udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 628 találat lapozás: 1-30 ... 571-600 | 601-628 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2004. december 29.

Dr. Molnár Jenő professzor nemrég ünnepelte nyolcvannegyedik születésnapját. Az életét a földrajzi tudományokkal eljegyzett erdélyi tudós nemzedékek egész sorát indította útnak tanári és kutatói pályájukon. December elején volt tanítványai tiszteletkötetet adtak ki Molnár Jenő legértékesebb tanulmányaiból. A Táj és társadalom c. szöveggyűjtemény (szerkesztették Péter Pál és Kassay János) tartalmazza az idős professzor munkáinak időrendes jegyzékét is. A régióhatárok ide-oda tologatásának történelmi előzményei is voltak, hiszen már Nagy Gyula Székelyföld-meghatározása is látványos egyszerűsítéssel az 1876-ban létesített négy megyével (Maros-Torda, Csík, Udvarhely és Háromszék) azonosította. A magyarság fogalomtárában a székelység, a Székelyföld soha nem szűnt meg létezni, éppen csak a közigazgatási határok szabdalták át a pillanatnyi igények szerint e történelmi régiót. /Cseke Gábor: Változatok az autonómiára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

2004. december 29.

Dec. 28-án Csíkszeredába látogatott Adorján Dezső Zoltán, az evangélikus-lutheránus egyház nemrégiben beiktatott püspöke. Megtekintette a befejezés előtt álló székelyföldi evangélikus-lutheránus szórványközpontot, megbeszélést folytatva a helyi egyházközség vezetőivel. /Püspöki látogatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 29./

2004. december 29.

A Szeben Megyei Ifjúsági Tanács (SZMIET) új stratégiát dolgozott ki az elkövetkezendő évre. A tagszervezetek által működtetett programokon kívül olyan megyei szintű felméréseket is szeretnének elvégezni, amelyek eredményeit felhasználva 2005 második felében el lehessen indítani egy olyan kampányt, amely elsősorban a szórványban élő magyar ifjúság, de az egész magyar közösség gondjaira is fényt derít, megnevezve ugyanakkor a lehetséges megoldások irányvonalait is. /Szeben megye. Rendkívüli SZMIET-gyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2004. december 29.

A 2004-es esztendő Beszterce-Naszód megyei magyar szórványközösségek számára a megmérettetések éve volt. A népszámlálás mutatta a nagymértékű fogyást. Azonban az oktatás és a kultúra megkülönböztetett támogatása, a jó együttműködés a civil szervezetekkel, mezőgazdasági rendezvények és a közösségi érdekek érvényesítése a helyi polgármesteri hivatalok keretében az önkormányzati képviselők által – megannyi pozitív eredményt jelentettek. Annak ellenére, hogy csökkentették a helyi önkormányzatok létszámát, Beszterce-Naszód megyében mégis nőtt az RMDSZ-es önkormányzati képviselők száma kettővel, s megmaradt a megyei önkormányzatban is a képviselet. /Borsos Károly László, a Beszterce-Naszód megyei MKT elnöke: Beszterce-Naszód megye. Bort, búzát, békességet! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2004. december 29.

Felújított orgonát szenteltek fel karácsony másodnapján Szépkenyerűszentmárton református templomában, a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával. Az ünnepi eseményen Tőkés László püspök beszélt. A környék hat-hét falujának missziós központja Szépkenyerűszentmárton. Az Illyés Közalapítvány támogatásából megteremtett gyülekezeti házban az egyházi tevékenység mellett iskolai tanítás és magyar óvodai csoport oktatása folyik. /Ö. I. B.: Szépkenyerűszentmárton. "Kezd visszatérni az élet". = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2004. december 29.

Szilágyi-Gál Mihály olvasói levelében párhuzamot vont Iliescu és Orbán Viktor között, azt sugallva, mennyire hasonló gondolkodásúak. /Szilágyi-Gál Mihály, Budapest, Kolozsvár: Kegyelemdöfés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2004. december 29.

