udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 483 találat lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-483 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2001. július 27.

Halálának 125. évfordulója alkalmából szülőfalujában, a Bihar megyei Csokalyon avattak emléktáblát Fényes Elek földrajztudósnak, aki tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Magyarország és tartományainak teljes földrajzi és statisztikai felmérését, leírását készítette el. Közreműködött a Magyar Ipartestület megalakulásában, és lapszerkesztő is volt. Az 1807. július 7-én született Fényes Elek tiszteletére hétvégén szerveztek ünnepséget, amelyen részt vett dr. Pete István szenátor és Kovács Zoltán parlamenti képviselő. Az emléktábla-avatás után Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékműbizottság elnöke bejelentette: Fényes Elek Díjat alapítottak a helytörténeti kutatásban jeleskedők számára. Javaslat született arról is, hogy a csokalyi Fényes-kúria maradványait alakítsák emlékhellyé. /Emléktábla Fényes Eleknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

2001. július 27.

Alig öt évvel a Kolozsi mesék című, Stúdium Kiadónál 1996-ban megjelentetett első kötete után, az idén immár az oral history jegyében második könyvét teszi le az erdélyi magyar olvasóközönség asztalára Gergely István /Kolozsi Gergely István: Kolozsi pitvaros udvarokban, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2001./ A szerzőnek az év elején napvilágot látott Igaz mesék /Tinivár Kiadó, Kolozsvár/ című, Forró Ágnes illusztrációival díszített kötete, s most itt az újabb. Mostani kötetének alcíme: Elbeszélések, igaz történetek. A szerző korábbi, hasonló arcélű kiadványa Kis kolozsi dekameron, Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár. Mind a négy kötetében olvasói elé tárja szülővárosának /ma 4000-es lélekszámú nagyközség/ történelmi tények hitelesítette, de mindmáig közszájon is forgó eseményeit Az immár 81. életévét taposó Kolozsi Gergely István jó ügy szolgálatára kötelezte el hátralevő életét. Legújabb könyvének címlapján édesanyjának, Ferenczy Júliának a pasztellportréja található. /G. D.: Népi(es) mesék - felnőtteknek is. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

2001. július 27.

Erőss Vilmos Csíkszeredai képeslapok jegyzéke című kötete a csíkszeredai Polgármesteri Hivatal támogatásával jelenik meg. A kötetet szerkesztette és a bevezető tanulmányt Erőss Vilmos írta, a képek számítógépes feldolgozását Székely Dénes végezte. A kötetet a IV. Csíkszeredai Városnapok keretében, aug. 3-án mutatják be. A könyvben 384 különböző képeslap kicsinyített másolata található. Helytörténeti szempontból felbecsülhetetlenek a régi lapok, mert olyan épületeket, épületbelsőket, utcarészleteket ábrázolnak, amelyeket a már eltűntek. /Csíkszeredai képeslapok jegyzéke. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./

2001. július 27.

Weisz Attila /sz. Marosvásárhely, 1975. okt. 19./ a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem-filozófia karának művészettörténeti-szakán szerezte meg a diplomát 1999-ben. Két éve előadótanár a Művészeti és Design Egyetemen (korábban Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia), azonkívül - másodállásban - egy műemlékek helyreállításával foglalkozó magánvállalkozásnál dolgozik. Az Entz Géza Alapítvány (az alapítvány az erdélyi magyar művészeti és művészettörténeti oktatást segíti - a szerk.) alapító tagja. /Kocsis Cecília: Emberközelben Weisz Attila. = Székely Hírmondó (Kézidvásárhely), júl. 27./

2001. július 28.

A magyar Külügyminisztérium sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a román kormány szóvivője nem tartotta természetesnek és szükségesnek az RMDSZ részvételét a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatos magyar-román konzultációkon. - A júl. 13-i snagovi külügyminiszteri tárgyalásokon megállapodás született arról, hogy az alapszerződés megvalósítását felügyelő magyar-román kormányközi vegyes bizottság és a szakbizottságok szeptemberben Budapesten üléseznek, és itt is folyatódik majd a törvénnyel és annak végrehajtásával kapcsolatos konzultáció - fejtette ki Horváth Gábor szóvivő. /Magyar-román konzultációk - az RMDSZ részvételével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

2001. július 28.

A nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos európai normarendszer elfogadása csak a minimális programot jelenti - hangsúlyozta Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára júl. 27-én Tusnádfürdőn a nyári szabadegyetemen tartott előadásában. A térségben is követendő példaként említette, hogy a francia-német megbékélés mintájára a szomszédos nemzetek egymásról kialakult képének megváltoztatását a történelem-tankönyvek közös felülvizsgálatával lehetne kezdeni. Simicskó István, a polgári titkos-szolgálati ellenőrző minisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a nemzetben és az egész nemzet biztonságában gondolkozik. Mint mondta, a határon túli közösségek helyzete az országok közötti feszültség forrása lehet, ha a közösségek jogait korlátozzák, ugyanakkor a jószomszédi viszonyt erősítheti helyzetük rendezettsége. Magyarország ez utóbbira törekszik. Victor Babiuc volt védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a térségbeli országok az együttműködésre vannak ítélve, nincs más lehetőségük. Smaranda Enache, a Pro Európai Liga vezetője úgy vélte, hogy ma már a térségbeli együttműködés számos formája alakult ki, de a folyamat csak akkor válik visszafordíthatatlanná, ha ezeket a formákat sikerül valós tartalommal megtölteni. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke kifejtette: döntő, hogy egy adott ország miként viszonyul a területén élő kisebbségekhez, rizikófaktornak tekinti-e azt, avagy stabilitási tényezőnek. Elmondta: jogilag nem biztosított Romániában a kisebbségi nemzeti identitásfejlesztés, és eddig egyetlen román kormánynak sem volt komoly ajánlata a magyar kisebbség irányában a közösség specifikus gondjainak megoldására. A honatya konklúziója szerint a hazai magyarság még mindig veszélyforrás az állam szemében. /Bálványosi nyári szabadegyetem. Vitafórum a regionális biztonság és együttműködésről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./ A státustörvény a térség stabilizációját fenyegető folyamatokat - feketemunka, illegális kereskedelem - akarja feltartóztatni - hangsúlyozta Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, aki a státustörvényről szóló vita moderátoraként vett részt a XII. bálványosi nyári szabadegyetemen. Elsőnek Vasile Dancu tájékoztatási miniszter szólalt fel, aki leszögezte: ő annak a Nãstase-kormánynak az álláspontját képviseli, amely a törvény visszavonását szorgalmazza. A státustörvény kiváltotta bonyodalmak nem nyári szabadegyetemeken oldódnak meg. Ez a vita nem több "csoportterápiánál". A vitában felszólalt Németh Zsolt magyar politikai államtitkár, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, és Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke. Markó Béla szövetségi elnök szabadságára hivatkozva nem vett részt a vitán, ahova szintén hivatalos volt. /Sz. K.: Vasile Dancu: a státustörvény körüli bonyodalmak nem efféle csoportterápián oldódnak meg. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

2001. július 28.

A hivatalos közlönyben most megjelent országos területrendezési terv meghatározott adatok alapján rangsorolja a helységeket: meghatározza a lakosság számarányát, oktatási rendszert, gazdasági fejlettséget, a munkaerő szakképesítését, az ellátottság milyenségét és típusát, megközelíthetőséget. A kormány támogatni fogja azokat a helységeket, ahol az elmúlt 30 évben jelentősen csökkent a lakosság száma. Kolozs megye több szempontból is kiemelkedik az ország többi megyéihez, helységeihez viszonyítva: 30 településével a 6. helyen áll azok között a megyék között, ahol 1966-1998 között 30-50%-kal csökkent a lakosság száma, és országos viszonylatban itt található a legtöbb település (18), ahol a lakosságcsökkenés még az 50%-ot is meghaladta az említett időszakban. A 30-50%-os lakosságcsökkenés a Kolozs megyei községeknek 40,5%-át érintette, az ennél nagyobb csökkenés pedig 24,3%-át. Boros János alpolgármester elmondta, hogy miután 1990 után megszűntek az úgynevezett zárt városok, főleg az erdélyi városokban volt érezhető egy enyhe lakosságnövekedés. Meglepő, hogy feltűnnek olyan életképes községek is a lakosságcsökkenés miatt nyilvántartott helységek között, ahol vállalkozások is beindultak, mint például Várfalva és Magyarszovát. /Újvári Ildikó: Kolozs megyei helységek vezető helyen az elnéptelenedésben. Elkészült az ország területrendezési terve. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./A következő Kolozs megyei településeken csökkent 30-50%-kal a lakosság aránya: Kisesküllő, Járabánya, Magyarkályán, Kiskalota, Pusztakamarás, Magyarkapus, Katona, Mezőcsán, Kolozs, Doboka, Erdőfelek, Ördöngösfüzes, Magyarfráta, Magyargorbó, Kőrösfő, Oláhzsuk, Reketó, Magyargyerőmonostor, Szamosújvárnémeti, Mócs, Várfalva, Székelyjó, Kalotaszentkirály, Szépkenyerűszentmárton, Magyarszentpál, Magyarszovát, Tordatúr, Cege, Járavize. A lakosságcsökkenés meghaladta az 50%-ot: Ajtony, Kecsed, Jósikafalva, Alparét, Kolozsborsa, Buza, Kajántó, Csürülye, Magyarszarvaskend, Gyeke, Meregyó, Magyarpalatka, Páncélcseh, Magyarpeterd, Palackos, Récekeresztúr, Révkolostor, Borsaújfalu. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

2001. július 28.

Meghosszabbította öt éve meglévő együttműködési megállapodását az Arad Megyei Hitelszövetkezeti Szövetség és a Takarékszövetkezetek Csongrád megyei Szövetsége, az erről szóló dokumentumot júl. 26-án Szegeden írták alá. Valószínűleg még az idén sor került a magyar és a román országos szövetségek közötti együttműködési megállapodás aláírására is. Az Arad megyei szövetséghez 20 hitelszövetkezet tartozik, 55 milliárd lej összesített mérlegfőösszeggel.(1 dollár = 29 ezer lej) A tagság száma meghaladja a 21 ezret. A tagoknak folyósított hitelek összege évente mintegy 32 milliárd lej, a betétállomány pedig 15 milliárd lej. A Csongrád megyei szövetség 70 ezer tagot számlál. Tíz szövetkezete 66 egységben működik. A nettó hitelállomány tavaly 7,3 milliárd forint volt, a betétállomány pedig 24,5 milliárd forint. A múlt évet csaknem 27 milliárd forintos mérlegfőösszeggel zárták, a saját tőke 1,8 milliárd forint volt. /Magyar-román takarékszövetkezeti együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

2001. július 28.

1990 óta augusztus első napjaiban a Szatmár megyei Sződemeter zarándokhellyé alakul. A falu nagy szülöttjére, Kölcsey Ferenc költőre emlékeznek a határon innen és túlról érkezők. A beszédeket, szavalatokat követően virágcsokrok kerülnek a Kő Pál készítette szobor alá, amely 1994 óta áll a református templom kertjében. Tavaly - a 210. születésnapon - a Kölcsey nevével összeforrt települések küldöttei találkoztak a szülőfaluban. Védnököt is választottak rendezvényüknek: Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök és Tőkés László királyhágómelléki ref. egyházkerület püspöke személyében. A 2001-es esztendő sződemeteri ünnepségét megelőző napokban négy országból érkező fiatalok zarándokolnak el Erdély és Magyarország területén a Kölcsey Ferenc életében jelentős szerepet betöltött helységekbe. A zarándoklat az iskolai éveket idéző Debrecenből indul július 30-án, a következő állomás Álmosd lesz, ahol a családnak birtokai voltak, és ahol Kölcsey fiatalkorát töltötte. A résztvevők a sok emlékhellyel bővelkedő Budapestre is eljutnak. A visszafelé út érinti Szatmárcsekét, ahova a költő 1815-ben telepedett át, és 1838-ban itt is érte a halál. Nagykároly, ahol Kölcsey megyei főjegyző volt, szintén szerepel az emléktúra programjában. Végállomás augusztus 3-án Sződemeter, a szülőfalu lesz. A díszvendégek és szónokok között van: Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főtanácsosa, Erdélyi Géza, Felvidék református püspöke, Helmeczy László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Kötő József, az EMKE elnöke, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök és Tőkés László püspök. /S. Muzsnay Magda: Négy ország fiataljai két ország emlékhelyein. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

2001. július 28.

Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítványt 1999 októberében hozta létre az Erdélyi Magyar Tudományos Társaság, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a Romániai Magyar Közgazdászok Szövetsége és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. A négy szervezet abban az évben rendezte meg az I. civil fórumot, akkor született az ötlet, hogy hozzanak létre egy ernyőszervezetet, amely a szervezetek egyesületének szerepét töltené be. Elsődleges céljuk, egy információs iroda létrehozása nem valósult meg. A civil fórum a legnagyobb rendezvény a civil társadalom szintjén. Ezt minden év májusának első hétvégéjén rendezik meg Kolozsváron. Ilyenkor átlag 250-300 ember, különböző szervezetek, alapítványok képviselői közéletről, közérdekről tanácskoznak, vitatkoznak, beszélnek. Civil Fórum a neve a lapjuknak is. Van egy adatbázisuk, amely az erdélyi magyar civil szervezetek jegyzékét, adatait tartalmazza. A lista nem teljes, de így is 1100 szervezet adataival rendelkeznek. /Sándor Boglárka Ágnes: Két éve székház nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

2001. július 28.

A múlt héten immár második alkalommal szervezett református szórványtábort a mákófalvi református lelkész, Imre István Zoltán. Tavaly a Szeben megyei Mihályfalváról érkezett tizenhárom fiatal, az idén pedig tizennégy szentágotait és négy bürkösit látott vendégül ugyancsak Szeben megyéből. Az idei résztvevők tizenöt és huszonhat év közötti fiatalok, akik az elmúlt hét során ellátogattak Kőrösfőre, Csúcsára, Kolozsvárra is. A lelkész elmondta, hogy a táborozás során a szórványból érkezetteknek magyar élményben lesz részük. Szentágota tizenkét-tizenháromezer lakosú kisváros, ahol mindössze négyszáz magyar él. Bürkös hétszáz lelkes falu, amelyből körülbelül száz a magyar lakos. Ágotán negyven éve nincs magyar oktatás, mert gyerek hiányában megszűntek a magyar osztályok. Bürkösön szintén tizenöt évig nem volt magyar iskola, de biztató, hogy a tavaly hét gyerekkel újraindult az első és második osztály. Szentágotának mindössze 1998 óta van önálló lelkésze, Kozma Endre tiszteletes úr személyében. Az egyházi élet is azóta indult be, a mintegy kétszázötven református azóta minden vasárnap istentiszteleten vehet részt a szászok evangélikus templomában. Mindenütt románul kell beszélni: iskolában, utcán, a barátokkal, mondták a fiatalok. /Lőrincz Emese: Otthon románok vagyunk... Sátrat bontott a református szórványtábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

2001. július 28.

Júl. 29-én a sokadalommal indul a Nyárádszereda napjai rendezvénysorozat. A kiállítóteremben képzőművészeti kiállítás nyílik Hunyadi László és Sándor Ernő munkáiból. Lesz nagyvásár, gyermekműsor, nagycsaládosok napja, kirakóvásárt, Galgamente-Nyárádmente elnevezésű kisrégió-találkozó is. /(b.d.): Nyárádszereda napjai. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./

2001. július 29.

Galócás 2927 lakosból ma 888-an magyarok. A magyar tanulók a román iskola magyar tagozatán tanulnak. A galócási magyar lakosságnak nincs temploma, csak kápolnája. A galócási közösség a fennmaradásért küzd. Templomot és körülötte egy egész komplexumot szeretnének építeni, hogy legyen hol összegyűlniük ünnepelni. Jenei János plébános elkezdte a tervet, utóda, Salamon József folytatja: megkezdődött a templom építése. Elkészült az alap, amelyet Tamás József püspök június 17-én megáldott. Az építkezésben a hívek kalákában is segítenek. Galócásnak 1998 óta van cserkészcsapata. /Salamon József: Galócás álma. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 29./

2001. július 29.

