udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
565
találat
lapozás: 1-30 ... 481-510 | 511-540 | 541-565
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2014. július 29.
Ismét eltávolították a főtéri székely zászlót (Kézdivásárhely)
Bokor Tibor polgármester utasítására tegnap 11 óra körül a kézdivásárhelyi városháza munkatársai két helyi rendőr felügyelete alatt pár perc alatt leszerelték a Gábor Áron szobor-mellett a vármegyések által pénteken másodízben felhúzott nagyméretű székely zászlót tartójával együtt, a múlt hétfőn eltávolított két székely zászló egyik ottfelejtett rúdját is magukkal vitték.
Az újabb zászlóleszerelést a közeli padokon ülő néhány nyugdíjas nézte végig, mire a vármegyések értesültek az akcióról, már elszállították a zászlót és piros-fehér-zöldre festett rúdját. Rövid idő múlva a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) közleményben reagált a történtekre. „»Betilthatják jelképeink használatát, és úgyis használni fogjuk!« – mese a Holdon, tisztelt polgármester úr” (utalás a polgármester szavaira – szerk. megj.). A székely gerincességet kérik számon vezetőiktől: „Ez nem jellemzi önöket sem, tisztelt vezetők, akik szombaton még a székelyek meg nem törhetőségéről, a jelképeink tiltás ellenére való használatáról tartottak szentbeszédet, és eszerint cselekedtek, tudatosan »törvénytelenséget« követve el. Miért zavarja önöket, ha a HVIM kézdivásárhelyi szervezete ugyanezt tette? Miért kellett ismételten levenni a vármegyések által kitűzött székely zászlót?” – áll a közleményben. Leszögezik továbbá: továbbra is hiszik, hogy a székely zászlónak ott a helye a Gábor Áron téren!
Iochom István, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. július 29.
Belföldi hírek
Ellentmondás az egészségügyi járulékról
A jelenlegi 10,7 százalékról 14 százalékra nőhet az egészségügyi járulék Romániában – jelentette ki tegnap Dorel Săndesc államtitkár, akinek bejelentését szinte azonnal cáfolta a szaktárca. Az államtitkár egy fővárosi konferencián elmondta, hogy a Nemzetközi Valutaalappal is tárgyaltak már az esetleges járulékemelésről, de konkrét döntés nem született.
Az államtitkár szerint a valutaalap indokoltnak és szükségesnek tartotta az emelést. Az egészségügyi minisztérium szinte azonnal közleményt bocsátott ki, amelyben Nicolae Bănicioiu tárcavezető leszögezte: a szaktárca nem tárgyalt az IMF-fel és más nemzetközi szervezetekkel az egészségügyi járulék esetleges emeléséről, és a kormány sem tűzte napirendre ezt a kérdést. Bănicioiu szerint sem idén, sem a következő években nem emelik a járulékot. Az egészségügyi járulék esetleges emeléséről szóló államtitkári nyilatkozat éppen akkor hangzott el, amikor azt vitatják, hogy a munkáltatói nyugdíjjárulék ötszázalékos csökkentését elbírja-e a román költségvetés. A kormány csökkentési szándékát Traian Băsescu államfő ellenzi, vissza is küldte a parlamentnek az erről elfogadott törvényt. Băsescu szerint a nyugdíjjárulék csökkentése adóemelést vonhat maga után. Az egészségügyi járulékot 2008-ban mérsékelte 14-ről 10,7 százalékra a kormány (ebből 5,5 százalékot a biztosított, 5,2 százalékot a munkáltató fizet), de 2011-től mintegy kétmillió nyugdíjast is köteleztek a járulék befizetésére. Romániában jelenleg 4,4 millió alkalmazott és 5,1 millió nyugdíjas él.
Az oktatásért aggódik Băsescu
Levélben kéri a nép ügyvédjét Traian Băsescu államfő: vizsgálja felül, hogy az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet alkotmányba ütközik-e. Ugyanezt már július 4-én is kérte arra hivatkozva, hogy „megsértették a sürgősségi kormányrendeletek kiadására vonatkozó alkotmányos gyakorlatot, valamint az oktatáshoz és a magántulajdonhoz való jogot”. Băsescu azért ismételte meg levelét, mert nem kapott választ, ezért most magyarázatot is kér Victor Ciorbea ombudsmantól, hogy miért nem támadja meg a rendeletet az alkotmánybíróságon. Véleménye szerint ugyanis az alaptörvény betartását az ombudsmannak kell biztosítania. Ugyanakkor azt is kéri, hogy vegye figyelembe a civil szféra véleményét is a sürgősségi kormányrendeletről.
Támad a hepatitis
Súlyos megnyilvánulásokkal tér vissza az egészségügyi piacra az éveken át „szófogadó” hepatitis A vírus, amely a kézmosás elmulasztásával és a fertőzött vízzel terjed, és most a hepatitis B-vel és C-vel kombinálva a betegség heves formáit eredményezheti – nyilatkozta tegnap Adrian Streinu-Cercel, a bukaresti Matei Balş Országos Járványintézet vezetője, aki a hepatitis elleni küzdelem világnapja alkalmából a Májbetegek Országos Egyesületével közösen tartott sajtótájékoztatót. Amikor a hepatitis A-ról beszélünk, akkor higiéniáról beszélünk, a társadalomban való viselkedésről. Az E típusú hepatitis ugyanúgy terjed, a B, C, D típusú véren keresztül és nemi úton – magyarázta, és kiemelte, hogy a betegség oltással megelőzhető. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint évente 1,4 millióan betegszenek meg hepatitis A vírus miatt, 240 millió ember szenved hepatitis B-ben, további 150 millióan hepatitis C-ben. Világszerte a hepatitis évente mintegy 1,4 millió személy halálát okozza, s további százezrek szenvednek miatta. A májbetegek európai egyesületének legfrissebb jelentése szerint Románia harminc európai ország rangsorában az utolsó helyen áll a májbetegek kezeléshez és szakorvosi ellátáshoz való hozzáférése tekintetében. A szakemberek becslése szerint itt él az Európában számon tartott 12 millió, hepatitis C-vel fertőzött beteg mintegy 10 százaléka. Aggodalomra ad okot, hogy a szakemberek előrejelzései szerint 2020-ra éri el a csúcsát a hepatitisszel fertőzöttek száma, akkorra ugyanis az 1989 előtt megfertőzöttek számához hozzáadódik az intravénás drogok, piercingek, valamint tetoválások miatt újonnan megfertőződők száma. A bukaresti egészségügyi minisztérium 50 ezer hepatitis B-oltást rendelt, ezek megérkezését augusztus elejére várják.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. július 29.
Populista "etetés"
Románia rendszerváltás utáni történetében mindig "slágertéma" volt Magyarország, Erdély, Tőkés László és Orbán Viktor, vagy bármelyik magyar politikus, aki belépett az országba, és arról beszélt valahol, hogy támogatja az erdélyi magyarság jogköveteléseit. Kapóra jött választási kampányok idején, de mindig jól jött akkor is, amikor a magyarság jogait csorbító intézkedéseket akartak meghozni.
Örökzöld téma volt huszonöt éven át, ám mégis voltak úgymond "csúcsszezonok", amikor még ádázabban lobbant fel a magyargyűlölet. Ilyen például március 15, mostanában március 10, de a "legkitüntetőbb" figyelmet mindig a bálványosi nyári szabadegyetem kapta, ahol néha látványos barátkozásoknak is tanúi lehettünk, de a román sajtó nagyobbik fele mindig ugyanolyan ádáz ellenségességgel reagált az ott elhangzottakra.
A magyar miniszterelnök szombati beszéde is elérte a kívánt hatást. A központi sajtó ironikusan ahhoz a feleséghez hasonlította, aki a városban a barátnőinek mondja el a panaszát, mert otthon senki sem figyel rá. Ezért aztán egy évben egyszer, minden dolgát sutba vetve, elmegy Tusnádra, és néhány barátjával, élükön Tőkés Lászlóval és Németh Zsolttal, beleavatkozik Románia belügyeibe. Ilyenkor aztán szabad a szó, lehet szidni, blamálni, ostorozni őket, amit a "szolgálatos kalapácsújságírók" meg is tesznek, és falkában üvöltve küldenek vissza a pusztába mindenkit, aki nem az ő szájízük szerint beszél.
Most sem történt másképp. Egyik "politikai elemző" egyenesen Ceausescuhoz hasonlította a magyar kormányfőt. Egy ismert politikus, egyike a percről percre szaporodó államelnökjelölteknek, arra figyelmeztetett, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése terén Románia messzemenően tiszteletben tartja az európai szabványokat, az ország regionális átalakítását pedig nem etnikai, hanem kizárólag gazdasági szempontok alapján hajtják végre. Illetve hogy Magyarország geopolitikai törekvéseitől függetlenül a Moszkva–Budapest-tengely sohasem szeli majd át Románia egyetlen régióját sem.
Csak néhány példa, még csak nem is a legvehemensebb reakciókból. Talán jobban tennék azok, akik az állam szuverenitását féltik, ha arra figyelnének, hogy közel húszmillió, adóterhektől megnyomorított, energiaáraktól terrorizált ember nem nacionalista szólamokat vár tőlük, hanem azt, hogy bár egy részét betartsák a választási ígéreteiknek. Ez a pszichológia már nem működik. Az árvíz sújtotta, korgó gyomrú egyszerű román nem lesz boldogabb, tudja, mindez populista "etetés", és nem kerül kenyér attól még az asztalra, ha a politikusok Orbán Viktort szidják.
Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely)2014. július 29.
Magyar nyelvű orvosképzés a felvételi eredmények tükrében
A politika kudarca
A magyar közvélemény természetszerűleg még mindig sokat foglalkozik a marosvásárhelyi orvosképzés ügyével. Sajnos, egyáltalán nem tapasztal jobbulást a magyar nyelvű oktatás terén. Annak ellenére, hogy a legutóbbi kormányba (is) immár tartósan belépő RMDSZ állítólag "feltételnek" szabta az előrelépést. Igaz, még sok minden megvalósulatlannak bizonyult; ahogy mostanában mondani szokás: meghatározatlan időre "jegelték".
Ráadásul a felvételi eredmények ismertetésekor a szülők, barátok, rokonok mély csalódással értesülhettek arról, hogy az orvosi és a fogorvosi szakok tandíjköteles helyeire idén sem került be egyetlen magyar hallgató sem. A román végzősök több mint ötszörös túljelentkezése miatt annak a 134 magyar orvostanhallgatónak is örülni kell, akik tandíjmentes helyre jutottak be, egyesek alacsonyabb médiával, mint a legjobb kieső román felvételizők.
Három évvel ezelőtti, akkor még a vészesen hallgató médiában (szerkesztő megjegyzése: a szerző figyelmen kívül hagyja, hogy a Népújság 1990 első napjaitól részletesen követte a MOGYE sorsát és minden véleménynek teret adott, amely a magyar oktatás ügyét szolgálta) szókimondónak bizonyuló elemzésemben (Önálló magyar tagozat: közeledünk vagy távolodunk? – Népújság/www.e-nepujsag.ro 2011. július 27/28.) jó néhány olyan megállapításra jutottam, ami azóta sem változott. Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok, elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek, hogy legyenek magyar jelentkezők és a bejutási- továbblépési feltételeknek megfelelő tanárok, hogy létezzen megfelelően színvonalas magyar oktatás és kutatás. És negatív megkülönböztetés, jogmegvonás esetén szavunkat hallathatjuk, különböző módon felléphetünk –akár a politikusokkal, szülőkkel, értelmiségiekkel, újságírókkal együtt.
A kisebbség számára az oktatás, kiemelten a felsőoktatás, legfontosabb igényeinek a teljesítése elsősorban politikai kérdés. Igazi jogállamban lehetne jogi alapon meghozott döntés, szakmai indoklással. Közelmúltbeli példákat adhatunk a Bolyai Egyetem létrehozásától és beolvasztásától a Sapientia-EMTE megteremtéséig, a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosképzés történetén át. Ezért három évvel ezelőtti megállapításom időszerűségéből semmit sem veszített: "politikusainkon áll vagy bukik: a gyakorlatban is be tudják- e bizonyítani, hogy a tanügyi törvény valóban előrehaladást és nem visszafejlődést jelent a magyar nyelvű orvosképzés részére."
Az autonómia diadala
És miközben az erdélyi magyar politika kudarcán és saját tehetetlenségünkön túl a cikkben emlegetett stratégiahiányra és a széthúzásra sem találtunk gyógyírt, az egyetemi autonómia és a román jogalkotás diadalmenetének asszisztálhatunk. Ennek egyik jó példája a 2003-ban elfogadott 1432. számú kormányhatározat által az 2004/2005-ös tanévtől a marosvásárhelyi orvosegyetem magyar hallgatói számára érvénybe lépő, külön beiskolázási számokon túli fizetéses helyek betöltése. Eleinte az utolsó magyar hallgató nagyobb médiával jutott be, ezért az egyetem szenátusa a tandíjköteles helyeket megfelezte a román és a magyar hallgatók között. Néhány éve a helyzet megváltozott, ezért ugyanazon szenátus autonóm döntése alapján a médiák sorrendjében történik a helyek betöltése. Ez azt jelenti, hogy harmadik éve a román hallgatók viszonylagos túljelentkezése miatt a tandíjas helyekre csak román diákok kerültek be. Két éve sikerült fele-fele arányban újabb tandíjas helyeket kicsikarni a tanügyminisztériumtól, míg a tavaly óta a MOGYE szenátusa a külföldi diákoknak kijáró 5000 eurós tandíjas helyeket hozott létre a román és a magyar nyelvű oktatás keretében. A tavalyi gyakorlat szerint a hazai és a magyarországi szülők szegényebbeknek bizonyultak, mint a spanyolhoniak és az Itáliába kerültek, akik könnyebben kigazdálkodták a busás tandíjat csemetéik számára.
A marosvásárhelyi magyar oktatás helyzetének az elemzése alapos tanulmányok tárgyát képezi (meg is kellene írni őket!). De tekintsünk kissé a felvételis jelentkezési arányok mélyére! El kell fogadnunk, hogy a románul felvételizők magasabb aránya miatt az orvosi karon 9,67-es osztályzattal esett ki elsőként az a jelentkező – itt fogytak el a fizetéses helyek –, aki a magyar tagozatra simán bejutott volna (9,44 volt az utolsó bejutó átlaga). Azt is kiszámíthatjuk, hogy a magyar jelentkezők középmédiája valamivel alacsonyabb, mint a román jelentkezők középmédiája. De gondoltunk-e arra, hogy mi rejlik a háttérben, hogy ez időben mi történik a körülöttünk működő orvosegyetemeken? Bár a vizsga mindenhol ugyanakkor zajlott, miért lett nagyobb a túljelentkezés Marosvásárhelyen? Első rálátásra ellentmondásosnak tűnik a helyzet, hiszen az orvosegyetem körüli elmarasztaló híradások, feszültségek nem bizonyulhatnának vonzónak a jelentkezők számára.
Az országos adatok azt bizonyítják, hogy az utóbbi években nőtt az érdeklődés az orvosképzés, az egészségügyi pálya iránt. Vajon a szakma megbecsültsége emelkedett, vagy az orvosi diploma lett kiváló útravaló az országból elkívánkozó fiatalok számára?
Továbbá, két olyan fontos megállapításunk lehet, ami mások számára a MOGYE-autonómia sikerét bizonyítja. Hiszen a felvételi módszertanának az elfogadása mindenhol és mindenkoron az egyetem szenátusának a kompetenciája, a törvényes keretek betartásával. És itt formailag egyáltalán nem marasztalható el a kétharmadnál nagyobb többséggel rendelkező MOGYE-szenátus. Esetleg szakmailag, erkölcsileg.
Egyrészt Marosvásárhelyen az orvosi és fogorvosi karra még mindig egyetlen tantárgyból kell tesztet írni. Amikor az egykori három kötelező tantárgy kettőre, majd egyre csökkent, Marosvásárhely orvosegyeteme együtt lépett, rögtön követte a bukaresti, jászvásári, kolozsvári, temesvári és krajovai egyetemek határozatait. Másképpen a szigorúbb elvárások miatt felvételizőket veszített volna. Amikor viszont a már említett egyetemek a színvonal emelése miatt bevezették a két tantárgyra alapuló tesztvizsgát, akkor Marosvásárhelyen a kezek nem lendültek magasba. És így nyertek újabb jelentkezőket, akiknek nem kell a biológia mellett a kémiát is bebiflázniuk. Ugyanúgy alacsonyabban határozták meg az elvárásokat, mint az utóbbi huszonöt évben alakult, 1989-ben még nem létező orvosképző egyetemek.
Másrészt Marosvásárhelyen az írásbeli tesztkérdések 90 százaléka pontosan megtalálható Barron`s idén románra és magyarra lefordított anatómia és élettan könyvében, és csupán 10% új kérdés. Mondhatni, a gyengébb képességűek számára is bemagolható. A legtöbben anatómiát választanak, és ha viszonylag jó az érettségi jegyük (10 százaléka a végső jegynek), akkor eséllyel pályáznak. Nehezebb viszont a bejutás a kevésbé magolósak és a rosszabb érettségijük miatt hátrányosabb helyzetből indulók számára.
Megállapításaimat az idei statisztikák is alátámasztják. Szeben "engedékenyebb", kevesebb történelmi múlttal rendelkező orvosi karán összesen 136 diákot vettek fel az orvosi és a fogorvosi képzésre 9,48-as és 9,43-as utolsó bejutó jegyekkel, miközben 5,3-szoros volt a túljelentkezés. Az adatok hasonlítanak a marosvásárhelyiekhez. Teljesen eltérőek viszont a kolozsvári adatok: csupán háromszoros túljelentkezés az orvosira, kilenc olimpikon után az első bejutó 9,73-at ért el, a 290 tandíjmentes hely utolsó bejutója 7,36-ot. Közben aránytalanul kevés, csupán 20 a tandíjas helyek száma (ugyebár, itt nincs numerus clausus), és csupán egy moldáviai diákot vettek fel a kivételezettek sorában (Marosvásárhelyen két tucatnyi moldávot, romát és katonaorvost). Mellesleg, a fogorvosira az első helyezett 8,89-et, az utolsó bejutó 6,01-et ért el.
Az adatok nyilvánosak, az interneten megtalálhatóak. Elemzésünknél viszont már el kell gondolkodnunk. Vajon az A kategóriás kolozsvári orvosegyetem kevésbé színvonalas és kevésbé vonzó lenne, mint a B besorolású marosvásárhelyi? Vagy ők a minőséget fontosabbnak tartják, mint a nemzetiségi érdekek diktálta mennyiséget?
A remény sugara
Végül, milyen tanácsot adhatnék a kétségbeesett kiesőknek, leendő felvételizőknek és szüleiknek? Bár a magyar felvételizők idén (is) csak maguk között versengtek az orvosi és a fogorvosi karok tandíjmentes helyeire, a viszonylagos bejutási arány mégis jobb volt, mint az írásomban említett egyetemek románul felvételiző hallgatói esetén. És bár a helyzet kétségtelenül előnytelennek tűnik, hiszen kisebbségi létünk akár pozitív diszkriminációt kíván, semmiképpen se legyünk kishitűek! Éltessen a remény sugara! Talán készüljünk fel jobban, és másfelé irányulás helyett mégis fogadjuk el: Marosvásárhely orvosegyeteme szakmai, közösségi szempontból még mindig többet nyújt a magyar diák számára. Ezért érdemes jobban ráhajtani az érettségin és a tesztvizsgán.
Egyébként a mi időnkben, a nyolcvanas években szinte íratlan szabály volt, hogy a magyar diák jobban készüljön fel a felvételire. Az én 40-es létszámú osztályomból az akkori 5. számú Ipari Líceumban Szatmárnémetiben (előtte és utána Kölcsey nevét hordozta az iskola) mindenki egyetemre jutott, ami akkoriban sokkal nagyobb teljesítménynek bizonyult.
Dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár
*
Dr. Ábrám Zoltán újabb írását vitaindítónak szántuk. Ugyanis a szerző nem beszél az oktatók felelősségéről, akik közül sokan, a szerzőt is beleértve, az elmúlt negyedszázadban aktívan politizáltak, politizálnak mind az RMDSZ- ben, mind más magyar pártban. Vagy arról, hogy a magyar oktatók némelyike, a saját karrierépítését előtérbe helyezve, mennyit ártott a közös ügynek. Mindeddig kerülendő témának tartották az oktatói utánpótlás rossz stratégiáját, a román utódokat kinevelő magyar professzorok eseteit. De az oktatás minőségét, a kivándorlást elemző cikkeknek is teret adunk.
Karácsonyi Zsigmond, Népújság (Marosvásárhely)2014. július 29.
Szobrot állítottak gróf Petky Dávidnak Marosszentgyörgyön
Július 27-én, vasárnap a marosszentgyörgyi római katolikus templom kertjében, a temető bejárata mellett, felavatták gróf Petky Dávid mellszobrát. Így fejezte ki háláját az utókor annak a nemesnek, aki felvállalta az egyház gondját, udvarába ferences szerzetest hívott, hogy családjának és a birtokán szolgáló katolikusoknak lelki gondozója legyen, a templomot használható állapotba hozta, és így az egyházközség második alapítójává vált.
A szentmisét követően, amelyet ft. Oláh Dénes marosvásárhelyi főesperes tartott, sor került az avatóünnepségre. A szobrot Baricz Lajos, az egyházközség plébánosa, Kiss Gyula, a Nordenlor Kft. vezetője és felesége, Anna, valamint Miholcsa József szobrászművész leplezték le, majd a főesperes megáldotta az alkotást. Ezt követően Baricz Lajos elmondta, hogy tulajdonképpen miért is állítottak szobrot gróf Petky Dávidnak Marosszentgyörgyön. Kifejtette, Petky Dávid 1660-ban született, kamarás, aki 1690-ben Lipót császártól kapta a grófi méltóságot. 1715-1725 között a királyi tábla ülnöke, később Kolozs vármegye főispánja, guberniumi tanácsos. Az Ilibándon 1710-ben felépíti a Szentkereszt nevű temetőkápolnát. Ez a kápolna ma is áll Marosszentgyörgy és Marosvásárhely között, szeptember 14-én tarják a kápolna búcsúját. 1720-ban visszaszerezte az 1566-ban a református egyház tulajdonába átkerült templomot. Azt a saját költségén rendbe hozatta, a beomlott mennyezetet kazettás mennyezettel helyettesítette, elkészíttette a templom három oltárát, a szószéket. Az oltárképet is ő adományozta. Haranglábat építtetett, és megkezdődött a rendszeres római katolikus egyházi élet, ezért méltán tekintik a marosszentgyörgyi római katolikus egyházközség második alapítójának. Az ő nevét viseli a cserkészcsapat és a község egyik utcája is.
– Az idei év az erdélyi főegyházmegyében a plébánia éve. Ennek égisze alatt több rendezvényt szerveztünk, de szeretnénk most látható módon is megörökíteni, plébániánk alapítójának szobra által, a második alapítást – mondta Baricz Lajos.
A szobrot Miholcsa József készítette, aki elmondta, hagyományőrző huszárként is tevékenykedik, de a hagyományőrzés nemcsak ezt jelenti, hanem azt is, hogy megőrizzük hitünket, népviseletünket, kultúránkat. Azért vállalta el a munkát, mert kihívásnak vette azt, hogy egy olyan nagylelkű elődről készítsen szobrot, akiről hiteles ábrázolás nem maradt fenn, így olvasmányai alapján, lélekből ihletődött, amikor elkészítette az alkotást. A szoborállítást támogató cég vezetője, Kiss Gyula kifejtette, így szeretné kifejezni háláját azért, hogy immár 25 éve cége, munkája Marosszentgyörgyhöz köti, így jelképesen is megköszöni mindezt a községbelieknek. Még lesz egy terv, amelyet az önkormányzattal közösen kiviteleznek majd, és a közösségnek a szolgálatára bocsátanak, de ezt még nem árulta el.
Baricz Lajos megköszönte még Albert Lajosnak, Izsák Lajosnak, Lovász Zoltánnak, Szabó Jánosnak, Moldovan Aurelnek, Petréd Imrének és munkatársainak, hogy a környéket is rendbe tették. A szabadságon levő Sófalvi Szabolcs polgármester pedig levélben üdvözölte az ünneplőket. Ezt szintén a plébános olvasta fel.
A rendezvény az egyházközségben működő csoportok rövid műsorával zárult, amelyen fellépett a gróf Petky Dávid cserkészcsapat, a Jubilate és Szent Cecília énekcsoport, a Jubilate Deo alcsoport valamint a Kolping Család énekkara.
Vajda György, Népújság (Marosvásárhely)2014. július 29.
Nyárádmenti gazdákhoz jönnek dolgozni magyarországi fiatalok
Július 27-én Nyárádszeredába érkezett öt magyarországi, városi fiatal, akik egy hetet dolgoznak majd nyárádmenti gazdáknál, vasárnap pedig további tíz magyarországi fiatal érkezik Hargita megyei gazdákhoz, szintén azzal a céllal, hogy önkéntesként vegyenek részt egy székely gazdaság napi munkájában. A fiatalok a Vidék Kaland projekt keretében érkeznek hozzánk, és on-line is követni lehet napi tevékenységüket.
A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA 2011-ben szervezte meg először a Vidék Kaland Programot. A Program célja, hogy személyes példákon keresztül bemutassa a mezőgazdaság működését, az élelmiszer-előállításban és a társadalomban betöltött szerepét, tájékoztatást adjon az agrár- és vidékfejlesztési támogatások működéséről, indokoltságáról, valamint betekintést engedjen a gazdálkodók, mezőgazdászok napi életébe, a gazdálkodói életformába.
A pályázat útján kiválasztott fiatalok egy-egy hetet tölthettek el magyarországi fiatal gazdák által irányított gazdaságokban, bekapcsolódva azok napi munkájába – gyakorlatilag egy hétre gazdává válhatnak. Miután tavaly a Hargita Megyei Fiatal Gazdák Egyesületének köszönhetően a program Erdélyre is kiterjedt, idéntől a Nyárádmente Kistérségi Társulás jóvoltából a Nyárád mentére is érkeznek magyarországi fiatalok.
A program a magyar-magyar kapcsolatok fejlesztéséhez egy új lehetőséget, mintát is jelenthet, minthogy a múlt évi tapasztalatok alapján, idén részben olyan fiatalok kaphattak betekintést Székelyföld, a székely gazdák mindennapjaiba, akik még soha nem jártak Erdélyben.
Az öt fiatal kalandor: Farkas Ildikó közgazdász, Győri Tünde természetgyógyász, Szabó Gergely tőzsdei határidős kereskedő, Siklósi Rozália humánökológus és Piszmán Réka állattenyésztő mérnök vasárnap este érkezik Szász Csaba, Szász Szabolcs, Májai Zsigmond, Csizmadia György és Szávuly Tibor nyárádszeredai és csíkfalvi gazdákhoz.
A fiatalok egy közös blogon számolnak be napi élményeikről a Transindex portálon (https://videkkaland.transindex.ro/nyaradmente)
Szabó Gergely vallomása:
Reggel hatkor keltem. Csatlakoztam a juhfejő csapathoz, ahol kezdő leckeként meg kellett fogni a juh tőgyét. Eleinte sokszor elrohant az állat, legfeljebb a lába után kapva tudtam visszatartani. A két órás fejés végére maradt még bőven gyakorolnivaló, mielőtt egy önálló fejést rám bíznának.
A mai nap fő feladata viszont nem is a fejés volt számunkra, hanem a 800 juh által négy hónapon keresztül megtermelt ürülék felvágása, fellapátolása és kihordása remorkával a legelőre. A trágyalapátolás sokkal fárasztóbb, mint bármilyen laikus azt hinné, késő délutánra már az edzett kollégák is kellemesen elfáradtak. A munkához házias és laktatós ételeket kaptunk a ház asszonyától. Mai nap biztosan nem lesz gond az elalvással.
Szabadság (Kolozsvár)2014. július 29.
Az autonómia ellen dolgozik a román hírszerzés
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) meg kívánja akadályozni a területi autonómia megvalósulását Románia területén – jelentette ki hétfőn George Maior, a SRI igazgatója.
„Azon vagyunk, hogy ne lehessen kierőszakolni a területi autonómiát és más olyan dolgokat, amelyekre a szomszédainknak ez az új, nemzetinek nevezett politikája irányul” – jelentette ki. Maior egyúttal propagandának nevezte Orbán Viktor magyar miniszterelnök szombati tusnádfürdői kijelentését, amelyben azért bírálta a román politikusokat, mert azok nyilatkozataikban nem adják meg a kellő tiszteletet a magyaroknak.
„Az én tisztem az, hogy ez a propaganda nem vezessen operatív intézkedésekhez, azaz területi autonómiához a mi területünkön. A személyes véleményem az, hogy hiba a nemzeti büszkeséget nacionalizmus révén újraéleszteni” – mondta a SRI-vezér az Adevărul napilapnak nyilatkozva arra a kérdésre, hogyan látja Orbán Viktor Romániával kapcsolatos politikáját.
Az ukrajnai válság kapcsán úgy vélekedett: Oroszország neoimperialista politikát folytat, amely újabb hidegháború felé sodorja a világot. Szerinte Moszkva megpróbálja új módon interpretálni a nemzetközi jogot és a nemzetközi biztonságpolitika jelenlegi alapjait. „Egy terület annektálása, még az önrendelkezési jog erőltetett és hamis indokával sem része a 21. századi nemzetközi jognak, két eltérő nézetről van szó, amely feszültségekhez vezet a felek között” – mondta Maior.
A hírszerzés főnöke szerint az ukrajnai válság és az agresszív orosz politika aggodalomra ad okot, mivel lehetőséget teremt „negatív jelenségek” romániai propagálására. Maior szerint a SRI feladata az, hogy ezeknek higgadtan elejét vegye. Úgy vélekedett, a román állam ereje és hírszerzési képességei révén felkészült arra, hogy válaszoljon ezekre a kihívásokra.
Az országot fenyegető nemzetbiztonsági veszélyek között megemlítette a terrorizmust, de a határokon átívelő szervezett bűnözést, a korrupciót és az adócsalást is. Maior szerint ugyanakkor az ország EU- és NATO-tagsága a legfontosabb biztonsági garancia Románia történelme során.
A hírszerzés és a politika kapcsolatáról kifejtette: néha tapasztalható bizonyos fokú feszültség, mivel a politikusok gyakran saját politikai hasznukat tekintik fontosabbnak, ugyanakkor a hírszerzés számos politikai, gazdasági, geostratégiai és katonai döntés meghozatalában segédkezett.
Külhoni románok miatt bírálják Bukarestet
Romániának tanulnia kell abból, ahogyan Magyarország védi külhoni nemzettársait – állapította meg Marius Diaconescu történész az Adevărul.ro portálon hétfőn közölt véleménycikkében. A bukaresti tudományegyetem oktatója azt veti a román hatóságok szemére, hogy nem emelik fel szavukat az ukrajnai románok védelmében, amikor azok útlezárással tiltakoznak fiataljaik mozgósítása és a kelet-ukrajnai konfliktusövezetbe vezénylése ellen.
A szerző szerint Románia távolról sem tesz annyit a külhoni románokért, mint Magyarország a külhoni magyarokért. Az Ukrajnában élő román, illetve magyar kisebbség helyzetét összehasonlítva úgy vélekedett: a magyar állampolgárság sokkal könnyebben megszerezhető, mint a román, Budapest pedig támogatja a magyar kulturális programokat és azokat a családokat, amelyek magyar iskolákba járatják gyerekeiket.
A szerző arra a következtetésre jutott, hogy a románok hazafisága magyarellenes, de megfeledkezik a Románia körül élő románokról. Ezt a megállapítást az Adevărul honlapján megjelent írások népszerűségi adataival támasztotta alá: a hétvégén a magyarellenességéről elhíresült Bogdan Diaconu szociáldemokrata képviselő Elegünk van Magyarországból című, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényeivel kapcsolatos írása tízszer annyi hozzászólást és 70-szer annyi tetszésnyilvánítást gyűjtött be, mint a mozgósításuk ellen tüntető ukrajnai románokról szóló írás.
Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár)2014. július 29.
Tusványos számokban
Mintegy 16 ezren fordultak meg a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor esti programjain, koncertjein a szervezők által hétfőn ismertetett gyorsjelentés szerint.
Orbán Viktor miniszterelnök és Tőkés László európai parlamenti képviselő szombati előadását hozzávetőlegesen kétezren hallgatták meg a nagyszínpad előtti sportpályán.
A július 22–27. között rendezett jubileumi Tusványos 350 előadásnak, beszélgetésnek, kerekasztalnak, egyéb rendezvénynek adott otthont, többségük helyszíne 25 rendezvénysátor volt. Az Olt parti kempingben négyszáz előadó fordult meg, a rendezvényen tizenkét nagy- és tíz kiskoncert, továbbá több mint harminc buli szórakoztatta a táborlakókat; a zökkenőmentes szervezésről mintegy 150-en gondoskodtak.
Egyébként az idei Tusványos nem volt mentes a kisebb-nagyobb incidensektől. Több mint négy napja semmit nem tudni a táborban eltűnt 18 éves Tófalvi Csabáról, a korondi fiatalembert múlt csütörtök hajnali eltűnése óta a rendőrség, csendőrség, tűzoltóság, a katasztrófavédelmi felügyelőség munkatársain kívül hegyimentők és önkéntesek is nagy erőkkel keresik.
Hétfőn azonosították a hatóságok azt a 16 éves fiút, akit vasárnap hajnalban gázolt halálra az üdülővároson áthaladó vonat. Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőr-főkapitányság szóvivője közölte, az előzetes vizsgálatok alapján a sepsiszentgyörgyi fiatalkorú valószínűleg öngyilkossági szándékkal lépett ki a bozótból a sínekre, a mozdonyvezető szerint ugyanis kezét a magasba emelve fordult szembe a szerelvénnyel.
A diáktábor alatt a Hargita megyei rendőrség kábítószerellenes osztályának munkatársai négy székelyudvarhelyi fiatalt értek tetten marihuánás cigaretta fogyasztása közben, ellenük bűnvádi eljárást indítottak. A Tusványoson összesen 11 fiatal igényelt orvosi ellátást túlzott alkoholfogyasztás miatt, hosszabb kórházi ellátásra egyikük sem kényszerült.
Krónika (Kolozsvár)2014. július 29.
Tudatos elrománosítás a vásárhelyi orvosin?
Az új tanügyi törvény hatálybalépését követő mosolyszünet óta egészen felgyorsult a magyar oktatás visszaszorítása a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) – véli Szabó Béla, a magyar tagozat vezetője.
A professzor azok után nyilatkozott a Krónikának, hogy hétfői sajtótájékoztatóján Leonard Azamfirei rektor arról beszélt: a román többségű szenátus „bölcsességének és jóindulatának köszönhetően" oszlik meg fele-fele arányban a román és magyar diákok létszáma a felsőoktatási intézmény államilag támogatott helyein.
Az intézményvezető hangsúlyozta: senki nem kötelezte az egyetem vezetőségét arra, hogy ugyanannyi államilag támogatott helyet biztosítson az általános orvosira, a fogorvosira vagy a gyógyszerészeti karra felvételiző magyar diákok, mint a románok számára. „Egyetlen törvény vagy felsőbb utasítás sem kötelezett bennünket erre. Ezt mi, a szenátus tagjai döntöttük el. Íme egy újabb érv azok számára, akiknek szükségük van a bizonyítékokra" – fejtette ki Azamfirei, kidomborítva a román többségű vezetőségi testület „nagylelkűségét".
Átvenné a MOGYE a gimnáziumot is
A Gheorghe Marinescu Egészségügyi Gimnázium átvételére készül a MOGYE. A törvénymódosítás lehetővé tenné az egyetemeknek, hogy saját gimnáziumot működtessenek, amit Leonard Azamfirei szerint meg is kell próbálni.
„Létesíthetnénk mi is egy iskolát, de az csak fizetéses lehetne, így inkább az állami gimnáziumot vennénk át. Szándékunkat jeleztük mind a tanfelügyelőségnek, mind az önkormányzatnak" – mondta el a rektor. Azamfirei hozzáfűzte: az iskola ezentúl is kétnyelvű maradna. Szabó Béla szerint félő, hogy ez csupán kirakatintézményként működne, ahol öt-hat román osztály mellett egy magyar tannyelvűt is megtűrnek.
Mindezt a marosvásárhelyi rektor annak apropóján jegyezte meg, hogy az utóbbi egy-két évben felerősödtek azok a hangok, amelyek kifogásolják azt a néhány évvel ezelőtt bevezetett gyakorlatot, miszerint a két tagozat között egyenlő arányban oszlanak meg az államilag támogatott helyek.
Azamfirei állításával szemben Szabó Béla emlékeztetni kívánt az RMDSZ kezdeményezésére 2003-ban született sürgősségi kormányrendeletre, amely kötelezi az egyetem vezetőségét, hogy az utóbbi öt év eredményeinek megfelelően alakítsa a diáklétszámot. „Mivel az utóbbi öt esztendőben ez az arány fele-fele volt, most sem lehetett másként. De úgy tudom, egyeseknek már ez sem tetszik, és elkezdték piszkálni" – mondta el a magyar oktató. Két évvel ezelőtt feljelentés is érkezett ennek kapcsán az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD), mely azt firtatta, hogy a magyar tagozatra miért lehet kisebb átlaggal bejutni, mint a románra.
A CNCD azonban elvetette a diszkrimináció vádját. Idén viszont a roma diákoknak elkülönített hét hely, valamint a tandíjköteles helyek megoszlása miatt zúgolódtak egyesek. Arra a kérdésre, miszerint jó, vagy sem az előre meghatározott létszám, a rektor hétfőn kitérő, ám mégis egyértelmű választ adott.
„Ha válaszolok erre a kérdésre, gondom származhat belőle. Így inkább azt mondom, hogy az lenne az ideális, ami az én diákkoromban volt, vagyis hogy a legjobbak jussanak be, csakis a jegy és ne egyéb tényező számítson" – fejtette ki Azamfirei, aki a 80-as években, vagyis olyan időszakban jutott be az általános orvosi karra, amikor a magyar nyelvű oktatást szinte teljes egészében kiiktatták az egyetemről.
Egyébként számos magyar professzor úgy véli: újabban azért olyan magasak a román tagozatra jelentkezők jegyei, mert Marosvásárhelyen – az ország más egyetemeivel ellentétben – a biológia és a kémia közül csak egy tantárgyat követelnek a felvételin.
„Teljesen nyilvánvaló, hogy így egyre több diák részesíti előnyben a vásárhelyi egyetemet. A matematika szerint pedig minél több a jelentkező, annál nagyobb átlaggal lehet bejutni" – fejtette ki véleményét lapunknak egy neve elhallgatását kérő fiatal oktató a MOGYE-n tapasztalható jelenségről, amelyet sokan burkolt „elrománosítási" törekvésnek tartanak.
Mint ismeretes, az orvosi román tagozatára idén 9,77-es átlaggal jutott be az utolsó jelentkező, míg a magyar tagozat esetében az is jól járt, aki 9,44-et írt. Hasonló eltérés észlelhető a másik két karon is, ennek megfelelően a gyengébben teljesítő magyar felvételizőknek egyetlen hely sem jutott a fizetéses helyeken.
„Az egyetem vezetősége megfeledkezik arról, hogy amikor évekkel ezelőtt esztendőről esztendőre a magyar jelentkezők teljesítettek jobban, a tandíjas helyeket is fele-fele arányban osztottuk el. Amióta viszont fordult a kocka, a román vezetők hallani sem akarnak arról, hogy itt is 50-50 százalékban osztódjanak meg a helyek" – kifogásolta Szabó Béla. A paritásos elv három évvel ezelőtt borult fel; akkor az RMDSZ-nek kormányhatározattal sikerült kicsikarnia további húsz fizetéses helyet.
Lapunk arra is kíváncsi volt, miért nem biztosítanak külön helyeket a magyar fiataloknak a különböző rövid távú oktatási rendszerben. A fogtechnikumban, a táplálkozástanon és a balneo-fizikoterápián egyelőre kizárólag román nyelvű oktatás folyik. Kérdésünkre Leonard Azamfirei azzal érvelt, hogy nincs elég magyar oktató, sőt szerinte maholnap az általános orvosi karon sem lesz, aki előadjon.
A professzor azok után nyilatkozott a Krónikának, hogy hétfői sajtótájékoztatóján Leonard Azamfirei rektor arról beszélt: a román többségű szenátus „bölcsességének és jóindulatának köszönhetően" oszlik meg fele-fele arányban a román és magyar diákok létszáma a felsőoktatási intézmény államilag támogatott helyein.
Az intézményvezető hangsúlyozta: senki nem kötelezte az egyetem vezetőségét arra, hogy ugyanannyi államilag támogatott helyet biztosítson az általános orvosira, a fogorvosira vagy a gyógyszerészeti karra felvételiző magyar diákok, mint a románok számára. „Egyetlen törvény vagy felsőbb utasítás sem kötelezett bennünket erre. Ezt mi, a szenátus tagjai döntöttük el. Íme egy újabb érv azok számára, akiknek szükségük van a bizonyítékokra" – fejtette ki Azamfirei, kidomborítva a román többségű vezetőségi testület „nagylelkűségét".
Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár)2014. július 29.
Gazdasági vaskupola
Háromszéki önkormányzati vezetők vetették fel az idei tusnádfürdői szabadegyetemen, hogy az anyaországnak virtuális magyar rakétapajzzsal kellene óvnia a Székelyföldet, pontosabban őket, mivel egyre nagyobb nyomás nehezedik rájuk a román hatóságok részéről.
Csak találgatni lehet, mely hatóságokra céloztak a kérdésükkel Orbán Viktorhoz forduló elöljárók. Talán a titkosszolgálatnak a térségben kifejtett fokozott jelenlétére, amelynek kapcsán a román hírszerzés főnöke éppen hétfőn ismerte el, hogy az autonómia megvalósításának megakadályozását célozza. Vagy éppenséggel a korrupcióellenes ügyészségre, amely egyre több erdélyi magyar politikust vett célkeresztjébe.
A miniszterelnök szerint inkább olyan vaskupoláról lehetne beszélni, amelyre ha valaki ránéz, azt látja, nem érdemes lyuggatni, és vastagsága az anyaország gazdasági helyzetének javulásával nőhet. Nem véletlen, hogy a kormányfő a gazdaságot említette. Miközben az anyaországi nemzeti erők 1989 óta egyre hangsúlyosabb nemzetpolitikát képviselnek, az elmúlt huszonöt év nagy hiányossága, hogy Budapest nem tekintett egységes gazdasági térként a Kárpát-medencére.
Bár a státustörvény, a könnyített honosítás vagy a külhoni magyarok iránti felelősségvállalást rögzítő alkotmány révén az Orbán-kormányok jelentősen kitágították a nemzetpolitika kereteit, továbbra is várat magára az elcsatolt nemzetrészek gazdasági „visszafoglalása”. A magyar cégek többsége sajnos nem látta be, mekkora lehetőségekkel – és persze nyereséggel – kecsegtet olyan régiókban befektetni, ahol elenyészőek a nyelvi korlátok. Miközben a Székelyföld jelentős idegenforgalmi potenciállal bír, például Kovászna megyében Magyarország mindössze a 8. helyet foglalja el a gazdasági jelenlét tekintetében.
Örvendetes, hogy az elmúlt évben öszszesen 21 milliárd forintot fordított az anyaország határon túli célokra, Magyarország gazdasági megizmosodásához viszont alapvetően az járulna hozzá, ha a nemzetpolitikán belül erőteljesebbé válna a gazdaságpolitika. Ennek jelei már mutatkoznak a nemzetpolitikai államtitkárság és a külgazdaságot előtérbe helyező külügyminisztérium keretében, így reménykedhetünk egyfajta gazdasági vaskupola kiépülésében.
Rostás Szabolcs, Krónika (Kolozsvár)2014. július 29.
Ebadták a parlamentben
Amikor Biró Rozália, az RMDSZ szenátora ország-világ előtt vállalkozott, hogy a két lábon járó gyerekeknek, mint hátrányos helyzetűeknek a lelki világáról fog a televízióban beszélni, mindjárt sejtettem, hogy nagy jövő előtt áll. Rozika ugyanis nem merte bevallani, hogy valamihez nem ért, sőt nem tudja mi jelent e szó, halvány dunsztja nincs arról, mit takar a magyarul is használt kifejezés, a biped, azaz kétlábú. Nem is telt el néhány hét és tényleg, a közgazdász végzettségű Biró Rozáliát művelődésügyi miniszternek és kormányfő-helyettesnek javasolták.
Egy biztos, kezdem visszasírni a régi képviselőket, szenátorokat. Ha politikusokként egyikük-másikuk meg-megbotlott, szakmájukban azért voltak valakik. Hol van már az idő, amikor a honatyák között ott találtunk egy dr. Fazakas Miklóst, az elismert jogászt, az Alkotmánybíróság első magyar bíráját, esetleg dr. Bárányi Ferencet, az aneszteziológus főorvosból lett politikust, aki létrehozta az egészségügyi biztosítót? A szakmájukban kiváló magyar volt képviselők és szenátorok sora hosszú, mellettük a románok között is voltak mesterségükben nagyok, nemzetközileg elismertek. Most, ha a parlamenti folyosón végigmegy az emberfia, primitív politizálással találkozik és az anyanyelvükön is nyekergő honatyákkal.
Nem is lehet másként, hiszen az egyikük szakképzetlen munkásból lett képviselő, a másik villanyszerelőből, a harmadik géplakatosból, de van köztük aki Shotokan-Fudokan karate edző, vagy mezőgazdasági gépész, ács, molnár, esztergályos, raktáros, áruminőség-ellenőrző, üzleti eladó, cukrász, technikus, lakatosból lett labdarúgó, népdalénekes volt, esetleg más, egyetemi tanulmányokat nem kérő szakmák űztek. Honnan lenne hát tudás? De a főiskolát végzettek közül is sok a hiányos ismeretekkel rendelkező, s olykor a szerzett doktori címeik mellett is hatalmas kérdőjelek állnak. Ott ülnek azonban a gazdasági, egészségügyi, tanügyi, pénzügyi szakbizottságokban és úgy viselkednek, mintha a tisztség mellé ismeretet is adott volna nekik a fennvaló. A legvegytisztábban ezt Traian Băsescu államelnök bizonyította. Bár borzasztóan rossz tanuló volt, most már mindenhez ért, sőt az utóbbi időben a hajóskapitány nagy gazdasági szakember is lett. Kioktatja még a Harvardon doktoráltakat is. Biztos azért, mert nem értenek a balkáni bugázáshoz, lenyúláshoz, csenéshez.
Román Győző, Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2014. július 29.
Először támogat magyar kistérségi fesztivált a Maros megyei önkormányzat
A Maros menti és Görgény-völgyi fesztiválok mintájára az idén első ízben támogatja a Maros megyei önkormányzat az augusztus 1–3. között sorra kerülő Nyárádmenti Napokat.
Míg a társszervezőként jelentkező önkormányzat már 10 éve komoly anyagi segítséget nyújt a többnyire románlakta vidékek népünnepélyeire, az RMDSZ-nek az idén sikerült első ízben kicsikarnia egy 70 ezer lejes támogatást a nyárádszeredai eseményre.
„Nem tartottuk méltányosnak, hogy a megyei önkormányzat csak a jobbára vagy színtiszta román kistérségek fesztiváljainak a szervezéséből vegye ki a részét, és a magyar vidékeket teljesen mellőzze. Ezért is szorgalmaztam egy közös, nyárád- és Küküllő menti rendezvényt, amibe végül csak a nyárádmenti önkormányzatok kapcsolódtak be. Eredetileg a bözödújfalui tó partjában gondolkodtunk, a szervezők viszont ragaszkodtak a nyárádszeredai helyszínhez” – mondta el portálunknak Kelemen Márton, a megyei testület alelnöke.
Mint megtudtuk, a Küküllő-menti települések azért nem társultak, mert egy önálló fesztivált képzeltek el maguknak, melynek első kiadására esetleg a jövő év nyarán kerülhet sor.
Kérdésünkre, hogy míg a Maros menti és Görgény-völgyi hagyományőrző fesztiválok egy-egy réten, a természetben zajlanak, a nyárádmentiek miért ragaszkodtak Szereda főteréhez, Kelemen elmondta, ők is mérlegelték annak a lehetőségét, hogy a deményházi fennsíkra hívják az ünneplőket, azonban végül több okból is a bekecsalji kisváros főtere mellett döntöttek.
„Nagyon szép hely kínálkozott Deményháza mellett, de a közelben sem áram-, sem vízforrás nincs. Másrészt a nyárádszeredai augusztus eleji nagyvásároknak évszázados hagyománya van, ezért is tekintenek úgy a környékbeliek a kisvárosra, mint a térség központjára” – érvelt az alelnök.
Az elmúlt években ebben az időszakban Nyárádszeredai Napokat szerveztek, de a kistérségi társulás ügyvezetője, Antal Zoltán most azt szeretné, ha ez a rendezvény más lenne. „Az egész kistérség ünnepére készülünk, melyen a hangsúly a kézműves termékeink turisztikai úton való értékesítésén, illetve a kulturális örökség bemutatásán lesz. Az első napra még könnyűzenei fellépőket sem hívtunk” – fejtette ki Antal.
Lesz viszont gyermekfoglalkozás, kézműves műhely, helyi termékek vására, fotókiállítás és kerekasztal-beszélgetés a falvak által kínált alternatívákról. A főtéri színpadon fellép a Bekecs Néptáncegyüttes és annak utánpótlás csoportja, az aszódi filharmonikus zenekar, valamint Herczku Ági és a Banda. Szombaton már sportvetélkedőkre, Kulcsár Székely Attila egyéni műsorára és könnyűzene-koncertekre is sor kerül. Ugyanaznap rendezik meg a Bekecsalja Szépe szépségversenyt, majd tűzijátékkal végződik a nap.
Vasárnap könyvbemutatót, trianoni verses emlékműsort, az első világháború kitöréséről szóló tudományos előadást hallgathatnak az érdeklődők. A rendezvénysorozatot a Spectrum Színház A vihar című előadása zárja. Kelemen Márton azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy az RMDSZ támogatási kérésének elfogadását Ciprian Dobre megyei tanácselnök nem kötötte a műsorterv ellenőrzéséhez.
Szucher Ervin, Székelyhon.ro2014. július 29.
Illiberális demokrácia
„Ahogy hagyománnyá vált Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde, úgy vált hagyománnyá a liberális ellenzék e beszédekhez kapcsolódó felháborodása is. A leghevesebben támadott toposz most éppen az „illiberális demokrácia” kifejezés használata volt, amit egyébként ők konstruáltak. Magában a felháborodásban és a támadásban amúgy nincs semmi meglepő, hisz a világ, amelyben élünk, egy globális dimenziójú, folyamatos verbális polgárháború színtere …”
Bogár László, Magyar Hírlap2014. július 29.
Elemző: Orbán Viktor beszédében erős liberalizmuskritika fogalmazódott meg
András, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének igazgatója szerint Orbán Viktor kormányfő Tusnádfürdőn mondott beszédében erős liberalizmuskritika fogalmazódott meg. Egy liberalizmusellenes érvelés hangzott el - tette hozzá.
Az elemző, a Századvég Alapítvány elnöke a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök egy logikusan felépített, érvelő, nem túl hosszú beszédet mondott, amelynek volt egy megírt és egy spontán része is. Orbán Viktor tett egy értékelést arról, hogy áll a világ - mondta Lánczi András, megjegyezve: Orbán Viktor mindig is törekedett arra, hogy a világot és abban Magyarország helyzetét együtt értékelje.
Lánczi András szerint Orbán Viktor nem mondta azt, hogy kiveszik az alkotmányból a liberális alapjogokat. Az alapítvány elnökének véleménye szerint Magyarországon megvalósult a liberális demokrácia. Azt nem kell védeni, számon kérni, ami megvalósult - szögezte le, megjegyezve: az a nagy kérdés, a jövőben hogy és mint legyen.
"Kritikátlanul tovább azt mímelni, hogy ezek a dolgok így mehetnek, nem megy" - fogalmazott az elemző.
A Századvég Alapítvány elnöke megjegyezte, a miniszterelnök a beszédében folyamatosan utalt arra, hogy a szociális piacgazdaság válaszút előtt áll. "Kétszáz éve ezzel a szabadversenyes kapitalizmussal küzdünk" - emelte ki az elemző, aki szerint két válasz lehetséges: vagy azt mondjuk, hogy államelvű módon közelítünk ehhez, vagy azt, hogy mindent a piacra hagyunk. "Jelzem, ez utóbbival még senki nem kísérletezett" - fűzte hozzá.
Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn, a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor múlt szombati rendezvényén tartott előadásában arról beszélt, hogy az új magyar államszerveződés alapja egy munkaalapú állam, amely nem liberális természetű. A kormányfő egyúttal bírálta azokat "a fizetett politikai aktivistákat", akik civileknek tüntetve fel magukat külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni Magyarországon.
A miniszterelnök beszédével kapcsolatban több ellenzéki párt is kritikát fogalmazott meg. Az Együtt-PM szövetség azt közölte, hogy az Európai Bizottsághoz fordulnak.
Budapest, 2014. július 29. (MTI) 2014. július 29.
Németh Zsolt: a magyar nemzetpolitikában a legfontosabb ágazat az oktatás
Az oktatást nevezte a magyar nemzetpolitika legfontosabb ágazatának Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Kárpát-medencei magyartanárok találkozóján tartott előadásán kedden Gödöllőn.
A fideszes politikus hozzátette: a magyarság megmaradása a határon túli pedagógusokon múlik, azon, hogy mennyire tudják a szülőket megszólítani és a gyerekeket motiválni.
A Kárpát-medencei magyar nyelv és irodalom szakos tanárok találkozóján a külügyi bizottság elnöke szólt arról, hogy az oktatási ágazatnak - akárcsak a nemzetpolitika egészének - egyszerre kell elhelyeznie magát saját közösségének rendszerében, az állami intézményrendszerben és az anyaországgal való kapcsolat rendszerében.
Az első területet illetően Németh Zsolt fontosnak nevezte az autonómia építését az oktatási területen, a magyar egyesületek, magyar szakmai dialóguscsatornák meglétét, valamint azt, hogy minél több közjogi elem épüljön be ebbe az autonómiába. A pedagógustársadalom saját életének megszervezése alapvető célkitűzés – mondta.
Szintén lényeges elemként említette az adott állammal való kapcsolatok ápolását, amelyben jelentős feladat jut az oktatási érdekképviseletnek. Emlékeztetett arra: a gazdasági válság a térségben jelentősen sújtotta az ágazatot, de nem érintheti "aránytalan mértékben a nemzetiségi intézményrendszert a gazdasági válság kapcsán hozott intézkedéssorozat". Hozzátette: a Felvidéken most azonnali a veszély, és az érdekképviseletre jelentős szerep hárul.
Németh Zsolt fontosnak tartja azt is, hogy minél sűrűbb legyen az anyaországgal való kapcsolatok szövete.
A külügyi bizottság elnöke beszélt a szomszéd államokkal fennálló viszonyról is. Az ukrajnai helyzetről szólva kijelentette, hogy a két ország között egyre erősebb kétoldalú kapcsolatrendszert sikerült létrehozni, ugyanakkor - az aktuális eseményekre utalva - azt mondta: a magyar fiatalok kiszállítása az orosz-ukrán frontra "mindenfajta ésszerűséget nélkülöz, és teljes mértékben támogatjuk az ezzel kapcsolatos tiltakozó megnyilvánulásokat és kezdeményezéseket".
Fontos eredménynek nevezte, hogy a kárpátaljai vezetőknek sikerült megállapodniuk - még jelöltsége idején - az új államelnökkel, a csomag számos jelentős elemet tartalmaz, az egyházi ingatlanok visszaadásától az önálló oktatási tankerület létrehozásáig.
A Rákóczi Szövetség által szervezett konferencián Németh Zsolt kitért arra is, hogy a magyar nemzetpolitikában továbbra is a nemzeti elkötelezettségből fakadó gyakorlatias, elkötelezett, ugyanakkor racionális alapokon nyugvó külpolitikai és nemzetpolitika irányt akarják továbbvinni, amely "nem a dobot veri, hanem megpróbál eredményeket elérni".
Gödöllő, 2014. július 29. (MTI)2014. július 30.
SZNT: a Securitate módszereinek fenntartója a Román Hírszerző Szolgálat
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója George Maior a napokban úgy nyilatkozott, az általa vezetett intézmény feladatának tekinti, hogy megakadályozza a területi autonómia megvalósulását Románia területén. Bármely demokratikus ország közigazgatási rendje olyan politikai döntés eredménye, amely a törvényhozó hatalom kizárólagos hatáskörébe tartozik.
Ezt az elvet megsértve, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatójának fent idézett megnyilvánulása arra utal, hogy az általa vezetett intézmény politikai rendőrségként működik. Ez mélyen antidemokratikus, alkotmányellenes és megerősíti azt az elterjedt véleményt, hogy a Román Hírszerző Szolgálat nemcsak jogutóda Securitaténak, de szellemének őrzője és módszereinek folytatója is.
A nemzetközi közvéleménynek is tudnia kell, hogy a román Securitate Kelet-Európa kommunista politikai rendőrségei közül messze a legkegyetlenebb volt, amely emberek százezreinek alapvető emberi jogait sértette meg, nem riadva vissza a kínzástól és a gyilkosságtól sem. Kiterjedt kapcsolatokat tartott fenn nemzetközi terrorszervezetekkel, azok terrorcselekményeit támogatta, komoly fenyegetést jelentve a más országok békés polgáraira, a térség békéjére és biztonságára.
A Székely Nemzeti Tanács célként fogalmazta meg Székelyföld területi autonómiájának kivívását, és ezt a célt alkotmányos eszközökkel, Románia parlamentje elé terjesztett szerves törvény révén kívánja elérni. A Román Hírszerző Szolgálatnak sem joga, sem törvényes eszköze nincs ebbe a folyamatba beavatkozni, George Maior igazgató kijelentését pedig az egész romániai demokráciát veszélyeztető fenyegetésként kell értékelni. Románia ma tagja az Európai Uniónak, amely „belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget kínál polgárainak”, és amelynek alapja a tagállamok közös alkotmányos öröksége. Ezúton is felhívjuk George Maior igazgató úr figyelmét, hogy a Securitate módszerei nem illenek bele ebbe a közös alkotmányos örökségbe.
A kijelentés rávilágít a román politikai osztály kétszínűségére is. Egyfelől demokratának, kisebbségbarátnak kíván látszani Európában, másfelől célnak tekinti Ceausescu álmát, az etnikailag „homogén nemzetállam” megteremtését, és e cél elérése érdekében az eszközökben sem válogat.
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
Erdély.ma2014. július 30.
A Néppárt az autonómia pártján van
Az Erdélyi Magyar Néppárt megalakulásától fogva az autonómia elkötelezett híve. A párt vezetői és szimpatizánsai számos alkalommal bizonyították kiállásukat az önrendelkezés ügye mellett. Támogatjuk és szorgalmazzuk, hogy önkormányzataink a Székely Nemzeti Tanács felhívására ezt határozattal is megerősítsék. A tusnádfürdői önkormányzati ülésen az autonómia-határozat kapcsán a néppárti képviselő, Nemes Mária tartózkodását hibás, nem a Néppárt céljait és értékeit képviselő döntésnek értékeljük.
A július 30-án megtartott tusnádfürdői tanácsülés összehívásáról telefonon értesítették Nemes Máriát, aki csak szerdán, az ülés kezdetekor kapta kézhez azt a határozattervezetet, melynek értelmében arról döntöttek volna, kívánnak-e egy egységes, Székelyföld nevet viselő régióhoz tartozni. A tanácsülés összehívása nem felelt meg az előírt szabályoknak, a szavazásra beterjesztett dokumentum tartalmát pedig – időhiány miatt – nem ismerhette meg Nemes Mária, ezért tartózkodott a határozat megszavazásakor.
Az Erdélyi Magyar Néppárt vezetősége mindezeket figyelembe véve is úgy ítéli meg, Nemes Mária hibázott, amikor szavazatával nem támogatta az autonómia-határozatot, ezért a párt megyei elnökeként hétfőn kezdeményezem a Néppárt megyei elnökségének összehívását, ahol javaslatot teszek a Nemes Mária iránti politikai bizalom megvonására.
Sorbán Attila
az Erdélyi Magyar Néppárt Hargita megyei elnöke, Erdély.ma2014. július 30.
Cserbenhagyták a MOGYE lemondott magyar vezetőit
Az önálló magyar főtanszékek létrehozására hiába ad lehetőséget már három éve a romániai oktatási törvény, azóta sem tartja be ezt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem román vezetősége.
Idén márciusban figyelemfelhívás céljából a MOGYE magyar nemzetiségű vezetői lemondtak tisztségeikből, vagyis bojkottot hirdettek, amíg a magyar tagozat önállósodásának ügyét nem tűzi napirendre az intézmény döntéshozó testülete, a szenátus.
Azóta viszont semmi nem történt, az egyetem magyar közössége úgy érzi, lankad a közvélemény figyelme, és cserbenhagyat őket a politikum, a kormányon levő RMDSZ.
Szilágyi Tibor professzorral, az egyetem lemondott rektor-helyettesével a Kossuth Rádió munkatársa, Erdei Edit Zsuzsanna beszélgetett.
A professzor elmondása szerint március óta semmi lényeges változás nem történt, a szenátus azóta mindössze egyetlen egyszer ült össze, és ami legaggasztóbb az az, hogy úgy a közvélemény szintjén, mint a politika szintjén a MOGYE ügye mintha feledésbe merülne.
Szilágyi Tibor azt mondja, hogy a márciusi döntésük óta a magyar oktatói közösség kitart, és a mindennemű külső támogatottság hiányában továbbra is egység van közöttük, de ugyanakkor joggal vetődik fel a kérdés: „ellenkezünk, de milyen esély van arra, hogy ezzel bármit is elérjünk?”
A lemondott rektor-helyettes azt is elmondta, hogy viszonyuk a kormányon levő RMDSZ-szel „nagyon laza”, és ő nem látja, hogy „magát az alapkérdést” a magyar érdekképviselet kellő erővel tudná képviselni.
Szilágyi attól tart, hogy ez a hosszas és eredménytelen küzdelem a magyar tagozat türelmét és energiáját felőrli. Hozzátette, hogy szerinte ősszel majd nagyon komoly viták lesznek a tagozaton belül arról, hogyan ilyen körülmények között merre haladjanak tovább.
Kossuth Rádió, Erdély.ma2014. július 30.
Ünnepelt a legkeletibb csángómagyar falu
A Magyarfalusi Napok az egyetlen olyan magyar program a moldvai csángóság között, amely tizenegy éve megszakítás nélkül képes értéket felmutatni és átadni.
A legkeletibb moldvai csángómagyar falu, saját hagyományát felkutatva és felmutatva, teret biztosít a fiatal és idősebb tehetségeknek, hogy saját maguk bemutathassák azt a kulturális értéket, amely a csángómagyarságot jelenti számukra.
A csángó falu ünnepségén jelen volt Oláh Gál Elvira is, akinek mikrofonja előtt előbb a kulturális programokat szervező budapesti Bogdán Tibor szólalt meg. Bogdán elmondása szerint 12 évvel ezelőtt Iancu Laura egy kis baráti összejövetelének induló programjából nőtt ki ez a rendezvénysorozat, akkor még nem számítottak arra, hogy ebből falunapok lesznek.
Bogdán Tibor Iancu Laurával együtt döntött úgy, hogy idén megalapítják a Magyarfaluért Díjat, így ismerve el azok munkáját, akik sokat tesznek a faluért. Idén az elismerést Bogdán Gatu Klára nyerte el, akinek munkássága nem csak a falu, de az egész magyarság számára fontos.
A díjazott, a néptáncot oktató Bogdán Gatu Klára a mikrofon előtt elmondta, hogy a csángók anyanyelve az énekben és a táncban erősebb.
A külsőrekecsényi Gyurka Valentin szerint a csángók beolvadása most jelenleg stagnál, egyre több gyermek tanulja a táncokat, és az énekeket, de a csángó nyelvet azt konzerválni kell, mert az nem marad meg.
Bogdán Tibor arról is beszélt, hogy az idősek „viszik magukkal” az ősi kultúrát, a lehetőség pedig a fiatalokban van, ha megtanulják az őseik nyelvét és őrzik azok hagyományait.
Kossuth Rádió, Erdély.ma2014. július 30.
Liberális jajveszékelés
Mintha legalábbis katonai diktatúrát vezettek volna be Magyarországon, oly hévvel esett neki a magyarországi balliberális oldal Orbán Viktornak Tusnádfürdőn elmondott beszéde miatt.
Temetik a demokráciát, a jogállamot, az ország putyinizálódásáról beszélnek, az egyik baloldali pártocska, az Együtt PM Brüsszelnek kíván árulkodni, a másik, Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciója azzal riogat, hogy Orbán kivezeti Magyarországot az Európai Unióból, még tán a legvisszafogottabb az LMP, amely szerint nem a magyar miniszterelnök helyzetértékelésével van baj, sokkal inkább a következtetésekkel.
S miután a szolgálatos jajveszékelők megadták a hangot, ráállították a nehéztüzérséget a magyar miniszterelnökre: Romániától Szlovákián át Németországig jajveszékel a liberális média, ki az Európai Néppártból tiltaná ki a Fideszt, ki amiatt prüszköl, hogy meddig kell még elviselnie Brüsszelnek Orbánt. Hogy mit is mondott Orbán Viktor Tusványoson, miről szólt beszéde voltaképpen, az mindinkább háttérbe szorul, szavait összemossák, és csak azokra a megjegyzésekre összpontosítanak – például a török, kínai, orosz, indiai gazdaságra tett utalásokra –, amelyek lehetőséget teremtenek arra, hogy azonmód Putyinhoz hasonlítsák.
Pedig talán nem volna fölösleges az álszent sírás-rívás helyett alaposan elemezni Orbán szavait. Akárcsak az előző években tette Tusnádfürdőn, a magyar miniszterelnök ezúttal is előadást tartott arról, hogy az ő értelmezésében milyen átalakuláson megy át a világ, milyen értékek mentén szerveződnek az államok, hol lehet Magyarország helye e mozgásban. Mondandójának központi eleme pedig nem a demokrácia tagadása, hanem a liberális államszervezési eszmék kritikája volt – azt a mondatát például nem nagyon idézik, melyben leszögezi: egy demokrácia nem szükségképpen liberális. És ha számba vesszük Európa országainak jelenlegi állapotát – a pénzügyi krízis után elhúzódó gazdasági, szociális válságot, az államok eladósodását, a fiatalok körében csúcsértékre hágó munkanélküliségi arányt, az egyre súlyosabb demográfiai problémákat –, aligha szállhatunk vitába azzal a diagnózissal, miszerint elveszíthetik versenyképességüket azok a liberális demokráciák, amelyek nem lesznek képesek megújulni.
Persze, lehetne arról vitatkozni, hogy mindezekre a problémákra megoldást nyújthat-e egy nem liberális természetű munkaalapú társadalom, amilyenről Orbán beszélt. Lehetne arról kérdezni a magyar miniszterelnököt, miben is állna ez pontosan, hogyan épülne föl, kinek hol a helye benne, lehetne más vízióval előállni – de nem, ezekről nem kíván szólni, ilyesmire nem képes a bírálók hangos tábora. Talán mert nem is az ország, a nemzet sorsa érdekli őket? Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)