Keresztény Egyetemi Estet rendeztek Kolozsváron, melyen dr. Pásztori-Kupán István, teológiai tanár tartott előadást A Szent Korona üzenete címmel. A következő összejövetelükön Benkő Tímea, teológiai asszisztens tartott előadást az egyházi és ifjúsági énekek kapcsolatáról, tartalmáról. /Fehér Attila, Hankó Szilamér: Keresztény Egyetemi Est Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2004. december 29.

Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület háromnyelvű – magyar, örmény, angol, – falinaptárral emlékezett meg az örmény népirtás 90. évfordulójáról. A Szabó László fotóival és Lászlóffy Aladár Kossuth-díjas költő verseivel illusztrált Emléknaptár felelős kiadója dr. Issekutz Sarolta, a budapesti szervezet elnöke. Törökország földközi-tengeri partvidékén, a szíriai határ mentén fekszik a Musza Dag (Mózes-hegy), amelynek déli oldalán, ahol a fotók készültek, 1915-ig hat örmény falu, lakossága élt békében. A török kormány a megbízhatatlannak nyilvánított anatóliai örményeket rendkívüli kegyetlenségek árán kitelepítette a szíriai sivatagba. Több mint másfél millióan estek áldozatául a pogromoknak. A musza dagi örmények elsáncolták magukat a hegy tetején és több mint 40 napig önvédelmi harcot folytattak a törökökkel szemben. (A musza dagi tragédiát Franz Werfel világhírű regénye, a Musza Dag negyven napja örökítette meg.) /(n): Emléknaptár az örmény népirtás 90. évfordulójára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2004. december 29.

Megjelent az Irodalmi Jelen /Arad/ januári száma. Az E-MIL és az Irodalmi Jelen közös novellapályázatának öt különdíjasa közül három szerző – Csender Levente, Botházi Mária, Molnár Vilmos – novelláját közli a lap. Interjú olvasható a 80 éves Lohinszky Loránd színművésszel. A Könyvkritika rovatban a Pallas–Akadémia Kiadó könyveiről, Balázs Imre József, Závada Pál, Vári Attila és Lőrincz György legújabb könyveiről jegyeznek kritikát. /Megjelent az Irodalmi Jelen januári száma. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./

2004. december 29.

Megjelent a Nyirő József Művei-sorozat újabb kötete: Íme, az emberek! /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/. Nyirő Józsefet a második világháború végén, 1944–45 telén az orosz csapatok elől menekülő magyar parlament tagjaival előbb Ausztriába, majd Németországba és végül Spanyolországba sodorta a háború szele. A regényben az író a menekülésének történetét beszélte el, megrázó szavakkal festve le az emigránsok hontalanságát és keserű otthonkeresését. /Íme, az emberek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

2004. december 30.

Dec. 29-én letette a hivatali esküt Calin Popescu Tariceanu kormánya Traian Basescu államfő előtt. Basescu azt mondta, hogy szorosan együtt fog dolgozni a kormánnyal, de egyben gondos felügyeletet is gyakorol fölötte és jelez minden esetleges eltérést a vállalt kötelezettségektől. Az új kormány megtartotta első ülését, amelyen elfogadták a 16 százalékos, egykulcsos adórendszer bevezetéséről szóló rendeletet. /Letette az esküt a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

2004. december 30.

Kedves rokonok, Sz.egény A.nyaországi R.okonok, írta Varduca György, megértem félelmeteket, hisz 1000 éve ti is innen emigráltatok a Magyar Alföldre. A levélíró felajánlja nyugdíja havi 5%-át, ha törvényesítik a Szegény Anyaországi Rokonok Egyletét, ahova tiszteletbeli tagként javasol minden NEM-mel vagy nem szavazó vérrokont. /Varduca György: Javaslat a Sz.egény A.nyaországi R.okon-ok egyletére. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

2004. december 30.

A kettős állampolgárság igényléséről szóló népszavazáskor lelki pofont nyújtott át a magyar nemzet anyaországon túli részeinek, írta Ördög I. Béla. /Ördög I. Béla: Kétszeres Himnuszunk. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

2004. december 30.

Ébresztő, írta a határon inneni magyarokhoz írt nyílt levelében, félre kell tenni a sértődöttséget. Legyünk megbocsátók. /Tódor Albert: Ébresztő. Nyílt levél a határon inneni magyaroknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

2004. december 30.

Magyar Testvéreink! Csalódottságotokban és fájdalmatokban együtt érzünk veletek ezekben a napokban. A nemmel szavazók zöme a létbizonytalanságban élő tömeg volt, akit megfélemlített a hazug kampány, amelynek kitalálói és irányítói a nemzetünk emberi minőségben alulmúlhatatlan elvesztői, írta Soltész Gyula. Kádár iskoláiban nem épülhetett be a gyermekek tudatába a határon túli magyarok létezése. /Soltész Gyula és családja, Érd: Magyar Testvéreink! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

2004. december 30.

Erdélyi származású, de már Magyarországon született, írta olvasói levelében Tatarek Richard. Sokszor járt Erdélyben, a 80-as években még fekete listán is volt barátaival, mert magyar nyelvű könyveket vittek át. A népszavazás kapcsán megjegyezte: ez a mai magyarországi keverék népség 8,5 milliója sem a gyökereit sem a múltját-származását nem ismeri. /Tatarek Richard: Üdvözlöm, mint Erdélyi Magyarok leszármazottja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

2004. december 30.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) kolozsvári székházában tartotta az év utolsó bővített elnökségi ülését. A napirenden a Magyar Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) és az RMGE közötti megállapodás féléves kiértékelése, a jövő évi programtervezet és eseménynaptár összeállítása és jóváhagyása, valamint a gazdaképző tanfolyamok kiértékelése szerepelt. A gyűlésen Sebestyén Csaba, az egyesület elnöke, Vákár István, az Erdélyi Gazda folyóirat főszerkesztője és tíz erdélyi megye (csupán Beszterce-Naszód hiányzott) elnökségi tagjai vettek részt. Az ülésen az Erdélyi Gazda havilap támogatásáról, további szakmai és ismeretterjesztő könyvek kiadásáról döntöttek. Tizenkét megyében állandó jellegű mezőgazdasági szaktanácsadást működtetnek a jövőben. Az RMGE doktoranduszi, mesterképzői, posztlíceális képzésen tudományos fokozatok megszerzéséhez ösztöndíjakat osztanak ki. /Barazsuly Emil: Bővítik a szakmai továbbképzést a gazdák számára. RMGE elnökségi gyűlés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

2004. december 30.

December 28-án szociális otthont avattak Gyergyóditróban, amelynek a megvalósításához a gyulafehérvári Caritas szervezettel közösen nyert pályázatot a gyergyóditrói önkormányzat. /Szociális otthont avattak Ditróban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

2004. december 30.

Az elmúlt hét végén ünnepség keretében adták át Borzonton a Kárpátok Szociális Alapítvány ajándékait Háromkút, illetve Borzont falugondnokának, Nagy Erzsébetnek és György Szabolcsnak, a két Volkswagen kisbuszt és a kapcsolattartást könnyítő maroktelefonokat. Lahner Zoltán, az alapítvány elnöke vázolta, hogy Magyarországon Európában páratlan szolgáltatást hoztak létre a ’90-es évek elején, amely ma 760 olyan helységben működik áldásosan, ahol a lélekszám 600 alá apadt, ugyanakkor 250, százötven–kétszáz lakost nyilvántartó külterületen, tanyán is hasonló – tanyagondnoki – szolgálat segíti az ott élőket. Az egykori Mocsáry Alapítványtól a magyar kormány megvonta a támogatást, az utódjaként létrehozott Kárpátok Szociális Alapítvány két kistelepülés gondjain próbál enyhíteni. A Kárpátok Szociális Alapítvány két esztendőre biztosítja a falugondnokok javadalmazását, utána ez az önkormányzatok feladata lesz. /Bajna György: Falugondnok Gyergyó két szélén. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 30./

2004. december 30.

A Csíki Székely Múzeum az idén 14 kiállításnak adott otthont. A legutóbbinak népes közönsége volt: 60 restaurált és tisztított, régi, a XIV–XIX. századból származó fegyvert tettek közszemlére. /Kristó Tibor: Egy igazi múzeumi tárlat. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 30./


lapozás: 1-30 ... 571-600 | 601-628




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék