal már a bevezető tanulmány is: Magyar képzőművészek az ezredfordulós Erdélyben. /Murádin Jenő: Az a bizonyos szék. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./2009. június 3.
Két kis kötetet mutatnak be június 3-án Kolozsváron a Reményik Sándor Galériában a két világháború közötti erdélyi magyar líra ma újra a legnépszerűbbek közé tartozó képviselőjének művéből. Az egyik kötet /Reményik Sándor: Sóhaj a mindenségért. Versek. Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2009/ a költőnek azokat a verseit sorakoztatja fel, amelyek talán a „legszebb versek” alcímet is viselhetnék. Verseiben Trianon után, a rá zúduló sorscsapás alatt egy egész nemzetrész jajdult fel. Az „Eredj, ha tudsz... ” soraiban nem csak a tehetetlen indulat, hanem a továbbélés parancsa is ott van már: a megmaradás parancsa. A Korszerűtlen versek kiadása – Reményik 1942-ben megjelent posztumusz kötete (Egészen) és 1943-as Összes versei után – az új világháború befejeztével, 1945-ben is szóba került: Áprily Lajos írt is hozzá előszót (nemrég került elő a Reményik-hagyatékból, s most lát először napvilágot a Sóhaj a mindenségért című kötetben). Az „osztályharcra” és az „ellenséges ideológia leleplezésére” kihegyezett akkori irodalompolitikának azonban jobban megfelel a megbélyegezhető, az „irredenta költő” képe. A napjainkban újra ismertté váló költő mellett a második kötet egy ismeretlen Reményik Sándort mutat be. A Vércsöppek a hóban Rövidprózai írások (1914–1919). Sajtó alá rendezte Dávid Gyula /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2009/ megelőzték Reményik Sándor költői jelentkezését, s amelyeknek jó része egy felvidéki lapocskában látott napvilágot, az első világháború előtt és alatt. /Dávid Gyula: Két könyvbemutató elé. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./2009. június 3.
Úttörő jelentőségű, tudományos igényű munkával gazdagodott a magyar néprajzkutatás. Mohay Tamás A csíksomlyói pünkösdi búcsújárás /L’Hartmann Kiadó, Budapest/ című könyve nagyszabású összefoglaló egy magyar búcsújáró helyről, elsősorban néprajzi-antropológiai megközelítésben – hangzott el Tánczos Vilmos néprajzkutató méltatójában Mohay Tamás könyvbemutatóján, június 1-jén Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén. A szerző, egyben a Magyar Néprajzi Társaság főtitkára, már évtizedek óta foglalkozik néprajzzal. Mohay elmondta, hogy jelenleg a könyv folytatásán dolgozik, amely az 1949-től napjainkig terjedő időszakot fogja vizsgálni. /Sipos M. Zoltán: A búcsú története. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./ Tánczos rámutatott arra, hogy „úttörő jelentőségű” munkáról van szó, ugyanis „előzmény nélküli a maga sokirányúságában, kritikai jellegében és terjedelmében”. /Jakab András: Mohay Tamás a csíksomlyói búcsúról. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./2009. június 4.
Miközben a kormányfő és a közlekedési miniszter továbbra is azt állítja, hogy az idén elkészül az észak-erdélyi autópálya Torda és Gyalu közötti 42 kilométeres szakasza, az amerikai Bechtel vállalat vezetősége szerint ehhez kisebb csoda szükséges. Öt év alatt az Észak-Erdélyen keresztülhaladó, Bechtel-autópálya néven is emlegetett útból eddig csak 18 kilométert sikerült leaszfaltoznia az amerikai vállalatnak. A Bechtel a Bors és Berettyószéplak közötti részen elvégzett munkálatokat az idén nem tudta folytatni, mert az idei költségvetésből nem jutott pénz erre a szakaszra. Radu Berceanu közlekedési miniszter kijelentette: a román állam azért írta alá 2003-ban a Bechtellel az észak-erdélyi autópálya megépítéséről szóló szerződést, hogy Romániát vegyék fel a NATO-ba. /B. T. : A „XXII. évszázad autópályáját” építi a Bechtel és a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./2009. június 4.
Az állami intézmények magyar tisztségviselőinek tömeges leváltása ellen tartottak tiltakozó felvonulást és gyűlést több ezer résztvevővel június 3-án Marosvásárhelyen. A megmozdulás az RMDSZ–EMNT európai parlamenti jelöltjeinek kampányzáró rendezvénye is egyben. A tüntetésen nagy számban képviseltette magát a két szomszédos székely megye, Hargita és Kovászna. „Erdélyt nem lehet visszaadni, ugyanis Erdély a románok és a magyarok közös tulajdona, tehát a magyaroknak is megvan benne a maguk része” – mondta beszédében Markó Béla szövetségi elnök. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke állást foglalt a „nacionálkommunizmussal” és a román asszimilációs politikával szemben. A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság csatlakozik az RMDSZ megyei szervezetének kezdeményezéséhez a műemlékek román, magyar, német, angol és francia nyelvű, valamint a helységnévtáblák román, magyar és német nyelvű feliratozását illetően. /Tiltakozó felvonulás és kampányzáró. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ Sokan vagyunk, Háromszék, Csíkszék, Kalotaszeg, Partium, Bánság, Máramaros, Arad, Kolozs, Maros, Dél-Erdély is itt van, de ez csak egy töredéke annak, ahányan vagyunk – mondta Markó Béla a tiltakozó nagygyűlésen. Népviseletbe öltözött csángók, fúvószenekarral érkező háromszékiek, sok-sok magasba emelt, román, magyar, angol és német nyelvű tiltakozó transzparens is volt. „Erdélyért évszázadok alatt megküzdöttünk, nem adhatjuk oda, ami minket illet. Nem adhatjuk a múltunkat, a nagyjainkat, költőinket, tudósainkat” – mondta Tőkés László. Június elsejétől Csíkszéken is elindult az aláírásgyűjtés a magyar intézményvezetők leváltása ellen. /Antal Erika: „Erdély jogos jussunk” Több ezren vettek részt az RMDSZ–EMNT vásárhelyi kampányzáróján. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint az utóbbi hetek, hónapok etnikai tisztogatásával a román kormány a történelmet próbálja visszafordítani. Markó, akárcsak a többi szónok, a tizenkilenc évvel ezelőtt történtekkel vont párhuzamot, amikor a román politikumnak szintén a magyarok kisemmizése és ellehetetlenítése volt a célja. Akkor a nacionalizmustól fűtött tömeg azt skandálta, hogy Erdély földjéért kész meghalni, csak az ne legyen ismét a magyaroké. „Erdélyért élni kell, nem meghalni!” – jelentette ki Markó. Tőkés László a pánromán és pánortodox nacionalista hatalom magyarellenes megnyilvánulásait látta az intézményvezetők eltávolításában. A marosvásárhelyi tiltakozó nagygyűlésen elfogadott kiáltvány: Mi, Marosvásárhelyen összegyűlt erdélyi magyarok, közösségünk nevében egységes akarattal kinyilvánítjuk:1. Nemzeti közösségünk önkormányzati és önrendelkezési jogait érvényesíteni kell, beleértve a magyar többségű régiók területi autonómiáját. 2. Helyi és regionális szinten biztosítani kell a nemzeti kisebbségek anyanyelvének hivatalos nyelvként való használatát. 3. Minden korlátozás nélkül biztosítani kell a magyar anyanyelvű oktatást és az oktatási intézményeken belüli, illetve azok közötti kapcsolatokban a magyar nyelv használatát. 4. Nem értünk egyet a 37-es kormányrendelettel, amely intézményeink magyartalanításának eszköze. 5. Vissza kell helyezni az intézmények élére a leváltott vezetőket. 6. A központi és helyi állami intézményekben biztosítani kell az etnikailag arányos képviseletet. Az intézményvezetőknek ismerniük kell a magyar nyelvet a magyar többségű megyékben. 7. Képviselőink Bukarestben és Brüsszelben határozottan fel fognak lépni kisebbségi jogaink minden területen való érvényesítése érdekében. 8. Felemeljük szavunkat a magyar- és kisebbségellenes megnyilvánulásokkal szemben. 9. Felelősséget vállalunk egymásért, és visszautasítjuk a magyar identitástudatunk ellen irányuló törekvéseket. Vállaljuk, hogy jogainkért egységesen küzdünk minden hazai és nemzetközi fórumon. Nem engedjük, hogy elvegyék megszerzett jogainkat. Célunk az összefogás, az összetartozás-tudat, a nemzetiségi jogok biztosítása mindenki számára, és a békés együttélés feltételeinek a megteremtése. Isten minket úgy segéljen! Marosvásárhely, 2009. június 3./Szucher Ervin: Kampányzáró tüntetés Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./2009. június 4.
A magyar intézményvezetők leváltása ellen szervezett csíkszeredai tüntetésen elfogadott kiáltvány támogatására kezdett aláírásgyűjtésbe az RMDSZ csíki területi szervezete. A csíki politikusok levélben kérték a gyergyói, udvarhelyszéki, alsó- és felső-háromszéki, valamint a Maros megyei RMDSZ- szervezeteket, hogy csatlakozzanak a csíkiak kezdeményezéséhez. /Kemenes Szidónia: Folytatódik az aláírásgyűjtés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./2009. június 4.
Hatra nőtt az új influenzás betegek száma Romániában, miután egy bukaresti fiatalemberről is bebizonyosodott, hogy szervezetét a H1N1 vírus fertőzte meg. /Sertésinfluenza: újabb eset Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./2009. június 4.
Tőkés László, a Magyar Összefogás listájának vezetője, valamint Kovács Péter a szórványvidéken, Sógor Csaba pedig a székelyföldi Kovászna megyében folytatta európai parlamenti választási kampánykörútját. Tőkés László püspök, EP-képviselő a brassói belvárosi református egyházközséget látogatta meg. A zsúfolásig megtelt templomban igét hirdetett, ezt követően Toró T. Tibor képviselőjelölttel közösen fórumon vett részt. „Sógor Csaba a székelyföldiek európai képviselője” – jelentette ki Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. /Brüsszeli összefogás az erdélyi magyarságért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./2009. június 4.
Fenyegetőznek, vádaskodnak a Kovászna megyei demokrata-liberális politikusok, rossz néven veszik a magyar intézményvezetők leváltása miatti tiltakozásokat, románellenesnek, idegengyűlölőnek és rendkívül veszélyesnek nevezik a magyar politikusok nyilatkozatait. Petre Strachinaru ízléstelen kampányfogásnak minősítette Antal Árpád és Tamás Sándor kijelentéseit, úgy értékeli, ,,nyílt fenyegetéseik” átlépik a törvényesség határát. Strachinaru felháborítónak tartja azokat a nyilatkozatokat, melyek szerint ,,a többségi magyarság nem akar román vezetőket”, véleménye szerint ez a romángyűlöletet jelzi.,,Azért radikalizálódtak a magyar politikusok, mert meg akarják tartani uralmukat a választók felett, félnek, hogy elveszítik hatalmukat, így egyre szélsőségesebbek nyilatkozataik” – mondotta Strachinaru. A fiatal demokrata-liberális politikus Dan Suciu hozzá nem értéssel és semmittevéssel vádolta Antalt és Tamást. /Farkas Réka: Megijedtek a román politikusok? (Demokrata-liberális vádak és fenyegetések) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./2009. június 4.
„Itt a Kárpát-medencében, itt Erdélyben most a rendelt idő az összefogás idejét jelenti. Nagyon fontos, hogy garancia legyen arra: a magyarok ügyeit a magyarok fogják intézni az anyaországban, Erdélyben, a Székelyföldön, Felvidéken, Kárpátalján és Délvidéken, mert ehhez jogunk van. Az autonómia az egyetlen garancia, amely képes ezt megadni számunkra” – áll Orbán Viktor Fidesz-elnöknek az erdélyi magyarokhoz a hétvégi európai parlamenti választások kapcsán megfogalmazott üzenetében. Orbán hangsúlyozta, azért is össze kell fognia a Kárpát-medence magyarságának, hogy Brüsszelben minél több magyar képviselő legyen, és minél nagyobb befolyással rendelkező képviselőcsoport szülessen. „Most mindenekelőtt a magyar nemzet európai súlya forog kockán. Ezért biztatom Önöket, hogy a lehető legnagyobb számban vegyenek részt a választáson” – szögezi le Orbán Viktor. /Bálint Eszter: Választásra buzdít Orbán Viktor. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./