Több felvétellel mutatta be a Marosszentgyörgy védőszentje tiszteletére emelt Szent György-oszlopot a Harangszó, a marosszentgyörgyi római katolikus egyházközség kiadványa, júliusi számában. A templomudvarban emelt emlékmű készíttetője Birtalan István, tervezője Konrád Árpád műépítész, faragói Kiss Ákos és Szántó Árpád. A sárkánnyal (a mindenkori gonosszal) küzdő ifjú Szent György lovag történetét cserefába faragták. /Szent György-emlékmű. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 29./

2001. július 30.

A román közvéleménynek szüksége volt arra, hogy valamilyen apropó kapcsán megfogalmazza a magyarokkal szembeni komplexusait, de amikor a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény életbe lép, ki fog derülni ezeknek a komplexusoknak az alaptalansága - jelentette ki Németh Zsolt júl. 27-én a bálványosi szabadegyetemen a státustörvényről szóló vitában. A magyar külügyi államtitkár az előtte szóló Vasile Dancu felvetéseire válaszolt, a tájékoztatási miniszter egyszemélyben képviselte a román kormány státustörvénnyel kapcsolatos álláspontját a rendezvényen. Dancu aggodalmának adott hangot, miszerint a törvény oda vezet, hogy a romániai magyarok a magyarországi belpolitikához fognak kapcsolódni, kettős szocializációnak lesznek kitéve, mi több kettős identitás alakul ki náluk. Németh Zsolt cáfolta, hogy a román és a magyar álláspont távolodna egymástól. Németh Zsolt korrektnek nevezte azt a román álláspontot, miszerint a romániai magyarság jogainak biztosításáért a román állam a felelős.

2001. július 30.

Nem hozott áttörést a júl. 28-i marosvásárhelyi magyar-román kormányfői találkozó. Orbán Viktor és Adrian Nastase a munkamegbeszélésen nem jutott egyezségre a státustörvény alkalmazásának kérdésében, és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését illetően is csupán a tervekig jutottak el. A román miniszterelnökkel folytatott tárgyalás után a magyar kormányfő felkereste hivatalában Markó Béla RMDSZ-elnököt. Júl. 28-án egynapos nem hivatalos látogatásra Romániába érkezett Orbán Viktor. A magyar küldöttségben Orbánon kívül Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Gottfried Péter integrációs államtitkár, Borókai Gábor kormányszóvivő és Vízkelety Mariann, a miniszterelnöki hivatal gazdasági ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkár vett részt. A Nastase vezette delegációban jelen volt Vasile Puscas európai uniós főtárgyaló, Giorgiu Gingaras ifjúsági és sportminiszter, Eugen Dijmarescu gazdasági kormánytanácsos, Cristian Diaconescu külügyi államtitkár és Adrian Severin parlamenti képviselő. A két küldöttség több tagja különtárgyalásokat is folytatott, így például a két sportminiszter és a két gazdasági szakember a kétoldalú együttműködés specifikus kérdéseit tekintették át. A megbeszéléseket követő sajtóértekezleten Orbán Viktor elmondta: érdekes és hasznos volt a megbeszélés, amely "biztató folytatást" ígér. Szerinte három értelme volt a tárgyalásnak: tisztázták, hogy miben nem értenek egyet, kiderült, hogy miben egyezik az álláspontjuk, és lehetőség nyílt konkrét javaslatok és megoldások felvetésére. Orbán öt pontból álló javaslatcsomagot terjesztett elő tárgyalópartnerének: 1. indítványozta, hogy Románia a román nemzethez tartozó magyar állampolgároknak biztosítson ugyanolyan kedvezményeket, amilyeneket a magyar státustörvény nyújt a romániai magyaroknak; 2. a magyar kormány nevében felajánlotta, hogy igény esetén a kétoldalú egyezményben megállapított, jelenlegi nyolcezer fős magyarországi román munkavállalói létszámot 17 ezer főre emelik; 3. javasolta, hogy közös beruházás keretében építsék meg a magyar államhatártól Észak-Erdélyen keresztül Bukarestbe vezető autópályát; 4. felajánlotta, hogy állandóan Bukarestben tartózkodó európai integrációs szakértői csoportot bocsát a román kormány rendelkezésére, akik Romániának adják át a magyar integrációs tapasztalatot; 5. kezdeményezte egy 10-10 milliárd forintos közös beruházási alap létrehozását a Magyarország területén beruházni szándékozó román, illetve a Romániában beruházni kívánó magyar kis- és középvállalkozók számára. - A magyar kormányfő hangsúlyozta: a törvénynek nincs területen kívüli jellege. Ajánlást viszont a helyi közösségeknek, egyházaknak, szervezeteknek kell adniuk, mert ezek pontosan tudják, ki magyar, s a román érdek is azt kívánja, hogy csak a magyarok legyenek a jogszabály kedvezményezettei. Adrian Nastase üdvözölte a magyar javaslatcsomagot, ígéretet tett annak későbbi elemzésére, és a maga során felvetette: Magyarország mondjon le a románok magyarországi munkavállalását korlátozó létszámról, mert ha ez a kvóta nem létezne, a státustörvénybe foglalt gazdasági diszkrimináció is megszűnne. Nastase szerint a nemzetközi kisebbségvédelmi normák jelenleg nem teszik lehetővé a gazdasági és társadalmi kedvezmények biztosítását az anyanemzetek részéről. Nastase ezúttal nem javasolta a státustörvény alkalmazásának felfüggesztését mindaddig, amíg Magyarország az EU tagja lesz. Hozzátette: reméli, nem kell majd román igazolványokat kiállítani a romániai románoknak, hogy a magyarigazolványokat ellensúlyozzák. A magyar küldöttség felkereste hivatalában Markó Béla RMDSZ-elnököt, akit Orbán Viktor tájékoztatott a román kollégájával folytatott megbeszélésről. Ezt követően a magyar miniszterelnök és kísérete Tusnádfürdőre hajtatott, ahol Orbán Viktor - Adrian Severinnel és Markó Bélával együtt - részt vett és előadást tartott a Délkelet-európai vágyak és célok az európai integráció tükrében címmel rendezett fórumon. /Státusügyben a helyzet változatlan. Nem sikerült egyezségre jutnia Orbán Viktornak Adrian Nastaséval Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

2001. július 30.

