udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 554 találat lapozás: 1-30 ... 481-510 | 511-540 | 541-554 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2009. augusztus 28.

Úgy tűnik, vérszemet kaptak a csíki székely közösség ellenfelei vagy még inkább ellenségei, miután egy egzaltált magyar cikkíró megengedte magának, hogy leállatozza, úgy általában, ezt a közösséget, írta Nagy Benedek. Constantin Strujan Hargita megyei prefektus, a Cotidianul című bukaresti lap augusztus 20-i számának nyilatkozott: „Itt Bantusztán van, jóemberek, Bantusztán. Én nem óvakodom, hogy kimondjam! A magyarok ilyenek, és nemcsak a romákkal szemben, ez egy olyan ügy, ami látszik, mert ahol tüzet gyújtanak, ott füst is van. De intoleránsan viselkednek a románokkal, és általában az idegenekkel szemben is. ” „Kulturális rendezvények mögé rejtőznek, de valójában Magyarországon a törvény által betiltott szélsőjobboldali szervezeteket működtetnek. A romákon feltehetően gyakorolják az ott tanult leckéket. ”(...) „S hogy mi van? A lakosság 70 százaléka vidéken él, s a legtöbben közülük nem tudnak egy ép mondatot elmondani románul, nem olvassák a román nyelvű sajtót, és nem nézik a mi televíziós csatornáinkat. Mi sem és önök sem kommunikálnak velük. Ők Magyarországról kapják az utasításokat, teljesen azok befolyása alatt állnak, akiknek érdeke az itteni magyar lakosság ügyének a felpiszkálása. Könnyen megállapítható, hogy az utóbbi időben, Európában, ott robbantak ki a cigányok elleni támadások, ahol magyar közösségek élnek. ”(!) A Cotidianul című lap szerint Csíkszentmártonban „pünkösd szent estéjén kaptak fejszéhez a magyarok, felgyújtottak egy házat és megtámadtak további negyvenhetet, kikergetve a romákat a faluból az erdőkbe. Azóta pedig minden hétfő este összegyűlnek a sötétség leple alatt a cigányok házai előtt. ” Csíkszentkirályon „a magyarok áttörték az ötven csendőrből álló kordont, és egy Molotov-koktéllal meggyújtottak egy csűrt, amiben egy ló elégett. A polgári tűzoltóknak nem engedték meg, hogy eloltsák a tüzet. A cigányok eloldották a lovaikat az istállóikból, fogták a gyermekeiket és kimenekültek az erdőre. A romák azt mondták, hogy »a máshonnani« magyarok autóikkal elzárták a falunak mindkét bejáratát. Ha pedig így van, akkor itt többről van szó, mint a spontán düh megnyilvánulásáról. Úgy tűnik, hogy egy paramilitáris stratégia elemeiről van szó, amelyek mint izzó vas jelentkeznek a konfliktusok tüzében” (...) El kell kerülni a feltehetően ismétlődő provokációkat. Meg kell tenni a szükséges jogi lépéseket, hogy a prefektust, valamint a Cotidianul munkatársát vonják felelősségre többrendbeli, közösség ellen elkövetett bűntény miatt, követelte a cikkíró. /Nagy Benedek: Bantusztán? Vagy stratégia? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

2009. augusztus 28.

Andrei Marga, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora kijelentette, az elsőévesek száma a jövő hónapban kezdődő tanévben elérheti a 14 ezret. Több kar új épülettel bővülhet jövőre. „A nyári felvételi után 416 ingyenes hely maradt a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) különböző karain. Biztos vagyok abban, hogy az őszi felvételi után minden hely betelik. A jelentkezők száma meghaladta a húszezret, a 2009/2010-es egyetemi évben pedig 14 000 gólyára számítunk” – mondta. „A mesterképzést illetően szeptemberben zajlik majd a felvételi: 11 000 helyet hirdettünk meg, ebből 2400 ingyenes, a többi fizetéses. ” Több mint tíz új szakot indítottak. A doktorátusi képzésben közel 300 ingyenes hely várja a jelentkezőket. /Nagy-Hintós Diana: Andrei Marga bírálta az oktatási tárca törvénytervezetét. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

2009. augusztus 28.

Rosszul elosztott és rossz minőségű tankönyvekből tanulnak jövőre a diákok, az oktatási reform a taneszközökre nem lesz hatással. „A könyvek elosztása is központosítva történik, a tanfelügyelőségek közvetítenek a kiadók és az iskolák között. Ez azt jelenti, hogy a diákok változó létszámára, és a pedagógusok igényeire sincs tekintettel a rendszer” – magyarázta Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke. Hiába nő, vagy csökken az osztálylétszám ugyanannyi kötetet „utalnak ki” évről évre – számolt be az aránytalanságról a Bihar megyei Tenke elméleti líceumának matematika-fizika szakos tanárnője, Oláh Ildikó is. „Túl sok az információ és sok tankönyvet hibásan fordítanak románról magyarra” – sorolta a panaszokat Bálint István, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatója. Pásztor Gabriella, az oktatási minisztérium igazgatója az ÚMSZ megkeresésére elmondta, hogy tud arról, hogy a pedagógusok elégedetlenek a tankönyvkínálattal, de a minőségi kifogások orvoslására csak egyetlen megoldás van: ha a pedagógusok maguk vállalják fel a magyar tankönyvek írását. /Antal Erika, Totka László: Káosz uralja a tankönyvpiacot. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

2009. augusztus 28.

Sajtóhírek szerint a Feddhetetlenségi Ügynökség hamis nyilatkozattétel miatt eljárást indított dr. Benedek Imre volt RMDSZ-es megyei tanácsos ellen, akit azzal vádol, hogy vagyonnyilatkozatában elmulasztotta feltüntetni, hogy anyagi érdekeltségei vannak bizonyos cégeknél. Benedek Imre furcsának tartja, hogy a sajtóból kellett tudomást szereznie az ellene indított vizsgálatról, amiről semmiféle hivatalos értesítést nem kapott. /(A. I.): Ismét vizsgálódik a Feddhetetlenségi Ügynökség. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./

2009. augusztus 28.

Bűnvádi eljárást indított a legfőbb ügyészség a konstancai Teodosie ortodox érsek ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy megvesztegetés fejében, hamis iratok kibocsátásával egy fiatal számára lehetővé tette a beiratkozást a papneveldébe. Az érseket a sajtó buktatta le. Két újságíró felkereste őt, és valódi kilétüket eltitkolva arra kérték, segítsen egyiküknek abban, hogy beiratkozhasson az ortodox egyház papneveldéjébe. Ez márciusban történt, amikor már nem lehetett felvételizni az intézménybe. Az újságírók háromezer eurót kínáltak az érseknek, hogy „intézze el” a felvételt, a helyszínen kifizettek 850 eurót. /Bűnvádi eljárás egy ortodox érsek ellen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./

2009. augusztus 28.

Jóval alacsonyabb áron lehet a határ menti településeken, Magyarországon házat venni, ezért a válság ellenére még mindig sok romániai lakos költözik át. Legtöbbjük azonban visszajár Romániába dolgozni, ugyanis Kelet-Magyarországon nincs munkalehetőség. Növekszik a romániai beköltözők száma, de nincs feszültség a helyi lakosok és a jövevények között. A csengeri „Szatmári utcából” (amely arról kapta nevét, hogy mutatós családi házai többségét már megvették a szatmáriak: orvosok, mérnökök, tanárok, közgazdászok) naponta tömegek járnak vissza a városba, ahol a munkanélküliség a gazdasági világválság hatására sem emelkedett öt százalék fölé. /Sike Lajos: Visszajárnak az áttelepülők. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

2009. augusztus 28.

Médiaműfajokról, a véleménynyilvánítás szabadságáról, a mozgóképrögzítésről hallgat előadást ezen a héten harminc erdélyi és vajdasági magyar diákújságíró, illetve -jelölt a Benedek-mezei táborban a brassói Áprily Lajos Főgimnázium diáklapja, a Visszhang által szervezett szakmai felkészítőn. A tábor szakmai támogatója a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. /Fekete Réka: Jó úton a diáklapok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

2009. augusztus 28.

Az eltelt két évtizedben a szatmári magyar közösség komoly és erős civil szervezeti hálózatot hozott létre. Két területen működik a legtöbb szervezet: a szociális ellátás és kultúra. A Partiumi Magyar Napok eseménysorozataiban mindig is jelen voltak civil szervezetek. /Civil szervezetek bemutatkozása. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 28./

2009. augusztus 28.

Keresztes Gyula /sz. Marosvásárhely, 1921. aug. 7./ 1940-ben érettségizett, a második bécsi döntés után Budapestre ment, ahol 1944-ben fejezte be építészmérnöki tanulmányait. 1950-ben visszatért szülővárosába, később a város főépítésze lett. 1958-tól nyugdíjazásig a Magyar Autonóm Tartomány, majd Maros megye tervezőintézetének főtervezője volt. Keresztes Gyula könyveiből, tanulmányaiból kitűnik, hogy sokat foglalkozott Kós Károly munkásságával. Ugyanakkor felújította a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyt és a székelykeresztúri római katolikus templomot. Kolozsváron most fog megjelenni Keresztes Gyula húsz éve készen álló kézirata, a Maros megyei középkori templomok leírását tartalmazza. A marosvásárhelyi Mentor Kiadó fogja megjelentetni a Marosvásárhely grafikus ábrázolásai című kötetét. Keresztes Gyula korábbi kötetei: Erős várunk (1993), Kós Károly-emlékfüzet: Az építész Kós Károly (1993), Kós Károly egyetemessége (1995), Maros megyei kastélyok és udvarházak (1996), Vásárhelyen vásár tartatik (1996), Marosvásárhely régi épületei (1998). Emellett több mint 360 cikke jelent meg a műemlékvédelem és a művészetek tárgykörében. /Máthé Éva: Felleltározta az erdélyi műemlékeket. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./

2009. augusztus 28.

Megjelent Eszteró István negyedik verskötete Nirvána gombostűje /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ címmel. A kötet bemutatója Végváron, a költő szülőfalujában lesz, a végvári falunapok keretében. /Nirvána gombostűje. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./

2009. augusztus 29.

Markó Béla RMDSZ-elnök sajtótájékoztatón kijelentette: a jelenlegi kormány még nem teljesítette vállalt kötelességeit, s ő a maga részéről az utóbbi hónapokban csak tétovaságot tapasztalt a kormánypártoktól. Az államfői választások után üdvös lenne egy új kormány alakítása. Az RMDSZ azonban feltételekhez köti a kormányban való részvételét. /Markó: a kormány nem tett eleget vállalásainak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

2009. augusztus 29.

Kifütyülték bukaresti koncertjén Madonnát. Madonna szólt néhány mondatot a diszkrimináció ellen. Megállapította, hogy egyre gyakoribbá váltak a romaellenes megnyilvánulások Kelet-Európában.,,Minden ember egyenlő. Nem szabad diszkriminálnunk sem a romákat, sem a homoszexuálisokat” – mondta a popsztár, de szavait a közönség füttykoncerttel fogadta. A román média nem kommentálta a történteket, inkább a zenei produkció sikerét boncolgatta. /Madonnát kifütyülték diszkriminációellenes felhívása miatt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

2009. augusztus 29.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Presbiteri Szövetségének 5. konferenciája augusztus 28-án kezdődött el Aradon, a belvárosi református templomban. A rendezvény A kálvini örökség a 21. századi presbiter számára címet kapta. Tőkés László európai parlamenti képviselő, az egyházkerület volt püspöke rámutatott arra is, hogy nehéz a presbiteri tisztség becsületét visszaadni, mert a kommunista diktatúra sötét foltot ejtett rajta – besúgókat építettek a presbiterek közé, vagy őket szervezte be a politikai rendőrség –, akárcsak a papságon. A konferenciára a gyulai, békéscsabai, lökösházi és battonyai testvérgyülekezetek, a Királyhágómelléki és az Erdélyi Református Egyházmegye presbiterei és lelkészei is eljöttek. Az esti áhítat után a résztvevők Battonyára utaztak, ahol augusztus 29-30-án zajlanak a konferencia munkálatai. /Pataki Lehel Zsolt: Az egyház világi tisztviselőinek találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./

2009. augusztus 29.

Magyar állami kitüntetéseket adtak át augusztus 28-án Kolozsváron. Az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából Sólyom László köztársasági elnök által adományozott kitüntetéseket Szabó Vilmos külügyminisztériumi államtitkára nyújtotta át. Elismerésben részesült: Gálfalvi Zsolt kritikus, szerkesztő, László János orvosprofesszor (Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje), Lászlóffy Csaba író, költő, Matekovits Mihály oktatásügyi szakember, Szép Gyula művelődésszervező, a Kolozsvári Magyar Opera aligazgatója, (Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje), Bocskai Vince szobrászművész (Pro Cultura Hungarica-díj) és Ionel Haiduc, a Román Akadémia elnöke (az MTA Doctor Honoris Causa-díja). A díjátadó ünnepségen jelen volt Füzes Oszkár, bukaresti nagykövet, Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul, valamint számos meghívott. /(köllő): Augusztus 20-ai kitüntetéseket adtak át. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

2009. augusztus 29.

Tiltakozó nyilatkozatot tett közzé az RMDSZ liberális platformja, a Szabadelvű Kör a szlovák államnyelvtörvény júniusban megszavazott diszkriminatív módosításaival kapcsolatban. A szabadelvűek nyilatkozata szerint „a hivatalos szlovák nyelvnek, mint államnyelvnek a deklarált elsődlegessége minden más szlovákiai nyelv hátrányos helyzetét eredményezi, kivétel nélkül, az élet minden területén”. /Tiltakozik a Szabadelvű Kör. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

2009. augusztus 29.

Augusztus 28-án az őszi sokadalom egyik fő eseményeként nyílt meg a Kézdivásárhelyen a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetsége által szervezett vállalkozói napok keretében a nyolcadik termékkiállítás és -vásár. Első alkalommal mutatkozott be a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, valamint öt ásványvízpalackozó cég saját standdal. Rácz Károly polgármester mondott ünnepi beszédet. A Vigadóban Georgius-hangversennyel kezdődött a sokadalom. A szervezők a százezer eurós nagyságrendű költségvetést elsősorban támogatóktól gyűjtötték össze. /Iochom István: Megkezdődött az őszi sokadalom Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

2009. augusztus 29.

Az elmúlt napokban zajlott a zabolai Csipkésben a sepsiszentgyörgyi ETNA Alapítvány és a magyarországi MAMŰ Társaság szervezésében a Tájmisztika című képzőművészeti tábor, melynek kezdeményezője Hegyeli Győző, a helyi könyvtár vezetője. Tíz festőművész és egy szobrász vett részt, valamennyien a nyolcvanas években telepedtek Erdélyből Magyarországra és Ausztriába. A táborban alkotott művekből kiállítás nyílt a községháza előcsarnokában. Amint Ütő Gusztáv, az ETNA Alapítvány elnöke tárlatnyitó beszédében elmondta, rég nem látott barátok, régi iskolatársak találkoztak itt.,,Azt is merem mondani, hogy a zabolai Tájmisztika-táborban egyféle nemzeti szemlélet is érvényesült: a tájhoz való viszonyunk, az alázat, amellyel az alkotások készültek, őseinktől örökölt alázat, becsület, olyan viszonyulás a tájhoz, amely maradandó értéket képvisel” – hangsúlyozta Ütő Gusztáv. Krizbai Sándor marosvásárhelyi származású képzőművész, a MAMŰ Társaság elnöke (jelenleg Magyarországon él) elmondta: a zabolai próbálkozás és a jelenlét azt a felismerést erősíti, hogy érdemes Erdélybe jönni, feltöltődni, erőt meríteni, hiszen a nyolcvanas években, amikor fiatalok voltak, Magyarországra mentek feltöltődni. A helyzet viszont most megváltozott, és érdemes a Szent István-i Magyarország más vidékeit is felkeresni. /Bodor János: Tájmisztika-tábor Zabolán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./ MAMŰ= Marosvásárhelyi Műhely

2009. augusztus 29.

Kovács Géza sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotásaiból nyílt kiállítás a nagyajtai unitáriusok Bástya Galériájában. Az ötvenegy esztendős alkotó művei kifejezőek: az egymáshoz illesztett acéldarabok érthető gondolatokat rejtenek. /(Hecser): Kovács Géza kiállítása Nagyajtán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

2009. augusztus 29.

Az Erdélyi Református Egyházkerület és a Kalotaszegi Református Egyházmegye eszmei támogatásával a Kálvin-év tiszteletére szervezett időszakos kiállítás második állomáshelye Kézdivásárhely, ahol augusztus 28-án a Céhtörténeti Múzeumban megnyílt az Umling festő-asztalos család hagyatéka című egyház- és művelődéstörténeti kiállítás, mely a XVIII. századi kalotaszegi templombelsők festett faberendezéseit mutatja be. /(Iochom): Az Umling festő-asztalos család öröksége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

2009. augusztus 29.

Tavaly ősszel, a marosvásárhelyi könyvfesztiválon megjelent a színen Csíkszereda negyedik (!) nagyobb könyvkiadója, a Pallas-Akadémia, a Pro Print, a Székelyföld folyóirat működtette Hargita kiadóvállalat mellett a Bookart. Addig is jelentettek meg könyveket, Markó Béla gyermekverseinek színes sorozatát (A pinty és a többiek, Miért lassú a csiga, A hold fogyókúrája), és Hány életünk volt címmel kiadtak egy válogatást is Markó legszebb szonettjeiből. Egyértelműen Markó gyermekverseinek és verseinek kiadását vállalták fel, a sorozat valószínűleg folytatódik. – A Hajdú Áron vezette Alutus Nyomda nagy gondot fordít a könyvek szép kiállítására. A Bookart adta ki Kövi Sára Balettka című kecses kis kötetét a szerző verseivel és rajzaival. A kiadó eddig legnagyobb teljesítménye Dieter Schlesak Capesius, az auschwitzi patikus című könyve Hajdú Farkas Zoltán fordításában. Az Erdélyi létlap egy sajátos antológia: a Látó folyóirat két tematikus számának anyagából válogatott Láng Zsolt. Megjelentet a kiadó tanulmányokat is, így Tánczos Vilmos Elfelejtett szavak című kötete ,,egy csíki székely ember nyelvéről és világképéről” ad számot. Kiadnak jelenkori prózaírókat is: Szabó Róbert Csaba Kutyák birodalma című novelláskötetét és Selyem Zsuzsa Mire vársz? című prózakötetét. /Bogdán László: Közelképek a Bookart Kiadóról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./


lapozás: 1-30 ... 481-510 | 511-540 | 541-554




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék