udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
358
találat
lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-358
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2001. január 29.
Jan. 27-én Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceum és Református Kollégium tanári szobájában több intézmény, szervezet képviselőinek jelenlétében Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere kihirdette: Bolyai Évnek nyilvánítják a 2001. és 2002. esztendőt. A világhírű Bolyai Jánoshoz kapcsolódik a rendezvénysorozat, születésének 200. évfordulójáig, 2002. december 15-ig kerül sor a különböző, ezzel kapcsolatos eseményekre. A rendezvénysorozatot dr. Dorin Florea polgármester is támogatja. Neves személyiségek és egyesületek vesznek részt a szervezésben, így dr. Kiss Elemér és dr. Weszely Tibor Bolyai-kutatók, a Bolyai Társaság marosvásárhelyi fiókja, Bálint István, a Bolyai Farkas Líceum és Horváth Gabriella, a Református Kollégium igazgatója, az Öregdiákok Baráti Köre, a Romániai Matematikai Tudományos Társaság marosvásárhelyi fiókja, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, az Erdélyi Múzeum-Egyesület marosvásárhelyi fiókja, valamint az EMKE. Ezen szervezetek képviselői jelen voltak a sajtótájékoztatón. A kezdeményezők szeretnék, ha ez alatt a két év alatt köztéri szoborként Marosvásárhelyen felállítanák Bolyai János híres pszeudoszféráját, és ez idővel a város egyik szimbólumává válna. A rendezvénysorozat nyitányaként megkoszorúzták azt a tavaly elhelyezett emléktáblát, mely azon a házon áll, ahol Bolyai Farkas élt. Bolyán, a Medgyes közeli faluban, ahonnan a család származik, Bolyai-szobát rendez be a két kutató, Kiss Elemér és Weszely Tibor. 2001. szeptemberében a Romániai Fizikai Tudományos Társaság konferenciát szervez a témáról, és megtartják a Körmöczi János fizikus napokat. 2002. januárjában szeretnék felavatni Marosvásárhelyen a tudomány és technika házát, melyet Bolyai Jánosról neveznek el. Jövő nyáron, júliusban A nem euklideszi geometria a modern fizikában címmel nemzetközi konferencia lesz a városban. (Máthé Éva): Meghirdették a Bolyai Évek-et. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./2001. január 29.
A Korunk Holnap-honlap című idei első számát a folyóirat főszerkesztője, Kántor Lajos jan. 26-án mutatta be Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban. Ugyanitt tekinthető meg a Korunk 1990-2000 közötti számaiból rendezett, vásárlással egybekötött kiállítás is. Készítette Tettamanti Béla. /Korunk: Holnap-honlap. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./2001. január 29.
A kolozsvári Római Katolikus Nőszövetség rendezésében jan. 26-án Boér Ferenc színművész Ady-estet tartott. /Vasvári-Szabó Márta: A megidézett Ady Endre. Irodalmi est a Római Katolikus Nőszövetségnél. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./2001. január 29.
Az eltelt tíz esztendő alatt "hazaérkezett″ szülőfalujába a felsőháromszéki Szentkatolna két jeles szülötte: a nyelvtudós Bálint Gábor, valamint öccse, az iparművész és grafikus Bálint Benedek. Előbbinek a szülőházán, utóbbinak a templom bejáratánál van emléktáblája. Emlékük őrzői és fenntartói a helybeli tanár és irodalomtörténész, dr. Borcsa János, valamint Bakk Pál nyugalmazott tanár, helytörténész. A Szentkatolnához tartozó Kézdimartonfalván állami alapokból kijavították a helybeli református műemléktemplom tetőzetét. /Mezőföld is hallat magáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./2001. január 29.
Jan. 26-27-én Gyergyószentmiklóson a Kós Károly Iskola névadásának 10. Évfordulóját ünnepelték, egyben emlékeztek az államalapítás 1000. évfordulójára. /Kós Károlyra emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 29./2001. január 29.
Megjelent Sütő András Fülesek és fejszések között /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című kötete, amely válogatás az író 1987-1992 között írt naplójegyzeteiből. /Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 29./2001. január 30.
Elképzelhető, hogy az RTDP törvénytervezetet terjeszt a parlament elé, amely az elkobzott erdők és termőföldek visszaszolgáltatásáról szóló jogszabály módosítására lenne hivatott - jelentette ki jan. 29-én Adrian Nastase kormányfő. Hangsúlyozta: a módosítás nem érinti a visszakért földterületek hektárainak számát. Nastase közölte: az ügyben egyeztetni fognak a Nemzeti Liberális Párttal és az RMDSZ-szel is. - Valeriu Stoica, az NLP-alelnök kijelentette: amennyiben az RTDP valóban módosítani akarja a földtörvényt, a liberálisok újragondolják a kormánypárttal kötött együttműködési egyezményt. Markó Béla szerint az RMDSZ nem ismeri, hogy az RTDP módosító indítványai mit céloznak, s csak akkor tud érdemben is nyilatkozni az ügyről, amikor konkrét formát öltenek ezek a javaslatok. Petre Roman, a DP elnöke szerint a demokraták egyetértenek abban, hogy a földtörvény módosításokra, kiegészítésekre szorul, a földvisszaszolgáltatás ugyanis nem társult megfelelő erdővédelmi intézkedésekkel. /Nastase egyeztetni kíván földtörvény-ügyben az RMDSZ-szel és a liberálisokkal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./2001. január 30.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke a földtörvény /Lupu-törvény/ módosítások nélküli alkalmazása mellett foglal állást, hangsúlyozva, hogy nincs tudomása a PDSR által javasolt módosításokról. /A földtörvény esetleges módosításáról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./2001. január 30.
A Román-Amerikai Magántulajdoni Bizottság (CRAPP) tiltakozott az ingatlantörvény ellen. A New Yorkban ülésező testület közleményében kilátásba helyezte, hogy különböző nemzetközi szervezeteknél fog tiltakozni, mert a törvény sok román polgár érdekét sérti. A román hatóságok figyelmen kívül hagyják a valódi tulajdonosok jogait, hiszen a 115 ezer ilyen ingatlanból több mint 90 ezret már elárusítottak. /Nyugati tiltakozás az ingatlantörvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./2001. január 30.
Nagyon kevés olyan román politikus, közíró volt 1989 után, aki annyira nyitott lett volna a romániai "magyar kérdés″ tekintetében, mint Horia Rusu, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke. A jan. 29-én autóbalesetben elhunyt liberális politikus aktív résztvevője és többször szervezője is volt a bálványosi nyári szabadegyetemnek - egyike a román "fehér hollóknak″. Hitt az egyéni kezdeményezésben, az önmegvalósításban, a szubszidiaritásban, a legkisebb közösségi szintig lebontott önrendelkezésben. /Wagner István: Egy fehér hollóval kevesebb. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 30./2001. január 30.
Jan. 29-én rendkívüli ülést tartott a Kolozs Megyei Tanács, melyen megválasztották az új tanácselnököt valamint egy állandó bizottsági tagot. A helyhatósági választásokon elért eredmények alapján a megyei tanács vezetését az RTDP (Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja - PDSR) vette át, mind az elnöki, mind az egyik alelnöki tisztséget, a második alelnöki tisztség az RMDSZ-nek jutott. Egyöntetűen Serban Gratiant választotta a Kolozs Megyei Tanács új elnökének, az állandó bizottsági tag pedig Rus Alexandru lett. Az RTDP és az RMDSZ közti egyezménynek megfelelően elfogadták az RMDSZ által kinevezésre javasolt igazgatókat: magyarok tölthetik be öt állami intézmény (kataszteri hivatal, művelődési felügyelőség, statisztikai hivatal, út- és hídépítő vállalat, pénzügyigazgatóság) igazgatói illetve aligazgatói tisztségeit. /Új elnöke van a Kolozs Megyei Tanácsnak. Elszigeteltségükről panaszkodtak a nagy-románia párti tanácsosok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./2001. január 30.
Varga Attila parlamenti képviselő a vele készült beszélgetésben a státustörvényről tájékoztatott. Egyes magyar pártok ″lélektani kapocs″-ról beszélnek, más pártok felteszik a kérdést: mennyibe kerül ez a törvény a magyar költségvetésnek? Ez valójában nem státustörvény, hanem a kedvezményekről szóló jogszabály. A különbség az, hogy a státus - jogállást feltételez. A kidolgozott tervezet februárban kerül a kormány elé, ezt követően pedig a parlament elé. - Az RMDSZ kifogásokat fogalmazott meg a törvénytervezettel kapcsolatban. A tervezet túlságosan általános. Pontosabban kellett volna megfogalmazni a jogszabályokat. Fontos lenne, hogy konszenzus jöjjön létre a magyarországi pártok között. Azt viszont tudni kell, hogy a kedvezmények megítélése nagy terhet ró a magyar költségvetésre, állapította meg Varga Attila. /Benedek Ildikó: Beszélgetés Varga Attila parlamenti képviselővel a ″státustörvényről″ = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 30./2001. január 30.
Markó Attilát kinevezték helyettes államtitkárnak az Interetnikus Kapcsolatok Hivatalába. Az RMDSZ szövetségi elnökével névrokon fiatalember 1968-ban született Brassóban, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége színeiben lépett politikai pályára a kilencvenes évek elején, Magyarországon szerzett Romániában nem, vagy nehezen honosítható jogászdiplomát és nálunk el nem ismert jogdoktori címet (akárcsak a többi RMDSZ-doktorka), a magyar párt kormányba lépése után az Eckstein Kovács Péter vezette ″minisztérium″ törvényelőkészítő osztályának igazgatója volt. Ebbéli minőségében főszerepet játszott például az Udvarhelyért Polgári Egyesület ellen indított bírósági hajszában, írta az Erdélyi Napló. /Tulipános karriertörténet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 30./2001. január 30.
Tőkés László püspökkel készített interjút Dénes László. ″Tíz év után nemhogy megerősödött volna a romániai magyar nemzeti közösség″ - állapította meg a püspök -, hanem ″elsikkadtak eredeti, szép terveink, köztük az RMDSZ programjának legfontosabb kérdései, mint amilyen az autonómia, vagy a nemzeti önkormányzati elven alapuló önszerveződés és önrendelkezés″ és odalett az egység. Hasonló a református egyházi élet elmúlt tíz éve is, a széttöredezés, a szakadás mutatkozott. Amikor az RMDSZ-ben baj van, az az egyházi életben is megmutatkozik. Tőkés László reménykedik abban, hogy lesz pozitív változás. Vannak halvány biztató jelek, így az európai felzárkózás, a magyar nemzet jelképes, kulturális egyesítése terén. Új helyzet állt elő egyházi téren, új elöljárói vannak az Erdélyi Református Egyházkerületnek, tiszta lappal indulhat a két egyházkerület zsinati munkája. Tőkés László püspök a febr. 2-án tartandó tervezett királyhágómelléki rendkívüli bővített egyházkerületi közgyűléstől a magyar református egyház egységének kinyilvánítását várja. Az RMDSZ vezetésének pedig figyelembe kell venni a bírálatokat és ″akár egy újabb, előrehozott RMDSZ-kongresszuson, akár egy vásárhelyi típusú magyar felsereglés keretében″ szembe kell nézni a múlttal és meg kell határozni egy új politikai irányvonalat. /Dénes László: Tőkés Lászlóval az ezredfordulón. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 30./2001. január 30.
Jan. 22-én, a magyar kultúra napján hagyományteremtőnek szánták a román-magyar határ két oldalán megszervezett idei, Nagyvárad-Berettyóújfalu kettős helyszínű ünnepséget. Délelőtt Berettyóújfaluban rendeztek fórumot a Kárpát-medencei magyarság műveltségi állapotáról, délután ugyanezen témában Nagyváradon, a Kőrösvidéki Múzeumban. Mindkét helyszínen kutatók, egyetemi tanárok, irodalomtörténészek, közösségi vezetők és más értelmiségiek fejtették ki gondolataikat. Reggel a Váradról Berettyóújfaluba utazó küldöttséget hosszasan ellenőrizték a román határrendőrök. /Délelőtt ott, délután. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 30./2001. január 30.
Zsombori Vilmos, a Hargita megyei tanácselnök Magyarországon különböző szervezetekkel és a testvérmegyékkel tárgyalt. Budapesten a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnökével, Edvi Péterrel és Németh Zsolt külügyi államtitkárral a csíkszentmártoni gyermekotthon beruházása ügyében tárgyaltak. A magyarországi partnerrel közösen építik meg az elhagyott csecsemőket befogadó központot. A Zala megyei Közgyűlés hivatalos meghívására érkezett Zalaegerszegre Hargita megye küldöttsége. Zala megyében, ezek 60%-ban saját jövedelmükből finanszírozzák tevékenységüket. A küldöttség tagjai rövid látogatást tettek Muravidékre. Szlovéniában meglátogatták a lendvai várat. /Ígéretes kapcsolattartás. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 30./2001. január 30.
Matekovits Mária, az EMKE Arad megyei elnöke javaslatot dolgozott ki az Arad megyei szórványoktatás megoldására. Arad megye magyarsága 58 ezer főre tehető. A magyarság fele Aradon, fele pedig vidéken él. Aradon a város lakosságának 15 %-a magyar. A megyében magyar tannyelvű oktatásban (óvodától líceumig) 3299 fiatal részesült, ez 5,68 %-a a megye magyarságának. A fiatalok 50 %-a nem anyanyelvén tanul, pedig az iskolahálózat lehetővé tenné a magyar nemzetiségű fiatalok 80 %-nak a beiskoláztatását. Matekovits Mária javaslatában körzetekre osztotta a megyét, a jelenlegi helyzetből kiindulva tette vette számba a tennivalókat. Hegyalja vidékén teljesen leépült az anyanyelvi oktatás, annak ellenére, hogy jelentős magyar közösségek lakják a térséget. 15-20 évvel ezelőtt Gyorok és Pankota életképes I-VIII. osztályos iskolával rendelkezett, Galsán, Csermőn, Borossebesen még néhány esztendeje voltak magyar elemi iskolás tagozatok. Az elég nagyszámú, magát magyarnak valló közösségek Lippán és Borosjenőn nem igényelnek semmilyen magyar oktatást és Pankotán is éppen, hogy működik egy 5 tanulóból álló összevont osztály. Az előrelépést, a megoldást az RMDSZ, az egyházak, az EMKE és a civil szervezetek összefogása jelentheti. Fel kell térképezni az egyes területeken a közösségek hozzáállását az anyanyelvi oktatás újraindításával kapcsolatban. Mikrobuszok szükségesek iskolások szállítására. A szórványt felvállaló óvónők és tanítók számára a feltételeket meg kell teremteni /szolgálati lakás/. Fejleszteni kell az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport kollégiumát. /Matekovits Mária, az EMKE Arad megyei elnöke: Arad megyei javaslatok a szórványoktatás stratégiájára. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./2001. január 30.
Jan. 30-án ünnepli újraindulásának tizedik évfordulóját a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság. Csíky Boldizsár, a társaság elnöke felvázolta a múltat. A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság három év alatt, 1876-77-78-ban alakult meg, fénykorát a húszas és harmincas éveiben érte el. A kommunista hatalom 1948-ban betiltotta. A társaságot. A társaság az utóbbi években tevékenységét kiterjesztette a művészetek, történelem, tudományok területére is. A mostani évfordulóra megjelentettek egy kötetet is. /Antal Erika: Beszélgetés a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság elnökével. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./2001. január 30.
Erdélyi Matematikai Lapok című új kiadvány második száma jelent meg. Szerkesztői a brassói Áprily Lajos Középiskola tanulói. Osztályfőnöküknek, az ismert matematikatanár-költőnek, Bencze Mihálynak sikerült beoltania őket a matematika tudományának a szenvedélyével. Ma már a határon túl is olvassák, és vannak munkatársaik Szegedről, Jászberényből. Ennek a folyóiratnak elődje volt az ugyancsak Bencze Mihály alapította Gamma, később a Szimfónia. Az elsőt még jó húsz esztendővel ezelőtt az akkori diktatúra fojtotta meg, a második, a Szimfónia megszűnt szerkesztőinek távozásával. /Váradi Mária: Szerkesztő matematikusok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 30./2001. január 30.
Megjelent az udvarhelyszéki Atyhát bemutató kötet /szerkesztője Simó Márton/, amelyet a helybéli katolikus templom kétszázadik évfordulójára adtak ki Csíkszeredában, a Pro-Print Könyvkiadónál. Az emlékkönyv kísérletet tett a település múltjának felleltározására is. Simó Márton a könyv szerkesztője zárszavában ígéretet tett arra, hogy a közeljövőben egy még átfogóbb monográfiát nyújt át az olvasóknak. /Postabontás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 30./