udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
573
találat
lapozás: 1-30 ... 481-510 | 511-540 | 541-570 | 571-573
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2004. szeptember 28.
Októberben, Médiabefutó 2004 néven magyar tehetségkutató-versenyt rendeznek tíz romániai városban. A cél olyan fiatal tehetségek felkutatása, akik a jövő nagy romániai magyar sztárjai lehetnek. Zene, szavalás és színpadi jelenet, tánc és egyéb kategóriában keresik azokat akik a 11–21 éveseket, akik a színpadon, rádióban, televízió-műsorokban és az írott sajtóban is megállják a helyüket. A rendezvénysorozat szervezője az RMDSZ, a rendezvény támogatója a Communitas Alapítvány. /Sztárokat keres magának a romániai magyar média. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./2004. szeptember 28.
Szept. 20–24. között a kalotaszentkirályi Ady Endre Kulturális Egyesület immár második alkalommal szervezte meg a Gyarmathy Zsigáné nevét viselő alkotótábort. A táborba hat településről vettek részt gyerekek, akik a kalotaszegi faragás alapjait sajátíthatták el, de a varrás illetve a bogozás rejtelmeibe is betekintést nyerhettek. Hatvan diák vett részt a táborban. /Alkotótábor az Ady Endre Iskolában. Fafaragás, varrás, bogozás Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./2004. szeptember 28.
Szept. 23-26-a között a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ immár XII. alkalommal szervezte meg a műkedvelő színjátszók /MŰSZIT/ találkozóját. A helyi a Figura Stúdió Színház nyitott, a fellépők között volt a mákói Bokréta Kulturális Egyesület, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Líceum Diákszínpada, a Dicsőszentmártoni Népszínház és a bukaresti Petőfi Színkör. /A XII. MŰSZIT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./2004. szeptember 28.
Okt. 1-jén Marosvásárhelyen, Bernády Házban Józsa Nemes Irén (1918-2003) marosvásárhelyi festőművész alkotásaiból nyílik emlékkiállítás. A Nyárád mente festőjének tartott művész munkáiban a hagyományőrző falu, a székely porták jellegzetes, színes univerzumát, embereit, szokásait örökítette meg. /Józsa Nemes Irén- emlékkiállítás Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./2004. szeptember 28.
A Magyarországgal szomszédos országokból érkező és ott letelepedni kívánók "vándorlása" nem tekinthető migrációnak, hanem áttelepülésnek – jelentette ki egy budapesti nemzetközi konferencián Tóth Pál Péter, a Magyar Tudományos Akadémia demográfiai bizottságának elnöke. Rámutatott: a Magyarországra érkező külföldiek döntő többsége magyar nemzetiségű, Magyarországot anyaországának tekinti. "Az, hogy csak a rendszerváltás óta százezernél többen települtek át, még mindig a »trianoni krízissel« magyarázható, az első világháborút lezáró békeszerződés nyomán ugyanis határainkon túlra került több mint hárommillió magyar" – mondotta. 1990 és 2000 között 230 ezer bevándorló érkezett Magyarországra, huzamosabb (egy évnél hosszabb) ideig 107 ezren maradtak ott, 97 százalékuk a környező országokból érkezett. 2001 és 2003 között 15 ezernél több külföldi kapott magyar állampolgárságot, a tavaly a bevándorlási, illetve letelepedési engedéllyel rendelkezők száma pedig 104 ezer volt. 2003-ban további 40 ezren folyamodtak tartózkodási engedélyért. Az egykori Jugoszláviából a sorozás elől Magyarországra menekülők beilleszkedése jóval nehézkesebb. A letelepedési engedélyre jogosulttá váló vajdasági magyarok egyelőre nem kapnak családi pótlékot, sem egészségügyi ellátást. Közülük harmincan már tíz éve befogadó-állomásokon élnek. /Százezren felül a Magyarországra áttelepülők. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./2004. szeptember 28.
Meglepetés volt, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség helyhatósági választási kampányzáró nagygyűlésén megjelentek a Fidesz vezetői. Kövér László /Fidesz/ elmondta, hogy az elmúlt évtizedben az Ágoston András által vezetett VMDP-vel jobb viszonyban volt a Fidesz, de vészjóslóak az ottani folyamatok, ezért eleget tettek a meghívásnak. Ahol a magyarokat elűzéssel és halállal fenyegetik meg, ott meg kell próbálni a széttöredezett vajdasági magyarságot egy politikai szervezetbe összeterelni. Erdélyben is hasonló migrációs folyamatok mennek végbe, mint a Vajdaságban. Az RMDSZ sajnálatos módon nem a jó úton jár, az RMDSZ nyilvánvalóan a Magyar Szocialista Pártnak a szövetségesévé vált, úgy, ahogy a román Szociáldemokrata Párttal kitüntetett jó viszonyt ápol. A Magyar Polgári Szövetség az autonómiáért kiáll. Jellemző, hogy az RMDSZ csak azután tűzte zászlajára az autonómia kérdését, miután a Magyar Polgári Szövetség föllépett. /Nits Árpád: Barátság és nemzetpolitikai érdek. Beszélgetés Kövér Lászlóval, a Fidesz alelnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 28./2004. szeptember 28.
Gyurcsány Ferencet, az MSZP–SZDSZ-koalíció kormányfőjelöltjét javasolta miniszterelnöknek Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök. Gyurcsány a felkérést elfogadva azt mondta: az új kormány programja "egy gyarapodó és igazságos köztársaság programja, 10 millió magyar állampolgár programja, amely a 15 milliós magyar nemzet iránt érzett és vállalt felelősséggel készült". Gyurcsány kormányprogramja Magyarország külpolitikai prioritásaival kapcsolatban kifejti: a szomszédos államokkal megtörtént a történelmi megbékélés, az elmúlt két évben feloldódtak a korábban kialakult feszültségek, Magyarország a térségben a stabilitás tényezője lett. A magyar külpolitika a határon túli magyarság jogainak és érdekeinek érvényesítését az Európai Unió normáival összhangban támogatja. /Gyurcsány Ferenc a kijelölt magyar miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./2004. szeptember 28.
Amikor baloldali kormány van hatalmon Magyarországon, furcsamód mindig felbukkan egy-egy szélsőjobboldali, náci nézeteket valló csoport. Mint most Bácsfi Diána és elvbarátai. Méghozzá éppen az alkalmas időben. A koalíciós kormány fellélegezhet. A balliberális sajtó fotókat közöl a magát Szálasi reinkarnációjának hirdető hungarista nővezérről. Ilyenkor menetrendszerűen felszólítják Orbán Viktort, hogy tessék elhatárolódni, írta Fábián Tibor. /Fábián Tibor: Festett ellenség. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./2004. szeptember 29.
Szept. 28-án a képviselőház és a szenátus együttes ülést tartott. Az egyik napirendi pont a Legfelsőbb Védelmi Tanács 2003. évi tevékenységi jelentése volt. Az RMDSZ álláspontját Szabó Károly szenátor ismertette, aki kifogásolta a parlament korlátozott hozzáférését a tanács dokumentumaihoz, és szorgalmazta a betekintés lehetőségének megteremtését. /Együttes ülésen a szenátus és a képviselőház. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./2004. szeptember 29.
Szept. 25-én Maros megyében is lezárult a parlamenti jelölt-állítási időszak. Maros megyéből előreláthatólag 3-4 képviselő és két szenátor kerülhet be a parlament alsó és felső házába. A két szenátori hely közül – az RMDSZ szabályzata szerint – az egyik Markó Béla elnököt illeti meg. A másik szenátori helyért Frunda György jogász és Szakács János vegyészmérnök mérkőzik meg. A képviselőjelöltek száma 14. A névsorban szerepelnek az eddigi képviselők: Borbély László közgazdász, Kelemen Atilla állatorvos, Kerekes Károly jogtanácsos és Makkai Gergely meteorológus. Új nevek: dr. Benedek Imre Sándor szívgyógyász-főorvos; Dávid Csaba mérnök, a marosvásárhelyi RMDSZ szervezet elnöke; Náznán Jenő mezőgazdász; dr. Kakassy Sándor fogorvos, aki korábban képviselő volt; Tatár Béla, a marosvásárhelyi közszállítási vállalat igazgatója; Csata Edit közgazdász (korábban a vámhivatal vezetője); Dudás Annamária közgazdász; Györfi Annamária, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem adminisztratív munkatársa; Orbán László Levente, fiatal mérnök Maroskeresztúrról; Jakab István, fiatal közgazdász. /(Máthé Éva): Előválasztás Maros megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./2004. szeptember 29.
Arad megyében összesen hat személy nevezett be a parlamenti tisztségekért folyó küzdelembe. Képviselői mandátumra Király András György, az Arad megyei RMDSZ elnöke, civilben történelemtanár, Horváth Levente Ákos tanácsos, tanár-közgazdász, Nagy István tanár, valamint Pénzes Gyula György pályázik. Szenátorjelöltek Cziszter Kálmán építészmérnök, egykori RMDSZ elnök, valamint Bölöni György, az RMDSZ egyik ügyvezető elnöke. A jelöltek megmérettetésére okt. 9-én, a 300 tagú megyei jelöltállító közgyűlésen kerül sor. /Aradon hatan indulnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./2004. szeptember 29.
Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács elnöke bejelentette, hogy Maros megyében több községben az önkormányzati közgyűlések elvetették a Székely Nemzeti Tanács azon kezdeményezését, miszerint közigazgatási egységenként tartsanak népszavazást a Székelyföld autonómiájának szükségességéről, illetve arról, hogy az illető községhez tartozó falvak óhajtanak-e egy majdan létrehozandó autonóm Székelyföldhöz tartozni. A Marosvásárhely közelében levő Balavásár község helyi tanácsa úgy döntött, hogy jövő év márciusában megszervezik a népszavazást. Azért tolták ki a referendumot jövő tavaszra, mert biztosak benne, hogy a prefektus polgári peres úton megtámadja majd a helyi tanács határozatát, és addig remélik: tisztázódik a helyzet, és megtarthatják a népszavazást. Korábban Ovidiu Natea, Maros megye prefektusa úgy nyilatkozott, hogy törvénytelennek tekint minden ilyen fajta kezdeményezést. Néhány napja maga Lokodi Edit is alkotmányellenesnek mondotta azt, hogy a városok, községek, tehát az önkormányzatok népszavazást szervezzenek – bármivel kapcsolatban. /(Máthé Éva): Balavásáron a népszavazás mellett döntöttek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./2004. szeptember 29.
A helyi tanácsoknak kell dönteni, kiírjanak-e a népszavazást Székelyföld autonóm területi-közigazgatási egységként való igényléséről. A vezetők többsége az érvényes törvénykezés és a lelkiismereti szempontok harapófogójában vergődik. Nincsenek kapaszkodók, nincs hivatkozási alap. Tetten érhető a nekibuzdulás, az óvatosság, a helyezkedő, „várjunk még, abból nem lehet baj” közösségi magatartása. /Csinta Samu: Úttörők. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./2004. szeptember 29.
Szept. 28-án, a Kovászna megyei tanács ülésén tárgyaltak a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) népszavazási kezdeményezéséről. Az ülésen ugyanakkor megjelent Ferencz Csaba és Tulit Attila, az SZNT két alelnöke is. Demeter János tanácselnök az általa és György Ervin RMDSZ-frakcióvezető által jegyzett állásfoglalást olvasta fel. Eszerint ,,a frakció tagjai elkötelezett hívei Székelyföld autonómiájának, ennek érdekében készek meghozni minden olyan döntést, amely Székelyföld ügyét előreviszi, de a mostani törvényes keret nem teszi lehetővé a megyei és a helyi tanácsoknak ilyen jellegű határozat meghozatalát”. Ezért törvénymódosításra van szükség, hogy ,,a helyi ügyekről helyi szinten, a regionális ügyekről regionális szinten döntsenek”. Ezért kérik fel a megye RMDSZ-es képviselőit és szenátorait, hogy ,,mielőbb terjesszenek be módosító indítványt a referendumtörvény megváltoztatása érdekében”. A döntés után az SZNT képviselői kifejtették: a döntés salamoni, a népszavazás kiírásának eddig is tapasztalható elodázásáról van szó. A jelenlegi törvény ugyanis az illető megye közigazgatási határainak módosításáról szóló népszavazás megszervezését a megyei tanács hatáskörébe utalja, ilyen értelemben tehát még törvénymódosításra sincs szükség. /Törvénymódosítást javasolnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./2004. szeptember 29.
Márton Árpád képviselőtársaival, Kelemen Hunorral és Garda Dezsővel közösen nyújtotta be a levéltárakra vonatkozó törvénytervezetet. Végül a Nagy-Románia Párt nyomására visszautasították a tervezetet, így a levéltári törvény változtatásaira várni kell. Az állam kezében kívánja tartani továbbra is a levéltárak felügyeletét, számukra a hozzáférhetőség kevésbé fontos. A három RMDSZ-es honatya arra törekedett, hogy a levéltárakban lévő okmányok, dokumentumok elérhetőek, tanulmányozhatóak legyenek. A kormány tervezete átsiklik e fontos kérdések felett, és úgy rendelkezik, hogy az egyházi levéltárakban őrzött dokumentumok végül is át kell hogy kerüljenek az állami levéltárakba. A levéltárosok képzésének át kellene kerülnie a civil szférába, hiszen jelenleg a képzés a rendőrakadémia keretében történik. /Flóra Gábor: Szövegében „új”, szellemében régi. Késik az új levéltári törvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./2004. szeptember 29.
A Kovászna megyei tanács RMDSZ-frakciója felkéri az RMDSZ parlamenti képviselőit, hogy kezdeményezzék a népszavazás kiírását szabályozó törvény módosítását, hiszen a jelenlegi jogszabály nem teszi lehetővé a Székelyföld autonómiájára vonatkozó referendum megszervezését. Szept. 28-án tartott gyűlésén a Kovászna megyei tanácsnak meg kellett volna tárgyalnia azt a beadványt, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselői nyújtottak be. Demeter János tanácselnök kijelentette: az érvényben levő törvények nem teszik lehetővé az autonómiára vonatkozó referendum kiírását. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke szerint a válasz nem több egyszerű időhúzási taktikánál. /RMDSZ: Módosítani kell a referendum-törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./2004. szeptember 29.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke az államfőválasztáson való részvételt fontolgatja, "jó ötletnek" nevezte a sepsiszentgyörgyi MPSZ ezzel kapcsolatos javaslatát. Hozzátette, "nincs kedve a választási kampányhoz". /Szász Jenő, független államfőjelölt? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./2004. szeptember 29.
Albert Álmos, a háromszéki RMDSZ elnöke kijelentette: az RMDSZ-en belüli előválasztásokon a magyar nyelvet ismerők szavazhatnak, és indokolatlannak nevezte a Kovászna megyei Demokrata Párt és Nemzeti Liberális Párt vezetőjének kérését azzal kapcsolatban, hogy a románok is az urnákhoz járulhassanak. /Csak a magyarul tudók szavazhatnak az előválasztásokon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./2004. szeptember 29.
Országos gond az egyetemisták elhelyezése a felsőoktatási tanévkezdés előtt. Több mint 600 ezer fiatal lép be október elsején az állami egyetemek kapuján, azonban alig százezernek képesek bentlakási helyet biztosítani a felsőoktatási intézmények. Kolozsváron a szerencsések elfoglalhatták bentlakási helyeiket. A helyek kiosztása és iktatása hosszadalmas folyamat volt. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a most kezdődő egyetemi évre a több mint 40 ezer diákja számára csupán 5015 helyet tud biztosítani bentlakásaiban. A BBTE bentlakó diákjai közül a legtöbben a Hasdeu egyetemi negyedben kapnak helyet. A kétágyas szobákért több mint egymillió lejt kell kifizetni havonta személyenként. A többágyas szobákban már olcsóbbak a helyek /általában 650 ezer lej/. A kolozsvári albérletek: garzon nem található 80 eurónál alacsonyabb áron, a kétszobás lakásért havonta fizetett 100 eurós ár pedig az átlagosnál alacsonyabbnak nevezhető. A diákok által leggyakrabban használt módszer a közös lakásbérlés: a két- vagy háromszobás lakásokat többen bérlik ki, így oszlik minden költség. A kollégiumi helyek ugyanakkor évek óta üzlet tárgyát képezik: egy helyért bentlakástól függően 100-200 eurót elkérnek a tulajdonosok, akik ezért a tettükért vállalják a kizárás veszélyét is. Marosvásárhelyen nem ennyire nagy a bentlakás-hiány. A városban egy kétszobás tömbházlakás bére száz euró körül mozog, de az orvosi és a műszaki egyetem környékén ennek akár a másfélszeresére is megugorhat. Vásárhely legnagyobb felsőfokú intézménye, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem körülbelül 1300 bentlakási hellyel rendelkezik, melynek elosztásában betartották a diákok etnikai arányát. A csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem bentlakásaiban mind a 380 hely betelt, de néhányan hely nélkül maradtak. Nagyváradon az állami egyetem infrastruktúrája szegényes. Az intézmény 18 fakultásán több mint 35 ezer hallgató tanul, akiknek mindösszesen 1244 helyet tudnak ajánlani. /D. Balázs Ildikó, Lepedus Péter, Pengő Zoltán, Szucher Ervin: Üzérkedőknek kedvez a bentlakásnyomor. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./2004. szeptember 29.
Öt határon túli magyar fiatal kezdte meg tanulmányait a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) a magyar külügyminisztérium ösztöndíjával. "A külügyi tárca és a CEU közötti tavaly decemberi együttműködési megállapodás alapján évente öt határon túli magyar fiatal szakirányú posztgraduális képzéséhez összesen húszmillió forint értékben biztosít ösztöndíjat a Külügyminisztérium" – mondta Polgár Viktor külügyi szóvivő. Az első öt határon túli magyar ösztöndíjas közül hárman Romániából érkeztek, egy-egy diák Szlovákiából és Ukrajnából. A fiatalok az egyetemen elsősorban Európa-politikai ismereteik mélyítésére kapnak lehetőséget. /Határon túliak tanulnak magyar külügyminisztériumi ösztöndíjjal. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./