udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
508
találat
lapozás: 1-30 ... 451-480 | 481-508
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. január 29.
Nem ért egyet Kása Zoltán volt rektor-helyettes véleményével olvasói levelében Nagy László, miszerint jó lenne, ha a Babes–Bolyai Egyetem magyar hallgatói-előadói átköltöznének a Sapientia Egyetemre (EMTE), otthagyva csapot-papot, az összes épületet, az egész felszerelést, Mindezt azért javasolta Kása Zoltán, mert a Babes-Bolyai Egyetem magyarul tanulóinak minden, nagyobb önállóságra való törekvését reménytelennek véli. Kötő József az RMDSZ nevében kissé bizakodóbb, a két önálló magyar kar mellett érvel, egy önálló állami magyar egyetem megalapítását egyelőre reménytelennek tartva. A levélíró ezzel szemben első lépésként az 1959-ben beolvasztott Bolyai Egyetem jogi személyiségének visszaállítását tartaná fontosnak. /Id. Nagy László: Továbbra is holtponton a magyarnyelvű állami egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./2005. január 29.
A Szabadság 2005. január 26-i száma közölte, hogy a Babes–Bolyai Egyetem magyar diákjai felmérést készítettek az egyetem dolgairól. Ezeknek az „eredmények”-nek semmi közük az egyetem dolgainak rendezéséhez, ugyanis a diákok többnyire tájékozatlanok, ez azért van, mert nem vesznek részt az adminisztrációs ügyekben. A magyar egyetem dolgait nem ilyen módon kell rendezni, hanem alapos munkával, minden kar és szak bevonásával. /Dr Neményi Ágnes egyetemi docens: Közvélemény-kutatás vagy diverzió? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./2005. január 29.
A bukaresti Curentul lap szerint nemcsak a román államfő elleni állítólagos merényletről szóló információknak, hanem a magyar Trianon-film tervezett bukaresti tévévetítésével kapcsolatos botránynak is Timofte, a hírszerzés (RHSZ) igazgatója az igazi szerzője. A Curentul megírta, hogy Timofte valójában Iliescu embere, aki „nem véletlenül lépett rivaldafénybe”, s aki „elbocsátása előtt rendkívül veszélyes játékot űz”. A titkosszolgálati forrásokra hivatkozó Curentul szerint Timofte az igazi szerzője annak az ötletnek, hogy egy bukaresti magántelevízió csúcsidőben sugározza a Trianon című magyar dokumentumfilmet, s aztán egy talk show-műsorban „felszítsák a marosvásárhelyihez hasonló etnikumközi feszültségeket Erdélyben és viszályt keltsenek a jelenlegi kormánykoalíción belül”. /Timofte műve a Trianon-botrány? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./2005. január 29.
Az RMDSZ Temes megyei választmánya ülésezett. Toró T. Tibor parlamenti képviselő elmondta, hogy a választás idején a kampánystáb jól működött. Jó ötletnek bizonyult a Mi, bánsági magyarok 10 ezer példányban kiadott nyomtatvány, valamint a minden felkeresett településen átadott közösségi krónika. A kampány során hét színházi előadást, kilenc nótaestet, nyolc néptánc-műsort, több bált szerveztek. Temesváron, ahol a megye magyarságának fele él a legteljesebb szétszórtságban, sikeres volt a magyar közösségeket bemutató nyomtatvány. A kampány sikeres volt, hiszen sikerült megőrizni a parlamenti képviseletet – vonta meg a mérleget Toró T. Tibor. Aggodalomra adnak okot a legutóbbi népszámlálás adatai. Temes megye magyarsága 63 ezerről 50 ezerre esett vissza. A megyében felgyorsult az asszimiláció. Az RMDSZ képviselőjelöltjére 2000-ben 22 124-en, 2004-ben viszont már csak 15 687-en szavaztak. Mindent meg kell tenni az asszimiláció visszaszorítására – fejtette ki Toró T. Tibor. /Szekernyés Irén: RMDSZ-kiértékelő. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./2005. január 29.
Nagyváradon írta Ady Endre Fölszállott a páva című költeményét. Halálának 86. évfordulóján, január 27-én ezzel versével emlékeztek, a költőre. Varga Vilmos színművész szavalta a verset a vármegyeház előtti Ady Endre szobornál, majd Szűcs László költő-újságíró az Ady Endre Sajtókollégium vezetője köszöntötte a megjelenteket. Dr. Indig Ottó irodalomtörténész, a nagyváradi Ady Endre Társaság elnöke beszélt arról, hogy a város milyen hatással volt Ady életére. /(Balla Tünde): Ady Endrére emlékeztek Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./2005. január 29.
Tavaly Dani Rubinka, helybeli tanító és Oroszhegyi Erika megszervezték Vicében a hagyományőrző kört. Idén újra indul a kör. Az első alkalom témája egy jellegzetes vicei mulatóalkalom lesz: a vérdzsél. A vérdzsél a fonónak szervezettebb változata és az utolsó mulatóalkalom húsvét előtt. A vérdzsél vagy más népi mulatóalkalmak nemcsak a tágabb faluközösség összetartozását erősítették, hanem a kisebb csoportok mint a baráti közösségek, vagy utcák együvé tartozásának az érzését is fenntartották. /Borsos K. László: Hagyományőrző kör Vicén. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./2005. január 29.
Szerkesztőként kezet foghatott Kós Károllyal, Tamási Áronnal; felkereshette otthonában Tompa Lászlót vagy Szentimrei Jenőt, interjút készíthetett Kemény Jánossal; beszélgetett Szabédi Lászlóval, Bözödi Györggyel, vallja életéről a nyolcvan éves Nagy Pál irodalomtörténész, egyike a legaktívabb közösségi életet élő marosvásárhelyieknek. Korát meghazudtoló munkakedvvel dolgozik. A nagy elődökre való emlékezést tartalmazza Visszanéző /Impress Kiadó, Marosvásárhely, 1997/ című könyve. /Adamovits Sándor: „Kezet foghattam Kós Károllyal”. A 80 éves Nagy Pál köszöntése. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 29./2005. január 29.
Január 27-én Kolozsváron, az Apáczai Galériában megnyílt az EMME-tárlat. Az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete Kolozsvári Csoportjának vezetője, Székely Géza grafikusművész szervezte 33 művész több mint 50 munkáját tartalmazó kiállítást Wolf Rudolf igazgató nyitotta meg. /Németh Júlia: Művészpedagógusok színvallása. EMME-tárlat negyedszerre. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./2005. január 29.
Borsos Miklós szobrászművész emlékére január 27-28-án Emléknapok a toronyból címmel a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány megemlékező rendezvényeket szervezett, amelyek keretében kiállítás nyílt Kolozsváron Borsos Miklós munkáiból, Január 28-án a megemlékezés Gyergyócsomafalván folytatódott, a Borsos Miklós Emlékházban bemutatták a Borsos Miklós érmei című album első kötetét, majd Szülőföldem címmel portréfilmet tekinthettek meg a résztvevők a szobrászművészről. /Borsos Miklós szobrászművész emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./2005. január 29.
Haszmann Júlia Réka egy kisebb képtárat megtöltő, gazdag anyagot állított ki Kovásznán, ahol jelenleg rajztanárnő. Kevés fiatalnak adatik meg az, hogy egy múzeumban nőjön fel. Haszmann Réka ezen kevesek közé tartozik. A csernátoni Haszmann-örökséget a képzőművészet nyelvén felvállaló alkotó nemcsak a népművészetet, de az iparművészet emlékeit is ihletőinek tartja. Térplasztikákat is kiállít. /Sántha I. Géza: Motívumok tudatos társítása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 29./2005. január 29.
Öt éve, 2000-ben indította el és most is virágzik az Erdélyi Művészet /Székelyudvarhely/, Veres Péter egyszemélyes intézménye, rendre megjelennek az Erdélyi Művészet negyedéves lapszámai. A székelyudvarhelyi muzeológus felelős kiadó, főszerkesztő és mindenes friss fegyverténye, az Erdélyi Művészet internetes honlapja, s annak is elsősorban a Kataszter című almenüje. A www.erdelyimuveszet.ro honlapon találhatók az Erdélyi Művészet lapszámai is. /N.M.K.: Erdélyi Művészet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 29./2005. január 29.
A temesvári római katolikus püspökség folyóirata, a Vita Catholica Banatus magyar, román és német nyelven lát napvilágot Pál József Csaba főesperes, resicai plébános szerkesztésében. A januári száma közölte a temesvári egyházmegye 2004. évi tevékenységének mérlegét, amelyet Böcskei László vikárius terjesztett elő. /Vita Catholica Banatus. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./2005. január 29.
Marton József gondozásában megjelent a “Fogarasy Mihály (1800–1882) erdélyi püspök élete és munkássága” című könyv. /Egyházi könyvek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./2005. január 30.
Digitális adatbázis és kataszteri térképet készítenek a gyergyószentmiklósi római katolikus temetőről – Hajdó István főesperes-plébános megbízásából. A topográfusok a gyergyószentmiklósi római katolikus temető felmérésének befejezése után más egyházközségek temetői digitális kataszteri térképének elkészítését is vállalnák. /Digitális adatbázis. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 30./2005. január 30.
Budapesten, a Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök nyughelyéül szolgáló Egyetemi templom kriptájának közelében található Petőfi Irodalmi Múzeumban kiállításon mutatják be a mélyen vallásos erdélyi Reményik Sándor költőt, születésének 115. évfordulóján. /Az erdélyiség szolgája budapesti kiállításon. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 30./2005. január 31.
Újabb két RMDSZ-es tisztségviselőt neveztek ki magas rangú tisztségekbe. Birtalan Józsefet nevezték ki a közhivatalnokok országos ügynökségének élére. Birtalan eddig itt aligazgatóként tevékenykedett. A mezőgazdasági minisztériumhoz tartozó állami birtokok ügynökségét pedig Tánczos Barna közgazdász fogja vezetni. A 28 éves szakember 1999-ben végezte el a bukaresti közgazdasági egyetemet, az elmúlt két évben pedig a képviselőház iparügyi és szolgáltatásokért felelős bizottságot vezető elnök tanácsadója volt. /B. T.: Két ügynökség az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./2005. január 31.
Nagy E. József azt várta, hogy az Antonescu-szoborról szóló jegyzetének /Romániai Magyar Szó, jan. 22./ megjelenése után a hatóságok intézkedni fognak és eltávolítják, de legalábbis elfedik a szobrot. Azonban nem történt semmi! A Muncii-tér Bukarestnek egyik legforgalmasabb csomópontja, ott áll a háborús bűnös szobra. Január 26-án jelent meg a “22” hetilapban Andrei Oisteanu cikke, “Bukaresttől Auschwitzig és vissza”, amelyben a vasgárdista szélsőjobb zavartalan romániai tevékenységét taglalta. Lapjukat terjesztik és bármelyik postahivatalban elő lehet rá fizetni. Az Antonescu-szobor újból láthatóvá tétele ellen Aurel Vainer, a zsidó kisebbség parlamenti képviselője tiltakozó jegyzéket nyújtott be a főügyészséghez. Az ügyészség zaklatni kezdte a Trianon-film bemutatásának szervezőit a háborús bűnösök kultuszáról szóló rendeletre hivatkozva, de Antonescu szobrát illetően nem intézkedtek. /Nagy E. József: A helyzet még annál is rosszabb! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./2005. január 31.
A kedvezménytörvényt gyakorlatba ültető státusirodákat 2002. januárjában nyitották meg. A csökkenő ügyfélérdeklődés miatt felmerült a 21 státusiroda átszervezésének a szükségessége. 2002. január és 2005. között a státusirodák körülbelül 500 ezer magyar igazolvány iránti kérelmet vettek át és továbbítottak, tájékoztatott Székely István, a Központi Státusiroda vezetője. Ezek a kérelmek 35 800 diákigazolvány, 7 600 pedagógus igazolvány, és 540 oktatói kártya igénylését is magukba foglaltak. 2004-ben 77 600 magyar igazolványt továbbítottak a státusirodák. A státusirodák 2004-ben az Iskola Alapítvány által kiírt pályázatok feldolgozását is vállalták, ez 124 ezer gyermek által benyújtott pályázatot jelentett, továbbá 4000, felsőoktatásban résztvevő személy által benyújtott pályázatot. A leépítés mellett döntöttek, amely a munkatársak egyharmadát érinti, közölte Székely István. /(Ú. I.): Csökkenőben a magyar igazolvány igénylése. Személyzeti leépítések a státusirodáknál. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./2005. január 31.
Január 29-én az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa (OÖT) Kolozsváron rendezett ülést. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy megteremtették a romániai magyar közösség életének javítására alkalmas eszközöket. Ilyés Gyulát, Szatmárnémeti polgármesterét választották az OÖT elnökévé. Markó szerint a decentralizáció célkitűzése az egész ország érdeke. Markó arra figyelmeztette a székelyföldi küldötteket, hogy ne nézzék le a kulturális autonómiát, mert ez azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyják azt a tényt, miszerint a romániai magyarság zöme szórványban él. Újságírói kérdésre válaszolva Markó cáfolta azt a feltevést, hogy az erdélyi megyéknek az állami költségvetésbe fizetett összegekhez képest méltánytalanul keveset juttatnak vissza. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint az önkormányzati képviselőknek elsősorban nem a magyarországi támogatásokban kell reménykedniük, hanem Erdélyben kell megteremteniük a magyar közösség életszínvonalának emelését szolgáló eszközöket. Takács arra buzdította az önkormányzati képviselőket, hogy vezessék be a magyar nyelvet az önkormányzatokba ott, ahol ezt törvény engedi. /Borbély Tamás: Markó: Valós önkormányzatiság megteremtése a cél. Ilyés Gyula az Országos Önkormányzati Tanács új elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./2005. január 31.
Fellebbezést nyújtott be a Brassó Megyei Fellebbviteli Bíróságon az illyefalvi helyi tanács a Kovászna Megyei Törvényszék ítélete ellen, amely a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírásáról hozott határozat visszavonására kötelezte az önkormányzatot. Benedek Huszár János illyefalvi polgármester elmondta: jogászokkal és a Székely Nemzeti Tanács vezetőivel folytatott konzultációk után a referendum kezdeményezői a jogi harc folytatása mellett döntöttek. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 31./