Orbán Viktor kormányfő Tusnádra sietett, ahol részt vett a XII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem záróvitáján a délkelet-európai nemzeti vágyakról és célokról. Adrian Severin beszédében azt hangsúlyozta, hogy Magyarország és Románia céljai soha sem estek ennyire egybe. E két nép számára, amelynek történelme annyira egymásba fonódott, soha nem kínálkozott jobb lehetőség a közös cselekvésre, az együttműködésre. Markó Béla beszédében kifejtette: ha a státustörvénynek semmi más haszna nem lenne, mint az, hogy a térség politikusait rákényszeríti a nemzet fogalmának újragondolására, már az is rendkívüli nagy eredmény. "A státustörvény nem hibátlan alkotás, én magam is elég sok kétellyel gondolok néhány rendelkezésének alkalmazására. Ám minden esetlegességével együtt rendkívül fontos kísérlet a nemzetállami elképzelés meghaladására és egy másfajta nemzetkép megteremtésére" - hangoztatta. - Ma a nemzetközi politika egy új világrend kialakításán munkálkodik, a mi feladatunk pedig az, hogy e nagy átrendeződés részeként megtaláljuk a Kárpát-medencei magyarság helyét ebben az új világrendben - kezdte felszólalását Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország tagja a NATO-nak, és nemsokára tagja lesz az EU-nak, az viszont még mindig kérdés, hogy milyen viszonyrendszert alakítson ki azokkal az államokkal, amelyek még nem találták meg helyüket az új világrendben. Erre a helyzetre valamilyen megoldást kellett találni. Európai példák alapján nekünk is speciális jogi formákat, intézményeket és szabályokat kell alkotni arra, hogy miképpen fogunk itt élni mi magyarok, akik bent vagyunk az EU-ban, és azok, akik még nincsenek benn. Ezt a célt szolgálta a Magyar Állandó Értekezlet létrehozása, és a státustörvénynek mondott jogszabály. Igaza van Markó Bélának, hogy ez a törvény nem tökéletes. De az adott körülmények között ez a törvény nem igazán lehet jobb. Azért ilyen felemás, mert maga a helyzet is felemás. Nagyobb hiba lenne, ha egy olyan tökéletes törvényt alkotnánk, amely köszönő viszonyban sincs a valósággal - mondotta a magyar miniszterelnök. Hangsúlyozta: a státustörvény életbeléptetésén túl a következő lépés, amit a magyar kormánynak meg kell tenni, az az élénkebb gazdasági együttműködés azokkal az országokkal, amelyekben számottevő magyar kisebbség él. - Meggyőződésem szerint a státustörvény számos európai mércével mérhető újdonságot alkalmaz, körvonalazza a magyar koncepciót a jövő Európájáról. De Gaulle idején a franciák azt gondolták, hogy az Európai Uniónak az ide tartozó államok uniójának kellene lennie. Kohl kancellár idején a németek azt találták ki, hogy az EU a régió Európája kell hogy legyen. Mi, magyarok azt a gondolatot bocsátottuk vita tárgyává, hogy a jövő Európája legyen a közösségek Európája, beleértve a nemzetek közösségét is. Erről szól a státustörvény - fejtette ki Orbán. Hangsúlyozta: a magyarság a maga történetében lezárt egy korszakot, azt a fejezetet, amikor magyarnak születni eleve hátrányos lehetőséget és életkilátást, és életminőséget jelentett. - Magyarnak születni olyan életminőséget jelent, amilyen tehetséges egy nép, amilyen kulturális, gazdasági és politikai adottságai vannak. A résztvevők Adrian Severint a státustörvény kommentálására kérték fel, aki ezúttal is kikerülte az egyenes választ. Markó Bélától megkérdezték: miért nyilatkozott úgy, hogy a státustörvénnyel a magyar kormány kellemetlen helyzetbe hozta az RMDSZ-t. A szövetségi elnök cáfolta a vádat. Az RMDSZ részéről nem hangzott el ilyen nyilatkozat, de épp a státustörvény alkalmazhatósága érdekében szorgalmazták a párbeszédet a román és a magyar kormány között. - Az erdélyi magyarságnak legalább annyira szüksége van a státustörvényre, mint egy olyan belpolitikai légkörre, amely lehetővé teszi alkalmazását. A két miniszterelnök marosvásárhelyi találkozója pedig épp azt bizonyítja, hogy helyes volt sürgetni ezt a találkozót. Kérdés hangzott el arról, hogy a státustörvénnyel csökkent-e a területi autonómia jelentősége. Orbán szerint erre az RMDSZ-nek kell megadnia a választ. - Az autonómia a kisebbségi élethelyzet kulcskérdése. Erre azonban nem Budapestről kell megadni a választ, hanem vita tárgyává kell tenni a romániai magyarság különböző fórumain. Ha pedig ez összeegyeztethető a világban tapasztalt példákkal, Budapest támogatni fogja. Ezt nem tartom olyan témának, amelyet ki kell pipálni a naptárból. Ez viszont az RMDSZ döntése, az én naptáramba be van írva - hangsúlyozta Orbán. Válaszában Markó Béla elmondta: megítélése szerint a magyarság számára a megnyugtató jövőt a különböző autonómiaformák jelentik. Nem hiszem, hogy az RMDSZ ettől a céltól eltért volna, vitáink legfennebb arról vannak, hogy milyen eszközökkel és milyen ütemben kerülünk közelebb ehhez a célhoz - mondotta a szövetségi elnök. /Székely Kriszta: Közösségek Európája - a 21. századi magyar alternatíva.Orbán Viktor a tusványosi szabadegyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

2001. július 30.

Az Orbán Viktorral folytatott megbeszélést követően Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozott, kifejtve, hogy rendkívül fontosnak tartja a két miniszterelnök találkozóját. Úgy látta, van esély arra, hogy a státustörvénnyel kapcsolatos félreértések tisztázódjanak. Fontos az a javaslat is, amelyet a magyar miniszterelnök tett, hogy hozzanak létre közös román-magyar beruházási alapot. Markó szerint előrelépést jelent az is, hogy Adrian Nastase kormányfő a tárgyalásokon már nem vetette fel a státustörvény alkalmazásának felfüggesztését. /T. Sz. Z.: Markó Béla: A magyar kormányfő kompromisszumban reménykedik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

2001. július 30.

Júl. 29-én az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete által a Petőfi-szobornál, a költő halálának 152. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen alig 30-an vettek részt. Az egybegyűlteket Gál Éva, az RMDSZ városi szervezetének szervezési alelnöke köszöntötte, majd Dávid Csaba, a szervezet elnöke Petőfi szellemi nagyságát idézte. A jelenlevők megkoszorúzták a költő szobrát. /(vajda): Koszorúzás - szerény részvétellel. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./ Koszorúztak Marosvásárhelyen, a költő Kossuth utcai szobránál, valamint az Ispánkútnál és a fehéregyházi Múzeumkertben. Marosvásárhelyről a résztvevők autóbusszal indultak Segesvárra. Az egykori csata színhelyén lezajlott ünnepségeket a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, az RMDSZ helyi és marosvásárhelyi szervezetei rendezték. Az Ispánkútnál jelen voltak a kiskunfélegyházi vendégek is. Megemlékező ünnepi istentisztelet tartottak az idén június 23-án felszentelt fehéregyházi millenniumi unitárius templomban. Gábos Dezső, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke elmondta: "Minden év júliusának utolsó vasárnapján emlékezünk Petőfire. Tévedés lenne azt hinni, hogy ez csak az 1989-es rendszerváltás óta van így. Többé-kevésbé hivatalosan, rendszerint engedély nélkül a rendszerváltás előtt is megrendeztük a megemlékező ünnepségeket március 15-én és július végén." A délutáni program keretében leleplezték a Bem Józsefet ábrázoló domborművet, amelyet a Ficsor József polgármester vezetésével érkezett kiskunfélegyházi testvértelepülés képviselői ajándékoztak Fehéregyházának. Az alkotást Eugen Jebeleanu, a legjelentősebb román Petőfi-fordító múzeumkerti domborművével szemben állították fel. Az ünnepi beszédek után koszorúkat helyeztek el a turulmadaras emlékműnél, a Bem-domborműnél és az 1999-ben, a költő halálának 150. évfordulója alkalmából felavatott Petőfi-szobornál. /Bakó Zoltán: A ma is küzdő költőt ünnepelték. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./ Fehéregyházán, az ünnepségen beszédet mondott Markó Béla RMDSZ elnök is. Az RMDSZ szövetségi elnöke beszédét arra a gondolatra építette, hogy: "Petőfi nem változik". Míg mi is évről évre változó körülmények között emlékezünk Petőfi Sándorra, és míg a magyar nemzet történelmének jelentős eseményeit és személyiségeit is újraértékeljük, addig nagy költőnk azt az állandó nemzeti értéket képviseli, amellyel kapcsolatban soha nincsen vita közöttünk, hiszen ő a legszebb és legáltalánosabb nemzeti célokat testesíti meg. /RMDSZ Tájékoztató, júl. 30. - 2015. sz./

2001. július 30.

Rendkívüli kuratóriumi ülést tart Csíkszeredában a Sapientia Alapítvány. A júl. 30-i tanácskozáson a kuratóriumi tagok az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai részlegének otthont adó Hargita Szálló átalakításának műszaki részleteit tárgyalják meg. Utolsó szakaszába érkezett a Hargita Szálló átalakításának terve - jelentette ki a Krónika kérésére Székely István, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem programirodájának vezetője. A programiroda-vezető szerint a kuratórium hivatott a fontos technikai részletekkel kapcsolatos határozatokat meghozni, ezért volt szükség rendkívüli ülés összehívására. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyen és Csíkszeredában már a legtöbb állást meghirdette. /Salamon Márton László: Technikai kérdésekről döntenek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./


lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-483




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék